Industry info

Sajtóközlemény – Budapest, 2024. március 21.                                                                                                                      

A magyar orvostechnikai szektor meghatározó iparági szervezetei a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) és a Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) március 21-én közös sajtótájékoztatót tartottak.

Az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya 2024 februárjában újra meghaladta a 100 milliárd forintot. Miközben az egészségügyi kormányzat egy következő konszolidációra vonatkozó konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának, a mai napig nem született meg az erről szóló döntés.

A tavaly év végi 90 milliárd forintos adósságrendezést követően, az egészségügyi intézményrendszer 64 milliárd forint lejárt tartozásállománnyal zárta az évet. Ez idén január végére 83 milliárd forintra nőtt, és február második felében átlépte a 100 milliárd forintot. Ez az összeg nem tartalmazza a jogszabály alapján járó késedelmi kamatot és fizetési költségátalányt, ami a kalkulációk alapján további milliárdokkal terheli a költségvetést.

A januárban a tagvállalataink körében végzett felmérés eredménye azt mutatta, hogy az orvostechnikai szállítók többsége a lejárt kintlévőségei feléhez sem jutott hozzá. Sok cég arról számolt be, hogy a lejárt kintlévőség-állománya február végére elérte a konszolidáció előtti szintet.

Mindeközben több állami tulajdonú vállalkozás – például a közműszolgáltatók vagy a büntetés-végrehajtás – elsőbbséget élvezett a tavalyi adósságrendezés során. Azaz az állam költségvetési forrásokat biztosított a fenntartásában lévő intézményeknek, hogy rendezzék az állami tulajdonban lévő szolgáltatók felé fennálló tartozásaikat. Ezek jellemzően olyan szolgáltatók, amelyek gazdálkodására – a portfóliójuk révén – kevésbé van negatív hatással az egészségügy nemfizetése.

A szállítóknak természetesen továbbra is határidőre kell teljesíteniük a költségvetéssel szembeni kötelezettségeiket, többek között annak az általános forgalmi adónak a befizetését, amely nem folyik be hozzájuk a kórházak részéről. 
A beszállító cégek helyzete kritikus, a vállalkozások napról napra élnek. Mivel sok cég a partnereit sem tudja határidőre kifizetni, egyre gyakoribb, hogy azok nem szállítanak nekik.

A hátrányos következmények mára a betegellátásban is érzékelhetők: az Nemzeti Népegészségügyi Központ 2023. évi kijelölő határozatainak elemzése alapján elmondható, hogy a kórházi osztályok ideiglenes leállása az esetek 10-15 százalékában az orvosi eszközökkel kapcsolatos problémák miatt következik be.
Az elmúlt évek és elsősorban a COVID valamint az ukrajnai háború tapasztalatai alapján azt se feledjük, hogy krízishelyzetekben hirtelen beszűkülnek az eszközbeszerzési lehetőségek. Ilyenkor azok az országok tudnak minőségi eszközöket vásárolni a világpiacon, amelyek kiszámítható pénzügyi környezetet biztosítanak a szállítóknak: azaz kifizetik a vételárat.

Az egészségügyi kormányzat, a tőle származó hivatalos információk szerint, két konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának: az egyik az adósságállomány rendezésére, a másik az egészségügy finanszírozásának strukturális átalakítására vonatkozik. Döntés azonban még nem született ezekről a javaslatokról.
Az orvostechnikai beszállító szervezetek azt kérik a Kormánytól, hogy mihamarabb biztosítsa a kórházak lejárt tartozásállományának fedezetét, és mielőbb történjék meg az adósságok rendezése. 

A szervezetek ezen felül az Állami Számvevőszékhez fordulnak, mivel a beszállító cégek tapasztalatai alapján, az intézmények sok esetben nem rendezik azokat a késedelmi kamat tartozásukat, amelyekről a vállalkozások hivatalosan értesítik őket. Ez pedig jogszabálysértő gyakorlat.

Az egészség az egyik legfontosabb nemzeti erőforrásunk. Magyarország Kormánya többször kinyilvánította, hogy az egészségipart nemzetstratégiai jelentőségű szektornak tekinti. A hazai kórházak orvostechnikai eszköz-igényének meghatározó részét a szervezeteink által képviselt vállalatok biztosítják. Közös érdekünk a betegellátás zavartalanságának biztosítása. Ahogy az eddigiekben, az orvostechnikai szektor ezután is készen áll arra, hogy a kormányzati döntéshozókkal partnerségben megoldást keressen a kialakult helyzetre.

Sajtóközlemény – Budapest, 2024. március 21.
 

Az állami egészségügyi rendszer folyamatban lévő átalakításának jelenlegi állását összegezte Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, aki a közeli és távolabbi terveket is megosztotta a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján.
 
 

A jelenleg is zajló egészségügyi átalakítás folyamatát összegezte előadása elején Takács Péter. Majd rátért a rövid távú tervekre. Ezek szerint a tavaly év végi konszolidáció idén márciusban folytatódik, vagyis a kórházak hamarosan hozzájutnak a plusz forrásokhoz.

Ezen a téren intenzív egyeztetéseket folytatnak a Pénzügyminisztériummal annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ilyen méretű adósság az állami kórházak esetében. A főkönyvi adatokig elmennek az egyes intézményeknél - ismertette.

Takács Péter a magánszolgáltatóknak is fontos bejelentést tett az eseményen, erről külön cikkünkben írtunk:
 

Az adósság elszállása mögött meghúzódó okok között megemlítette azt, hogy többet fizetnek az intézmények gyógyszerekre. Kétszer annyit költenek a kórházak gyógyszerekre, mint 2019-ben, ez elsősorban azzal függ össze, hogy sok onkológiai és onkohematológiai készítményt fogadtak be egyedi méltányosság keretében. Ez önmagában 47 milliárd forinttal emelte meg a tartozásállományt. A másik ilyen tényező a vállalkozói formában foglalkoztatottak helyzete, a személyes közreműködés keretében dolgozók.

17 kolléga töltötte be a 65 évet, ezért szűnt meg az ő vezetői jogviszonyuk, de nincs közvetlen összefüggés az elbocsátásuk és az adósság felhalmozódása között - ismertette. Ezen kívül volt 7 olyan vezető, akiknek a menesztése mögött több egyedi ok is meghúzódott - tette hozzá.
 

Az lesz kórházigazgató, akinek nagyobb az impaktfaktora, ezt a kiválasztási rendszert befejezzük. A menedzserképességekre fogunk építeni - mondta.

A várólista számok mesterségesen fel vannak fújva a sajtó által

- vélekedett Takács Péter egy másik témában.

Nem lesz RRF-forrás az egészségügyben

Arra is kitért, hogy a kormány elkezdte az egészségügy finanszírozási rendszerének átalakítását. Eredetileg ehhez RRF uniós forrást vettek volna igénybe, azonban az államtitkár szerint

ERRE AZ UNIÓS FORRÁSRA MÁR NEM SZÁMÍTANAK, EZÉRT NEMZETI KÖLTSÉGVETÉSBŐL ÁLLJÁK A FINANSZÍROZÁS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK KÖLTSÉGEIT.

A homogén betegségcsoportok átalakítása, felülvizsgálata és az ezen keresztül megvalósuló többletfinanszírozás 100 milliárd forintnyi plusz forrást jelentene.

Ennek kapcsán elismerte:

örülök, hogy akkor lettem ágazatvezető, amikor őszintén tudom mondani, hogy nincs pénz az államkasszában.

Forrás: portfolio.hu

Az alapellátási ügyeleti rendszer megújításának tapasztalatairól, a gyermekügyeletek helyzetéről, az orvosok fizetéséről, a szakdolgozók bérének emeléséről és a kórházigazgatók egy részének decemberi leváltásáról is beszélt Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában.

 

Tavaly február 1-jén indult el élesben a megújult alapellátási ügyeleti rendszer Hajdú-Biharban. A terv szerint az év végére, Budapest kivételével, az egész országra ki kellett terjeszteni. Végül is sikerült?

Az év végével nem, átnyúltunk két hónappal a határidőn. Ennek közbeszerzési okai voltak. Egyszerűen azt a mennyiségű autót, ami a mentőszolgálatnak kellett, nem tudta a beszállító határidőre vállalni, chiphiányra és egyebekre hivatkozva. Február elsején elindultunk a két utolsó, Budapesten kívüli vármegyében, Fejér és Pest vármegyében, úgyhogy február elsejével gyakorlatilag Budapestet leszámítva az egész országon egységes az ügyeleti rendszer.

 

Eltelt annyi idő, hogy meg tudják állapítani az első tapasztalatokat? Mindenhol ugyanúgy sikerült? Voltak nehezebb vármegyék?

Voltak nehezebb vármegyék, nem titok, hogy amikor a rendszert elkezdtük, az első két vármegyében az orvosi kamara elég erős közbehatására erős ellenállás volt. E kettő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron vármegye volt. Több körben tárgyaltunk a szerződésekről, hogy milyen feltételek mellett jönnek a háziorvos kollégák az OMSZ által üzemeltetett ügyeletbe. Végül ezek a kezdeti ellenállások csitultak. Egyrészt azért, mert a betegek nagyon jó visszajelzéseket adtak az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban. Másrészt az orvosok nagy része is látta, hogy a délután négytől tízig havonta két ügyelet általában mindenkinek belefér, főleg úgy, hogy ezért 9 vagy 11 ezer forintot kapnak óránként, és mindent – helyiséget, fogyóeszközt, adminisztrátort – a mentőszolgálat ad. Azt hiszem, a háziorvos kollégák nagy része is meggyőződéssel állt be az új rendszerbe. Eljutottunk odáig, hogy Békés vármegyéből egy volt évfolyamtársam hívott föl, hogy szerezzek már neki valami protekciót, mert több ügyeletet is vállalna, de már be vannak tervezve az ügyeleti sorok, merthogy ez elég jó pénz, ő meg építkezik és szeretne kicsit keresni.

Ez a pénz mindenütt ugyanolyan jó pénz? Mert ahol nagyobb a betegforgalom, ott az ember el tudja képzelni, hogy ez kevésbé jó pénz, mint ott, ahol meg kisebb. Ahol lehet olvasni ügyeletben, az más, mint akinek leszakad a keze és egész nap dolgozik.

Arra törekedtünk, hogy nagyjából homogenizáljuk az ügyeleti terhelést. Az ökölszabály, amit egyébként Hajdú-Biharban mértünk ki a pilot során, hogy tízezer lakosonként egy ügyeleti megjelenés van egy ügyeleti időben. Nagyon picinek tűnik ez a szám, de most már egy év tapasztalatából mondhatjuk, hogy ez általában így van. Bebizonyosodott, hogy a korábbi, profitorientált ügyeletszervező cégek mesterségesen túljelentettek éjszakákat, és azzal zsarolták a polgármestereket, hogy éjszakánként 20-30 ember marad ellátatlanul, ha nem adnak több pénzt. Aztán kiderült, hogy a valóságban 6-10 ember fordul meg az ügyeletben. Persze, folyamatosan figyelnünk kell, hogy mondjuk egy nagyvárosi ügyelet szervezésénél, például Győr és agglomerációja környékén jóval száz ember fölött számolunk, oda nem elég egy ügyeleti sor, kettő kell. Az OMSZ figyel arra, hogy az ügyeleti terhelést olyan mértékben tartsa, ami még egy-egy orvosnak vagy mentőtisztnek nem okoz extrém terhelést.

Pest megyében nehezebb volt a rendszer? Innen jöttek leginkább olyan hírek, hogy messzire kell menni az alapellátási ügyeletért.

Inkább a politikai hangulat fokozódott fel. Ahogy közeledünk Budapesthez, zárul az ostromgyűrű, és ahogy közeledünk az önkormányzati választásokhoz, egyre inkább átpolitizált lett ez az egyébként tisztán szakmai meg ellátásszervezési kérdés, és nagyon sok olyan állítás elhangzott, ami effektíve nem volt igaz. Az is elhangzott, hogy Szentendrén akkora az ügyeleti terhelés, hogy ez egyszerűen bírhatatlan. Visszakérdeztettem a mentőktől, hogy az előző két hétben átlagosan hány megjelenési vagy vonulásos ügyeletük volt, átlagosan 3-4-6, vagy esetleg 7 beteg volt egy ügyeleti időben, magyarul délután 4-től reggel 8-ig. Nem hiszem, hogy ez kezelhetetlen terhelés lenne. A másik, ami gyakran elhangzott, hogy számos gyermekügyelet megszűnt Pest megyében. Sajnos, onnan is írtak ezzel kapcsolatban tirádákat, ahol egyáltalán nem is volt gyerekügyelet korábban, mégis annak a „visszaállítását” követelik. Volt, ahol szombatonként 9-től 13 óráig volt egy-egy háziorvosnak ilyen „hétvégi nyitvatartása”, az volt a gyermekügyelet. De ez nem az. Mi azt biztosítjuk, hogy minden egyes ügyeleti ponton akár felnőttet, akár gyereket el tudnak látni. Ha a felnőtt vagy vegyes praxist vivő kolléga kompetenciáját meghaladja, folyamatosan telefonos segítséget kérhet a gyermekügyeleti pontoktól. Ebből van Pest megyében három. És ami még jó hír, hogy átjárhatók az ügyeleti körzethatárok. Ez régebben nem volt. Az OMSZ diszpécsere a legközelebbi elérhető ügyeleti pontra irányítja a beteget, vagy küldi ki azt a szatellit mentőkocsit, amiben mentőtiszt vagy az ügyeletes orvos van, és nem vagyunk tekintettel még a megyehatárra sem. A kiérkezési időt kell leginkább figyelni, és a rendszer ezt tudja. Terveim szerint még ebben az évben be fogjuk kapcsolni Budapestet is, ami aztán főleg meg fogja oldani azt a problémát, hogy az agglomerációból lehet, hogy budapesti ügyeleti pontra tudnak bemenni, vagy onnan jön ki hozzájuk az ügyeleti kocsi. Akkor lesz vége ennek az átalakítási folyamatnak. Országosan egységes ügyeleti rendszer lesz, központi telefonos triázzsal, egységes hívószámmal és egységes ellátási elvekkel.

Van norma arra, hogy az alapellátási ügyeletnek mikor kell megmozdulnia egy hívás után? A mentőknél hozzászoktunk, hogy negyedórán belül ott kell lenniük, ha nagy a baj.

Igen, főszabály szerint általában az alapellátási ügyeleti feladatok azok, amikhez két órán belül nem kell orvosi segítség, de, mondjuk, a másnap reggelt nem tudja megvárni. Ilyenek például a magas lázas állapot, vagy ha hirtelen fellép olyan fájdalom, ami mögött egyébként a triázsoló kolléga nem sejt komolyabb egészségügyi kockázatot, mondjuk szívinfarktust. Egy többoldalas triázskönyv van, ami ágrajzszerűn tartalmazza ezeket a kikérdezési protokollokat. Ezt kanadai és amerikai kikérdezési protokollból vettük át és magyarosítottuk. A rendszer olyan szempontból is jól vizsgázott, hogy körülbelül 15-20 százalékkal csökkent – megyénként persze van különbség – az indokolatlan mentővonulások száma. Régebben egy ügyeleti szolgáltató riasztott egy mentőt egy esethez, sokszor kint sem járt a helyszínen. Egy magát orvosnak mondó valaki a telefon másik oldaláról hívta a mentőt, akkor a mentő nem utasíthatta vissza a vonulást. Most viszont a szám, az 1830 egy központi irányítónál csörög, a mentők erre kiképzett munkatársa veszi föl, ő triázsol a telefon alapján. Vagy azt mondja a betegnek, hogy ha az állapota nem rosszabbodik, akkor várja meg reggel a háziorvost, ha súlyosbodik, hívja vissza, vagy azt mondja, hogy menjen be egy ügyeleti ellátási pontra, vagy ha nehéz ezt közlekedéssel a betegnek megoldania, vagy mozgásában korlátozott, akkor kiküld hozzá egy ügyeleti kocsit. Ha a kikérdezési protokoll alapján olyan súlyos a betegség, hogy azonnali ellátásra szorul, akkor indítja a mentőt. Betegbiztonság szempontjából lényegesen jobb a helyzet, mint korábban.

A kikérdezési protokoll szabályait nekünk, leendő betegeknek érdemes megtanulni? Azért, hogy tudjunk azokra a kérdésekre válaszolni, amit ott nekünk föl fognak tenni?

Nem, ezek alapvetően közérthető, laikus nyelven megfogalmazott kérdések.

Tehát fogok tudni rá válaszolni?

Így van, mindenki fog tudni rá válaszolni.

Az világos-e, hogy mikor kell hívni az 1830-at, az alapellátási ügyeletet, és mikor kell egy kórházi sürgősségi osztályra menni, és mikor kell mentőt hívni? Világos ez mindenkinek?

Nyilván nem világos mindenkinek, de azért igyekszünk ezt minél szélesebb körben elmondani. Alapvetően ez egy nagyon egyszerű ökölszabály. Kis baj: 1830, nagy baj: 112. Amikor úgy érzi valaki, hogy ha azonnal nem kap szakszerű orvosi segítséget, ott az életét veszélyeztető állapot léphet fel, akkor továbbra is a 112-t, a mentőket kell hívni. Én azt javasolnám, hogy senki se induljon el saját maga a sürgősségi osztályra az előtt, hogy a 1830-at vagy a 112-t föl nem hívta. Hiszen adott esetben egy telefonos triázs után megtudhatja, hogy az ő betegsége mondjuk triázs ötös kategória, ahol adott esetben a sürgősségin 6-7 órát várni kell, mivel súlyosabb sérültek előnyt élveznek, és nem is biztos, hogy ő kórházba való, ő az alapellátási ügyelet kompetenciája. Pont az a rendszer lényege, hogy mindenki az állapotának megfelelő ellátási szintre kerüljön. Vagy járási ügyeleti pontra, vagy kimegyünk hozzá, vagy kórházba, vagy mentő. Ez innentől kezdve teljesen egyértelmű. A 1830-at a kisebb egészségügyi problémákkal kell hívni, a 112 továbbra is a nagy veszélyhelyzeti telefonszám, amikor mentőre van szükség, szívinfarktus, súlyos sérülés, vérzéssel járó sérülés egyebek esetében.

Mennyi idő alatt kell felvenni valakinek a 1830-at?

A 1830-at főszabály szerint egy percen belül fölveszik a kollégák. Ha nem, akkor tovább kapcsolják egy következő központba. Pest vármegye beindulásakor az első hétvégén tapasztaltuk azt, hogy túlterhelődtek a telefonközpontjaink. Volt egy olyan anomália, hogy 2600-nál több hívás jött be egy-egy napon, és ebből öt-hatszáz hívás „csak ki akartam próbálni, hogy működik-e” típusú volt. Nem szeretnék senkit megvádolni azzal, hogy szervezett hívások voltak ezek, de az mindenesetre érdekes, hogy nem egy folyamatosan terhelt időszak volt, hanem óránként volt benne egy-egy pálya, amikor egyszerre harmincan, negyvenen hívták négykor, ötkor, hatkor és hétkor a 1830-at. Ha ne adja az Isten, ez szervezett volt, azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon súlyosan veszélyeztették a betegek egészségét azok, akik ezt csinálták. Remélem, hogy ez nem bizonyosodik be, de ha ez egy szervezett akció volt, szégyellje magát, aki ezt csinálta.

Mekkora tartalékot kell a 1830 mögé szervezni? Történhet bármi, egy főút mellett egy nagy baleset, amikor húszan-harmincan hívják, mert nem tudják, hogy a másik hívta-e már.

Egy nagy baleset esetén egyértelmű, hogy az nem a háziorvosi alapellátási ügyeletnek a kompetenciája. Ott a mentő már meg tudja oldani, hogy átkapcsolja a háziorvosi ügyeletet.

De azt nem nekem kell tudni. Éppen a 1830 van a fejemben, mert jó volt a kommunikáció, akkor azt is hívhatom, hogy összement nyolc autó.

Akkor egy mentős szakember azt fogja mondani, hogy „azonnal kapcsolom az illetékes mentésirányítót”. És onnantól kezdve ez egy mentési feladat.A rendszer ilyen szempontból mindenképpen jól vizsgázik, és nagyon jól kiképzett szakdolgozóink vannak. Vidékről kellett az első hétvége tapasztalatai után felvezényelni egy-egy napra mentésirányítókat, de a második hétvégére lenyugodtak a kedélyek, körülbelül feleannyi hívás volt, és a „csak kipróbálom” típusú hívások is 100-200 közé estek vissza. Ez abszolút kezelhető mennyiség volt. Ahogy mindenki hozzászokik, hogy új rendszer van, mindenki megjegyzi az új számot, azt is látja, hogy működik, elkezdenek bízni az emberek a rendszerben. Ahogy a 17 már sikeresen működő megyénkben ez megtörtént, meg fog Pest vármegyében is történni, és szépen beáll mindenki az új rendszerre.

A mentésirányítónak vagy a gépkocsivezetőnek kell tudni, hogy, mondjuk, a Bimbó utcából fölfelé csak terepjáróval lehet menni? Ez akkor lehet probléma, hogyha más megyéből jönnek a kollégák.

A 112 két központi helyen csörög ki. Viszont amikor kiderül, hogy ez mentési eset, akkor a megyei mentésirányításra kapcsolnak. Az ott ülő kollégák azért elég rutinosak, vannak előttük óriásképernyők, nagyon részletes térképpel, amelyen éppen lehet látni a szolgálatban lévő mentőautókat. A megyei mentésirányítók ismerik a saját megyéjüket, mint a tenyerüket.

Darabra elég a jármű és az eszköz az új rendszerben?

Elég, persze. Vannak a kis sárga, mentős színekre festett járművek, amelyekben az alapellátáshoz szükséges pakk van a csomagtartóban, ezek újonnan beszerzett járművek. Mentőautót csak akkor küldünk, ha mentési feladat van. Húsz százalékkal csökkent az indokolatlan vonulások száma. Úgyhogy az az állítás, hogy a mentők kapacitása le lesz kötve, és a súlyosabb esetektől veszi el az alapellátási ügyelet az erőforrást, nem igaz, sőt, pont az ellenkezője igaz, húsz százalék erőforrást spóroltunk az új rendszerrel.

Milyen biztonsággal kell az először odavonuló Suzukinak tudni ellátást nyújtania? Magyarán előfordulhat-e az, hogy ő nem elég oda, mégiscsak mentőt kellett volna küldeni. Van-e erre valami szabály?

Persze. Van, de ez eddig is úgy volt, hogy adott esetben az alapellátási ügyelet kiment és megállapította, hogy éppen a betegnek zajló infarktusa van, s azonnal ráhívta a mentőket.

De ő meg tudja kezdeni az ellátást?

Persze, meg tudja kezdeni az ellátást, életet menteni tud. Általában vagy kivonuló orvos, vagy magas kompetenciájú mentőtiszt ül ezeken a kocsikon. Életet menteni tud, amíg a mentő oda nem ér, a beteget életben tartja. Ez ritkán fordul elő. Az első két hétben egész Pest megyében egy ilyen eset volt.

Az Életmentő applikáció hol csörög?

A mentő központi irányításánál. Ha valaki azt az applikációt hívja, ott nem vetődik föl, hogy tűz van, vagy rendőrségi beavatkozás kell, mint a 112-nél, ez egyértelműen egészségügyi veszélyhelyzet, ráadásul súlyos, jó eséllyel mentőt igénylő.

Az új alapellátási ügyeleti rendszer hatékonyságát milyen pontokon, milyen eszközökkel kell mérni?

Egyrészt a mentők folyamatosan írják ki nekem az esetszámokat, hány esethez vonultak ki, mekkora számú esetben volt elég telefonos tanácsadás, mekkora volt a helyszínre vonulások száma, mekkora betegforgalom jött be az ügyeleti pontokra, és ebből mennyit küldtek tovább kórházba. Körülbelül 10-12 százalék, akit be kellett küldeni sürgősségi vagy kórházi osztályra. Ez nagyon fontos előszűrő is, hogy a sürgősségi osztályokat tehermentesítsük ezektől az esetektől, őket ellátjuk ügyeleti pontokon. A másik, ami még engem kimondottan érdekel, a lakossági elégedettség, merthogy a beteg biztonságérzete és a beteg érdeke az első. Ezt tudomásul kell venni, bár ez az egészségügyben dolgozóknak nem okoz nehézséget. Folyamatosan méretem a mentőkkel, hogy milyen a lakossági elégedettség. Szerencsére sokan visszajeleznek, az ötfokozatú skálán 4,24-es elégedettséget mérnek.

Ez mennyire lehet megbízható? Ha nem haltam meg, annak valószínűleg annyira örülök, hogy még akkor is magas pontszámot fogok adni, hogyha egyébként magamban azért kérdőjeleket fogalmazok meg, de hát végül is megmentettek.

Egy ellátás minőségét nem csupán az eredmény határozza meg, ezt azért tudjuk. Itt a hívásfogadástól kezdve az eset zárultáig végig biztonságban érezheti magát a beteg. Jól képzett mentőszakember, illetve háziorvos foglalkozik vele. Az állapotának megfelelő ellátást kap, és végig úgy érezheti, hogy azok, akik részt vesznek ebben az egész folyamatban, rá koncentrálnak, az önmagában is jobb ellátási élményt biztosít. Azzal szemben, hogy valaki fölveszi a telefont, a hosszas csörgés után nyilvánvalóan nem egészségügyi szakember közli, hogy itt most éppen nincsen orvos, mert betegnél van, és hogy hívja a mentőket, vagy menjen be a sürgősségire. Én nem lennék elégedett ilyen szolgáltatással, ahhoz képest, hogy az ország jelentős részén ezek a profitorientált ügyeletszervező cégek ezt a szolgáltatást nyújtották. Én, mint magyar állampolgár, úgy gondolom, hogy engem inkább az Országos Mentőszolgálat által szervezett ügyeleti központ lásson el, és ne egy ilyen megbízhatatlan szervezet.

Amikor Budapest beszáll, nagy változás lesz? Itt minden második utcában van egy kórház meg egy klinika.

Változás nem lesz, ellátásszervezési szempontból kell nekünk más fejjel gondolkozni, mint mondjuk egy szórványtelepüléses Zala vagy Somogy megyében. Budapesten valóban jó a tömegközlekedés, minden második kerületben van egy nagy kórház sürgősségi osztállyal. Valószínű, hogy nem kell annyira teleszórni ügyeleti pontokkal a főváros területét, mint egy nagy kiterjedésű megyét. Az egész rendszert úgy építettük föl, hogy egy olyan ellátási hálót alkossunk, ami homogénen fedi le az országot, mert vagy ügyeleti pont, vagy mentőállomás vagy kórház legyen, ilyen háromszögeléssel haladtunk. Ezek a háromszögek az egész országot beterítik.

A budapesti kórházak, klinikák ugyanúgy fognak beszállni? Más-más a feladatkörük.

Betegellátás szempontjából mindenkinek ugyanaz a feladata. Ahol egy sokszakmás kórház van, ott egy rendelő helyiségnek, egy háziorvosnak és a hozzárendelt asszisztensnek, meg mentőtisztnek kell, hogy helyet tudjanak biztosítani. Bejön a beteg a triázsra, kiderül, hogy ő alapellátási kompetencia, akkor át fogják őt irányítani az alapellátási ügyeletre, és nem megy be a sürgősségire. Azt is várom, hogy a sürgősségi osztályok forgalma is csökkeni fog, másrészt a beteg is elégedettebb lesz, hiszen nyilván nem kellemes adott esetben 6-7 órát ott várni, de az új rendszer ettől a 6-7 órás várakozási időtől meg fogja kímélni a betegeket.

Fogják mérni, hogy tényleg megkímélte? Nyilván nem lehet belőni stabilan a betegszámot.

Fogjuk és feladata is az OMSZ-nek, hogy állítson be a nagy forgalmú helyekre második sorokat. Ez Győrben meg is történt, ott is folyamatosan mérünk, ez nem egy statikus, hanem dinamikus rendszer. És nyáron az idegenforgalmat le kell követni, a Velencei-tónál, a Balaton partján, Tokajban, a Szentendrei-sziget környékén. Ezekre a helyekre fogunk nyárra plusz pontokat beállítani, merthogy akkor hirtelen tízszeresére nő a lakosságszám.

Azok az elvek, amiket elmondott, meg a gyakorlat a gyerekellátásra ugyanúgy vonatkozik? Azt mindig sokkal érzékenyebben éljük meg, mert abban nem mi vagyunk, hanem a gyerekünk.

Abszolút. Főszabály szerint vegyes ügyeleti pontok vannak, ahova felnőtt és gyerek is bemehet, de ha a kolléga kompetenciahatárt észlel, akkor telefonos segítséget kérhet a vonal végén lévő ügyeletes gyerekszakorvostól. Az ország túlnyomó részén eddig sem volt kimondottan gyerekügyelet. Én Veszprém vármegyei gyerek vagyok, föl lehetett úgy nőni, hogy vegyes praxist vivő orvosok ügyeltek azon a területen, akik felnőttet is, meg gyereket is elláttak. Ha véletlenül van valami baj, akkor még mindig be lehet menni a kórházi gyerekosztályra.

Ezt a háziorvosnak kell eldöntenie, amikor már látja a gyereket vagy a mentésirányító is el tudja dönteni?

Többnyire a mentésirányító is el tudja dönteni, de ugyanúgy a háziorvos is eldöntheti, amikor a járóbeteg-ellátási vagy az ügyeleti ellátási ponton vizsgálja a gyereket. Mégiscsak szerzett mindenki valamilyen diplomát a saját szakmájában. Ráadásul a magyar orvosi diploma meg szakdolgozói diploma elég értékes, jól felkészült szakembereink vannak, és alapvetően biztonságban vannak a magyar betegek, függetlenül attól, hogy 18 év felett vagy alatt vannak.

Megvan a bátorság az orvosokban, hogy ne küldjék tovább mindjárt a beteget?

Persze. Egyébként gyereksürgősségi oktatási tananyagot mindenkinek biztosít a mentőszolgálat. A kollégák túlnyomó többsége ezért hálás, és ezeket át is nézi. Az nagy biztonság, védőháló, hogy ott van folyamatosan mögötte a gyerekszakorvos a telefon végén. Ha kérdése van, biztos, hogy lesz elérhető gyerekszakorvos minden vármegyében, konzultációs céllal.

Az alapellátási ügyeleti rendszerről beszélgettünk. Most a magánegészségügy és az állami egészségügy kapcsolata következik. Itt újabb szabályokra szükség van?

Most lépünk egy nagyot előre. Társadalmi vitán van az a javaslatom, hogy megszűnjön az az állapot, hogy a magánegészségügyi szolgáltatónak korlátlan ingyenes védőállót nyújtson az állami egészségügy.

Korlátlan? Ők azt mondják, hogy most is szerződésben kell állniuk, hogy háttérszolgáltatást tudjon nekik nyújtani, ami viszonylag ritka, az állításuk szerint.

Az az összeg, amit ezért fizettek eddig, jelképesnek mondható. Amikor átvettem a János Kórházat, láttam, hogy ezekben a szerződésekben évi 200 ezer forintos díjak vannak. Általában egy eset is bőven kimeríti ezt a keretet. Miért ne legyen egy korrekt elszámolás, ha egy magánellátó szövődményt csinál? Szövődményről azt kell tudni, hogy ötször-hatszor-tízszer annyiba kerül, mint a szövődménymentes eset ellátása. Megcsinál ezer szövődménymentes esetet a saját ellátójánál, majd a szövődményeset rögtön beküldi az államiba, és tízszeres költségráfordítás van állami oldalon. Ez nem tartható fönt. Mindenki viselje a saját maga által okozott szövődményeknek, egészségkárosodásoknak a súlyát, anyagi értelemben is. Fontos kiemelni, hogy itt nem a betegtől fogjuk elkérni a pénzt, hanem attól a szolgáltatótól, aki a szövődményt okozta.

Ez mindig teljesen világos? Mindig megvan egy műtét vagy kezelés után, hogy ezt ki csinálta?

Egyrészt mindenki fölcsatlakozott az EESZT-be, kötelező módon a magánszolgáltatók is. Van működési engedélyük, dokumentációt kap a beteg, tehát azt viszonylag könnyű kideríteni, hogy melyik volt az utolsó egészségügyi ellátási esemény, ami egy adott szövődményhez vezethetett.

Ha én a bajommal hat orvosnál jártam, akkor nem hiszem, hogy mind a hat jelentkezni fog, hogy ez az enyém…

Nyilván nem lehet minden esetben azonnal eldönteni, de erre van kijelölve a budapesti kormányhivatal, amelynek vannak megfelelő végzettségű igazságügyi orvosszakértői, akiknek viszont ez a feladatuk és nagy rutinjuk is van abban, hogy feltárják a hasonló eseteket. Tömegével vannak orvosi felelősségi perek vagy biztosítási perek Magyarországon, évtizedek óta, vannak olyan szakértőink, akik meg tudják állapítani, hogy van-e ok-okozati összefüggés, egy orvosi beavatkozás és egy kialakult kórállapot között. Erre a szaktudás megvan.

Tételes elszámolás lesz? Tehát az utolsó gumikesztyűt is rá fogják írni?

Amit a NEAK a kórháznak finanszíroz az adott ellátási esemény kapcsán, azt fogja kiszámlázni a magánszolgáltatónak.

Egyeztettek a magánszolgáltatókkal? Mert én néhányat hallottam, azt mondták, hogy biztosítási oldalról ez megfinanszírozható.

Természetesen, az ő magánbiztosításukat ki kell terjeszteni erre. Ha felelősségbiztosítást kötnek, illetve ezt kibővítik, nem lesz nagy megterhelés egyik szolgáltatónak sem. Jól kell megállapodniuk a felelősségbiztosítójukkal, de ez az ő feladatuk.

A szövődmények helyrehozása addig tart, amíg a beteg egy szövődmény nélküli, eredeti állapotába vissza nem áll? Évekig is eltarthat egy ilyen kezeléssorozat.

Van ilyen, igen. Ez jelenti a legnagyobb terhet a magyar államnak. Például egy rosszul beültetett protézis, ami után revíziós műtét jön, ami általában már a beteg szervezetének is megterhelőbb, meg sokkal kiterjesztettebb és sokkal költségesebb műtét, majd utána egy hosszas rehabilitáció. Ilyenkor a szakmai szabályszegés okozta felróható szövődmény következményeként jönnek ezek. Igen, a rehabilitációs időszak végéig fog tartani a számla.

Mikortól kezdődik az új rendszer?

Amint kihirdetjük a jogszabályt.

A parlamentnek el kell fogadnia vagy rendeletben meg lehet oldani?

Az ehhez szükséges törvényi passzust már tavaly elfogadta a parlament, ez most a végrehajtási rész, kormányrendeleti szint.

A szakdolgozók bére milyen ütemben fog változni a továbbiakban?

Mi 2016-ban kezdtünk szakdolgozói béremelésbe. Az mindenképpen látható, hogy a jövő egészségügyének a szűk keresztmetszete nemcsak Magyarországon, hanem a fejlett nyugati világban a szakdolgozó lesz. Abszolút orvoshiány nincs Magyarországon, vannak relatív területek, akár térben, akár szakmánként, ahol azt mondhatjuk, hogy az állami rendszerből itt-ott hiányzik orvos, de szakdolgozóból vannak abszolút hiányok is. Ez visszavezethető oda, hogy rossz bérszínvonalon voltak a szakdolgozók. 2016-ban felismerte a kormány, hogy itt nagyon sürgős tennivaló van. Fölismerte már előbb is, csak kellett öt év, amíg kijöttünk abból a gazdasági válságból, amit az előttünk kormányzók és a 2008-as gazdasági világválság közösen okoztak. De amint a magyar gazdaság teljesítőképessége talpra állt, először a tanárok, utána pedig a szakdolgozók bérét kezdte rendezni a kormány. Aztán jött a Covid-időszak, ahol drasztikus orvosbéremelés jött, azzal a nem titkolt céllal, hogy a paraszolvencia kivezetése kerüljön. De nyílt a bérolló a szakdolgozók és az orvosok között, méghozzá elég nagyra. Úgyhogy itt a stratégia az volt, hogy az orvosi béreket akkor úgy állapítottuk meg, hogy megnéztük, mennyi a német GDP, és ahhoz képest mennyi a magyar. Egyébként akkor 59 százaléka volt a magyar GDP a németnek, ezért mondtuk azt, hogy a magyar orvos keresse meg azt, amit a nemzetgazdaság megenged, a német orvos keresetének a 60 százalékát, átlagosan. Most egyébként majdnem 2 millió 200 ezer forint az orvosi átlagjövedelem az állami szektorban. Itt kinyílt a bérolló, úgyhogy megnéztük azokat az OECD államokat, ahol a nemzetgazdasági átlagjövedelem és az orvosi átlagjövedelem között akkora különbség van, mint Magyarországon. Egyébként ez háromszoros, konkrétan. Akkor Luxemburg, Németország, Franciaország, Írország, a skandináv államok közül talán Dánia voltak az OECD-államok közül ilyen bérszínvonalon, nemzetgazdaság kontra orvos. Azt néztem meg, hogy itt az orvosi bérek hány százaléka átlagosan a szakdolgozói bér, és 34 és 38 százalék között szórt. Úgyhogy az alapbéreket, konzultálva a Pénzügyminisztériummal, beállítottuk úgy, hogy mit enged a nemzetgazdaság teljesítőképessége. Az orvosi alapbér 37 százaléka lesz a szakdolgozói alapbér. Ezt most márciusban el is fogjuk érni. A teljes kereset aránya ennél jobb lesz szakdolgozói szempontból, mert a szakdolgozók több munkaórát teljesítenek, mint az orvosok, tehát körülbelül 42 százalékra számolunk.

Az orvosi meg a szakdolgozói alapbér rendezése elég ahhoz, hogy ne menjenek külföldre vagy át magánszolgáltatóhoz az orvosok és a szakdolgozók?

Válasszuk ketté a kérdést! Az orvosoknál a külföldre vonulás tendenciája egyértelműen megfordult, ott már az irány jó. A legsötétebb évek a 2005 és 2012 közöttiek voltak. Átlagosan 1100 orvos kérte ki azokat a papírokat, amik külföldi munkavállaláshoz szükségesek, és én azt nézettem meg, hogy ezek közül hányan nem írtak receptet beutalót a következő évben Magyarországon. Több mint a 90 százalékuk! Tehát évente ezer orvos elhagyta az országot. Most évente 300-400-an kérik ki a papírokat, és 80 százalékuk ír receptet Magyarországon.

Két helyen dolgoznak.

Magyarul ingáznak, ez azt jelenti, hogy száz orvos hagyja el úgy az országot, hogy külföldre megy, tehát megtizedeltük ezt a számot. A szakdolgozóknál nem is annyira a külföld jelenti a problémát, kivéve a nyugati határszélt, ahol Ausztriába átmennek, például, háziápolónak, hanem a kereskedelmi szektorban kapnak olyan fizetéseket a dolgozók, hogy átmentek éjszakai árufeltöltőnek vagy pénztárosnak. Ha ugyanezt a bérszínvonalat a saját hivatásukban kapják meg a szakdolgozók, akkor vissza fognak jönni az egészségügybe, mert ez azért egy hivatás, az ember pedig akkor boldog, ha a hivatásában dolgozik. Az a célunk, hogy őket vissza tudjuk hozni. Megnézettem, hogy mennyit keres most átlagosan egy nővér Magyarországon: az átlagos szakdolgozónak 682 ezer forint a bruttó bére.

Mennyi munkával?

Valamivel 200 óra fölött. Egy középfokú végzettségűé 714 ezer, egy diplomás szakdolgozói átlagbére pedig 892 ezer forint volt 2023 decemberében. Ezeket fogjuk most még márciusban emelni. Több összetevőből áll a bér, az alapbéremelés lesz átlagosan 20 százalék. Vannak még ezen túl pótlékok, amiket hozzá fogunk adni a megemelt alapbérhez, és van még olyan teljesítményhez kötött vagy eseti vagy munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, ami még a munkáltató mozgástere. Egy régi, 10-szer 17-es szocialista bértáblából átállunk egy rugalmasabba. Erre erős ajánlást ad a Belügyminisztérium a munkáltatónak, hogy hogyan kell besorolni a dolgozót. Függ az életkorától, függ attól, hogy van-e második vagy harmadik szakképesítése, függ attól, hogy végez-e mondjuk oktatói tevékenységet vagy egyéb feladatot vállal-e. A héten egyeztettem az EDDSZ-szel, a szakszervezettel, a Mentődolgozók Szakszervezetével és a Szakdolgozói Kamarával, és úgy álltunk föl az asztaltól, hogy a Belügyminisztérium ajánlását elfogadják és üdvözítőnek tartották, hogy nagyon sok javaslatukat átvezettük. A munkáltatók erős vezérfonalat kapnak. A szakpolitikai cél az, hogy minden szakdolgozónak érezhetően emelkedjen a fizetése.

Mikortól?

Március elsejétől.

Ha valamilyen szakdolgozói kategóriában abszolút hiány van, az azt jelenti, hogy sehol sincs olyan az országban? Tehát nem lehet beszerezni sehonnan?

Nem, , ez természetesen nem jelenti azt, de, az ország egyes régiói között nagyon nagy különbség van. Szakdolgozóból Budapest áll a legrosszabbul. Azt vélelmezzük, hogy ennek nagyon egyszerű oka van, az albérletárak sokkal magasabbak Budapesten, mint bárhol máshol. És ha a kereset ugyanannyi, mint Orosházán, nem fog följönni, hogy 200 ezerrel többet fizessen ki albérletre. Ez a helyzet, ezzel kell kezdenünk valamit és fogunk is.

Mit lehet ezzel kezdeni? Nővérszállást építeni nem biztos, hogy divatos ma.

Nem biztos, ettől függetlenül elképzelhető, hogy lesznek még nővérszálló beruházások, eddig is voltak, meg vannak is nővérszállások, amiket föl kéne újítani, de szóba jöhet egy albérlet-támogatási program is. Kezdeni kell valamit ezzel a problémával, mert Budapest szakdolgozói ellátottsága kimondottan rossz, valószínűleg amiatt, hogy az albérletárakat Budapesten és az agglomerációban nem tudják megfizetni. Ez főleg az egyedülállókra vagy olyanokra vonatkozik, akinek a párja nem tud a fővárosi régióban elhelyezkedni, mert itt a keresetek általában a versenyszférában magasabbak, tehát akinek a párja kereskedelemben vagy egyéb helyen dolgozik, akkor az ő fizetése ezt kompenzálja. De nyilván egy fiatal pályakezdőnek, akinek nincsen párja, nem jelent jó alternatívát, hogy a fővárosba költözzön.

Az a cél, hogy nettóban ugyanannyit tudjon hazavinni, tehát megfinanszírozzák neki az albérletet, és akkor lesz dolgozó?

Így van, de egyébként is kell több dolgozó. Viszont azt látom a korfán, hogy ez egy kétpúpú teve most már, tehát szerencsére az elmúlt tíz évben a pályára lépők sokan vannak, de hiányzik a középkorosztály. Azért, mert az alacsony fizetések miatt kimentek a kereskedelmi szférába vagy bárhova, és van egy „magas púp”, a nyugdíj előtt állók körében. Ezt a hullámvölgyet kell nekünk ügyesen megoldani, de lesz hozzá a szakdolgozói bérfelzárkóztatás, kompetenciákat növelünk, hogy nagyobb szakmai kihívás legyen. Reméljük, hogy a főváros szakdolgozói igényét is ki fogjuk tudni elégíteni.

Az orvosok teljesítménye hogyan változott a béremelés meg a hálapénz kivezetése óta? Mert laikusként nehéz elképzelni, hogy aki egy héten hatot műtött ötmillió forintért, szürkén, az tiszta kétmillió forintért is hatot fog műteni.

Inhomogén. Nagyműtétes, nagy paraszolvenciás szakmában volt divat az, hogy kirajzottak az orvos kollégák a maszekba, és onnan elkezdtek visszaszivárogni, mert pacientúrát nem tudnak a maszekban gyűjteni. Van néhány nagyon jó nevű orvos, akiket fölkapott a közvélemény, nekik van megfelelő beteganyaguk, de azért a versenyszférában meg kell állni az embernek a lábán, és erre nem mindenki alkalmas, úgyhogy szépen elkezdtek visszajönni. Az meg helyi vezetői feladat, és ezt a kórházigazgatóknak sűrűn el is szoktam mondani, hogy szembesítsék a kollégát azzal, hogy 2019-ben hatot operált havonta, most meg kettőt. Ha nem hajlandó többet, akkor meg kell neki köszönni a munkát. Nem fog tudni tisztán a magánpiacról megélni, az a helyzet. Ezzel szembe kell nézni, és más vezetői attitűd kell. Amíg bruttó 550 ezret tudtunk fizetni egy osztályvezető főorvosnak, addig a szerencsétlen főigazgató félrenézett, amikor főorvos úr délután egykor távozott a magánrendelésére. Most, hogy bruttó 2,2 millió forint az átlagkereset, nem kell félrenézni.

A kórházigazgató-váltásoknak mi volt az oka még decemberben? Nagyon sok embert leváltottak.

gen, 17 volt életkor miatt. Újfajta vezető kiválasztási rendszert szeretnék a kórházak élén. Volt olyan, akit én egyébként személyesen nagyon kedvelek, 26 éve volt ugyanazon a helyen kórházigazgató, most 83 éves. Én úgy gondolom, hogy ez nem segíti azt, hogy egy fiatal vagy középkorú menedzsmentréteg kialakuljon. Egy-egy kivételtől eltekintve a kórházigazgatók, akik gyakorlatilag életük végéig lehettek az igazgatói székben, nem is voltak érdekeltek abban, hogy jó menedzsment-gondolkodású középvezetőket neveljenek ki. Persze kivétel mindig van, aki gondoskodott utánpótlásról, de azért a többség nem volt ebben érdekelt. Amikor december 13-án behívtam ezeket a kollégákat, és elmondtam nekik, hogy egy új rendszerre fogunk átállni, és az SZMSZ szerinti helyettes viszi addig a kórházat, amíg pályázat útján be nem töltjük a főigazgatói posztot, akkor volt kórházigazgató, aki azt mondta nekem, hogy „Ide figyelj, az én helyettesem az vak, süket meg hülye. Arra akarod rábízni a kórházat?” Mondtam, hogy ne haragudj, de hát a te helyettesed, te választottad ki. Miért ilyen helyettest választottál? Mondtam is miniszter úrnak, hogy ez a kolléga volt a legjobb indikátora annak, hogy jól döntöttünk. Tizenheten voltak, akik életkor miatt nem lehetnek tovább a kórházigazgatói székben, de a kórházban szakorvosként dolgozhatnak, akár még osztályvezetők is lehetnek, vagy tudományos igazgatók, vagy egyéb területre elmehetnek, de első számú vezetők nem lehetnek. Hét olyan kollégától köszöntünk el, akinek a vezetői teljesítményével elégedetlenek voltunk.

Mi az egy kórházigazgatói vezetői teljesítményben, ami elégedetlenségre ad okot, amikor azt sulykolta minden egészségügyi államtitkár, hogy nem a kórházigazgatók csinálják az adósságot elsősorban?

A kórházigazgatók, a 24 ember tekintetében a menesztés és az adósság mértéke között közvetlen ok-okozati összefüggés nem volt. A hétből volt olyan, aki abszolút nem gazdálkodott a tőle elvárható módon, nem volt keretgazdálkodás, nem volt semmilyen ellenőrzés a kórháznál, be volt dobva a gyeplő. Ez sem megengedhető, hiszen ha egy-egy intézményünk pazarlóan gazdálkodik, az más intézményektől vonja el adott esetben a forrást, és nekünk azt kell nézni, hogy egy magyar beteg az állapotának megfelelő ellátást meg tudja-e kapni egy kórházban. Az adósság nagy részéről nem a kórházigazgatók tehetnek. Egy kisebb részben lehet a menedzsmenthatásnak szerepe, de nagy részét az elmúlt időszakban az okozta, hogy a gyógyszerárak elszabadultak, gyógyszerhiány van egész Európában. Három év alatt megduplázódtak a gyógyszerkiadások a kórházaknál. Ezt persze kormányzati szinten, meg a finanszírozásban kezelni kell, de azt a félreértést szeretném eloszlatni, hogy az adósság és a kórházigazgatók menesztése között közvetlen ok-okozati összefüggés lett volna.

Az egységes kórházüzemeltetéstől mit várnak?

Mindenképpen nagyobb átláthatóságot várok. Azt, hogy a humánerőforrás-gazdálkodás megyén belül átlátható legyen és azonos szempontok szerint menjen, ne alakuljon ki bérspirál, mert az egyik kórházigazgató ráígér a másikra, és a szakdolgozó 1500-zal többért átmegy oda. Ez végül azt fogja eredményezni, hogy sehol nem lesz elég ember, kizsigerelik magukat a dolgozók, és az ellátás minősége egy idő után óhatatlanul esni fog. Azzal is szembe kell nézni, ha egységes irányítás lesz, hogy nem követte az elmúlt 30 évben az egészségügy szerkezete az orvostudomány fejlődését. Mintha nem is vettük volna észre, hogy a szakmánk döntő többségében az egynapos sebészet lett a beavatkozások 80 százaléka. Szépen végig kell gondolni, hogy hol, milyen fekvőbeteg-műtétes ellátást tartunk meg, mi az, ahol egynapos sebészet elég, ami a betegek 80 százalékát ellátja. Betegbiztonság szempontjából nagyon fontos, hogy a kiterjesztett, nagy humánerőforrás-szükségletet igénylő, nagy szaktudást igénylő, high-techet igénylő műtéteket valahogy koncentráljuk, minél kisebb a műtétszám, annál nagyobb a rizikó, annál nagyobb a szövődményráta, ez egyértelmű evidencia valamennyi OECD-országban, de ezt az elmúlt 30-40 évben a magyar egészségügyi ellátórendszer nem lépte meg. A betegbiztonság szempontja az első, és a humán erőforrás optimális kihasználása a másik, de a kettő összefügg. A fáradt és kizsigerelt dolgozó rossz döntést fog hozni. Ezek mentén a helyi érdekeket és a helyi földrajzi viszonyokat figyelembe véve, nagyon fontos, hogy a társadalmi mobilitásra figyelemmel, szükséges a kórházi struktúra áthangolása. Nagyon fontos kórházat nem fogunk bezárni, osztályt se nagyon fogunk megszüntetni. A portfolió lehet, hogy egy kicsit más lesz, viszont ott van az óriási kórházi kubatúra, és nekünk reagálni kell arra, hogy elöregedett a népesség. Több krónikus belgyógyászatra, több tartós ápolási kapacitásra van szükség, ezeket az igényeket kell nekünk kielégíteni.

Nem fog megbukni a terv azon, hogy nem látom azt a kisvárost, amelynek kormánypárti polgármestere belemenne abba, hogyha az ő kórházából bármilyen ellátást át akar csoportosítani, még akkor sem, ha kap helyette más lehetőséget?

A betegek érdeke és attitűdje is megváltozott az elmúlt években. Lehet, hogy a Covid következménye, de egyre inkább azt mondják a betegeink is, hogy inkább biztonságos és magas színvonalú ellátást szeretnének, és nem biztos, hogy az a jó ellátás, amit a lakóhelytől öt kilométerre nyújtanak. Ettől függetlenül, még egyszer mondom, hogy itt a portfóliótisztítás annyiban fog változást hozni, hogy délután 4 és reggel 8 között azokban a kis kórházi osztályokban, ahol műtétes szakmát tartunk fönt, és éjszakánként átlagosan 0,3 műtét van, ezt a napi 0,3 műtétet nem ott helyben, hanem a vármegyei központban biztosítjuk. A beteg szempontjából, biztonság szempontjából ez a jobb megoldás.

A magyar uniós elnökségnek az egészségügyünket érintő célkitűzése, prioritása lesz?

Hogyne lenne! A spanyolokkal és a belgákkal vagyunk elnökségben, ők átfogó programokban gondolkoztak. Én azt kértem, és a spanyol és a belga miniszter is elfogadta, hogy néhány fókuszált terület is legyen, és ezek közül a legfontosabb a kardiovaszkuláris betegségek elleni harc, amit az onkológia után most szeretnénk ugyancsak európai zászlóra tűzni. A másik a mentális egészség. Ezt talán a Covid után nem kell mondanom, hogy még egy sokkal fokozottabb téma, mint eddig volt. A harmadik a transzplantáció. A Covid után 20 százalékkal csökkentek a donációs felajánlások, holott a transzplantáció tényleg életet ment.

Ennek látják valami okát? Mi köze a donációs felajánlásnak a Covidhoz?

Egyrészt nem mindenhol olyan a szabályozás, mint Magyarországon. Nálunk negatív donatórium van, de a donorszervek kivizsgálása is visszaesett. Nagyon sok kizárás volt Covid-szövődmény miatt. Ezen kell élénkítenünk. Itt volt a bizottság egészségügyi biztosa, Sztella Kiriakidesz, azt mondta, hogy a transzplantáció milyen kiváló ötlet, és van rá csomó uniós forrás, Horizon Europe, EU4, forrásokat tudnak erre biztosítani. Megdöbbenve hallottam, mondtam is a biztos asszonynak, hogy ez mind nagyon szép és jó, csak az Európai Unió a magyar egyetemeket, ahol a transzplantáció 90 százaléka zajlik, kizárta ezekből a forrásokból. Teljes megdöbbenéssel nézett rám, és kérdezte a kollégáit, hogy ez tényleg igaz? Mondom, igen, ebből a forrásból és a kutatási támogatásokból, sőt, még az Erasmusból is ki tetszettek minket zárni. Engem sokkolt, hogy mennyire nem tájékozott ezzel kapcsolatban. Az európai uniós politikát irányító bürokraták és az Európai Unió valódi szakpolitikusai gyakorlatilag nem beszélgetnek egymással.

Ebből kisülhet az, hogy ez megváltozik?

Kértem biztos asszonyt és miniszter úr is kérte biztos asszonyt, hogy kicsit segítsen nekünk abban, hogy a magyar betegtől ne vonjon el forrást az Európai Unió. Ne fordulhasson elő az, hogy direktben a magyar emberek jólétét és egészségét szolgáló források ne kerüljenek Magyarországra.

Forrás: infostart.hu

Pintér Sándor belügyminiszter kétoldalú megbeszélést folytatott Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztossal, közölte a Belügyminisztérium (BM) szerdán.
 

A magyar EU-elnökség egészségügyet érintő elképzelései között szerepel a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelem, a szervátültetés területén az ellátásbiztonság erősítése, a gyógyszerek megfizethetősége, a jövőbeli egészségügyi szükséghelyzetekre való felkészülés és válaszadás megerősítése, valamint a klímaváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásainak kezelése.

A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy az elnökségi program végrehajtása az uniós polgárok biztonságának, jólétének növelését is szolgálja.

A találkozón a felek megállapodtak, hogy mindent megtesznek az év második felében esedékes magyar EU-elnökség sikeres megrendezése érdekében.

Forrás: medicalonline

Egyetértésben az egészségügyi kormányzattal a beavatkozások, ellátások valós költségét tartalmazó javaslatot tettek le az asztalra.
   

Gördülékenyebbé válhat az új terápiák befogadása, és olyan új, az ellátások valós költségét tartalmazó javaslatot tártak a döntéshozók elé, amely alapjaiban változtatja meg az eddigi finanszírozást, mondhatni rendszerváltással ér fel, tudtuk meg Kiss Zsolttól, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójától, akivel természetesen a várólistákról is beszéltünk, sőt, egy új lakossági szolgáltatásukról is szót ejtettünk.

Van-e szakmai indoka annak, hogy csak a 60 napon túl várakozókat tartalmazza a várólista, vagy inkább ez egy kis kozmetikázás, PR-fogás a választások előtt?

Egyértelműen szakmai indoka van, mert szeretnénk szakmailag megfelelően orientálni és egységesíteni a kérdést. A törvény meghatározza, melyek a kötelező várólisták, amit minden esetben vezetni kell, vannak ugyanakkor kapacitáshiányos várólisták, amelyeknél a jogszabály a hatvan napon túli időket tekinti várakoztatásnak, ami a nemzetközi gyakorlatnak is megfelel. Tulajdonképpen nem történt más, minthogy a kapacitáshiányos várólistáknál már korábban alkalmazott várólista tájékoztatási metódust alkalmazzuk 2023 decemberétől a kötelező várólisták esetén is, azzal kiegészítve, hogy a várólista vezetési szabályok továbbra is változatlanok maradtak. Fontos leszögezni, hogy a várólista alapvetően egy ellátásszervező eszköz és technika. A 60 napon belüli kitűzött időpontok pedig nem várakozásnak minősülnek, hanem ellátásszervezési eseménynek. 

Másképp nevezzük, de mintha ugyanaz lenne...

Ez azért van így, hogy azokra az esetekre koncentrálhassunk, amiket tényleg meg kell oldani, amelyekhez ágazati szinten többletforrásokat kell biztosítani, vagy más beavatkozási eszközökkel kell támogatni az ellátás hozzáférhetőségét. Ne az legyen a fő üzenet, hogy tizenegyezer ember vár szürkehályogműtétre, hiszen ahol a 11 ezerből 9 ezer beteg negyven napon belül megkapja az ellátást - miközben éves szinten egy 90 000 esetszámú műtétről beszélünk –, ott kimondható, hogy nincs probléma. Amikor a transzparencia jegyében évekkel ezelőtt megalkottuk a várólistarendszert, a nemzetközi irodalmi adatokra támaszkodtunk, és azóta is próbáljuk követni a pozitív gyakorlatokat, miközben nem mindenhol van ilyen egységesen szabályozott, azonnal elérhető, valós idejű rendszer, mint nálunk. Tehát én ezt szakmai iránymutatásnak tekintem azért, hogy az intézmények lássák, hogyan állnak, illetve a betegek tájékozódhassanak az átlagos várakozási időkről. Mindemellett a rendszer továbbra is biztosítja a transzparenciát, tekintve, hogy az összes ellátási eset változatlanul elérhető a tételes intézményi várólistáknál. A páciens a várólistára történő regisztrálás során, azzal egyidejűleg megkapja az az egyedi, titkosított azonosítóját, amellyel a saját regisztrációs adatait bármikor megtekintheti. 

Látszik ennek a folyamatnak az eredményessége a NEAK számára?

Igen! Ahogy Takács Péter egészségügyi államtitkár is elmondta, sziszifuszi munkával, beavatkozásokkal, célzott forrásbővítésekkel: az elmúlt 10 évben több mint 71 milliárd forint többletforrás biztosításával, személyes konzultációkkal, célzott szakmai ellenőrzésekkel és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) együttműködésével sikerült elérni, hogy gyakorlatilag mindössze néhány olyan várólista van, ahol előfordulnak a sajtóban említett szélsőséges helyzetek. Nagyon komoly eredménynek tartom, hogy 13 kötelező várólistából csak három olyan van, amelynél hosszabb várakozási idővel kell számolni. Ez a három a csípő-, a térdprotézis és a kiterjesztett gerincstabilizáló műtét. Azt el kell ismerni, hogy ezeknél még nem teljesültek a betegek igényei, és az egészségpolitika elvárásai. Összességében azonban elmondható, hogy az OECD országok között a legutóbbi, 2022-es adatok szerint Magyarország a felső harmadba tartozik a műtéti várólisták tekintetében.

Említette a személyes konzultációt: mi történik ilyenkor?

Elmegyünk az adott intézménybe, ahol problémát látunk, és egy szakmai ellenőrzés keretében beszélünk a főorvossal, orvosigazgatóval, főigazgatóval. Elvárjuk, hogy megmagyarázzák, mi az oka a hosszas várakozásnak, milyen intézkedéseket terveznek a helyzet megoldására, és ehhez mire van szükségük. Beszámolókat kérünk időszakosan, kezeljük a betegpanaszokat, utánajárunk, hogy mi okozza a gondot. Folyamatos a háttérmunka, hogy minél előbb legyen megoldás, vagy pluszforrás, ha az szükséges. Mindenképpen igyekszünk csökkenteni a várakozási időket, hiszen a legfontosabb, hogy a betegek minél hamarabb hozzáférjenek az ellátásokhoz. Ennek megvalósításához azonban nemcsak nekünk, hanem a kórházaknak és kiemelten a műtéteket végző orvosoknak is felelősséget kell vállalniuk.

Hogyan alakul a várólisták ledolgozására szánt keretek felhasználása?

Tavalyelőtt, a covid miatt 13,2 milliárd forint állt rendelkezésre, tavaly 5 milliárd, amit év közben 2,7 milliárd forinttal megemeltünk. Bízom benne, hogy az intézmények idén is felhasználják az előirányzott ötmilliárd forintos keretet. Finanszírozási akadálya tehát nem lehet az ellátásoknak.

A finanszírozásnál maradva: hogy vált be a TÉK, vagyis a teljesítmény éves keret alkalmazása a tvk helyett?

Sokkal rugalmasabb az intézmények finanszírozása, amelynek fontos összetevője a lakosságarányos feladatok ellátásának követése is. Nemcsak éves szinten követjük, hanem az egészségügyi államtitkársággal közösen három havonta teljes revíziót végzünk. Ez azt jelenti, hogy megnézzük, melyik intézmény hogyan teljesít, és ha hajlandó többet dolgozni és képes is rá, akkor például átcsoportosítunk kapacitásokat, forrásokat a javára. 

A kódkarbantartás régi téma. Hogy állnak a beavatkozások valós értéken történő finanszírozásának ügyével?

Elengedhetetlennek tartom, hogy elinduljon egy teljes felmérés a rendszerben, ami az összes technológiaváltást követi.

Elinduljon… Ezek szerint még nem kezdődött el a munka?

De már elindult. Ez alapján vizsgáltuk közösen OKFŐ-vel az osztályos adatokat, például, hogy mennyi egy sebészeti, egy onkológiai vagy egy kardiológiai osztály működési költsége. Ennek segítségével már 2021-ben is tudtunk csinálni egy, az osztályos költségadatokat figyelembe vevő kódkarbantartást. Annak volt ugyan hatása, de sokkal nagyobb erővel hatott a teljesítményelszámolás visszavezetése. Most újra van egy ilyen csomag a 2023-as adatok alapján, javaslatunkat már le is tettük az asztalra. Megjegyzem, ennek nagyon erős motorja volt Takács Péter államtitkár úr. Vannak olyan tevékenységek, amelyeknek jelentősen pozitív irányba fog mozdulni a finanszírozása, hogyha ez a program végigmegy. Egyelőre nem szeretnék erről többet mondani. A finanszírozási rendszerváltozást hozó javaslat összeállt, s reményeim szerint ez év második negyedévében eljutnunk a megvalósításig.

Akkor ez hozzájárulhatna a kórházi adósság csökkentéséhez. De: nyilván plusz forrást igényel…

A kórházi adósságok csökkentésében az egyik fontos lépcső, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vette át az intézmények üzemeltetését, s ezzel együtt az üzemeltetési költségeket. Nekünk az E. Alapban erre a célra rendelkezésre álló összeget kellett átadnunk, ami nem fedezi a teljes kiadást, így körülbelül 50 milliárd forintos többletet adhat a lépés. A kódkarbantartás forrásigényéről még nem szeretnék beszélni, ezzel kapcsolatban folynak az egyeztetések.

Jelentős nagyságrendű gyógyszerbefogadás történt január elsejétől. Hogyan születik egy ilyen döntés?

Nagyon jelentős lépés ez, hiszen 56 hatóanyag került be a társadalombiztosítási rendszerbe 38 indikációs körben, ami számításaink szerint 40 ezer beteget érint. Mondhatjuk, hogy európai szinten is a leghatékonyabb terápiák kerültek be most a támogatotti körbe akár új hatóanyagként, akár új indikációban. A gyógyszerbefogadási eljárás egy transzparens, jogszabályok által meghatározott eljárás, amelyben az egészségügyi kormányzat, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a NEAK, az orvosi és a gyógyszerészi kamara, valamint az Egészségügyi Szakmai Kollégium illetékes tagozata vesz részt. A befogadási kérelmeket a Gyógyszer-befogadási Bizottság vizsgálja negyedévente. A grémium, amelynek irányítója az államtitkárság, kikéri a szakmai tagozatok és az NNGYK véleményét, de az üléseken részt vesz a Pénzügyminisztérium és természetesen a NEAK is. 

A kezelőorvosok munkája mellett a NEAK dolgát is megkönnyíti a befogadás, hiszen nem kell annyi egyedi méltányossági kérelmet elbírálni.

Ez már látszik is a munkánkban, hiszen a befogadott készítmények januártól elérhetők, így a betegek az orvosi rendelvény alapján juthatnak hozzá a készítményekhez. Kiemelném, hogy néhány hónapja már online tudjuk fogadni a méltányossági kérelmeket, így real time tudjuk követni a dokumentumokat, amelyek feldolgozása is könnyebb így. Kérelmek természetesen folyamatosan érkeznek, hiszen újabb és újabb hatóanyagok, vagy újabb indikációk lépnek be. Fontos tudni, hogy a méltányosságból biztosított gyógyszerkészítmények esetében a NEAK ártárgyalási pozíciója gyenge, hiszen a forgalomba hozatali engedély jogosult magyarországi képviselői nem tudnak kedvezményeket biztosítani. A befogadási eljárásnak köszönhetően ugyanakkor, a hatályos jogszabályok alapján új készítmény kizárólag a három legalacsonyabb európai ár átlagárán hirdethető ki.

Hány terápia vár még befogadásra?

A gyógyszerek befogadását minden esetben a forgalomba hozatali engedély jogosult magyarországi képviselői kezdeményezhetik. A NEAK-nak nincs és nem is lehet eszköze arra, hogy rákényszerítsen egy for profit gazdasági társaságot, hogy támogatással történő forgalmazás iránti kérelmet nyújtson be valamely készítményére. Jelenleg valamivel több mint 60 gyógyszer befogadási kérelme van a NEAK-nál. További 34 kérelem van folyamatban, amelyek korábban már befogadott hatóanyagokat tartalmaznak, és amelyek új kiszerelést vagy választékbővítő brandet jelentenek. Hogy ebből mennyi az, ami ténylegesen indokolt, mert valóban áttörést jelent a beteg gyógyításában, vagy terápiás előnye van, azt a Gyógyszer-befogadási Bizottság mérlegeli, majd a minisztérium dönt. Folyamatos a munka, hiszen a gyógyszeripari fejlődés nem áll meg, újabb és újabb hatóanyagokról bizonyítják kutatások során, hogy hatékonyak lehetnek egy-egy betegség kezelésében.  

Várható-e, hogy idén is sor kerül befogadásra?

A gyógyszeripart gyakran a technológiai iparhoz hasonlítják, mivel a fejlődés itt is, ott is folyamatos. Nagy lépést tettünk az egészségügyi kormányzattal közösen, nem állhatunk meg ezen az úton. A kormányzat elkötelezett abban, hogy a szakmailag valóban indokolt új terápiák minél gyorsabban kihirdetésre kerüljenek. Az új belügyminisztériumi struktúrában hatékonyabban lehet ezt a folyamatot kezelni, sokat várok ettől.

Az ügyfélkapuval rendelkezők számára új szolgáltatást nyújtanak a társadalombiztosítási jogviszonyra vonatkozóan. Mi ennek a lényege?

A NEAK a jogviszonyokat tartalmazó közhiteles nyilvántartás vezetője, ezért úgy gondoltuk, hogy segítséget adhatunk a nyilvántartásban szereplőknek, a diákoktól kezdve a munkavállalókon át a nyugdíjasokig abban, hogyha tb-jogviszonyuk vonatkozásában változás történik, akkor erről értesítő levelet kapjanak ügyfélkapujukba. Tapasztalataink szerint sok esetben fordul elő, hogy a munkavállalók nem értesülnek a jogviszonyukat érintő, munkáltatók által bejelentett változásokról. Ez különösen 2021 óta probléma: mivel ha valaki hathavi járulékot meghaladó tartozást halmoz fel, úgy TAJ száma érvénytelenítésre kerül és sürgősségi ellátás esetén, ellátási esetenként max.750 000 Ft-ot, míg tervezett ellátás esetén a díjszabályzat szerinti összeget kell megfizetnie. Mivel utólag nem lehet rendezni a jogviszonyt, ezért gondoltuk, hogy biztosítjuk a tájékoztatás lehetőségét. Eddig több pozitív visszajelzést kaptunk, vannak, akik így hat hónapon belül rendezni tudták adótartozásukat, és nem kerültek nehéz helyzetbe. Ugyanakkor szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a magyar társadalombiztosítás rendszere bejelentésen alapul, ami azt jelenti, hogy nem a NEAK, mint a közhiteles nyilvántartás vezetője jegyez be magától oda jogviszonyokat, jogosultságokat, hanem a vonatkozó törvény határozza meg azt, hogy a nyilvántartásba kinek kell bejelentést tennie. Például egy munkavállaló esetében a munkáltató, egy hallgató vonatkozásában pedig az Oktatási Hivatal a bejelentésre kötelezett. A jogviszonnyal kapcsolatos ügyintézést a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes vármegyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró szervezeti egységénél kezdeményezhet az érintett állampolgár.

Forrás: weborvos.hu

Egészségügyi miniszteri csúcstalálkozót tartott az OECD január 23-án Párizsban, ahol hazánkat Dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára képviselte
Az esemény témája az egészségügyi rendszerek ellenállóképessége, a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, így különösen a klímaváltozásra, a demográfiai változásokra és a fokozott digitalizációra való felkészülés, valamint az OECD szerepvállalásának megvitatása volt.
A miniszteri és államtitkári találkozón Dr. Takács Péter a reziliencia, az egészségügyi humánerőforrás, a klímaváltozás és egészség, továbbá a gyógyszerpolitika témákban fejtette ki a magyar álláspontot. Az ülésen az egészségügyi rendszerek ellenállóképességének javításához szükséges további feladatokról egy közös deklarációt is elfogadtak a résztvevők.
A csúcstalálkozót megelőzően, január 22-én magas szintű szakpolitikai fórumra is sor került. Ennek témái közt az emberközpontú egészségügyi innováció, a mesterséges intelligencia és az egészségügy öszefüggései, a genomikai és genetikai orvoslás, valamint a klímaváltozás és az egészség kapcsolata szerepelt. A fórumot követően dr. Takács Péter részt vett a Catherine Vautrin francia egészségügyi miniszter által szervezett informális miniszteri vacsorán, melynek fő témája az egészségügyi humánerőforrás volt.
 
Forrás: kormany.hu

Új funkcióval, a társadalombiztosítási (tb-) jogviszony ellenőrizhetőségével bővült az EgészségAblak mobilalkalmazás – jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára 2024. január 16-án egy közös sajtótájékoztatón Budapesten.

Szentkirályi Alexandra elmondta, hogy az alkalmazásban „TB lámpaként” szereplő menüpont a TAJ szám érvényességéről és az egészségbiztosítási jogviszony státuszáról ad információt. A TB lámpa menüpont alatt több színkategória működik: zöld lámpa esetében a felhasználónak érvényes a TAJ-száma és rendezett a jogviszonya, piros lámpa esetében a TAJ szám ugyan érvényes, azonban a jogviszony rendezetlen, de a közfinanszírozott egészségügyi ellátás igénybe vehető. A kék lámpa azoknál a felhasználóknál jelenik meg, akik külföldön biztosítottak, más országokban fizetnek járulékot. A barna lámpa azt jelenti, hogy a TAJ szám érvénytelen, a sárga lámpa pedig azt, hogy a TAJ szám érvényes, de az egészségügyi ellátások csak korlátozottan vehetők igénybe.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kitért arra is, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően az EgészségAblakban már hét menüpont érhető el, melyek segítségével mindenki naprakészen, a telefonja segítségével kezelheti, láthatja egészségügyi adatait. - Az alkalmazásban elérhető az összes egészségügyi dokumentum, a felírt és kiadott receptek, a háziorvos neve, elérhetősége, rendelési ideje, a koronavírus-oltási igazolvány, és az alkalmazásból a nap huszonnégy órájában közvetlenül hívható az EgészségVonal is – mondta.
Az ingyenes alkalmazást eddig 2,6 millióan töltötték le, az eRecept indulása óta 720 ezren használták, valamint rajta keresztül az elmúlt harminc napban 1,7 millió egészségügyi dokumentumot tekintettek meg a felhasználók.

Forrás: kormany.hu

A jelenleg évente felhalmozódó 140 milliárd forintos kórházi adósság az intézményekben akár 20-30 milliárdra is csökkenthető. Egy innovatív, magyar fejlesztés lehet a megoldás, amire a Belügyminisztérium is nyitott, mondta Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász lapunknak.

Két-három éven belül jelentősen csökkenhet a kórházak adóssága egy új szemléletű adósságkezelési rendszer bevezetésével, melyet egy innovatív magyar kórházi eredményértékelési információs rendszer támogat, mondta az Economxnak Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának mesteroktatója.

Tavaly év végén a kórházak adóssága elérte a 130-140 milliárd forintot, az új rendszerrel évente összesen 20-30 milliárd forintra is csökkenthető a kifizetetlen számlák összege. Hozzátette: egy úgynevezett bonus-malus rendszer kialakításán is dolgoznak a kórházak teljesítményének értékelés kapcsán. A probléma kezelésére szakértői javaslatok megfogalmazására is sor került az ágazatvezetés irányába, amelyek úgy tűnik, meghallgatásra találtak.

Már 25 éve nem tudnak a kórházak kikeveredni

A magyar kórházakban az elmúlt 20-25 évben jelent meg a minden évben újratermelődő jelentősebb adósságtömeg, az elmúlt pár évben pedig kiemelkedően magas tartozásokat halmoztak fel a fekvőbeteg-ellátók és a hozzá tartozó háttérintézmények.

Korábban a logika azt volt, hogy az intézmények mindig az államra, a fenntartóra mutogattak, hogy kevés a pénz a betegellátásra. Az állam pedig kórházakat okolta a rossz gazdálkodás miatt, például, hogy fedezetlen kötelezettségeket vállalnak, mondta Ivády Vilmos.

Ezt az egymásra mutogatást kell megtörni. Mivel lassan két évtizede, ha akarta a kormány, ha nem, év végén mindig konszolidálta az intézményeket, vagyis a felhalmozódott 50-130 milliárdos éves adósságokat rendre kifizette.
Most ebben próbálunk valami változást javasolni, és úgy tűnik, hogy az egészségügyi kormányzat is partner ebben – mondta a közgazdász. Ivády Vilmos szerint szét kell szálazni az adósság okait, és ha ezek megvannak, akkor az okokhoz hozzá kell rendelni a feladatokat és a feladatok gazdáit. Ha ez nem történik meg, akkor rendre újratermelődik az adósság.

A kórházak adósságának vannak külső és belső okai, utóbbi között említette, a menedzsment által elkövetett gazdálkodási hibákat, ezért fontos a kórházak működésének átvilágítása, a jó vezetési gyakorlatok elterjesztése, merthogy ilyenek is vannak. A kórházi gazdálkodásértékelési rendszer adatai szerint a kórházi menedzsmentek teljesítménye széles sávban szóródik
.
Nem annyit kapnak, mint amennyibe a beteg ellátása kerül

A külső okok között a legfontosabb a gyógyítás átlagköltségeitől elmaradó finanszírozás. Példaként említette, hogy úgynevezett szakmafedezeti hiányosságok vannak. Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy egyes szakmák, mint például a sebészet és a belgyógyászat alulfinanszírozottak, azaz ezen szakmák finanszírozása átlagköltség alatti. Ugyanakkor vannak átlagköltség felett finanszírozott szakmák is, mint a klinikai onkológia, a kardiológia vagy a szemészet. Nem homogén a kép, ezért nem a kórházat mint egészet kell megítélni, hanem a kórházak egyes szakmáinak a működését.

"Az alulfinanszírozottság viszi el a kórházi adósság képződés legnagyobb hányadát, de minden kórháznál más és más arányban"
– sorolta Ivády Vilmos.

Hiába említik sokszor és sok helyen, hogy a kórházi adósságok a jelentős orvosi béremelés miatt szálltak el, ez a felszínes megközelítése a problémának, véli az egészségügyi közgazdász. Az orvosok bérének nagyobb hányada ma már egy külön soron megy a kórházaknak, a kórházak betegellátási teljesítményétől függetlenül. A jobban finanszírozott intézményekben az orvos és szakdolgozó bér kisebbik hányadának a kitermelése a teljesítmény finanszírozásából nem gond, a rosszul finanszírozottakban meg valóban probléma. Emellett arra is figyelni kell, kihasználja-e a kórház a munkaerő kapacitásait, mert a kép itt sem egyforma. Ha utóbbit nem használja ki, akkor kívülről úgy tűnik, mintha a finanszírozással lenne a gond.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) már dolgozik azon, hogy a veszteséges szakmák homogén betegségcsoport (hbcs) számait korrigálja. Példaként említette Ivády Vilmos, hogy jellemzően a sebészeti szakma 20-30 százalékos veszteséggel működik.

Ez azt jelenti, hogy ezeknek az ellátásoknak a súlyszámát (ez egy költségigényességet kifejező mutató) meg kell emelni, a finanszírozást is ehhez kell igazítani.

De ez kormányzati feladat, ehhez a Pénzügyminisztériumnak költségvetési forrást kell majd rendelni, - amit most is megtesz, csak utólag - ez nem a kórházak dolga – emelte ki Ivády Vilmos.

Üzemméreti gondok

A másik, jelentőségében kisebb külső ok, ami a kórházi adósságot gerjeszti az az üzemméreti hatás. Tehát ha egy kis kórházban hajtanak végre egy beavatkozást, azért ugyanannyit fizet a NEAK, mintha egy nagy kórházban történne. Gazdaságosabban tud működni egy nagy kórház sebészeti osztálya, mint egy kisebbé – sorolta a szakember.

A nagy sebészeti osztályok vesztesége „mindössze” 20 százalék, míg a kis sebészetek 50-80 százalékos veszteséggel működtethetők.

A kisebb kórházak fül-orr-gége osztályai, vagy a kisebb intézmények bőrgyógyászati osztályai sem tudnak annyira gazdaságosan működni, mint egy nagy megyei kórházé és a munkaerőt sem tudják a kisebb kórházakba csábítani. Az aktív fekvőbeteg-ellátáson belüli gazdaságossági eltérések mellett számottevő az egyes ellátási formák gazdálkodási eredménye közötti különbség is, aminek fő oka, látszólag, szintén a finanszírozás eltéréseiben keresendő.

Valójában a kórházak alacsony betegellátási tevékenysége is okozhatja ezt a problémát, amire jó példa, hogy az aktív fekvőbeteg-ellátás finanszírozottság tekintetében 9 százalékos mínuszban van, a krónikus fekvőbetegek ellátása pedig 27 százalékos alulfinanszírozottságot mutat.

Ugyanakkor a CT-MR vizsgálatok finanszírozottsága meglepően jó, átlagosan 30 százalékkal haladja meg az amortizáció nélkül számított költségeket. Nem véletlenül került sor, számos kórházban, a CT és MR szolgáltatás kiszervezésére vállalkozások számára.

Infrastrukturális különbségek

Ivády Vilmos szerint az infrastrukturális különbségektől is szenved a hazai fekvőbeteg-ellátás. A betegellátás finanszírozásába nem épül be az, hogy például egy hőtechnikailag jó állapotú épületben kezelik a beteget vagy sem. A kórházak energiaköltsége jelentősen eltér emiatt egymástól. Például Budapesten a Szent János kórház infrastruktúrája ilyen szempontból nagyon rossz, ezért van egy komoly költséghátránya. Az üzemméret vagy az infrastruktúra eléréseinek a költségekre gyakorolt hatását egy normatív finanszírozás nem tudja kezelni, és erre a HBCs díjtételek emelése sem megoldás, a probléma kezeléséhez több lépcsőre van szükség.

Az egyik lépcső, és ez jó hír, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) januártól már 81 intézmény üzemeltetéséért felelős, átvette a kórházak üzemeltetését, és ettől 40-50 milliárd forint adósságcsökkenést remél Ivády Vilmos. De azt kiemelte, ahol idáig viszonylagosan alacsony volt az üzemeltetés költsége, ott az adósságcsökkentő hatás is alacsony lesz.

"Mi már annak is örülnénk, ha az adósságkezelési modell egyes elemei már idén megvalósulnának, illetve megvalósításuk lépcsőzetesen elkezdődne"
– mondta Ivády Vilmos.

Már az egy jó kezdet lenne, ha a kórházak irányába közölnék, az elvárt gazdálkodási eredményeket, ami nem feltétlenül nullszaldó, mert hiú ábránd azt elvárni, hogy a kórházak egyszer csak elkezdenek adósság nélkül működni. Azaz el kell fogadni, hogy a kórházak nagyobb része a jelenlegi finanszírozás és más külső okok miatt nem képes a nullszaldó elérésére, még akkor sem, ha felszámolja a látható menedzsment hiányosságokat.

A HR-gondok a betegellátás minőségét rontják

Az orvos- és nővérhiánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy a humánerőforrás gondok nem vezetnek egyébként adóssághoz önmagában. A hiányzó munkaerő költsége nem jelentkezik, a kérdés az, hogy emiatt mennyi bevétel esik ki.
A nagyobb baj a betegellátás minőségének, rendelkezésre állásának a romlása.

"Jelenleg motivációhiány és érdektelenség van az kórházakban"
– emelte ki Ivády Vilmos.

Elengedhetetlen, hogy valamilyen teljesítményértékelés, ösztönzés kerüljön be a rendszerbe, mert a várólisták, ha minden marad a régiben, akkor nem fognak csökkenni. Ez utóbbi a teljesítményértékelés része kell, hogy legyen. Megengedhetetlen, hogy az állami szektorban a most már magas orvosfizetések egyformán járnak a jól és sokat dolgozóknak illetve a kevésbé jól és keveset dolgozóknak, miközben a betegek kiszorulnak az állami ellátásból a magánellátás irányába.

Ivády Vilmos annak a híve, hogy év közben a  kórházak számára folyamatosan kell biztosítani a működéshez szükséges feltételeket és nem az év végi konszolidáció keretében kell rendezni a kifizetetlen számlákat.

"Ha sikerül meglépni a veszteséges szakmák finanszírozási korrekcióját és sikerül egy kórházi menedzsment és orvosi érdekeltséget teremteni a jó teljesítményhez, akkor két éven belül eljuthatunk oda, hogy az 150 milliárd forintos kórházi adósság lemenjen akár 20-30 milliárd forintos szintre, ez még a belefér kategória"
– mondta Ivády Vilmos.

Fontos szempont, hogy a kórházak menedzsmentjének is fel kell nyitni a szemét, változtatni a vezetők látásmódján, monitorozni és értékelni, de segíteni is kell az intézményeket, egy teljesen új szemléletre van szükség – sorolta az egészségügyi közgazdász. Mert az világosan látszik, hogy még a közelmúlt magas inflációja és a covid múlt ellenére is vannak jól menedzselt, jól gazdálkodó kórházaink is és az ő példájukat el kell terjeszteni az ágazat egészében.

Forrás: economx.hu

Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2024. január 8-án a Belügyminisztériumban tartott állományértekezletén Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár átadta a szervezet 2024. január 1-jétől kinevezett főigazgatója, Révész János megbízólevelét.

Az államtitkár a rendezvényen - egyebek mellett - közölte, 2024 július 1-ig elkészül valamennyi - az ágazati struktúrát, a minimumfeltételeket, a finanszírozás alapjait érintő - jogszabály, amely meghatározza a magyar egészségügy működésének elkövetkező 30 évét. Takács Péter elvárásként fogalmazta meg, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság, mint a kormányzati stratégiai döntések végrehajtásának letéteményese, a korábbiaknál operatívabb módon hajtsa végre azokat. A stratégiai feladatok közül az államtitkár az ágazati informatikát és a jól működő alapellátást emelte ki. Az államtitkár az új főigazgatót arra biztatta, használja ki azt a tapasztalatot, tudást, potenciált, ami az Országos Kórházi Főigazgatóság munkatársainak sajátja. A főigazgató sikere közös érdek - zárta beszédét Takács Péter.

Révész János beszédében köszönetet mondott a leköszönt vezetők munkájáért, egyben leszögezte, új időszámítás kezdődik az Országos Kórházi Főigazgatóság életében. A főigazgató áttekintést adott az egészségügyi rendszerek fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről, beszélt a társintézmények és a főigazgatóság szerepvállalásáról. A főigazgató az Országos Kórházi Főigazgatóság fő feladatának az operatív irányítást és végrehajtást nevezte, saját célkitűzései közül a bizalom helyreállítását emelte ki, melynek érdekében - egyebek mellett - egy hatékonyabb szervezeti struktúra kialakítását is tervezi. Révész János arra kérte munkatársait, hogy véleményalkotásuk kizárólag szakmai szempontokon alapuljon.

Az állománygyűlésen - mások mellett - jelen volt a Belügyminisztérium számos vezetője, Bidló Judit, egészségügyi szakmai irányításáért és Lengyel László egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár, valamint az egészségügyi államtitkárság háttérintézményeinek vezetői.

Forrás: kormany.hu

Térdprotézis műtétre átlagosan csaknem 9, csipőprotézis műtétre 6 és fél hónapot várhatnak a magyar betegek, írja a Pénzcentrum.
   

Az, hogy hogyan is változik a várólisták hossza Magyarországon, nem egyszerű nyomonkövetni, mivel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az utóbbi években többször változtatott azon, milyen adatot, milyen formában közöl. Két éve még elérhető adat volt a NEAK honlapján, hogy az egyes műtétekre mennyit kell várhatóan várni, vagyis az átlagos tervezett várakozási idő. Ezek az adatok azonban 2022 februárjában lekerültek a honlapról, akárcsak a maximum és minimum várakozási idő, amit továbbra is elérhető - egyúttal a korábbi elemzéseinkkel összevethető - maradt, az az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző 6 hónapban, illetve a várakozók száma. Most ismét azzal szembesülhettünk, hogy a várakozók tényleges száma helyett a NEAK a 60 napot meghaladóan várakozók számát közli. Így az összevethetőség már jelentősen csorbul. Mindenesetre a 2023-as adatainkat összevetve a 2024 év elejiekkel az látszik: csökkenés csak elvétve mutatkozik, jellemzően tovább nyúlik a várakozási idő.

Hiába ért véget a pandémia, nem jelent napi szintű fenyegetést a normál egészségügyi ellátásra a covid-járvány, a várólisták 2023-ól 2024-re tovább nőttek. A munkaerőhiány, a magyar lakosság romló egészségügyi állapota, a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, és számos egyéb tényező miatt, melyek már hosszú évek óta nehezednek az ellátó rendszerre, a várólisták hosszát már nem lehet nagy pénzinjekciókkal egyszerűen és gyorsan lefaragni.

(...)

A NEAK által közölt adatokból a helyzet rosszabbodását lehet kiolvasni. Ez nem is olyan egyszerű feladat, hiszen a vizsgált évek alatt (2022-2024) változott, milyen adatot tesz közzé az alapkezelő. 2022-ben például még az átlagos tervezett várakozási idő volt az elemzés alapja, ezt azonban már 2023-ban sem közölték, így tavaly és idén az átlagos tényleges várakozási idő vethető össze a megelőző 6 hónapban. A tényleges várakozási idő jellemzően alacsonyabb a tervezettnél, ezért 2022-ről 2023-ra látható csökkenés nem mutat teljesen megbízható képest, milyen változás történt azokban az években. 2023-ról 2024-re viszont ugyanazt a mutatót tudtuk már összevetni, és egyértelműen növekedés látható, írja a Pénzcentrum.

Forrás: medicalonline

Az egészségügyi államtitkárral való megbeszélésen a még nyugdíjkorhatárukat el nem érő, de vezetői posztjukról leváltottaknak felajánlották, hogy 2024. január 1. után más munkakörben foglalkoztatják őket.
Két tucat kórházvezetőt menesztett a belügyminiszter és a megbízott Országos Kórházi Főigazgató szerdán. Az érintettek között van két országos intézet vezetője, 7 megyei és 15 városi kórház igazgatója. A december 31-i hatállyal felmentetteket hétfőn értesítette a Belügyminisztérium személyzeti osztálya, hogy szerda délben várják őket Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárhoz megbeszélésre. Van, akitől – érdemeit elismerve – a nyugdíjkor betöltésére hivatkozva válik meg a tárca, de akadtak olyanok is, akikkel elégedetlen volt az ágazat vezetése. Lapunk érdeklődött a Belügyminisztériumnál, hogy kiket érint az intézkedés, de erre nem kívántak felelni.

Bár forrásaink szerint a mostani menesztésekkel nincs összefüggésben, nemrégiben az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjét is leváltották.

Információink szerint megy a Fejér megyei kórház éléről Bucsi László. Mint emlékezetes, ő volt az a kórházi vezető, aki Covid-járvány idején megtörte a nyilatkozati tilalmat és egy videointerjúban beszélt arról is, hogy az intézményben lélegeztetőgépre kerülő betegek 84 százaléka meghal.

Az országos intézetek vezetői közül Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, és Poór Gyula, az Országos Mozgásszervi Intézet főigazgatója érintett, őket azért mentették fel, mert elérték a nyugdíjkorhatárt.

Úgy tudjuk, távoznia kell intézménye éléről Töreki-Vörös Ibolyának, a Veszprém megyei kórház főigazgatójának, akit alig több mint három éve neveztek ki. Felmentették a Nógrád vármegyei kórház vezetőjét Szabó Gézát, egy önkormányzati felmérés szerint a betegek közepesre értékelték az ellátást, a válaszadók 80,8 százaléka szerint az elmúlt egy-két évben romlott is a színvonal. Hogy volt-e összefüggés a felmérés és az főigazgató távozása között, arról nincs információnk. A Balatonfüredi Állami Szívkórház főigazgatóját Veress Gábort is felmentették. És ez történt a balassagyarmati kórház vezetőjével, Tóth Judittal is.

A városi kórházak vezetői közül távozik Kerekes László, a dombóvári Szent Lukács Kórház, Havrilla Gyula a pápai, Viniczai Zoltán a csornai, Varjú János az oroszlányi, Csiki Zoltán a jászberényi, Vermes Tamás a zirci, Weisz Péter a gyöngyösi, Kanász Gábor a tatabányai, Németh Csaba a szekszárdi, Prosszer Ottó a kisbéri, Barcza Zsolt a bonyhádi, Tóth Gábor a kazincbarcikai, Jobbágy Lajos a dunaújvárosi, Boczek Tibor a pásztói intézmény éléről. Rudner Ervint a szolnoki MÁV-kórház vezetői székéből állították fel.

Az intézmények élére pályázattal választanak új vezetőket. Takács Péter államtitkár már több szakmai konferencián is beszélt arról, hogy megújítaná a kórházi vezetők kiválasztási rendszerét. Az egészségügyi államtitkárral való megbeszélésen a még nyugdíjkorhatárukat el nem érő, de vezetői posztjukról leváltottaknak felajánlották, hogy január elseje után, ha vállalják, más munkakörben foglalkoztatják őket.

Forrás: nepszava.hu

Januártól 81 kórház gazdálkodását veszi át a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár pedig forrásátcsoportosítást tervez a fekvő- és járóbeteg-szakellátás kasszáiban. Mindeközben az ágazatvezetés idei bizonyítványa nem sikerült túl fényesre az elemzők szerint.

Miközben a kormány egészségügyi programjának masszív része az alapellátás átszervezése, az új ügyeleti rendszert is csak politikai csatározások közepette sikerült megyéről-megyére haladva bevezetni – és még nincs vége. Ezzel a felütéssel indította az idei évet értékelő összefoglalóját Őri Károly, ILEX Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője az IME egészségügyi Szaklap XXII. Menedzsment és Leadership konferenciáján, amelyet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) szervezett.

Míg viszonylag egyszerű összevonási feladat az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fenntartásában álló intézmények megyei irányító kórház alá rendezése, addig ugyanez komoly törvénykezési munkát is kívánt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) esetében. Éppen ezért mindenkit meglepett, hogy a hosszú ideje várt és félt megyei integrációs folyamat éppen az egyetemi megyékben indul el elsőként a nyáron. Hasonló előkészítetlenség jellemezte a védőnői hálózat integrálását a megyei kórházakba, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ingatlanüzemeltetési feladatátvételét a júniusi, fővárosi pilot megkezdését megelőzően, bár utóbb ez a folyamatot végül nagyobb botrány nélkül lezajlott.

Mögöttes szakmai és hatalmi érdekek is állhatnak annak a fúziónak a hátterében, amelynek során az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetet, valamint az Országos Mozgásszervi Intézetet integrálnák a Semmelweis Egyetem szervezetébe. Ennek az OKFŐ-i ellátórendszeri piramis kialakítása szempontjából ideológiai üzenete is van, ugyanakkor félő, hogy a fúzióval ezek az ellátási egységek kívül maradnak az egészségügy szervezeti rendszerén, így azokat irányítani sem lehet majd.

Miközben a teljesítményfinanszírozás év eleji visszatérése a teljesítmény éves keret (TÉK) visszavágásával együtt azonnali veszteséget okozott a kórházaknak már az év elején, a tetemes adósságra érkező, 90 milliárd forintos rekord konszolidáció csupán az adósságállomány 75 százalékára nyújtott fedezetet. Így már most tudható, hogy a 2024-es év 50 milliárd forintos hiánnyal indul.

Aggodalmakkal teli az év vége is a menedzsmentek számára, különösen vidéken okoz bizonytalanságot a közreműködői szerződések körül fenntartott bizonytalanság, a bérnővér-szolgáltatások tiltása, a gazdasági-műszaki területen jellemző nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatási forma felszámolása.

Bár a tárca programja nem ismert, annak főbb elemei előadásokból kihámozhatók, a szakértő szerint 2024-ben erre számíthatunk:

• állami praxiskijelölés, méretarányosítás;
• ügyeleti rendszer kiterjesztése;
• rendelőintézetek államosításának előkészítése;
• megyei intézmények összevonása;
• folytatódó centralizáció – a helyi politikai ellenszegülések ellenére;
• CT- MR-szolgáltatások átvétele eszközcsere programmal támogatva;
• orvosi teljesítményértékelés bevezetése.

Nincs ösztönző az adósságcsökkentésre

Kormányzati döntés kérdése, hogy utólagos konszolidáció helyett előzetesen, normatív finanszírozással kezelik a kórházadósságot – jelentette ki előadásában Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ mesteroktatója, hangsúlyozva, egyelőre nincs érdekeltség a rendszerben, hogy csökkenjen, de arra sem, hogy ne következzen be az eladósodás.

Elindult a HBCS-díjtétel korrekció, amit a szakember szerint is folytatni kell 2024-ben, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet minden finanszírozási hiányosságot ezzel kezelni. A kis forgalmú helyeken, nem megfelelő minőségben fenntartott egyes szakmák – fülészet, szülészet, sebészet – rendkívül költségesek, ezért itt hibrid programra lenne szükség, hiszen az üzemméret csökkenésével romlik a fedezet. Ezek összeadott vesztesége mintegy 2 milliárd forint jelenleg, szakmai döntésnek kell születnie arról, hogy az érvényben lévő minimumfeltételeknek és szakmai protokolloknak megfelelően hol kell fenntartani az adott ellátást, fedezve az ár-érték arány hiányosságait.

A már ismeret elemek mellett Ivády Vilmos szerint a gyógyszerek drasztikus áremelése és a gyógyszerinfláció is okozza az intézményi eladósodást, amit tovább tetéz a szolgálati elismerések kifizetése, 20-30 milliárd forinttal növelve a hiányt.

Ne adjunk felmentést a politikának! – mondta az eladósodás kapcsán Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a MEMT elnök-helyettese, aki arra emlékeztetett, 2009-ben 25, 2010-ben pedig már 40 milliárd forint volt a kórházak adósságállománya. Mindeközben az államosítással csökkentették menedzsmentek mozgásterét, a kihívásokra nem tudnak gyorsan reagálni, így a közvetlen felelősség már nem az övék.

Költséghatékonyabb lesz a KEF?

Január 1-jével 81 intézmény üzemeltetéséért felel majd a KEF – jelentette be a konferencián Bodó Attila, a szervezet főigazgató-helyettese. A nyáron már átvett 29 fővárosi szolgáltatóhoz most 52 vármegyei – köztük 21 irányító – intézmény csatlakozik, ezt követően 3-4 ezer ingatlan 4 millió négyzetméterén szervezik majd a takarítási, őrzés-védelmi/recepciós és műszaki feladatokat, valamint 2 millió négyzetméternyi külterületen a park- és kertgondozást.

Az intézmények 85-90 százalékával már aláírták a megállapodási szerződéseket, a fővárosi tapasztalatok nyomán tételes, több melléklettel ellátott műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvek is készülnek. Ezt követően a kórházak és a KEF között elszámolási kötelezettség nem lesz, hiszen a központ a költségvetésből kapja az üzemeltetéshez szükséges forrásokat és valósítja meg az országos infrastruktúra működtetését, ami hosszútávon költséghatékonyságot eredményez majd.

Takács Péter űj bértábláról, új szűrési rendszerről, új forráselosztásról

Öt év múlva eltűnnek a 300-400 fős praxisok, 2028. után nem lehet olyan házi gyermekorvosi körzet, amely a 600 főt nem éri el, ugyanez a felnőtt háziorvosi praxisok esetében 1200 fő lesz. Februárban az utolsó két megye, Fejér és Pest is belép az új alapellátási ügyeleti rendszerbe, így már csak a főváros csatlakozásának ideje marad nyitva – kezdett a jövő terveinek ismertetésébe a konferencián Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, megemlítve, hogy az új ügyeleti rendszer nyomán csökkent az sürgősségi betegellátó osztályok forgalma csökkent, és 15-20 százalékkal kevesebb az indokolatlan mentővonulás.

Kórházakat nem zárunk be, azokat járási egészségközponttá fejlesztik, így megvalósítva a lakóhelyközeli ellátást – folytatta, majd sávos, öt kategóriából álló, a munkaterheket díjazó bérrendszer bevezetését ígérte a szakdolgozóknak jövő év márciusától.

A betegek ma már nem szívesen fekszenek be a kórházba, ere utal, hogy 20-30 százalékkal csökkent az intézményekben a betegforgalom, ezért 2024-ben átcsoportosításra készülnek a kasszákon belül, a járóbeteg-szakellátás több forráshoz juthat a fekvőkassza terhére.

Újragondolják a szűrési- és oltási rendszereket, hatékonyabb behívást és az állampolgárok számára bürokráciamentes hozzáférést biztosítva, emellett a páciensek július 1-jétől az EESZT lakossági felületén maguk is tudnak majd időpontot foglalni a szakrendelésekre.

Van kormányzati szándék a magán- és közellátás viszonyának korrekt rendezésére, ezt követően születhet döntés arról, mely magánszolgáltatókat vonják be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba – mondta még el a szakpolitikus.

Forrás: medicalonline.hu

Több mint 125 milliárd forint tartozást halmoztak fel november végéig a kórházak, a napokban 90 milliárd forint érkezik az intézményekbe, amiből ki tudják fizetni a beszállítóik egy részét. Az orvostechnikai érdekvédő Rásky László szerint a cégek elégedetlenek, többen inkasszót fognak benyújtani vagy korlátozni fogják a termékeikhez való hozzáférést.
 

Megjelent a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján a kórházi konszolidáció teljes listája. Jelenleg a fekvőbeteg-ellátó intézetek, a hozzájuk tartozó szakrendelők, klinikák több mint 125 milliárd forint tartozást halmoztak fel, a központi költségvetésből most 90 milliárd forint érkezik az intézményekbe.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által fenntartott kórházakban a tartozás valamivel több mint 70 százalékát rendezték, mondta a Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Ugyanakkor az OSZ elemzése szerint több mint az intézmények felében vagyis 89 kórházból 50-ben átlagos vagy kicsivel az átlagon felüli adósságrendezés volt.

Rásky László úgy fogalmazott, az orvostechnikai beszállítók rendkívül csalódottak a mostani adósságrendezés miatt. Egyrészt az adósságrendezés összegét keveslik.

Másrészt nem értik, miért őket bünteti az egészségügyi kormányzat azzal, hogy csaknem a kórházak fele az átlagnál kevesebb pluszforrást kap. Harmadrészt, igazságtalannak érzik azt is, hogy az állam előnyben részesíti a tulajdonában álló közműszolgáltatókat, valamint az intézmények üzemeltetéséért felelős cégeket, akik ráadásul monopolhelyzetben vannak.

Most még csak december eleje van, és szakértő szerint a kórházak rögtön egy 45-50 milliárd forintos hiánnyal indítják a 2024-es évet. A kórházi beszállítók szerint ez az adósságrendezés csupán egy tűzoltás.

Jön az inkasszó....

Túl sok intézmény kapott átlagon aluli anyagi támogatást, főként a kisebb cégeknél merült fel, hogy - bár tudják, hogy ezzel esetleg a további jelenlétüket kockáztatják a hazai egészségügyben - fizetési meghagyást illetve inkasszót bocsátanak ki egyes kórházaknak - mondta Rásky László.

A főtitkár úgy fogalmazott, több cég vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a most "büntetett" kórházak számára korlátozzák a hozzáférést a termékeikhez, szolgáltatásaikhoz.

A NEAK honlapján elérhető adatok szerint 43 kórház, és a hozzájuk tartozó több mint 20 szakrendelő, négy klinikai központ, egy gyógyfürdő, és több egyházi intézmény is van a konszolidációs listán. A központi költségvetésből a legmagasabb adósságrendezés összege meghaladja a 8 milliárd forintot, a legalacsonyabb pedig 12 millió forint.

Debrecenben valami történt

A legmagasabb összeget több mint 8 milliárd forintot a Debreceni Egyetem Klinikai Központnak utalják. A toplista második helyén a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ áll, 6,24 milliárd forinttal, majd a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ 6,21 milliárd forintot utalhat majd tovább a beszállítóinak.

Az egyetemi klinikák tartozásállománya november végén:

• Semmelweis: 1,196 milliárd forint
• Debrecen: 11,205 milliárd forint
• Szeged: 7,337 milliárd forint
• Pécs: 7,612 milliárd forint

Amíg 2021 júliusáig a Debreceni Egyetem az államháztartás alá tartozott nem volt kiugróan rosszabb helyzetben, mint a többi orvosegyetem, Pécs, Szeged vagy a Semmelweis Egyetem. A kiugróan magas adósság mögött két ok állhat, az egyik ellátás szerkezeti, a másik infrastrukturális - válaszolta lapunk érdeklődésére Rásky László. Lehet, hogy az ellátási területen rosszabb az emberek egészségi állapota, és ezért a legveszteségesebb ellátási formákat kell nagyobb számban végeznie, esetleg olyan infrastruktúrával rendelkezik, ahol az energiaárak emelkedése jobban érezhető volt.

De nézzünk még néhány adatot....

A fővárosi intézmények közül a legtöbbet a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet kapja, 3,5 milliárd forintot, majd a dobogó második fokán álló Észak-budai Szent János Centrumkórháznak is utalnak valamivel több mint 3 milliárd forintot, végül a dobogó harmadik fokán a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet van, a 2,3 milliárd forintos kórház konszolidációval.

A közel 90 intézményt tartalmazó listán a legkevesebb összeget valamivel több mint 12 millió forintot az Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Intézet kapja. A második legalacsonyabb összeget 21,6 millió forintot a Parádfürdői Állami Kórháznak utalnak, valamint a harmadik legalacsonyabb összeget a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kapja, összesen 22,9 millió forint összegű adósságrendezésre számíthat.

Nem optimisták, sőt...

A kórházi beszállítókat képviselő Rásky László szerint, ami a jövő évet illeti: a kilátásokat jelentősen rontja, hogy az idei évi adósság duplázásra is - tavaly 55 milliárd forint volt év végén a kórházak konszolidációja - csak év végén reagált a kormányzat, miközben például az Orvostechnikai Szövetség az éve eleje óta folyamatosan figyelmeztetett a rendkívüli mértékben romló helyzetre.

Az sem tölti el az OSZ beszállítóit optimizmussal, hogy legutóbb a NEAK főigazgatója a jövő évre prognosztizált egy 30-50 milliárd forintos csökkenést a keletkező adósságokban, a szabályozók változtatása miatt. Erről ebben az Economxnak adott interjújában beszélt Kiss Zsolt a NEAK főigazgatója.

Ez pedig újfent abba a hitbe ringathatja a döntéshozókat, hogy hamarosan megoldódik az adósságkérdés, nem is kell év közben közbeavatkozni.

Rásky László hangsúlyozta:

a központi költségvetésből a beszállítóknak legkésőbb 2024. január-februárban ki kell fizetni a mostani adósságrendezés után fennmaradó több mint 40 milliárd forint összegű tartozást.

Aztán majd kiderül, hogy mennyire lesz sikeres az egészségügyi kormányzat által a rendszerbe illesztendő korrekciók, amiről a NEAK főigazgatója is beszélt.

Forrás: economx.hu

A mai napon leváltották az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét, Jenei Zoltánt – értesült több forrásból a MedicalOnline.

Jenei Zoltán főigazgató mellett a gazdasági igazgatóhelyettest, úgy tudjuk, Tóbiás Tamást, a Pénzügyminisztérium korábbi főosztályvezetőjét és más vezetőket is elküldtek. A főigazgatói feladatokat Szondi Zita főigazgató helyettes megbízott vezetőként látja majd el.

Lapunk információi szerint az ágazat „gazdálkodási problémái” miatt Jeneit tették felelőssé. Erre utalhat, ha a gazdasági ügyekért felelős helyettest is menesztik.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kedden tette nyilvánossá azt az adatsort, amely intézményenként közli, hogy melyik kórház mekkora összeget kaphat számlái kiegyenlítésére. A mezőny erősen szór, van olyan intézmény, amely mindössze adósságainak 25, és olyan is, például a Szent Imre kórház, amely a kifizetetlen számláinak 95 százalékára kapott támogatást. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a mai Népszavának azt nyilatkozta, hogy az a kórház, amely csak a tartozásai 25 százalékára kapott fedezetet, biztosan nem tud fizetni a piaci beszállítóknak.

Érdekessége a listának, hogy az állami fenntartású kórházak mellett jelentős közpénzt kaptak adósságrendezésre az alapítványi formában működő magánegyetemek. Az állami kórházak és az alapítványi egyetemek adóssága 71 százalékának a kifizetésére adott forrást a magyar állam – derül ki az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának gyorselemzéséből. A tartozásokra fordítható 90 milliárd forint kifizetése után még mindig marad csaknem 36 milliárd forint adósság. Ez az összeg januárra elérheti az 50 milliárdot, írta a lap.

A mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is kérdezték a kórházak adósságáról, illetve arról, hogy azok 35 milliárdos tartozással kezdik a jövő évet. A politikus a Telex tudósítása szerint azt mondta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy ennek a felelősét megkeresse. Szerinte az önmagában nem lehet ok az eladósodásra, hogy nagyobbak voltak az energiaköltségek, mint korábban.
 

Jenei Zoltánt 2020-ban az akkori egészségügyért felelős miniszter, Kásler Miklós javaslatára a miniszterelnök nevezte ki az OKFŐ élére. Ezt megelőzően öt éven át a Pécsi Tudományegyetem kancellárja volt, erről a posztról 2020 szeptemberében hívta vissza Palkovics László, akkori innovációs miniszter.

A Népszava úgy tudja, a főigazgató menesztésének hátterében az intézmények példátlan eladósodása mellett az is szerepel, hogy nem bizonyult sikertörténetnek az intézmények gazdasági-műszaki üzemeltetésének leválasztása a kórházakról.

A közgazdász végzettségű Jenei korábban a rendőrség kötelékében csinált karriert. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, majd később az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági főigazgatója volt. Helyettes államtitkárként dolgozott a Belügyminisztériumban, 2006-2007 között közel egy évig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti ügyekért felelős szakállamtitkára volt. 2007-2011 között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának gazdasági hivatalvezető-helyettese, majd alig egy évig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában gazdasági elnökhelyettese volt. A pécsi egyetemi kancellári székbe a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség gazdasági elnökhelyettesi posztjáról érkezett.

Frissítés:

A BM késő délután közleményben erősítette meg lapunk értesülését. Mint a tárca írja, Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere javaslatot tett a miniszterelnöknek Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató 2023. november 30. nappal történő felmentésére.

A felmentésről szóló határozat megjelent a Magyar Közlönyben.

Forrás: medicalonline

Most zárult le nyolc, az EU által finanszírozott EFOP-pályázat, ami a koronavírusjárvány alatt a magyar büdzsét terhelő költségeket kompenzálja. 50 milliárd forintot hívhattunk le orvosok és szakdolgozók bér-és járulékköltségeire, valamint 35,6 milliárd forintot gyógyszerköltségekre illetve gyorstesztekre.

2020-ban tört ki Magyarországon a koronavírus-járvány,  itthon közel 41 ezren haltak meg a vuhani vírus miatt. A pandémiára sem a világ, sem Európa, így Magyarország sem volt felkészülve. Globálisan 654 millió fertőzöttet azonosítottak, és 6,67 millió haláleset volt köthető a Covid19-hez.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyibe került Magyarország számára a világjárvány egészségügyi vonatkozása. Viszont most zárult le nyolc, Európai Unió által finanszírozott Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), amelyek a koronavírus-járványhoz köthetők és összesen 85,6 milliárd forint vissza nem térítendő forrást tartalmaztak

– mondta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban rendezett konferencián Srágli Attila, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) pályázati és projektkoordinációs igazgatója.

Bérek, tesztek, gyógyszerek

A Covid19 világjárvány az Európai Unió támogatási rendszerében továbbra is prioritásként jelenik meg. A most lezárult tenderekben a pandémiás időszak során felmerült, a magyar költségvetést terhelő költségek egy részének a hazai büdzsé számára történő visszafizetése valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Az egyik uniós pályázat keretében 50 milliárd forintot tudtak lehívni, amiből a pandémia ideje alatt a Covid részlegeken dolgozó orvosok és szakápolók bér- és járulékköltségét egészítették ki.

Az orvosok esetében elszámolható egységköltség óránként 9152 forint volt, az ápolók esetében pedig 4148 forint.

A másik projekt keretében a vírusfertőzés kezelésére szolgáló gyógyszerek és gyorstesztek költségei számolhatók el 2020. február 1-jétől kezdődően, erre összesen 35,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít az Európai Unió az EFOP pályázatok keretében.

 

Több előadásban is elhangzott, hogy mindent Kínában gyártottak már ebben az időben is, és szinte minden ország fürkészei ott álltak a gumikesztyű-, a maszk- vagy a fertőtlenítőszer gyárak bejáratainál készpénzzel tömött táskákkal, és próbálták a betegellátáshoz szükséges eszközöket beszerezni.

Többek között így vásárolt Magyarország 12-13 ezer lélegeztetőgépet, amiből 12 ezer áll bontatlanul egy gödöllői raktárban. A beszerzés értéke 300 milliárd forint volt az adófizetők pénzéből. Eladni nem tudják, ennyi gépre pedig nincs szüksége a kórházaknak.

Szabolcsban hét orvosnak volt infektológiai szakvizsgája

Érdemes azokat a tapasztalatokat, amelyeket a koronavírus-járvány alatt szereztünk meg, nem elfelejteni – mondta Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese. Rendkívül sok döntést kellett hozni, a kapacitások nem voltak elegendőek, a humánerőforrásokat pedig hozzá kellett rendelni az ellátórendszerhez, hogy működni tudjon és minél több beteg gyógyultan távozzon a betegellátásból.

Bár valamennyi kórház rendelkezett katasztrófavédelmi tervvel, és a Covid19-et nevezhetjük egyfajta katasztrófának, mégis a járvány első hulláma egy hadgyakorlathoz hasonlított, ez volt a felkészülés időszaka – tette hozzá a főigazgató-helyettes.

Szondi Zita a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei adatokat összegezte, és elmondta: Szabolcsban 2020. március 12-én azonosították az első covidos beteget Nyíregyházán. Amikor 2020 őszén a második hullám véget sem ért, és máris kaptak egy harmadik hullámot, akkor kellett jelentősen átszervezni a betegellátást, Covid osztályokat nyitottak, intenzív Covid ellátó részlegeket alakítottak ki.

Szondi Zita hangsúlyozta: a Covid ellátás sokkal több humánerőforrást igényelt, mint a korábbi betegellátások. Az oltópontokra a kollégák átcsoportosítása is komoly feladatot jelentett. Valamint a tesztelés megszervezése is szükséges előfeltétele volt a kórházi ellátásoknak.

Példaként említette, hogy Szabolcsban mindösszesen hét szakember rendelkezett infektológiai szakvizsgával, gyorsan be kellett vonni a belgyógyászokat és az intenzív szakvizsgával rendelkező háziorvosokat is a betegellátásba.

A vármegyében összesen 440 orvos és 1878 szakdolgozó vett részt a covidos betegek ellátásban. A járvány csúcsán 650 Covid beteg volt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye kórházaiban.

Nyolcszor annyi gumikesztyű kellett, mint békeidőben

A járvány idején minden kórháznak maszkra, gumikesztyűre, zsilipruhára vagy vízlepergető köpenyre volt szüksége – mondta Gondos Miklós, a Bács Kiskun Vármegyei Oktatókórház főigazgatója.

Magyarországon a büntetés-végrehajtás napi 5-6 ezer maszkot tudott gyártani, az ára 9 forint volt, ami pillanatok alatt 300 forintra emelkedett.

A magyar egészségügy évente 115 millió darab gumikesztyűt használt békeidőben, csak a járvány első hat hónapjában 450 millió darabra emelkedett a gumikesztyű szükséglet az intézményekben

– sorolta a főigazgató az adatokat.

Amíg korábban kétezer dollár volt egy konténer gumikesztyű ára, a pandémia alatt tízezer dollárt kértek érte. Gondos Miklós szerint arra kell felkészülni, hogy ha lesz még egy pandémia, akkor is egyedül maradunk a világban, bármilyen járvány esetén csak magunkra számíthatunk. Éppen ezért fontos, hogy többet ilyen kitettség ne alakulhasson ki. 

Lehetett volna máshogy is...

A pandémia idején a betegellátáshoz szükséges humánerőforrás biztosítása jelentette a legnagyobb gondot, bár voltak önkéntesek, de néha orvosokat és ápolókat is át kellett vezényelni egyik vármegyéből a másikba. Nagy mennyiségű orvos és szakdolgozó folyamatos rendelkezésre állását kellett biztosítani, sokszor 16 órát dolgoztak a szakemberek a betegek mellett – mondta Muzsik Béla, az OKFŐ Szakellátás Tervezési és Szolgáltatás-fejlesztési főosztályvezetője.

Előre nem is gondolták, de a rendőrök és a katonák is megtalálták a helyüket az egészségügyben. És sok intenzív terápiára szoruló beteg mesterséges táplálását is át kellett gondolni, korábban ilyennel nagy tömegben nem kellett a kórházaknak szembesülnie. Rengeteg orvos, rezidens és ápoló kellett az oltásokhoz, és a halálesetet emelkedése miatt a halotthűtő kapacitásokat is bővíteni kellett.

Voltak gyógyszerek, a favipiravir és a remdesivir hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek segítették a betegek gyógyulását. A vissza nem térítendő forrásokat tartalmazó projekt például 213,5 ezer remdesivir hatóanyag tartalmú gyógyszert összesen 27,1 milliárd forint értékben és 5 millió antigén gyorstesztet 7,4 milliárd forint értékben finanszíroz. Valamint további ezer darab RegN-Cov2 antitest koktélt is összesen 752 millió forint értékben.

A járvány kitörése előtt öt évvel 2015-2016-ban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) – ez volt az OKFŐ elődje – több NATO tagállam, köztük Magyarország is a hasonló szervezeteivel közösen elindult egy pályázaton, ami egy pandémiára készítette volna fel a tagállamokat, de sajnos ez a nemzetközi konzorcium nem nyert, mert ha nyert volna, másképp lett volna Magyarország felkészülve a világjárványra – mondta Muzsik Béla.

Forrás: economx.hu

Sosem volt még ilyen magas a kórházak adóssága, mint október végén: most elérte a 125 milliárd forintot is, ami egy hónap alatt 15 milliárd forintos emelkedést jelent, mondta Rásky László, az OSZ főtitkára az Economxnak.

Soha nem volt még ekkora adóssága a kórházaknak október végén, mint most. A legfrissebb adatok szerint a kórházi adósságok elérték a 125 milliárd forintot a szeptember végi 110 milliárd forint után, ami jelentős emelkedés.
Egy hónap alatt 15 milliárddal nőtt az intézmények kintlévősége, és ez rosszabb, mint amire számítottak az orvostechnikai beszállítók, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. December végére a tartozásállomány meghaladhatja a 135 milliárd forintot is.

Ez csak tűzoltás

A jelentős emelkedés mögött az állhat, hogy az év vége felé már számítanak a kórházak az adósságrendezése, ami idén már meg is jelent a Magyar Közlönyben. E szerint 90 milliárd forint összegben kórházkonszolidáció keretében rendezik az intézmények adósságát a költségvetésből.
Ilyenkor a kórházak gyűjtögetik a számláikat – fogalmazott Rásky László. Amelyik intézmény korábban rendezte a számlái egy részét, az október vége, november eleje felé rendszeresen már nem fizet a beszállítóknak, gyűjtögeti az adósságot. A jelenlegi adósságrendezés egyébként az OSZ szerint tűzoltás, erről itt írtunk bővebben.
Bár a tényleges adósságszerkezetet nem ismerik, de az OSZ tagvállalataira jutó adósságrendezés a számításaik szerint nem fogja elérni az 50 milliárd forintot sem, azaz legalább 30 milliárd forint kifizetetlen számlával maradnak adósok az eszközbeszállítóknak az intézmények – válaszolta Rásky László.
A Magyar Államkincstár (MÁK) október végi adatai szerint, – ebben az adatban nincsenek benne a modellváltó orvosegyetemek – a kórházak adóssága, 95,5 milliárd forint volt, a szeptember végi 82,5 milliárd forinthoz képest. Ez alapján is 13 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága.
Az adatszolgáltatásra kötelezett 563 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét – írja a MÁK. Az adós intézmények száma 326 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással csupán 94 intézmény rendelkezett.

Furcsaságra lett figyelmes az OSZ

Az adósságrendezéses kormányrendeletben van egy furcsaság, mégpedig az, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) élvez elsőbbséget az adósságrendezésnél. Korábban ezt az előnyt a büntetésvégrehajtás élvezhette, ami most a második helyre szorult.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) idén nyártól 15 fővárosi intézményt és annak a telephelyeinek az üzemeltetését vette át, 2024-től pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által üzemeltetett összes intézmény a KEF-hez kerül. Rásky László szerint a KEF úgy veszi át az üzemeltetést, hogy nem vehet át adósságot.
Pedig a 2024-es év egyelőre úgy néz ki, hogy 40-50 milliárd forintos kórházi adóssággal indul, és egészen biztos, hogy jövőre még a kórházi beszállítók élete nem lesz könnyebb, mint az elmúlt tíz év volt, mondta a főtitkár. Elárulta azt is, hogy a kifizetetlen számlák 10-20 százaléka még 2022-es lejáratú.
Az üzemeltetés költségei mivel átkerülnek a KEF-hez és kiesnek a tartozásokból, ezt pozitívumként fogják megélni az intézmények, de Rásky László szerint például a jubileumi jutalmakat, amelyek hiányoznak a finanszírozásból, azokat továbbra is kénytelenek a kórházak a dologi kiadásaikból fedezni.

Egyetemi klinikák tartozása október végén:

• Semmelweis Egyetem: 1,196 milliárd forint;
• Debreceni Egyetem: 11,205 milliárd forint;
• Szegedi Tudományegyetem: 7,337 milliárd forint;
• Pécsi Tudományegyetem: 7,612 milliárd forint;

Így oszlanak meg az adósságok az Orvostechnikai Szövetség becslései szerint:

• orvostechnikai beszállítók: 65 százalék;
• őrzés védelem, takarítás: 5 százalék;
• élelmezés: 5 százalék;
• rezsi: 10 százalék;
• egyéb szolgáltatás: 15 százalék;

És akkor 40-50 milliárdot görgetnek maguk előtt

Az idei év bebizonyította, hogy nem elégséges évente egyszer foglalkozni az adósságkérdéssel, illetve rendezéssel. Ha a kormány el akarja kerülni, hogy az éves tartozásállomány a korábbi 45-50 milliárd helyett 90-100 milliárd legyen, akkor az év végén maradt 40-50 milliárd forint nagy részét az első negyedévben rendezni kellene, véli Rásky László.
Utána pedig folyamatos monitorozás mellett, rövidebb időszakonként kellene belenyúlni a rendszerbe és pluszforrásokat biztosítani az intézmények működéséhez, addig amíg a finanszírozási rendszer reformja meg nem valósul.

Mint tíz évvel ezelőtt...

Az egészségügyre 2024–re előirányzott kiadás meghaladja a 3200 milliárd forintot, így tíz év után az arányokban hasonló a helyzet és az államadósság növekvő kamatterhének alakulása tekintetében, mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Medicina Fórumon. Kitért arra is, hogy tíz év alatt a közkiadások értéke 2,3-szorosára emelkedtek.
Úgy fogalmazott, hogy az egészségügyre és sajnos az adósságszolgálat emelkedő kamatterheire, a GDP arányában csökkenő arányú államháztartási kiadásokból kell kiszakítani a tervezett összeget.
Jövőre az intézmények teljesítményekkel kapcsolatban Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Medicina Fórumon azt mondta: jutalmazni és büntetni fogják a betegellátókat, és fél évente értékelik majd őket.

 Forrás: economx.hu

A kormány 90 milliárd forintot kifizet a kórházak idei lejárt tartozásaiból. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára üdvözölte a lépést, de megjegyezte: év végére további 50 milliárd forintnyi lejárt tartozásállomány maradhat az intézményeknél.
 
 

„Mindenképpen egy mentőöv és mindenképpen szükség van erre az összegre” – fogalmazott Rásky László az InfoRádióban azzal kapcsolatban, hogy a kormány 90 milliárd forintot rendez a kórházak lejárt tartozásállományából. Az Orvostechnikai Szövetségnél úgy vélik, a kormánynak már korábban meg kellett volna lépnie ezt, bár tisztában vannak azzal, hogy az Egészségügyi Államtitkárság hosszasan tárgyalt a Pénzügyminisztériummal, hiszen nem egy „egyszerű” adósságrendezésre vonatkozó tervet terjesztettek elő, hanem azt is megvizsgálták, hogy a keletkező adósság mely része az, ami az egészségirányítón, illetve a kórházakon kívül állók okok miatt van a rendszerben, és mi az, amiről esetleg a menedzsment és egyéb problémák tehetnek. „Tehát ezért is húzódott el ez az adósságrendezés” – tette hozzá a főtitkár.

A szövetségnél nagyobb összegű adósságrendezésre számítottak,

már csak azért is, mert szeptember végén 108 milliárd forint volt az intézményrendszer adóssága, kalkulációik szerint ez október végére 120 milliárd lett és most nagyságrendileg 125 és 130 milliárd forint között állhat.

Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy mire lehet elég az említett 90 milliárd forint, Rásky László jelezte, hogy a vonatkozó kormányrendeletből az derül ki, hogy a kórházak szeptember 30-i állapot szerinti 60 napon túl lejárt tartozásait lehet ebből az összegből kifizetni. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a július végéig leszállított áruk és teljesített szolgáltatások ellenértékét tudják megfizetni a kórházak, következésképp az azóta eltelt négy hónapnak az adósságait nem rendezik.

Megjegyezte: amikor nincs elégséges összeg, miközben sorban állnak az amúgy nehéz helyzetben lévő beszállítók, rossz értelemben vett verseny szokott kialakulni, miután a kórházi gazdaságvezetőknek, kórházvezetőknek kell döntenie arról, hogy kinek fizetnek. Ezt most bizonyos értelemben a kormány megkönnyítette azzal, hogy rangsorolta a kifizetéseket: első helyen a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság – idén július 1-jétől a KEF vette át a budapesti kórházak, jövő január 1-jétől pedig minden további intézmény üzemeltetését –, második helyen pedig a büntetés-végrehajtás áll. Ezt követően vannak a „futottak még”, például az orvostechnikai beszállítók, ami a főtitkár szavai alapján – szövetségük szempontjából – nem egy kellemes helyzet, de tudomásul kell venniük, hogy így alakul a rangsor. Rásky László szerint –
 

miután december végére 50 milliárd forintra is nőhet a fennmaradó adósság – biztosan lesznek olyan beszállítók, akik az adósságrendezés után is nehéz helyzetben maradnak.

A főtitkár arra is kitért, hogy az utóbbi 14-15 év tapasztalata alapján az adósságrendezés jellemzően év végre esik, de az is megesett, hogy átcsúszott a következő évre. Az, hogy ez most novemberben megtörténik, azt az Orvostechnikai Szövetség mindenképp kis előrelépésnek tartja, bár évek óta hangoztatják, hogy évi két ilyenre lenne szükség, például egy nyár és egy év végire, legfőképp a maradványértékek miatt. Hozzátette: az idei volumenből megmaradt lejárt tartozást jövő év első negyedében szükséges lenne kiegyenlíteni.

Forrás: infostart.hu

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) üdvözli, hogy Magyarország Kormánya 90 milliárd forintot rendez a hazai fekvőbeteg-ellátó intézmények lejárt adósságállományából.
 
A Magyar Közlöny 2023. november 17-i számában megjelent, 507/2023. (XI. 17.) számú rendelettel a Kormány 90 milliárd forintot rendez a kórházak lejárt adósságállományából. Ez az adósságrendezés elengedhetetlenül szükséges a magyar egészségügyi ellátórendszer működőképességének fenntartásához, tehát Magyarország Kormánya felelősen járt el a döntés meghozatalával.

Ugyanakkor az OSZ felhívja a Kormány figyelmét arra, hogy ez a lépés tűzoltásnak tekinthető csupán. Számításaink szerint az egészségügyi intézményrendszer lejárt adósságállománya jelenleg 130 milliárd forint, ami a finanszírozás hiányosságai miatt folyamatosan nő. Ez azt jelenti, hogy az adósságrendezés ellenére, a kórházak lejárt tartozásállománya év végén elérheti az 50 milliárd forintot.

Annak ellenére, hogy az intézmények üzemeltetésének költségeit 2024. január 1-jétől teljes egészében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság viseli, amennyiben újabb egy évig nem avatkozik be a Kormány, és nem enyhíti a kórházak és rajtuk keresztül a beszállítók terheit, a lejárt tartozásállomány a jövő év végére újból meghaladhatja a 100 milliárd forintot. Ez pedig azt jelentené, hogy az elmúlt több mint egy évtized évente keletkező adósságállományának duplájában konzerválódik az ellátórendszer pénzügyi hiánya.

Az OSZ ezért arra kéri Magyarország Kormányát, hogy folyamatosan monitorozza a tartozásállomány alakulását, és amíg nem történik meg az egészségügy finanszírozásának reformja, a költségvetés rendszeres pluszforrásokkal tartsa elviselhető mértéken a kórházak lejárt adósságállományát.

Forrás: Orvostechnikai Szövetség

Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amelynek értelmében a kormány 90 milliárd forintot rendez a kórházak jelenleg mintegy 110 milliárd forintra becsült lejárt tartozásállományából. Az egészségügyi szolgáltatók a legalább 60 napon túl lejárt adósságuknak megfelelő működési támogatásra jogosultak.
 

Kifizetik a 60 napon túl lejárt tartozásokat

A 507/2023. (XI. 17.) számú, pénteken megjelent kormányrendelet szerint amennyiben az állami, egyházi tulajdonban álló, továbbá felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltató lejárt tartozásállománya 2023. szeptember 30-án meghaladta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által 2023. január–augusztus időszakban kifizetett finanszírozásának három naptári napra jutó összegét, működési támogatásban részesül. A működési támogatások összegét a finanszírozó a honlapján közzéteszi. Az egészségügyi szolgáltatók

A LEGALÁBB 60 NAPON TÚL LEJÁRT TARTOZÁSÁLLOMÁNYUKNAK MEGFELELŐ MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULTAK,

ezt csökkenteni kell azon kötelezettség összegével, amelynek 60 napon belüli kifizetése érdekében az egészségügyi szolgáltató nem tett meg minden tőle elvárhatót.

A tartozásrendezés sorrendje

A működési támogatás sorrendben

• A 2023. július 1-jétől és 2024. január 1-jétől a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság hatáskörébe tartozó feladatokra vonatkozó lejárt tartozások,
• a  büntetés-végrehajtási szervezetekhez kapcsolódó 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet szerint teljesített megrendelésekből származó lejárt szállítói tartozások,
• a 2023. szeptember 30-án 60 napon túl lejárt szállítói tartozások,
• a 2023. szeptember 30-án 60 napon túl lejárt egyéb tartozások,
• a  2023. szeptember 30-án 31–60 napon belül lejárt szállítói és egyéb tartozások, a  2023. szeptember 30-án 30  napon belül lejárt szállítói és egyéb tartozások és a  2023. december 31-éig lejáró szállítói és egyéb tartozások

kiegyenlítésére használható fel 2023. december 31-éig, a  sorrendben következő pontban meghatározott célra csak akkor használható fel a támogatás, ha a sorrendben azt megelőző pont szerinti tartozását az egészségügyi szolgáltató már kiegyenlítette. Felújításra, beruházásra, fejlesztésre nem használható fel. A működési támogatás jogszerű felhasználását a kormányzati ellenőrzési szerv 2024. szeptember 30-ig ellenőrzi.

Forrás: Portfolio.hu
A cikk további része a portfolio.hu-n előfizetés ellenében olvasható.

Soha nem volt még ilyen magas a kórházak tartozásállománya, jelenleg az egyetemi klinikákkal együtt 108,2 milliárd forintot görgetnek maguk előtt. Az orvostechnikai beszállítók úgy érzik, már elmentek a falig. Az államtitkár azt ígéri, novemberben jöhet a változás.
 

Minden idők legmagasabb kórházi adósságát 23,4 milliárd forinttal szárnyalta túl a szeptember végi, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Jelenleg 108,2 milliárd forint tartozást görgetnek maguk előtt az intézmények, az eddigi legmagasabb regisztrált érték 84,6 milliárd forint volt, 2015 április 30-án.

A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai egy picit mást mutatnak, eszerint az egészségügyi intézmények szeptember végén 82,5 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóiknak, a modellváltás miatt az egyetemi klinikáknak nem kell az államkincstárnak adatot szolgáltatni.
Az egyetemi klinikák tartozásai:
Debreceni Egyetem: 9,914 milliárd forint (+ 1,73 milliárd)
Semmelweis Egyetem: 1,139 milliárd forint (+189 millió)
Pécsi Tudományegyetem: 7,447 milliárd forint (+856 millió)
Szegedi Tudományegyetem: 7,337 milliárd (+929 millió)
A tartozásállományból 0,2 milliárd forint az állammal, 0,4 milliárd forint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjával szembeni tartozás, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben 81,9 milliárd forint áll fenn, amelyből 2 milliárd forint államháztartáson belülre irányul.

Minden második kórház érintett
Az államkincstár felé az adatszolgáltatásra kötelezett 563 intézményből valamennyi teljesítette kötelezettségét. Az adós intézmények száma szeptemberben 295, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozása 81 intézménynek volt, vagyis minden második intézményben halmozódtak a kifizetetlen számlák.
Korábban, október 11-én a magyar orvostechnikai szektor meghatározó érdekképviseleti szervei az ETOSZ, a Mediklaszter és a OSZ egy közös sajtótájékoztatón arra hívták fel a figyelmet hogy szeptember végére a kórházi adósságok összege már jócskán meghaladta a 100 milliárd forintot is, ekkora kintlévőséggel már nem tudnak megbirkózni, a cégek türelme elfogyott, mivel már hónapok óta hitelekből működtetik vállalkozásaikat.
Korábbi években szeptemberben jellemzően a számlák 40 százalékát nem egyenlítették ki az intézmények, most őszre ez már 66 százalékra nőtt, mondta Király Gyula, a Mediklaszter társelnöke.
Arra a kérdésre, hogy érkezett-e a kormány részéről bármilyen válasz Rásky László azt mondta lapunknak: hivatalos reakciót sehonnan sem kaptak. És hozzátette: az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) múlt heti fórumán kiderült, hogy a tárgyalások azon a szinten folynak, ahol az orvostechnikai beszállítókat már nem szokták megkérdezni.

Az EGVE-n Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, hogy november elején kerülhet a kormány asztalára a kórházi adósságok rendezésének ügye.

Elmentek a falig a beszállítók
Az államtitkár a Balatonalmádiban tartott eseményen arról is beszélt, hogy az adósságrendezés mellett az is a cél, hogy megmutassák a Pénzügyminisztériumnak, melyek azok az adósságnövelő költségelemek, amelyek nem a menedzsmentoldalon keletkeznek.

Ez hosszabb távon mindenképpen előrelépés, bár hordoz magában kockázatokat.
Leginkább azt, hogy az erről szóló vita, egyeztetés kitolhatja az adósságrendezés időpontját– érvelt Rásky László.

Ráadásul, bár zajlik az egészségügyben a homogén betegségcsoport (HBCS) revízió, a kórházi vezetőktől származó értesülések szerint, az esetszintű finanszírozás felmérésére nem nagyon akarnak jelentkezni az intézmények, tehát a munka egyik legfontosabb elemének elvégzése késlekedik. A főtitkár szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az államtitkár azt mondta: ennek az egész akciónak 1,5-2 év múlva lesz tényleges és látható eredménye.

Az Orvostechnikai Szövetség álláspontja elég nyilvánvaló: miközben támogatják az egészségügyi kormányzat törekvését az átlátható gazdálkodás és finanszírozás megteremtésére, a megrendelt és teljesített áruk és szolgáltatások ellenértékét határidőre meg kell fizetni. Még az államnak is – hangsúlyozta Rásky László.

Forrás: economx.hu, 2023. október 24. - Koncsek Rita

2023. október 11-én a magyarországi orvostechnikai szektor meghatározó szervezetei a MediKlaszter az ETOSZ és az Orvostechnikai Szövetség közös sajtótájékoztatót tartottak a lejárt kórházi adósságok témájában. 
  
Még soha nem volt ilyen magas a közfinanszírozott kórházak lejárt adósságállománya. A gyógyításhoz szükséges eszközöket szállító hazai vállalkozások számára kezelhetetlen problémát jelent a kifizetetlen kórházi tartozások összege. A szállítók már rövid távon is érezhető mértékű kórházi adósságrendezést tartanak szükségesnek.

Rekordmagasságban vannak a magyarországi kórházak tartozásai. Nagyságrendileg százmilliárd forintra rúg a közfinanszírozott egészségügyi intézmények lejárt adóssága. A probléma régi keletű, a kórházak már évtizedek óta fizetési nehézségekkel küzdenek. A jelenlegi helyzet azonban lényegesen rosszabb a korábbiaknál.
Az egyik fontos különbség az adósságállomány volumene, amely jelenleg a korábbi évek csúcsértékeinek duplájára rúg. Számos példa van arra, hogy tavaly nyári szállítások ellenértéke nincs kifizetve.

Másrészt a jegybanki alapkamat is jóval magasabb az előző években megszokottnál, amely miatt a beszállítói kintlévőségek finanszírozásához kapcsolódó banki költségek a többszörösére növekedtek. A százmilliárdos követelésállományon felül – ha csak a fizetési késedelem törvényben rögzített pénzügyi következményeit vesszük alapul (késedelmi kamatok, behajtási költségátalány) – a kapcsolódó járulékos többletteher már önmagában is tízmilliárd forint körüli összeget tesz ki.

A kórházak további hitelezése elviselhetetlen pénzügyi terhet jelent a beszállítóknak. A hazai orvostechnikai vállalkozások a tűrőképességük határához érkeztek. Ha az állam által finanszírozott kórházak továbbra sem fizetnek, az orvostechnikai szektorban leépítésekkel, termékek visszahívásával és csődhelyzetek kockázatával kell számolni.

A szektor vállalkozásai elismerik és üdvözlik, hogy a nyári hónapokban már születtek kormányzati intézkedések a kórházi tartozások mértékének enyhítésére, melynek köszönhetően az állami és egyetemi fenntartású intézmények költségvetési többletforrást kaptak a rezsiszámláik kifizetéséhez. Ezek a pluszpénzek azonban az orvostechnikai beszállítókhoz nem jutottak el. Ezt alátámasztotta az a szeptemberi felmérés is, amelyet az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség végzett a hazai orvostechnikai szállítók körében. A kérdés arra irányult, hogy 2023. július közepe óta hogyan változott a cégek lejárt kintlévősége az állami kórházakkal szemben. A felmérésben részt vevők 99%-ának úgy válaszolt, hogy ebben az időszakban tovább növekedtek a lejárt kintlévőségei.

A magyarországi orvostechnikai ágazat 1.500 vállalkozást jelent, 95%-uk kis- és középvállalkozás. A szektor cégei összesen 500 milliárd forint-értéket állítanak elő, több mint 42.000 munkavállalót foglalkoztatnak és belföldön adóznak. Az állami intézmények részéről nem fogadható el a késedelmes fizetés gyakorlata, hiszen a szállítók már régen befizették az állami költségvetésbe a leszállított termékek áfáját, és folyamatosan viselik az egyéb adóterheket is.

A hazai orvostechnikai szektor nem vonja kétségbe az egészségügy átalakítását célzó kormányzati erőfeszítéseket, de azt kérjük, hogy a kórházak gazdálkodási problémáit az állam ne terhelje a beszállítókra. A szállítók ugyanazt várják az államtól, mint amit tőlük elvárnak az állammal szemben fennálló vállalkozói kötelezettségek teljesítésekor. Ezért a szállítók nem tudnak lemondani a fizetési késedelem törvényben rögzített pénzügyi következményeiről.
 
SAJTÓMEGJELENÉSEK:

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231011/figyelmeztetes-erkezett-veszelyben-a-magyar-egeszsegugy-ellatasa-644963
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/10/sosem-ultek-meg-ekkora-adossaghegyen-a-hazai-korhazak
https://m.hirstart.hu/hk/20231011_lejart_korhazi_adossagok_az_ellatorendszert_is_veszelyezteti_a_helyze
https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/veszforgatokonyv-kell-a-korhazi-adossagok-miatt.html
https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/orvostechnikai-beszallitok-korhazi-adossag-100-milliard-forint-felett-rasky-laszlo-radai-tamas.778679.html
https://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/korhazadossag__egyelore_nem_all_kuszobon_a_megoldas
https://forbes.hu/uzlet/egeszsegugy-korhazak-eladosodas-lejart-tartozasok/
https://hang.hu/belfold/kezd-betelni-a-pohar-a-korhazi-beszallitoknal-158390
 

Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért, jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
 
 

Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.

A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. 

Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte a tudományos munkát az 1980-as években, és elég gyorsan elköteleződött a hírvivő RNS (mRNS) vizsgálata mellett, melyről középiskolai tanulmányainkból lehet annyi emlékünk, hogy a DNS-ben tárolt információból segít sejtjeinknek fehérjét készíteni. Olyasmi, mintha sejtjeink hatalmas tervrajzkönyvtárából kifénymásolnánk egy lapot, és elküldenénk a gyárnak (vagyis a riboszómának), hogy készítse el, amit ez a tervrajz leír. A fiatal kutatónő érezte, hogy ezt a mechanizmust nagyszerűen ki lehetne használni arra, hogy kívülről is utasításokat adjunk egy-egy sejtnek különböző hasznos molekulák elkészítésére, lényegében "gyógyszergyárként" használva saját testünket, közli a Magyar Tudományos Akadémia.

Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon. Szűkebb szakterülete a biokémia, a molekuláris biológia, hírvivő-RNS-kutatás és az mRNS humán terápiás célú alkalmazásai. Kimutatta, hogy az mRNS immunogén hatását az uridin okozza, aminek helyettesítése természetes nukleozidokkal, elsősorban pszeudouridinnel, megakadályozza a gyulladást és az immunreakciót. Úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség (pl. a rák) kezelésében és megelőzésében. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a BioNTech-Pfizer és a Moderna konzorciumok SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcináinak kifejlesztéséhez, a globális pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét.
 

Ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa. Kellett egy-egy befutott kutató, hogy valamilyen konkrét projekt kapcsán támogassa, ahol esély mutatkozott az mRNS-technológia alkalmazására. Jellemző eset volt, amikor a Pennsylvaniai Egyetem klinikáján stroke-os betegek terápiájában próbálták alkalmazni a módszert. Az alapötlet, hogy a stroke után leromlott vérellátású agyterületen érdemes lenne tágítani az ereket. Erre a szervezet a nitrogén-monoxid nevű vegyületet használja, azonban ez a molekula annyira gyorsan átalakul a vérben, hogy injekcióval esély sincs a megfelelő helyre juttatni.

A gondolat az volt, hogy az mRNS segítségével olyan fehérjék "tervrajzát" juttatják be a sejtekbe, melyek maguk termelik a nitrogén-monoxidot, így megkerülik ezt az időproblémát.

Sajnos a módszer– legalábbis az akkori alakjában – nem működött. (A sztoriról részletesebben a The New York Times írt egy korábbi portrécikkében.)

Az elgondolás, hogy ilyen mRNS-tervrajzokat vigyünk be a sejtekbe briliáns, azonban van vele két probléma. Egyrészt a vírusok jelentős része is pontosan ugyanezt akarja, tehát RNS-molekula formájában bevinni sejtjeinkbe a saját tervrajzát. Másrészt, ha a sejteken kívül bárhol szabad RNS-darabok jelennek meg, az egészen biztosan rosszat jelent, eredeti példánkkal élve: felrobbant a könyvtár épülete és a szél viszi az utcán a tervrajzok lapjait. Vagyis, elpusztult egy saját sejtünk vagy egy betolakodó idegen sejt, és ennek a belseje áramlott ki. A "csupasz" RNS-molekulák tehát szervezetünk számára rosszat jelentenek, így beindítják az immunrendszer gépezetét. A következmény: immunreakció, gyulladás és az RNS-darabok gyors megsemmisülése.

Belépés csak testfestéssel!

A titok nyitja, és a megoldás kulcsa, hogy sejtjeinkben, legalábbis a sejtmagon kívül nem egészen "csupaszok" a különféle RNS-molekulák, vagy legalábbis némi "testfestéssel" élnek. Karikó Katalin, Drew Weissman és kutatótársaik áttörést jelentő, 2005-ös cikkét a Nature nem tartotta elég jelentősnek a publikálásra – bánhatják, mert az Immunity viszont igen, és ennek köszönhetően ők kapták a lavinaként növekvő idézettséget.

Karikóék cikkükben sejtjeink egyik alapvető barát-ellenség felismerő rendszerét vázolják fel. Ismerkedjünk hát meg vele! Amikor az mRNS-molekula DNS-kódról készült első kópiája (tehát a tervrajz lapja) elkészül a setjmagban, a középiskolában megismert építőkockák, a négyféle nukleotid alkotja. Mire azonban a riboszómához jut, ezek az építőkockák időközben sok esetben módosításokon mennek keresztül, például az uridinből itt-ott egy kicsit más szerkezetű pszeudouridin lesz. Feltűnő egyébként, és Karikóékat lényegében ez vezette el a felismeréshez, hogy az olyan hosszabb életű RNS-típusokban, mint a fehérjéket felépítő aminosavakat hordozó tRNS vagy a riboszómákat alkotó rRNS különösen sok ilyen módosulás van.
A kutatók rájöttek arra, hogy ezek az apró változások éppen arra jók, hogy egyfajta "testfestéssel" lássák el az RNS-molekulákat, és így a sejtek (főként egyes immunsejtek) erre kihegyezett receptorai ne kezdjenek el vad vészjelzéseket küldeni, ha találkoznak egy ilyennel. Az is látszik, hogy jóval több ilyen módosulás található az emlősök sejtjeinek RNS-molekuláiban, mint a baktériumoknál, sőt, még arra utaló jeleket is lehet találni, hogy egyes RNS-vírusok e módosításokat mímelve próbálják kijátszani ezt a barát-ellenség felismerő rendszert.

Ha pedig már kiismertük saját sejtjeink RNS-molekuláinak "testfestését", ezt a tudást használni is lehet arra, hogy saját üzenetünket barátként "kifestve" becsempésszük a sejtekbe. Így születtek meg az mRNS-vakcinák, ezt az ötletet használta a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga a COVID-világjárványban.

Egy jóval a korának technikai felkészültségét megelőző alapkutatási felvetés ért révbe a 2005-ben megjelent Immunity-cikkel, és ez adta a koronavírus-járvány elleni talán leghatékonyabb fegyvert másfél évtizeddel később. Azt pedig nem nehéz látni, hogy ha már megvan az a módszer, ahogy genetikai üzeneteket tudunk küldeni sejtjeinknek, már csak újabb, a sejtek működését mélységben feltáró alapkutatásokra van szükség ahhoz, hogy a legváltozatosabb módokon használjuk szervezetünk biokémiai mechanizmusait saját gyógyításunkra.

Lipid-lábjegyzet

Aki egy kicsit is ismeri a koronavírus elleni oltások mechanizmusát, az tudhatja, hogy a Pfizer-BiNTech és a Moderna esetében az mRNS-molekulák apró lipid- vagyis zsírcseppekben utazva jutnak be a sejtekbe. Felmerül a kérdés, hogy minek ez az egész testfestéses sztori, ha így is ki lehet cselezni az immunrendszert. Nos, a szomorú (vagy jobban belegondolva épp örömteli) igazság az, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Az idegen RNS-darabokat detektáló receptorok egy része valóban az immunsejtek felszínén található, másik részük azonban éppen akkor lép működésbe, amikor valami belül kerül a sejt membránján. Ilyenkor pedig a lipidcsepp belsejéből éppen kiszabaduló RNS-darabbal találkozik, és jaj neki, ha testfestése nem felel meg a dress code-nak.

Így véd meg minket a vakcina - Az MTA animációja a koronavírus-vakcinák hatásmechanizmusáról

A "Karikó-módszer" útravaló fiatal kutatóknak - Karikó Katalinnak a Fiatal Kutatók Akadémiája rendezvényén tartott előadása videón ide kattintva nézhető meg.

Forrás: medicalonline, 2023. október 2. - MTI, MTA

ár nyáron volt egy kompenzáció, de a kórházak azt bérkompenzációra fordították a rezsiköltségek helyett.
 

93,7 milliárd forint az egészségügyi intézményrendszer adóssága az augusztus végi adatok szerint – erről Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt a Klikk TV Szempontok című műsorában - írja a hirklikk.hu.

A főtitkár elmondása szerint ez rekordnak számít. Tavaly 60 milliárd körül volt az adósság, ezt a számot már idén májusban elértük. A műsorban azt is elárulta, csak januárban 14 milliárddal nőtt az intézményrendszerek adósságok. Bár nyáron volt egy kompenzáció, de a kórházak azt bérkompenzációra fordították a rezsiköltségek helyett – árulta el. 

További részletek a Klikk TV szombaton megjelenő Szempontok című műsorában. 

Forrás: weborvos.hu, 2023. szeptember 26. - HírKlikk

Én az államosítás mellett voltam, de tudomásul vettem, hogy a kormány nem így döntött; nem nyerhetek mindig  – jelentette ki a Járóbeteg-szakellátási Szövetség szokásos, éves konferenciáján Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.
 

A kormány nem államosít, de a járóbeteg-szakellátók erősebb kontrollra számíthatnak úgy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), mint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) részéről – jelentette be Takács Péter a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátás Szövetség XXV. konferenciáján, Balatonalmádiban. Hozzátette ugyanakkor, hogy sokkal kifejezettebb módszertani támogatást nyújt majd a rendelőknek az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a megyei kórház. (A kérdés csak az, hogy végleges-e a kormány döntése az államosítást illetően, avagy csak felfüggesztették a folyamatot a jövő évi helyhatósági választásokig. A Szerk.)

Minderről azt követően beszélt az államtitkár, hogy Polák László, a szövetség elnökhelyettese ismertette a grémium legfrissebb, Így írtok ti 2023 című felmérésének eredményeit, illetve Szánti Istvánné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) járóbeteg-szakellátásért felelős alelnöke beszámolt a területen foglalkoztatott szakasszisztensek által megválaszolt online kérdőívek kiértékelésének adatairól.  A szakpolitikus szerint a járóbeteg-szakellátásban egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, mint ahogyan azt a Medicina 2000 és a kamara felmérései felfestik, azokban sokkal inkább a pesszimista szemléletű magyar néplélek tükröződik.

Ez egy nagyon jó felmérés, mert rámutatott, hogy a szövetség tagjai szerint romlott az ellátás színvonala, ami pedig vezetői felelősség – csapta le a labdát a konferencia egészségpolitikai fórumán Takács Péter. – Míg Magyarországon az az érzet, hogy a kielégítetlen egészségügyi szükséglet 20-23 százalék, addig az OECD adatai szerint átlagosan mindössze a 1,6 ellátott nyilatkozott úgy, hogy nem jutott hozzá a számára szükséges kezeléshez – tette hozzá. További ellentmondás szerinte, hogy a szakdolgozó felmérésben a 4730 válaszadó 60 százaléka vélte úgy, hogy sok szakdolgozó hiányzik a rendelőkből, ugyanakkor rendszeresen csupán az asszisztensek 12 százaléka helyettesít, ami szerinte kizárja egymást (A felmérés idézett részében egyébként szerepel az az államtitkár által nem idézett adat is, hogy a szakdolgozók több mint 38 százalékát időnként beosztják helyettesíteni más szakrendelésekre is. A Szerk.) Az államtitkári szempontra cáfolt rá később Bodnár Imre, a Paksi Gyógyászati Központ főigazgatója is, aki arról beszélt, intézményükben a szakdolgozók több mint 50 százaléka folyamatosan helyettesít.

Mivel számos döntést a helyi önkormányzatok adóereje határoz meg, így a betegút- és kapacitásszervezést járási, illetve megyei szintre emelik – mondta még, megemlítve, hogy legenda, hogy a helyhatóságok több tízmilliárd forinttal járultak hozzá rendelőik fenntartásához, legfeljebb 9-10 milliárd forinttal egészítették ki a NEAK finanszírozást, ami az összfinanszírozás mindössze 7 százaléka.

Nem indokolt azoknak a mikroszolgáltatásoknak a fenntartása, amelyek éves finanszírozása nem éri el a 60 millió forintot – vette át a szót Szondi Zita, az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató helyettese, aki szerint a rendelőintézeti rendszer fenntartói háttere heterogén, ami megnehezíti az irányítói döntéseket, ezért szakmai irányítási szempontból a megyei és területi irányítási modell a hatékony. Lakóhelyközeli adekvát szakellátást kell nyújtani, amelyben nem az a meghatározó szempont, hogy egy adott intézménynek megélhetést biztosítson – szögezte le.

Nyolc óra munka, nyolcórányi fizetés

Nem gazdálkodnak megfelelően az adófizetők pénzével, ha 6 óra munkáért 8 órányi bért fizetnek ki a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosoknak – reagált a nemrégiben elfogadott kormányrendelettel kapcsolatos felvetésre Takács Péter, aki szerint megszűnt az intézményesített munkaidő kedvezmény ideológiai alapja, ami szerint 2 órát az orvosnak adminisztrációval kell töltenie a rendelőben. Azt viszont a szakpolitikus is elismerte, hogy vannak olyan intézmények, ahol a kubatúra nem teszi lehetővé a 8 órás foglalkoztatást.

Az OKFŐ-nél maguk az orvosok is szót emeltek a rendelőkben és a kórházakban dolgozók munkaidő különbsége miatt, sérelmezve, hogy ez a fizetésekben viszont nem mutatkozik. Most egyenlőség lett a fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozóknál – fűzte hozzá Szondi Zita, aki azt is elmondta, a korábban szünetelő kapacitásokból tudnak munkaidőt növelni a rendelőkben, ami a hozzáférésen is javít. Kiss Zsolt szerint a munkaidőnövelés hatása a finanszírozásban egyelőre nem látszik, később számítanak változásokra.

Elsősorban kolléganők és idősek dolgoznak a szakrendelőkben, akik nem akarnak, vagy éppen életkori okokból nem tudnak 6 óránál több munkát vállalni – hivatkozott ellenvéleményében a Magyar Orvosi Kamara (MOK) friss felmérésének eredményeire Kincses Gyula, a hivatásrend elnöke. – egyenletes munkaterheléssel egy 8 órás rendelést „végigtolni” lehetetlen, a kórházi osztályos munka sokkal dinamikusabb – jegyezte meg, felhívva a figyelmet, hogy a rendelési idő és a munkaidő nem azonos fogalmak.

Felvetette azt is, hogy bár a nyomásgyakorlásban az orvosi mentalitással megegyezően a betegellátást veszélyeztető módon a válaszadók többsége nem venne részt, de a munkalassítást, a felmondások letétbe helyezését vállalnák. Kincses Gyula megjegyezte: a járóbeteg-szakellátás teljesítménynövelésének adekvát eszköze a tvk növelése.

Mindenki szeretne kevesebb munkával több pénzt keresni – reflektált a kamaraelnök szavaira Takács Péter. A felmérésnek az a részére, amely szerint az orvosok 54 százaléka a közellátás elhagyását fontolja, és inkább a magánellátásban helyezkedne el, vagy nyugdíjba vonulna, az államtitkár szerint „csak egy érzés, amit a politikai mainstream elhitet velünk”. Példaként említette, hogy a védőnői rendszer átalakítása nyomán is felröppentek hírek a pályaelhagyásról, végül azonban mindössze 17 védőnő nem írta alá az új szerződést, hiszen most 65 ezer forinttal többet keresnek, mint korábban.

Nem tartja el az orvosokat a magánellátás, a nőgyógyászok már sorjáznak vissza az állami rendszerbe – cáfolt tovább a szakpolitikus, aki szerint a felmérések és a realitások különböznek egymástól.

Nem embernek való munka heti 40 órát járóbeteg-rendelőben ülni – szólalt fel a témában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint a megoldás egy sokkal integráltabb rendszer lenne, amelyben a járóbeteg-ellátás rigidsége és a kórházi munka rugalmassága egyesül. Megjegyezte azt is, hogy a megyei integrációnak van ugyan politikai magyarázata, de számos dolog nem megyei szinten szerveződik, ezért a mostaninál sokkal átfogóbb logikára volna szükség.

Nyugdíj utáni foglalkoztatás: leginkább az intézmények hibáztak

A nyugdíj utáni foglalkoztatás engedélyeztetése már nem a Miniszterelnökségen, hanem az államtitkárságon történik – jelezte Takács Péter az engedélyeztetési eljárás hosszadalmassága miatt panaszkodóknak. Mint mondta, 9 hónap helyett már csak két hónapos átfutási idővel számolhatnak a szakrendelők. Ugyanakkor mindjárt hárította is a felelősséget, szerinte ugyanis legtöbbször intézmények követtek el adminisztrációs hibákat, ez okozta a csúszásokat.

A szolgálati idő elismerések díjazása évente 20 milliárd forintos költséget ró az ágazatra, ennek újraszabályozásán most dolgoznak – jelezte még az államtitkár, aki szerint az újraszabályozás azért indokolt, mert egy néhány száz órás intézményt csőddel fenyegetheti egy orvos jubileumi jutalmának kifizetése. Az egyszeri elismerések kifizetésére vonatkozóan Kiss Zsolt szerint is új rendszert kell kidolgozni, és amíg nem történik meg a bértámogatások beépítése a finanszírozásba, külön soron kell kezelni ezeket.

Van pénz, ha kell                                       

Ha mindenki szeretne több beteget ellátni, ahhoz rendelkezünk a szükséges forrásokkal a maradványokból – jelentette ki Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója, aki a betegút- és ellátásszervezés rendezését, az ellátásokhoz való hozzáférés javítását tartja kiemelten fontosnak.

Őszinte tájékoztatás

Az államtitkár a Medicina 2000 felméréséből végül kiemelte még azt is, hogy javul a kommunikáció az ágazatvezetés és a szakmai szereplők között, aminek hátterében szerinte az áll, hogy soha annyi egyeztetés nem volt az egészségügyben, mint most a Belügyminisztérium és a szakmai szervezetek között. Takács Péter kijelentette: állandó, és őszinte tájékoztatást kapnak a szereplők.

Forrás: medicalonline, 2023. szeptember 14. - Tarcza Orsolya

„Szükséges a szerkezeti átalakítás, van ráció a központosításban is, ám mindez nem változtat azon a tényen, hogy nem vagyunk elegen. Európai viszonylatban, és úgy egyáltalán sehogy sem” – többek között erről beszélt az Indexnek adott interjúban Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója lapunknak elárulta azt is, hogy

• milyen a párbeszéd a területet irányító Belügyminisztériummal;
• mi az, ami az egészségügyi átalakítás előkészítésekor meglepte;
• mi a gond a védőnői hálózat vagy épp a radiológiai vizsgálatok államosításával;
• miért nem lehet jól kommunikálni a mínusz 20 százalékot a munkavállalók felé;
• mekkora az ápolóhiány;
• mi vezetett idén számos morális veszteséghez és sok belső feszültséghez;
• mi az, amit egyáltalán nem tart ördögtől valónak;
• miért halad kényszerpályán az egészségügy;
• mikor vállalható a kórházi adósság;
• és miért lenne szükség egy átfogó finanszírozási reformra.

Nyáron volt egy éve, hogy ismét a Magyar Kórházszövetség elnökévé választották. Ha összehasonlítja a 2013 és 2016 közötti periódust a mostanival, mikor volt nehezebb dolga?

Ha az előttünk álló kihívásokat nézem, akkor talán azt mondanám, hogy most, ugyanis válságszerű az egészségügy működése. Egyik krízisből esünk a másikba, 2020-ban a koronavírus-járvánnyal indult el ez a küzdelmes folyamat, majd jött a háború, és vele együtt a menekültkrízis, a gazdasági recesszió, valamint az energiaválság, ami bizony a kórházakra is extra terhet ró a mai napig.

2022-es kinevezésével egy időben új fejezet nyílt a hazai egészségpolitikában, megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a terület a Belügyminisztérium alá került, és egy új államtitkár is érkezett Takács Péter személyében. Ha a párbeszéd szempontjából közelíti meg a kérdést, milyennek ítéli az elmúlt egy évet?

Aktív és korrekt párbeszédet folytatunk a jelenlegi vezetéssel, bár én a 2013 és 2016 közötti időszakra sem panaszkodhatok. Ahogy akkor, úgy természetesen most is sok nézet-, vagy talán inkább úgy mondanám: árnyalatkülönbség van köztünk, de szót értünk egymással, és elmondhatjuk a véleményünket. Elődjeim tapasztalatai szerint nem volt ez mindig így.

Ha jól sejtem, a most zajló egészségügyi átalakításban is aktívan részt vesznek. Volt olyan javaslat, aminél behúzták a kéziféket?

Az aktív részvételünk a rendszeres párbeszédet takarja. A kormány most leginkább a centralizációt, az országos rendszerek kialakítását preferálja. Ez a válsághelyzetre tekintettel érthető, hiszen ha mindent egy központból, egy elv mentén irányítunk, az ellátás is egységesebbé és gazdaságosabbá válhat, legalábbis elméletben. A gyakorlatban viszont decentralizált, a helyi árnyalatokat ismerő erősebb döntési pontokra is nagy szükség lenne, ráadásul az sem mindegy, hogy ezeket a nagy horderejű változásokat hogyan és mennyi idő alatt visszük véghez. Egyelőre azt látjuk, hogy a kivitelezéssel és a tempóval is gondok vannak.

Mondana egy példát?

Kulcskérdés jelenleg az integrációs és irányítási modellváltás, melynek eredményeként megyei egészségügyi ellátórendszer jön létre. Ez gazdasági, adminisztratív központosítással indult, a szakmai kérdésekre viszont csak most térünk rá.

Példaként említhetném azt a gazdasági összevonást is, ami a fővárosi kórházaknál már idén nyáron megkezdődött, 2024-től pedig országosan is az állam felel majd az intézmények ingatlanüzemeltetési szolgáltatásáért.

Ezt az ütemet gyorsnak találjuk, őszintén szólva nem látjuk, hogy ez így fennakadások nélkül megvalósítható.

Ugyancsak ebbe a sorba illeszkedik a védőnői hálózat centralizációja. Az ütőképes népegészségügyi területi munka a járvány alatt felértékelődött, ennek leképezéseként éljük meg ezt, de a megvalósítás és a sebesség funkciózavarokkal jár.

A közeljövő új kihívása a kórházi gyógyszertárak központi projekttársaságba való kiszervezése. Óvnunk kell az elmúlt években szépen megerősödött intézményi gyógyszerészi gondozást, de a közforgalmú gyógyszertáraink üzemeltetésével járó bevételkiesést is ellentételezni szükséges.

Ha már államosítás, a CT- és az MR-vizsgálatokra is ez a sors vár, a kórházaknak és a szakrendelőknek novemberig kell felmondani a magáncégekkel kötött szerződéseket. Mire számít, mit hoz majd ez a váltás a gyakorlatban?

A magáncégek eddig jelentős infrastruktúrát és egy igencsak professzionális kultúrát honosítottak meg az állami rendszerben. Látok abban rizikófaktort, ha az évtizedekre visszanyúló eredményes együttműködést felbontjuk, a vállalatok szakértelme akkor mindenképpen hiányozni fog. Számos kórházban ugyanakkor a radiológiai vizsgálatok már most sincsenek kiszervezve, a visszaállamosítás eddig lassan, fokozatosan haladt, így érthető, hogy a kormány szeme előtt ismét az egységesség és a tisztán állami szerep lebeg. Ez a megvalósítás most viszont azért is gyors, mert a radiológiai kapacitások eleve szűkösek, így minden apró, a váltásból adódó fennakadás fokozott veszéllyel jár.

Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index

Gulyás Gergely egy korábbi Kormányinfón azzal érvelt az államosítás mellett, hogy ily módon búcsút inthetünk a megosztott kapacitásnak, a vizsgálatokat pedig gyorsabban el lehet majd végezni. Az előbbi még érthető is, az utóbbi viszont nem világos: hogyan lesz gyorsabb az ellátás attól, hogy kikerülnek a képből azok a magáncégek, amelyekre a kórházak eddig jelentős mértékben támaszkodtak?

Én sem tudom, hogy a miniszter úr mit érthetett ez alatt. Elméleti megfontolás lehet amögött, hogy a kiszervezett ellátással szemben a saját, állami kézben lévő radiológia jobban integráns része lesz majd annak az új járóbeteg-irányítási rendszernek, amit több intézményben jelenleg is tesztelnek. Elvi pozitívum az is, hogy így a profitmaximalizálás helyett a betegellátás háttérsegítése lesz a fő cél. Ezeket realizálni kell.

Senki nem kapott pluszfizetést, de mínuszt se

Az egészségügyi átalakításnak a centralizáción túl is számos olyan eleme van, ami nagy port kavart a médiában. Az egyik ilyen a teljesítményalapú bérezés, amely papíron már idén januárban elindult, ehhez képest szinte semmilyen információ nincs róla. Lehet tudni, hogy mi zajlik a háttérben?

A teljesítményértékelés az állami kórházakban megtörtént, de a dolgozók továbbra is a bértábla szerint kapják az illetményüket, pozitív vagy negatív korrekció a gyakorlatban egyelőre nem történt, noha az extrém terheket vállaló, például sok műtétet jól elvégző szakemberek extra anyagi megbecsülését fontosnak tartanánk a rendszer „bepörgetése” érdekében.

Van olyan kórházigazgató, aki azt mondta az Indexnek, hogy szívesen adna 20, vagy akár 40 százalékkal megemelt bért egy-egy kiemelkedő munkavállalónak, de egészen egyszerűen nincs miből...

A jelenlegi szorult gazdasági helyzetben ez így van, a legtöbb kórházi vezetőnek alig van gazdasági és adminisztratív mozgástere, szabad kerete arra, hogy emelt bérekben gondolkodjanak. Ezért ahhoz, hogy egy intézmény pluszt tudjon adni, mínuszt is kellene, az utóbbit – az extrém helyzeteket leszámítva – értelmetlennek is tartom.

Természetesen előfordulhat egy-egy olyan kirívó, átmeneti eset, amikor valakinek a béréből indokolt lehet levonni, de ha ez a negatív diszkrimináció tartós, akkor a munkavállaló előbb-utóbb a távozás mellett dönt, és végül csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet pótolni, míg ő könnyedén állást talál egy másik intézményben, a magánellátásban vagy külföldön. Most nem azt a világot éljük, hogy fenyegetettség érzése mellett is meg tudjuk tartani a kollégáinkat. Meg kell becsülni azokat is, akikkel nem vagyunk makulátlanul elégedettek, ugyanis szükség van az ő munkájukra is.

Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index

Nem volt ördögtől való az elvetett javaslat

Ugyancsak komoly felháborodáshoz vezetett a magánorvosok állami ellátásba terelése, igaz, ez az elem végül kikerült a törvénycsomagból. Az érintett dolgozók hekkelték meg a javaslatot?

Vélhetően igen, vagy az őket képviselő érdekvédelmi szervezeteknek volt akkora ereje, hogy a kormány végül elállt a tervezettől.

Kérték, hogy ezt ne, a kormány pedig azt mondta: „rendben, ahogy szeretnétek?”

Bevallom, én is meglepődtem azon, hogy Belügyminisztérium végül visszalépett és nem vállalta ezt a konfliktust.

Lehet, hogy maguk a döntéshozók is maradnának inkább a magán- és az állami szektor szétválasztása mellett?

Azt nem tudom, hogy milyen megfontolás lehetett a döntés mögött, de nem kizárt, hogy ez is szerepet játszott.

Takács Péter májusban, a lapunknak adott interjúban arról beszélt, hogy a magán- és az állami szektor viszonyának tisztázása lesz az idei év nagy kihívása, mint fogalmazott: „le kell fektetni a játékszabályokat”. Ha a Kórházszövetségen múlna, milyen játékszabályokat szorgalmaznának?

Tudom, ezzel nem leszek népszerű, de én egyáltalán nem tartottam ördögtől valónak, hogy azok az orvosok, akik állami rendszerben nevelkedtek, ám ma már csak a magánszektorban dolgoznak, valamilyen formában a közellátásból is kivegyék a részüket, ott is legalább jelzésszerűen szolgálatot teljesítsenek.

Amikor ez a koncepció szóba került, Svájcban, Angliában és Németországban orvosként dolgozó barátaimat kérdeztem, náluk van-e példa ilyen gyakorlatra, és a válasz egyértelmű igen volt, sőt mindenhol a hazai tervezetben leírtnál nagyobb szerepet kellett vállalniuk. Szerintem amellett, hogy erkölcsi szempontból ez egy józan gondolat, praktikus és szükséges lépés is lenne, jelenleg ugyanis komoly munkaerőhiánnyal küzd az állami ellátás az olyan, jórészt magánosított szakmáknál, mint például a szülészet, ahol a 24 órás jelenlét jelenleg csak nagyon nehezen biztosítható.

Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index

A korábbi javaslatot a döntéshozók mégis elvetették. Ennek fényében milyen irányba terelné a magán- és az állami szektor együttműködését?

Egyrészt a jelenleginél jóval intenzívebb párbeszédre, egyeztetésre lenne szükség a nagy szereplők között. Emellett sokunk véleménye szerint érdemes volna az állami kórházakban jól elkülönített, nagyon világos határokkal magánellátásnak is teret biztosítani. Ez a megoldás munkaerő-megtartás és a kórházak anyagi biztonsága szempontjából is számos előnnyel kecsegtetne, de a legmagasabb technológia és szakértelem jobb piaci hozzáférését, kihasználását is lehetővé tenné. Ismétlem: jól elkülönített egységekre lenne szükség ahhoz, hogy a két ellátási forma ne keveredhessen úgy, mint a paraszolvencia felszámolása előtt.

Nekem úgy tűnik, hogy az imént felvázolt koncepciónak komoly veszélye lehet a várólisták megkerülése, a fizető páciensek gyorsítópályája nem kevés feszültséghez vezetne...

Én azt gondolom, hogy minden elvégzett beavatkozás jól jön azoknak, akik a várólistán vannak, még akkor is, ha adott esetben más a keretrendszer. A közellátás várólista-csökkentése ettől nem szabadna, hogy hátrányt szenvedjen! A társadalombiztosító részéről most is erősek az arra irányuló intézkedések, hogy a kórházak a lehető legnagyobb kapacitást mozgassák meg a várólisták csökkentése érdekében, és azt látjuk: az ilyen típusú ösztönzésnek mindig van pozitív hozadéka.

Akkor miért olyan hosszúak a várólisták még mindig? Van arról pontos információja, hogy jelenleg hányan várnak valamilyen műtéti beavatkozásra?

Valóban most nagyon sokan, negyvenezernél is többen várakoznak. A járvány utóhatásán túl ennek több oka is van. A már említett motivációhiány mellett lassítja a folyamatot az is, hogy személyzeti okok miatt a műtők sok helyen nem tudnak teljes gőzzel üzemelni. Hol a műtőssegéd, hol az aneszteziológus, hol a műtőtechnikus vagy az operatőr hiányzik. Ők nyilván nélkülözhetetlenek. Helyenként egyedi esetekben az előjegyzési idők elhúzódásában kórházfinanszírozási gátak is vannak, mert bármilyen furcsa, amennyiben egy-egy kórház átlépi a megadott finanszírozási keretet, ha akarna se tudna több beteget ellátni.

A kórházi adósság akkor vállalható, ha nincs

Szűk mozgástér, kimaxolt finanszírozási keretek – több válaszában is erőteljesen utalt arra, hogy nincs elég pénze a kórházaknak, ez pedig jelentősen a működés rovására megy. Mekkora a baj?

Az elmúlt bő évtizedben évvégenként még soknak tűnt az a 40-50 milliárd forintos adósság, amit a kórházak felhalmoztak, a mindennapi működést már ez a mérték is jelentősen megnehezítette. Aztán tavasszal 75 milliárd forintra emelkedtek az intézmények tartozásai, majd most a nyáron, már a 90 milliárd forintot is átléptük. A helyzet aggasztó, az intézeti gazdálkodás így szinte lehetetlen.

Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index

Még az adósságnál maradva: van olyan célszám, amit az év végéig el szeretne érni?

A kórházi adósság akkor vállalható, ha nincs. Nem tudok olyan összeget mondani, amivel elégedett lennék, azt szeretném, hogy a kórházak ne tartozzanak senkinek.

És erre lát esélyt a közeljövőben?

Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, de az biztató, hogy több pozitív folyamat is elindult. Egyrészt zajlik az energiaár-kompenzáció, a kórházak a pluszrezsiköltéseik egy jelentős részét megkapták, vagy ha még nem, már nem kell rá sokat várni.

Másrészt végre újra teljesítményfinanszírozás van a kórházaknál a demotiváló átalányutalások helyett. A kórházi fekvőbeteg-finanszírozási keretek márciusi korrigálása után most augusztusban a járóbeteg-korlátok is változnak, ami szintén igazságosabb pénzelosztáshoz vezet.

Harmadrészt a fővárosi kórházak esetében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság felé engedményezett logisztikai, épületfenntartási összegeket az állam kiegészíti, amivel tulajdonképpen elismeri, hogy azok eddig kevesek voltak. Következésképpen az érintett intézményekben a jövőben magasabb összegekből lehet gazdálkodni, persze ezt a pluszpénzt meg kellene kapni a többieknek is...

Számomra ezek inkább ráncfelvarró intézkedéseknek tűnnek, de mi a garancia arra, hogy az adósságok nem termelődnek újra?

Egyelőre nincs ilyen garancia. A béremelések és energiakompenzáció pénzügyi terhe mellett muszáj belátni, hogy az eszközöket, gyógyszereket és műszereket jelentő „dologi költségek” is jelentősen nőnek az egészségügyben. Erre forrást kell biztosítani, és

SZÜKSÉG VAN EGY NAGY KÓRHÁZFINANSZÍROZÁSI REFORMRA.

A cél, hogy az állam többé ne alul – vagy egy-egy szakmában éppen felül – hanem az értékén fizesse ki az elvégzett ellátásokat. Biztató, hogy közel egy évtized után újraalakult egy Kódkarbantartó Bizottság, amely az egyes vizsgálatok, beavatkozások szükséges ráfordítását méri fel. Ez még csak az első lépés, a finanszírozási kérdések vélhetően nem holnapra rendeződnek, de értékeljük azt is, hogy elindult a folyamat. Ettől függetlenül az már szinte biztos, hogy extrém adósságállománnyal fogunk a mindig legnehezebb őszre most is ráfordulni, így gazdálkodás szempontjából nagyon nehéz hónapok következnek, ahogy az ország, úgy az egészségügy is kényszerpályán halad, és nem tudjuk, mikor jön a konszolidáció.

Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index

Kevés orvos, kevés ápoló

A likviditási problémák mellett a beszélgetésünk alatt már többször is említést tett arról, hogy a személyzet egy része is hiányzik. Ön azt az álláspontot sem osztja, hogy van elég orvos, csak az erőforrások rosszul vannak elosztva?

Ez egy sokszor hangoztatott szép mondat, amit viszont mindenképpen érdemes árnyalni. Rosszak az arányok és a gyakorló orvosok összlétszáma is kevés. A rendszerben szükséges a szerkezeti átalakítás, van ráció a központosításban is, ám mindez nem változtat azon a tényen, hogy nem vagyunk elegen. 

EURÓPAI VISZONYLATBAN, ÉS ÚGY EGYÁLTALÁN SEHOGY SEM.

Komoly szakemberhiány van a háziorvosi rendszerben, kiürültek a gyermekpraxisok, nagy szükség lenne pluszmunkaerőre a hátrányos helyzetű településeken, egyes szakmákban komoly gondot jelent a magánellátásba-áramlás, és vannak országos hiányszakmák is. Ráadásul szinte mindenhonnan hiányzik a középgeneráció, azok a nagy tapasztalattal rendelkező, de még energikus munkavállalók, akik a kétezres években elmentek, és többet nem jöttek vissza.

Ha még a valóban jelentős béremelés ellenére sincs meg a létszám, akkor milyen jövőképet vetít elénk az ápolók helyzete, akiknek az illetménye máig eltörpül az orvosoké mellett?

Nagyon súlyos ápolóhiány van ma hazánkban, aggasztó a szakmából való elvándorlás és a nyugdíjas korúvá válás mértéke. A fiatal ápolók és asszisztensek száma riasztóan kevés, és alacsonyak a beiskolázási számok is. Az orvosoknál az elmúlt bő egy évtized intézkedései a hosszú távú stabilitás irányába mutattak, a bérek mellett ösztöndíjprogramokkal és más egyéb intézkedésekkel segítették őket, a szakdolgozók esetében ez viszont nem mondható el.

Sajnos súlyos morális veszteséghez és sok belső feszültséghez vezetett az elmúlt fél év, amikor az orvosok a már egyébként is magasabb bérükre megkapták az emelést, míg az ápolóknál ez a lépés úgy tolódott ki, hogy eleve alacsonyabb illetményszintről indultak. Ezt a döntés utólag is rendkívül hátrányosnak tartom, jobb lett volna fordítva, de ez már a múlt, előre kell tekinteni.

Ha az ön kezében lenne a döntés, az egészségügy mely kihívásait orvosolná elsőként?

Mindenképpen megoldást kell találni az ápoló-utánpótlás biztosítására, a jövő márciusban esedékes béremelésen túl fontos, hogy más eszközökkel is kiszámítható és stabil jövőt biztosítsunk nekik. Rendezni kell továbbá az egészségügyi intézmények anyagi helyzetét, de a háziorvosi rendszer megerősítését és kórházi rendszerrel való jobb együttműködését sem tolhatjuk tovább. Betegbarátabb, jobb szolgáltatásokat nyújtó közellátásra van szükség, a rendszernek a szakmai tartalmakhoz ilyen szempontból fel kellene zárkóznia!

Forrás: Index.hu, 2023. augusztus 25.– Holló Bettina
 

úlius végére akár a 100 milliárd forintot is súrolhatja az egészségügyben a kifizetetlen számlák végösszege, mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az 1500 orvostechnikai beszállító cég érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. A cégek már a jogi lehetőségeiket vizsgálják, hogy miként juthatnak hozzá követeléseikhez.
 

Egy hónap alatt 13,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása. A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján elérhető adatok szerint június végén 70,2 milliárd forint tartozást halmoztak fel a fekvőbetegellátó intézmények, a szakrendelők és a kórházak háttérintézményei. A tartozásállomány az egyetemi klinikákkal együtt pedig összesen 86,4 milliárd forintra ugrott – mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az 1500 orvostechnikai beszállító cég érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Ezzel a tendenciával könnyen kiszámolható, hogy a július végi tartozásállomány elérheti a 100 milliárd forintot is. Egy hónappal korábban, vagyis május végén a teljes tartozásállomány 72,8 milliárd forint volt.

Rásky László kitért arra is, hogy három egyetem szolgáltatott adatot számára:

• Debrecennek: 7,48 milliárd forint;
• Szegednek: 5,25 milliárd forint;
• Pécsnek: 3,45 milliárd forint volt az adóssága június végén.

A Semmelweis Egyetem nem szolgáltatott adatot.

Nyolc évvel ezelőtt is volt hasonló adat

Utoljára 2015. április 30-án volt 84,6 milliárd forint az egészségügyi intézményrendszer adóssága. Eddig ez volt a történelmi rekord, ám akkor már másfél éve görgették a kifizetetlen számláikat maguk előtt a beszállítók – tette hozzá Rásky László.

A nyári időszakban nem könnyű megfejteni, hogy mitől ugrott meg közel 14 milliárddal a kórházak adóssága, hiszen a rezsiköltségek mérsékeltebbek, mint télen voltak. Mivel az intézmények költségvetésének 85-90 százalékát a bér teszi ki, a legvalószínűbb, hogy egész egyszerűen nincs akkora teljesítménye a kórházaknak, amennyi elég lenne a béren kívüli költségek nagy részének fedezetére. Ez azért is elgondolkodtató, mert az egészségügyi kormányzat deklarálta: nem akarja, hogy a 2019-es, „túlpörgetett” teljesítményszintre álljanak vissza az intézmények.

A június végi adósságból 0,1 milliárd forint az állammal szembeni tartozás, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben 70,1 milliárd kifizetetlen tartozást halmoztak fel a kórházak. Ebből pedig 1,3 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul – olvasható az államkincstár honlapján.

Az adatszolgáltatásra kötelezett 572 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 327, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 81 intézmény rendelkezett.

A tartozás fele az orvostechnikai eszközbeszállítók felé irányul

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár július végére ígért adósságrendezést a kórházakban, amit kifejezetten csak rezsire fordíthatnak az intézmények. Így nyáron 35-40 milliárd forint forrásra számíthatnak a kórházak a rezsivédelmi alapból, és nagyságrendileg a kórházi adósságállomány több mint felét fogja a Pénzügyminisztérium év közben konszolidálni, de ebből az orvostechnikai beszállítók szinte semmit sem fognak megérezni – mondta Rásky László.

Most a tartozásállomány egyharmada, körülbelül 20 milliárd forint rezsitartozás, az orvostechnikai beszállítóknak nagyságrendileg 35-40 milliárd forinttal tartoznak az intézmények, 15 milliárd forinttal pedig a többi beszállítónak tartoznak.

Furcsa lesz majd ez a nyári adósságrendezés a szakember szerint, mivel az állam úgy fogja kifizetni a kórházak áram- és gázszámláit, hogy arra kérik majd a kórházvezetőket, hogy év végéig tartalékoljanak. A 20 milliárdos rezsitartozásra kapnak az intézmények 40 milliárdot.

Ez azért meglepő, mert ez nem szokás, az állam nem szokott ilyen konstrukcióban pénzt adni az intézményeknek, pláne nem ilyen költségvetés mellett – mondta az OSZ főtitkára.

A kórházigazgatók erős kontroll alatt vannak, valószínű, hogy az esetleges tartalékokhoz akkor sem mernek majd hozzányúlni, ha egy-egy orvostechnikai eszköz elfogyna, és veszélybe kerülne a betegek ellátása.

A június végén az orvostechnikai beszállítók szervezeteivel folytatott tárgyaláson Takács Péter ígéretet tett arra, hogy a nyári adósságrendezés tapasztalataira építve, augusztus végén újra találkozik a szövetségek képviselőivel, és az államtitkárság közbelépését ígérte azokban az esetekben, illetve azoknál az intézményeknél, amelyeknél az adósság mértéke a betegellátást veszélyezteti.

A beszállító cégek vezetői azonban már most is türelmetlenek, sőt nem egyszer dühösek – számolt be az általános hangulatról Rásky László –, és jó néhány cég vizsgálja azokat a jogi lehetőségeket, amelyek révén rövid időn belül hozzájuthatnak a követeléseikhez és adott esetben ezzel egy időben megszabadulhatnak szerződéses kötelezettségeiktől.

A bizalom elfogyott, az csak a számlák mihamarabbi rendezésével állítóható helyre – foglalta össze a helyzetet az OSZ főtitkára.

Forrás: napi.hu, 2023. júlus 25. - Koncsek Rita
 

"Az egészségügy olyan területén, ahol a betegellátás van, semmiféle visszavágás nem lesz" - ígéri a belügyminiszter. 
 

Kedden jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint át kell nézni a kormányzati kiadások legalább 10 százalékára kiterjedő mértékben az idén az egészségügyre, valamint a családtámogatásra és lakhatásra fordított kiadásokat és a kapcsolódó adókedvezményeket, írja a Telex.

Az egészségügyben érintett lesz a Nemzeti Népegészségügyi Stratégiával összefüggő feladatok mindegyike,

az összevont szakellátás,

a nagy értékű gyógyszer-finanszírozás,

a gyógyszertámogatás kiadásai,

a gyógyszertámogatási céltartalék,

egyéb gyógyászati segédeszköz, támogatás és kölcsönzés támogatása és

az egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás.

A leendő megszorításokról átnézésről az RTL Híradó megkérdezte a környezetvédelmi és egészségügyi minisztereknek hetedik alkalommal megrendezett WHO-konferencia sajtótájékoztatóján Pintér Sándort, mivel az egészségügy az általa vezetett Belügyminisztériumhoz tartozik. Pintér ugyan részleteket nem árult el, de igyekezett megnyugtatni mindenkit:

„Az egészségügy olyan területén, ahol a betegellátás van, semmiféle visszavágás nem lesz, mind a kórházak, mind a járóbeteg-szolgálatok megfelelő támogatást fognak kapni, mind anyagilag, mind szervezés tekintetében.”

Pintér részletekbe nem bocsátkozott, arra kért mindenkit, hogy várja meg Gulyás Gergely csütörtöki tájékoztatását a kormányinfón.

„Biztosíthatok mindenkit, akinek betege van jelen pillanatban, hogy semmilyen hátrány nem fogja érni emiatt a gazdasági újragondolás miatt.”

Forrás: weborvos.hu, 2023. július 6. - telex.hu

5-40 milliárd forint forrásra számíthatnak még a nyár folyamán a kórházak a rezsivédelmi alapból.

Nagyságrendileg a kórházi adósságállomány több mint felét, 35-40 milliárd forintot fog a Pénzügyminisztérium év közben konszolidálni – mondta el Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az InfoRádióban. Az intézmények elsősorban a kifizetetlen közüzemi számlákat rendezhetik a pénzből, de az egyéb szolgáltatói, beszállítói adósságok kifizetésére is felhasználhatják a rezsivédelmi alap forrásait. Az államtitkár megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium koordinálása mellett a kormány még a nyáron enyhíteni fogja a kórházak jelenlegi adóssággondjait.

Takács Péter arról is beszámolt, hogy álláspontja szerint a kormányzatnak sikerült eredményesen tárgyalnia az Orvostechnikai Szövetség képviselőivel a kórházak gazdasági működtetésében tervezett változtatásokról. Az államtitkár elmondása szerint 2022 és 2023 a változás éve az egészségügyben, és a változás részeként megtörténik a szakmák fedezete közötti kiegyenlítés, amihez öt évre visszamenően osztályos szintű kontrollingadatokat használnak majd annak érdekében, hogy a jól finanszírozott szakmák ne működhessenek a rosszul finanszírozott szakmák rovására. "Az új finanszírozási rendelet ezzel kapcsolatban már meg is jelent" – tette hozzá a minisztériumi vezető.

Takács Péter egy másik, a finanszírozásban hamarosan bekövetkező fontos változásként pedig kiemelte azt is, hogy a kórházak műszaki üzemeltetését egységesen át fogják adni a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak (KEF). Az államtitkár szerint a változtatásra azért van szükség, mert energetikai szempontból vannak olyan modern fűtési rendszerrel és nyílászárókkal rendelkező kürházak, amelynél az összkiadásbak három százaléka a rezsiköltség, és vannak olyan elvault műszaki állapotú, pavilonrendszerű intézmények, ahol ez 15-16 százalék. "Ez olyan hendikep, amit egy-egy kórház nem tud önmagában kiegyenlíteni" – mondta.

Az államtitkár szerint a kórházakban tervezett gazdálkodási változtatásokkal a rendelkezésre álló forrásokat és a szükséges kiadásokat egy helyre telepítik majd, ami foglalkoztatásfehérítéssel párosul. 2024-ben egy pedig lesz még egy komolyabb forrásbevonás is, azzal, hogy a tervek szerint közel 60 milliárd plusz forrás kerül majd műszaki üzemeltetés címén az egészségügyi ágazatba – mondta el Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.

Forrás: infostart.hu, 2023. jünius 28. - Tatár Tímea

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára stratégiai partnerségi megállapodást írt alá egészségügyi érdekvédelmi szervezetek képviselőivel 2023. június 23-án a Belügyminisztérium dísztermében.
 
A megállapodást Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, valamint Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke szignálta.
"Nem elég jó elképzelésekkel rendelkezni egy-egy szakterület fejlesztéséről, legalább ennyire fontos, hogy a szükséges, tervezett változásokat az érintettekkel együttműködve valósítsuk meg. A kívülről a rendszerre erőltetett utasítások nem működnek, az adott szakmában dolgozók részvétele nélkül a legjobb elképzelések is bukásra vannak ítélve" - hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár az aláírást megelőzően.
Takács Péter közölte: a kormány felismerte, hogy az egészségügy stabilitásának kulcsa a benne dolgozók minél nagyobb mértékű megbecsülése, és közösen kezdtek el dolgozni a béremelési programon, amely 2012 óta zajlik, és a rendszerváltozás óta a legnagyobb léptékű lesz. Megjegyezte, nem csak a bérek emelésével lehet kifejezni a megbecsülést; a munkakörülmények javítása, a lakhatás korszerűsítése, a képzési rendszer modernizálása, a szakmai kompetenciák bővítése mind azt jelzi, hogy "egyre inkább elismerjük a szakdolgozók munkájának fontosságát, társadalmi szerepét"
"Keressük annak a módját, hogyan tudunk minél nagyobb anyagi és erkölcsi ellentételezést juttatni a szakdolgozók számára" - mondta az államtitkár.   "A stratégiai partnerségi megállapodás szilárd alap lesz ahhoz, hogy vállvetve tudjunk küzdeni egy modern és emberarcú egészségügyért" - fogalmazott az államtitkár.   
Balogh Zoltán azt mondta, nagy örömmel tettek eleget a meghívásnak, és várakozással tekintenek az együttműködés elé.
Felidézte, hogy húsz éve törvényi felhatalmazással jött létre a kamara mint szakmai köztestület. "Keményen, kritikusan végezzük a munkánkat, de azt valljuk, hogy ügyeinket tárgyalóasztalnál kell intézni, így lehet eredményeket elérni" - hangoztatta.
Kitért arra, hogy miután 2011 óta új alapokra helyezték a szakmai kamarák rendszerét, és ismét kötelezővé vált a tagság, érezhetően erősödött a szakmájuk, a hivatásuk.  
A Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szintén méltatta az évtizedes szoros együttműködést a kormányzattal, valamint nagy jelentőségűnek nevezte a megállapodást.  "Célkitűzésünk, hogy az egészségügyi dolgozóknak ne foglalkozásuk legyen, hanem hivatásuk, ehhez pedig anyagi, erkölcsi és a munkakörülményekre is kiterjedő támogató rendszerre van szükség, ami nyugalmat, biztos megélhetést teremt azok számára, akik a közt szolgálják" - mondta Cser Ágnes.
"Nem elég jó elképzelésekkel rendelkezni egy-egy szakterület fejlesztéséről, legalább ennyire fontos, hogy a szükséges, tervezett változásokat az érintettekkel együttműködve valósítsuk meg. A kívülről a rendszerre erőltetett utasítások nem működnek, az adott szakmában dolgozók részvétele nélkül a legjobb elképzelések is bukásra vannak ítélve" - hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár az aláírást megelőzően.
Takács Péter közölte: a kormány felismerte, hogy az egészségügy stabilitásának kulcsa a benne dolgozók minél nagyobb mértékű megbecsülése, és közösen kezdtek el dolgozni a béremelési programon, amely 2012 óta zajlik, és a rendszerváltozás óta a legnagyobb léptékű lesz. Megjegyezte, nem csak a bérek emelésével lehet kifejezni a megbecsülést; a munkakörülmények javítása, a lakhatás korszerűsítése, a képzési rendszer modernizálása, a szakmai kompetenciák bővítése mind azt jelzi, hogy "egyre inkább elismerjük a szakdolgozók munkájának fontosságát, társadalmi szerepét"
"Keressük annak a módját, hogyan tudunk minél nagyobb anyagi és erkölcsi ellentételezést juttatni a szakdolgozók számára" - mondta az államtitkár.   "A stratégiai partnerségi megállapodás szilárd alap lesz ahhoz, hogy vállvetve tudjunk küzdeni egy modern és emberarcú egészségügyért" - fogalmazott az államtitkár.   
Balogh Zoltán azt mondta, nagy örömmel tettek eleget a meghívásnak, és várakozással tekintenek az együttműködés elé.
Felidézte, hogy húsz éve törvényi felhatalmazással jött létre a kamara mint szakmai köztestület. "Keményen, kritikusan végezzük a munkánkat, de azt valljuk, hogy ügyeinket tárgyalóasztalnál kell intézni, így lehet eredményeket elérni" - hangoztatta.
Kitért arra, hogy miután 2011 óta új alapokra helyezték a szakmai kamarák rendszerét, és ismét kötelezővé vált a tagság, érezhetően erősödött a szakmájuk, a hivatásuk.  
A Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szintén méltatta az évtizedes szoros együttműködést a kormányzattal, valamint nagy jelentőségűnek nevezte a megállapodást.  "Célkitűzésünk, hogy az egészségügyi dolgozóknak ne foglalkozásuk legyen, hanem hivatásuk, ehhez pedig anyagi, erkölcsi és a munkakörülményekre is kiterjedő támogató rendszerre van szükség, ami nyugalmat, biztos megélhetést teremt azok számára, akik a közt szolgálják" - mondta Cser Ágnes.

Forrás: kormany.hu

A Magyar Államkincstár május végi adatai szerint 58,9 milliárd forint a kórházak adóssága, ám ebben az adatsorban még nem szerepelnek az egyetemi klinikák. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak elmondta: az elmúlt hetekben több kórházi beszállító is megkereste, hogy feladja tevékenységét, mert nem tud tovább hitelezni az intézményeknek.
 

Megjelent a friss kórházi adósság adat, május végén a fekvőbetegeket ellátó intézmények és a hozzájuk tartozó járóbeteg-rendelők adóssága 58,9 milliárd forintra nőtt az április végi 51,6 milliárd forintról – olvasható a Magyar Államkincstár (MÁK) adatsorában. 

A négy egyetemi klinikával együtt becslések szerint 75 milliárd forint is lehet az intézményekben felhalmozódott adósság, április végén ez 70 milliárd forint volt. Az orvosegyetemek a modellváltás miatt már nem szolgáltatnak adatot a MÁK-nak, ezért nem szerepelnek a kincstár hivatalos adatsorában. 

Az államkincstár azt írja: a tartozásállományból 0,1 milliárd forint az állammal szembeni tartozás, a szállítóknak és a szolgáltatóknak pedig 58,8 milliárd forinttal adósak az intézmények, ebből 1,1 milliárd forint pedig az államháztartáson belülre irányult.

Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak elmondta: egyelőre csak a pécsi és a szegedi egyetem május végi lejárt adósságát ismeri: az előző hónapban mindkét intézmény esetében kis mértékű csökkenés történt.

Pécs lejárt adóssága 3,511 milliárd forint volt májusban, ami 326 millió forinttal kevesebb, mint áprilisban volt, a Szegedi Tudományegyetem tartozása pedig 5,04 milliárd forint volt, ami 149 millió forinttal kevesebb az egy hónappal korábbinál.

Mivel az OSZ főtitkára nem tud arról, hogy az egyetemi klinikák plusz forrást kaptak volna, így elképzelhető, hogy valamilyen időszakos hatás, például a rezsiszámlák időleges csökkenése vagy bizonyos szállítói számlák kiegyenlítése állhat a számok mögött.

Van, aki kiszáll

Rásky László szerint azonban az elmúlt hetekben több olyan kisvállalkozó azt közölte vele, hogy vagy feladja a beszállítói tevékenységét, egyszerűen bezár. Ugyanakkor van olyan is, ahol a tulajdonosok komoly dilemma előtt állnak: érdemes-e tovább folytatni az akár több évtizede elkezdett munkát?

Van olyan cég is, ahol az a tulajdonos, aki nem vesz részt a napi tevékenységben, kiszáll a vezetésből: ebben a helyzetben nem nagyon lehet befektetőt találni – véli a főtitkár. A kis cégek kiesésével elsősorban a rugalmasság sérül, de például az informatikai területen a feladatellátást is komolyan veszélyezteti a nemfizetés.

A kórházi beszállítók érdekeit képviselő Rásky László szerint a lejárt adósság nagyjából egyharmada az energiaszolgáltatók, legalább fele pedig az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn.

Mára elmondható, hogy nincs olyan, a kórházak által megrendelt áru vagy szolgáltatás, ahol ne lennének lejárt adósságok

– tette hozzá.

Egyeztetésre hívta az államtitkár az érdekvédőket

Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyért felelő államtitkára a héten az IME egészségügyi konferenciáján megelőlegezte azt az információt, hogy valamikor a nyáron nagymértékű adósságrendezésre kerül sor. Habár a részletekről nem beszélt, de Rásky László szerint ez mindenképpen pozitív, hogy a kormány már év közben foglalkozik az adóssághelyzettel.

Másrészt az államtitkár azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a kódkarbantartásnak és a finanszírozás esetszintű felméréseinek eredményei legelőször másfél-két év múlva mutatnak majd pozitív hatást a finanszírozásban, tehát az adósságok keletkezésének okai még évekig velünk maradnak, akkor is, ha időközben ezeket tudja is enyhíteni a kormány.

A kódkarbantartásra egyébként azért van szükség, hogy az egészségügyi ellátások finanszírozása valós költségtartalmat mutasson.

Inflációs hatás

Nyilvánvaló, hogy a beszállítók megpróbálják érvényesíteni a költségnövekedéseiket az áraikban, minden olyan területen és esetben, ahol erre van lehetőségük. Ugyanakkor az Orvostechnikai Szövetség kapott olyan visszajelzést kormányzati szereplőtől, amely szerint most nincs gazdasági krízishelyzet, például, mert nem 430 az euró, hanem csak 370, így a cégek lehetőségei jóval korlátozottabbak.

Tendencia, hogy a nyári hónapokban csökken az adósságnövekedés intenzitása. Például azért, mert nem kell fűteni, a hűtés viszont sok helyen nem opció, tehát az energiaköltségek csökkennek majd. Bár korábban a nyár az államigazgatásban is többnyire uborkaszezonnak számított, a költéségvetési helyzet és a fennálló problémák miatt Rásky László abban bízik, hogy még szeptember előtt sor kerül a kórházakban az adósságrendezésre.

Forrás: napi.hu, 2023. június 23. - Koncsek Rita

"Az egészségügyben nem halasztott beruházás, erre a fedezet rendelkezésre áll" - jelentette ki a pénzügyminiszter.
 

A kormány folytatja az egészségügy fejlesztését, az ágazatban dolgozók megbecsülését és az infrastruktúra fejlesztését is - mondta a pénzügyminiszter pénteken a Szent Margit Kórház Margit-napi ünnepségén Budapesten.

Varga Mihály szerint a koronavírus-járvány is rávilágított arra: nem szabad, hogy a magyar egészségügyi ellátás, az eszközök beszerzése "külső szereplőkön", múljon, ezért fontos az ágazat további erősítése. Ezzel kapcsolatban elmondta, 57 olyan hazai egészségipari beruházást támogatott eddig a kormány, amelyek az egészségügyben nélkülözhetetlen eszközöket - orvosi maszkokat, kesztyűket, kötszereket - gyártják. Varga Mihály kitért arra, hogy a koronavírus-járvány kitöréséig 91 kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást újítottak fel, míg 23 új rendelőintézet és 34 mentőállomás újonnan épült az országban kormányzati forrásból.

A pénzügyminiszter jelezte, hogy a kormány a 2024-es költségvetés tervezetében 3200 milliárd forintot szán egészségügyi célokra, ez 420 milliárd forinttal több, mint idén. Ez a jövő évi előirányzat kétezer milliárd forinttal több, mint 2010-ben volt - jegyezte meg. A tárcavezető az egészségügyi béremelésekről szólva azt mondta, a kormány folytatja a kétlépcsős szakdolgozói béremelési programot, az idei júliusi 18 százalékos emelés mellett a jövő évi költségvetési tervezetben erre 200 milliárd forint áll rendelkezésre. Emelkednek a gyógyszertámogatásra, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, valamint a mentőjárművek beszerzésére fordítható források is - tette hozzá.

Varga Mihály kiemelte, azt is biztosítani fogja a kormány, hogy az ágazatban megkezdett fejlesztések, beruházások folytatódjanak. "2024-ben is lesznek olyan beruházások, amelyre a fedezetet nem tudjuk teljes egészében biztosítani, ezek halasztódni fognak, de az egészségügyben nem lesz ilyen, erre a fedezet rendelkezésre áll" - jelentette ki a pénzügyminiszter. Beszélt arról is, hogy kormánydöntés értelmében további orvosieszköz-beszerzések lesznek, így a kormány folytatja a CT, az MR, a röntgengépek és mammográfiás berendezések beszerzését is az elmúlt évekhez hasonlóan.

Nagy Mihály kórházigazgató arról beszélt, hogy az intézményben az elmúlt években számos felújítás történt; épületenergetikai beruházásokat valósítottak meg, megújult a konyha, valamint korszerű orvostechnikai eszközöket szereztek be. Kitért arra, hogy a koronavírus-járványt "mindenki megszenvedte", azonban a kórház munkatársi közössége még jobban összekovácsolódott a pandémia idején. Tapasztalatai szerint az itt végzett orvosi munkával a betegek is elégedettek.

Forrás: weborvos.hu, 2023. június 9. - MTI

A törvény értelmében néhány vidéki kórház fenntartót vált: a debreceni, szegedi, pécsi egyetemi alapítványokhoz kerülnek.
 

A parlamenti 132 igen, 47 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadta az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosítását.

A jövőben az intézményen kívüli, természetes halállal elhunytak helyszíni halottvizsgálatát mentőtiszt is elvégezheti egy képzés elvégzése után.

Tilos 18 év alattinak vízipipát értékesíteni, illetve azzal kiszolgálni.

Ezentúl lehetőség lesz egyes betegségek, például onkológiai veszélyek esetén ivarsejtek lefagyasztására saját célra.

A praxiskezelő a feladatellátási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozással a bíróság előtt megtámadhatja, ha nem megfelelőek annak kötelező tartalmi elemei.

Rögzítették, hogy az egészségügyi szolgáltatások körébe tartoznak a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozások is.

A törvény értelmében néhány vidéki kórház fenntartót vált. A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház a debreceni egyetemet, a deszki Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a szentesi Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház a szegedi egyetemet, a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház, a Szigetvári Kórház és a Siklósi Kórház a pécsi egyetemet fenntartó alapítványhoz kerül. Ugyancsak a pécsi egyetemhez kerül a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum.

A módosítás kettébontja a védőnők hatósági felügyeletére és szakmai irányítására vonatkozó szabályokat, előbbi a Nemzeti Népegészségügyi Központ, utóbbi az Országos Kórházi Főigazgatóság feladata lett.

A jogszabály pontosítja a hozzáférési jogosultságokat is az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben (eeszt).

Forrás: weborvos.hu, 2023. május 3. - MTI

Folyamatosan nő az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) mobilapplikációjának felhasználói köre, az alkalmazás hamarosan nevet is vált, számolt be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.
 

Rétvári Bence felidézte: a koronavírus oltási igazolvány digitális változatának applikációját bővítették ki azzal, hogy abban már a páciens számára felírt receptek is láthatók. Az alkalmazást eddig 2,2 millióan töltötték le, az e-recept alkalmazást pedig 140 ezren nyitották meg.

Kihasználva a digitális egészségügy előnyeit, egyéb funkciókkal bővítik majd az alkalmazást, a tervek szerint a leletek is megtekinthetők lesznek majd benne.

Rétvári Bence beszámolt arról is, hogy az elmúlt hetekben felhívásban kerestek nevet a jelenleg myEESZT nevű alkalmazásnak. A befutó az "Egészségablak" elnevezés lett. Az államtitkár szerint a következő frissítésnél már ezt a nevet kell keresni a különböző alkalmazásáruházakban.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a szakma mindig is azt képviselte, hogy a digitális felhőbe írt e-recept mellett a beteg maga is megnézhesse, hogy milyen gyógyszert kapott, milyen adagolással és meddig érvényes az adott recept. Ez az alkalmazás mindezt az elvárást teljesíti. Úgy értékelt: ezzel a gyógyszerkiváltás adminisztrációs része felgyorsul, így több idő jut a beteggel való gyógyszerészi konzultációra, amit a kamara mindig is szorgalmazott. Ez a mostani fejlesztés azért is szerencsés, mert nem kellett egy új informatikai fejlesztést a patikákban végrehajtani.

Hankó Zoltán szólt arról is, hogy elkezdtek dolgozni a gyógyszerbiztonsági irányelv megújításán, reményei szerint néhány hét múlva ez a munka befejeződik.

A sajtótájékoztató végén Rétvári Bence bemutatta a digitális egészségügyi alkalmazás működését; egy belvárosi patikában a mobilapplikáció segítségével váltotta ki a számára felírt készítményt.

Forrás: medicalonline, 2023. április 25. - MTI

„A beteg az első” címmel országos kórházi vezetői értekezletet tartott április 13-án csütörtökön Pintér Sándor belügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

 
Az értekezleten a kórházi vezetők mellett részt vettek az egészségügyi irányításban felelős kormányzati szervezetek vezetői,  valamint meghívottak az egészségügyi szakmai és érdekképviseleti  szervek - többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Rezidens Szövetség, a Magyar Védőnők Egyesülete - vezetői. Az értekezleten részt vett 284 fő - közöttük az irányító vármegyei és városi kórházak főigazgatói.
A Belügyminisztérium a szakmai értekezleten tájékoztatást adott az egészségügyet érintő legfontosabb témákról, célokról és feladatokról. A kormány célja a mostani nehéz háborús és szankciós helyzet ellenére változatlanul az, hogy a betegek ellátása javuljon mind háziorvosi, mind szakrendelői, mind kórházi szinten. A háború és szankciós energiaválság  okozta rendkívüli kiadások mellett a kormány az idei költségvetésben 1600 milliárddal többet fordít az egészségügyre, mint 2010-ben.  A kormány folytatja az orvosok és az ápolók béremelését is. Az orvosok bére legutóbb januárban 11%-kal nőtt, az újabb ápolói béremelésre pedig idén júliustól kerülhet sor.
További cél a koronavírus-járvány miatt megnövekedett várólisták csökkentése, hogy minden beteg megfelelő időben, a lehető leggyorsabban hozzájusson a diagnózishoz és a betegség kezelése minél kevesebb idő alatt elkezdődjön.
A magyar emberek egészségi állapotának javítása és a  betegségek korai diagnosztizálása érdekében kiemelt cél a népegészségügyi programok, a szűrések kiterjesztése és  a háziorvosok által végzett szűrővizsgálatok ösztönzése. Folytatódnak a háziorvosi alapellátást, az ügyeleti rendszert, a szakrendelők és a kórházak működését, az egészségügyi informatikai szolgáltatásokat, valamint a laboratóriumi rendszert javító lépések is.

Forrás: kormany.hu, 2023. április 13.

Egy nyitott kérdéssel kevesebb! Ha kell, még a hatóság figyelmét is felhívjuk, amennyiben a CE jelöléssel kapcsolatos magyar jogszabályok nem pontosan fogalmaznak, és ez félreértésre adhat okot...   Pontosan ez történt a rádióberendezésekről szóló 2/2017. NMHH rendelet kapcsán is! Miért volt minderre szükség? A magyar rendelet egy nem szerencsés szerkesztés és megfogalmazás miatt, ha helyesen értelmezzük, azt mondja ki, hogy a gyártónak mellékelnie kell a műszaki dokumentációt a termékhez, ami azért első és többedszeri olvasásra is elég furán hangzik. A magyar rendelet alapjául szolgáló 2014/53/EU direktíva ezt sehol nem írja elő a gyártó számára, és az üzleti titok védelme miatt nem is várható el ennek teljesítése. Aztán egy kicsit később ugyanez a magyar rendelet feladatként írja elő a forgalmazó számára, hogy a forgalomba hozatal előtt ellenőriznie kell többek között azt is, hogy a gyártó csatolta-e a műszaki dokumentációt a termékhez, és csak ennek teljesülése esetén forgalmazhatja a terméket. Hogy nézett ki ez eddig a gyakorlatban? Mi nem tudunk olyan esetről, amikor a Hatóság azért vonta volna felelősségre a gyártót, mert a műszaki dokumentáció nem volt a termékhez mellékelve. Olyan eset azonban már többször is előfordult, hogy a forgalmazók tanácstalanul néztek maguk elé, és feltették a kérdést, hogy akkor ők most merjenek-e forgalomba hozni olyan rádióberendezést (pl. bármit, ami wifin keresztül kommunikál), ha nincs a termékhez mellékelve a műszaki dokumentáció, mert hát ugye a jogszabály szó szerinti értelmezése szerint ezt nem tehetnék meg. Mi tett a SAASCO? A SAASCO március 3-án végülis emailben ismertette a Hatósággal a furcsa helyzetet, és állásfoglalását kérte a műszaki dokumentáció termékhez történő mellékelésével kapcsolatos gyártói és forgalmazói kötelezettségekkel kapcsolatban. A Hatóság reakciója Még aznap kaptunk egy értesítést, hogy megkezdték levelünk feldolgozását, kaptunk egy hivatkozás számot, és egy tájékoztatást, hogy legfeljebb 30 napon belül megküldik a választ. A válasz pár nap múlva meg is érkezett. Benne ez állt: "A rádióberendezésekről szóló 2/2017. (I. 17.) NMHH rendelet (Rendelet) 7. § (2) bekezdése alapján a gyártónak el kell készítenie a műszaki dokumentációt, amelyet a (3) bekezdés szerinti határidőig meg is kell őriznie, illetve frissítenie kell, ha a berendezés, vagy a rá vonatkozó követelmények megváltoznak. Mellékelnie azonban nem kell a berendezéshez, csak akkor kell rendelkezésre bocsátania, ha erre (pl. a piacfelügyeleti hatóság eljárásában) szükség van. A rendelet 10. §-al kapcsolatos észrevételét köszönjük. A Hatóság a rendelet folyamatban lévő módosítása során kezelni fogja." Ezúton is köszönjük az NMHH-nak a gyors és korrekt választ! Néhány megjegyzés: ez az eset, és korábbi tapasztalataink is azt mutatják, hogy a hatóság partnerként tekint a piac összes szereplőjére; minden rádióberendezést forgalmazó (és gyártó) megnyugodhat, és forgalmazhat olyan berendezést, amelyhez nem mellékelték a műszaki dokumentációt (feltéve, hogy a vonatkozó jogszabályok többi követelményét teljesíti); folyamatban van a 2/2017 NMHH rendelet módosítása. Természetesen amint bármi konkrétumot megtudunk, meg fogjuk osztani Veletek! Addig is szívesen segítünk műszaki termékeitek CE jelölésével kapcsolatosan felmerülő kérdéseitek esetén!

 
 

Az IMD (International Institute for Management Development) svájci székhelyű oktatási intézmény Versenyképesség Központja (IMD World Competitiveness Center) 1989 óta teszi közzé évkönyv formájában a világ országainak versenyképességi rangsorát. Az Évkönyv az egyes országokat aszerint elemzi és rangsorolja, hogy képesek-e a vállalkozások számára olyan környezetet teremteni és fenntartani, ami versenyképességüket biztosítja. Az felmérés 4 fő témakört vizsgál: a gazdasági teljesítményt, a kormányzati hatékonyságot, az üzleti hatékonyságot és az infrastruktúrát.

Jelenleg a 2023. évre vonatkozó felmérés zajlik. Vállalkozóként, cégvezetőként lehetősége nyílik országa nemzetközi versenyképességének értékelésére, amely egyúttal fontos üzenet a kormányzat és a média számára is.
A kérdőív linkje itt érhető el: https://imd.eu.qualtrics.com/jfe/form/SV_cPat9S27j897ePc?source=partner
A kérdőív magyar nyelvű feleletválasztós kérdéseket tartalmaz, kitöltése hozzávetőleg 10 percet vesz igénybe.

A kérdőív kitöltése esetén a következő kedvezmények illetik meg Önt:

·         A kérdőív kitöltését követően azonnali hozzáférést kap a 2022. évi Összefoglalóhoz (PDF, 125 oldal).
·         A 2023-es Világ Versenyképességi Évkönyv legfőbb eredményeihez weblapjukon keresztül férhet hozzá. Az elérhetőséggel kapcsolatos információkat az Évkönyv júniusi megjelenése után küldik el Önnek.
·         Magyarország 2023-es kibővített versenyképességi profilja (20 oldalas PDF dokumentum, ára 50 svájci frank (CHF)).
·         A kedvezményes kód 400 svájci frank az IMD Versenyképességi Központ bármely elektronikus kiadványa esetén.

Kérjük, amennyiben lehetősége engedi, a kérdőív kitöltésével szíveskedjen hozzájárulni a felmérés sikeréhez.
 

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem szűnik meg, a MOK tovább folytathatja tevékenységét az új jogszabályi környezetben is, mondta el a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
 
 

Takács Péter közölte, az orvosi tevékenység végzésének három kritériuma – érvényes működési engedély (szakvizsgák megléte), a kötelező kamarai tagság és a foglalkozás-egészségügyi engedély – közül a parlament által elfogadott törvény csak a kötelező kamarai tagságot szünteti meg.

A kötelező kamarai tagság megszüntetésének az volt az oka, hogy "az elmúlt időszakban a kamara nem köztestületként, hanem politikai aktorként kezdett tevékenykedni".

Azt mondta, a kamara olyan nyomásgyakorlási eszközöket választott és olyan nyomás alá helyezte a háziorvosokat, ami az új ügyeleti rendszer ellehetetlenítésével járt volna, ezzel pedig a közvetlen betegellátást veszélyeztette volna. "Ezt a kormány nem tartotta helyesnek, lépéskényszerbe kerültünk" – emelte ki Takács Péter.

Az egészségügyért felelős államtitkár kitért arra, hogy a kamara a szakmai érdekképviseletet a jövőben is végezheti, az etikai eljárásokat pedig az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) folytatja majd le. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: egy etikai eljárás "nem egy baráti ejnye-bejnye", a legsúlyosabb esetben az orvost felfüggesztik, kizárják, tehát orvosként nem dolgozhat tovább. Az adott orvos betegei így ellátatlanul maradnak, és az orvos megélhetése is veszélybe kerül – tette hozzá. Ezért fontos, hogy ezt a fajta etikai eljárást egy másik testülethez, az ETT-hez delegálja a törvény. Ez egy nagy múltú testület, és a tanácson belül már régóta működő kutatásetikai bizottságok mintájára most létrehoznak egy orvosetikai bizottságot is az ETT-n belül – ismertette Takács Péter.

A törvény szerint az ETT egy új etikai kódexet alkot, ennek mentén fognak lezajlani az etikai eljárások is – tette hozzá.

Takács Péter a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: az orvosi kamara az utóbbi hetekben olyan átalakításokat kifogásol, amelyekre korábban írásban javaslatokat tett, az egészsségügyi rendszer megújítását célzó jogszabályba a MOK számos javaslatát beemelték.

"Ezek után vett a MOK kommunikációja egy 180 fokos fordulatot, és teljes offenzívába ment át" – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a kamara az ügyeleti rendszerről most is azt mondja, hogy az átalakítást szükségesnek és jónak tartja, de mégis nyomást gyakorol az ügyeletet ellátni akaró orvosokra.

Takács Péter úgy értékelt: ezzel nem a kormányt, hanem az orvosokat helyezik nyomás alá és a betegellátást veszélyeztetik, ami komoly felelősség. Arra a kérdésre, hogy a kamara elnökének, Kincses Gyulának mi a pontos célja, Takács Péter azt mondta: "ezt nehéz megfogalmazni, (...) én már nem tudok másra gondolni, mint hogy külső, politikai sugalmazásra teszi ezt".

Forrás: medicalonline.hu

Több mint ötmilliárd eurónyi közvetlen forrás hívható le egészségügyi fejlesztésekre és programokra a következő években és ezek a pénzek akkor is elérhetőek, ha a kormány miatt befagyasztott EU-támogatások továbbra is zár alatt maradnak. Van mit behoznia az ágazat magyar szereplőinek, eddig ugyanis hazánkból alig volt sikeres pályázat – derült ki egy Ujhelyi István által összehívott szakmai kerekasztal-beszélgetésen.
 
 

„Több EU = jobb EÜ” – ezt volt az összefoglaló címe annak a szakmai fórumnak, amelyet Ujhelyi István EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi szakbizottságának tagja hívott össze a budapesti Európa Pontba hétfő délután. Az eseményen számos egészségügyi szakmai- és civilszervezet, érdekvédelmi szövetség, magán- és állami intézmény, valamint önkormányzat képviselője is megjelent, (például Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke vagy László Imre volt kórházigazgató, jelenlegi újbudai polgármester), hogy érdemi információkat kapjanak a többi közt arról az 5,3 milliárd eurós uniós keretről, amelyből közvetlen források hívhatóak le egészségügyi fejlesztésekre és programokra. Az EP-képviselő tájékoztatása szerint a kormány egyik érintett szakmai intézményének vezető képviselője is jelen volt az eseményen, amelyet mindenképpen pozitívumként értékelt.

Ujhelyi István, az Esély Közösség alapítója nyitóbeszédében felidézte, hogy már gyermekkorában, háziorvos édesapjának segítve közelről megtapasztalta: milyen mérhetetlen különbségek vannak Magyarországon az egészséges élethez és a tisztességes közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben. Ez szerinte a nyolcvanas évek óta érdemben nem változott, sőt, manapság csak romlott a helyzet. „Ezért tűztem ki célul néhány éve, hogy az Európai Unióban minden európai polgárnak magasabb színvonalú legyen az egészséghez és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférése és legyen egy olyan szolgáltatási-minőségi minimum, amelyet minden tagállamban kötelezően biztosítani kell! Mert hogy lehet az, hogy Magyarországon valaki háromszor nagyobb eséllyel hal meg kórházi fertőzésben, mint Németországban? Hogy van az, hogy alig teszünk érdemben valamit azért, hogy ne hagyják el tömegesen a szakemberek a magyar egészségügyet?!” – fogalmazott Ujhelyi.
 

Hozzátette, hogy három évvel ezelőtt hívta össze először az egészségügyi szakma képviselőit ugyanezen a helyszínen és akkor egyeztetett először erről a javaslatáról az ágazati szereplőkkel; ez a folyamat pedig később az azóta is folyamatosan bővülő és építkező Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kiindulópontjaként szolgált. Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy bár az EU-ban éppen azon dolgoznak, hogy az egészségügy fokozottabb figyelmet kapjon, a terület továbbra is kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik, ezért szerinte nem is volt meglepő, hogy a magyar kormány nem fogadta tárt karokkal a szolgáltatási-minőségi kritériumokra vonatkozó javaslatát, mondván – mivel az egészségügy szervezése és finanszírozása kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, ezért – a kabinet szerint az sértené a magyar állam „szuverenitását”.  Az EP-képviselő elmondta azt is: „igen sok politikai csatám van benne”, hogy az EU új költségvetésében tizenkétszer nagyobb büdzsét kaptak az egészségügyre fordítható források, ráadásul ezek olyan közvetlenül elérhető támogatások, amelyek akkor is lehívhatóak, ha a hazánknak járó egyéb források a jogállamisági kifogások miatt továbbra is befagyasztva maradnak.

A szakmai fórum elején felszólalt Komáromi Zoltán országgyűlési képviselő, a DK árnyék-kormányának egészségügyért felelős tagja is. Rámutatott, hogy évről évre növekszik az elégedetlenség a lakosság körében a közegészségügyi ellátás színvonalával kapcsolatban, de a nemzetközi vizsgálatok rossz statisztikái is egyértelműen bizonyítják a hazai helyzetet. Komáromi ezzel kapcsolatban elsősorban a szakmai összefogást sürgette, mondván, ha nem indulnak el a jó irányba és nem harcolnak kitartóan, akkor feleslegessé válhat minden erőfeszítés. 

Az Ujhelyi István által összehívott kerekasztal-beszélgetés fővendégei az Európai Bizottság programfelelős ügynökségének (Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség - HADEA) munkatársai voltak: Marilena Di Stasi, az EU4Health-keret forrásainak pályázataiért felelős ágazatvezető, valamint Chiara Giusto programmenedzser. A két szakember érdemi és részletes tájékoztatót adott a hallgatóságnak arról, hogy milyen munkaprogram mentén és mennyi forrást osztanak szét a következő időszakban. Elhangzott, hogy nyílt projekttámogatási felhívások mellett nyílt pályázatokon és hozzájárulási megállapodásokon keresztül is forrásokhoz lehet jutni közvetlen támogatások formájában. A Bizottság képviselői elmondták, hogy az EU4Health-keret célja az egészségügy javítása, a határokon átívelő egészségügyi fenyegetések csökkentése, a közegészségügyi rendszerek reagáló- és ellenállóképességének megerősítése, a tagállamok közötti koordináció hatékonyabbá tétele, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök elérhetőségének, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének javítása.

Marilena Di Stasi előadásában elhangzott, hogy az említett egészségügyi keretből csak az idei évben mintegy 735 millió eurót költenek el különböző projektre, ezek jelentős része támogatás, nagyjából egyharmada eszközbeszerzés. Az uniós ügynökség munkatársai részletesen bemutatták azokat az internetes felületeket, ahol elérhetőek a pályázatok és egyéb dokumentációk, de ismertették az idei évben soron következő kiírásokat is. Az előadás alapján elmondható, hogy a támogatási projektek kiemelkedő része – az EU rákellenes stratégiájához kapcsolódva – a daganatos betegségekkel összefüggő programok finanszírozását érinti, de különböző képzési projektek, digitalizációs programok, mentálhigiénével összefüggő akciók is hozzájuthatnak uniós támogatáshoz ebből a keretből, ahogy jut közvetlen forrás civilszervezetek működési támogatására és olyan kutatások elvégzésére is, amelyek például a ráktúlélők életkörülményeit vizsgálja. Az uniós ügynökség munkatársai elmondták azt is: minden magyar érintettet arra bátorítanak, hogy jelentkezzenek az EU4Health-keret elérhető forrásaira, eddig ugyanis meglehetősen kevés olyan magyar pályázat volt, amelyet sikeres kifizetés is követett. 

A szakmai esemény fórum részén Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta, hogy fontos lenne Magyarországon az ellátás minőségének átfogó mérése és nemcsak az intézményekben, de a lakosság körében is; a közegészségügyi és a magán-egészségügyi ellátást érintően egyaránt. Ehhez kapcsolódóan Ujhelyi István is megjegyezte, hogy van hiányérzete az idei évre tervezett kiírások tartalmát illetően, ezért nyomás alá fogja helyezni az érintett döntéshozókat, hogy ne csak speciális témákra, de fontos alapkérdéseket érintő és azok megoldásait kereső felmérésekre is legyen uniós pályázat a közeljövőben. Az uniós ügynökség képviselői erre is válaszul megerősítették, hogy rendszeresen tartanak olyan informális egyeztetéseket, ahol az adott ágazat képviselői jelezhetik ezeket a javaslataikat, így a mostani, budapesti fórumon elhangzottakat is továbbítják a megfelelő döntési szintekre.

Ujhelyi István a szakmai egyeztetés végén jelezte, hogy folytatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósításáért végzett erőfeszítéseit és amennyiben a jövő évi EP-választásokon újra mandátumhoz jut, úgy a kezdeti sikerek és előrelépések után a magasabb szintű betegbiztonságot és jobb munkakörülményeket jelentő minőségi kritériumrendszer kidolgozását is végre fogja tudni hajtani az egészségügyben.

Forrás: medicalonline.hu,

Akár több száz orvostechnikai cég is bedőlhet, mert nem tudja teljesíteni az unió által előírt rendeleteket. Ráadásul jelenleg a magyar cégek a hazai piacon sem tudnak érvényesülni. 2019-2021 között 18 százalékról 13 százalékra csökkent a hazai piacon forgalmazott termékeik aránya.
 
 

Magyarországon valamivel több mint kétezer cég dolgozik az orvostechnikai eszköziparban. A vállalkozások egy része a következő hónapokban eszmél majd rá arra, hogy nincs tovább, mert nem tudnak megfelelni az uniós jogszabályoknak.

Az úgynevezett MDR- és IVDR-rendeletet betegbiztonsági szempontok miatt alkották meg, azt pedig az orvostechnikai eszközipari cégek sem vitatják: jó hír, hogy a szabályozás következtében a kókler cégek kieshetnek a piacról – hangzott el az év legnagyobb orvostechnikai konferenciáján az Óbudai Egyetemen.
 

Az EU-s rendelet 2017-ben lépett életbe, ám a határidőket folyamatosan változtatják. Ez pedig hatalmas bizonytalanságot jelent az érintett vállalatok számára.

A magyar orvostechnikai ipar 2021-es árbevétele 321 milliárd forint volt, ebből csupán 44,1 milliárd forint hasznosult itthon. A Magyar Egészségipari Gyártók Szövetségének (MEGYSZ) tavalyi évről készült éves jelentés szerint a hazai gyártók az exportpiacokon évről évre növelik az árbevételeiket, a magyar piacon ez azonban nem valósul meg. Hiába a kormány patrióta egészségpolitikai szemlélete, a hazai termékek aránya a hazai egészségügyi ellátásban 2018-2021 között 18 százalékról 13 százalékra csökkent – derül ki a jelentésből.

Egyes becslések szerint az uniós jogszabály miatt akár 200 cég is bedőlhet, mert nem tudja teljesíteni a feltételeket.

Az uniós jogszabály miatt a cégeknek a termékeiket validáltatniuk kell, aki most május 26-ig nem adja be a termékét, annak nem lesz meg 2024. május 26-ra a tanúsítványa – mondta a Napi.hu-nak Farkas József, a Sanatmetál Kft. ügyvezető igazgatója, a MEGYSZ alelnöke.

Ez a probléma nem csak Magyarországon okoz gondot a gyártóknak, hanem Európa-szerte. Gyakorlatilag a gyógyszeripari szabályozást, vagyis a szerializációs szabályokat ráhúzták az orvosi eszköziparra is – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Nagyon megemelkednek a fejlesztési költségek

Az uniós rendelet miatt számos kihívással szembesülnek a gyártók, többek között azzal, hogy talált-e az orvosi eszközgyártó validált vagy regisztrált tanúsító testületet.

A cégek jelenleg az árbevételük 10-12 százalékát kutatás-fejlesztésre költik, az MDR miatt a fejlesztési költségeik a nyolc-tízszeresére növekednek, hiszen nagyon sokféle tesztelést, klinikai vizsgálatot kell elvégezni ahhoz, hogy egy-egy termék piacra kerülhessen

– mondta Farkas József.

A termékek piacra jutási időszaka akár 3-4 év is lehet, a hosszú engedélyezési folyamatok miatt sérülhet a betegbiztonság, ellátási problémákkal szembesülhetnek a rendelők vagy a kórházak, így a betegek is.

Változásra van szükség

Az egészségipari ágazat vonatkozásában a társadalmi kihívásokra az egészségipar adhatja meg a megfelelő megoldásokat. A hazai egészségipar árbevétele 1200 milliárd forint, közel 300 ezer embernek adnak munkát – jelentette ki a konferencián Nagy Ádám, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparügyekért felelős helyettes államtitkára.

A jövőben új országok és új régiók kapcsolódnak be az ipari növekedésébe, 2030-ra Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, Indiai ipara még inkább felzárkózik, Mexikó, Indonézia, Törökország Egyiptom, Vietnám és Thaiföld közepes regionális ipari központtá válhat – sorolta a helyettes államtitkár.

A hazai stratégia célok között említette:

•  az ellátásbiztonság erősítését;
• a hazai egészségügyben a magyar gyártók termékeinek arányát 36 százalékra kellene emelni;
• az egészségipari szektor hozzáadott értékét a jelenlegi 45-50 százalékról 70 százalékra kell növeéni.

A tervek között beszélt arról is, hogy a közgyógyellátásban több hazai terméket szeretnének bevezetni, és a gyógyszerbefogadási rendszert is felül akarják vizsgálni.

Forrás: napi.hu

A magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás, egy szocialista típusú ellátási modellt hordozunk magunkkal – mondta az alapvető változtatások okaként Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az egészségügyi törvény módosításának indokairól, az új ügyeleti rendszerről, a szakápolói béremelésről és a háziorvosi ellátás átszervezésről is.

 

December végén módosították az egészségügyi törvényt a Magyar Orvosi Kamara ellenállása és a Magyar Kórházszövetség elvi támogatása mellett. Miért volt szükség ilyen átfogó módosítására az egészségügynek?

Azért volt szükség a módosításra, mert a magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás, egy szocialista típusú ellátási modellt hordozunk magunkkal. Több kelet-európai miniszter és államtitkár kolléga is megemlítette, hogy ők is ilyen problémákkal küzdöttek, de valahogy nem volt meg a politikai bátorság az ottani döntéshozókban ahhoz, hogy az egészségügyi ellátórendszerhez kicsit mélyebben hozzányúljanak. Nálunk most ez megvan, és egy hosszas előkészítő munka után időszerű volt, hogy újragomboljuk a kabátot.

Miért pont most született meg a bátorság? Több mint harminc évvel vagyunk a rendszerváltás után, és az önök kormánya most már beláthatatlan ideje kormányoz. Eddig hiányzott?

A legfontosabb katalizátora talán a világjárvány volt. Ott a magyar egészségügy összes erőssége és gyengesége egyszerre mutatkozott meg, és ott azonnali beavatkozásra és cselekvésre volt szükség, ezért jött létre az Országos Kórházi Főigazgatóság, egy új típusú igazgatási rend a szakellátásban. Az akkor megkezdett folyamatokat szépen visszük tovább, lépésről lépésre. Az előző másfél-két évben már kijelöltük az új irányokat, ezeket most folytatjuk. Föl kellett ismerni, hogy az a struktúra, az az ellátórendszer, amit megörököltünk, nagyjából a hetvenes-nyolcvanas években állt elő, akkor kristályosodott ki a mai állapotára, de az orvosszakma már nagyon sokat fejlődött, és szerencsére sokkal modernebb technológiák, eszközök, műtétes technikák állnak a rendelkezésünkre, mint korábban. Ezt a nagyon fejnehéz egészségügyet, ami kórház túlsúlyú, egy kicsit modernebb, lakosságközelibb ellátórendszerré kéne alakítani.

 

A politikában ezt az államszocializmusból a kapitalizmusba való áttérésként írjuk le nagyjából, pongyolán. Az egészségügyben van neve az új rendszernek?

Az lenne a fő cél, hogy a magyar egészségügy valóban egészségüggyel és ne betegségüggyel foglalkozzon. Most betegségüggyel foglalkozunk, és az egész ellátórendszerünket úgy építettük föl évtizedekkel ezelőtt, hogy a kialakult betegség meggyógyítására fókuszáltunk, ráadásul ezek általában sokszor későn felismert betegségek voltak és kórházi körülmények között kellett gyógyítani őket. A mostani ellátórendszer-átalakítás legfőbb célja az, hogy a prevenciós szemléletet hozzuk be, ne betegségüggyel, hanem egészségüggyel foglalkozzunk, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, aminek a legfőbb letéteményese az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás, tehát az a része a szakellátásnak, amit a lakóhely közelében meg tudunk valósítani.

A prevenciónak nemcsak állami, hanem lakossági feladatai is vannak.

Így van. Ebben abszolút egyetértünk. Komoly szemléletformálásra van szükség. Szerencsére kiváló népegészségügyi szakemberek dolgoznak az országban. Külön kiemelném Ádány Róza professzor asszonyt, akivel munkakapcsolatban is vagyunk. Az is nagy szerencse, hogy a belügyek minisztériumában az oktatási államtitkársággal közösen tudunk dolgozni, például az egészségnevelés legfontosabb kérdésein. Kisgyerekkorban el kell kezdeni az egészségtudatosságot nevelni. Hadd mondjak egy példát. Az Egyesült Államokban egész pici kortól sulykolják, hogy mikor kell mentőt hívni, itthon pedig még egy szakmai közegben sincs egzakt definíciója annak, hogy mikor hívjon az ember mentőt.

Mi akkor hívunk, amikor nagyon megijedünk, nagyjából ez az egzakt definíció.

Igen, körülbelül, de van, aki akkor hív mentőt, amikor éppen úgy érzi, hogy a húsz éve tapasztalt hátfájása most már olyan mértékű, hogy elviselhetetlen hajnali fél háromkor. Leginkább akkor kéne mentőt hívni, ha az előző negyedórában olyan hirtelen állapotromlás következik be az egészségi állapotunkban, ami alapján okkal feltételezhetnénk, hogy ha nem kapunk azonnali egészségügyi ellátást, akkor az életünk van veszélyben vagy tartós egészségkárosodást szenvedünk. Ez az amerikai definíció, ezt tényleg sulykolják a gyerekeknek.

Hogy akarnak minket rávenni, hogy akkor hívjunk mentőt, amikor ennek a definíciónak az állapotromlásunk éppen megfelel? A mentő nyilvánvalóan akkor is ki fog jönni, ha mi nem eszerint hívjuk, mert azt nem engedi meg magának egy ország, hogy a mentő ne menjen.

Az egyik legfontosabb és legkorábban tapasztalható változás az ügyeleti ellátásszervezés változása lesz. Ezt fogja a lakosság először a saját bőrén érezni. Megvizsgáltuk a mostani ellátórendszernek a délután négytől reggel nyolcig tartó időszakát, és tettünk néhány megállapítást. Az egyik az volt, hogy teljes éjszakára nem kell háziorvosi kompetencia. A délután négytől este tízig jelentkező időszakot érdemes külön kezelni. Itt leginkább háziorvosi alapellátási kompetenciára van szükség, ügyeleti jelleggel. Ide azok az esetek érkeznek be, akik mentést nem igényelnek, az állapotuk nem olyan súlyos, de nem szerencsés, ha a másnap reggel nyolc órát, a háziorvos sima rendelését megvárják. Nekik valamikor az éjszaka folyamon egy alapszintű ellátást kell kapni. Az este 10-től reggel 8-ig tartó időszakban ‒ a Hajdú-Bihar megyei pilot alapján ezt abszolút biztonsággal ki tudjuk jelenteni ‒ az esetek 95 százaléka mentési feladat. Ez azt jelenti, hogy este 10 után csak az megy orvoshoz, akinek tényleg komoly baja van. Neki viszont akkor mentő kell. Évtizedekig párhuzamosan fönntartottunk két, egymással alig-alig érintkező rendszert. Az új típusú rendszerben ezt a kettőt összehangoljuk, összekapcsoljuk. Ennek a kísérletnek a lelke, amit Hajdú-Bihar megyében már megvalósítottunk és másfél évig teszteltünk, egy központi telefonos triázs lesz, magyarul egy erre a célra kiképzett szakember veszi fel a telefon, és a beteget egy modern, nyugati mintáról magyar viszonyokra adaptált kikérdezési protokoll alapján az állapotának megfelelő helyre irányítja. Meglesz a lehetőség arra is, hogy azt mondhassa, hogy amennyiben az ön panaszai nem rosszabbodnak, várja meg a holnap reggelt és jelentkezzen a háziorvosánál. Természetesen, ha rosszabbodnak a panaszai, újra tud telefonálni és tud referálni. Lesz, akihez szatellit kocsit küld, egy jól felszerelt Suzukit, egy jól felszerelt mentőtiszttel, vagy egy jól kiképzett szakdolgozóval, ellátva telemedicinális eszközökkel. A helyszíni vizsgálatot elvégezve, lesz, akinek azt mondja a mentőtiszt vagy a szakdolgozó, hogy a járásközpontban található háziorvosi ügyeletre fáradjon be, de lesz olyan is, akinek azt mondja, hogy helyezze magát nyugalomba és várjon a mentők kiérkezéséig. Ez a betegbiztonság szempontjából már óriási előrelépés lesz a mostani rendszerhez képest.

A hajdú-bihari pilot program interpretálható az egész országra? Azt megtanultuk, hogy a területeink elképesztő eltéréseket mutatnak. Az egyetemi városokban, Budapesten is minden van egy órára, Békés megyében, tanyás területeken nincs minden egy órára.

Így van, de nem is kell, hogy minden egy órára legyen. Az kell, hogy az elsődleges orvosi ellátás egy súlyos esetben, ahol az időablak rövid, mint például sztrók, infarktus, vérzéssel járó trauma esetében, negyedórán belül lehetőség szerint megérkezzen. Ez az 1-es típusú riasztási eset. Egyébként az ország 97 százalékában ennek a mentők már most is megfelelnek. Folyamatos a mentők gépjárműparkjának a bővítése és a személyi állományt is igyekszünk bővíteni, arra törekszünk, hogy a lefedettség százszázalékos legyen. Az pedig, hogy Budapestről egy Excel-tábla alapján én megmondjam, hogy Veszprém megyében mi a jó modell, az nem felvállalható, de nem is így csináljuk. A karácsony előtti időszakban kettéosztottuk az országot, a dunántúli megyéket vállaltam én, a többit Csató Gábor, a mentők főigazgatója, és végigjártuk az összes megyét. Leültünk a megyei kórházvezetővel, a megyei háziorvosi vezetővel és az ottani területi képviselőkkel, és megnéztük pontról pontra egy térkép alapján, hogy hogyan látjuk mi, mármint az Országos Mentőszolgálat a megye lefedettségét optimálisnak, ellátási, kiérkezési idők alapján, és mit szólnak ehhez a helyiek. Megkérdeztük a helyieket, hogy amit mi kitaláltunk, az vajon ott helyben működik-e, és a finomításokat megyénként megtettük és megtesszük.

Ember, személyzet elegendő van az új rendszerre? Azt mindenki tudja, hogy mikor, hol, milyen rendszerben, milyen gépkocsira ül, mikor, ki hol van?

Igen, tudni fogja. Minden egyes megyére külön ki fogjuk küldeni, amikor ez élesedik, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élesedik az új rendszer, onnantól kezdve mindenki tudni fogja, hogy kinek, kivel kell szerződni, hova kell menni, hol lesz ő kötelezett az ellátásra és pontosan mit kell nyújtania. Minden megyében külön lakossági tájékoztatót is fogunk adni, tájékoztatni fogjuk a lakosságot a központi telefonszámról, ez egyébként egy négyjegyű szám lesz, amit az automatika az adott megyei irányítóra fog kapcsolni.

Ez azt jelenti, hogy a 112-t mostantól kezdve kezdjük elfelejteni?

A 112-t akkor kell hívni, ha veszélyhelyzet van. Ha az ember rögtön tudja, hogy mentőt kell hívnia, akkor hívja a 112-t, de ugyanilyen természetes lesz az, hogy nem a megyei kisokost kezdem el lapozgatni a központi ügyelet telefonszámát keresve, hanem tudni fogok egy négyjegyű számot, amit föl kell majd hívnom, és onnantól kezdve az automatika a területileg illetékes megyei alapellátási irányítóhoz fog engem kapcsolni.

Ahogy mondta, a megyéket egymás után kapcsolják be. A sorrend megvan?

A sorrend megvan, félig viccesen szoktam mondani a kollégáimnak, hogy úgy csinálunk, mint a Honfoglaló játékban, letettünk egy bástyát keleten, ez Hajdú-Bihar megye, most leteszünk egyet Győr-Moson-Sopron megyében, és szépen haladunk az ország középpontja felé. Hónapról hónapra kettesével-hármasával kapcsoljuk be a megyéket. Az lenne a cél, hogy 2023 végére Pest megyét is bekapcsoljuk, és 2024-re marad Budapest.

Mit szóltak az orvosok az átalakításhoz?

Alapvetően mindenki érzi, hogy hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Roppant heterogén volt eddig az ügyeleti ellátás színvonala. A legfontosabb szempontunk az volt, hogy betegbiztonság és hozzáférés szempontjából homogenizáljuk egy kicsit a rendszert. Most 13 milliárd forintot adott erre a NEAK, és körülbelül ugyanennyivel szálltak be az önkormányzatok is, az 26 milliárd forint. Ennek az elosztása az évek során itt-ott bizony nem teljesen homogén módon valósult meg, van körülbelül 300 ügyeleti telephely, ahol teljesen eltérő minőségű szolgáltatást nyújtottak, plusz nem jártak át egymás területére. Szerintünk az a jó megoldás, ha egyetlen profi és nonprofit állami cégre bízzuk az egész ellátásszervezést, odaadjuk neki mind a 26 milliárd forintot, amit eddig erre költöttünk, és azt várjuk el, hogy betegbiztonság szempontjából homogén rendszert hozzon létre. Szerencse, hogy van egy ilyen állami cégünk, úgy hívják, Országos Mentőszolgálat. Nemcsak hatalmas rutinja van a betegszállításban, a logisztikában, hiszen száz éve csinálja, de nagyon nagy iránta a közbizalom. Ezt egy ilyen változáskor nekünk ki kell használni. A Hajdú-Bihar megyei pilot során is mértük a betegelégedettséget, és abban legjobban a mentőtisztek teljesítettek, az ötfokozatú skálán 3,6-os értéket értek el, jobbat, mint az orvosok.

A mentőtisztek többen vannak valószínűleg, általában ők kommunikálnak. Nem minden kocsin van orvos.

Igen, de itt már nem is a kocsizásról volt szó, hanem ezekről a szatellit kivonulópontokról, ahol mentőtiszt vagy magasan képzett szakápoló látja el az ügyeleti feladatokat. Nem is feltétlenül mindenhol van szükség orvosi kompetenciára, főleg az éjszaka folyamán. A háziorvosi kompetenciára ott van szükség 4 és 10 között, ahol a lakosság ezt igényli. Utána egyébként meredeken esik az esetszám. Azt láttuk, hogy tizedére esik vissza az esetszám, és azoknak is a 90-95 százaléka mentési eset. Ez egy fontos újítás volt, és visszatérve a kérdésre, mert nem akarom megkerülni, hogy mit szóltak hozzá az orvosok. Amerre én mentem, mert elég sok helyen voltam az országban, mindenhol megkérdeztem a kollégákat, hogy mi a legnagyobb félelmük az ügyeleti rendszer átalakításával kapcsolatban. Mindenhol azt mondták, hogy az éjszakai ügyeletre való kötelezés, mert úgy érzik, hogy semmi értelme. Nincs értelme, hogy ők háziorvosként bent aludjanak éjszaka, mikor úgyis olyan eset jön, amivel ők nem tudnak mit kezdeni, legfeljebb addig ellátják, amíg a mentő ki nem érkezik. Ez egy teljesen valid és logikus szakmai érv, ezt el is fogadtuk, a Hajdú-Bihar megyei pilot alá is támasztotta. Háziorvos nem lesz kötelezve éjszakai ügyeletre. Legrosszabb esetben havonta két délutáni műszakot kell elvállalni, ami szintén ügyeleti tevékenység, központi triázs segíti a munkáját és ott lesz mögötte háttérszolgáltatóként a mentőszolgálat. Nem lesz magára hagyva. A mentőszolgálat teljes apparátusa ott lesz a háziorvos mögött, aki a járásközpontban ellátja az ügyeleti teendőket délután négytől este tízig. Este tíz után a mentőszolgálatnak meg lehetőséget adunk arra, hogy bővítse a személyi állományát, a megyére alkalmazott táblán lehetett azt is látni, hogy ahol messzebb van kórház vagy szakellátó intézmény, hol érdemes orvost hagyni, mik azok a fehér foltok, ahol érdemes orvosi jelenlétet hagyni. A mentőszolgálat tud orvossal szerződni ezekre a helyekre, ahol az egész 24 órás, illetve a 16 órás jelenlét szakmailag indokolt. Ebből a 26 milliárd forintból egyébként a mentők személyi állományát elég jelentősen lehet bővíteni.

Tehát ha nem háziorvos viszi az éjszakai ügyeletet, akkor a mentőszolgálattal szerződött orvos fogja vinni. De ő egyébként nyilván dolgozhat máshol, mert nappal is van.

Dolgozhat máshol is, így van.

Látják már azokat, akik erre hajlandók?

Bizonyos helyekre olyan erőforrásokat allokáltunk, amelyek teljesen fölöslegesek voltak. Most ez is kijött egyébként Hajdú-Bihar megyében. Volt olyan ügyeleti pont, ahol papíron dolgozott orvos, de a valóságban valószínűleg nem, azt láttuk, hogy délután négytől reggel nyolcig 0,7 beteg jelent meg átlagosan.

Hogy jön ki a 0,7 beteg?

Úgy, hogy volt olyan nap, hogy egy sem akadt.

Gyakori, hogy a valóságban más történik a magyar egészségügyi rendszerben, mint a papíron?

Amíg a finanszírozási rendszer is olyan volt, hogy, mondjuk, egy profitorientált ügyeletszervező vállalat abban volt érdekelt, hogy be tudja mutatni az önkormányzatnak, hogy éjszakánként húsz ember marad ellátatlanul, ha nem egészíted ki a NEAK-finanszírozást havonta ötmillió forinttal, addig itt nem is lehetett tisztán látni az adatokat. Most vannak tiszta adataink, látjuk a valós betegforgalmi adatokat Hajdú-Bihar megyében, amiből lehet országos következtetést levonni, és ezek a tiszta adatok alapján tudunk ellátást szervezni, és a lokális pazarlásokat és rossz erőforrás-kiosztást optimalizáljuk megyére, illetve az egész országra.

A mentőszolgálat teljesítményfinanszírozást kap? Tehát annyi pénzt, amennyit megcsinált?

Az ügyeleti teendőben nem, ez egy bázisfinanszírozás.

És a bázisfinanszírozásból ki tudnak jönni?

Ki tudnak jönni.

Mert ha valaki nem jön ki a pénzéből, akkor előbb-utóbb ellenérdekelt lesz a rendszer működtetésében, és akkor jön a valóság meg a papír különbözősége.

Olyannyira ki tudnak jönni, hogy sokkal magasabb órabéreket tudunk adni a szakdolgozóknak is meg az orvosoknak is, mint a korábbi rendszerben.

Jövős szakma lesz ebben a rendszerben részt venni? Inflációs időszakot élünk és a mai pénz nem ér annyit holnap.

Meggyőződésem, hogy igen. Ne felejtsük el, hogy az egészségügybe hatalmas források érkeztek az előző időszakban. Csak orvosi béremelésre évente 350 milliárd forinttal több megy ki most, mint 2019-ben. Az orvosok fizetése eddig négyszerese volt a 2015-ös szintnek, most majdnem négy és félszerese lesz a januári emeléssel. Egyébként a szakdolgozóké is két- és félszeresére emelkedett azóta. Itt még van egy restancia, de a kormány már erről is döntött, és 14 hónapon belül a legnagyobb mértékű szakdolgozói béremelést fogjuk végrehajtani a rendszerváltás óta.

Mennyi lesz a szorzó az orvos meg a szakdolgozó bére között?

Az átlagos orvosbér 37 százaléka lesz az átlagos szakdolgozói bér, ami a következő metódussal jött ki: megnéztük, hogy a nemzetgazdasági összevetésben milyen helyet foglal el az orvos Magyarországon. A nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosát keresik most az orvosok, az egy nagyon jó pozíció. Kevés olyan OECD-ország van, ahol hasonló az arány. Ilyen Luxemburg, Írország, Franciaország, Dánia meg talán Németország. Azt néztük meg a kollégáimmal, hogy ezekben az országokban hogyan állították be az orvosi bérekhez képest a szakdolgozói béreket, és azt láttuk, hogy 32 és 38 százalék között változik. Most nálunk a kormány úgy döntött, hogy 37 százalékra állítsuk be a béreket. 2024 márciusában be fog állni ez a bérarány, és a Belügyminisztériumnak azt a javaslatát is elfogadta a kormány, hogy kössük össze tartósan az orvosi és szakdolgozói béreket, mert az előző időszakban mindig az volt, hogy néha a szakdolgozóknak emeltünk, néha az orvosoknak, de a gyógyítás csapatmunka. Ezt az érvet elfogadta a kormány, tehát a csapat tagjainak az anyagi megbecsülése együtt kell, hogy mozogjon, és minekutána az orvosi béreket sikerült a német bérekhez beállítani, tehát azt mondtuk, hogy amennyit a magyar nemzetgazdaság teljesít a német nemzetgazdasághoz képest, olyan arányban legyenek az orvosbérek a német orvosbérekhez képest. Ez egyébként, mivel akkor a német GDP 59 százaléka volt a magyar GDP, ezért az orvosi béreket úgy állítottuk be, hogy a német orvosi bérek 60 százalékát érjék, és most gyakorlatilag ugyanehhez fogjuk a szakdolgozót is beállítani, így a csapatnak a tagjai együtt fognak a későbbiekben mozogni.

Ez már elég ahhoz, hogy az egészségügyi csapatok ne menjenek szét és ne menjenek ki az egészségügyből?

Reményeim szerint igen. Bontsuk ketté a kérdést. Régebben volt egy nagyon erős külföldre vándorlás, ez a trend az orvosok esetében abszolút megfordult. A legrosszabb évek egyébként a 2008, 2009 és 2010 voltak ebből a szempontból. Ott azt láttuk, hogy évente átlagosan 1100 orvos kérte ki azt az igazolást, ami alapján ő külföldön munkát vállalhatott, és ezeknek a kollégáknak a 89-90 százaléka a következő egy évben nem írt receptet Magyarországon, elhagyta az országot. Most azt látjuk, hogy körülbelül harmadára esett ez a szám, tehát 300-400-an kérik ki ezt az engedélyt, és ezeknek a 80 százaléka a következő egy évben ír receptet Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy kimegy és egy hétvégi ügyeletet elvállal Londonban, a sürgősségi osztályon, és utána visszajön.

Ezt meddig lehet csinálni egy embernek?

Az egyéni terhelhetőségét, felnőtt emberekről van szó, ráadásul orvosokról, mindenkinek saját magának kell megítélnie. Egyébként pedig a fizetési környezet az elmúlt két-három évben olyan lett, hogy egyre kevesebben szorulnak rá erre. A szakdolgozóknál más a helyzet. Ott a nyugati határszélet leszámítva azt látjuk, hogy nekünk nem a külföldi országokkal kell elsősorban versenyezni, hanem piaci szereplőkkel. Ha sikerül olyan anyagi megbecsülést biztosítanunk a szakdolgozóknak, ami meggyőződésem szerint ezzel a szintén történelmi léptékűnek nevezhető béremeléssel 2024 márciusáig megvalósul, akkor, akik elhagyták a hivatáspályájukat, mert azért mégiscsak egy hivatás, ez egy segítő hivatás, vissza tudnak jönni. Aki anyagi megfontolásból hagyta el a pályáját és ment el egy multi áruházlánchoz éjszakai árufeltöltőnek, annak reális esélye lesz a pályájára visszajönni, hiszen olyan anyagi kondíciókat tudunk neki biztosítani, hogy ezt a döntést könnyű lesz neki meghozni.

De a kiskereskedelmi áruházláncok néha elképesztő fizetéseket kínálnak. Az egészségügy fog tudni egy szakdolgozónak ilyen elképesztő fizetést kínálni? Vagy mindig hozzá kell tenni a hivatástudatot is, ami általában egy fizetéscsökkentő tényező? Így éltünk vissza vele évtizedeken keresztül.

A nemzetgazdasági átlagot jócskán meg fogja haladni a szakdolgozói bér, és a diplomásoknál ez aztán jócskán felül is fogja múlni. Ilyen szempontból nem lesznek ők rossz pozícióban a többi ágazathoz képest. Ez azt jelenti, hogy most a 2022-ben, az előző évben az OKFŐ által foglalkoztatott szakdolgozók átlagos keresete bruttó 565 ezer forint volt. Igaz, hogy ezért többet dolgoztak, mint az orvosok, közel 200 órát. A keresetük elég jelentős mértékben fog növekedni, ez egy közel 50 százalékos emelés lesz, vagy lesz, akinél ezt meg is haladja. Egy kicsit szeretnénk differenciálni.

Ha az orvosit meg a szakdolgozóit fixen összekötik, a kettőt a nemzetgazdaság teljesítményéhez hozzákötik valamilyen módon?

Ez a közszféra minden ágazatára igaz, és azt hiszem, hogy a polgári kormánynak kimondott célja volt, hogy az ország gazdasági teljesítőképességéhez mérten mindig igyekezett megbecsülni azokat, akik az államnak dolgoztak, így ez igaz a szakdolgozókra, meg az orvosokra is.

Tehát nézni kell a gazdasági teljesítményt, és ha az nő, akkor nőni fog a fizetésük is és automatikusan?

Ez célja volt mindig is a kormánynak, úgyhogy reméljük, hogy továbbra is marad ez a tendencia.

Mi a különbség a megyei kórház, a városi kórház, a centrumkórház között? Minden kórház kórház?

Minden kórház kórház, természetesen. Az új definíció, ami a törvényben szerepel, azért került be, hogy a sürgősségi betegellátás szintjei között is legyen hierarchia. Hiszen mást tudunk elvárni sürgősségi betegellátás szempontjából egy olyan kórháztól, amely csak az alapszakmákat tudja és mást tudunk elvárni egy megyei szintű vagy magasabb progresszivitási szintű kórháztól, ahol sok társszakma van és a bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylő esetek ellátására is alkalmas. Természetesen vannak speciális helyzetű kórházak, mint a szakkórházak. Attól, hogy valami egy egyszakmás kórház, az még nagyon kiváló intézmény.

Hogyan kezelték azt a tényt, hogy én az elmúlt harminc évben nem emlékszem olyan polgármesterre, aki a települési kórházából bármilyen szakmát el akart volna engedni?

Igen, ez egy általános álláspont. Itt nagyon sok munkánk lesz a következő időszakban. Egy fontos premisszát hadd tegyek: kórházat nem zárunk be. Az egy téves elképzelés, hogy az egészségügyi infrastruktúrát leépítsük. Azt kell logikusan végiggondolni, hogy mi az, amit tényleg a lakosság közelében kell biztosítani, és itt a legfontosabb kérdés a betegbiztonság. Mert ha úgy teszem fel a kérdést, hogy hol szeretném, hogy megoperáljanak engem, ott, ahol öt műtét van egy évben vagy ott, ahol százötven, én tuti, hogy azt választom, hogy ott, ahol százötven.

És ettől el fogja engedni az ötműtétes kórház a műtétes szakmákat?

Végig kell gondolni, hogy betegbiztonság szempontjából mi a jó. Nagyon sokat változott az orvostudomány, és szerencsére ez a minimál invazív sebészet nagyon előretört, és ez egy nagyon jó tendencia, hiszen extrém módon lerövidül az az idő, amit az egészségügyi ellátó intézményben kell töltenie a betegnek. A lakosságközeli ellátást igénylő kisebb esetek továbbra is természetesen lakosságközelben, de a nagyobb, bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylők, amiknél a szövődmény rizikója is értelemszerűen jóval magasabb, betegbiztonság szempontjából az a jó, ha a beavatkozásokat centralizáljuk. De megszüntetni a lakosságközeli ellátást nem lehet. Kicsit át kell hangolni, amit a betegbiztonság és az orvostudomány fejlődése miatt szükségesnek látunk.

Ezt a központból kell megmondani minden település vonatkozásában, hogy a betegbiztonság miatt bizony ezt a kettőműtétes szakmát el kell innen vinni, helyette mit fogsz kapni? Így kellett tárgyalni?

Az egynapos sebészet irányába kell menni, ez meggyőződésem, de ezt sem lehet központilag megmondani. Ez a megyei irányításnak az egyik szerepe, hogy a megyei irányító intézmény, Budapesten a centrumkórház, a megyékben pedig a megyei kórház főigazgatójának a felelőssége a betegútszervezés, és a helyiekkel le kell ülnünk és meg kell beszélnünk, hogy egy-egy megyében mi a lakossági igények alapján optimális ellátórendszer úgy, hogy a betegbiztonság még nem sérül. De még egyszer mondom, kórházbezárás nem lesz. Elfekvővé sem alakítjuk a kórházakat, hiszen egynapos sebészet, járóbeteg-ellátás, egy alapszintű belgyógyászati tevékenység, ezt minden kórház kötelező hogy tartson, és ezeknek ott is van a helye.

Mi az új rendszerben a tankönyvi helyes betegút? Magyarán hova megyünk először abban az esetben, ha nem visznek bennünket?

Ha valakinek egy tervezhető vagy nem sürgős beavatkozásra van szüksége, akkor mindenki a háziorvosát keresi fel először és utána a háziorvos utalja be a szakellátásra. Vannak persze olyan szakmák, amik nem beutalókötelesek, például a fül-orr-gégészet ilyen. Csak hogy a volument érzékeltessem és hogy a fekvőbeteg-ellátást talán túlságosan fetisizáljuk, fekvőbeteg-ellátási esemény az általam korábban vezetett kórházban, a Szent János Kórházban 40-45 ezer volt egy évben, járóbeteg-esemény meg majdnem egymillió. Tehát azt, hogy a beteg jobban hozzáférjen az egészségügyi ellátórendszerhez, nekem nem a fekvőbeteg-osztályon kell biztosítani, hanem a járóbeteg-szakellátóknál. Ezért az egyik fontos projektünk az lesz, hogy egy járóbeteg-irányítási rendszert vezetünk be, ennek az informatikai alapjait most tesszük le, és már nagyon tudatosan a védőoltás-szervezéskor az időpontfoglaló rendszert mi úgy alakítottuk ki, hogy ezt én később ki akartam terjeszteni az összes szakrendelésen az összes szakmára. És még egy dolog, amit érdemes végiggondolni: olyan ellátási esemény, ami miatt egy betegnek be kell feküdni kórházba, átlagosan mit gondol, hány évente fordul elő Magyarországon?

Saját magamból kiindulva tíz.

Tizenkettő és fél év a statisztikai átlag. Ehhez képest orvos-beteg találkozás évente 11,9 van per fő Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy tizenkétszer elmegyünk egy évben orvoshoz, magyarul: minden hónapban lát minket orvos. Ez vagy a háziorvosunk, túlnyomó többségben a háziorvosunk, vagy a szakellátó intézménynek a szakorvosa, és ahhoz képest tizenkét és fél évente egyszer kell befeküdnünk.

Mit kell tudnia egy háziorvosnak megoldani?

Itt az egyik legnagyobb probléma, hogy a háziorvosi kompetenciákat korábban fiskális szempontokat figyelembe véve szűkítette a rendszer, például bizonyos receptfelírási jogosultságai nincsenek meg a háziorvosoknak, bizonyos diagnosztikára nem utalhatnak be, bizonyos terápiákat nem végezhetnek el. Ezek lehet, hogy akkor rövid távú fiskális nyereséget hoztak, de lehetett látni, hogy előbb-utóbb a rendszer eljut oda, hogy a beteg akkor is hozzá fog jutni az állapotának megfelelő ellátáshoz, csak lehet, hogy nem egy hónap múlva, hanem három hónap múlva. Ezeket érdemes felülvizsgálni és eltörölni. A Magyar Orvosi Kamarától kértem egyébként egy kompetencialistát, hogy ők hogy látják, és nagyon sok jó javaslatot kaptam. Ezen dolgoznak a kollégák és néhány hetes vagy egy-egy hónapos jártassági vizsga után ezeket a kompetenciákat a háziorvos megkapja. Azt ne feledjük el, hogy a háziorvos is szakorvos, tehát neki is szakvizsgája van, ilyen széles tudással rendelkező orvosréteg talán nincs is, mint a háziorvos. És ezt a széles tudásalapot kell kihasználni.

Mi fogja azt megakadályozni, hogy én, ha úgy gondolom jónak, a háziorvos megkerülésével valamilyen kórházba menjek be, ott lefoglaljam a kórházi orvosokat?

Alapvetően a beutalóköteles szakmáknál ebben van egy gát. Ha a lakóhely közelében biztosítjuk ezeket az ellátásokat, akkor bármelyik állampolgár abban lesz érdekelt, hogy a lakóhelyhez legközelebb vegye igénybe az ellátást. Amiatt is van egyébként ez a leterheltség, mert most a Covid után az elhanyagolt, kezeletlen krónikus betegségözön rászabadult az ellátórendszerre. Volt kettő év, amikor nem szívesen mentek be egészségügyi ellátóintézménybe az emberek, és akik másfél-két évig elhanyagolták a krónikus betegségüket, most adott esetben súlyosabb álláspontban jönnek vissza, hosszabb a kivizsgálási idejük, többször kell visszajönniük, tehát sokkal jobban terhelődik most a rendszer. Ez le fog csengeni, szerintem nagyjából ez egy év alatt szépen el fog simulni ez a nagy nyomás. A másik, amit láttunk az oltási időpontfoglaló kezdetén is, hogy van, aki négy-öt időpontot befoglalt magának az elején, de értelemszerűen egy helyre ment el.

Látni fogja a rendszer, hogy ezt csinálom és kidob a maradék négyből?

A rendszer ezt látni fogja, és nem tud időpontot foglalni, ha neki már van valahol, vagy törölnie kell.

Ha a háziorvosok kompetenciája nő, akkor valószínűleg hosszabbodik a náluk eltöltött betegidő. Erre megvan a megfelelő személyzet, asszisztencia, minden?

Nem is annyira a háziorvosok számát látom én szűk keresztmetszetnek, mert a kollégák nagyon megterheltek sok területen, de igazából a terhet akkor tudjuk levenni róluk, ha a megfelelően képzett szakdolgozókat oda tudják magukhoz hozni, és akkor lesz vonzó egy szakdolgozó számára a háziorvosi praxis, ha ő is megtehet egyébként a szakképesítésnek megfelelő tevékenységeket. Ez a szakdolgozói kompetencia bővítése. Az életpályának csak az egyik része az anyagi láb, nagyon fontos része a szakmai kihívás. És a háziorvosoknál is ez látszott, hogy annyira kiüresítette a rendszer a háziorvos tevékenységét, hogy egy fiatal számára nem volt annyira vonzó vagy kihívást jelentő, hiszen az ember a kihívásokat keresi. De ha ezeket a kompetenciákat visszacsempésszük, akkor az újra vonzó lesz a háziorvosnak. Ugyanezt látom a szakdolgozóknál, meg kell teremteni annak a feltételét, hogy, mondjuk, egy praxisnővér meg tudja azt tenni, hogy a háziorvos által már gondozott krónikus betegnek receptet írjon, beutalót írjon, vagy, mondjuk, egy egészséges ember esetében a prevenciós kockázatfelmérést elvégezze. Erre most még nincsen jogosultsága, de én arra törekszem, hogy nagyon rövid időn belül legyen. A következő fél év végére szeretnék eljutni oda, hogy a szakdolgozói kompetenciák bővítésében is teszünk egy nagy lépést előre.

Az orvoskamara elnöke is és a kórházszövetség elnöke is a finanszírozást nagyon fontosnak tartja, magyarán, hogy annyi pénzt kapjon az ellátó, amennyit dolgozik és ne legyen ellenérdekelt ebben. Teljesítményfinanszírozás lesz valamikor?

Ebben egyetértek velük. Egy új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány, csak az kérdéses, hogy melyik hónapban fogjuk élesíteni. Én mind az alapellátást, mind a szakellátást tekintve egy olyan rendszerben hiszek, ami bizonyos báziselemeket is tartalmaz, ugyanakkor van egy olyan része, amelynek direkt esetfinanszírozás vagy az ellátás minősége alapján változhat a mértéke. Az sem jó rendszer, ha, mondjuk, az alapellátásban egy praxis a pénzének a 97 százalékát akkor is megkapja, ha effektíve nem végez tevékenységet, bár nyilván ilyen nincs, de erre a rendszer most lehetőséget adna, meg az se jó rendszer, ha száz százalékban teljesítmény-finanszírozva van a kórház vagy a háziorvosi rendelő, hiszen vannak olyan költségek, amelyek pusztán azért keletkeznek, mert ott nyitva van egy egészségügyi szolgáltató: gáz, villany, rezsi, őrzés-védés, takarítás egy kórház esetében. Azon dolgozunk, hogy ezeket a betegellátás közvetlen költségeiről leválasszuk, és mint báziselem ismerjük el és akár nem is a kórházon, hanem központi szervezeten keresztül fizetnénk a rezsiszolgáltatót vagy a takarításszervező céget, hogy a kórháznak csak a betegellátással kelljen foglalkozni. Ott viszont egy ilyen direkt esetfinanszírozást tartok én fenntarthatónak, amikor meg kell dolgozni azért a pénzért, ami az ellátásért jár, viszont oda is kell adni, ami az ellátásért jár. Ennek az egyik első lépcsője volt, hogy a rendelkezésünkre álló kontrolling adatok alapján egy gyors kódkiigazítást csináltunk. A tartós megoldás az lesz, hogy 8-10 mintakórházat kijelölünk, bevezetünk egy egységes cikktörzsrendszert és esetszintű kontrollinggal háromévente minden szakmafőcsoporton végigmenve megcsináljuk az esetszintű bekerülési költséggyűjtést és folyamatos kódkarbantartással megyünk ezekben az esetekben.

Forrás: infostart.hu

Maya Matthews, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának „Digitális egészségügy, »az EU az egészségért« program és az egészségügyi rendszerek korszerűsítése” Igazgatóságának megbízott igazgatója bemutatja a kiadvány néhány főbb elemét.
 
Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” az „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” kezdeményezés első terméke. A kétéves ciklusú kezdeményezést 2016-ban indította az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával együttműködésben. A finanszírozást nyújtó „az EU az egészségért” program fő célja, hogy színvonalas egészségügyi információkat, elemzéseket és bevált gyakorlatokat biztosítson a politikai döntéshozók és más, az egészségügyben érdekelt felek számára. Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” részletes összehasonlító elemzést ad az európai egészségügyi rendszerek teljesítményéről azzal a céllal, hogy azonosítsa az erősségeiket és a fejlődési lehetőségeket egyaránt. A mostani kiadványt jövőre országspecifikus egészségügyi elemzések követik, olvasható az EU Egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hírlevelében és az ec.europa.eu honlapon. 

A 2022. évi kiadás két tematikus fejezete a Covid19-világjárványnak a fiatalok egészségére és a Covid-járvánnyal nem összefüggő ellátásra gyakorolt hatásával foglalkozik. A világjárvány mindenki életére kihatott. Különös aggodalom övezte az európai fiatalok fizikai és mentális egészségét. A jelentés rávilágít arra, hogy ezek az aggályok megalapozottak voltak, és hogy többet kell tenni a fiatalok mentális egészségének előmozdítása és védelme érdekében.

A jelentés másik hangsúlyos tematikus eleme az egészségügyi szolgáltatásoknak a világjárvány által okozott zavara a nem Covid-betegek, például a rákbetegek esetében. A jelentésből kiderül, hogy a Covid19-járvánnyal nem összefüggő ápolási-gondozási szolgáltatásokat a világjárvány csúcsidőszakaiban átmenetileg felfüggesztették vagy azokra a járvány súlyosan kihatott, ami a rutinszerű ellátást igénylő betegek ellátásában jelentős késedelmekhez vezetett. A jelentés tanúsága szerint egyéb tényezők mellett a rákszűrésben bekövetkezett zavarokra vezethető elsősorban vissza, hogy 2020-ban a legtöbb országban a rákkezelések száma csökkent. Bár biztató, hogy 2021-ben a diagnózis és a kezelés terén mennyiségi növekedés következett be, aggasztónak tartjuk, hogy a 2020-ban nem azonosított rákbetegek csak a betegség későbbi szakaszában fordulnak orvoshoz, ami valószínűsíthetően összetettebb, drágább kezelést és a túlélési esélyek romlását eredményezi. 

Az egyik figyelemreméltó megállapítás, hogy 2020-ban a várható élettartam Európa-szerte közel egy évvel csökkent (uniós átlagban). Ugyanakkor jellemzően azok az országok – pl. Olaszország, Spanyolország és Belgium –, amelyeket 2020-ban súlyosan érintett a járvány, 2021-ben erőteljes fellendülést mutattak, míg más országokban, pl. Romániában és Lengyelországban, továbbra is jelentős csökkenés volt tapasztalható. Ez az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet Európában. 

Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022” hangsúlyozza, milyen mélyreható hatást gyakorolt a járvány Európa-szerte a mentális egészségre. Bár továbbra sincs elég összehasonlítható adat, több uniós ország becslései azt mutatják, hogy a világjárvány alatt a depressziós tünetek előfordulási gyakorisága megduplázódott a világjárvány előtti szinthez képest. A jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy a világjárvány hatására a mentális egészségügyi ellátás iránti kielégítetlen szükségletek megemelkedtek. A távkonzultációk felé való elmozdulás ugyanakkor segített fenntartani az ellátás folytonosságát ezen a területen, és valódi lehetőséget kínál arra, hogy növekedjen az ellátáshoz való hozzáférés.

A jelentés az adatokat javítási szándékkal mutatja be. A világjárvány rámutatott azokra a gyenge pontokra, amelyeket most ki tudunk küszöbölni – ennek eredményeként egészségügyi rendszereink reziliensebbé fognak válni. De erősségeket is felfedeztünk. A digitális egészségügy például óriási lendületet kapott, mivel az emberek online konzultációkat vettek igénybe, és az olyan innovációk, mint a digitális Covid-igazolvány, nemcsak az emberek biztonságának megőrzését segítették elő, hanem az uniós gazdaságot is védték, lehetővé téve, hogy a vállalkozások újra működhessenek, az emberek pedig ismét utazhassanak.

Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” jelentés most először tartalmaz – korlátozott mennyiségben – adatokat a nemrég uniós tagjelölt státuszt kapott két európai országról, Ukrajnáról és Moldováról is.

További információk:

• Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022 – teljes jelentés
• Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022 – összefoglaló, tájékoztató
• További információk az „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” projektről

Forrás: medicalonline.hu - ec.europa.eu

Új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány. Csak az élesítés időpontja kérdéses még – mondta Takács Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára beszélt az új ügyeleti rendszer bevezetésének menetrendjéről, a szakdolgozók bérrendezésének részleteiről és a háziorvosi ellátás átszervezéséről is.

 
December végén alapjaiban módosították az egészségügyi törvényt, Takács Péter szerint erre azért volt szükség, mert a magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás. Az időzítésről azt mondta, a járvány volt a változások katalizátora, mert ott szerinte az ellátórendszer minden erőssége és a gyengesége is megmutatkozott. „Az akkor megkezdett folyamatokat visszük tovább lépésről lépésre. Az új irányokat kijelöltük az elmúlt másfél-két évben” – mondta az államtitkár.

Úgy fogalmazott, hogy a struktúra, amit megörököltek, a hetvenes-nyolcvanas években alakult ki, de a szakma közben sokkal többet fejlődött, ezért Takács Péter úgy véli,

a fejnehéz egészségügyet lakosságbarátra kell átalakítani.

„Az a fő cél, hogy a magyar egészségügy ne betegségüggyel foglalkozzon. Az ellátórendszer is a későn felismert betegségek kórházi kezelésére készült. A prevenciós szemléletet hozzuk be, hogy valóban egészségügy legyen” – mondta, és hozzátette, hogy komoly szemléletformálásra van szükség, amin az oktatási államtitkársággal is együtt tudnak dolgozni, hogy egészségtudatosságra lehessen nevelni a fiatalokat.

 

Új ügyeleti rendszer

Az államtitkár azt mondta, az ügyeleti ellátásszervezés változása lesz az első, amit a bőrén érez majd a lakosság. A másfél évig tesztelt Hajdú-Bihar megyei modell alapján az derült ki, hogy teljes éjszakára nem kell háziorvosi kompetencia, csak délután négytől este tízig olyan esetekre, amelyek mentőt nem igényelnek, de nem szerencsés, ha másnapi rendelést megvárják velük. "Este tíztől reggel nyolcig az esetek 95 százaléka mentési feladat, akkor tényleg az megy orvoshoz, akinek komoly baja van" – mondta.

Eddig párhuzamosan tartották fenn a két ellátást, mostantól ezt központosítják: egy négyjegyű telefonszámot kell majd hívni, és megyénként lesz központi triázs, ahol a diszpécser a kikérdezési protokoll alapján megfelelő helyre irányítja a beteget:

• lesz, akinek azt mondja, menjen el másnap reggel a háziorvosához
• lesz, akihez ügyeleti kocsit küld képzett szakápolói személyzettel és telemedicinális eszközökkel
• lesz, akinek azt mondja, fáradjon be az ügyeletre
• és lesz, akinek azt mondja, hogy várjon a mentőre.

Takács Péter elmondta, hogy végigjárták az összes megyét, és helyben megnézték térkép alapján, hogyan látják optimálisnak az ellátást, és mit szólnak ehhez a helyiek. Az is kiderült, hogy az új rendszer bevezetése márciusban Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdődik, majd fokozatosan alkalmazzák újabb helyszíneken, a tervek szerint 2023 végére marad Pest megye, és 2024-re Budapest.

Az államtitkár szerint a háziorvosok bevonásával sem lesz gond, havonta legfeljebb két délutáni ügyeletet kell vállalniuk, és akkor sem hagyják magukra őket, mert a mentők ott állnak majd mögöttük a járási központokban.

Az ügyeleti ellátás újraszervezése az Országos Mentőszolgálat feladata, ehhez 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ebből a mentők állományát is jelentősen lehet bővíteni.

Szakdolgozói béremelés

A szakdolgozói béremelésről Takács Péter azt mondta, a most bejelentett és 14 hónapon belül végrehajtott emelés a legnagyobb mértékű lesz a rendszerváltás óta, és ezzel az átlagos orvosbér 37 százaléka lesz az átlagos szakdolgozói bér. Az államtitkár hozzátette, a kormány azt is elfogadta, hogy

a jövőben összekötik az orvosi és a szakdolgozói béreket,

azaz csak együtt lehet majd emelni, így megmarad ez az arány a fizetések között.

Az államtitkár abban bízik, hogy a béremelés megállítja az elvándorlást a szakdolgozók körében, ahogy a bérrendezés az orvosok külföldre költözését is megfékezte.

„A szakdolgozóknál nem a külföldi országokkal kell versenyezni, hanem piaci szereplőkkel, de ha sikerül olyan anyagi megbecsülését biztosítani, akkor akik elhagyták a hivatásukat, vissza tudnak térni” – mondta, és jelezte, az emelés után az átlagos szakdolgozói bér is meghaladja majd a nemzetgazdasági átlagot. 2022-ben az Országos Kórházi Főigazgatóság által alkalmazott szakdolgozók átlagkeresete bruttó 565 ezer forint volt, ez közel 50 százalékkal emelkedik majd, de differenciáltan, akinek magasabb a képesítése, magasabb mértékű emelést kap.

Kórházat nem zárnak be

„Kórházat nem zárunk be, és nem lesz belőle elfekvő sem” – hangsúlyozta Takács Péter, amikor a kórházak szerepének átalakításáról beszélt. Mint fogalmazott, azt kell logikusan végiggondolni, hogy milyen szolgáltatást kell a lakosság közelében tartani. A kisebb esetek maradnak helyben, de a bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylő ellátásokat a betegbiztonság szempontjából is érdemes a nagyobb kórházakba összpontosítani.

„Ezt sem lehet központilag megmondani, a megyei kórház főigazgatójának a felelőssége a betegútszervezés. Velük kell megbeszélni, hogy mi helyben az optimális ellátórendszer” – mondta az államtitkár.

A betegutakról elmondta, az az eljárás, hogy mindenki a háziorvosát keresi fel, aki beutalja a szakellátásra. Takács Péter szerint a jobb hozzáférést a járóbeteg-ellátásban kell biztosítani, mert míg átlagban egy embernek 12,5 évente kell kórházba befeküdnie, de orvos-beteg találkozás 11,9 van évente. Ennek érdekében

a Covid-vakcinák időpontfoglaló rendszerét ki fogják terjeszteni az összes szakterületre.

A háziorvosi rendszer átalakításának egyik fontos pontja, hogy a korábban fiskális okokból korlátozott háziorvosi kompetenciákat – recept- vagy terápiafelírás – visszaadják, ennek felülvizsgálatán most dolgozik az államtitkárság a Magyar Orvosi Kamara javaslatai alapján. Emellett a háziorvosi terhek enyhítése érdekében a szakdolgozói kompetenciákat is növelni akarják.

„Új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány. Csak az élesítés időpontja kérdéses még”

– jelentette ki Takács Péter. A részletekről annyit árult el, hogy lesz egy bizonyos bázisfinanszírozási és teljesítményalapú része is. Az intézmények állandó költségeit – például energiaellátás, takarítás, őrzés-védelem – központilag rendeznék, egyébként pedig direkt esetfinanszírozást vezetnek be. „Meg kell dolgozni a finanszírozásért, de akkor oda is kell adni a pénzt” – mondta az államtitkár, és jelezte, kijelölnek majd nyolc-tíz mintakórházat, ahol szakmafőcsoportonként megnézik a finanszírozandó költségeket, és ezt folyamatosan karbantartják majd.

Forrás: infostart.hu

A 2021. évben a hazai orvostechnikai eszköz ellátást alapvetően két tényező határozta meg. Az egyik, hogy a Covid újabb hullámai miatt a kormány kénytelen volt többször is korlátozásokat elrendelni, ami erőteljesen visszafogta az intézmények szokásos teljesítményét. A másik, hogy az ellátási láncok akadozása valamint a világgazdaság újraindulása következtében fellépő nyersanyag- és kapacitáshiányok illetve az energia drágulása jelentős költségnövekedést jelentett a cégeknek.
A tavalyi évben a Covid-járvány és a 2022. évi országgyűlési választások miatti politikai óvatosság háttérbe szorította a szükséges reformok végrehajtását.

Ugyan az OKFŐ a 2019. évi finanszírozási adatok alapján felmérte a kórházi adósságok keletkezésének külső és belső okait, az ezeket megszüntető intézkedésekre nem került sor. Így – bár a kormány augusztusban 20 milliárd forintot biztosított a Covid-ellátás költségeinek utólagos finanszírozására, – év végére ismét meghaladta a 40 milliárd forintot a kórházak lejárt tartozásainak összértéke. Pozitívum, hogy az adósság nagy részét a kormány még az év vége előtt rendezte. Az év során a négy orvosegyetem – az ún. modellváltás következtében – kikerült az államháztartás alól. Ez azonban nem hozott alapvető változást a gazdálkodásukban.

A csaknem 20 éve változatlan közfinanszírozott árak és különösen a hirtelen és nagy arányú költségnövekedések a támogatott gyógyászati segédeszköz ellátásában okoztak először jól látható problémákat. Őszre több eszköz beszerzése is nehézzé illetve kérdésessé vált, részben az áruhiány miatt, részben azért, mert azokat csak a magyar hatósági ár felett lehetett megvásárolni. Szövetségünk tárgyalást kezdeményezett az illetékes kormányzati szervekkel, melynek eredményeképpen idén áprilisban több eszközkörben is áremelésekre került sor. A kétségkívül pozitív intézkedés azonban az áremelés alá került eszközöknél is csak ideiglenesen oldotta meg a problémát, miközben a kritikus árrésű segédeszközök száma azóta is folyamatosan nő.

A gyógyászati segédeszköz ellátásban nem sikerült zökkenőmentesre az eGyse-rendszer indulása. Annak ellenére sem, hogy a felkészülésre, a szükséges fejlesztésekre illetve a jogszabályok megalkotására és a próbaüzemre évek álltak az államigazgatás rendelkezésére…

Az orvostechnikai közbeszerzésekkel kapcsolatban előrelépés, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a korábbiaknál szakmailag megalapozottabb közbeszerzéseket ír ki. További pozitívum, hogy a KEF kész szakmai eszmecserét folytatni az orvostechnikai cégekkel és azok érdekképviseleteivel.

A kormány eltökélt és nyíltan kommunikált szándéka a további centralizáció az egészségügyben. Az Orvostechnikai Szövetség ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a túlzott központosítás a döntési folyamatok lassulásához, ennek révén rugalmatlansághoz vezet, ami negatív hatással lehet a betegellátásra. A monopolizáció pedig már rövid távon is minőségromlást és drágulást eredményez.

Forrás: Medicina évkönyv 2022 - Králik György

Pozsony | Az egészségügyi minisztérium közzétette a kórházak régóta várt felosztását, amely meghatározza, 2024-től milyen típusú ellátást fognak nyújtani az egyes intézményekben. A lista nem végleges, az első eredmények azonban aggodalmat kelthetnek a déli régiókban.

A szaktárca két hónappal a beharangozott határidő után ismertette a kórházhálózat vázlatát, melyben 5 kategóriába osztották az egészségügyi intézményeket. Az első csoportba kerültek azok a kórházak, ahol 2024-től a legalapvetőbb beavatkozásokat végzik majd, illetve a hosszú távú ellátásra fektetik a hangsúlyt. A legbonyolultabb műtéteket az 5-ös szintű létesítményekben fogják végrehajtani – a minisztérium besorolása alapján egyelőre csak a Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) intézményei kapnák meg ezt a státuszt.

Nehezen született reform

A kórházhálózat átalakítására számos próbálkozás volt az elmúlt években, a téma érzékenysége miatt azonban egy kabinetnek sem sikerült átültetnie az átfogó reformot. A politikai csörte Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter tervezetét sem kerülte el, a koalíciónak azonban tavaly nagy nehezen – a Sme rodina előzetes ellenkampánya ellenére is – sikerült elfogadnia a törvénytervezetet. A reform ellenzői leginkább azt kifogásolták, hogy egyes régiók kórházaiban, ahol nem teljesítik a szükséges mennyiségű beavatkozást, megszűnnek bizonyos osztályok, és a pácienseknek messzebbre kell utazniuk az ellátásért. Lengvarský azzal érvelt, a jól működő osztályokat nem fogják bezárni, viszont amelyek nem teljesítik az elvárt normákat, azokat a hatékonyabb beteg-ellátás érdekében érdemes inkább átalakítani.

A szaktárca eredetileg azt ígérte, az összevont megyei és önkormányzati választás után nyilvánosságra hozza a hálózat vázlatát, a dokumentumra azonban az év utolsó előtti napjáig kellett várni. A tervezet 5 kategóriára osztja fel a kórházakat, s kidolgozói mindegyikhez hozzárendelték, konkrétan milyen minimális beavatkozásokat kell, illetve milyen kiegészítő programokat lehet végrehajtani az adott kórházban – minél magasabb szint, annál összetettebb műveleteket hajtanak végre.

Átláthatóbb rendszer

A minisztérium indoklása szerint a felosztásnak köszönhetően egyértelműbb lesz, az adott egészségügyi problémával hova kell fordulni. Lengvarský másfél évvel ezelőtt, a reform beharangozásakor arról beszélt, a páciens már nem fog diagnózis nélkül bolyongani a kórházakban, valamint szakorvos után nyomozni, s a szlovák egészségügy belép a 21. századba. Leszögezte, nem lesznek kórházbezárások, csupán átszervezik a kórházak hálózatát. Pontosan meghatározzák, hogy mire jogosult a páciens, mennyi időn belül, milyen egészségügyi ellátást kell kapnia. Emlékeztetett, a hálózat átszervezésére az uniós helyreállítási alap miatt is szükség van, csak így használhatjuk fel az egészségügy korszerűsítésére kapott összeget. „A reform központi gondolata az úgynevezett »páciens útja«. Az egészségügyi problémákkal küzdő emberek pontosan tudni fogják, hogy a környezetükben melyik kórház nyújt megfelelő időben és megfelelő minőségben ellátást. A kórházak szintje a színvonal szempontjából lényegtelen. Elvileg csak arról árulkodik, milyen terjedelmű egészségügyi ellátást nyújt az intézmény” – jelentette ki. A kategóriák kialakításánál 5 fő tényezőt vettek figyelembe: a potenciális betegek számát a kórház vonzáskörzetében, a létesítmény időbeli elérhetőségét, a minimális számú beavatkozás teljesítését, illetve a speciális személyi állomány és a kötelező programok meglétét.

A bemutatott lista feltételes, az első fázis eredményeit tartalmazza, s az új évben még változásokra kerülhet sor. A jelenlegi táblázatból hiányoznak bizonyos specializált intézmények, ezekről azonban csak 2023 első negyedévében árulnak el többet.

Ami a konkrét csoportokat illeti, az 5. besorolást a Pozsonyi Egyetemi Kórház és az alá tartozó intézmények kapták. A kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház és a besztercebányai F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház azonban csak a 4. szintre jutott fel. Ezek kis létszámú, speciális ellátást is nyújtanak, például nagyon összetett idegsebészeti vagy szívsebészeti beavatkozásokat. Az ilyen szintű ellátásnak 90 percen belül kell elérhetőnek lennie a lakosok részére.

Nagyszombatban és Nyitrán a harmadik kategóriába kerültek a kórházak, ami azt jelenti, sürgősségi ellátást és komolyabb tervezett beavatkozásokat egyaránt végeznek, s legfeljebb 60 percnyire lehet a betegtől.

Leszakadó dél?

A déli kórházak nagy része az első és második kategóriában szerepel. Utóbbit bővíti a dunaszerdahelyi, a komáromi, az érsekújvári, a lévai, a losonci, a rimaszombati és a rozsnyói kórház. A szaktárca szerint az egészségügyi ellátás több mint 75 százalékát az első és második szintű kórházak biztosítják, melyekből összesen több mint 50 van. A második szintű kórházakban szülészeti ellátást és alapvető sebészeti beavatkozásokat egyaránt végeznek majd. Ennek 30 percen belül megközelíthetőnek kell lennie a betegek számára.

Az első szintű kórházak, melyek alapszintű ellátást nyújtanak, 20 percnyire lehetnek a lakosoktól. Ezekben az intézményekben jobbára a rehabilitációra, egyszerűbb műtétekre és vizsgálatokra fektetik majd a hangsúlyt. Ez a „lefokozás” például a galántai, az ipolysági, a nagykürtösi, a tőketerebesi és a királyhelmeci egészségügyi intézményeket érinti. A déli kórházak leminősítése ellen a Szövetség képviselői is tiltakoztak.

Várakozási idő

A reform 700 egészségügyi szolgáltatásra vonatkozóan vezet be várakozási időt, ahol meghatározzák, hogy a beteg legfeljebb meddig várhat a kezelésre. „Például a daganatos megbetegedés esetén a rendszeres kezelés alkalmazása az indikációt követő 15 napon belül garantált” – áll a minisztérium közleményében.

A ProCare és a Svet zdravia kórházhálózat arról tájékoztatta a TASR hírügynökséget, racionálisnak tartja a reform első eredményeit. Bizonyos esetekben azonban kérni fogják a regionális sajátosságok figyelembevételét, hogy a jövőben helyi szinten ne kerüljön veszélybe az egészségügyi ellátás bizonyos szakterületeken. „Konkrétan a galántai kórház második kategóriába való besorolásáról van szó” – mondta Tomáš Kráľ, a kórházhálózat szóvivője.

Peter Pellegrini (Hlas) bírálta a minisztérium által bemutatott tervezetet. „Ha ez a javaslat megvalósul a gyakorlatban, az az akut fekvőbeteg-ellátás szó szerinti felszámolását fogja eredményezni, különösen Szlovákia félreesőbb régióiban, melyek már most is jelentős népességcsökkenéssel, valamint magas munkanélküliséggel küzdenek, és az egészségügyi ellátáshoz már jelenleg is nehezebb hozzáférni” – áll a párt állásfoglalásában. Pellegrini egyébként kudarcot vallott a kórházreform terén, amikor saját pártját (akkoriban a Smer politikusa volt) sem sikerült meggyőznie Andrea Kalavská egészségügyi miniszter javaslatának támogatásáról.

 Forrás: ujszo.com, 2022. december 30. – Bugár Anna

Első körben a büntetés-végrehajtási szervezet részére fennálló lejárt szállítói tartozásokat kell kielégíteni.
 
Kormányhatározat jelent meg a friss Magyar Közlönyben az egészségügyi intézményrendszer adósságállományának rendezéséről - írja a vg.hu.

Ebben először is rögzítik, hogy a kabinet egyetért azzal, hogy az egészségügyi ellátórendszer biztonsága, a  folyamatos ellátás garantálása és a beszállítók anyagi terheinek csökkentése érdekében a kórházi adósságállományt a rendeletben meghatározottan, a követelés lejárata szerinti sorrendben rendezni kell azzal, hogy első körben a büntetés-végrehajtási szervezet részére fennálló lejárt szállítói tartozásokat kell kielégíteni.

Az intézkedés megvalósítása érdekében Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényében biztosított jogkörére hivatkozva a kormány elrendelte a vonatkozó célelőirányzat 19 milliárd forinttal való megemelését.

Ezzel párhuzamosan egy másik kormányhatározat is született az egyes egészségügyi ellátások finanszírozását segítő intézkedésekről. Ennek értelmében jövőre 

- 800 millió forinttal megemelték a betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás jogcímcsoport előirányzatát, illetve

- 2,2 milliárd forint egyszeri átcsoportosításról is döntöttek ugyanennek az előirányzatnak a javára.

- Az otthoni szakápolás forrásait ugyancsak 800 millió forinttal egészítik ki, illetve még 900 millió forint egyszeri átcsoportosításban is részesült a terület.

- A művesekezelés jogcímcsoport előirányzatát 4,7 milliárd forinttal növelték,

Ezen kívül egy belső egyszeri, 600 milliós átcsoportosítás is történ december 15-i határidővel a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport soron.

Forrás: weborvos.hu, 2022. december 14. - vg.hu

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló csomagot 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.
 

A módosítások szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre. Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek – jellemzően megyék – esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben – engedéllyel – végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a  szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást
végeznek. Az ápolást  a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.

A bürokráciacsökkentési csomag is érinti az ellátórendszert

Az Országgyűlés 141 igen, 11 nem szavazattal és 40 tartózkodás mellett elfogadta a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által benyújtott, az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosítását.

A törvény szerint az egészségbiztosítónak ezentúl a beteg adatait a halálát követő harminc év helyett tíz évig kell őriznie, azt követően "az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől".

A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató ezentúl elektronikus úton nyújthatja be például a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy a táppénz iránti kérelmet. Az egészségbiztosító a jövőben elektronikus úton tájékoztat a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegének felülvizsgálatáról vagy bizonyos esetekben az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről, továbbá a levont adóelőlegről.

Új közhiteles nyilvántartást jön létre, amely a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, a baleseti táppénz és az utazási költségtérítés adatait tartalmazza.

Elfogadták a 2021-es költségvetés zárszámadását még mindig a pandémia jegyében

A képviselők 129 igen szavazattal, 50 nem és egy tartózkodás mellett elfogadták a 2021-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.

A törvény indoklása szerint 2021-ben a koronavírus-járvány okozta gazdasági, egészségügyi fennakadások kezelését és a gazdaság újraindítását célzó intézkedések váltak meghatározóvá világszerte.

A 2021-es növekedést segítették a kormány támogató intézkedései. Továbbra is elsőrendű feladat volt az egészség védelme mellett a gazdaságvédelem és a gazdaság újraindítása. Ezzel párhuzamosan meg kellett őrizni az elmúlt évek sikeres kormányzati politikájának kiemelt elemeit, programjait, a családvédelem és otthonteremtés, valamint a munkaalapú társadalom építésének vívmányait. A 2021-es költségvetési törvény elfogadása után a kormány további béremelésekről, adókönnyítésekről, valamint új, a családokat és a vállalkozásokat segítő programokról döntött.

2021 végén már látható volt, hogy a kormány sikeres, a gazdaság újraindítását segítő és a családok helyzetét javító, a korábban elindított programokat megtartó, sőt bővítő költségvetési politikája révén a gazdaság újraindítása megvalósul.

Forrás: medicalonline.hu, 2022. december 8. - MTI

2022. november 22-én, Budapesten, az Óbudai Egyetemen került megrendezésre a Magyar Klaszterközösség szervezésében a Magyarországon debütáló Klaszter EXPO Start rendezvény. Melynek keretében ünnepélyes keretek között az Óbudai Egyetem - MediKlaszter – MEDICOR Zrt. kihelyezett Orvostechnikai Ipari Tanszék – „MedTech Tanszék” létrehozásáról Együttműködési megállapodás került aláírásra.
aláírók: Prof. Dr. Kovács Levente rektor, Dr. Steiner Arnold elnök-vezérigazgató és Tóth Zsolt ügyvezető-főtitkár

A kihelyezett Orvostechnikai Ipari Tanszék (MedTech Tanszék) létrehozásának célja az Egyetem Neumann János Informatikai Kar a MediKlaszter és tagvállalatai közötti szakmai kapcsolatok bővítése és oktatási, -képzési valamint Kutatás-fejlesztési együttműködések fejlesztése.

Az Óbudai Egyetem és az évszázados hagyományokra visszatekintő Magyar Orvostechnikai iparágat képviselő MediKlaszter közötti együttműködés keretében végzett közös munka tervei között szerepel az oktatási és kutatási tevékenység kiszélesítése. Mindkét fél számára kölcsönösen előnyös kapcsolat hatékonyságának javítása, ezen belül kiemelten az informatikusképzés színvonalának emelése, orvostechnikai szakképzések bővítése, valamint a gyakorlat oldaláról elvárt alapvető kompetenciák fejlesztésében való részvétel, a hallgatók munkaerő-piaci versenyképességének javítása.

Az együttműködés konkrét területei az Egyetem Neumann János Informatikai Karának felkérésére MediKlaszter Vállalatok szakemberei részt vehetnek iparági képzésekben, előadások és gyakorlatok tartásában, valamint a vizsgázgatásban és a záróvizsga bizottságban, egyúttal közreműködhetnek a diplomamunkák, szakdolgozatok és tudományos diákköri dolgozatok készítésében, konzulensi és opponensi feladatok ellátásában a kari doktori képzéshez kapcsolódó doktori iskolák munkájában témavezetőként, opponensként, valamint a vizsgáztatásban és a bíráló bizottságokban.

A Felek kölcsönösen közreműködnek szakmai továbbképzések, tudományos és ismeretterjesztő konferenciák szervezésében és megtartásában.

A szervezeti tudástranszfer és iparági együttműködés a jövő záloga!

Forrás: MTI