Industry info

Magyarországon is fel kell készülni a negyedik hullámra és meg kell tenni minden olyan intézkedést, amit ebben a helyzetben lehet azért, hogy védjük az emberek egészségét és életét - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Életközelben videósorozat eheti részében.
 
 A miniszter a 60 év fölött be nem oltottak kapcsán azt mondta, hogy személy szerint fogják megkeresni az orvosaik őket, és megpróbálják velük megértetni, hogy a saját életük érdekében vállalják az oltást.

A járványügyi adatokról az orvos-miniszter elmondta, hogy Angliában 5 hét alatt megötszöröződött a fertőzöttek száma. Hollandiában az utolsó 10 napban meredeken emelkedtek a számok - tette hozzá.

Izraelben is aggasztóak a fertőzés növekedése - folytatta a miniszter - annak ellenére, hogy a lakosság 80 százalék fölött átoltott kétszer Pfizer vakcinával - tette hozzá.

Teljesen egyértelmű, hogy a kétszer átoltottak körében is növekszik a fertőzés gyakorisága, amiből az következik, hogy a harmadik oltást előre kell sorolni és el kell indítani - hangsúlyozta Kásler Miklós.

A harmadik oltásról, az EMMI minisztere azt is kijelentette még, hogy nem vagyunk világelsők, - a világ több országában zajlik már, - tette hozzá kiemelve közülük Kanadát, a világ legjobb egészségügyi rendszerével rendelkezik.

A magyarországi szakmai grémiumok azokat az oltásokat preferálják, amelyik különbözik az első kettőtől - emelte ki.

 

Kásler Miklós reagált a Mi Hazánk Mozgalom a gyerekek oltásával kapcsolatos kijelentésére, miszerint az háromszor veszélyesebb, mint maga a fertőzés.

Teljes badarság! Semmiféle utalás sincs hasonlóra, se a szakmai irodalomban.  Az oltással kapcsolatosan teljesen megalapozatlan híreket közöl - hangsúlyozta a tárcavezető.

Az interjúba szóba került, hogy a Demokratikus Koalíció továbbra is a keleti vakcinákat támadja.

Magyarországon február 15. és június 10. között 3 és félmillió embert oltottak és vizsgálták statisztikusok, hogy közülük hányan fertőződtek meg és hányan haltak meg - számolt be a miniszter.

A vakcinák a fertőzés lehetőségét 80%-ban megelőzték - emelte ki.

A Pfizer 84%-kal, a Moderna 88%-kal, az AstraZeneca 73%-kal, Sinopharm 73%-kal, Szputnyik 88%-kal - részletezte a tényeket.

Az Emmi minisztere arról is beszélt, hogy az egészségügyi beruházásokat érintő bejelentéseket háttérbe szorították a járvány hírei, de folyamatosan zajlanak a fejlesztések. Az elmúlt 1 hétben 13 milliárd forintnyi fejlesztést adott át a miniszter - emelte ki a miniszter.

Az interjú végén szóba került a Tokiói olimpia.

Az olimpia megítélése, illetve a magyar szereplők megítélése legnagyobb döbbenetemre ambivalens válaszokat provokált, és megjegyzéseket tettek olyan nagy formátumú magyar olimpikonokra, akik nem csak a magyar sporttörténelem csillagai, de az egész világban respektálják őket - mondta el sportminiszter a Hosszú Katinkát ért támadások kapcsán.

Rendkívül sajnálatos dolog tette hozzá, kiemelve, hogy nagyon bízik abban, hogy az olimpia hátralévő időszakában az egész nemzet együtt tud örülni a magyar sikereknek.

Forrás: kormany.hu, 2021. augusztus 1. - EMMI

 

 

Vakcina gyártója

Hány oltás kell belőle?

Hány nap a különbség a két oltás között?

Mikor és hol kezdtek vele Magyarországon oltani?

Kinek adható?

Krónikus betegeket oltanak vele?

Bővebben

 1 

Pfizer- Biontech

2

Március 1-től: 35 nap

2020. december 26. kórházi oltópontokon egészségügyi dolgozókat, majd idősotthonokban, regisztrált időseket (háziorvosoknál és kórházi oltópontokon)

18 év felettieket oltanak vele

igen

Pfizer-BionTech vakcina - lakossági tájékoztató

 2

Moderna

2

28 nap

2021. január közepe idősotthonokban, illetve háziorvosoknál, kórházi oltópontokon is

18 év felettieket oltanak vele

igen

Moderna vakcina - lakossági tájékoztató

 3

Szputnyik

2

21 nap

2021.február regisztrált időseket 
(kórházi oltópontokon)

18 év felettieket oltanak vele

bizonyos - az alkalmazási előírásban rögzített - kockázati krónikus betegségek esetén nem adják

Szputnyik-vakcina lakossági tájékoztató

 4

AstraZeneca

2

4 - 12 hét

2021. február 
60 év alatti krónikus betegeket kezdtek vele oltani

Kezdetben 18-59 év közöttieket oltottak vele

Március 3. bejelentés: 18 év felett adható, időseknek is

igen

AstraZeneca oltóanyag - lakossági tájékoztató

 5

Sinopharm

2

28 nap

2021. február 24. regisztrált időseket (háziorvosoknál)

18 év felettieket oltanak vele

 

igen

 

(kivéve: nem kezelt krónikus betegség vagy akut fellángoló szakaszban)

Sinopharm oltóanyag –lakossági tájékoztató

 6

Janssen

1

-

 

2021. májustól

(kistelepülésekre küldött oltóbuszoknál)

18 év felettieket oltanak vele

igen

Janssen oltóanyag - lakossági tájékoztató

 

A koronavírus járvány következtetében bevezetett rendkívüli jogrend azt eredményezte, hogy a rendeleti kormányzás keretében példátlan gyorsasággal születnek meg új jogszabályok, köztük a gazdasági károkat enyhíteni szándékozó különböző adózási, valamint új támogatási lehetőségeket tartalmazó rendelkezések is.

A korábban már jól megszokott és nyomonkövethető tavaszi és őszi adóváltozási folyamatok helyett jelenleg egy dinamikusan változó és napról napra frissülő jogszabályi környezetben kell megtalálni mindazokat a Kormány által bevezetett adózási intézkedéseket, támogatásokat, könnyítéseket, melyek elsődlegesen a vállalkozások pénzügyi és adóadminisztrációs terheit szándékoznak csökkenteni.

Szakértőink összefoglalójának a célja, hogy a járványhelyzettel összefüggésben módosult támogatási és adójogszabályok kapcsán áttekintést adjanak az adózók számára legfontosabb változásokról, valamint arról, hogy az adott változáshoz kapcsolódó részletszabályok mely jogszabályban érhetők el.

  1. Személyi jövedelemadó és járulékok
  2. KATA, KIVA
  3. Turizmusfejlesztési hozzájárulás
  4. Társasági adó, és energiaellátók jövedelemadója
  5. Helyi iparűzési adó és innovációs járulék
  6. Idegenforgalmi adó
  7. Általános forgalmi adó, vám és jövedéki adó
  8. A járványhelyzettel összefüggésben bevezetett különadók
  9. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)
  10. Adóeljárási szabályok
  11. Adóperek
  12. A járványhelyzettel összefüggésben bevezetett támogatások, ösztönzők

Személyi jövedelemadó és járulékok

  • A turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben a 2020. március-június hónapokra a vonatkozóan a foglalkoztató mentesül a munkavállaló után a munkabérrel összefüggésben fizetendő közterhek megfizetése alól, míg a munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, melynek összege nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, azaz a 7710 Ft-ot. – [47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet]
  • Mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól a 2020. március-június hónapokra vonatkozóan azok az adóalanyok, akik a jogszabályban meghatározott – TEÁOR és TESZOR kóddal azonosított – valamely tevékenységet (pl.: vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás vagy műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás) tényleges főtevékenységként végzik. A jogszabály alapján tényleges főtevékenységnek minősül az a tevékenység amelyből az adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző 6 hónapban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételnek a 30%-a keletkezett. – [61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet]
  • A rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett adózók esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a jogszabályban meghatározott mérték kétharmada. Rögzíti továbbá a rendelet, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezetteknek a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó előleget nem kell fizetnie. – [61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet]
  • A rendelet rögzíti, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló a vészhelyzet fennállásának időszakában egészségügyi szolgáltatásra jogosult, mellyel összefüggésben a rendelet kimondja, hogy 2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után. Ezzel összefüggésben a munkáltató az állami adóhatóságnál kérelmezheti, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék e szerint megállapított és bevallott összegét a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A rendelet előírja továbbá, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltaktól eltérően a szociális hozzájárulási adó számításakor az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére – kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették –, a megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A rendelet rögzíti továbbá, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően a kifizető a törvényben meghatározott ekhoalap összege után 15,5 százalék ekhót fizet. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A vonatkozó rendelet értelmében a szociális hozzájárulási adó mértéke 2020. július 1-től az adóalap 15,5 százaléka. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A rendelet ezen túlmenően a személyi jövedelemadó törvényben meghatározottaknál magasabb összegben határozza meg a Széchényi Pihenő Kártya szálláshely, vendéglátás, és szabadidő alszámláira béren kívüli juttatásként utalható összegek mértékét. A rendelet kimondja továbbá, hogy nem terheli szociális hozzájárulási adó kötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget. Az adómentesség a hatálybalépésétől (2020. április 22.) a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A rendelet az egyes meghatározott juttatásokkal összefüggésben a rekrációs keretösszeg mértékét is felemeli. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]

KATA, KIVA

  • A személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók mentesülnek – a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti – adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március-június hónapokra vonatkozóan. – [47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet]
  • A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adóalany, amely a jogszabályban meghatározott – TEÁOR és TESZOR kóddal azonosított – valamely tevékenységet tényleges főtevékenységként folytat, az e tevékenységével összefüggésben a 2020. március-június hónapokra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét. – [61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet]
  • A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely a jogszabályban meghatározott – TEÁOR és TESZOR kóddal azonosított – valamely tevékenységet (pl.: fodrászat, szépségápolás, villanyszerelés) folytat, a 2020. március-június hónapokra vonatkozóan mentesül a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Lényeges, hogy e rendelkezés akkor alkalmazható, ha a kisadózó vállalkozás a rendeletben hivatkozott valamely tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott. – [61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet]
  • A vonatkozó jogszabály értelmében a rendelet hatályba lépésének napja (2020. április 22.) és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettséget, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettséget az adó alanya 2020. szeptember 30-ig teljesítheti. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A rendelet értelmében 2020.július 1-jétől a Katv. szerinti főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, valamennyi biztosítotti jogviszonnyal összefüggő ellátásra jogosultságot szerezhet, és ezen ellátások számításának alapja havi 102 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 000 forint. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A rendelet kimondja, hogy a Katv. szerinti kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 11%-a 2021.január 1-jétől. A rendelet továbbá a Katv. szerinti adóelőleg összegének meghatározására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

  • A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor. – [47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet]
  • Ezzel összefüggésben a vonatkozó jogszabály tisztázza, hogy annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást

a) negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,
évente kell bevallania, a 2021. február 25-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti

b) időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. – [61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet]

c) időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. – [61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet]

Társasági adó, és energiaellátók jövedelemadója

  • Látvány-csapatsport támogatással összefüggésben a rendelet meghatározza, hogy a társasági adóról szóló törvényben foglaltaktól eltérően a támogatási igazolások összértéke a támogatott szervezet sportfejlsztési programjában szereplő igazolt költségek, ráfordítások, kiadások legfeljebb 100%-a lehet. – [116/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet]
  • A támogatott szervezet az ingatlan-fejlesztést érintő tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcím esetén, illetve az alapvetően működési célt szolgáló támogatások esetében – a rendeletben meghatározott módon – kérelmezheti a sportfejlesztési program további egy támogatási időszakkal történő meghosszabbítását. – [116/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet]
  • A támogatás, a sportfejlesztési program megvalósítását biztosító saját forrás, valamint a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegének felhasználásáról történő elszámolásnak a vonatkozó jogszabály szerinti benyújtására rendelkezésre álló határidő az ott meghatározott 15 napon túl egyszeri alkalommal, kérelemre vagy hivatalból legfeljebb 120 nappal meghosszabbítható. – [116/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet]
  • A társaságok a vonatkozó rendelet hatálybalépésének napja (2020. április 22) és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüknek, továbbá a társasági adóról szóló törvény szerinti éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg-megállapítási és -bevallási kötelezettségüknek 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A társaságok a vonatkozó rendelet hatálybalépésének napja (2020. április 22.) és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüknek, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg-megállapítási és -bevallási kötelezettségüknek 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]

Helyi iparűzési adó és innovációs járulék

  • A társaságok a vonatkozó rendelet hatálybalépésének napja (2020. április 22.) és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségüket és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségüket, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségüket 2020. szeptember 30-ig teljesíthetik. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • Amennyiben az adózó iparűzési adó bevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző – korábban bevallott – iparűzési adóelőlegrészlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • Az adózó a vonatkozó rendelet hatálybalépésének napja (2020. április 22.) és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]

Idegenforgalmi adó

  • A rendelet – 2020. április 26-i hatálybelépéssel – meghatározza, hogy a hatálybelépés napjától 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz. A rendelet rögzíti továbbá, hogy nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]

Általános forgalmi adó, vám és jövedéki adó

  • Az Európai Bizottság határozata értelmében a behozatali vám és importáfa mentesek a Covid 19 járvány lekűzdése érdekében harmadik országból importált szájmaszkok, lélegeztetőgépek és egyéb védőfelszerelések, feltéve, hogy ezen eszközök a járvány veszélyének kitett, illetve a járvány leküzdésében részt vevő személyek részére kerülnek ingyenes kiosztásra. A Bizottság határozata értelmében a mentesség a 2020. január 30. és 2020. július 31. közötti behozatalokra alkalmazható. – [Bizottság C(2020) 2146. számú határozata]
  • A veszélyhelyzet ideje alatt a jövedéki adóról szóló törvény szerinti adóraktár engedélyes az engedélyében foglaltaktól eltérően az illetékes nemzeti hatóság által kiadott ideiglenes biocid engedélyben számára meghatározott összetételű fertőtlenítőszert alkoholtermékből részleges denaturálási eljárás alkalmazása nélkül gyárthat oly módon, hogy a gyártást az adóraktári engedély módosítása nélkül az állami adó- és vámhatóság részére legkésőbb a gyártás tervezett megkezdését megelőző 12 órával bejelenti. Az így előállított fertőtlenítőszer adófizetési kötelezettség alól mentesült jövedéki terméknek minősül. – [83/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet]

A járványhelyzettel összefüggésben bevezetett különadók

  • A hitelintézet a vonatkozó jogszabály értelmében 2020. június 10-éig köteles megállapítani, majd 2020. december 10. napjáig, meghatározott ütemezésben és három egyenlő részletben köteles megfizetni az újonnan kivetett különadót. Az adó alapja a különadó törvény szerint megállapított 2020. adóévre vonatkozó adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része. A különadó mértéke 0.19%. – [108/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet]
  • Különadó került kivetésre bizonyos TEÁOR szám alá eső kiskereskedelmi tevékenységekre. Az adó alanya a belföldi vagy külföldi illetőségű személy vagy szervezet, amely a vevője részére nem fióktelep útján belföldön terméket ad át, értékesít. Az adó alapja a rendelet hatálybelépésének a napjától a vészhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak bármely napját magában foglaló teljes adóévi – különadó-köteles – nettó árbevétel. Az adó mértéke sávosan került meghatározásra, miszerint az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után az adómérték 0%, 500 millió és 30 milliárd forint közötti részre 0,1%, 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti részre 0,4%, és a 100 milliárd forintot meghaladó részre pedig 2,5%. Az érintett adóalanyok 2020. május 31-éig kötelesek bevallani az adóelőleg egy hónapra jutó (havi) összegét az állami adóhatósághoz. – [109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet]

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)

  • A rendelet értelmében az adózók a vészhelyzet ideje alatt és a vészhelyzet megszűnését követően harmincadik napig mentesülnek az EKAER-el összefüggő kockázati biztosíték megfizetése alól. Ezen túlmenően az állami adóhatóság haladéktalanul intézkedik a rendelet hatálybelépését (2020. április 22.) megelőzően az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének adózók részére történő visszautalásáról, valamint a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A rendelet kimondja továbbá, hogy az EKAER rendelet szerinti egyedi mentességre vonatkozó szabályoktól eltérően az útszakasz mentesítésre vonatkozó engedély érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt végig fennáll, a feltételek fennállását a veszélyhelyzet ideje alatt vizsgálni nem kell. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]

Adóeljárási szabályok

Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés

  • A számviteli törvény szerinti beszámolókra vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak. Ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani. Ezen könnyítések nem vonatkoznak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók (pl. tőzsdei cégek, bankok, biztosítók, befektetési vállalkozások) beszámolóira. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]

Adózói minősítéssel kapcsolatos könnyítések

  • A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt a terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, továbbá abban az esetben sem, ha az adózó ötszázezer forintot meghaladó nettó adótartozással rendelkezik vagy a tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye negatív. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés során az adóhatóság a kockázatos adózói státusz feltételeinek vizsgálata során figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
     

Fizetési kedvezményekre vonatkozó könnyítések

  • A fizetési halasztásra és részletfizetésre vonatkozó általános szabályok szerinti kedvezményeken túl további kedvezmény érhető el az adózók számára. Az adóhatóság az adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet. Ennek feltétele, hogy az adózó a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelem előterjesztése illetékmentes és az adóhatóság tizenöt napos ügyintézési idővel bírálja el azt. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • Az általános szabályoktól eltérően nem természetes személyek is kérhetik az adótartozás mérséklését. Az adóhatóság az adózó veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékelheti. Ennek feltétele annak igazolása, hogy az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A mérséklést követő fennmaradó adótartozásra a veszélyhelyzet kapcsán kérelmezhető, előző pontban bemutatott fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. Az adózó nem élhet az adótartozás mérséklésének lehetőségével, ha az adóhatóság részére engedélyezte a veszélyhelyzet kapcsán elérhető, előző pontban bemutatott fizetési kedvezményt. A kérelem előterjesztése illetékmentes és az adóhatóság tizenöt napos ügyintézési idővel bírálja el azt. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]

Egyes adózók közzétételével kapcsolatos enyhítések

  • A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele során az adóhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]
  • A nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele során a veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követő közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozást. – [140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet]

Igazolási kérelemmel kapcsolatos könnyítés

  • A veszélyhelyzet alatti mulasztás tekintetében az igazolási kérelem, valamint a veszélyhelyzet alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás előterjesztésének határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. – [74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet]

Adóvégrehajtásokra vonatkozó könnyítések

  • Március 24-től szünetelnek az adóvégrehajtások és a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik az adó végrehajtásához való jog elévülése. Ha valakinek a munkabérére végrehajtás indult és a munkáltató az összeget levonta, de március 24-ig még nem utalta át az adóhatóságnak, úgy a levont összeget vissza kell fizetni a munkavállalónak. Amennyiben a munkáltató március 24-ét követően már átutalta a levont összeget az adóhatóságnak, akkor azt az adóhatóság fogja nyolc napon belül visszatéríteni a munkavállaló részére. Hasonló szabályokat vezettek be a bankszámlákra vezetett végrehajtás miatt a bankszámlákról levont összegekre vonatkozóan. A NAV honlapján 2020. április 7-én közzétett tájékoztatás alapján a NAV a vonatkozó Kormány rendeletet úgy értelmezi, hogy azzal az adózóval szemben, akinek adótartozása miatt a NAV 2020. március 24-e előtt még nem indított végrehajtási eljárást, a végrehajtási eljárás megindítható. – [57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet]

Adóperek

  • A veszélyhelyzet alatti mulasztás tekintetében az igazolási kérelem, valamint a veszélyhelyzet alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás előterjesztésének határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. – [74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet]
  • A veszélyhelyzet a peres eljárásokra vonatkozó határidők folyását nem érinti. – [74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet]
  • A veszélyhelyzet alatt a bíróság főszabály szerint tárgyaláson kívül jár el. Meghatározott feltételek teljesülése esetén kérhető, hogy a bíróság - tárgyaláson kívüli elbírálás helyett - a tárgyalást a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halassza el. – [74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet]

A járványhelyzettel összefüggésben bevezetett támogatások, ösztönzők

  • Új támogatási program került bevezetésre a közép- és nagyvállalatok versenyképességének, likviditási helyzetének javítására, illetve a koronavírus járvány következtében elszenvedett veszteségek csökkentésére. A program keretében – a különböző vállalásoktól függően - akár 50% támogatási intenzitás és 800 000 euró összegű vissza nem térítendő támogatás is elérhető új beruházások esetén. – [7/2020. (IV. 16.) KKM rendelet]
  • Új, csökkentett munkaidővel kapcsolatos bértámogatási program került bevezetésre a munkahelyek fenntartása érdekében, melynek keretében a kormány támogatást nyújt a COVID-19 járvány miatt problémákkal küzdő vállalatok munkahelyeinek fenntartására. Amennyiben a vállalat vállalja, hogy bár csökkentett munkaidőben, de továbbfoglalkoztatja munkavállalóit, bértámogatást igényelhet a munkavállalóval együtt 3 hónapos időtartamra. – [105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet]
  • Új, K+F munkahelyekkel kapcsolatos bértámogatási program került bevezetésre a kutató-fejlesztői munkahelyek megőrzésére. A program keretében – amennyiben többek között a vállalkozás vállalja a kutató-fejlesztő továbbfoglalkoztatását, munkabérének fenntartását, valamint jelentéstételt a támogatás feltételeit érintő változásokról – munkavállalónként akár 318 920 Ft bértámogatás is elérhető 3 hónapon keresztül. – [103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet]

A további változásokról rendszeres hírleveleinkből és a COVID-19-cel kapcsolatos gyűjtőldalunkon található összefoglalóinkból tájékozódhat.

Már 25 kórházi oltóponton zajlik az egészségügyi dolgozók beoltása. Az oltópontokon közvetlenül is be tudnak jelentkezni az egészségügyi dolgozók a koronavírus elleni védőoltásra. 


Kórházi oltópontok elérhetősége >>> http://mediklaszter.hu/media/document/6081e31a441d9629439130.pdf


 

COVID-19 VÍRUS FERTŐZÉS – BETARTANDÓ ÓVINTÉZKEDÉSEK
Tudja-e, hogy mi az a hat mozdulat, amit a 30 másodperces kézmosásnál el kell végezni? A Semmelweis Egyetem oktató videójából megtudhatja. A lehető legrövidebb idő alatt intézze el a legszükségesebb vásárlásokat. Kerülje a társas kapcsolatokat, akármilyen nehéz is.
Tovább >>

MILYEN TÜNETEKKEL JELENTKEZIK A BETEGSÉG (COVID-19)?
A WHO adatai szerint a megbetegedés jellemzően lázzal (a betegek 88%-ánál), száraz köhögéssel (68%), fáradékonysággal (38%) jár. Előfordul produktív köhögés (33%), nehézlégzés (19%), torokfájás (14%), fejfájás (14%), izom- vagy ízületi fájdalom (15%), hidegrázás (11%). Ritkább tünet a hányás (5%), hasmenés (4%).
(Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ)
………………………………………………………………………………………….
MIT TEGYEK, HA FERTŐZÖTTNEK ÉRZEM MAGAM?
Ha Ön vagy egy Önnel szoros kapcsolatban álló személy különösen fertőzött területen (pl. Észak-Olaszország) járt, vagy Ön akár itt Magyarországon fertőzött személlyel érintkezett és a fenti tünetei jelentkeznek, akkor az első legfontosabb teendők:
– Maradjon otthon, ne menjen közösségbe!
– Ne személyesen menjen a háziorvosi rendelőbe, hanem telefonon hívja fel háziorvosát!
– A háziorvos telefonon fogja kikérdezni Önt.
– Ha felmerült a koronavírus fertőzés gyanúja, és
– a tünetei enyhék, és nem tartozik a betegség szempontjából kockázati csoportba, és otthonában a megfelelő elkülönítése megoldható, akkor otthonában/tartózkodási helyén kerül elkülönítésre. A háziorvos értesíti az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) a légúti mintavétel céljából. Ennek eredményéről a háziorvos értesíti Önt.
– a tünetei súlyosak (pl. nehézlégzés, tüdőgyulladás) és/vagy rizikó csoportba tartozik, illetve az otthoni elkülönítés nem megoldható (pl. rizikócsoportba tartozó családtagja van) az OMSZ a területileg illetékes infektológiai osztályra vagy járványkórházba, vagy a COVID-19 beteg ellátására kijelölt egyéb intézménybe/osztályra szállítja Önt, ahol az elkülönítése, az ellátása és a mintavételezés megtörténik.
– A kórházban minden szükséges vizsgálatot elvégeznek és laborvizsgálatot végeznek, amely kimutatja, hogy koronavírussal fertőzött-e vagy nem.
– Ha a laboreredmény megerősíti, hogy Ön koronavírussal-fertőzött, akkor kórházi megfigyelés (karantén) alá kerül. A kezelés attól függ, hogy a betegség mennyire enyhe vagy súlyos lefolyású.
(Forrás: koronavirus.gov.hu)
…………………………………………………………………………………………….
MI MINŐSÜL SZOROS KAPCSOLATNAK A FERTŐZÉS SZEMPONTJÁBÓL?
Szoros kapcsolatnak minősül, aki egy háztartásban él, személyes kapcsolatba került (2 méternél közelebb és legalább 15 percre) koronavírussal fertőzött személlyel, zárt légtérben tartózkodott vagy kezet fogott koronavírussal fertőzött személlyel.

EGY FERTŐZÖTT HÁNY EMBERNEK ADJA TOVÁBB A VÍRUST?
A fertőzőképességet mutató reprodukciós ráta (az ún. R0 érték) a SARS-COV-2 esetében 2 és 5 közötti, ami azt mutatja meg, hogy egy beteg hányat fertőz meg, mielőtt fertőzésképtelenné válik. Átlagosan egy fertőzött 2,2 embert fertőz tovább, az R0 érték: 2,2. Az influenznál R0 értéke 1,3. Addig, amíg az új koronavírus R0 értéke 1,0 alá nem csökken, a járvány tovább terjed.
(Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ)

MENNYIRE LESZ VALAKI SÚLYOS BETEG, HA MEGFERTŐZŐDIK?
A legtöbb esetben – az influenzához hasonló tünetekkel – enyhe lefolyású a betegség. A legtöbben (nagyjából 80%) bármely speciális kezelés nélkül felépülnek a betegségből. DE ne felejtsük el, hogy ez nem egy szokásos influenzajárvány, fertőzési képessége és a halálozási aránya is többszöröse az influenzáénak.
Tovább >>

IGAZ-E, HOGY A GYEREKEKNÉL ENYHE LEFOLYÁSÚ A COVID-19 BETEGSÉG?
A legutóbb publikált kínai tanulmány (2143 gyereket vizsgáltak) – és ennek nyomán a WHO – felhívja a figyelmet arra, hogy a 18 év alattiak körében a csecsemők és az óvodások a legveszélyeztetettebbek. A legtöbb gyerek enyhe tünetekkel vészeli át a fertőzés okozta betegséget.
Tovább >>

MEDDIG ÁLL FENN A FERTŐZŐKÉPESSÉG?
Még nem ismert, hogy egy fertőzött beteg mennyi ideig fertőzőképes. Feltehetően a fertőzőképesség a tünetek meglétekor a legnagyobb, de már a lappangási időszakban (1-14 nap) is fertőzőképes a vírushordozó. Eddigi ismereteink szerint az új koronavírus-fertőzöttség a légúti mintákból a tünetek megjelenését megelőzően is kimutatható. Közepes súlyosságú megbetegedés esetében 7-12 napig, súlyos megbetegedés esetén akár 2 hétig is kimutatható a vírus a légúti mintákban. Kínai kutatók szerint azonban akár 27 napig is fennállhat a fertőzőképesség.
(Forrás: koronavirus.gov.hu, index.hu)

MENNYI IDEIG ÉLETKÉPES A VÍRUS A KÜLÖNBÖZŐ FELÜLETEKEN?
A cseppfertőzés mellett a járvány terjedésében a különböző tárgyakon megtapadt vírusok életképességének is nagy jelentősége van. Ezzel kapcsolatban jelenleg megoszlik a kutatók álláspontja. A Kaliforniai Egyetem és a Princeton Egyetem tudósai szerint a levegőben akár 3 óráig is életképes, rézfelületen 4 óra, a kartonpapíron 24 óra, a műanyagon és a rozsdamentes acélon pedig 2-3 nap után is kimutatható a fertőzőképes vírus. Tovább >>

MIÉRT VAN SZÜKSÉG A SZABAD MOZGÁSUNKAT, A TÁRSAS KAPCSOLATOKAT ILYEN SZIGORÚAN KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEKRE?
Mert bárki lehet fertőzött, vírushordozó, csak nem tud róla – hála az immunrendszerének és az egyéni adottságainak. A tünetmentes koronavírus fertőzött terjeszti a vírust és sokakat fertőzhet meg, a legújabb kutatások szerint orvosilag dokumentált adatokban megjelenő fertőzések 79 százaléka az észrevétlenül lezajlott, enyhe lefolyású megbetegedésekre vezethető vissza.
Tovább >>

MIÉRT CSAK KARANTÉN AZ ESETLEGES FERTŐZÖTTEKNEK, ÉS MIÉRT NEM AZONNALI SZŰRÉS?
A magyar protokoll azt írja elő, hogy a tünetmentes, lehetséges (a koronavírus által leginkább fertőzött területen járt, vagy koronavírusos személlyel szoros kapcsolatban volt) fertőzötteket 14 napig megfigyelik. A WHO mai (03. 17.) sajtótájékoztatóján azt ajánlotta minden kormánynak, hogy minél több tesztet végezzenek el, a szervezet álláspontja szerint a koronavírus-járvány megállításának ez a leginkább sarkalatos pontja.
Tovább >>

VAN-E LEHETŐSÉG MAGÁNLABORATÓRIUMBAN ELVÉGEZTETNI A KORONAVÍRUS TESZTET?
Van, de sajtóinformációk szerint elég nehéz az elérhetősége a mintavételt intéző cégnek. Ára 28.000 Ft + 15.000 Ft a kiszállási díj. A szervezés, a mintavételi helyszínek biztosítása a Mundi Medical Bt. feladata. A MikroMikoMed magánlaboratórium a beérkező mintákat vizsgálja. Emailben lehet jelentkezni a vizsgálatra. Jelenleg budapesti mintavételi helyszínt keresnek.
Tovább >>

MIRE KELL ODAFIGYELNI, MILYEN SZABÁLYOKAT KELL BETARTANI, HA IDŐS HOZZÁTARTOZÓINKNAK, ISMERŐSEINKNEK SEGÍTÜNK?
Meg kell szervezni az idősek ellátását. Ezt a feladatot a kormány 46/2020. (III. 16.) sz. rendelete az önkormányzatok hatáskörébe utalta – azon 70 év felettiek esetében, akik vállalják, hogy a járvány ideje alatt nem hagyják el a lakóhelyüket. Segíteni kell a bevásárlásban, gyógyszerkiváltásban, át kell vállalni a kutyasétáltatást, szemétkivitelt. Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy milyen az egészségi állapotuk, betegség esetén azonnal értesíteni a háziorvost. De szigorúan be kell tartani az óvintézkedéseket, közvetlen kapcsolatba ne kerüljenek velük, lehetőleg telekommunikációs eszközökkel, zárt ajtón keresztül, vagy legalább 2 méter távolságból az ajtó előttről tartsák velük a kapcsolatot, folyamatosan tájékoztassák őket a hírekről, hiteles információkról.

 

Koronavírus kisokosunkban összegyűjtöttük a koronavírus kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdéseket, valamint összegyűjtöttük és megmagyarázzuk a gyakran ismétlődő kifejezéseket is.
Ezen az oldalon pedig egy másik, szintén közérthető, nagyon részletes koronavírus-kisokos található


Mik azok a koronavírusok?
A nevüket az elektronmikroszkóppal látható, koronára emlékeztető, felszíni kitüremkedéseik alapján kapott koronavírus törzsek alapvetően az állatoknál fordulnak elő, némelyek képesek az emberben is fertőzést okozni. Az 1960-as évektől ismert kórokozóként ismert koronavírusok mind állatról emberre, mind emberről emberre terjedhetnek.

Mit kell tudni az újfajta koronavírusról?
Az új koronavírust (SARS-CoV-2) Kínában azonosították 2019 végén. Kezdetben 2019-nCoV (új koronavírus) névvel illették, majd az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára SARS-CoV-2-re keresztelték a korábbi SARS-CoV-val (Severe Acute Respiratory Syndrome – súlyos heveny légúti tünetegyüttes vírusa) való rokonsága alapján. Az általa okozott betegséget COVID-19-nek (COVID: coronavirus disease – koronavírus okozta megbetegedés 2019) nevezik.

Egy fertőzött hány embernek adja tovább a vírust?
A fertőzőképességet mutató reprodukciós ráta (R0 érték) a koronavírus (SARS-COV-2) esetében 2 és 5 közötti, ami azt mutatja meg, hogy egy beteg hány embert fertőz meg, mielőtt fertőzésképtelenné válik. Átlagosan egy fertőzött 2,2 embert fertőz tovább, tehát az R0 érték: 2,2. Az influenza R0 értéke 1,3. Addig, amíg az új koronavírus R0 értéke 1,0 alá nem csökken, a járvány tovább terjed.

Mik a tünetei az új koronavírus által okozott megbetegedésnek?
A WHO adatai szerint a megbetegedés leggyakoribb tünetei: láz, száraz köhögés, fáradékonyság. Jelentkezhet továbbá: produktív köhögés, nehézlégzés, torokfájásfejfájás izom- vagy ízületi fájdalomhidegrázás. Ritkább tünet a hányáshasmenés.

Hogyan terjed az új koronavírus?
A vírus leginkább cseppfertőzéssel terjed: köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel kerül a környezetbe, majd a közelben tartózkodó másik emberre. Fertőzött felületek és tárgyak megérintésével a vírus a kézre kerülhet, az arc, a száj, az orr érintésével bejuthat a szervezetbe. Egyelőre nem ismert, hogy pontosan mennyi ideig marad fertőzőképes a vírus a felületeken, annyi azonban bizonyos, hogy az egyszerű fertőtlenítőszerek elpusztítják.

Mennyi a vírus lappangási ideje?
A COVID-19 vírus lappangási ideje 2-12 nap, elővigyázatosságból a járványügyi megfigyelés 14 napig (2 hétig) tart. Amennyiben ezen időszak alatt a COVID-19 fertőzés tünetei jelentkeznek, a járványügyi megfigyelést elkülönítés válthatja fel.

Hogy lehet gyógyítani az új koronavírus okozta megbetegedést?
Jelenleg nincs kezelési módja, gyógyszere. Enyhe esetekben a panaszok csillapítása a cél, súlyos állapotú betegnél az immunrendszert, a légzést, a keringést támogató kezeléseket alkalmaznak (pl. oxigénterápia, folyadékegyensúly helyreállítása, egyéb vírusok ellen korábban kifejlesztett gyógyszerek, szükség esetén légzéstámogatás).

A gyerekeket is érinti az új koronavírus okozta megbetegedés?
Ugyan a koronavirus.gov.hu/gyik oldalon az olvasható, hogy “A vírussal bármilyen életkorú ember megfertőződhet, az eddig igazolt esetek között alig volt gyermekkorú beteg, aki betegsége enyhe lefolyású volt.” A legutóbb publikált kínai tanulmány (2143 gyereket vizsgáltak) — és ennek nyomán a WHO — felhívja a figyelmet arra, hogy a 18 év alattiak körében a csecsemők és az óvodások a legveszélyeztetettebbek. A vizsgált mintában a gyerekek 6%-nál alakultak ki súlyos tünetek és 0,6% került kritikus állapotba. Hogy a gyermekeknél miért alakul másként a betegség lefolyása — még további kutatásra vár. (index.hu Pediatrics)

Várandós vagyok, mit tegyek a megelőzés érdekében?
Tartsa be a normál higiénés rendszabályokat, ami influenza-szezonban egyébként is javasolt! Ide tartozik például a gyakori és alapos szappanos kézmosás, alkoholos kézfertőtlenítés. Tömegközlekedési eszközön történő utazáskor kerülje arca, szája, orra és szeme érintését! Jelenleg semmilyen adat nincs arról, hogy az új koronavírusnak magzatkárosító hatása lenne.

Mi a teendő, ha azt gondolom, hogy az új koronavírussal fertőződtem?
Ha az új koronavírus okozta megbetegedés tüneteit tapasztalja és találkozott olyasvalakivel, akitől elkaphatta a fertőzést, minél hamarabb kérjen telefonos segítséget! A háziorvos, az ügyeletes orvos vagy a mentőszolgálat szakembere feltett kérdései megerősíthetik vagy kizárhatják a fertőzés gyanúját. Mindenképpen jelezze, ha ön vagy önnel kapcsolatban álló járt olyan országban az elmúlt két hétben, ahol új koronavírus-járvány zajlik.

Mit tegyek, ha fertőzött területen jártam vagy olyasvalakivel érintkeztem, aki ott járt?
Ha a közelmúltban (14 napon belül) olyan országban járt, ahol új koronavírus-járvány zajlik, vagy kapcsolata volt valakivel, aki az érintett területről érkezett, és ezt követően a betegség tüneteit észleli magán, akkor haladéktalanul hívja fel háziorvosát, vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ ingyenesen hívható zöldszámai (06-80-277-455 vagy 06-80-277-456) valamelyikét! Ha nem feltétlenül szükséges, emberek közé, orvosi váróba ne menjen, tömegközlekedést ne használjon, maradjon otthon!

Milyen fertőtlenítő szerek hatásosak az új koronavírussal szemben?
A koronavírusok hatástalanításához virucid (vírusölő) hatású fertőtlenítőszerek alkalmazhatók. Megfelelő az alapos, legalább 20 másodpercig tartó, szappanos kézmosás, illetve alkoholos kézfertőtlenítők használata is. Felmosáshoz, takarításhoz is használjon fertőtlenítő tisztítószert! Szellőztessen gyakran!

Az influenza elleni oltás véd az új koronavírus ellen?
Az influenza elleni oltás nem ad védettséget az új koronavírus okozta fertőzéssel szemben.

Van-e lehetőség az új koronavírusra szűrővizsgálatot végeztetni?
Nincs. Jelenleg kizárólag akkor végezhető laboratóriumi kivizsgálás, ha a jellemző tünetek mutatkoznak, és a járványtani kockázat is fennáll. Tünetmentes emberek szűrővizsgálata, tesztelése nem indokolt. A tesztet a háziorvos, vagy a népegészségügyi hatóság kezdeményezi.

Hol kerül sor a szűrővizsgálatra?
Amennyiben az egyedi kockázatértékelés alapján a szoros kontaktok mintájának laborvizsgálata szükséges, az orr- és garattörletek levételére a megfigyelés/járványügyi zárlat helyén kerül sor. A mintavételezést az Országos Mentőszolgálat koordinálja.

Járványügyi megfigyelés
A járványügyi megfigyelés alá helyezett személy a megfigyelés ideje alatt foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható. A területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya határozatban dönt a járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezésről

Mit jelent a járványügyi zárlat?
A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani. Járványügyi zárlatot (karantént) ugyancsak egyedi kockázatértékelés alapján, a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelhet el. Amennyiben a karanténra kötelezett otthoni elkülönítése megoldható és a beteg állapota kórházi ellátást nem igényel, akkor a karanténra otthon/tartózkodási helyen kerülhet sor. A járványügyi zárlat alá helyezésről a karanténos írásbeli határozatot kap, melyet a járványügyi hatóság egy tájékoztatóval együtt személyes átadás-átvétellel kézbesít a karanténba helyezett személy címére. A zárlat alá helyezett személy a zárlat foganatosítási helyét nem hagyhatja el. Aki megszegi a karantén szabályait, az bűncselekményt követ el.

Otthonában való elkülönítéssel kapcsolatos ajánlások
Maradjon otthonában! Amennyiben nem egyedül él, különítse el magát a háztartásban élő családtagjaitól, más személyektől (ha erre lehetőség van)! Kerülje a háztartási eszközök, tárgyak közös használatát! Telefonáljon, mielőtt orvoshoz fordul! Viseljen orr-szájmaszkot. Tüsszentéskor és köhögéskor takarja el száját és orrát! Mosson gyakran kezet! Figyelje magát, hogy jelentkeznek-e légúti fertőzés tünetei! Ne fogadjon látogatókat otthonában! Minden olyan hulladékot, beleértve a papírzsebkendőt vagy orr-szájmaszkot, amellyel érintkezett műanyag szemetes zsákba kell dobni, melyet lezárás után egy második szemetes zsákba kell tenni és lezárni, melyet már a szokásos módon lehet kidobni! Amennyiben van otthon mosógépe, minden szennyes ruha- és ágyneműt, törölközőket, konyharzhákat legalább 60°C-on, más szennyesétől elkülönítve kell kimosni! Ha az ajánlásokat nem lehet vagy nem tudja betartani, akkor az otthonában való elkülönítés helyett más módozatot kell találni az elkülönítésre!

Mi az önkéntes karantén?
Azon tünetmentes személyek, akik járványügyi okokból sem elkülönítés, sem járványügyi megfigyelés alá a hatóság nem von, saját maguk dönthetnek úgy, hogy saját hatáskörben, saját felelősségre egyéni óvatosságból az általános óvintézkedésnél szigorúbb intézkedéseket alkalmaznak magukra tekintettel. Az önkéntes karantén – mint az elnevezés is jelzi – nem hatósági elrendelés, hanem kérés. Az önkéntes karantén során Ön a szükséges ideig nem hagyja el az otthonát. Ön a saját otthonában tartózkodik ( vagy az állam által, vagy egyéb módon biztosított szálláson) és azt a szükséges ideig nem hagyja elCsak azokkal az emberekkel érintkezik, akik Önnel egy háztartásban élnek, velük is lehetőleg ritkán. Látogatókat nem enged beHa rosszul érzi magát, láz vagy légszomj, köhögés, egyéb légúti tünet jelentkezik, azonnal hívja orvosát (háziorvosát vagy a háziorvosi ügyeletet).

Miért csak a karantén kötelező az esetleges fertőzötteknek, az azonnali szűrés miért nem?
A hatályos magyar protokoll előírása szerint, azon személyek a lehetséges fertőzöttek, akik tünetmentesek, de tudni róluk, hogy koronavírus által fertőzött területen jártak, vagy koronavírusos személlyel szoros kontaktusba kerültek. Ezen személyeket 14 napig kell megfigyelni. Azonnali szűrést nem biztosít nekik a hatóság, jelenleg erre nincs lehetőség.

Mi minősül “szoros kontaktnak” a fertőzés szempontjából?
Szoros kontaktnak az minősül, aki egy háztartásban él, vagy személyes kapcsolatba került koronavírussal fertőzött személlyel, illetve zárt légtérben tartózkodott vagy kezet fogott koronavírussal fertőzött személlyel. Személyes kapcsolatnak minősül a fertőzöttel 2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb kontakt idő.

Mit kell tennem, ha fertőzöttel nem, de szoros kontakt személlyel találkoztam?
Az egyedi kockázatértékelés során a háziorvos és/vagy a népegészségügyi hatóság dönt a járványügyi zárlatról, és a zárlat alá helyezendő személyek köréről. Amennyiben tünetementesek vagyunk, a jelenleg hatályos eljárásrend szerint nincsen további kötelező teendőnk. Megtehetjük, hogy saját döntésre otthonunkban önkéntes karanténba vonulunk, de erre az általános járványügyi óvintézkedéseken (pl. maradj otthon, moss gyakran kezet, stb.) kívül nincsen külön szabályozás.

Kinek a feladata a kontaktok felderítése?
A kontaktok felderítése a kontakt személyektől bekért adatok és nyilatkozatok alapján, járványügyi eljárás keretében folyik, melyben a háziorvosok és a népegészségügyi hatóság intézkedik. Az önkormányzatnak ebben nincs feladata.

Kinek a feladata a védőfelszerelés biztosítása?
Védőfelszerelés biztosítása alapszabály szerint a munkáltató feladata. Otthoni karanténba helyezett személyek védőfelszereléssel, szájmaszkkal történő ellátásának szabályozása jelenleg nem ismert.

Tehetek-e valamit az olyan családtagomért, barátomért, ismerősömért, aki házi karanténban van és nem hagyhatja el lakóhelyét?
Igen, sőt nagyon fontos, hogy az ilyen embert ne hagyják magára! A rendszeres telefonbeszélgetés, elektronikus levélváltás sokat segít neki ebben a helyzetben. Mivel nem hagyhatja el lakóhelyét, ezért a mindennapi élelem, gyógyszer stb. beszerzéséhez is segítségre van szüksége. Ajánlja fel, hogy bevásárol neki és segíti őt a mindennapi élet zökkenőmentessé tétele érdekében!

Bevihetem-e a megvásárolt holmit a házi karanténra utalt ember lakásába?
Nem, a lakásba senki nem léphet be. Tegye az összekészített csomagot az ajtó elé, és távozzon azonnal. Egy megbeszélt jellel (pl. kopogás, telefonhívás) mielőbb értesítse őt, hogy a holmi megérkezett.

Sétáltathatom-e a házi karanténban lévő ember kutyáját?
Igen, de csak úgy, hogy ne találkozzon a karanténban lévő emberrel. A kutyával való foglalkozás után nem maradhat el az alapos kézmosás! A legbiztonságosabb és legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a kutyát átmenetileg olyan személy vagy család fogadná be, akit és akinek a környezetét a kutya jól ismeri.

Milyen szabályok betartására kell figyelni, ha ismerősnek, idős hozzátartozóknak segítünk?
Az idősek ellátásának megszervezését a kormány az önkormányzatok hatáskörébe utalta. Azon 70 év felettiek számára, akik vállalják, hogy a járvány ideje alatt nem hagyják el a lakóhelyüket, segíteni kell a bevásárlásukat, a gyógyszer kiváltásukat, az esetleges kutyasétáltatásukat, vagy kivinni a szemetüket . Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy milyen az egészségi állapotuk, betegség esetén azonnal értesíteni kell a háziorvost. Szigorúan be kell tartani a járványügyi óvintézkedéseket: nem szabad közvetlen kapcsolatba kerülni, kommunikációra lehetőleg telekommunikációs eszközöket használjunk, lehetőleg zárt ajtón keresztül, vagy legalább 2 méter távolságból, az ajtó két oldalán kell tartanunk a kapcsolatot.

Általánosságban betartandó óvintézkedések >>

Hol érhetem el a háziorvosomat?
Amennyiben beteg, hívja fel háziorvosát telefonon! A szentendrei háziorvosok rendelési ideje és telefonos elérhetősége a városi honlapon itt található meg:
https://szentendre.hu/varosinfo/intezmenyek/egeszsegugy/hazirorvosok/

Hol érhetem el a gyermekorvosomat?
Amennyiben beteg a gyermeke, hívja fel gyermekorvosát telefonon! A szentendrei gyermekorvosok rendelési ideje és telefonos elérhetősége a városi honlapon itt található meg:
https://szentendre.hu/varosinfo/intezmenyek/egeszsegugy/gyermekorvosok/

További segítségre van szüksége?
Amennyiben további információra van szüksége, az alábbi, 24 órában ingyenesen hívható zöld számon és elérhetőségeken teheti fel kérdéseit:

  • Telefonszám: 06-80/277-455 és 06-80/277-456
  • E-mail cím: koronavirus@bm.gov.hu
  • Honlap: https://koronavirus.gov.hu
  • Facebook oldal és Messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu
    Kérjük a lakosságot, hogy csak abban az esetben hívják a zöld számokat, ha az NNK weboldalain nem kaptak megfelelő választ kérdéseikre!

Források:

➤ Koronavírussal kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések:
https://koronavirus.gov.hu/gyik

➤ Eljárásrend a koronavírussal kapcsolatban:
https://www.nnk.gov.hu/index.php/component/content/article/140-koronavirus-tajekoztatok/567-eljarasrend-a-2020-evben-azonositott-uj-koronavirussal-kapcsolatban-2020-03-16?Itemid=135

➤ Elkülönítés, járványügyi megfigyelés, önmegfigyelés a koronavírus fertőzéssel kapcsolatban:
https://www.nnk.gov.hu/index.php/component/content/article/140-koronavirus-tajekoztatok/541-elkulonites-jarvanyugyi-megfigyeles-es-onmegfigyeles-a-covid-19-virus-fertozessel-kapcsolatban?Itemid=135

➤ Koronavírus tájékoztatás otthonában való elkülönítésről:

http://aok.pte.hu/hu/hirek/hir/12321

A Fehér Könyv célja, hogy segítséget nyújtson a nem egészségügyi ellátást nyújtó vállalkozások, szervezetek számára a következő COVID-19 járványhullámra való fel-készülésben. Az általános iránymutatás támpontot ad a munkavállalók COVID-19 kockázatának értékeléséhez, a fertőzésmegelőzést szolgáló munkahelyi intézkedések tervezéséhez.
Rávilágít a szervezet által mérlegelendő kérdések körére, és egységes szempontrendszerrel támogatja a pandémiás felkészülési tervek elkészítését.

Az útmutató felhívja a gazdálkodó szervezetek figyelmét arra, hogy a COVID-19 pandémia kapcsán kialakuló helyzet várhatóan túllépi a vállalati krízishelyzetek kezelésére vonatkozó, illetve a működési folytonosság biztosítására irányuló jelenlegi terveik kereteit, ezért specifikus pandémiás felkészülési tervek elkészítése javasolt. Jelen útmutatónak azonban nem célja közvetlenül a gazdálkodási és pénzügyi stabilitás fenntartásának módszertani támogatása, kizárólag a járványügyi szempontok tárgyalására fókuszál.

A gazdálkodó szervezetek alapvető üzleti érdeke a termelés, szolgáltatás folyamatos biztosítása a COVID-19 világjárvány idején is. Ezen felül az egész ország érdeke a nemzetgazdaság és a társadalom működéséhez szükséges alapvető hazai termelő kapacitás és szolgáltatásrendszer fenntartása, a kritikus infrastruktúra működésének biztosítása.
Összehangolt tervezéssel, az egyéni és közösségi megelőző intézkedések időben történő meghozatalával, az intézkedések megfelelő kombinációjával, azok fegyelmezett végrehajtásával, a munkavállalók és a társadalom további csoportjainak megfelelő együttműködésével a COVID-19 járvány Magyarországon kontroll alatt tartható.

Készítette: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkársága

A teljes anyag elérhetőhttp://mediklaszter.hu/media/document/5f68797540db5246007460.pdf
Technoplast Group Kft mint a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Innovációs Klaszter (MediKlaszter) tagvállalata, kilincsvédő eszközzel szeretne hozzájárulni a COVID-19 vírus elleni harchoz.
Ajtók, ablakok és más nyílászárók nyitása és zárása esetén jelentős kockázatot jelent a vírus terjedése szempontjából, hogy a kilincs lenyomásakor az azt használó személy tenyérével érintkezik a kilincs felületével.

Ennek elkerülése céljából megkezdtük egy kilincsvédő eszköz nagysorozatgyártását fröccsöntési technológiával. Az eszköz kizárja a közvetlen érintkezést a személy tenyere és a kilincs között.
Az eszköz használatának lényege, hogy a személy az alkarját használja a kilincs lenyomásakor, amit ruha véd. Így elkerülhetővé válik a vírus megtapadása és további személyeknek történő átadása a nyílászárók használata esetén.
Az alábbi ábrák mutatják az eszköz használatát:
Materialise
MaterialiseA képen rajz látható

Automatikusan generált leírásA képen beltéri, ülő, férfi, fehér látható

Automatikusan generált leírásHands free door opener technicalA képen zöld, beltéri, objektum, ülő látható

Automatikusan generált leírás


A kilincsvédő szett tartalmaz négy darab műanyag fröccsöntéssel gyártott elemet, amit az ajtó külső és belső kilincsére lehet csavarozni, nyolc darab csavart, egy kilincset és egy használati útmutatót. A kilincset csak abban az esetben kell használni, ha a kilincsvédő nem illeszkedik a már az ajtóban lévő kilincsre. Mivel számtalan féle kilincs létezik, ezért az eszköz úgy tehető univerzálissá, hogy az ajtóban lévő kilincset, egy egyszerű művelettel kicseréljük a tasakban találhatóra.
Az elemeket csomagolás előtt fertőtlenítjük és tiszta munkateres körülmények között, hegesztéssel légmentesen lezárt műanyag tasakban csomagoljuk.

Minden Magyar Kórház részére térítésmentesen egy ajtókilincsvédő szettet ajánlunk fel kipróbálás céljából.

Amennyiben az eszközt megfelelőnek találják, akkor kérem, hogy cégünk weboldalán: www.technoplast.hu a https://technoplast.hu/vedekezes-covid-19-ellen-ajtokilincs-vedo-szett jelezzék további igényüket.
A megrendelt ajtókilincsvédő szetteket postai úton küldjük.

 
We are pleased to announce the launch of a brand new webpage of the European Cluster Collaboration Platform (ECCP): THE COVID-19 INDUSTRIAL CLUSTERS RESPONSE PORTAL (https://www.clustercollaboration.eu/coronavirus ) to support the efforts of industrial clusters to address the challenges posed by the COVID-19 epidemic in Europe. 
This portal has been created to facilitate the interaction of the industrial cluster community to allow fast and direct responses within the community itself too. Its objective is twofold:
•         Serve as a one-stop shop where reliable information for industry, and especially industrial clusters, can be found on actions and decisions of the European Commission and the EU Member States impacting on the functioning of the Internal Market.
•         Support an open discussion forum where actors can share their experiences, solutions, requests and questions
Over 1100 offers from companies for medical supply such as masks and ventilators were already channelled to the European Commission via clusters with the support from the European Clusters Alliance. On Monday we will launch the open discussion forum to increase the quick, easy exchange between the cluster actors (open access based on a simple user account on the ECCP). They need to know who they can supply to and what is needed where in the EU. The aim is that national and regional public and medical authorities can get necessary supply if they wish so. 

Take a look, stay updated and share with relevant contacts so that there is no shortage of supply of desperately needed equipment when and where it is needed in the European Union.  

Demand from public authorities can be channelled to industrial actors through cluster organisations across the EU and beyond. Public authorities in need can send an e-mail to: covid19response@clustercollaboration.eu. For example the Lombardy Region has launched several international calls for tenders to purchase medical equipment to treat the most seriously ill patients who need to be hospitalised and also a list of equipment needed to protect doctors and health personnel. See: https://www.clustercollaboration.eu/coronavirus#covid-calls. 
COVID-19 logisztikai járványügyi megoldás típusai Elérhetőség Nyelv Szervezet Kapcsolattartó e-mail Telefonszám
Érvényben lévő áruforgalmi korlátozások világszerte - dinamikusan frissülő, letölthető excel file http://exporthungary.gov.hu/ magyar KKM n.a. exportkoord@mfa.gov.hu n.a.
Magyar Logisztikai Egyesület információs platformja magyar tranzitútvonalakról http://mle.hu/magyarorszag-teruleten-kijelolt-tranzitutvonalak/ magyar MLE n.a. n.a. +361/4846407
Európai államok közúti fuvarozást érintő járványügyi intézkedéseinek gyűjtőhelye https://nit.hu/index.php/2014-02-27-11-34-43/egyeb-hirek/1536-gyorstajekoztato-az-egyes-eu-tagallamok-kozuti-fuvarozast-erinto-jarvanyugyi-intezkedeseirol magyar NIT Hungary Dittel Gágor nit@nit.hu +3630/9005543
+361/2645040/301 mellék
Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének folyamatosan frissülő hazai és nemzetközi járványügyi korlátozásbeli információs platformja https://www.mkfe.hu/hu/mediamenu/hirek/belf%C3%B6ldi-h%C3%ADrek/10286-koronavirus.html magyar MKFE n.a. posta@mkfe.hu +3612520688/220 mellék
EU kamionstop mentességi adatbázis https://www.mkfe.hu/hu/mediamenu/hirek/k%C3%BClf%C3%B6ldi-h%C3%ADrek/10419-%C3%B6sszes%C3%ADtett-kamionstop-mentess%C3%A9gek-a-covid-19-j%C3%A1rv%C3%A1ny-ideje-alatt-az-eu-ban.html magyar MKFE n.a. posta@mkfe.hu +3612520688/220 mellék
Árufuvarozási/terméklogisztikai közvetlen segítségnyújtás COVIDlogisztika@mfa.gov.hu magyar KKM n.a. COVIDlogisztika@mfa.gov.hu n.a.
Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság: covid-19 karanténhelyzetek miatti lejárt vízumok ideiglenes meghosszabbításának lehetősége idegenrend@bah.b-m.hu magyar OIF n.a. idegenrend@bah.b-m.hu n.a.
EU országok kormányainak áruforgalom korlátozó intézkedései https://ec.europa.eu/transport/coronavirus-response_en angol EU Zupkó Gábor  comm-rep-bud@ec.europa.eu +361/2099700
EU országok kormányainak személyi forgalmat / munkaerő szabad áramlását korlátozó intézkedései https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/health/coronavirus-response/travel-and-transportation_en#reinforcing-health-measures-at-the-schengen-bordersnbspwhile-ensuring-the-free-flow-of-goods angol EU Zupkó Gábor  comm-rep-bud@ec.europa.eu +361/2099700
ENSZ Gazdasági bizottsága által gyűjtött globális határátlépési intézkedések és információk https://wiki.unece.org/display/CTRBSBC/Observatory+on+Border+Crossings+Status+due+to+COVID-19+Home angol ENSZ Forthcoming n.a. n.a.
EU interaktív térképe engedélyezett áruforgalmi határátkelőhelyekről https://ec.europa.eu/transport/infrastructure/tentec/tentec-portal/map/maps.html?basemap=&layer=5,17&corridor=&extent=-6892785.462641882,4233830.029018746,8135345.794446057,9888947.129667722 angol EU Zupkó Gábor  comm-rep-bud@ec.europa.eu +361/2099700
Nemzetközi légi áruforgalmi intézkedések/információk gyűjtőhelye  https://www.iata.org/en/programs/cargo/ angol IATA n.a. https://www.iata.org/en/contact-support/ n.a.
Európai Unió végrehajtási rendeleteinek (így az áruforgalmi és EU-kiviteli korlátozások is) tárháza https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1584714498963&uri=CELEX:32020R0402 magyar EU n.a. https://www.iata.org/en/contact-support/ n.a.
EU országok közti határátlépési idők dinamikusan változó gyűjtőhelye https://covid-19.sixfold.com/ angol Sixfold n.a. covid-19@sixfold.com n.a.
Nemzetközi Szállítmányozási fórum közúti információs adatbázisa https://www.itf-oecd.org/covid-19-road-group angol ITF n.a.  contact@itf-oecd.org  +33 1 73 31 25 00
Európai Hajózásbiztonsági Ügynökség covid-19 hajózási rendelkezési információs gyűjtőhelye http://emsa.europa.eu/news-a-press-centre/covid19.html angol EMSA n.a. http://emsa.europa.eu/contacts.html n.a.
Nemzetközi Tengerészeti Szervezet infoplatformja  http://www.imo.org/en/MediaCentre/HotTopics/Pages/Coronavirus.aspx angol IMO Lee Adamson media@imo.org 020 7587 3153
A Duna Bizottság hajózási rendelkezés és információs oldala https://www.danubecommission.org/dc/en/2020/03/24/information-regarding-the-status-of-all-national-covid-19-restrictions-for-danube/ angol DC n.a. secretariat@danubecommission.org +361/4618010

Ma 75 ezer nyelvvizsga hiányában középfokú végzettséget igénylő munkakörben elhelyezkedett munkavállaló van Magyarországon. A Gazdaságvédelmi Akcióterv munkahelyteremtési programjának részeként ezt a 75 ezer diákot mentesítjük a nyelvvizsga kötelezettség alól, hiszen a gazdaságnak szüksége lesz a diplomás munkavállalókra mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.

A nyelvvizsgamentesség minden hallgatóra vonatkozik, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz, erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatta az
MTI-t.

Palkovics László az online sajtótájékoztatón a munkahelyvédelmet nevezte a gazdaságvédelmi akcióterv egyik legfontosabb szempontjának. Ennek megfelelően a munkák leállásának idejére a munkabért az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalja, de a kormány azt szeretné, ha a munkavállalók erre az időre is hasznos feladatokat végeznének a munkaadó cégük érdekében. A kutatási és fejlesztési munkakörben dolgozók után 3 hónapra 40 százalékos bértámogatás jár.
Csökkennek az adminisztrációs és az adóterhek, a gazdasági élet és a kormány közötti kommunikáció megkönnyítésére vállalkozói információs portál létesült a vali.ifka.hu honlapcímen. A kormány nem lép vissza a korábban kötött megállapodásoktól, így a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal csökken júliustól - hangsúlyozta a tárcavezető. Az adóbevallási határidő szeptember 30-ra tolódik, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (ekáer) bevezetik a biztosíték alóli mentességet. Felgyorsítják az áfavisszaigényléseket, ami normál adózók esetében 75 napról 30 napra, megbízható adózóknál 30 napról 20 napra csökken. Különleges fizetési könnyítések, részletfizetési, fizetéshalasztási és adómérséklési lehetőségek lépnek életbe, a nyomtatványok egyszerűsödnek. A veszélyhelyzeti időszak mulasztásai miatt az adózói minősítésben az adózókat nem érheti hátrány. A betegszabadság dokumentumait elektronikus másolatban is be lehet nyújtani. A fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg.
A munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok. A vállalati leállásokra reagálva online képzések kezdődnek. A szabad munkaerő továbbképzéseken és átképzéseken vehet részt távoktatási formában. Palkovics László szerint különösen informatikai területeken lehet szükség új munkavállalókra. A képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam, az állást keresők kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak. Az egyetemi hallgatók egyszeri, szabad felhasználású, 500 ezer forint összegű, kamatmentes diákhitelt igényelhetnek.
Többletforrásra számíthatnak a vírustól legjobban érintett, valamint a Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező ágazatok. Ennek megfelelően az építőipar, a közlekedés, a logisztika, az idegenforgalom, a kreatív ipar, az egészségipar, és az élelmiszeripar beruházási és fejlesztési támogatásokban, adócsökkentésben részesül, kedvező hiteleket és tőkeprogramokat kap. A turizmus támogatására 600 milliárd forint jut. ​

Az idegenforgalmi adót a kormány az év végéig felfüggeszti, június végéig a SZÉP-kártya után a szociális hozzájárulási adó 4 százalékra csökken és megemelkedik a hozzá tartozó összeghatár is. A vendégforgalom visszaesése kedvez a korszerűsítési munkáknak, ezért felújítási és fejlesztési programok várhatók. Az egészségipar minden eddiginél jelentősebb támogatásban részesül, hogy a belföldi gyógyszer- és eszközgyártók termékei nagyobb arányban jelenjenek meg a magyar egészségügyben.
Támogatásban részesülnek mind az egyetemi, mind a vállalati kutatóintézetek, munkájukat az Egészségipari Innovációs Ügynökség fogja koordinálni.
Palkovics László a munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett. A támogatások - tette hozzá - nem csak a gazdasági visszaeséstől, hanem a külföldi felvásárlásoktól is megvédhetik a magyar tulajdonú vállalatokat. A kedvező kamatozású vállalati hitelek összege csaknem 2 ezer milliárd forint, 500 milliárd forintos állami garanciavállalással.
Meghosszabbodnak a gyermekek otthongondozási díjához (GYOD) kapcsolódó határidők, valamint a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők jogosultságai a magasabb összegű családi pótlékra. A tanév vége helyett a vészhelyzet végéhez igazodik az idei jogosultság családi pótlékra. Kedvezően módosulnak a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások szabályai és határidői is - tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az összesen csaknem 9200 milliárd forint értékű gazdaságvédelmi költségvetés nem külső segítségre épít, tehát nem növeli az ország kitettségét. Mint fogalmazott, az elmúlt 10 év bebizonyította, hogy az önálló gazdaságpolitika ellenállóbb gazdaságot eredményez. Magyarország 2010 óta minden válsághelyzetből megerősödve került ki, és most sem szabad elfelejteni, hogy a kihívásokkal együtt lehetőségek is adódhatnak. Amelyik ország ezeket kihasználja, képes változtatni és jó válaszokat találni, a gazdaságát is gyorsabban helyre tudja állítani - jelentette ki Palkovics László.

https://www.youtube.com/watch?v=vU_rq7xb4IY

Forrás: MTI

Válságkezelési Kisokos mikro és kisvállalkozásoknak!

Az elmúlt pár hét tapasztalatainak felhaszná­lásával gyakorlati megoldásokat dolgoztunk ki a legkisebb vállalkozások részére, ahol a tulajdonos-vezető alapvetően szakmá­jához értő vállalkozó, nem pedig gazdasági szakember.

A következő pontokban segítjük a vállalkozásokat:

  • Az emberek egészségének megóvása
  • A vállalkozás pénzügyi, működési hátterének áttekintése
  • A működéshez szükséges készletgazdálkodás feltérképezése
  • A munkaerő, a foglalkoztatottak körében felmerülő kockázatok mérséklése, az alkalmazottak rugalmas beosztása
  • A válság kezelését elősegítő néhány fontosabb munkajogi tudnivaló röviden
  • A vállalkozás kommunikációja
  • A vállalkozók közötti és a vállalkozásokon belüli összefogás szükségessége
  • Válságterv készítése

Válságkezelési Kisokos

European Research Area (ERA) Corona Platform
https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/covid-19

Gyakori kérdések - GYIK Covid-19 és H2020
https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/support/faq;type=1;categories=;programme=H2020;actions=;keyword=COVID-19%20outbreak

Összefoglaló a korona vírus kutatással kapcsolatban
https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/health-research-and-innovation/coronavirus-research_en

Nemzetközi kutatási projektek COVID-19 – 18 új projektek bekerültek a listába
https://ec.europa.eu/info/files/new-research-actions-coronavirus_en

Covid-19 ipari klaszterek válaszportálja - Az európai klaszter-együttműködési platform (ECCP)
https://www.clustercollaboration.eu/coronavirus

Európai kutatási infrastruktúrák a COVID-19 elleni küzdelemben
https://www.esfri.eu/covid-19

CERIC (Közép-európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium) - COVID-19 gyors hozzáférés
https://www.ceric-eric.eu/2020/03/10/covid-19-fast-track-access/

Európai Gyógyszerügynökség
https://www.ema.europa.eu/en/human-regulatory/overview/public-health-threats/coronavirus-disease-covid-19#what's-new-section
 

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki bejelentésének megfelelően hétfőtől minden kórházban kórházparancsnok segíti az intézmény működését és az egészségügyi készletek védelmét - közölte a Koronavírus Sajtóközpont.

Közleményük szerint az erről szóló kormányrendeletet kihirdették a Magyar Közlönyben. Az intézkedés célja, hogy a kórházakat ilyen módon is felkészítsék a tömeges megbetegedéssekkel járó jelentős többletteherre és biztosítsák a betegellátáshoz, valamint az egészségügyi dolgozók védelméhez szükséges egészségügyi eszközökkel való felelős, átlátható és nyomon követhető készletgazdálkodást.
A kórházparancsnok részére Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök megbízólevelet állít ki. A megbízólevél kiállítását követően a kórházparancsnokot a belügyminiszter rendeli ki az intézményhez.
A kórházparancsnokok munkáját az országos kórházfőparancsnok irányítja, aki szintén a miniszterelnöktől kapja megbízását.
Kiemelték: a kórházparancsnok orvosszakmai kérdésekben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést. Feladata, hogy koordinálja a betegellátáshoz és a járványügyi intézkedésekhez szükséges egészségügyi eszközök, felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítőszerek nyilvántartását, felügyelje a készletgazdálkodást és gondoskodjon annak megfelelő védelméről, akár a készleteket őrző biztonsági szolgálat kijelölésével, valamint rendőrök és katonák bevonásával. A kórházparancsnoknak a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartására és az egészségügyi készlet megóvására vonatkozó javaslatát a kórház vezetője köteles végrehajtani.

Az országos kórházfőparancsnok folyamatosan tájékoztatja a belügyminisztert a kórházi egészségügyi készletekkel kapcsolatos adatokról, így segítve az operatív törzs munkáját, hogy minden kórházra lebontva naprakész adatokra alapozva történjenek az egészségügyi beszerzések és intézkedések - áll a sajtóközpont közleményében.

MTI 2020. március 28.
https://koronavirus.gov.hu/cikkek/hetfotol-korhazparancsnokok-segitik-korhazak-mukodeset-es-az-egeszsegugyi-keszlet-vedelmet

Kötelező megnézni, aztán átgondolni, hogy elég felelősen cselekszel-e most, a járvány idején.

#MARADJOTTHON
 
2020. március 20-ig 102 649 esetet jelentettek az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban: Olaszországban (41 035), Spanyolországban (17 147), Németországban (14 138), Franciaországban (10 995), az Egyesült Királyságban (3 277). ), Hollandia (2 460), Ausztria (2 196), Belgium (1 795), Norvégia (1 552), Svédország (1 423), Dánia (1 151), Portugália (785), Csehország (694), Írország (557), Görögország (464), Finnország (400), Lengyelország (355), Luxemburg (345), Izland (330), Szlovénia (319), Románia (277), Észtország (267), Szlovákia (123), Bulgária (105), Horvátország (104), Lettország (86), Magyarország (85), Ciprus (58), Málta (53), Litvánia (48) és Liechtenstein (25).
2020. március 20-ig 4 885 haláleset jelentettek az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban: Olaszországban (3 407), Spanyolországban (767), Franciaországban (372), az Egyesült Királyságban (144), Hollandiában (76), Németországban ( 43), Belgium (21), Svédország (10), Ausztria (6), Dánia (6), Norvégia (6), Görögország (5), Lengyelország (5), Luxemburg (4), Bulgária (3), Írország ( 3), Portugália (3), Horvátország (1), Magyarország (1), Izland (1) és Szlovénia (1).
A következő országok / területek már korábban jelentettek olyan eseteket az országban, amelyhez tartoznak, de 2020. március 20-tól ezeket az eseteket függetlenül jelenteni fogják napi jelentéseinkben: Kajmán-szigetek, Feröer-szigetek, Gibraltár, Grönland, Guernsey, Jersey és Holland Antillák . Ezért az ezen országok / területek vonatkozásában jelentett összes eset új esetként jelenik meg (n = 100) a mai jelentésben.
EU / EGT és az Egyesült Királyság Olyan esetek, halálesetek
Olaszország 41035 3407
Spanyolország 17147 767
Németország 14138 43
Franciaország 10995 372
Egyesült Királyság 3277 144
Hollandia 2460 76
Ausztria 2196 6
Belgium 1795 21
Norvégia 1552 6
Svédország 1423 10
Dánia 1151 6
Portugália 785 3
Cseh Köztársaság 694 0
Írország 557 3
Görögország 464 5
Finnország 400 0
Lengyelország 355 5
Luxemburg 345 4
Izland 330 1
Szlovénia 319 1
Románia 277 0
Észtország 267 0
Szlovákia 123 0
Bulgária 105 3
Horvátország 104 1
Lettország 86 0
Magyarország 85 1
Ciprus 58 0
Málta 53 0
Litvánia 48 0
Liechtenstein 25 0
Teljes 102649 4885
 

A COVID-19 laboratóriumilag megerősített eseteinek terjesztése az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban, 2020. március 20-tól

A COVID-19 laboratóriumilag megerősített eseteinek terjesztése az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban, 2020. március 20-tól
 A COVID-19 laboratóriumilag megerősített eseteinek terjesztése az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban
 

A COVID-19 földrajzi eloszlása  az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban, 2020. március 20-tól

A COVID-19 földrajzi eloszlása ​​az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban, 2020. március 20-tól
 A COVID-19 földrajzi eloszlása ​​az EU / EGT-ben és az Egyesült Királyságban
1. Kórokozó

A koronavírusok lipid burokkal rendelkező, egyszálú RNS vírusok.  Embert és számos állatfajt képesek megbetegíteni, jellemzően  madarakat és emlősöket, mint például tevéket, macskákat, denevéreket. A koronavírusok zoonozisok, képesek állatról emberre terjedni. Jelenleg hét koronavírusról ismert, hogy képes humán fertőzéseket és megbetegedések is előidézni. A koronavírus fertőzések okozta megbetegedések változó súlyosságúak lehetnek, a hétköznapi náthától  a súlyosabb légúti megbetegedésekig. Négy humán koronavírus általában enyhe- mérsékelten súlyos felső légúti tüneteket okoz, míg a Közel-Keleti légúti koronavírus (MERS-CoV) és a súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus (SARS-CoV) súlyos, akár életveszélyes légúti megbetegedésekhez is vezethet. (A SARS-CoV okozta további humán megbetegedések kialakulását a 2003. évi járványügyi intézkedések sikeresen megakadályozták.)

A 2019 végén  Vuhanban kialakult tüdőgyulladás-járvány hátterében álló egy újonnan kialakult, a béta-koronavírusok családjába tartozó vírust azonosítottak. Az új koronavírus elnevezése 2020. február 12-től „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV-2), az általa okozott megbetegedés a pedig „koronavírus-betegség 2019” (coronavirus disease 2019), melynek rövidített változata a COVID-19.

  1. A fertőzés forrása: jelenleg ismeretlen. A kezdeti esetek közös epidemiológiai kapcsolata a vuhani tengeri és élő állat piaccal erősen valószínűsíti egy ott előforduló állat, mint zoonotikus forrás szerepét a járvány kialakulásában, azonban ennek beazonosítása még nem történt meg. Feltehetően ezen – jelenleg még nem beazonosított – állatfaj segítségével jutott át a vírus denevérekből emberre. Az új koronavírus emberről-emberre történő terjedését igazolták: ember is lehet a fertőző forrás.
  2. A terjedés módja: az emberről-emberre történő terjedés jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal történik.
  3. Lappangási idő: a jelenlegi adatok szerint általában 5-6 nap (2-14 nap).
  4. A fertőzőképesség tartama: Az eddigi adatok alapján a fertőzőképesség a tünetek meglétekor a legnagyobb, de jelenlegi ismereteink szerint fertőzőképesség előfordulhat a megbetegedés kezdete előtt is. Valószínűleg a tünetek súlyosságával arányos a fertőzőképesség.

Jelenlegi ismeretink szerint az új koronavírussal történő fertőződés esetén a légúti mintákból a tünetek megjelenését megelőző 1-2 napban már kimutatható a vírus. Közepes súlyosságú megbetegedés esetében 7-12 napig, súlyos megbetegedés esetén akár 2 hétig is kimutatható a vírus a légúti mintákban, a fertőzőképesség feltehetően ugyanebben az időszakban áll fenn.

Kínai adatok alapján a tünetek kialakulását követően az ötödik naptól 4-5 héten keresztül kimutatható a székletből a vírus RNS-e; ugyanakkor további mintákban is igazolták a jelenlétét (nyál, teljes vér, szérum, vizelet). Ennek a pontos klinikai relevanciája még nem ismert, mivel a vírus RNS kimutatása nem jelent automatikusan fertőzőképességet.

Az új koronavírussal történő fertőződés esetén a legtöbb emberben kialakul a megbetegedés. Ritkák az olyan esetek, ahol tünetmentesen zajlik le a fertőzés (becsülten 1-3%) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem tartja ezeket az eseteket a járvány lényeges mozgatórugójának.

  1. Fontosabb tünetek és kockázati csoportok: A WHO adatai szerint a megbetegedés jellemzően lázzal (a betegek 88%-ánál), száraz köhögéssel (68%), fáradékonysággal (38%) jár. Előfordul produktív köhögés (33%), nehézlégzés (19%), torokfájás (14%), fejfájás (14%), izom- vagy ízületi fájdalom (15%), hidegrázás (11%). Ritkább tünet a hányás (5%), hasmenés (4%).

A betegség leggyakrabban (kb. 80%-ban) enyhe vagy közepesen súlyos formában zajlik, ekkor a klinikai kép az enyhe légúti fertőzéstől a nem súlyos tüdőgyulladásig terjedhet. A megbetegedések 14%-a súlyos lefolyású. A betegek 6%-ánál alakulhat ki kritikus állapot, amikor légzési elégtelenség, szeptikus sokk, többszervi elégtelenség jelentkezik.

A letalitás 2-3% között változik, amelyet jelentősen befolyásol a vírus terjedésének intenzitása, illetve az érintett terület jellemzői (pl. demográfiai mutatók, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés), általában legmagasabb az idősek körében.

Kockázati csoportok: A betegség súlyos formája leginkább a 60 évnél idősebbeket és a krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, malignus megbetegedés) szenvedőket érinti.

A várandós nők új koronavírus okozta megbetegedésével kapcsolatban adatok korlátozottan állnak rendelkezésre; jelenlegi tudásunk szerint hasonló klinikai megjelenéssel zajlik, mint a felnőtt populációban.

Szintén korlátozottan állnak rendelkezésre adatok a gyermekek érintettségéről, feltehetően ők éppúgy megfertőződhetnek, mint a felnőttek, azonban náluk a betegség jellemzően tünetmentes vagy enyhe formában zajlik, igen ritka a szövődmény kialakulása.

 7. Teendők a beteggel:

 7.1. Jelentés:

Az esetdefiníciónak megfelelő gyanús/kivizsgálás alatt álló beteget (lásd alább: 7.1.1. pont) az eset minősítését követően a kezelőorvos (pl. háziorvos, járóbeteg-szakellátás orvosa, mentőszolgálat orvosa) haladéktalanul, telefonon jelenti az illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztályának. A járási hivatal népegészségügyi feladatkörben eljáró munkatársa haladéktalanul értesíti a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályát.

Fekvőbeteg-ellátó intézményben történő ellátás/felvétel esetén (a beutalóval/mentővel érkező beteg esetén, és akkor is, ha az első ellátást az intézmény nyújtja) haladéktalanul, közvetlenül az illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályát kell értesíteni. Munkaidőn kívül a jelentést a megyei kormányhivatal készenlétéhez kell megtenni.

A megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztálya a gyanús/kivizsgálás alatt álló eseteket a kormányhivatalok számára megadott táblázat kitöltésével naponta egyszer (hétvégén is) 16 óráig írásban jelenti az NNK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának (a keszenlet.jarvany@nnk.gov.hu és a jarvany.surv@nnk.gov.hu e-mail címeken).

Amennyiben a gyanús/kivizsgálás alatt álló beteg laboratóriumi vizsgálatának eredménye alapján az eset besorolása valószínűsített vagy megerősített esetre változik, akkor az OSZIR Járványügyi szakrendszerének fertőző beteg jelentő alrendszerében a lakcím szerint illetékes járási/kerületi hivatal népegészségügyi feladatkörben eljáró munkatársa a laboratóriumi lelet alapján létrehozza az un. betegségesetet, ezzel nyilvántartásba veszi a beteget.

A járási/kerületi hivatal népegészségügyi feladatkörben eljáró munkatársa (szükség esetén a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztálya segítségével) az OSZIR rendszerében kitölti az egyedi adatgyűjtő lapot a rendelkezésre álló adatokkal. Az adatgyűjtő lapon kért adatokban bekövetkező változásokat folyamatosan aktualizálni kell.

Az adatgyűjtő lapon közölt információk alapján tesz eleget a nemzetközi jelentési kötelezettségnek az NNK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztálya hivatalosan megadott jelentési útvonalakon.

7.1.1. Esetek osztályozása

7.1.1.1.Gyanús eset / Kivizsgálás alatt álló eset

Amennyiben az alábbi három kategória közül legalább egy teljesül, akkor a beteg gyanús esetnek minősül és ennek megfelelően kell eljárni, beleértve az új koronavírus irányában történő diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatot is.

  1. Olyan akut légúti fertőzésben szenvedő beteg, akinél az alábbi, hirtelen kezdődő tünetek közül legalább egy fennáll: láz (≥38°C), köhögés, légszomj, ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban külföldön járt.
  2. Olyan beteg, aki akut légúti fertőzésben szenved, ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban szoros kapcsolatban volt új koronavírussal megerősítetten vagy valószínűsítetten fertőzött személlyel.

Szoros kapcsolatban álló személynek minősül az, aki a valószínűsített vagy a megerősített COVID-19 fertőzöttel

  • egy háztartásban él;
  • személyes kapcsolatba került (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
  • zárt légtérben tartózkodott (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő) [pl. munkahelyen egymás közelében, iskolában egy osztályteremben, kórházi beteglátogatás során];
  • közvetlen fizikai kapcsolatba került új koronavírussal fertőzött személlyel (pl. kézfogás útján);
  • védőeszköz alkalmazása nélkül új koronavírussal fertőzött beteg váladékával érintkezett (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papír zsebkendőhöz);
  • a repülőúton
    • bármilyen irányban 2 ülésnyi távolságban ült
    • COVID-19 beteget ápolt,
    • a repülőgép személyzeteként az új koronavírussal fertőzött beteg ülőhely szektorában látott el szolgálatot,
    • amennyiben a tünetek súlyossága vagy a COVID-19 beteg mozgása indokolja, a repülőgép nagyobb területére vagy akár egészére kiterjeszthető a kontaktuskutatás;
  • az előírt egyéni védőeszköz megfelelő alkalmazása nélkül a COVID-19 beteg közvetlen ellátásában/ápolásában részt vett vagy laboratóriumi dolgozóként COVID-19 beteg mintáit kezelte.
  1. Olyan súlyos akut légúti fertőzésben szenvedő beteg, akinél a láz (≥38°C) mellett légúti megbetegedés legalább egy tünete/klinikai jele fennáll (pl. köhögés, légszomj, tüdőgyulladás klinikai vagy radiológiai jele)ÉS állapota kórházi kezelést indokol.

A klinikai és a járványügyi adatok alapján az orvos (háziorvos, kezelőorvos) és/vagy a népegészségügyi hatóság dönthet úgy, hogy egy légúti tüneteket mutató betegnél új koronavírus kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatot kezdeményez akkor is, ha a beteg nem felel meg szigorúan a fentiekben leírt esetdefiníció egyikének sem.

Például, ha a fekvőbetegek, egészségügyi dolgozók körében vagy más szoros közösségben (pl. munkahelyen, családi, baráti közösségben) akut légúti fertőzések halmozódása fordul elő.

7.1.1.2. Valószínűsített eset

Az a gyanús eset, akinek a COVID-19 miatt végzett laboratóriumi vizsgálati eredménye kétes, vagy akinek pan-koronavírus vizsgálati eredménye pozitív.

7.1.1.3. Megerősített eset

Minden olyan személy, akinél laboratóriumi módszerrel igazolták az új koronavírus által okozott fertőzést (klinikai tünetekkel vagy klinikai tünetek nélkül).

7.2. Elkülönítés: mind a gyanús/kivizsgálás alatt álló, mind a valószínűsített, mind az igazolt eset elkülönítése kötelező.

7.2.1. Gyanús kivizsgálás alatt álló beteg:

  1. Amennyiben a háziorvos által telefonon elvégzett kockázatelemzés alapján a gyanús/ kivizsgálás alatt álló betegnek enyhe tünetei vannak, és nem tartozik a betegség szempontjából kockázati csoportba, és otthonában a megfelelő elkülönítése megoldható, akkor otthonában/tartózkodási helyén kerül elkülönítésre. A háziorvos értesíti az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) a légúti mintavétel céljából. Ennek eredményéről a háziorvos értesíti a beteget.
  2. Amennyiben a beteg állapota kórházi ellátást igényel a tünetek súlyossága (pl. dyspnoe, tüdőgyulladás) miatt és/vagy rizikó csoportba tartozik, illetve az otthoni elkülönítés nem megoldható (pl. rizikócsoportba tartozó családtag) az OMSZ a területileg illetékes infektológiai osztályra vagy járványkórházba, vagy a COVID-19 beteg ellátására kijelölt egyéb intézménybe/osztályra szállítja a beteget, ahol az elkülönítése, az ellátása és a mintavételezés megtörténik.

https://www.nnk.gov.hu/index.php/egeszsegugyi-igazgatasi-foosztaly/nyilvantartasok/ellatasi-teruletek-nyilvantartasai/237-fekvobeteg-ellatast-nyujto-egeszsegugyi-szolgaltatok-teruleti-ellatasi-kotelezettsege

7.2.2. Laboratóriumi vizsgálattal megerősített COVID-19 betegek

A laboratóriumi vizsgálattal megerősített betegeket el kell különíteni.

  1. a) Az otthonában elkülönített beteg a pozitivitás megállapítása után is maradhat otthonában.
  2. b) Amennyiben a fekvőbeteg intézményben ápolt betegnél igazolódik az új koronavírus pozitivitás, ha ott megoldható, a beteg elkülönítése az ellátó intézményben történik. Amennyiben az elkülönítés a beteget eddig ellátó intézményben nem megoldható, akkor a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező infektológiai osztályon kell elkülöníteni.

https://www.nnk.gov.hu/index.php/egeszsegugyi-igazgatasi-foosztaly/nyilvantartasok/ellatasi-teruletek-nyilvantartasai/237-fekvobeteg-ellatast-nyujto-egeszsegugyi-szolgaltatok-teruleti-ellatasi-kotelezettsege

Amennyiben a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező infektológiai osztály kapacitása nem elegendő a laboratóriumi vizsgálattal igazolt betegek ellátása az alábbi kijelölt járványkórházakban történhet:

  1. Dél-pesti Centrumkórház- Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC) Szent László telephelye (1097 Budapest, Albert Flórián út 5.)
  2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Semmelweis Tagkórház (MISEK) (3529 Miskolc, Csabai kapu 9-11.)
  3. Tolna Megyei Balassa János Kórház (székhely: 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 5-7.)
  4. Magyar Imre Kórház (székhely: 8400 Ajka, Korányi F. u. 1.)
  5. Kiskunhalasi Semmelweis Kórház (székhely6400, Kiskunhalas, Dr. Monszpart László u. 1.)

7.3. Diagnosztikus és egyéb célból végzendő mikrobiológiai vizsgálatok

7.3.1. Valamennyi fekvőbeteg intézményben ellátott gyanús/kivizsgálás alatt álló betegnél kötelezően el kell végezni a laboratóriumi vizsgálatot.

Az enyhe tüneteket mutató, otthonában elkülönített betegnél lehetőség szerint történjen mintavétel a rendelkezésre álló (mintavételezési és laboratóriumi vizsgálati) kapacitások priorizálásának figyelembe vételével.

Alsó vagy felső légúti (orr-, garattörlet) váladékot kell küldeni az erre kijelölt laboratóriumok egyikébe a vírus direkt kimutatására. A kijelölt laboratóriumok: NNK, DPC, Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Synlab Hungary Kft.

Amennyiben felső légúti minta vételére kerül sor, az orr- és garattörletet külön pálcával kell levenni, de a két pálcát ugyanabba a VTM tartályba kell belemosni.

A minta minőségének szempontjából felső légúti minta esetén legelőnyösebb a reggeli mintavétel, mielőtt a beteg ételt vagy italt fogyasztott volna. Szintén a minta minőségének szempontjából orrtörlet vételekor a mintavételező pálcát magasan fel kell vezetni az orrüregbe.

Az új koronavírus fertőzés kizárásához 48 óra különbséggel vett második légúti minta vizsgálatára is szükség van.

7.3.2. Az igazolt beteg állapotának követéséhez vett orrtörlet mintájának pálcáját és a garattörlet mintájának pálcáját külön-külön VTM tartályba kell belemosni.

7.3.3. A gyógyult beteg elbocsátásához minimum 24 óra különbséggel levett, 3 negatív eredményű légúti minta szüksége. Az egyidőben levett orr és garattörlet mintavevő pálcáját ugyanabba a VTM tartályba lehet belemosni. Az első felszabadító mintát a betegtől a tünetek kezdetét követően legalább 7 nappal vagy a láz megszűnése után legalább 3 nappal kell levenni. Esetleges tovább mintatípusok szükségességéről a laboratóriummal kell egyeztetni.

7.4. Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok a betegellátás során

Figyelembe véve az új koronavírusról eddig ismerteket és a koronavírusok terjedési módját, az egészségügyi intézményekben az új koronavírus terjedésének megelőzésére javasolt infekciókontroll gyakorlat hasonló a súlyos, akut légúti tünetegyüttes (SARS) megelőzése céljából végzett infekciókontroll gyakorlatához, amelyet a válsághelyzeti intézményi intézkedési terv szabályoz.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alapvető (standard) óvó-védő rendszabályokban foglalt fertőzés-megelőzési előírásokat minden beteg ellátása folyamán be kell tartania az egészségügyi dolgozóknak. A kézhigiénés szabályok betartása mellett az egészségügyi dolgozóknak bármely légúti megbetegedés tüneteit mutató beteg ellátása esetén sebészi orr-szájmaszkot kell viselnie, függetlenül attól, hogy felmerül-e az új koronavírus megbetegedés lehetősége.

A fertőzés megelőzésének alapelvei az egészségügyi ellátás során:

  1. Korai felismerés és elkülönítés
  2. Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok alkalmazása a betegellátásban
  3. Környezet- és eszközfertőtlenítés
  4. Egészségügyi dolgozók és a látogatók oktatása
  5. Tárgyi és személyi feltételek biztosítása
  6. Korai felismerés és elkülönítés

A fertőzésre gyanús betegek korai felismerése a klinikai tünetek és az anamnézis alapján, valamint a fertőzésre gyanús esetek haladéktalan elkülönítése szükséges. Az anamnézis felvételekor a beteg alapos kikérdezése a legfontosabb. Elkülönítésig a légúti tüneteket mutató betegre adjunk sebészi orr-szájmaszkot.

Amennyiben új koronavírus okozta fertőzésre gyanús eset kerül azonosításra, a beteget haladéktalanul el kell különíteni. A gyanús (kivizsgálás alatt álló), valószínűsített, illetve megerősített COVID-19 betegeket jól szellőző, lehetőleg komfortos, külön (egyágyas) kórteremben kell elhelyezni. Amennyiben nem áll rendelkezésre külön kórterem, a megerősített COVID-19 betegek kohorsz izolációja is lehetséges, de az ágyak egymástól való távolsága legalább egy méter legyen. A kórterem ajtaját csukva kell tartani. A valószínűsített, illetve megerősített eseteket negatív (a környezeténél alacsonyabb) nyomású kórteremben kell elhelyezni, ha erre biztosítottak a lehetőségek.

Amennyiben az intézménybe, pl. járványügyi zárlat céljából került személy tünetmentes, de az elvégzett laboratóriumi vizsgálat alapján új koronavírussal fertőzöttnek bizonyul, az ilyen személy ne legyen egy kórterembe elhelyezve tünetes COVID-19 beteggel.

Amennyiben az új koronavírus okozta megbetegedésben szenvedő beteget ellátó egészségügyi dolgozóknál a beteggel való utolsó kontaktust követő 14 napon belül légúti fertőzés tünete jelentkezik, akkor az egészségügyi dolgozó köteles a tünet(ek) megjelenéséről a kórházhigiénés szolgálatot azonnal értesíteni.

  1. Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok alkalmazása a betegellátásban

Az új koronavírus okozta megbetegedésre gyanús (kivizsgálás alatt álló), valószínűsített, illetve megerősített eset ellátása esetén a fokozott biztonság érdekében szigorúan be kell tartani az alapvető (standard) óvó-védő rendszabályok mellett a cseppfertőzéssel, a légúti terjedéssel, valamint a közvetlen vagy közvetett kontaktussal terjedő fertőzések megelőzésére vonatkozó óvó-védő rendszabályokat. (A fenti rendszabályok részleteit tartalmazó egyoldalas, kinyomtatható és az egészségügyi intézményben kihelyezhető tájékoztatók a 2020. március 2-án kiadott eljárásrend részeként került megküldésre.)

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alapvető (standard) óvó-védő rendszabályokban foglalt fertőzés-megelőzési előírásokat minden beteg esetében be kell tartani. A kézhigiénés szabályok betartása mellett az egészségügyi dolgozóknak bármely légúti fertőzés tüneteit mutató beteg ellátása esetén sebészi orr-szájmaszkot kell viselnie, függetlenül attól, hogy felmerül-e az új koronavírus megbetegedés lehetősége.

A fent hivatkozott infekciókontroll óvó-védő rendszabályok közül kiemelendő:

  • Megfelelő kézhigiénés gyakorlat alkalmazása a „kézhigiéne öt momentuma” alapelvnek megfelelően, szigorúan betartva valamennyi beteg ellátása során: (1) a beteg érintése előtt, (2) aszeptikus beavatkozás előtt, (3) a vérrel vagy testváladékkal való expozíció után, (4) a beteg érintése után, (5) a beteg környezetének érintése után
  • Amennyiben a beteg állapota engedi, a betegnek sebészi orr-szájmaszkot célszerű viselnie.
  • Az izolációs (elkülönítő) kórteremben, illetve a beteget érintő bármely ellátás során a személyzetnek az alábbi, szakszerűen felvett, megfelelően illeszkedő egyéni védőeszközökből álló védőfelszerelést kell viselnie:
    • FFP2 vagy FFP3 respirátor (légzésvédő),
    • védőszemüveg vagy arcvédő,
    • kesztyű (egyszerhasználatos),
    • védőruha vagy köpeny (hosszú ujjú, egyszerhasználatos, vízlepergető anyagú).
  • Amennyiben respirátor csak korlátozottan áll rendelkezésre, akkor rangsorolni kell, hogy mely beavatkozásoknál alkalmazzák. Legfontosabb az aeroszol-képződéssel járó beavatkozásoknál, a gyanús/valószínűsített/megerősített COVID-19 eset ellátásakor, beleértve az orr- és garattörlet minta vételét, ekkor a dolgozónak lehetőség szerint mindig FFP2/FFP3 légzésvédőt kell viselnie. Respirátor alkalmazása szempontjából magas prioritásúnak számít a COVID-19 beteg közvetlen betegellátása. A bármilyen okból levett respirátor, nem használható újra. Légzésvédő hiánya esetén az egészségügyi dolgozóknak a rendelkezésre álló lehető legmagasabb szűrőfokozattal rendelkező maszkot szükséges viselnie. Respirátor korlátozott elérhetősége esetén a takarító személyzetnek és a hulladékot kezelő személyzetnek sebészi maszkot ajánlott viselnie, a többi védőeszköz mellett (kesztyű, védőszemüveg/arcvédő, köpeny).
  • A védőszemüvegnek illeszkedés szempontjából kompatibilisnek kell lennie a respirátorral. A hosszú ujjú, egyszerhasználatos, vízlepergető anyagú védőruhának vagy köpenynek nem kell sterilnek lennie. Ez alól kivétel, ha steril környezetben kell viselni azt, pl. műtőben. Ha vízlepergető anyagú védőruha vagy köpeny nem elérhető, akkor egyszerhasználatos műanyag kötény is viselhető a nem-vízlepergető anyagú védőruha vagy köpeny felett. Valamennyi védőeszköz esetében fontos a megfelelő méret/illeszkedés, mivel nem megfelelő illeszkedés esetén az eszköz viselése nem nyújt védelmet.
  • Az egyéni védőeszközök szakszerű felvétele előtt és szakszerű levétele után kézfertőtlenítést kell végezni.
  • Az aeroszol-képződéssel járó beavatkozásokat lehetőség szerint egy jól szellőző, külön kórteremben/vizsgáló helyiségben kell végezni. A beavatkozásban a lehető legkevesebb személy vegyen részt.
  • Az aeroszol-képződéssel járó beavatkozások során (pl. intubáció, légúti leszívás, bronchoscopia) a légúti izoláció szabályait kell betartani, és megfelelően illeszkedő FFP2/FFP3 respirátort kell alkalmazni védőszemüveg vagy arcvédő, kesztyű (egyszer használatos), védőruha vagy köpeny alkalmazása mellett. Az egyéni védőfelszerelés szakszerű felvétele előtt és szakszerű levétele után kézfertőtlenítést kell végezni.
  • A kórterembe csak a beteg ellátásában részt vevő egészségügyi dolgozók léphetnek be, az egyéb kórházi dolgozók (ideértve a takarítókat is) számát korlátozni kell és valamennyi, az ellátásban részt vevő személyt regisztrálni szükséges.
  • A beteg ellátása során lehetőleg egyszer használatos eszközöket kell használni. A nem egyszer használatos eszközöket a gyártó előírása szerint kell fertőtleníteni/sterilizálni.
  • A kórteremben folyamatos környezet fertőtlenítés szükséges. A beteg távozását követően a kórteremben zárófertőtlenítést kell végezni.
  • A beteg textíliája a kórteremben, „fertőző” megjelölésű, lehetőség szerint olvadó zsákban gyűjtendő. A szennyes textília számolása nem megengedett. A textíliák mosása során az egészségügyben alkalmazott fertőtlenítő mosási eljárások alkalmazandók.
  • A betegek indokolatlanul nem hagyhatják el a kórtermet.
  • A kórterem indokolt elhagyása (a beteg vizsgálatra, más intézménybe szállítása, stb.) esetén gondoskodni kell arról, hogy a beteg sebészi orr-szájmaszkot viseljen. A beteget szállító személyzet számára is kötelező a védőeszközök alkalmazása és a megfelelő kézhigiénés gyakorlat (kézfertőtlenítés az „öt momentum” elvnek megfelelően). A vizsgálatot végző osztállyal/részleggel előzetesen egyeztetni kell: a beteg vizsgálatára úgy kerüljön sor, hogy a vizsgálóhely fertőtlenítő takarítása a vizsgálat után a lehető leghamarabb megtörténhessen.
  • A beteg csak a legindokoltabb esetben és korlátozott módon látogatható (pl. beteg gyermeket szülei), az intézmény eseti elbírálása alapján. A látogatók előzetes regisztráció és megfelelő felkészítés után léphetnek a kórterembe. A felkészítés során a látogatókat meg kell tanítani a védőeszközök megfelelő használatára és a helyes kézfertőtlenítési gyakorlatra. A védőeszköz-használatot ellenőrizni kell. Monitorozni kell, hogy a betegnél történt legutóbbi látogatást követő 14 napon belül a látogatónál kialakult-e az új koronavírus megbetegedésre jellemző tünet.
  1. Környezet- és eszközfertőtlenítés

A környezet folyamatos és zárófertőtlenítése szükséges virucid hatású szerrel. A koronavírus lipidburokkal rendelkezik, ezért a legtöbb egyfázisú tisztító-, fertőtlenítőszer hatásos ellene.

  1. Egészségügyi dolgozók és a látogatók oktatása

A dolgozókat és a látogatókat oktatni kell a helyes kézhigiénére, a szükséges egyéni védőfelszerelés helyes használatára (különösen a védőeszközök felvételének és levételének helyes sorrendjére és módjára), a légzési higiénére és köhögési etikettre. Ajánlott, hogy csak azon egészségügyi dolgozók vehessenek részt új koronavírus okozta megbetegedésre gyanús (kivizsgálás alatt álló), valószínűsített, illetve megerősített esetek ellátásában, akik demonstrálták kompetenciájukat az egyéni védőeszközök megfelelő használatában. Az oktatás az egészségügyi intézmény feladata.

  1. Tárgyi feltételek biztosítása

Az alapvető (standard) óvó-védő rendszabályok, valamint a cseppfertőzéssel, a légúti terjedéssel és a kontaktussal terjedő fertőzések megelőzését szolgáló óvó-védő rendszabályok folyamatos alkalmazásához elengedhetetlen az, hogy a szükséges (egyszerhasználatos és egyéb) eszközök folyamatosan és elegendő számban az egészségügyi dolgozók számára rendelkezésre álljanak. Az eszközök biztosítása az egészségügyi intézmény feladata.

Kiegészítő információk a bármely formában alapellátást (pl. háziorvos, alapellátó fogorvos), járóbeteg-szakellátást vagy sürgősségi (pl. háziorvosi ügyeleti) ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók számára:

  • Az egészségügyi szolgáltatónak ismernie kell az új koronavírus okozta megbetegedés klinikai tüneteit, rizikótényezőit (különös tekintettel az utazási anamnézisre), az esetek osztályozását (gyanús, valószínűsített, megerősített eset), az infekciókontroll óvó-védő rendszabályokat, az esetek járványügyi bejelentésének követelményeit, és az esetek szállítására, áthelyezésére vonatkozó ajánlásokat.
  • A légúti tünetekkel jelentkező beteg ellátása során sebészi maszk viselése és a vizsgálóhelység lehetőség szerinti folyamatos szellőztetése indokolt.
  • A légúti tünetekkel fogászati ellátásra jelentkező beteg fogászati ellátását a sürgős beavatkozásokra célszerű szorítani, a nem sürgős beavatkozások elhalasztásával. Előzetes, telefonon történő időpont egyeztetéskor célszerű a betegeknél rákérdeni légúti tünetek esetleges fennállására.
  • Az új koronavírus okozta megbetegedésre gyanús (kivizsgálás alatt álló), valószínűsített, illetve megerősített eset ellátása esetén kötelező a személyzetnek az alábbi egyéni védőeszközökből álló védőfelszerelést kell viselnie: megfelelően illeszkedő FFP2/FFP3 respirátor (hiánya/korlátozott elérhetősége esetén lásd fenti B pont), védőszemüveg vagy arcvédő, kesztyű (egyszer használatos), védőruha vagy köpeny (hosszú ujjú, egyszer használatos, vízlepergető anyagú). Az eszközök biztosítása az egészségügyi szolgáltató feladata. Az egyéni védőfelszerelés szakszerű felvétele előtt és szakszerű levétele után kézfertőtlenítést kell végezni.
  • Fontos a korai felismerés a tünettan és esetleges utazási anamnézis, illetve más releváns információk (pl. egy háztartásban élő családtag utazása, közvetlen munkatársak légúti betegsége) alapján.
  • Megfelelő kézhigiénés gyakorlatot kell alkalmazni a „kézhigiéne öt momentuma” alapelvnek megfelelően, szigorúan betartva valamennyi beteg ellátása során.
  • A légúti tünetekkel jelentkező beteg ne használja a tömegközlekedést, hanem egyénileg, autóval legyen kórházba szállítva kórházi ellátás indokoltsága esetén, sebészi maszk viselése mellett, illetve szükség esetén mentővel történjen a szállítás.
  • Környezet- és eszközfertőtlenítés (pl. betegvizsgáló asztal vagy szék, fonendoszkóp, lázmérő, egyéb többször használatos eszközök) szabályainak betartása szükséges a betegellátás során.
  • A beteg otthonában történő vizsgálat esetén az orvosnak biztosítani kell maga számára a fenti védőeszközöket és alkohol tartalmú kézfertőtlenítő szert, és gondoskodnia kell a keletkezett veszélyes hulladék szakszerű összegyűjtéséről és elhelyezéséről.

Az Országos Mentőszolgálat a saját intézkedési tervében leírtak szerint jár el az új koronavírus fertőzésre gyanús beteg szállításakor.

  1. Teendők a beteg környezetében

8.1. A beteggel kontaktusba kerül személyek felkutatása:

Kötelező felderíteni minden olyan személyt, aki a valószínűsítetten vagy igazoltan az új koronavírussal fertőzött beteggel kapcsolatba került a tünetek fennállása idején és a maximális elővigyázatosság érdekében a tünetek kialakulását megelőző két napban. A kontaktok kutatása során együttműködik a kórház helye szerinti megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztálya és a beteg lakhelye/tartózkodási helye szerint illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya.

A COVID-19 fertőzött kontaktja minden olyan személy, aki jelenleg nem mutat tüneteket, de kapcsolatban volt vagy kapcsolatban lehetett egy COVID-19 beteggel. A fertőződési kockázat függ az expozíció szintjétől, ami egyúttal meghatározza a megfigyelés típusát is. Az expozíció szintjének meghatározása esetenként nehéz lehet, és szükségessé teszi az eset kikérdezését.

Magas kockázatú expozíció (szoros kapcsolat):

  • A COVID-19 fertőzöttel egy háztartásban élő személy;
  • A COVID-19 fertőzöttel közvetlen fizikai kapcsolatba került személy (pl. kézfogás útján);
  • A védőeszköz alkalmazása nélkül a COVID-19 beteg fertőző váladékával érintkezett személy (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papír zsebkendőhöz);
  • A COVID-19 fertőzöttel személyes kapcsolatba került személy (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
  • A COVID-19 fertőzöttel zárt légtérben együtt tartózkodott személy (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő) [pl. iskolai osztályterem, irodai megbeszélés, kórházi váróterem);
  • Az előírt egyéni védőeszköz alkalmazása nélkül vagy potenciálisan sérült védőeszköz alkalmazása mellett a COVID-19 beteg közvetlen ellátásában/gondozásában részt vett egészségügyi, vagy ugyanezen módon a COVID-19 beteg mintáit kezelt laboratóriumi dolgozó;
  • Repülőúton:
    • a COVID-19 fertőzöttől bármely irányban 2 ülésnyi távolságban ült személy,
    • a COVID-19 beteg ápolásában részt vett útitárs vagy egyéb személy,
    • a repülőgép személyzeteként a COVID-19 beteg ülőhelyének szektorában szolgálatot ellátott személy.
    • Amennyiben a tünetek súlyossága vagy a COVID-19 beteg mozgása indokolja, a repülőgép nagyobb területén vagy akár egészén utazókra kiterjeszthető a szoros kapcsolat fogalma.

Alacsony kockázatú expozíció (alkalomszerű, rövid, eseti kapcsolat):

  • A COVID-19 fertőzöttel 15 percnél rövidebb ideig vagy 2 méteres távolságon kívül zárt légtérben együtt tartózkodó személy;
  • A COVID-19 fertőzöttel 15 percnél rövidebb ideig vagy 2 méteres távolságon kívül személyes kapcsolatba került személy;
  • A COVID-19 fertőzöttel bármilyen közlekedési eszközön együtt utazott személy.

Egészségügyi dolgozók

Az egészségügyi ellátással összefüggő terjedés magas kockázatára való tekintettel, és összhangban más országok hasonló ajánlásaival, a következő különleges intézkedések szükségesek az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatban:

Egyéni védőeszköz nélküli érintkezés (magas kockázatú expozíció) esetén:

  • aktív járványügyi megfigyelés ÉS
  • a munkavégzés felfüggesztése

az utolsó expozíciót követő 14 napig.

Az előírt egyéni védőeszköz használata melletti (védett) érintkezés esetén:

  • a munkavégzés folytatása,
  • önmegfigyelés és légúti tünetek észlelése esetén otthonában történő elkülönítés.

8.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat: Amennyiben az egyedi kockázatértékelés alapján a szoros kontaktok mintájának PCR vizsgálata szükséges, az orr- és garattörletek levételére a megfigyelés/zárlat helyén kerül sor.

8.3. Járványügyi megfigyelés: Bármely tünetmentes személyt, aki az új koronavírust tekintve valószínűsített vagy megerősített beteggel szoros kapcsolatba került járványügyi megfigyelés alá kell helyezni a betegségre jellemző láz és légúti tünetek esetleges megjelenésének azonnali észlelése érdekében.

A területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya a járványügyi vizsgálat során megkeresi a valószínűsített/megerősített esettel kontaktusba került személyeket, és a megerősített vagy valószínűsített COVID-19 beteg tüneteinek fennállása idején és a maximális elővigyázatosság érdekében a tünetek kialakulását megelőző két napban szoros kapcsolatba került személyeket 14 napig járványügyi megfigyelés alá helyezi.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 66. §-ában foglaltaknak megfelelően kell meghatározni a járványügyi megfigyelés, szükség esetén a járványügyi zárlat (karantén) tartamát. Az intézkedést a kontakt személy egyedi körülményeire adaptáltan kell meghozni olyan módon, mellyel biztosítható a fertőzés további terjedésének megelőzése.

Az egészségügyi rendszer és a mentőszállítás kapacitás túlterhelésének megelőzése érdekében és a rendelkezésre álló védőeszközök ésszerű felhasználása érdekében a szoros kontaktok megfigyelése otthonukban javasolt. Járványügyi zárlat (karantén) elrendelése kizárólag az intézkedés alá vont együttműködésének hiánya vagy az otthoni megfigyelés kivitelezhetetlensége esetén javasolt.

Az otthonukban elkülönített kontaktok az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 66. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a járványügyi megfigyelés tartama alatt foglalkozásuk gyakorlásában, kapcsolattartási jogukban és mozgási szabadságukban korlátozhatók. A járványügyi megfigyelés alatt álló személynek azonnal értesíteni kell a népegészségügyi hatóságot, ha a COVID-19 fertőzés okozta tünetek (pl. láz, köhögés, légszomj) jelentkeznek.

Amennyiben járványügyi zárlat kerül elrendelése, és ennek során a kötelezettek nem otthonukban, hanem egészségügyi vagy egyéb intézményben kerülnek elhelyezésre, akkor biztosítani kell, hogy a zárlat alá helyezettek egymástól elkülönítve, külön helyiségben legyenek. A járványügyi zárlat során csak kivételes esetben lehetséges „kohorsz izoláció”, mivel ez – a szakmai szabályoknak megfelelően – a betegek, azaz a COVID-19 fertőzöttek elhelyezése kapcsán alkalmazható. A zárlat alá helyezett személyek ellátását – beleértve az egészségügyi és az egyéb ellátást is (pl. étkezés biztosítása) – a dolgozó csak megfelelő védőeszközben végezheti, és az egyes zárlat alá helyezett személyek ellátása között a védőeszközök előírás szerinti cseréje szükséges.

Ha a járványügyi megfigyelés/zárlat alatt az esetdefinícióban leírt klinikai tünetek jelentkeznek, akkor a kontakt személyt „gyanús/kivizsgálás alatt álló beteg”-nek kell minősíteni, és az ott leírtak szerint kell eljárni.

Ha a járványügyi megfigyelés/zárlat ideje alatt laboratóriumi vizsgálat igazolja a COVID-19 fertőzést, akkor a kontakt személyt megerősített esetnek kell minősíteni, és az ott leírtak szerint kell eljárni.

Az alkalomszerű kapcsolatba került személyek esetén nincs szükség a hatóság által elrendelt járványügyi megfigyelésre, azonban a kontaktok figyelmét fel kell arra hívni, hogy az utolsó expozíciót követő 14 napig, a COVID-19 fertőzésre jellemző tüneteket (ideértve a bármilyen mértékű lázat, köhögést és légszomjat) kialakulását önmaguk ellenőrizzék.

A 2020. március 11-én a Magyar Közlöny 40. számában megjelent 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltak szerint járványügyi intézkedések tűrésére kötelezett személyek esetében a kormányrendelet szerinti előírásokat kell követni.

A kontaktustól számított 14 napon belül jelentkező tünetek esetén az újonnan felderített beteget is “gyanús/kivizsgálás alatt álló beteg”-nek kell minősíteni, függetlenül a megbetegedés súlyosságától, és eszerint kell eljárni.

8.4. Posztexpozíciós profilaxis: -

8.5. Fertőzőforrás-kutatás: kötelező

8.6. Terjesztő közeg felderítése:-

  1. Megelőzés: Fontos a lázas, köhögő emberekkel történő kontaktus kerülése, a köhögési, tüsszögési etikett betartása, a gyakori szappanos kézmosás.

Az utazási korlátozásokkal kapcsolatos információ a konzuli szolgálat honlapján érhető el: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/koronavirus

A fenti eljárásrend az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ ajánlásai és előírásai alapján került összeállításra, a nemzetközi szervezetek ajánlásainak változása esetén az eljárásrend frissítésre kerül.
Kiadó: Nemzeti Népegészségügyi Központ

Melléklet(ek):
Download this file (Eljárásrend_COVID19_2020.03.16..docx)Eljárásrend_COVID19_2020.03.16..docx
Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
 
Romló helyzet

Tavaly kétszer is konszolidálta a kórházak adósságát a kormány: egyrészt az év elején amikor a 2019-ről áthúzódó tartozásokat rendezte több tízmilliárd forint értékben, majd a 2020-as év utolsó napjaiban dobott 45 milliárd forintos mentőövet az állam (eredetileg a kormány határozott elképzelése volt, hogy 2020-ban egyáltalán nem termelhetnek adósságot a kórházak, ám ezt a Covid-járvány hullámai gyorsan és alapjaiban írták felül). Ez a dupla adósságrendezés azonban csupán arra volt jó (ahogyan a lenti ábránkon is látható), hogy ideig óráig alacsonyabb szinten tartsa az adósságállományt, az alapvető trendet és a megszokott folyamatokat nem tudja megtörni (igaz, nem is lehet ez a célja), a tartozások tovább halmozódnak. Olyannyira, hogy 2021-ben a helyzet rosszabb, mint a korábbi években, ha az adósság-újratermelődés dinamikáját nézzük.

A tavalyi év végi (legutóbbi adósságrendezés utáni) állapot szerint az állami intézmények adóssága közel a hatszorosára emelkedett. 2020-ban július végéig az azt megelőző konszolidálás előtti állapothoz viszonyítva a tartozásállomány "csupán" 62%-kal nőtt, 2019 júliusában pedig 3,5-szeres növekedést láthattunk 2018 év végéhez képest.

Az intézmények romló pénzügyi helyzetének következtében a kifizetetlen számlák összege a legfrissebb, július végi adatok szerint másfél éves csúcsra ért. Ez volt az apropója annak, hogy megkeressük a Magyarországon működő legnagyobb, orvostechnikai beszállító cégeket képviselő szervezeteket, értékeljék az aktuális helyzetet, mutassák be a háttérben húzódó folyamatokat, vázolják fel a kilátásokat és a kihívásokat.

Mégis miért emelkednek megint az adósságok?

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára válaszát azzal indította, hogy

hazai egészségügy – és benne a fekvőbeteg-ellátás – finanszírozása évtizedek óta elégtelen.

 A fekvőbeteg finanszírozás alapját jelentő HBCS-pontrendszert 1993-ban, míg a teljesítményvolumen-korlátot (TVK) 2004-ben vezették be. A HBCS-pontrendszer először az orvosszakmai lobbik áldozatává vált: van néhány eljárás, amit a költségvetés az árán (vagy annál is jobban) finanszíroz, miközben a HBCS-kódok többségét régóta nem korrigálták, így ezek alulfinanszírozottak: azaz az ellátásokért és az egyes műtéti eljárásokért a kórházak nem kapják meg azt a pénzt, amibe az adott ellátás/eljárás kerül - magyarázta a szakember. A főtitkár arra is emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány nagy részében az elektív ellátásokat (halasztható műtétek) felfüggesztették. "Mivel így a kórházaknak hagyományos értelemben nem volt értékelhető teljesítményük, a kormány a teljesítményfinanszírozás helyett több alkalommal áttért az átlagfinanszírozásra – ezzel azonban a legtöbb intézmény rosszabbul járt. Ráadásul a Covid-ellátás egy drága ellátási forma: nemcsak az intenzív-ellátási része, hanem az oltások is megterhelték az egészségügyi intézményeket" - emelte ki.

Külön érzékeltette a júliusi hónap adósságnövekményének rendkívüliségét számunkra. Ezalatt a kórházak adóssága 4,5 milliárd forinttal nőtt. "Mivel addigra a harmadik hullám már lecsengett, viszont a kórházak normál működése még korántsem állt helyre, gyakorlatilag elmondható, hogy egy rendkívül visszafogott működés mellett is nagy adósságot tudnak felhalmozni az intézmények – azaz egyértelmű, hogy a rendszer alulfinanszírozott" - húzta alá.

Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója válaszában felidézte, hogy "a kórházi beszállítók már sokszor kaptak ígéretet a kifizetetlen kórházi számlák évtizedes problémájának megoldására". "Erről a jelenlegi kormányzati ciklusban is több kormánydöntés született, sőt 2020. januárban a sajtó nyilvánossága előtt maga a miniszterelnök jelentette ki, hogy a kórházak eladósodása nem tekinthető bocsánatos bűnnek" - sorolta. A júliusi tartozásadat kapcsán pedig azt emelte ki, hogy a tartozások összege már a tavalyi csúcsértéket is meghaladta (2020. novemberben 45,7 milliárd forint volt). Az év végi kórházi adósságrendezés óta

A TARTOZÁSÁLLOMÁNY HAVONTA ÁTLAGOSAN 5,4 MILLIÁRD FORINTTAL NŐTT, AMIRE AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN NEM VOLT PÉLDA.

"A kórházak eladósodása tehát még az utóbbi évekhez képest is felgyorsult, amelyben a koronavírus elleni védekezéshez kapcsolódó rendkívüli hatások is szerepet játszhatnak, de a valódi ok az évtizedek óta fennálló alulfinanszírozottság" - tette hozzá az igazgató. Arra is kitért, hogy szakmai konferenciákon az állami tisztségviselők is elismerik, hogy a kórházak gazdálkodási hiányát 45%-ban a nem megfelelő finanszírozás okozza. Vannak olyan orvosi szakmák, amelyekben a kórházak csak pénzügyi veszteség mellett képesek ellátni a betegeket - hívta fel a figyelmet Rádai Tamás.

Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók főtitkára azt emelte ki válaszában, hogy

a kórházi tartozások felhalmozódásának folyamata totális állami kontroll alatt áll,

arra a beszállítóknak nincs ráhatása. "Az intézmények az állam tulajdonában vannak, a menedzsmentet az állam nevezi ki, a gazdálkodást és beszerzést érintő követelményeket a jogszabályok részletekbe menően meghatározzák, a működést az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal rendszeresen ellenőrzi" - fűzte hozzá. Szerinte fontos lenne, hogy a kórházak fizetési késedelméhez kapcsolódóan az állam ismerje el a beszállítók törvényben rögzített jogát a gazdasági életben mindennaposnak tekinthető pénzügyi eszközök alkalmazására. "Rendkívül méltatlan, hogy az intézmények gyakran nyomást gyakorolnak a beszállítókra a késedelmi kamatról és a behajtási költségátalányról való lemondás érdekében" - vélekedett.

Magyar Egészségipari Gyártók Szövetség válaszában kitért arra, hogy a kórházak korábbi teljesítményükhöz képest csökkentett kapacitással üzemelnek a járványügyi korlátozások feloldása után is, ebben feltehetően szerepet játszik az is, hogy

a 2021-től működő egészségügyi szolgálati jogviszony, illetve a jelenleg is fenntartott bázisfinanszírozás sem az orvosokat, sem pedig a kórházakat nem ösztönzi a nagyobb teljesítményre.

"Az eladósodás másik fontos tényezőjévé vált, hogy a központi béremelése nyomán az intézmények költéseinek döntő részét (egyes intézmények esetében ez az arány elérni a 90 százalékát is) a bérköltségek teszik ki, így az egyéb működési költségekre, így a beszállítók számláinak kifizetésére nem marad fedezet" - magyarázta a szervezet. Úgy vélik, hogy az adósságfelhalmozásban szerepet játszik az is, hogy a koronavírus-járványra fordított ellátás költségét jórészt utólag finanszírozza az állam, így az intézményeknek, illetve végső soron a beszállítóknak kell azt meghitelezniük.

Mi történik ebben a helyzetben a beszállítóknál?

Egy ilyen helyzetben érdekes, hogy hogyan élnek túl a beszállító cégek. Rásky László (OSZ) szerint a „pályalehagyók” száma nem túl magas – néhány tucat lehet –, ám ez félrevezető. "Ebben az ágazatban jellemzően több évtizede tevékenykedő cégek dolgoznak, amelyek a legnagyobb nehézségek ellenére is megpróbálnak kitartani" - részletezte. "Ne feledjük, hogy az állam és a beszállítók közötti bizalmi viszony több mint tíz éve kezdett megromlani, amikor először merült fel, hogy a cégek mondjanak le a követeléseik egy részéről" - emlékeztetett.

 

"Az orvostechnikai beszállítók többsége kényszerhelyzetben van: több évtizede felépített üzletről, egzisztenciáról, kapcsolati rendszerről nem könnyű lemondani, főleg akkor, amikor a kormány évek óta ígérgeti, hogy rendbe teszi a rendszert, az egészségügy finanszírozását" - adott magyarázatot a szektorban zajló háttérfolyamatokra az OSZ főtitkára.

Rádai Tamás (ETOSZ) arra mutatott rá, hogy az utóbbi időszakban a kórházak kiadásain belül az orvostechnikai eszközök részaránya mára egyszámjegyűvé zsugorodott. "A beszállítók az áraikba sem tudják beépíteni a várható fizetési késedelmet, hiszen ezt megkísérlő beszállító a kórházi tender elvesztését kockáztatná. Az Országos Kórházi Főigazgatóság hivatalos statisztikai adatai szerint a beszerzett kórházi eszközök inflációja évek óta 1% alatti" - sorolta.

Tóth Zsolt (Mediklaszter) szintén megemlítette a COVID miatt hosszú ideig elektív beavatkozások leállítását. Ez a helyzet, valamint a meglévő nagy beszállítói kintlévőségek és az MDR (orvostechnikai eszközök alkalmazásának szigorúbb uniós rendelete) idén május 26-i bevezetése miatt szerinte egyre nehezebben helyzetbe kerülnek a hazai orvostechnikai beszállítók. Azt is leszögezte, hogy a beszállítók nem tudják beépíteni az áraikba a kifizetések késedelmét. A kórházi beszerzések túlnyomó részében az elbírálás alapja a legalacsonyabb ár, így a tender elveszítését kockáztatná az az ajánlattevő, amelyik ezt megkísérli. "A 2020. év eleji központi adósságtárgyalás – melynek során a kormányzat a lejárt tőketartozás részleges elengedését kívánta elérni – fontos tanulsága, hogy a beszállítók az év végi adósságkonszolidáció korábbi években megszokott gyakorlatát nem tekinthetik automatizmusnak" - vonta le a korábbi események alapján a tanulságot a Mediklaszter főtitkára és ő is kiemelte, hogy a kórházak által beszerzett szakmai anyagok inflációja évek óta 1% alatti, miközben a kórházak kiadási szerkezetén belül egyre csökken a dologi kiadások részaránya.

Rásky László (OSZ) azt is részletezte lapunknak válaszolva, hogy ha egy cég nemcsak a fekvőbeteg-ellátásban érdekelt, hanem más, főként versenypiaci szegmensben, keresztfinanszírozással egy darabig tudja kezelni az adóssághelyzetet. "Speciális(an rossz) helyzetben vannak azok a cégek, amelyek a fekvőbeteg-ellátás orvostechnikai eszköz szolgáltatása mellett a járóbeteg-ellátás gyógyászati segédeszköz szolgáltatásában is részt vesznek: ez utóbbi szegmensben ugyanis 18 éve nem emelkednek a kvázi hatósági árak, így a fedezetek nagy része már régen elfogyott" - magyarázta. A biztos tőkeháttérrel rendelkező cégek – pl. a multinacionális cégek leányvállalatai – jellemzően cégcsoporton belüli hitellel oldják meg a finanszírozást. Nyilván ennek is van költsége az itteni cég szempontjából.

"Viszonylag ritka a faktorálás, bár egyre több cég veszi igénybe ezt a lehetőséget. A kórházak szempontjából ennek nyilvánvaló veszélye, hogy a faktorcégeknek nincsenek „piacmegtartási” dilemmái, ezek a vállalkozások a követelés mielőbbi behajtásában érdekeltek" - sorolta a túlélési technikákat az OSZ főtitkára. "Vannak olyan vállalkozások, amelyek jó néhány évvel ezelőtt, direkt ebből a célból tartalékot képeztek, és ilyenkor ehhez a tartalékhoz nyúlnak hozzá" - árulta el. Rásky László elmondása szerint "a legtöbben banki hitellel operálnak – egészen addig, amíg a bank hitelt nyújt".

Mikrovállalkozásoknál fordul elő, hogy

A CÉGTULAJDONOS ELMEGY A VÉGSŐKIG, AZAZ PÉLDÁUL A SAJÁT HÁZÁRA FELVETT JELZÁLOGHITELT HASZNÁLJA FEL A CÉG TÚLÉLÉSÉRE.

Eközben a legnagyobb hazai tulajdonú orvostechnikai vállalatoknál, a MEGYSZ 8 tagvállalatánál összességében nem okozott likviditási válságot a hazai ellátórendszer teljesítménye, mivel a szervezet tagvállalatai elsősorban az export piacokon tudnak érvényesülni.

Azt is kifejtették, hogy a szövetségnek van olyan tagvállalata, amelyik faktorál, van, aki az exportbevételeit fordítja a hazai piac finanszírozásra, amit csökkenti a fejlesztéseinek ütemét és befolyással van az további export lehetőségekre is.

 

Konszolidációra várva, levelet írtak a beszállítók

Rádai Tamástól (ETOSZ) azt is megtudtuk, hogy látva a rekordsebességgel halmozódó kifizetetlen kórházi számlákat, a kórházi beszállítók jelentős részét tömörítő érdekképviseletek - az ETOSZ, a HIVDA, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség - júliusban az érintett miniszterekhez és a Miniszterelnökséghez fordultak.

Ugyanezt erősítette meg lapunknak Rásky László (OSZ), úgy részletezve, hogy a július elején a pénzügy-, a belügy-, és az emberi erőforrás minisztereknek küldött leveleikre nem érkezett válasz, ezért július végén a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordultak. Egyelőre onnan sem érkezett reakció.

Közös levelükben rövid távú megoldásként a beszállítók azt kérték a kormánytól, hogy ne kelljen tovább hitelezniük a kórházakat, a kormányzat évközi kifizetéssel rendezze az állam egészségügyi intézményeinek lejárt tartozásait. A kórházi beszállítók mindössze azt szeretnék elérni, hogy az állam ugyanolyan következetességgel lépjen fel a saját intézményeinek tartozása kapcsán, mint ahogyan az államnak tartozó vállalkozásokkal szemben fellép.

Rásky László arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly november végén, az adósságrendezés előtt csaknem 46 milliárd volt az intézmények lejárt tartozása – ezt az értéket idén július végén elértük.

Célszerű lenne szeptemberben egy körülbelül 50 milliárd forintos adósságrendezést végrehajtani,

hogy az e nélkül év végére 60 milliárd forint feletti összegre növekvő tartozást kordában lehessen tartani - javasolta Rásky László.

MEGYSZ reméli, hogy a kormány minél gyorsabban reagál a kórházak eladósodására és kezeli a kialakult helyzetet.

Tóth Zsolt (Mediklaszter) egyetértett ezzel, kiemelve, hogy feltétlenül szükséges az ipar számára az azonnali konszolidáció, de félő, hogy csak a szokásos év végi időpontban kerülhet sor rá.

A kormányzat részéről jelenleg is zajlik olyan strukturális és finanszírozási változások előkészítése,

amelyek a jövőben hatással lehetnek a kórházi adósságállomány alakulására. Azonban – hasonló argumentumok mellett – ezzel már évtizedek óta összekapcsolódik a beszállítók pénzügyi rendezésének a halasztása, ami a szektor számára jelentős bizonytalanságot jelent" - tette hozzá.

Tóth Zsolt szerint az év végi adósságrendezés előrehozása nemcsak a kórházak és beszállítóik viszonyában hozna megnyugvást, de költségvetési megtakarítást is jelent, hiszen azzal megelőzhető a késedelmi kamatok további halmozódása, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Bank által bejelentett kamatemelési ciklusra.

Mi lenne a tartós megoldás?

Rásky László (OSZ) szerint a legfontosabb feladat a finanszírozás javítása, azaz elsősorban a HBCS-pontrendszer forintértéke és a tvk-k korrekciója lenne. Ahogyan a vonatkozó - 1798/2019. (XII. 23.) Korm. határozat egyes egészségügyi kérdésekről – Kormányhatározat fogalmaz: „az emberi erőforrások miniszterét, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével tegyen javaslatot az intézményi finanszírozás meghatározásának ellátási eseményeken alapuló, valós szükségletekhez igazodó módszertanára és az ennek megfelelő teljesítményvolumen-keretek meghatározására, figyelembe véve a vezetői ösztönző szempontokat is.

Az OSZ főtitkára szerint az elmúlt évek költségvetési finanszírozási adataiból az látszik, hogy a kormány nem szándékozik érdemben emelni a dologi kiadások finanszírozását. Kérdés, milyen döntés születik majd akkor, ha

a kormány szembesül azzal, hogy a finanszírozás korrekciójának költségvetési pluszterhe éves szinten megközelíti a 100 milliárd forintot.

Rádai Tamás (ETOSZ) érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy "a kórházak pénzügyi stabilitásának gyors helyreállítása mellett az ETOSZ véleménye szerint hosszabb távon csak a valós ellátási költségeket fedező finanszírozás hozhat megoldást". Szervezetük egyetért azzal a 2019. decemberi kormányhatározattal, amely az összes egészségügyi szakmára kiterjedő átfogó ráfordítási adatgyűjtést és díjtétel-felülvizsgálatot írt elő, és amelynek végrehajtása a járványhelyzet miatt késedelmet szenvedett. Régóta rendezetlen kérdés továbbá a nagyobb értékű diagnosztikai és terápiás berendezések (CT, lélegeztetőgép, sebészeti torony stb.) karbantartásához és az elavult gépek cseréjéhez szükséges anyagi fedezet biztosítása. Az ETOSZ fontosnak tartja, hogy a finanszírozási felülvizsgálat ennek megoldására is kiterjedjen.

"A világjárvány tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a társadalom számára az egészségügyi ellátórendszer fenntartása nem elsősorban költség, hanem sokkal inkább befektetés, és az egészségügy megfelelő működése a nemzetgazdaság számára is nélkülözhetetlen. Nemzetközi példák alapján a jövő útja - más szektorokhoz hasonlóan - a közfinanszírozott egészségügyben is a szolgáltatás minőségét mérő adatok szisztematikus gyűjtése, és a beteg mielőbbi gyógyulását ösztönző, eredményesség alapú finanszírozási módszerek bevezetése - vázolta az ideális jövőképet Rádai Tamás.

Magyar Egészségipari Gyártók Szövetség azt hangsúlyozta, hogy időszerű lenne, ha az egészségügyre költött forrásokat jelentősen megemelné az állam, legalább a másik három Visegrádi ország által biztosított szintre.

Emellett hasznos lenne, ha a valós költségekhez igazítanák az ellátás finanszírozását – az ehhez szükséges adatok rendelkezésre állnak.

Tóth Zsolt (Mediklaszter) szerint a jelenlegi kedvezőtlen helyzet mielőbbi beavatkozást igényel, de természetesen a megoldás egy kiszámítható rendszer lenne, amely képes biztosítani folyamatos finanszírozást.

Forrás: portfolio.hu, 2020. augusztus31. - Csiki Gergely

 
A projekt egyik legfőbb célja az innovatív, digitális alapú, felhasználó-központú otthonápolási megoldások biztosítása az idősebb generáció számára.
 
A Hocare2.0 projektben 7 európai ország 11 partnerszervezete dolgozik azon, hogy az időskorúak otthonápolásához kapcsolódó innovációk megvalósulási feltételeit megteremtse. A magyarországi projektpartnerek az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (KDRIÜ) által szervezett rendezvénysorozat célja, hogy a hazai innovatív KKV-k és közszolgáltatók megismerjék a projektben is használt új módszertant, a közös értékalkotás (co-creation) folyamatát, ezzel is ösztönözve a nyílt innováció terjedését és a living lab hálózatok kialakulását. A közös értékalkotás módszerével fejlesztett termékek és szolgáltatások az igényekhez jobban illeszkedő megoldásokat eredményeznek, javítva az új technológiák használhatóságát és piacképességét - adta hírül az OKFŐ közleményben.

A Hocare 2.0 projektben az úgynevezett négyes (Quadruple) helix módszernek megfelelően az állami egészségügyi és szociális (szolgáltató) hálózat, a kkv-k (gazdasági), a kutatási intézmények, egyetemek (tudományos) és az idősebb generáció és családtagjaik (végfelhasználók) együttesen alkotják azokat a munkacsoportokat, amelyek közösen hozzák létre és tervezik meg az új termékeket és szolgáltatásokat. A „Go Hocare2.0” rendezvények ingyenes képzései a közös értékteremtés módszertanával megvalósítható termék és szolgáltatásfejlesztés lehetőségeit kívánják ösztönözni az időseket ellátó egészségügyi közszolgáltatók, önkormányzatok és kkv szektor között.

A rendezvénysorozat első állomását, amelyre a szervezők a közép-magyarországi (Pest megye, Budapest) kkv-kat és közszolgáltatókat hívták meg 2021.06.24.-én még online tartották, de remélhetőleg az őszi rendezvényekre már újra a hagyományos keretek között kerülhet majd sor. A résztvevők egy ingyenes tréning és workshop szimulációs feladatain keresztül ismerhették meg a közös értékalkotás módszerét, amelyet később majd sikerrel integrálhatnak saját termék- vagy 

szolgáltatásfejlesztési gyakorlataikba. A múlt heti rendezvényen közös értékalkotási folyamat modellezésében az Újbudai Szociális Szolgálat, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. és az E-Med4All Kft. képviselői közreműködtek.

Az Interreg Central Europe program támogatásával megvalósuló HoCare2.0 projekt egyik legfőbb célja az innovatív, digitális alapú, felhasználó-központú otthonápolási megoldások biztosítása az idősebb generáció számára. A projekt az innováció e területét az európai társadalom elöregedése miatt célozta meg, mivel 2060-ra minden harmadik európai 65 évesnél idősebb lesz, és ezért válik majd az úgynevezett “ezüst gazdaság” a gazdasági szektor legdinamikusabban fejlődő iparágává.

Az idősek számára fejlesztett szolgáltatások közül már most is sok digitális alapú, ezeket viszont az idősek általában nem merik, vagy nem tudják használni. Egyre nagyobb az igény arra, hogy az időseket, mint felhasználókat bevonják a számukra kifejlesztendő termékek és szolgáltatások tervezési folyamataiba.

Az információs és kommunikációs technológia (IKT)- alapú eszközöknek és termékeknek meg kell felelniük a végfelhasználók valós igényeinek, de a végfelhasználóknak ezeket a megoldásokat el is kell fogadniuk. Az innovációmenedzsment új, egyik legígéretesebb módja a közös értékalkotás, amely egy olyan folyamat, amelyben a végfelhasználókat bevonják az innovációkkal kapcsolatos döntésekbe, a jövőbeli termék funkcióinak, megjelenésének és más tényezőinek tervezésébe. A közös értékalkotási folyamat a végfelhasználók ismereteit és tapasztalatait a fejlesztési folyamat minden szakaszában felhasználja, így hatékony módszerként alkalmazható az otthonápolás/és házigondozási termékek és szolgáltatások minőségi fejlesztésére.

A közös értékalkotási folyamat tervezési és fejlesztési szakaszainak támogatására a projektben két kézikönyv került kidolgozásra.  A közszolgáltatók részére kidolgozott kézikönyv az otthonápolási szolgáltatások közös értékalkotással történő létrehozását, a KKV-k számára készült pedig az innovatív otthonápolási termékek létrehozásához nyújt segítséget.

A kézikönyvek lépésről lépésre adnak útmutatást a közös értékalkotás módszeréhez. Meghatározzák a végfelhasználói szükségleteket, bevezetést nyújtanak a négyes helix képviselőivel történő együttműködéshez, támpontot adva ahhoz, hogy miként kell értékelni az egyes szereplők visszajelzéseit az elvárt eredmény megszerzéséhez.

Forrás: weborvos.hu

A beteg ügyfélként kezelése és az ellátási folyamatok középpontjába állítása, az ellátásfókuszú egészségügyről a szolgáltatásfokúszú egészségügy irányába való elmozdulás ugyanúgy megoldandó feladat, mint az ellátási folyamatok, protokollok digitalizálása, azok hatékonyságának mérése és ezek alapján folyamatos fejlesztése és finanszírozása. Ezen valós és jogos igények teljesülését az egészségügy átfogó digitalizálása jelentős mértékben támogathatja a jövőben."

 "Többek között a fenti igények hatékony kezelése érdekében létrejött azon E-Health intézményrendszer, melynek legmagasabb szintjén a Nemzeti Egészséginformatikai Fórum áll, mely négy tárca -EMMI, ITM, BM és MK delegáltjait tartalmazza. A hierarchiában alatta lévő, széles szakmai bázison alapuló Nemzeti Egészséginformatikai Testület a stratégiai célok operatív megvalósításáért felel a jövőben.”
Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2021-2030; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 2.; 88. o.

Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia, Nemzeti Egészséginformatikai Testület, Nemzeti Egészséginformatikai Fórum – 11/2020. (VII. 10.) BM utasítás

 „A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi utasítást adom ki:

1. §
Ezen utasítás alkalmazásában
1. egészséginformatikai érintettség: olyan fejlesztési projekt, terv, szabályozási javaslat, mely
a) fenntartási időszakban van, hatályos támogatási szerződés alapján megvalósítási szakaszban van, vagy tervezés alatt áll,
b) kedvezményezettje központi államigazgatási szervezet, vagy annak irányítása alatt működő intézmény, illetve helyi önkormányzat, vagy annak irányítása alatt működő intézmény, és
c) támogatási dokumentumában, műszaki követelményeiben, illetve megvalósíthatósági tanulmányában leírtak szerint részben vagy egészben
ca) egy közfinanszírozott egészségügyi intézmény vagy közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer bármely más szereplője mint felhasználó részére készült, készülő vagy tervezett bármilyen információtechnológiai megoldást, illetve módszertant valósít meg,
cb) az egészségügyi intézményrendszer és/vagy közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer bármely szereplője által keletkeztetett és bármilyen céllal gyűjtött, tárolt, feldolgozott, illetve továbbított adatok kezelését, illetve felhasználását valósítja meg,
vagy
cc) az egészségügyi ellátással kapcsolatos irányítási-szervezési feladatot valósít meg.

2. Nemzeti Egészséginformatikai Testület: a belügyminiszter, az emberi erőforrások minisztere, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke által létrehozott Nemzeti Egészséginformatikai Fórum szakmai munkáját támogató testület.

2. §
Ezen utasítás hatálya
a) a Belügyminisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium),
b) a belügyminiszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervekre,
c) a 7. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a b) pont szerinti szervek által irányított vagy felügyelt költségvetési szervekre,
d) a 7. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a belügyminiszter szakmai irányítása alá tartozó gazdasági társaságokra
terjed ki.

3. §
A Minisztérium szervezeti egységei, valamint a 2. § b)–d) pontja szerinti szervek
a) támogatják a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia (a továbbiakban: Stratégia) megvalósítását, valamint
b) a Stratégia megvalósítása és továbbfejlesztése érdekében, ezen utasításban foglaltak szerint együttműködnek az egészségügy területén jelenleg fejlesztés alatt álló, illetve a közeljövőben fejlesztésre kerülő alkalmazások hatékony, összehangolt megvalósítása érdekében a Nemzeti Egészséginformatikai Testülettel (a továbbiakban: NEIT).

4. §
A Minisztérium szervezeti egységei, valamint a 2. § b)–d) pontja szerinti szervek a feladat- és hatáskörükben, az egészséginformatikát érintően
a) a Stratégiában megfogalmazott elveket és stratégiai célokat, valamint a NEIT által megfogalmazott javaslatokat, ajánlásokat a projekttervezés és -megvalósítás során szem előtt tartják és érvényesítik,
b) biztosítják a NEIT koordinatív feladatainak ellátását, együttműködnek a NEIT-tel a projektek tervezése és megvalósítása során,
c) a NEIT által feladatkörében kért felvilágosítást, adatszolgáltatás-kérést teljesítenek,
d) a fejlesztési és informatikai terveket, projektjavaslatokat, megvalósíthatósági tanulmányokat és beszerzési igényeket a NEIT-tel jelen utasításban foglaltak szerint egyeztetik,
e) az általuk bonyolított, folyamatban lévő projektekről, programokról és pályázatokról szükség szerinti adatszolgáltatást biztosítanak a NEIT részére, valamint
f) az általuk bonyolított, folyamatban lévő projektek, programok és pályázatok megvalósításáról tájékoztatják a NEIT-et.

5. §
A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2018. (VI. 12.) BM utasítás (a továbbiakban: BM SZMSZ) 1. melléklet 100. § (1) bekezdés szerinti, egészséginformatikai érintettségű tervezetet a belső egyeztetést megelőzően az előkészítésért felelős főosztály a NEIT részére véleményezésre megküldi, és a tervezetet a NEIT álláspontjával együtt adja át a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárnak.

6. §
(1) A 2. § szerinti szervek az éves informatikai beszerzési tervnek és éves informatikai fejlesztési tervnek a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ Kr.) 7. § a) pontja szerinti, a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: DKÜ) részére történő benyújtása előtt, legkésőbb a tárgyévet megelőző év július 31-ig az éves informatikai beszerzési tervnek és éves informatikai fejlesztési tervnek az egészséginformatikai érintettségű részét a NEIT részére véleményezésre benyújtják.

(2) A 2. § szerinti szervek a feladatkörükbe tartozóan egészséginformatikai projektet csak miniszteri jóváhagyással valósíthatnak meg, amelyet a miniszter a NEIT útján is gyakorolhat. Ennek érdekében az általuk tervezett, az egészséginformatikát érintő projektjavaslatokat, megvalósíthatósági tanulmányokat és beszerzési igényeket a NEIT részére véleményezésre benyújtják, a feladatkörükbe tartozóan egészséginformatikát érintő, a DKÜ Kr. szerinti informatikai beszerzési igényt és rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igényt a NEIT véleményének beszerzését követően küldik meg a DKÜ részére.

(3) A 2. § szerinti szervek a NEIT-től történő ezen utasítás szerinti egyeztetést és véleményezést a http://neit.gov.hu címen megtalálható űrlapon kezdeményezik.

7. §
(1) A 2. § b) pontja szerinti szerv vezetője gondoskodik ezen utasításnak az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv általi betartásáról.
(2) A BM SZMSZ 1. melléklet 4. függelékében megjelölt, a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető gondoskodik ezen utasításnak a belügyminiszter szakmai irányítása alatt álló gazdasági társaságok általi betartásáról.”

Forrás: hirlevel.egov.hu

SZTAKI által művelt kutatási területek összhangban vannak a MediKlaszter fejlesztési céljaival erre alapozva együttműködésük megerősítéseként, Klaszter belépési nyilatkozatot írt alá Prof. Monostori László, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatója és Dr. Steiner Arnold, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter) elnöke, a MEDICOR Zrt. elnök-vezérigazgatója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2021.06.15–én mesterséges intelligencia lehetőségeit bemutató kiállítás és szakmai konferencia (MI Koalíció) keretében.

Elsősorban innovációs és kutatás-fejlesztési programokban működik együtt a jövőben a SZTAKI és a MediKlaszter.
A felek együttműködésében meghatározott célok segíteni fogják a kutatókat, a hazai orvostechnikai fejlesztőket, gyártókat, valamint a kormányzat egészségügyet érintő törekvéseit az egészségiparban érintettek számára érdekeket teremtve.
A MediKlaszter és SZTAKI folyamatosan együttműködnek fejlesztésekben, innovációban, a tagvállalatok által fejlesztett orvosi termékek piaci bevezetésében. A közös értékek és érdekek mentén, a tudományos együttműködés fejlesztése keretében kialakításra kerülő programjaik megvalósításához K+F+I programok kidolgozását tűzték ki célul az együttműködő partnerek.

A MediKlaszter tagok termékeik fejlesztésével és piacra vitelével, a SZTAKI K+F+I tevékenységével tesz eleget társadalmi felelősségvállalási kötelezettségének, hozzájárulva az orvostudomány globális méretű problémáinak megoldásához.

A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter (MediKlaszter) olyan gazdasági társaságok szakmai szövetsége, amelyek orvostechnikai termékek fejlesztésével, előállításával, egészségipari szolgáltatásokkal foglalkoznak. A MediKlaszter tagvállalatainak száma 49, a cégek kivétel nélkül hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások (KKV), tagsággal és együttműködő tudományos intézetek száma 7 (SZTAKI, SE, BME, OE, SZTE, SZE, PTE) együttesen a magyar orvostechnikai ipar meghatározó szereplői. A vállalatok olyan orvosi berendezések és eszközök gyártásával és szolgáltatások fejlesztésével foglalkoznak, melyek hozzásegítik az egészségügyet kitűnő minőségű hazai készülékekhez, technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

A MediKlaszter 4x „Államilag Akkreditált Innovációs Klaszter”, a hazai medtech iparág meghatározóan magyar tulajdonú, tradicionális, ugyanakkor high-tech innovatív, exportképes ágazat képviselője. A MediKlaszter célja a 100 éves magyar orvostechnikai iparág versenyképességének növelése, az egészségipari innovációs környezet fejlesztése, szakmai hálózatépítéssel az iparág hagyományainak folytatása, kultúrájának megőrzése és felemelése. E cél érdekében a MediKlaszter együttműködik a magyar tudomány és a kormányzat képviselőivel.

MediKlaszter - SZTAKI Sajtóközleménye >>>
Minden orvostechnikai eszköz gyártót érint, hogy 2021. május 26-án az Európai Unió területén életbe lépett az (EU) 2017/745 rendelet (MDR), egy év múlva pedig életbe lép az (EU) 2017/746 rendelet (IVDR), amely jelentős változást hoz az orvostechnikai eszközök megfelelőségének szabályozásában. A szigorú európai előírások miatt a tanúsításra való felkészülés jelentős időt és komoly odafigyelést igényel, mely mind a meglévő, mind pedig az új termékek esetében kötelező. A küszöbön álló változás a gyártók, forgalmazók, importőrök, egészségügyi intézmények, valamint a betegek és felhasználók számára is fontos. A szabályozás szigorúbb szakmai kontrollt, de leginkább a korábbinál nagyobb biztonságot jelent majd a felhasználók számára. 
Az új követelményekre való felkészülés szakmai támogatására a Mediklaszter új tagja a  QTICS Zrt. létre hozta a QTICS MEDICAL-t, a releváns szakterületeken évek óta ismert és járatos SAASCO Kft., CCLab Kft., ConformiTICs Lab Kft., DRC Kft., TAM CERT Kft. és a TOXI-COOP Zrt. cégek összefogásával.

A QTICS MEDICAL különlegessége abban áll, hogy teljes körű szolgáltatás-portfoliót nyújt Ügyfeleinek, hogy ők a tanácsadástól kezdve a különböző vizsgálatokon és értékeléseken keresztül végig tudják vinni a megfelelőséghez szükséges és előírt folyamatot. Mivel azonban minden szereplőnek mások az igényei, ezért természetesen a szolgáltatások bármelyike külön-külön is igénybe vehető:
 
  • Az értékláncolat megalapozó eleme az alapos és releváns konzultáció, tanácsadás, szakértés és az oktatás.
  • Szintén alapvető jelentőségű az orvostechnikai eszközök gyártói számára minőségirányítási rendszerük MSZ EN ISO 13485:2016 szabvány és az MDR szerinti bevezetése és tanúsítása.
  • Az eszközöknek szigorú biztonságtechnikai és használhatósági teszteken kell átesniük, amelyeket akkreditált laborjainkban végzünk el.
  • További követelményeket támasztanak a preklinikai vizsgálatok, így a biokompatibilitási és toxikológiai vizsgálatok, továbbá a kötelező klinikai vizsgálat, és a rendszeres, dokumentált forgalomba hozatal utáni felügyeleti tevékenység.
  • Tekintettel az MDR/IVDR-re új követelményként jelenik meg az aktív orvostechnikai eszközök kiberbiztonsági értékelése is! Ezt erre szakosodott, nemzetközi akkreditációkkal rendelkező kiberbiztonsági értékelő laboratóriumunk végzi és/vagy nyújt Neked tanácsot a feladatra való felkészülésben.
  • Végezetül a Számodra kötelező terméktanúsítás (CE-jelölés) folyamat összes lépését tervszerűen, nagy szakismerettel integrált projektként menedzseljük, amennyiben ezt a QTICS MEDICAL-ra bízod.

A QTICS MEDICAL a megfelelőségértékeléshez szükséges összes lépést elvégzi Veled, illetve végig vezet a projekten!

A komplex szolgáltatás láncolatot az aktív és az IVD orvostechnikai eszközök gyártói számára alakította ki a QTICS MEDICAL, de egyes szolgáltatások a nem aktív eszközök gyártói is igénybe vehetnek. Ilyen szolgáltatás például a konzultáció, tanácsadás, oktatás, minőségirányítási rendszer bevezetés és tanúsítás, biokompatibilitási vizsgálatok, klinikai vizsgálatok, klinikai értékelés, használhatósági vizsgálatok.

Tekintettel az európai előírások szigorú voltára, mind időben mind tartalmában komoly munkát és odafigyelést igényel a tanúsításra való felkészülés. A meglévő termékek új szabályok szerinti tanúsíttatása is feladat, az új termékekre nézve ez evidens kötelezettség.

SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁS LETŐLTHETŐ >>>
SZOLGÁLTATÁS KATALÓGUS LETÖLTHETŐ >>>


Kérlek, fordulj a QTICS MEDICAL-hoz a fentiekben vázolt megfelelőségi kérdésekkel akár integrált megközelítésben, akár a számodra releváns szolgáltatások esetében!
Amennyiben így döntesz, keresd az alábbi elérhetőségeken Juhász Attila divízióvezetőt:
e-mail: attila.juhasz@qtics.group,
tel: +36 20 492 3750,
központi e-mail: medical@qtics.group

A QTICS MEDICAL szakértői csapata
www.qtics.group




 
A kormány benyújtotta a 2022-es büdzsét, "az ország újraindításának költségvetését", amelyben kiemelt szerep jut az egészségügynek is - mondta az emberi erőforrások minisztere szerdán a kormány Facebook-oldalán közzétett videóban.

"Kiváló szakembereinknek köszönhetjük, hogy legyőztük a járványt, ezért is döntött a kormány úgy, hogy minden idők legnagyobb mértékű orvosibér-emelését vezetjük be" - hangsúlyozta Kásler Miklós.

Hozzátette, hogy a jövő évi büdzsében mintegy 2884 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügy céljaira. Ez a keret 1700 milliárd forinttal nagyobb, mint 2010-ben volt, és mintegy 770 milliárddal több, mint amit idén biztosítottak.

"Miniszterként örömmel tölt el, hogy a kormány elkötelezett a magyar egészségügy iránt és évről évre több forrást biztosít a magyar emberek egészségügyi ellátására"
- fogalmazott Kásler Miklós.

Forrás: kormany.hu, 2021. május 28. - EMMI

MDR/IVRD rendelet szerinti szabályozás

Az orvostechnikai eszközökről, aktív beültethető orvostechnikai eszközökről és in vitro diagnosztikai eszközökről szóló új uniós rendeletekkel kapcsolatos tudnivalók
Az Európai Unió Bizottsága tekintettel az elmúlt 20 év technikai fejlődésére, az EU bővülésére és ezzel együtt az eltérő jogszabály értelmezések növekedésére, időszerűnek látta az orvostechnikai szektorban a hatályos jogszabályok megújítását.
Az új rendeletek – Európai Parlament és a Tanács (EU) 745/2017 rendelete (MDR)  és 746/2017 rendelete (IVDR)-közül az első a korábbi MD és AIMD termékekre vonatkozó irányelveket váltja fel, ezen eszközökkel kapcsolatos követelmények a korábbi két irányelvből egy rendeletbe kerültek. A másik rendelet a korábbi IVD termékekre vonatkozó irányelvet váltja fel így a korábban is külön irányelvben szabályozott jogterület továbbra is elkülönül. Az MDR rendelet alkalmazását 2020. április 24-én az EU Bizottság 2020. május 26-ról 2021. május 26-ra halasztotta, az IVDR rendeletet 2022. május 26-tól kell alkalmazni. Az EUDAMED adatbázis bevezetésének tervezett időpontja 2022. május 26.
 
Az irányelvek hatályon kívül helyezésével együtt a magyar jogszabályi környezet is megváltozik. A rendelet közvetlen hatályú jogszabály, közvetlenül alkalmazandó, a magyar jogrendszerbe így nem kell átemelni, de az azzal ellentétes vagy azzal nem összecsengő hazai szabályozás módosítása szükséges. Ennek megfelelően várható mind az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009 EüM rendelet, mind az in vitro diagnosztikai eszközökről szól 8/2003 ESzCsM rendelet, a klinikai vizsgálatokról szóló jogszabályok és a kijelölt szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok módosítása. A módosítások kapcsán kérjük, figyelje honlapunkat.
A honlapnak ezen a részén az alkalmazás megkezdéséig hasznos információkat, a változó jogszabályokat, a megjelenő friss híreket szeretnénk megosztani. Kérjük, kísérje figyelemmel híreinket, hogy felkészülten kezdhessen neki az MDR alkalmazásának. 

Hasznos linkek:

MDR rendelet >>>
Corrigendum 1. ( az MDR rendelet első helyesbítése) >>>
IVDR rendelet >>>
MDCG iránymutatások >>>
Tájékoztató anyagok egészségügyi szolgáltatóknak >>>
Tájékoztató orvosi céllal nem rendelkező, de az orvostechnikai eszköz szabályozás alá eső termékek gyártóinak>>>
 
A koronavírus-járvány számos orvostechnikai beszállítót is kedvezőtlenül érintett, mert a halasztható operációk leállításával lényegesen kevesebb műtéti eszközre volt szükség. A tervezhető beavatkozások holnaptól elvileg újraindulhatnak, a cégek azonban azzal számolnak, hogy még hetekbe telik, míg teljes kapacitással üzemelhetnek a műtők.

Fél éve, tavaly november 10. óta csak sürgős operációkat, illetve olyan beavatkozásokat lehet végezni a magyar kórházakban, amelyek halasztása súlyos, maradandó károsodással járna. Május 3-ától ugyan újraindulhatott az egynapos sebészeti ellátás, de nagyobb tervezett műtéteket, például csípő- vagy térdprotézis-beültetéseket csak holnaptól végezhetnek a kórházakban.

A járvány kirobbanása óta ez már a második olyan időszak, amikor felfüggesztették a halasztható műtéteket. Tavaly március 16-tól egyszer már kiadták az utasítást, hogy egészségügyi ellátás csak sürgős szükség miatt végezhető. Aztán a járványhelyzet kedvező alakulásával május 4-től fokozatosan enyhítettek a szigoron, és június 18-tól lehetővé vált, hogy mindenkit ellássanak.

Az enyhítés időszakában azonban, amely ráadásul egybeesett a nyári szabadságolásokkal, nem tudtak megoperálni mindenkit, akinek addig elmaradt a műtétje. A várólistás beavatkozások gyakorlatilag teljesen leálltak, hiába igyekeztek ezeket felpörgetni a kórházak. A második zárlat nyomán

rendkívüli módon felduzzadtak a kórházi várólisták – és ezt az időszakot azok az orvostechnikai beszállítók is megérezték, akik az ilyen beavatkozásokhoz, illetve általában a műtétekhez használatos eszközöket, műszereket gyártják, forgalmazzák.

Mint az Orvostechnikai Szövetség főtitkárától megtudtuk, mivel a korábbinál lényegesen kevesebb sebészeti beavatkozást végeztek a kórházak, ez az egyszer használatos műtéti textíliák, műtéti egységcsomagok forgalma is visszaesett. A modern kötszerek felhasználására is hatással volt a járvány, mert kezdetben a sebkezelő ambulanciák forgalma is visszaesett, de ezen a területen olyan jelentős az ellátási igény, amit még a pandémia sem tudott érdemben megtörni – fogalmazott Rásky László.

A sebészeti feltáróknál, sebészeti, urológiai, nőgyógyászati, andrológiai implantátumoknál (sérvhálók, inkontinencia-hálók), a fül-orr-gégészet műtéti eszközeinél ugyanakkor jelentős visszaesést tapasztaltak a beszállítók. A koszorúér-szűkületnél használt speciális fémhálók, az úgynevezett sztentek felhasználása a szívbetegségeknél 15-20, a perifériás érbetegségeknél mintegy 25-30 százalékkal csökkent.

Az első hullám után az előbbi gyorsan, az utóbbi lassabban korrigált vissza, és a beszállítók erre számítanak a mostani helyzetben is – mondta Rásky László.
Ami a műlencse-beültetéseket illeti, az állami ellátásban jelentősen visszaestek az első hullám idején, de a tavaly őszi nyitásnál egy időre felfutottak. Viszont a harmadik hullám alatt a sürgősségi műtétek kivételével szinte teljesen leálltak. A magánellátásban ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a szemészeti műtétek száma, ám mivel az ilyen beavatkozások 90 százaléka még mindig az állami intézményekben történik, ez nem „dobta meg” jelentősen az eszközfelhasználást. 

A főtitkár szerint

a műtők újraindításának hatására valószínűleg lesz egy felfutás a műtéti eszközök felhasználásában, de a kapacitások azért sok okból limitáltak. A tervezett műtéteket nem is lehet egyik hétről a másikra beindítani, még időbe telik, mire az intézményekben minden újra a régi lesz, és a műtők teljes kapacitással üzemelnek.

A kórházak ugyanis csak közbeszerzéssel vásárolhatják meg szükséges műtéti anyagokat, eszközöket, ahhoz viszont, hogy tudják, mire van szükségük, először fel kell mérniük, hogy a várólistán vagy az előjegyzésben szereplő pácienseik közül kinek, mikorra tudnak időpontot adni. Ehhez viszont fel kell mérniük az illető aktuális állapotát, amihez különféle vizsgálatokra van szükség, ráadásul, mint Facebook-oldalán maga Kásler Miklós ágazati miniszter írta, a betegek felvételének feltétele, hogy érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezzenek vagy a tervezett beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív PCR-teszteredménnyel és a műtét napján végzett negatív antigén gyorsteszttel rendelkezzenek. Mindemellett az eddig Covid-ellátásra berendezett osztályokat (és sokszor műtőket) is alkalmassá kell tenni a nem fertőző betegek biztonságos fogadására, ami szintén időbe telik.

Blaskovics Gábor, az egészségügyi műszerek, termékek  fejlesztésével-, gyártásával, értékesítésével, és szolgáltatásokkal foglalkozó magyar cégeket tömörítő Mediklaszter társelnöke nem is számol azzal, hogy a jövő hónapnál előbb újraindulnak a tervezett műtétek.

Pedig a családi vállalkozásán, a Metrimed Orvosi Műszergyártó Kft.-n keresztül őt is érzékenyen érintette a halasztható műtétek leállítása. Egyedi igényeket is kielégítő csípő-, térd- és gerincimplantátumaikat, sportsebészeti lemezeikből „békeidőben” 22 kórházban évente 3-4 ezer darabot ültetnek be, de az esetek 90 százalékában tervezett operációk során.

Mint Blaskovics Gábor elmondta, a cég az elmúlt egy évben gyakorlatilag a tartalékaikat élte fel, és ugyan a járvány első hullámában kaptak bértámogatást, a másodiknál kimaradtak. Ezt reményeik szerint hamarosan pótolni fogják. Hozzátette: az ortopédiai implantátumgyártó cégek Mediklaszter-tagok közül csak azokat nem rázta meg alapjaiban a járvány, amelyek traumatológiai portfólióval is rendelkeznek.

Forrás: novekedes.hu

Jelentősen emelkedik jövőre az egészségügy költségvetése. A keret tartalmazza a bérrendezés fedezetét is, és fejlesztésekre is bőven jut forrás. A járvány rámutatott arra, hogy az egészségügyi eszközök kulcsfontosságúak, ezek gyártásában Magyarország önellátásra törekszik.
 
A jövő évi költségvetés tervezete szerint 2022-ben 2884 milliárd forint jut az egészségügyre. Ez 769 milliárd forinttal több, mint az idei összeg. Ha egészen 2010-ig visszapillantunk, akkor a különbség 1689 milliárd forint. A 2022-es büdzsé tartalmazza a béremelés fedezetét is.

A megkezdett bérrendezésnek köszönhetően az orvosi fizetések két év alatt átlagosan két és félszeresére nőnek. Az egészségügyi szakdolgozók fizetése is emelkedik, 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt kapott kézhez.

A 2021-ben indult egészségügyi béremelési programokra jövőre csaknem 460 milliárd forintot fordít az állam.

A költségvetés számol egészségipari beruházásokkal is. A koronavírus rámutatott, hogy fel kell készülni a világjárványok kirobbanására. Ezért azokat a nagy betegszám ellátására alkalmas intézményeket – ahol pandémia idején is ellátják a legsúlyosabb állapotú betegeket, illetve kezelik a fertőzésgyanús, egyéb sürgősségi beavatkozást igénylő eseteket – tovább erősítik. Ennek érdekében fejlesztik a centrumkórházakat és az infektológiai ellátóhelyeket, valamint ki kell alakítani speciális igényeknek megfelelő járványkórházakat. Az ország minden területét érintik a korszerűsítések, amelyekbe éppúgy beletartoznak az eszközbeszerzések, mint az új mentőállomások építése, illetve a meglévők felújítása.