Industry info

A Fehér Könyv célja, hogy segítséget nyújtson a nem egészségügyi ellátást nyújtó vállalkozások, szervezetek számára a következő COVID-19 járványhullámra való fel-készülésben. Az általános iránymutatás támpontot ad a munkavállalók COVID-19 kockázatának értékeléséhez, a fertőzésmegelőzést szolgáló munkahelyi intézkedések tervezéséhez.
Rávilágít a szervezet által mérlegelendő kérdések körére, és egységes szempontrendszerrel támogatja a pandémiás felkészülési tervek elkészítését.

Az útmutató felhívja a gazdálkodó szervezetek figyelmét arra, hogy a COVID-19 pandémia kapcsán kialakuló helyzet várhatóan túllépi a vállalati krízishelyzetek kezelésére vonatkozó, illetve a működési folytonosság biztosítására irányuló jelenlegi terveik kereteit, ezért specifikus pandémiás felkészülési tervek elkészítése javasolt. Jelen útmutatónak azonban nem célja közvetlenül a gazdálkodási és pénzügyi stabilitás fenntartásának módszertani támogatása, kizárólag a járványügyi szempontok tárgyalására fókuszál.

A gazdálkodó szervezetek alapvető üzleti érdeke a termelés, szolgáltatás folyamatos biztosítása a COVID-19 világjárvány idején is. Ezen felül az egész ország érdeke a nemzetgazdaság és a társadalom működéséhez szükséges alapvető hazai termelő kapacitás és szolgáltatásrendszer fenntartása, a kritikus infrastruktúra működésének biztosítása.
Összehangolt tervezéssel, az egyéni és közösségi megelőző intézkedések időben történő meghozatalával, az intézkedések megfelelő kombinációjával, azok fegyelmezett végrehajtásával, a munkavállalók és a társadalom további csoportjainak megfelelő együttműködésével a COVID-19 járvány Magyarországon kontroll alatt tartható.

Készítette: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkársága

A teljes anyag elérhetőhttp://mediklaszter.hu/media/document/5f68797540db5246007460.pdf
Technoplast Group Kft mint a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Innovációs Klaszter (MediKlaszter) tagvállalata, kilincsvédő eszközzel szeretne hozzájárulni a COVID-19 vírus elleni harchoz.
Ajtók, ablakok és más nyílászárók nyitása és zárása esetén jelentős kockázatot jelent a vírus terjedése szempontjából, hogy a kilincs lenyomásakor az azt használó személy tenyérével érintkezik a kilincs felületével.

Ennek elkerülése céljából megkezdtük egy kilincsvédő eszköz nagysorozatgyártását fröccsöntési technológiával. Az eszköz kizárja a közvetlen érintkezést a személy tenyere és a kilincs között.
Az eszköz használatának lényege, hogy a személy az alkarját használja a kilincs lenyomásakor, amit ruha véd. Így elkerülhetővé válik a vírus megtapadása és további személyeknek történő átadása a nyílászárók használata esetén.
Az alábbi ábrák mutatják az eszköz használatát:
Materialise
MaterialiseA képen rajz látható

Automatikusan generált leírásA képen beltéri, ülő, férfi, fehér látható

Automatikusan generált leírásHands free door opener technicalA képen zöld, beltéri, objektum, ülő látható

Automatikusan generált leírás


A kilincsvédő szett tartalmaz négy darab műanyag fröccsöntéssel gyártott elemet, amit az ajtó külső és belső kilincsére lehet csavarozni, nyolc darab csavart, egy kilincset és egy használati útmutatót. A kilincset csak abban az esetben kell használni, ha a kilincsvédő nem illeszkedik a már az ajtóban lévő kilincsre. Mivel számtalan féle kilincs létezik, ezért az eszköz úgy tehető univerzálissá, hogy az ajtóban lévő kilincset, egy egyszerű művelettel kicseréljük a tasakban találhatóra.
Az elemeket csomagolás előtt fertőtlenítjük és tiszta munkateres körülmények között, hegesztéssel légmentesen lezárt műanyag tasakban csomagoljuk.

Minden Magyar Kórház részére térítésmentesen egy ajtókilincsvédő szettet ajánlunk fel kipróbálás céljából.

Amennyiben az eszközt megfelelőnek találják, akkor kérem, hogy cégünk weboldalán: www.technoplast.hu a https://technoplast.hu/vedekezes-covid-19-ellen-ajtokilincs-vedo-szett jelezzék további igényüket.
A megrendelt ajtókilincsvédő szetteket postai úton küldjük.

 
We are pleased to announce the launch of a brand new webpage of the European Cluster Collaboration Platform (ECCP): THE COVID-19 INDUSTRIAL CLUSTERS RESPONSE PORTAL (https://www.clustercollaboration.eu/coronavirus ) to support the efforts of industrial clusters to address the challenges posed by the COVID-19 epidemic in Europe. 
This portal has been created to facilitate the interaction of the industrial cluster community to allow fast and direct responses within the community itself too. Its objective is twofold:
•         Serve as a one-stop shop where reliable information for industry, and especially industrial clusters, can be found on actions and decisions of the European Commission and the EU Member States impacting on the functioning of the Internal Market.
•         Support an open discussion forum where actors can share their experiences, solutions, requests and questions
Over 1100 offers from companies for medical supply such as masks and ventilators were already channelled to the European Commission via clusters with the support from the European Clusters Alliance. On Monday we will launch the open discussion forum to increase the quick, easy exchange between the cluster actors (open access based on a simple user account on the ECCP). They need to know who they can supply to and what is needed where in the EU. The aim is that national and regional public and medical authorities can get necessary supply if they wish so. 

Take a look, stay updated and share with relevant contacts so that there is no shortage of supply of desperately needed equipment when and where it is needed in the European Union.  

Demand from public authorities can be channelled to industrial actors through cluster organisations across the EU and beyond. Public authorities in need can send an e-mail to: covid19response@clustercollaboration.eu. For example the Lombardy Region has launched several international calls for tenders to purchase medical equipment to treat the most seriously ill patients who need to be hospitalised and also a list of equipment needed to protect doctors and health personnel. See: https://www.clustercollaboration.eu/coronavirus#covid-calls. 
COVID-19 logisztikai járványügyi megoldás típusai Elérhetőség Nyelv Szervezet Kapcsolattartó e-mail Telefonszám
Érvényben lévő áruforgalmi korlátozások világszerte - dinamikusan frissülő, letölthető excel file http://exporthungary.gov.hu/ magyar KKM n.a. exportkoord@mfa.gov.hu n.a.
Magyar Logisztikai Egyesület információs platformja magyar tranzitútvonalakról http://mle.hu/magyarorszag-teruleten-kijelolt-tranzitutvonalak/ magyar MLE n.a. n.a. +361/4846407
Európai államok közúti fuvarozást érintő járványügyi intézkedéseinek gyűjtőhelye https://nit.hu/index.php/2014-02-27-11-34-43/egyeb-hirek/1536-gyorstajekoztato-az-egyes-eu-tagallamok-kozuti-fuvarozast-erinto-jarvanyugyi-intezkedeseirol magyar NIT Hungary Dittel Gágor nit@nit.hu +3630/9005543
+361/2645040/301 mellék
Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének folyamatosan frissülő hazai és nemzetközi járványügyi korlátozásbeli információs platformja https://www.mkfe.hu/hu/mediamenu/hirek/belf%C3%B6ldi-h%C3%ADrek/10286-koronavirus.html magyar MKFE n.a. posta@mkfe.hu +3612520688/220 mellék
EU kamionstop mentességi adatbázis https://www.mkfe.hu/hu/mediamenu/hirek/k%C3%BClf%C3%B6ldi-h%C3%ADrek/10419-%C3%B6sszes%C3%ADtett-kamionstop-mentess%C3%A9gek-a-covid-19-j%C3%A1rv%C3%A1ny-ideje-alatt-az-eu-ban.html magyar MKFE n.a. posta@mkfe.hu +3612520688/220 mellék
Árufuvarozási/terméklogisztikai közvetlen segítségnyújtás COVIDlogisztika@mfa.gov.hu magyar KKM n.a. COVIDlogisztika@mfa.gov.hu n.a.
Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság: covid-19 karanténhelyzetek miatti lejárt vízumok ideiglenes meghosszabbításának lehetősége idegenrend@bah.b-m.hu magyar OIF n.a. idegenrend@bah.b-m.hu n.a.
EU országok kormányainak áruforgalom korlátozó intézkedései https://ec.europa.eu/transport/coronavirus-response_en angol EU Zupkó Gábor  comm-rep-bud@ec.europa.eu +361/2099700
EU országok kormányainak személyi forgalmat / munkaerő szabad áramlását korlátozó intézkedései https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/health/coronavirus-response/travel-and-transportation_en#reinforcing-health-measures-at-the-schengen-bordersnbspwhile-ensuring-the-free-flow-of-goods angol EU Zupkó Gábor  comm-rep-bud@ec.europa.eu +361/2099700
ENSZ Gazdasági bizottsága által gyűjtött globális határátlépési intézkedések és információk https://wiki.unece.org/display/CTRBSBC/Observatory+on+Border+Crossings+Status+due+to+COVID-19+Home angol ENSZ Forthcoming n.a. n.a.
EU interaktív térképe engedélyezett áruforgalmi határátkelőhelyekről https://ec.europa.eu/transport/infrastructure/tentec/tentec-portal/map/maps.html?basemap=&layer=5,17&corridor=&extent=-6892785.462641882,4233830.029018746,8135345.794446057,9888947.129667722 angol EU Zupkó Gábor  comm-rep-bud@ec.europa.eu +361/2099700
Nemzetközi légi áruforgalmi intézkedések/információk gyűjtőhelye  https://www.iata.org/en/programs/cargo/ angol IATA n.a. https://www.iata.org/en/contact-support/ n.a.
Európai Unió végrehajtási rendeleteinek (így az áruforgalmi és EU-kiviteli korlátozások is) tárháza https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1584714498963&uri=CELEX:32020R0402 magyar EU n.a. https://www.iata.org/en/contact-support/ n.a.
EU országok közti határátlépési idők dinamikusan változó gyűjtőhelye https://covid-19.sixfold.com/ angol Sixfold n.a. covid-19@sixfold.com n.a.
Nemzetközi Szállítmányozási fórum közúti információs adatbázisa https://www.itf-oecd.org/covid-19-road-group angol ITF n.a.  contact@itf-oecd.org  +33 1 73 31 25 00
Európai Hajózásbiztonsági Ügynökség covid-19 hajózási rendelkezési információs gyűjtőhelye http://emsa.europa.eu/news-a-press-centre/covid19.html angol EMSA n.a. http://emsa.europa.eu/contacts.html n.a.
Nemzetközi Tengerészeti Szervezet infoplatformja  http://www.imo.org/en/MediaCentre/HotTopics/Pages/Coronavirus.aspx angol IMO Lee Adamson media@imo.org 020 7587 3153
A Duna Bizottság hajózási rendelkezés és információs oldala https://www.danubecommission.org/dc/en/2020/03/24/information-regarding-the-status-of-all-national-covid-19-restrictions-for-danube/ angol DC n.a. secretariat@danubecommission.org +361/4618010

Ma 75 ezer nyelvvizsga hiányában középfokú végzettséget igénylő munkakörben elhelyezkedett munkavállaló van Magyarországon. A Gazdaságvédelmi Akcióterv munkahelyteremtési programjának részeként ezt a 75 ezer diákot mentesítjük a nyelvvizsga kötelezettség alól, hiszen a gazdaságnak szüksége lesz a diplomás munkavállalókra mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.

A nyelvvizsgamentesség minden hallgatóra vonatkozik, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz, erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatta az
MTI-t.

Palkovics László az online sajtótájékoztatón a munkahelyvédelmet nevezte a gazdaságvédelmi akcióterv egyik legfontosabb szempontjának. Ennek megfelelően a munkák leállásának idejére a munkabért az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalja, de a kormány azt szeretné, ha a munkavállalók erre az időre is hasznos feladatokat végeznének a munkaadó cégük érdekében. A kutatási és fejlesztési munkakörben dolgozók után 3 hónapra 40 százalékos bértámogatás jár.
Csökkennek az adminisztrációs és az adóterhek, a gazdasági élet és a kormány közötti kommunikáció megkönnyítésére vállalkozói információs portál létesült a vali.ifka.hu honlapcímen. A kormány nem lép vissza a korábban kötött megállapodásoktól, így a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal csökken júliustól - hangsúlyozta a tárcavezető. Az adóbevallási határidő szeptember 30-ra tolódik, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (ekáer) bevezetik a biztosíték alóli mentességet. Felgyorsítják az áfavisszaigényléseket, ami normál adózók esetében 75 napról 30 napra, megbízható adózóknál 30 napról 20 napra csökken. Különleges fizetési könnyítések, részletfizetési, fizetéshalasztási és adómérséklési lehetőségek lépnek életbe, a nyomtatványok egyszerűsödnek. A veszélyhelyzeti időszak mulasztásai miatt az adózói minősítésben az adózókat nem érheti hátrány. A betegszabadság dokumentumait elektronikus másolatban is be lehet nyújtani. A fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg.
A munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok. A vállalati leállásokra reagálva online képzések kezdődnek. A szabad munkaerő továbbképzéseken és átképzéseken vehet részt távoktatási formában. Palkovics László szerint különösen informatikai területeken lehet szükség új munkavállalókra. A képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam, az állást keresők kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak. Az egyetemi hallgatók egyszeri, szabad felhasználású, 500 ezer forint összegű, kamatmentes diákhitelt igényelhetnek.
Többletforrásra számíthatnak a vírustól legjobban érintett, valamint a Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező ágazatok. Ennek megfelelően az építőipar, a közlekedés, a logisztika, az idegenforgalom, a kreatív ipar, az egészségipar, és az élelmiszeripar beruházási és fejlesztési támogatásokban, adócsökkentésben részesül, kedvező hiteleket és tőkeprogramokat kap. A turizmus támogatására 600 milliárd forint jut. ​

Az idegenforgalmi adót a kormány az év végéig felfüggeszti, június végéig a SZÉP-kártya után a szociális hozzájárulási adó 4 százalékra csökken és megemelkedik a hozzá tartozó összeghatár is. A vendégforgalom visszaesése kedvez a korszerűsítési munkáknak, ezért felújítási és fejlesztési programok várhatók. Az egészségipar minden eddiginél jelentősebb támogatásban részesül, hogy a belföldi gyógyszer- és eszközgyártók termékei nagyobb arányban jelenjenek meg a magyar egészségügyben.
Támogatásban részesülnek mind az egyetemi, mind a vállalati kutatóintézetek, munkájukat az Egészségipari Innovációs Ügynökség fogja koordinálni.
Palkovics László a munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett. A támogatások - tette hozzá - nem csak a gazdasági visszaeséstől, hanem a külföldi felvásárlásoktól is megvédhetik a magyar tulajdonú vállalatokat. A kedvező kamatozású vállalati hitelek összege csaknem 2 ezer milliárd forint, 500 milliárd forintos állami garanciavállalással.
Meghosszabbodnak a gyermekek otthongondozási díjához (GYOD) kapcsolódó határidők, valamint a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők jogosultságai a magasabb összegű családi pótlékra. A tanév vége helyett a vészhelyzet végéhez igazodik az idei jogosultság családi pótlékra. Kedvezően módosulnak a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások szabályai és határidői is - tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az összesen csaknem 9200 milliárd forint értékű gazdaságvédelmi költségvetés nem külső segítségre épít, tehát nem növeli az ország kitettségét. Mint fogalmazott, az elmúlt 10 év bebizonyította, hogy az önálló gazdaságpolitika ellenállóbb gazdaságot eredményez. Magyarország 2010 óta minden válsághelyzetből megerősödve került ki, és most sem szabad elfelejteni, hogy a kihívásokkal együtt lehetőségek is adódhatnak. Amelyik ország ezeket kihasználja, képes változtatni és jó válaszokat találni, a gazdaságát is gyorsabban helyre tudja állítani - jelentette ki Palkovics László.

https://www.youtube.com/watch?v=vU_rq7xb4IY

Forrás: MTI

Válságkezelési Kisokos mikro és kisvállalkozásoknak!

Az elmúlt pár hét tapasztalatainak felhaszná­lásával gyakorlati megoldásokat dolgoztunk ki a legkisebb vállalkozások részére, ahol a tulajdonos-vezető alapvetően szakmá­jához értő vállalkozó, nem pedig gazdasági szakember.

A következő pontokban segítjük a vállalkozásokat:

  • Az emberek egészségének megóvása
  • A vállalkozás pénzügyi, működési hátterének áttekintése
  • A működéshez szükséges készletgazdálkodás feltérképezése
  • A munkaerő, a foglalkoztatottak körében felmerülő kockázatok mérséklése, az alkalmazottak rugalmas beosztása
  • A válság kezelését elősegítő néhány fontosabb munkajogi tudnivaló röviden
  • A vállalkozás kommunikációja
  • A vállalkozók közötti és a vállalkozásokon belüli összefogás szükségessége
  • Válságterv készítése

Válságkezelési Kisokos

European Research Area (ERA) Corona Platform
https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/covid-19

Gyakori kérdések - GYIK Covid-19 és H2020
https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/support/faq;type=1;categories=;programme=H2020;actions=;keyword=COVID-19%20outbreak

Összefoglaló a korona vírus kutatással kapcsolatban
https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/health-research-and-innovation/coronavirus-research_en

Nemzetközi kutatási projektek COVID-19 – 18 új projektek bekerültek a listába
https://ec.europa.eu/info/files/new-research-actions-coronavirus_en

Covid-19 ipari klaszterek válaszportálja - Az európai klaszter-együttműködési platform (ECCP)
https://www.clustercollaboration.eu/coronavirus

Európai kutatási infrastruktúrák a COVID-19 elleni küzdelemben
https://www.esfri.eu/covid-19

CERIC (Közép-európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium) - COVID-19 gyors hozzáférés
https://www.ceric-eric.eu/2020/03/10/covid-19-fast-track-access/

Európai Gyógyszerügynökség
https://www.ema.europa.eu/en/human-regulatory/overview/public-health-threats/coronavirus-disease-covid-19#what's-new-section
 

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki bejelentésének megfelelően hétfőtől minden kórházban kórházparancsnok segíti az intézmény működését és az egészségügyi készletek védelmét - közölte a Koronavírus Sajtóközpont.

Közleményük szerint az erről szóló kormányrendeletet kihirdették a Magyar Közlönyben. Az intézkedés célja, hogy a kórházakat ilyen módon is felkészítsék a tömeges megbetegedéssekkel járó jelentős többletteherre és biztosítsák a betegellátáshoz, valamint az egészségügyi dolgozók védelméhez szükséges egészségügyi eszközökkel való felelős, átlátható és nyomon követhető készletgazdálkodást.
A kórházparancsnok részére Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök megbízólevelet állít ki. A megbízólevél kiállítását követően a kórházparancsnokot a belügyminiszter rendeli ki az intézményhez.
A kórházparancsnokok munkáját az országos kórházfőparancsnok irányítja, aki szintén a miniszterelnöktől kapja megbízását.
Kiemelték: a kórházparancsnok orvosszakmai kérdésekben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést. Feladata, hogy koordinálja a betegellátáshoz és a járványügyi intézkedésekhez szükséges egészségügyi eszközök, felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítőszerek nyilvántartását, felügyelje a készletgazdálkodást és gondoskodjon annak megfelelő védelméről, akár a készleteket őrző biztonsági szolgálat kijelölésével, valamint rendőrök és katonák bevonásával. A kórházparancsnoknak a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartására és az egészségügyi készlet megóvására vonatkozó javaslatát a kórház vezetője köteles végrehajtani.

Az országos kórházfőparancsnok folyamatosan tájékoztatja a belügyminisztert a kórházi egészségügyi készletekkel kapcsolatos adatokról, így segítve az operatív törzs munkáját, hogy minden kórházra lebontva naprakész adatokra alapozva történjenek az egészségügyi beszerzések és intézkedések - áll a sajtóközpont közleményében.

MTI 2020. március 28.
https://koronavirus.gov.hu/cikkek/hetfotol-korhazparancsnokok-segitik-korhazak-mukodeset-es-az-egeszsegugyi-keszlet-vedelmet

Kötelező megnézni, aztán átgondolni, hogy elég felelősen cselekszel-e most, a járvány idején.

#MARADJOTTHON
 
2020. március 20-ig 102 649 esetet jelentettek az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban: Olaszországban (41 035), Spanyolországban (17 147), Németországban (14 138), Franciaországban (10 995), az Egyesült Királyságban (3 277). ), Hollandia (2 460), Ausztria (2 196), Belgium (1 795), Norvégia (1 552), Svédország (1 423), Dánia (1 151), Portugália (785), Csehország (694), Írország (557), Görögország (464), Finnország (400), Lengyelország (355), Luxemburg (345), Izland (330), Szlovénia (319), Románia (277), Észtország (267), Szlovákia (123), Bulgária (105), Horvátország (104), Lettország (86), Magyarország (85), Ciprus (58), Málta (53), Litvánia (48) és Liechtenstein (25).
2020. március 20-ig 4 885 haláleset jelentettek az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban: Olaszországban (3 407), Spanyolországban (767), Franciaországban (372), az Egyesült Királyságban (144), Hollandiában (76), Németországban ( 43), Belgium (21), Svédország (10), Ausztria (6), Dánia (6), Norvégia (6), Görögország (5), Lengyelország (5), Luxemburg (4), Bulgária (3), Írország ( 3), Portugália (3), Horvátország (1), Magyarország (1), Izland (1) és Szlovénia (1).
A következő országok / területek már korábban jelentettek olyan eseteket az országban, amelyhez tartoznak, de 2020. március 20-tól ezeket az eseteket függetlenül jelenteni fogják napi jelentéseinkben: Kajmán-szigetek, Feröer-szigetek, Gibraltár, Grönland, Guernsey, Jersey és Holland Antillák . Ezért az ezen országok / területek vonatkozásában jelentett összes eset új esetként jelenik meg (n = 100) a mai jelentésben.
EU / EGT és az Egyesült Királyság Olyan esetek, halálesetek
Olaszország 41035 3407
Spanyolország 17147 767
Németország 14138 43
Franciaország 10995 372
Egyesült Királyság 3277 144
Hollandia 2460 76
Ausztria 2196 6
Belgium 1795 21
Norvégia 1552 6
Svédország 1423 10
Dánia 1151 6
Portugália 785 3
Cseh Köztársaság 694 0
Írország 557 3
Görögország 464 5
Finnország 400 0
Lengyelország 355 5
Luxemburg 345 4
Izland 330 1
Szlovénia 319 1
Románia 277 0
Észtország 267 0
Szlovákia 123 0
Bulgária 105 3
Horvátország 104 1
Lettország 86 0
Magyarország 85 1
Ciprus 58 0
Málta 53 0
Litvánia 48 0
Liechtenstein 25 0
Teljes 102649 4885
 

A COVID-19 laboratóriumilag megerősített eseteinek terjesztése az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban, 2020. március 20-tól

A COVID-19 laboratóriumilag megerősített eseteinek terjesztése az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban, 2020. március 20-tól
 A COVID-19 laboratóriumilag megerősített eseteinek terjesztése az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban
 

A COVID-19 földrajzi eloszlása  az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban, 2020. március 20-tól

A COVID-19 földrajzi eloszlása ​​az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban, 2020. március 20-tól
 A COVID-19 földrajzi eloszlása ​​az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban
1. Kórokozó

A koronavírusok lipid burokkal rendelkező, egyszálú RNS vírusok.  Embert és számos állatfajt képesek megbetegíteni, jellemzően  madarakat és emlősöket, mint például tevéket, macskákat, denevéreket. A koronavírusok zoonozisok, képesek állatról emberre terjedni. Jelenleg hét koronavírusról ismert, hogy képes humán fertőzéseket és megbetegedések is előidézni. A koronavírus fertőzések okozta megbetegedések változó súlyosságúak lehetnek, a hétköznapi náthától  a súlyosabb légúti megbetegedésekig. Négy humán koronavírus általában enyhe- mérsékelten súlyos felső légúti tüneteket okoz, míg a Közel-Keleti légúti koronavírus (MERS-CoV) és a súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus (SARS-CoV) súlyos, akár életveszélyes légúti megbetegedésekhez is vezethet. (A SARS-CoV okozta további humán megbetegedések kialakulását a 2003. évi járványügyi intézkedések sikeresen megakadályozták.)

A 2019 végén  Vuhanban kialakult tüdőgyulladás-járvány hátterében álló egy újonnan kialakult, a béta-koronavírusok családjába tartozó vírust azonosítottak. Az új koronavírus elnevezése 2020. február 12-től „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV-2), az általa okozott megbetegedés a pedig „koronavírus-betegség 2019” (coronavirus disease 2019), melynek rövidített változata a COVID-19.

  1. A fertőzés forrása: jelenleg ismeretlen. A kezdeti esetek közös epidemiológiai kapcsolata a vuhani tengeri és élő állat piaccal erősen valószínűsíti egy ott előforduló állat, mint zoonotikus forrás szerepét a járvány kialakulásában, azonban ennek beazonosítása még nem történt meg. Feltehetően ezen – jelenleg még nem beazonosított – állatfaj segítségével jutott át a vírus denevérekből emberre. Az új koronavírus emberről-emberre történő terjedését igazolták: ember is lehet a fertőző forrás.
  2. A terjedés módja: az emberről-emberre történő terjedés jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal történik.
  3. Lappangási idő: a jelenlegi adatok szerint általában 5-6 nap (2-14 nap).
  4. A fertőzőképesség tartama: Az eddigi adatok alapján a fertőzőképesség a tünetek meglétekor a legnagyobb, de jelenlegi ismereteink szerint fertőzőképesség előfordulhat a megbetegedés kezdete előtt is. Valószínűleg a tünetek súlyosságával arányos a fertőzőképesség.

Jelenlegi ismeretink szerint az új koronavírussal történő fertőződés esetén a légúti mintákból a tünetek megjelenését megelőző 1-2 napban már kimutatható a vírus. Közepes súlyosságú megbetegedés esetében 7-12 napig, súlyos megbetegedés esetén akár 2 hétig is kimutatható a vírus a légúti mintákban, a fertőzőképesség feltehetően ugyanebben az időszakban áll fenn.

Kínai adatok alapján a tünetek kialakulását követően az ötödik naptól 4-5 héten keresztül kimutatható a székletből a vírus RNS-e; ugyanakkor további mintákban is igazolták a jelenlétét (nyál, teljes vér, szérum, vizelet). Ennek a pontos klinikai relevanciája még nem ismert, mivel a vírus RNS kimutatása nem jelent automatikusan fertőzőképességet.

Az új koronavírussal történő fertőződés esetén a legtöbb emberben kialakul a megbetegedés. Ritkák az olyan esetek, ahol tünetmentesen zajlik le a fertőzés (becsülten 1-3%) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem tartja ezeket az eseteket a járvány lényeges mozgatórugójának.

  1. Fontosabb tünetek és kockázati csoportok: A WHO adatai szerint a megbetegedés jellemzően lázzal (a betegek 88%-ánál), száraz köhögéssel (68%), fáradékonysággal (38%) jár. Előfordul produktív köhögés (33%), nehézlégzés (19%), torokfájás (14%), fejfájás (14%), izom- vagy ízületi fájdalom (15%), hidegrázás (11%). Ritkább tünet a hányás (5%), hasmenés (4%).

A betegség leggyakrabban (kb. 80%-ban) enyhe vagy közepesen súlyos formában zajlik, ekkor a klinikai kép az enyhe légúti fertőzéstől a nem súlyos tüdőgyulladásig terjedhet. A megbetegedések 14%-a súlyos lefolyású. A betegek 6%-ánál alakulhat ki kritikus állapot, amikor légzési elégtelenség, szeptikus sokk, többszervi elégtelenség jelentkezik.

A letalitás 2-3% között változik, amelyet jelentősen befolyásol a vírus terjedésének intenzitása, illetve az érintett terület jellemzői (pl. demográfiai mutatók, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés), általában legmagasabb az idősek körében.

Kockázati csoportok: A betegség súlyos formája leginkább a 60 évnél idősebbeket és a krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, malignus megbetegedés) szenvedőket érinti.

A várandós nők új koronavírus okozta megbetegedésével kapcsolatban adatok korlátozottan állnak rendelkezésre; jelenlegi tudásunk szerint hasonló klinikai megjelenéssel zajlik, mint a felnőtt populációban.

Szintén korlátozottan állnak rendelkezésre adatok a gyermekek érintettségéről, feltehetően ők éppúgy megfertőződhetnek, mint a felnőttek, azonban náluk a betegség jellemzően tünetmentes vagy enyhe formában zajlik, igen ritka a szövődmény kialakulása.

 7. Teendők a beteggel:

 7.1. Jelentés:

Az esetdefiníciónak megfelelő gyanús/kivizsgálás alatt álló beteget (lásd alább: 7.1.1. pont) az eset minősítését követően a kezelőorvos (pl. háziorvos, járóbeteg-szakellátás orvosa, mentőszolgálat orvosa) haladéktalanul, telefonon jelenti az illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztályának. A járási hivatal népegészségügyi feladatkörben eljáró munkatársa haladéktalanul értesíti a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályát.

Fekvőbeteg-ellátó intézményben történő ellátás/felvétel esetén (a beutalóval/mentővel érkező beteg esetén, és akkor is, ha az első ellátást az intézmény nyújtja) haladéktalanul, közvetlenül az illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályát kell értesíteni. Munkaidőn kívül a jelentést a megyei kormányhivatal készenlétéhez kell megtenni.

A megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztálya a gyanús/kivizsgálás alatt álló eseteket a kormányhivatalok számára megadott táblázat kitöltésével naponta egyszer (hétvégén is) 16 óráig írásban jelenti az NNK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának (a keszenlet.jarvany@nnk.gov.hu és a jarvany.surv@nnk.gov.hu e-mail címeken).

Amennyiben a gyanús/kivizsgálás alatt álló beteg laboratóriumi vizsgálatának eredménye alapján az eset besorolása valószínűsített vagy megerősített esetre változik, akkor az OSZIR Járványügyi szakrendszerének fertőző beteg jelentő alrendszerében a lakcím szerint illetékes járási/kerületi hivatal népegészségügyi feladatkörben eljáró munkatársa a laboratóriumi lelet alapján létrehozza az un. betegségesetet, ezzel nyilvántartásba veszi a beteget.

A járási/kerületi hivatal népegészségügyi feladatkörben eljáró munkatársa (szükség esetén a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztálya segítségével) az OSZIR rendszerében kitölti az egyedi adatgyűjtő lapot a rendelkezésre álló adatokkal. Az adatgyűjtő lapon kért adatokban bekövetkező változásokat folyamatosan aktualizálni kell.

Az adatgyűjtő lapon közölt információk alapján tesz eleget a nemzetközi jelentési kötelezettségnek az NNK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztálya hivatalosan megadott jelentési útvonalakon.

7.1.1. Esetek osztályozása

7.1.1.1.Gyanús eset / Kivizsgálás alatt álló eset

Amennyiben az alábbi három kategória közül legalább egy teljesül, akkor a beteg gyanús esetnek minősül és ennek megfelelően kell eljárni, beleértve az új koronavírus irányában történő diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatot is.

  1. Olyan akut légúti fertőzésben szenvedő beteg, akinél az alábbi, hirtelen kezdődő tünetek közül legalább egy fennáll: láz (≥38°C), köhögés, légszomj, ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban külföldön járt.
  2. Olyan beteg, aki akut légúti fertőzésben szenved, ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban szoros kapcsolatban volt új koronavírussal megerősítetten vagy valószínűsítetten fertőzött személlyel.

Szoros kapcsolatban álló személynek minősül az, aki a valószínűsített vagy a megerősített COVID-19 fertőzöttel

  • egy háztartásban él;
  • személyes kapcsolatba került (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
  • zárt légtérben tartózkodott (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő) [pl. munkahelyen egymás közelében, iskolában egy osztályteremben, kórházi beteglátogatás során];
  • közvetlen fizikai kapcsolatba került új koronavírussal fertőzött személlyel (pl. kézfogás útján);
  • védőeszköz alkalmazása nélkül új koronavírussal fertőzött beteg váladékával érintkezett (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papír zsebkendőhöz);
  • a repülőúton
    • bármilyen irányban 2 ülésnyi távolságban ült
    • COVID-19 beteget ápolt,
    • a repülőgép személyzeteként az új koronavírussal fertőzött beteg ülőhely szektorában látott el szolgálatot,
    • amennyiben a tünetek súlyossága vagy a COVID-19 beteg mozgása indokolja, a repülőgép nagyobb területére vagy akár egészére kiterjeszthető a kontaktuskutatás;
  • az előírt egyéni védőeszköz megfelelő alkalmazása nélkül a COVID-19 beteg közvetlen ellátásában/ápolásában részt vett vagy laboratóriumi dolgozóként COVID-19 beteg mintáit kezelte.
  1. Olyan súlyos akut légúti fertőzésben szenvedő beteg, akinél a láz (≥38°C) mellett légúti megbetegedés legalább egy tünete/klinikai jele fennáll (pl. köhögés, légszomj, tüdőgyulladás klinikai vagy radiológiai jele)ÉS állapota kórházi kezelést indokol.

A klinikai és a járványügyi adatok alapján az orvos (háziorvos, kezelőorvos) és/vagy a népegészségügyi hatóság dönthet úgy, hogy egy légúti tüneteket mutató betegnél új koronavírus kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatot kezdeményez akkor is, ha a beteg nem felel meg szigorúan a fentiekben leírt esetdefiníció egyikének sem.

Például, ha a fekvőbetegek, egészségügyi dolgozók körében vagy más szoros közösségben (pl. munkahelyen, családi, baráti közösségben) akut légúti fertőzések halmozódása fordul elő.

7.1.1.2. Valószínűsített eset

Az a gyanús eset, akinek a COVID-19 miatt végzett laboratóriumi vizsgálati eredménye kétes, vagy akinek pan-koronavírus vizsgálati eredménye pozitív.

7.1.1.3. Megerősített eset

Minden olyan személy, akinél laboratóriumi módszerrel igazolták az új koronavírus által okozott fertőzést (klinikai tünetekkel vagy klinikai tünetek nélkül).

7.2. Elkülönítés: mind a gyanús/kivizsgálás alatt álló, mind a valószínűsített, mind az igazolt eset elkülönítése kötelező.

7.2.1. Gyanús kivizsgálás alatt álló beteg:

  1. Amennyiben a háziorvos által telefonon elvégzett kockázatelemzés alapján a gyanús/ kivizsgálás alatt álló betegnek enyhe tünetei vannak, és nem tartozik a betegség szempontjából kockázati csoportba, és otthonában a megfelelő elkülönítése megoldható, akkor otthonában/tartózkodási helyén kerül elkülönítésre. A háziorvos értesíti az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) a légúti mintavétel céljából. Ennek eredményéről a háziorvos értesíti a beteget.
  2. Amennyiben a beteg állapota kórházi ellátást igényel a tünetek súlyossága (pl. dyspnoe, tüdőgyulladás) miatt és/vagy rizikó csoportba tartozik, illetve az otthoni elkülönítés nem megoldható (pl. rizikócsoportba tartozó családtag) az OMSZ a területileg illetékes infektológiai osztályra vagy járványkórházba, vagy a COVID-19 beteg ellátására kijelölt egyéb intézménybe/osztályra szállítja a beteget, ahol az elkülönítése, az ellátása és a mintavételezés megtörténik.

https://www.nnk.gov.hu/index.php/egeszsegugyi-igazgatasi-foosztaly/nyilvantartasok/ellatasi-teruletek-nyilvantartasai/237-fekvobeteg-ellatast-nyujto-egeszsegugyi-szolgaltatok-teruleti-ellatasi-kotelezettsege

7.2.2. Laboratóriumi vizsgálattal megerősített COVID-19 betegek

A laboratóriumi vizsgálattal megerősített betegeket el kell különíteni.

  1. a) Az otthonában elkülönített beteg a pozitivitás megállapítása után is maradhat otthonában.
  2. b) Amennyiben a fekvőbeteg intézményben ápolt betegnél igazolódik az új koronavírus pozitivitás, ha ott megoldható, a beteg elkülönítése az ellátó intézményben történik. Amennyiben az elkülönítés a beteget eddig ellátó intézményben nem megoldható, akkor a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező infektológiai osztályon kell elkülöníteni.

https://www.nnk.gov.hu/index.php/egeszsegugyi-igazgatasi-foosztaly/nyilvantartasok/ellatasi-teruletek-nyilvantartasai/237-fekvobeteg-ellatast-nyujto-egeszsegugyi-szolgaltatok-teruleti-ellatasi-kotelezettsege

Amennyiben a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező infektológiai osztály kapacitása nem elegendő a laboratóriumi vizsgálattal igazolt betegek ellátása az alábbi kijelölt járványkórházakban történhet:

  1. Dél-pesti Centrumkórház- Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC) Szent László telephelye (1097 Budapest, Albert Flórián út 5.)
  2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Semmelweis Tagkórház (MISEK) (3529 Miskolc, Csabai kapu 9-11.)
  3. Tolna Megyei Balassa János Kórház (székhely: 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 5-7.)
  4. Magyar Imre Kórház (székhely: 8400 Ajka, Korányi F. u. 1.)
  5. Kiskunhalasi Semmelweis Kórház (székhely6400, Kiskunhalas, Dr. Monszpart László u. 1.)

7.3. Diagnosztikus és egyéb célból végzendő mikrobiológiai vizsgálatok

7.3.1. Valamennyi fekvőbeteg intézményben ellátott gyanús/kivizsgálás alatt álló betegnél kötelezően el kell végezni a laboratóriumi vizsgálatot.

Az enyhe tüneteket mutató, otthonában elkülönített betegnél lehetőség szerint történjen mintavétel a rendelkezésre álló (mintavételezési és laboratóriumi vizsgálati) kapacitások priorizálásának figyelembe vételével.

Alsó vagy felső légúti (orr-, garattörlet) váladékot kell küldeni az erre kijelölt laboratóriumok egyikébe a vírus direkt kimutatására. A kijelölt laboratóriumok: NNK, DPC, Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Synlab Hungary Kft.

Amennyiben felső légúti minta vételére kerül sor, az orr- és garattörletet külön pálcával kell levenni, de a két pálcát ugyanabba a VTM tartályba kell belemosni.

A minta minőségének szempontjából felső légúti minta esetén legelőnyösebb a reggeli mintavétel, mielőtt a beteg ételt vagy italt fogyasztott volna. Szintén a minta minőségének szempontjából orrtörlet vételekor a mintavételező pálcát magasan fel kell vezetni az orrüregbe.

Az új koronavírus fertőzés kizárásához 48 óra különbséggel vett második légúti minta vizsgálatára is szükség van.

7.3.2. Az igazolt beteg állapotának követéséhez vett orrtörlet mintájának pálcáját és a garattörlet mintájának pálcáját külön-külön VTM tartályba kell belemosni.

7.3.3. A gyógyult beteg elbocsátásához minimum 24 óra különbséggel levett, 3 negatív eredményű légúti minta szüksége. Az egyidőben levett orr és garattörlet mintavevő pálcáját ugyanabba a VTM tartályba lehet belemosni. Az első felszabadító mintát a betegtől a tünetek kezdetét követően legalább 7 nappal vagy a láz megszűnése után legalább 3 nappal kell levenni. Esetleges tovább mintatípusok szükségességéről a laboratóriummal kell egyeztetni.

7.4. Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok a betegellátás során

Figyelembe véve az új koronavírusról eddig ismerteket és a koronavírusok terjedési módját, az egészségügyi intézményekben az új koronavírus terjedésének megelőzésére javasolt infekciókontroll gyakorlat hasonló a súlyos, akut légúti tünetegyüttes (SARS) megelőzése céljából végzett infekciókontroll gyakorlatához, amelyet a válsághelyzeti intézményi intézkedési terv szabályoz.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alapvető (standard) óvó-védő rendszabályokban foglalt fertőzés-megelőzési előírásokat minden beteg ellátása folyamán be kell tartania az egészségügyi dolgozóknak. A kézhigiénés szabályok betartása mellett az egészségügyi dolgozóknak bármely légúti megbetegedés tüneteit mutató beteg ellátása esetén sebészi orr-szájmaszkot kell viselnie, függetlenül attól, hogy felmerül-e az új koronavírus megbetegedés lehetősége.

A fertőzés megelőzésének alapelvei az egészségügyi ellátás során:

  1. Korai felismerés és elkülönítés
  2. Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok alkalmazása a betegellátásban
  3. Környezet- és eszközfertőtlenítés
  4. Egészségügyi dolgozók és a látogatók oktatása
  5. Tárgyi és személyi feltételek biztosítása
  6. Korai felismerés és elkülönítés

A fertőzésre gyanús betegek korai felismerése a klinikai tünetek és az anamnézis alapján, valamint a fertőzésre gyanús esetek haladéktalan elkülönítése szükséges. Az anamnézis felvételekor a beteg alapos kikérdezése a legfontosabb. Elkülönítésig a légúti tüneteket mutató betegre adjunk sebészi orr-szájmaszkot.

Amennyiben új koronavírus okozta fertőzésre gyanús eset kerül azonosításra, a beteget haladéktalanul el kell különíteni. A gyanús (kivizsgálás alatt álló), valószínűsített, illetve megerősített COVID-19 betegeket jól szellőző, lehetőleg komfortos, külön (egyágyas) kórteremben kell elhelyezni. Amennyiben nem áll rendelkezésre külön kórterem, a megerősített COVID-19 betegek kohorsz izolációja is lehetséges, de az ágyak egymástól való távolsága legalább egy méter legyen. A kórterem ajtaját csukva kell tartani. A valószínűsített, illetve megerősített eseteket negatív (a környezeténél alacsonyabb) nyomású kórteremben kell elhelyezni, ha erre biztosítottak a lehetőségek.

Amennyiben az intézménybe, pl. járványügyi zárlat céljából került személy tünetmentes, de az elvégzett laboratóriumi vizsgálat alapján új koronavírussal fertőzöttnek bizonyul, az ilyen személy ne legyen egy kórterembe elhelyezve tünetes COVID-19 beteggel.

Amennyiben az új koronavírus okozta megbetegedésben szenvedő beteget ellátó egészségügyi dolgozóknál a beteggel való utolsó kontaktust követő 14 napon belül légúti fertőzés tünete jelentkezik, akkor az egészségügyi dolgozó köteles a tünet(ek) megjelenéséről a kórházhigiénés szolgálatot azonnal értesíteni.

  1. Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok alkalmazása a betegellátásban

Az új koronavírus okozta megbetegedésre gyanús (kivizsgálás alatt álló), valószínűsített, illetve megerősített eset ellátása esetén a fokozott biztonság érdekében szigorúan be kell tartani az alapvető (standard) óvó-védő rendszabályok mellett a cseppfertőzéssel, a légúti terjedéssel, valamint a közvetlen vagy közvetett kontaktussal terjedő fertőzések megelőzésére vonatkozó óvó-védő rendszabályokat. (A fenti rendszabályok részleteit tartalmazó egyoldalas, kinyomtatható és az egészségügyi intézményben kihelyezhető tájékoztatók a 2020. március 2-án kiadott eljárásrend részeként került megküldésre.)

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alapvető (standard) óvó-védő rendszabályokban foglalt fertőzés-megelőzési előírásokat minden beteg esetében be kell tartani. A kézhigiénés szabályok betartása mellett az egészségügyi dolgozóknak bármely légúti fertőzés tüneteit mutató beteg ellátása esetén sebészi orr-szájmaszkot kell viselnie, függetlenül attól, hogy felmerül-e az új koronavírus megbetegedés lehetősége.

A fent hivatkozott infekciókontroll óvó-védő rendszabályok közül kiemelendő:

  • Megfelelő kézhigiénés gyakorlat alkalmazása a „kézhigiéne öt momentuma” alapelvnek megfelelően, szigorúan betartva valamennyi beteg ellátása során: (1) a beteg érintése előtt, (2) aszeptikus beavatkozás előtt, (3) a vérrel vagy testváladékkal való expozíció után, (4) a beteg érintése után, (5) a beteg környezetének érintése után
  • Amennyiben a beteg állapota engedi, a betegnek sebészi orr-szájmaszkot célszerű viselnie.
  • Az izolációs (elkülönítő) kórteremben, illetve a beteget érintő bármely ellátás során a személyzetnek az alábbi, szakszerűen felvett, megfelelően illeszkedő egyéni védőeszközökből álló védőfelszerelést kell viselnie:
    • FFP2 vagy FFP3 respirátor (légzésvédő),
    • védőszemüveg vagy arcvédő,
    • kesztyű (egyszerhasználatos),
    • védőruha vagy köpeny (hosszú ujjú, egyszerhasználatos, vízlepergető anyagú).
  • Amennyiben respirátor csak korlátozottan áll rendelkezésre, akkor rangsorolni kell, hogy mely beavatkozásoknál alkalmazzák. Legfontosabb az aeroszol-képződéssel járó beavatkozásoknál, a gyanús/valószínűsített/megerősített COVID-19 eset ellátásakor, beleértve az orr- és garattörlet minta vételét, ekkor a dolgozónak lehetőség szerint mindig FFP2/FFP3 légzésvédőt kell viselnie. Respirátor alkalmazása szempontjából magas prioritásúnak számít a COVID-19 beteg közvetlen betegellátása. A bármilyen okból levett respirátor, nem használható újra. Légzésvédő hiánya esetén az egészségügyi dolgozóknak a rendelkezésre álló lehető legmagasabb szűrőfokozattal rendelkező maszkot szükséges viselnie. Respirátor korlátozott elérhetősége esetén a takarító személyzetnek és a hulladékot kezelő személyzetnek sebészi maszkot ajánlott viselnie, a többi védőeszköz mellett (kesztyű, védőszemüveg/arcvédő, köpeny).
  • A védőszemüvegnek illeszkedés szempontjából kompatibilisnek kell lennie a respirátorral. A hosszú ujjú, egyszerhasználatos, vízlepergető anyagú védőruhának vagy köpenynek nem kell sterilnek lennie. Ez alól kivétel, ha steril környezetben kell viselni azt, pl. műtőben. Ha vízlepergető anyagú védőruha vagy köpeny nem elérhető, akkor egyszerhasználatos műanyag kötény is viselhető a nem-vízlepergető anyagú védőruha vagy köpeny felett. Valamennyi védőeszköz esetében fontos a megfelelő méret/illeszkedés, mivel nem megfelelő illeszkedés esetén az eszköz viselése nem nyújt védelmet.
  • Az egyéni védőeszközök szakszerű felvétele előtt és szakszerű levétele után kézfertőtlenítést kell végezni.
  • Az aeroszol-képződéssel járó beavatkozásokat lehetőség szerint egy jól szellőző, külön kórteremben/vizsgáló helyiségben kell végezni. A beavatkozásban a lehető legkevesebb személy vegyen részt.
  • Az aeroszol-képződéssel járó beavatkozások során (pl. intubáció, légúti leszívás, bronchoscopia) a légúti izoláció szabályait kell betartani, és megfelelően illeszkedő FFP2/FFP3 respirátort kell alkalmazni védőszemüveg vagy arcvédő, kesztyű (egyszer használatos), védőruha vagy köpeny alkalmazása mellett. Az egyéni védőfelszerelés szakszerű felvétele előtt és szakszerű levétele után kézfertőtlenítést kell végezni.
  • A kórterembe csak a beteg ellátásában részt vevő egészségügyi dolgozók léphetnek be, az egyéb kórházi dolgozók (ideértve a takarítókat is) számát korlátozni kell és valamennyi, az ellátásban részt vevő személyt regisztrálni szükséges.
  • A beteg ellátása során lehetőleg egyszer használatos eszközöket kell használni. A nem egyszer használatos eszközöket a gyártó előírása szerint kell fertőtleníteni/sterilizálni.
  • A kórteremben folyamatos környezet fertőtlenítés szükséges. A beteg távozását követően a kórteremben zárófertőtlenítést kell végezni.
  • A beteg textíliája a kórteremben, „fertőző” megjelölésű, lehetőség szerint olvadó zsákban gyűjtendő. A szennyes textília számolása nem megengedett. A textíliák mosása során az egészségügyben alkalmazott fertőtlenítő mosási eljárások alkalmazandók.
  • A betegek indokolatlanul nem hagyhatják el a kórtermet.
  • A kórterem indokolt elhagyása (a beteg vizsgálatra, más intézménybe szállítása, stb.) esetén gondoskodni kell arról, hogy a beteg sebészi orr-szájmaszkot viseljen. A beteget szállító személyzet számára is kötelező a védőeszközök alkalmazása és a megfelelő kézhigiénés gyakorlat (kézfertőtlenítés az „öt momentum” elvnek megfelelően). A vizsgálatot végző osztállyal/részleggel előzetesen egyeztetni kell: a beteg vizsgálatára úgy kerüljön sor, hogy a vizsgálóhely fertőtlenítő takarítása a vizsgálat után a lehető leghamarabb megtörténhessen.
  • A beteg csak a legindokoltabb esetben és korlátozott módon látogatható (pl. beteg gyermeket szülei), az intézmény eseti elbírálása alapján. A látogatók előzetes regisztráció és megfelelő felkészítés után léphetnek a kórterembe. A felkészítés során a látogatókat meg kell tanítani a védőeszközök megfelelő használatára és a helyes kézfertőtlenítési gyakorlatra. A védőeszköz-használatot ellenőrizni kell. Monitorozni kell, hogy a betegnél történt legutóbbi látogatást követő 14 napon belül a látogatónál kialakult-e az új koronavírus megbetegedésre jellemző tünet.
  1. Környezet- és eszközfertőtlenítés

A környezet folyamatos és zárófertőtlenítése szükséges virucid hatású szerrel. A koronavírus lipidburokkal rendelkezik, ezért a legtöbb egyfázisú tisztító-, fertőtlenítőszer hatásos ellene.

  1. Egészségügyi dolgozók és a látogatók oktatása

A dolgozókat és a látogatókat oktatni kell a helyes kézhigiénére, a szükséges egyéni védőfelszerelés helyes használatára (különösen a védőeszközök felvételének és levételének helyes sorrendjére és módjára), a légzési higiénére és köhögési etikettre. Ajánlott, hogy csak azon egészségügyi dolgozók vehessenek részt új koronavírus okozta megbetegedésre gyanús (kivizsgálás alatt álló), valószínűsített, illetve megerősített esetek ellátásában, akik demonstrálták kompetenciájukat az egyéni védőeszközök megfelelő használatában. Az oktatás az egészségügyi intézmény feladata.

  1. Tárgyi feltételek biztosítása

Az alapvető (standard) óvó-védő rendszabályok, valamint a cseppfertőzéssel, a légúti terjedéssel és a kontaktussal terjedő fertőzések megelőzését szolgáló óvó-védő rendszabályok folyamatos alkalmazásához elengedhetetlen az, hogy a szükséges (egyszerhasználatos és egyéb) eszközök folyamatosan és elegendő számban az egészségügyi dolgozók számára rendelkezésre álljanak. Az eszközök biztosítása az egészségügyi intézmény feladata.

Kiegészítő információk a bármely formában alapellátást (pl. háziorvos, alapellátó fogorvos), járóbeteg-szakellátást vagy sürgősségi (pl. háziorvosi ügyeleti) ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók számára:

  • Az egészségügyi szolgáltatónak ismernie kell az új koronavírus okozta megbetegedés klinikai tüneteit, rizikótényezőit (különös tekintettel az utazási anamnézisre), az esetek osztályozását (gyanús, valószínűsített, megerősített eset), az infekciókontroll óvó-védő rendszabályokat, az esetek járványügyi bejelentésének követelményeit, és az esetek szállítására, áthelyezésére vonatkozó ajánlásokat.
  • A légúti tünetekkel jelentkező beteg ellátása során sebészi maszk viselése és a vizsgálóhelység lehetőség szerinti folyamatos szellőztetése indokolt.
  • A légúti tünetekkel fogászati ellátásra jelentkező beteg fogászati ellátását a sürgős beavatkozásokra célszerű szorítani, a nem sürgős beavatkozások elhalasztásával. Előzetes, telefonon történő időpont egyeztetéskor célszerű a betegeknél rákérdeni légúti tünetek esetleges fennállására.
  • Az új koronavírus okozta megbetegedésre gyanús (kivizsgálás alatt álló), valószínűsített, illetve megerősített eset ellátása esetén kötelező a személyzetnek az alábbi egyéni védőeszközökből álló védőfelszerelést kell viselnie: megfelelően illeszkedő FFP2/FFP3 respirátor (hiánya/korlátozott elérhetősége esetén lásd fenti B pont), védőszemüveg vagy arcvédő, kesztyű (egyszer használatos), védőruha vagy köpeny (hosszú ujjú, egyszer használatos, vízlepergető anyagú). Az eszközök biztosítása az egészségügyi szolgáltató feladata. Az egyéni védőfelszerelés szakszerű felvétele előtt és szakszerű levétele után kézfertőtlenítést kell végezni.
  • Fontos a korai felismerés a tünettan és esetleges utazási anamnézis, illetve más releváns információk (pl. egy háztartásban élő családtag utazása, közvetlen munkatársak légúti betegsége) alapján.
  • Megfelelő kézhigiénés gyakorlatot kell alkalmazni a „kézhigiéne öt momentuma” alapelvnek megfelelően, szigorúan betartva valamennyi beteg ellátása során.
  • A légúti tünetekkel jelentkező beteg ne használja a tömegközlekedést, hanem egyénileg, autóval legyen kórházba szállítva kórházi ellátás indokoltsága esetén, sebészi maszk viselése mellett, illetve szükség esetén mentővel történjen a szállítás.
  • Környezet- és eszközfertőtlenítés (pl. betegvizsgáló asztal vagy szék, fonendoszkóp, lázmérő, egyéb többször használatos eszközök) szabályainak betartása szükséges a betegellátás során.
  • A beteg otthonában történő vizsgálat esetén az orvosnak biztosítani kell maga számára a fenti védőeszközöket és alkohol tartalmú kézfertőtlenítő szert, és gondoskodnia kell a keletkezett veszélyes hulladék szakszerű összegyűjtéséről és elhelyezéséről.

Az Országos Mentőszolgálat a saját intézkedési tervében leírtak szerint jár el az új koronavírus fertőzésre gyanús beteg szállításakor.

  1. Teendők a beteg környezetében

8.1. A beteggel kontaktusba kerül személyek felkutatása:

Kötelező felderíteni minden olyan személyt, aki a valószínűsítetten vagy igazoltan az új koronavírussal fertőzött beteggel kapcsolatba került a tünetek fennállása idején és a maximális elővigyázatosság érdekében a tünetek kialakulását megelőző két napban. A kontaktok kutatása során együttműködik a kórház helye szerinti megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztálya és a beteg lakhelye/tartózkodási helye szerint illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya.

A COVID-19 fertőzött kontaktja minden olyan személy, aki jelenleg nem mutat tüneteket, de kapcsolatban volt vagy kapcsolatban lehetett egy COVID-19 beteggel. A fertőződési kockázat függ az expozíció szintjétől, ami egyúttal meghatározza a megfigyelés típusát is. Az expozíció szintjének meghatározása esetenként nehéz lehet, és szükségessé teszi az eset kikérdezését.

Magas kockázatú expozíció (szoros kapcsolat):

  • A COVID-19 fertőzöttel egy háztartásban élő személy;
  • A COVID-19 fertőzöttel közvetlen fizikai kapcsolatba került személy (pl. kézfogás útján);
  • A védőeszköz alkalmazása nélkül a COVID-19 beteg fertőző váladékával érintkezett személy (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papír zsebkendőhöz);
  • A COVID-19 fertőzöttel személyes kapcsolatba került személy (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
  • A COVID-19 fertőzöttel zárt légtérben együtt tartózkodott személy (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő) [pl. iskolai osztályterem, irodai megbeszélés, kórházi váróterem);
  • Az előírt egyéni védőeszköz alkalmazása nélkül vagy potenciálisan sérült védőeszköz alkalmazása mellett a COVID-19 beteg közvetlen ellátásában/gondozásában részt vett egészségügyi, vagy ugyanezen módon a COVID-19 beteg mintáit kezelt laboratóriumi dolgozó;
  • Repülőúton:
    • a COVID-19 fertőzöttől bármely irányban 2 ülésnyi távolságban ült személy,
    • a COVID-19 beteg ápolásában részt vett útitárs vagy egyéb személy,
    • a repülőgép személyzeteként a COVID-19 beteg ülőhelyének szektorában szolgálatot ellátott személy.
    • Amennyiben a tünetek súlyossága vagy a COVID-19 beteg mozgása indokolja, a repülőgép nagyobb területén vagy akár egészén utazókra kiterjeszthető a szoros kapcsolat fogalma.

Alacsony kockázatú expozíció (alkalomszerű, rövid, eseti kapcsolat):

  • A COVID-19 fertőzöttel 15 percnél rövidebb ideig vagy 2 méteres távolságon kívül zárt légtérben együtt tartózkodó személy;
  • A COVID-19 fertőzöttel 15 percnél rövidebb ideig vagy 2 méteres távolságon kívül személyes kapcsolatba került személy;
  • A COVID-19 fertőzöttel bármilyen közlekedési eszközön együtt utazott személy.

Egészségügyi dolgozók

Az egészségügyi ellátással összefüggő terjedés magas kockázatára való tekintettel, és összhangban más országok hasonló ajánlásaival, a következő különleges intézkedések szükségesek az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatban:

Egyéni védőeszköz nélküli érintkezés (magas kockázatú expozíció) esetén:

  • aktív járványügyi megfigyelés ÉS
  • a munkavégzés felfüggesztése

az utolsó expozíciót követő 14 napig.

Az előírt egyéni védőeszköz használata melletti (védett) érintkezés esetén:

  • a munkavégzés folytatása,
  • önmegfigyelés és légúti tünetek észlelése esetén otthonában történő elkülönítés.

8.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat: Amennyiben az egyedi kockázatértékelés alapján a szoros kontaktok mintájának PCR vizsgálata szükséges, az orr- és garattörletek levételére a megfigyelés/zárlat helyén kerül sor.

8.3. Járványügyi megfigyelés: Bármely tünetmentes személyt, aki az új koronavírust tekintve valószínűsített vagy megerősített beteggel szoros kapcsolatba került járványügyi megfigyelés alá kell helyezni a betegségre jellemző láz és légúti tünetek esetleges megjelenésének azonnali észlelése érdekében.

A területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya a járványügyi vizsgálat során megkeresi a valószínűsített/megerősített esettel kontaktusba került személyeket, és a megerősített vagy valószínűsített COVID-19 beteg tüneteinek fennállása idején és a maximális elővigyázatosság érdekében a tünetek kialakulását megelőző két napban szoros kapcsolatba került személyeket 14 napig járványügyi megfigyelés alá helyezi.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 66. §-ában foglaltaknak megfelelően kell meghatározni a járványügyi megfigyelés, szükség esetén a járványügyi zárlat (karantén) tartamát. Az intézkedést a kontakt személy egyedi körülményeire adaptáltan kell meghozni olyan módon, mellyel biztosítható a fertőzés további terjedésének megelőzése.

Az egészségügyi rendszer és a mentőszállítás kapacitás túlterhelésének megelőzése érdekében és a rendelkezésre álló védőeszközök ésszerű felhasználása érdekében a szoros kontaktok megfigyelése otthonukban javasolt. Járványügyi zárlat (karantén) elrendelése kizárólag az intézkedés alá vont együttműködésének hiánya vagy az otthoni megfigyelés kivitelezhetetlensége esetén javasolt.

Az otthonukban elkülönített kontaktok az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 66. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a járványügyi megfigyelés tartama alatt foglalkozásuk gyakorlásában, kapcsolattartási jogukban és mozgási szabadságukban korlátozhatók. A járványügyi megfigyelés alatt álló személynek azonnal értesíteni kell a népegészségügyi hatóságot, ha a COVID-19 fertőzés okozta tünetek (pl. láz, köhögés, légszomj) jelentkeznek.

Amennyiben járványügyi zárlat kerül elrendelése, és ennek során a kötelezettek nem otthonukban, hanem egészségügyi vagy egyéb intézményben kerülnek elhelyezésre, akkor biztosítani kell, hogy a zárlat alá helyezettek egymástól elkülönítve, külön helyiségben legyenek. A járványügyi zárlat során csak kivételes esetben lehetséges „kohorsz izoláció”, mivel ez – a szakmai szabályoknak megfelelően – a betegek, azaz a COVID-19 fertőzöttek elhelyezése kapcsán alkalmazható. A zárlat alá helyezett személyek ellátását – beleértve az egészségügyi és az egyéb ellátást is (pl. étkezés biztosítása) – a dolgozó csak megfelelő védőeszközben végezheti, és az egyes zárlat alá helyezett személyek ellátása között a védőeszközök előírás szerinti cseréje szükséges.

Ha a járványügyi megfigyelés/zárlat alatt az esetdefinícióban leírt klinikai tünetek jelentkeznek, akkor a kontakt személyt „gyanús/kivizsgálás alatt álló beteg”-nek kell minősíteni, és az ott leírtak szerint kell eljárni.

Ha a járványügyi megfigyelés/zárlat ideje alatt laboratóriumi vizsgálat igazolja a COVID-19 fertőzést, akkor a kontakt személyt megerősített esetnek kell minősíteni, és az ott leírtak szerint kell eljárni.

Az alkalomszerű kapcsolatba került személyek esetén nincs szükség a hatóság által elrendelt járványügyi megfigyelésre, azonban a kontaktok figyelmét fel kell arra hívni, hogy az utolsó expozíciót követő 14 napig, a COVID-19 fertőzésre jellemző tüneteket (ideértve a bármilyen mértékű lázat, köhögést és légszomjat) kialakulását önmaguk ellenőrizzék.

A 2020. március 11-én a Magyar Közlöny 40. számában megjelent 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltak szerint járványügyi intézkedések tűrésére kötelezett személyek esetében a kormányrendelet szerinti előírásokat kell követni.

A kontaktustól számított 14 napon belül jelentkező tünetek esetén az újonnan felderített beteget is “gyanús/kivizsgálás alatt álló beteg”-nek kell minősíteni, függetlenül a megbetegedés súlyosságától, és eszerint kell eljárni.

8.4. Posztexpozíciós profilaxis: -

8.5. Fertőzőforrás-kutatás: kötelező

8.6. Terjesztő közeg felderítése:-

  1. Megelőzés: Fontos a lázas, köhögő emberekkel történő kontaktus kerülése, a köhögési, tüsszögési etikett betartása, a gyakori szappanos kézmosás.

Az utazási korlátozásokkal kapcsolatos információ a konzuli szolgálat honlapján érhető el: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/koronavirus

A fenti eljárásrend az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ ajánlásai és előírásai alapján került összeállításra, a nemzetközi szervezetek ajánlásainak változása esetén az eljárásrend frissítésre kerül.
Kiadó: Nemzeti Népegészségügyi Központ

Melléklet(ek):
Download this file (Eljárásrend_COVID19_2020.03.16..docx)Eljárásrend_COVID19_2020.03.16..docx

Az Egészségügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság a KEF tulajdonosi joggyakorlásába kerül november elsejétől.

Az egészségügyi szolgáltatók központosított közbeszerzéseivel kapcsolatos egyes döntésekről címmel jelent meg kormányhatározat a pénteki közlönyben. Ez kimondja, hogy a kormány egyetért azzal, hogy "az állami fenntartású fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények egyes beszerzéseinek központosításával, illetve a már jelenleg is központosított rendszerben történő beszerzések rendjének átalakításával az egészségügyi beszerzések koordinált, költséghatékony, tervezhető és átlátható módon kerüljenek lebonyolításra". Ennek a célnak a megvalósítása érdekében az állami fenntartású fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények beszerzéseinek lebonyolítását a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) végezze, az érintett intézmények igényei alapján.

Ennek a feladatnak a felelőse az emberi erőforrások minisztere és a pénzügyminiszter, határideje 2021. január elseje

A határozat arról is szól, hogy a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 2. § 3. pontja szerinti központi beszerző szervezetként – az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) helyett – a KEF kerüljön kijelölésre azzal, hogy a központosított közbeszerzési rendszerbe a csatlakozásra nem kötelezett egészségügyi szolgáltatók is beléphetnek.

Lényeges változás, hogy az ÁEEK tulajdonosi joggyakorlása alól az Egészségügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság a KEF tulajdonosi joggyakorlásába kerül november elsejétől.

A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ), a Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA), valamint az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) hivatalos, közös sajtóközleményt adott ki.

A közleményt jegyző öt szakmai szervezet szinte teljes egészében lefedi a magyarországi orvostechnikai, képalkotó diagnosztikai, in vitro diagnosztikai és gyógyászati segédeszköz szektorban gyártó, fejlesztő, forgalmazó és szolgáltató cégeket.

Letőlthető >>> Kész az összefogásra a magyarországi orvostechnikai szektor
Előremutató a napokban megjelent egészségipari stratégia a Világgazdaság által megkérdezett egészségipari szervezetek szerint. A szektorban több mint 44 ezren dolgoznak.

Az átfogó egészségipari stratégia és az ezt tartalmazó kormányhatározat is több ponton tartalmaz előremutató döntéseket – reagált több egészségipari szervezet a pénteken megjelent határozatra a Világgazdaság megkeresésére.

A jövőben az állam elsősorban a megfelelő felsőoktatási képzésekkel, a kormány külgazdasági kapcsolatainak rendelkezésr bocsátásával és a hazai közbeszerzések magyar gyártókkal szembeni hátrányos gyakorlatának kiküszöbölésével segítheti a hazai egészségipari kis- és közepes vállalkozásokat

– mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Példaként megemlítette a gyártók támogatását az új uniós orvostechnikai rendelet alkalmazására történő felkészüléskor, az orvostechnikai eszközök közbeszerzési eljárásainak vizsgálatát, illetve az úgynevezett jó gyakorlatok kialakítását. Az MDR kapcsán a főtitkár fontosnak tartja az eszköztanúsításra felkészítő szervezet létrehozását és azt is, hogy a hazai gyártók belföldön szerezhessék meg a megfelelő tanúsításokat.

A kormányhatározat szerint az innovációs és technológiai miniszternek és az emberi erőforrások miniszterének októberre, novemberre több előterjesztést is el kell készítenie.

Meg kell határozniuk egyebek mellett az egészségipar kitörési pontjait, és meg kell vizsgálniuk több részterületen a jogszabályi környezetet.

A közbeszerzések kapcsán az OSZ főtitkára szerint fontos lenne, hogy a hazai gyártók nagyobb volumenben, ezáltal nagyobb arányban vehessenek részt a hazai intézményi beszállításban. A legtöbb beszállítónak és a betegeknek is érdekük, hogy a tendereken az értékelési szempont ne kizárólag az alacsony ár legyen, hanem megfelelő súlyszámmal szerepeljen a minőség és az adott eszköz által nyújtott egészségnyereség is. Ám a konkrét programok Rásky László szerint még váratnak magukra. A szakember fontosnak tartja, hogy az állami szerepvállalás ne a tulajdonosi, illetve a menedzsmentdöntések meghozatalában történő részvételre irányuljon.

Úgy látja, hogy az orvostechnikai ipar az elmúlt évtizedekben nem sok közvetlen támogatást kapott, igaz, ennek megvolt az az előnye, hogy a cégek nem függnek az államtól, és jó néhány, a külpiacokon is versenyképes vállalkozás jött létre.

A stratégiának több pontja progresszív, ilyen például a kkv-ra vonatkozó támogatási rendszer és a tenderek áttekintése – mondta a Világgazdaságnak Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter főtitkára. Szerinte a mostani 18 százalékról akár 50 százalékra is nőhet a magyarországi orvostechnikai értékesítésben a hazai gyártók szerepe, ha felülvizsgálják az egészségipart is érintő egészségügyi beszerzések gyakorlatát. A magyar egészségipar jelentőségét mutatja, hogy évente 300 milliárd forint értéket állít elő, ebből 200 milliárd export.

Tóth Zsolt szerint

a koronavírus-járvány is rávilágított arra, mennyire fontos a hazai orvostechnikaieszköz-ipar: az a 85 milliárd forint, amelyet az állam erre a területre fordít, nagyban segítheti a hazai kkv-k fejlődését is.

A szektor több mint kétezer hazai vállalkozása 12 ezer főállású és 32 ezer bedolgozó munkatársat foglalkoztat. A kormányhatározat szerint létrehozandó egészségipari kockázati tőkealap kapcsán Tóth Zsolt közölte: olyan innovációs képességet támogató rendszerre van szükség, amely a meglévő hazai egészségipari gyártókat fejleszti, növekedésüket segíti.

forrás: https://www.vg.hu/kozelet/egeszsegugy-kozelet/megketszerezodhet-az-egeszsegipar-sulya-2846693/#

A 08.14-én pénteken a 2020.évi 189. számú Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint kormány elfogadja a több pilléren nyugvó hazai egészségipar fejlesztésére irányuló stratégiát.
A döntés részletesen szabályozza Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ezzel kapcsolatos feladatait. Ezek között szerepel a szektorban működő kkv-k több cikluson átívelő új támogatási rendszere, valamint például egy egészségipari kockázati tőkealap létrehozása.

forráshttps://magyarkozlony.hu/

Bővebbel: http://mediklaszter.hu/media/document/5f3a4ac27280f227759182.pdf
A Kormány célkitűzése a hazai egészségipar megerősítése annak érdekében, hogy a globális ellátási láncok megszakadása esetén is biztosítható legyen az egészségügyi ellátás.

Ennek megvalósítása érdekében szükséges azon hazai vállalkozások beruházásainak és kísérleti-fejlesztési tevékenységeinek támogatása, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a hazai egészségipar megerősítéséhez, a gyógyszer és gyógyászati eszköz gyártás határon belül tartásához, a hazai gyártóhelyek számának emelkedéséhez, kapacitásainak bővítéséhez, ezáltal a magyar gazdaság növekedéséhez és modernizációjához.

A fenti célok megvalósítását a Pénzügyminisztérium által kezelt Egészségipari vállalatok versenyképességének javítása előirányzat szolgálja.

(Pénzügyminisztérium)

A  Magyar Egészséggazdasági Társaság munkacsoport keretében megkezdte az orvostechnikai eszközök egészség-gazdaságtani értékelésére vonatkozó speciális ajánlások kidolgozását. A munkacsoporttal a szakmai kapcsolatot a Mediklaszter részéről Dr. Nagy Miklós társelnökünk tartja. A legutóbbi egyeztetésen a  következő megközelítések vitájára kerül sor:
  1. Olyan orvostechnikai eszközökkel végzett eljárások esetében, ahol nagyobb értékű készülék beszerzésére és telepítésére van szükség, az eszközzel végzett eljárás költséghatékonyságát elkülönítetten kell vizsgálni a beruházás megtérülésétől és a pénzügyi fenntarthatóságtól.
  2. Teljeskörű egészség-gazdaságtani értékelés nem szükséges minden indikációban, a leggyakrabban előforduló indikációk költség-hatékonyságára vonatkozó eredmény általánosítható más, hasonló költséget és egészségnyereséget biztosító indikációkra.
  3. Olyan orvostechnikai eszközök értékelése során, amelyek eredményességét befolyásolja az eszköz használójának gyakorlottsága, a bevezetését követő első időszakban gyengébb eredményességet kell feltételezni 1) a más országok adatai alapján elérhető tanulási görbét figyelembe véve 2) Bayes-i megközelítést alkalmazva.
  4. Olyan orvostechnikai eszközök esetében, ahol az elvégzett beavatkozások száma befolyásolja a kimeneteleket, a relatív hatásosságának és biztonságosságának megítélésekor nagy központokat, megfelelő licenccel rendelkező egészségügyi szakembereket célszerű feltételezni.
Bővebben
Dent-Art-Technik Kft új innovációs fejlesztése a Dental Aerosol Exhaustore elszívófej.


 
Ha az egészségügyi szektorban szeretne valaki piacra lépni, fontos megérteni, milyen közbeszerzési eljárások vannak érvényben az adott területen, országban. Ebben a cikkben összegeztük, hogy milyen lehetőségek vannak Európában.

Az Európai Unióban 5 fő elv érvényesül:
  • hátrányos megkülönböztetés tilalma,
  • egyenlő bánásmód,
  • átláthatóság,
  • arányosság,
  • kölcsönös elismerés
Ezt 2016 óta a 2014/24/EU keretirányelv szabályozza.

Ebben a szektorban nagyon fontos az átláthatóság és az alacsony korrupció, ami különösen jellemző az északi országokra. Ez az egész folyamatot áttekinthetővé teszi, de azt is jelenti, hogy sok esetben megnövekszik a döntéshozatali folyamat hossza és további szereplőket bevonása szükséges.
Vegyük például Dániát, ahol az öt dán régió rendelkezik hatáskörrel az állami és pszichiátriai kórházak, koraszülött centrumok, valamint speciális, fogyatékkal élők számára kialakított intézmények üzemeltetésére. Ezen kívül a dán városi önkormányzatok számos egészség megőrzéssel vagy rehabilitációval foglalkozó ellátást tesznek elérhetővé. Ilyenek például a betegségmegelőző és egészségfejlesztő központok, a fogászati ellátások gyerekek számára, vagy a rehabilitációs egységek.
A regionális, vagy megyei beszerzések többsége pályázati keretszerződések formájában történik, melyeket általában központosítanak. Ezzel szemben kisebb beszerzéseket közvetlenül a kórházak vagy egészségügyi egységek is kezdeményezhetnek. Fontos, hogy az egyes régiók között szoros együttműködés zajlik annak érdekében, hogy az egész országban összehangoltan működjön a rendszer. Erre példa a mentőhelikopterek üzemeltetése, vagy a hallókészülék biztosítása.
A regionális beszerzésekkel ellentétben a városi/települési beszerzések nagy része nem pályázati alapon történik. Általában több városi önkormányzat működik együtt ezen a téren egymással és az állammal. Ennek eredménye, hogy jelentős volumenű szerződések születnek sok résztvevő bevonásával. Ezekben megtalálható kötelező és önkéntes megállapodás is egyaránt.

Amennyiben pályázat kiírására kerül sor egy adott területen, akkor a legtöbb esetben nyílt, korlátozott vagy tárgyalásos eljárásokkal találkozhatunk. Ha egy korábban már használt termék beszerzésére kerül sor, azt dinamikus beszerzési rendszeren keresztül valósítják meg. Ezeken kívül, ha egy új, innovatív terméket vagy szolgáltatást szeretnének bevezetni, akkor azt innovációs partnerség keretein belül tehetik meg. Az elbírálás során meghatározzák, hogy az ajánlattevők a kritériumok alapján képesek-e a szerződés teljesítésére. Ebben az esetben a kritériumok még csak a cégre vonatkoznak (mint például technikai készség, vagy cégprofil). A döntésnél már annak meghatározása történik, hogy melyik ajánlat felel meg legjobban a meghatározott kritériumoknak (legalacsonyabb ár, minőség).
Közzétételi kötelezettség ebben az esetben is van, a cégeknek és állami szerveknek ezt különböző platformokon kell megtenniük, attól függően, hogy milyen jellegű a beszerzés, kik az érdekelt felek.

Összegezve a bemutatott dán példából levonható tanulságokat, a fenti eljárásrendek az egész EU területére érvényesek, természetesen helyi sajátosságokkal kiegészítve. Mielőtt az egészségügyi piacra lépünk, mindenképp érdemes a lehető legpontosabban megismerni az adott ország kívánalmait.

A Medtech4 Europe projekt az Európai Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásában valósul meg.
 
Alábbiakban hívjuk fel figyelmüket az EXIM új kárenyhítési programjára, mely már az EU ill. OECD országokra is kiterjed.
 
Három programot is elindított az Eximbank 

KÁRENYHÍTÉS | Immár a fejlett országok vállalkozásainak szállító magyar cégek is kaphatnak biztosítást

A vállalkozások hitelezése a megfelelő válasz a járvány okozta gazdasági problémák kezelésére – mondta Szabó István Attila, az Exim vezérigazgató-helyettese a Portfolio konferenciáján. Az Exim három új programot indított el. A kárenyhítő hitelprogram és a kárenyhítő hitelfedezeti program közös eleme, hogy mindazok a cégek igényelhetik, amelyek valamilyen mutatójuk romlásával igazolni tudják, hogy a járvány okozta gazdasági hatások kárvallottjai. A kárenyhítő hitelprogramban a cégek alapesetben az éves bérköltségük maximum kétszeresére, illetve a 2019-es árbevételük maximum 25 százalékára kérhetnek finanszírozást. Egyedi esetekben, likviditási tervvel kellően alátámasztva, nagyobb összeg is igényelhető. A kölcsön kamatozása forintalapon 0,1– 2,3, euróalapon 0,1–1,69 százalék lesz. A hazai kkv-k forintalapon három-, euróalapon egyéves futamidőre a minimális 0,1 százalékon kaphatnak hitelt.
Szabó István Attila elmondta, hogy a kereskedelmi bankok megnövekedett kockázatérzékenységét oldó kárenyhítő hitelfedezeti programjukban kis- és középvállalatok esetében a tőkeösszeg 80 százalékáig tudnak kezességet vállalni, nagyvállalatoknál ez 50 százalék. A kezességvállalás banki, saját és egyéb forrású programokból való finanszírozáshoz is kapcsolható. A futamidő hossza és a cégméret is befolyásolja, de a kkv-k esetében évi 80 bázispont a legmagasabb kezességvállalási díj.
Miután az új szabályok szerint az EU- és az OECD-tagállamokba irányuló céges szállításokra is lehet hitelbiztosítást kötni (hiszen a gazdaságilag fejlett országokban is vannak a járvány miatt megnövekedett fizetési kockázatú cégek), a Hitelbiztosítási program már a magyar exportrelációk 100 százalékát lefedi a követelések 95 százalékáig, maximum 360 napos halasztott fizetés esetén. A hitelbiztosítás díja a biztosított forgalom 0,2 százaléka.
 
Az EXIM fizetne akkor is a magyar eladónak, ha az uniós vevője nem fizet. Ezt is lehetővé tették a gazdaságvédelmi akcióterv keretében meghozott kormányrendeletek. Ezek lényegét foglalta össze Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója.

A kormány döntése értelmében, a Külgazdasági és Külügyminisztérium exporttámogatási csomagjának részeként az EXIM három új terméket indít el. Kedvezményes hitellehetőséget biztosít magyar cégeknek beruházásokhoz, illetve forgóeszköz-finanszírozáshoz úgy, hogy a kis- és középvállalkozások által felvett euróalapú hitel éves kamata egy éven belüli felvétel esetén csak 0,1 százalék lesz. Emellett egy hitelfedezeti- és egy vevőbiztosítási programot is elindítanak, lehetővé téve a magyar vállalkozásoknak, hogy fenntartsák a kereskedelmi banki hiteleiket, illetve azt, hogy az exportpiacokról érkező késedelmes fizetések ellen is védve legyenek.

Mindhárom termék kialakítása az EU-ban módosított szabályok alapján történt. A jogszabály-csomag egyik része az új uniós jogszabályoknak való megfelelést tartalmazza. A másik része 2020. december 31-éig érvényes, hiszen az új EU-támogatási szabályokat ez év végéig hagyták jóvá. A harmadik része inkább adminisztrációs csökkentés. Ez utóbbi azt jelenti, hogy abban az esetben, amikor a kereskedelmi banki hitelek hozzáférhetősége csökken vagy a vállalatfinanszírozásban piaci hiány keletkezik, az állami tulajdonú bankoknak kell előrébb lépniük. Erre felkészülve javasolt az EXIM néhány adminisztrációs könnyítést – ezeket támogatta is a kormány, ezek jelentek meg rendeletekben.

A hitelprogram egy kamattámogatott hitelt tesz elérhetővé, aminek a kamattámogatását az új, megemelt 800 ezer eurós de minimis kerettel tudja nyújtani az állami bank. A hitelfedezeti program díjtámogatást ad, szintén ugyanezen EU-s szabályozás következményeként. A biztosítási program pedig a halasztott vevőkövetelésekhez szóló rövid lejáratú biztosítást kínál, amit az EU kiterjesztett az állami tulajdonú biztosítóknál az unió felé is.

Az EXIM ilyen típusú biztosításokat eddig is lehetővé tett az EU-n kívül a fejletlen OECD-országokba történő értékesítéshez, viszont most megvan az a lehetőség, hogy az unión belüli értékesítések esetében is átvállalják a vevők nemfizetési kockázatát. Ez egy dinamikusan növekvő piac, 2019 végéig mintegy 140 milliárd forint értékben nyújtottunk ilyen biztosítást – mutatott rá Jákli Gergely. Ennek során, ha egy magyar cégnek van lehetősége értékesíteni a termékét egy EU-n kívüli államban, például egy balkáni országban, vagy a FÁK-térségében, Dél-Afrikában, Távol-Keleten, esetleg Brazíliában és 60, 80, 90, 120 napos fizetési határidőt szeretne elérni, de értelemszerűen nem ismeri a helyi jogrendszert, a behajtási lehetőségeket, akkor az EXIM ebben az esetben úgymond limitet állít a vevőre, s ennek terhére tud befogadni vevőköveteléseket. Ha az lejár és a vevő nem teljesít, akkor az EXIM költségvetési háttérrel helytáll a magyar exportőr irányába és kifizeti neki a követelését.

Ez egy tipikus termék az exportügyleteknél. Világszerte nyújtják az eximbankok, -biztosítók, amelyek alapvetően olyan kockázatok fedezésére szakosodtak, ahol a piaci biztosítók nem vállalnak rizikót. A koronavírus-járvány előidézte átmeneti helyzetben megengedik az állami tulajdonú biztosítóknak is, hogy a piacképes kockázatokat is lefedjék, így az EU mellett az USA-ba való szállításokhoz is tudnak már ilyen típusú biztosításokat adni.

Azért jó ez a termék vagy lehetőség, mert azoknak az exportőröknek, akiknek van még kapcsolata egy francia, egy német vagy osztrák vállalkozással, de nem az eredeti tervek szerint rendelnek tőlük, hanem csökkentett mennyiségben, legalább a kapcsolatot képesek lehetnek fenntartani: a 30 napos fizetési határidőt 60 vagy 90, esetleg 180 napra kitolni. Az EXIM abban segít, ha e megnövekedett fizetési időszaknak a kockázatát az exportőr nem meri vállalni. Biztosítással, vagy finanszírozással kombinált biztosítással lehetővé válik, hogy a magyar cég fenntartsa az exportpiacait, s a vevőinek úgy adjon lehetőséget a hosszabb fizetésre, hogy nem neki kell az esetleges nem fizetésből származó kockázatokat viselnie.

Részletek: EXIM finanszírozási támogatás

Forrás: https://mfor.hu/cikkek/makro/az-eu-ba-iranyulo-exportot-is-biztositja-az-exim-az-ev-vegeig.html?utm_source=rss&utm_medium=referral

A Pentavox Kft. MEDDEV Labor orvostechnikai eszköz vizsgáló laborként a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által tartott akkreditálási eljárást teljesítette.

A vizsgálat során a Hatóságnak a entavox Kft. MEDDEV Labor bizonyítani tudtuk, hogy a következő területeken megfelelő felkészültséggel tudunk szabvány megfelelőségi vizsgálatot végezni.

Orvostechnikai eszközök esetében:
MSZ EN 60601-1:2017; (EN 60601-1:2006 + A1:2013+A12/2014); (IEC 60601-1:2012 és
IEC 60601-1:2005 + CORR.1:2006 + CORR.2:2017 + A12012)
MSZ EN 60601-1-6:2010 + A1:2015; (EN 60601-1-6:2010 + A1:2015); (IEC 60601-1-6:2010 + A1:2013)
MSZ EN 60601-1-8:2008 + A1:2013+ A11:2017; (EN 60601-1-8:2006 + A1:2012+A11:2017); (IEC 6060-1-8:2006 +A1:2012)
MSZ EN 60601-2-10:2015 + A1:2017; (EN 60601-2-10:2015 + A1:2016); (IEC 60601-2-10:2012 + A1:2016)
MSZ EN 60601-2-26:2015; (EN 60601-2-26::2015); (IEC 60601-2-26:2012)

In-vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök esetében:
MSZ EN 61010-1:2011 + A1:2020; (EN 61010-1:2010 + A1:2019); (IEC 61010-1:2010 + A1:2016)
MSZ EN 61010-2-81:2015; (EN 60601