Industry info

Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért, jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
 
 

Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.

A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. 

Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte a tudományos munkát az 1980-as években, és elég gyorsan elköteleződött a hírvivő RNS (mRNS) vizsgálata mellett, melyről középiskolai tanulmányainkból lehet annyi emlékünk, hogy a DNS-ben tárolt információból segít sejtjeinknek fehérjét készíteni. Olyasmi, mintha sejtjeink hatalmas tervrajzkönyvtárából kifénymásolnánk egy lapot, és elküldenénk a gyárnak (vagyis a riboszómának), hogy készítse el, amit ez a tervrajz leír. A fiatal kutatónő érezte, hogy ezt a mechanizmust nagyszerűen ki lehetne használni arra, hogy kívülről is utasításokat adjunk egy-egy sejtnek különböző hasznos molekulák elkészítésére, lényegében "gyógyszergyárként" használva saját testünket, közli a Magyar Tudományos Akadémia.

Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon. Szűkebb szakterülete a biokémia, a molekuláris biológia, hírvivő-RNS-kutatás és az mRNS humán terápiás célú alkalmazásai. Kimutatta, hogy az mRNS immunogén hatását az uridin okozza, aminek helyettesítése természetes nukleozidokkal, elsősorban pszeudouridinnel, megakadályozza a gyulladást és az immunreakciót. Úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség (pl. a rák) kezelésében és megelőzésében. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a BioNTech-Pfizer és a Moderna konzorciumok SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcináinak kifejlesztéséhez, a globális pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét.
 

Ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa. Kellett egy-egy befutott kutató, hogy valamilyen konkrét projekt kapcsán támogassa, ahol esély mutatkozott az mRNS-technológia alkalmazására. Jellemző eset volt, amikor a Pennsylvaniai Egyetem klinikáján stroke-os betegek terápiájában próbálták alkalmazni a módszert. Az alapötlet, hogy a stroke után leromlott vérellátású agyterületen érdemes lenne tágítani az ereket. Erre a szervezet a nitrogén-monoxid nevű vegyületet használja, azonban ez a molekula annyira gyorsan átalakul a vérben, hogy injekcióval esély sincs a megfelelő helyre juttatni.

A gondolat az volt, hogy az mRNS segítségével olyan fehérjék "tervrajzát" juttatják be a sejtekbe, melyek maguk termelik a nitrogén-monoxidot, így megkerülik ezt az időproblémát.

Sajnos a módszer– legalábbis az akkori alakjában – nem működött. (A sztoriról részletesebben a The New York Times írt egy korábbi portrécikkében.)

Az elgondolás, hogy ilyen mRNS-tervrajzokat vigyünk be a sejtekbe briliáns, azonban van vele két probléma. Egyrészt a vírusok jelentős része is pontosan ugyanezt akarja, tehát RNS-molekula formájában bevinni sejtjeinkbe a saját tervrajzát. Másrészt, ha a sejteken kívül bárhol szabad RNS-darabok jelennek meg, az egészen biztosan rosszat jelent, eredeti példánkkal élve: felrobbant a könyvtár épülete és a szél viszi az utcán a tervrajzok lapjait. Vagyis, elpusztult egy saját sejtünk vagy egy betolakodó idegen sejt, és ennek a belseje áramlott ki. A "csupasz" RNS-molekulák tehát szervezetünk számára rosszat jelentenek, így beindítják az immunrendszer gépezetét. A következmény: immunreakció, gyulladás és az RNS-darabok gyors megsemmisülése.

Belépés csak testfestéssel!

A titok nyitja, és a megoldás kulcsa, hogy sejtjeinkben, legalábbis a sejtmagon kívül nem egészen "csupaszok" a különféle RNS-molekulák, vagy legalábbis némi "testfestéssel" élnek. Karikó Katalin, Drew Weissman és kutatótársaik áttörést jelentő, 2005-ös cikkét a Nature nem tartotta elég jelentősnek a publikálásra – bánhatják, mert az Immunity viszont igen, és ennek köszönhetően ők kapták a lavinaként növekvő idézettséget.

Karikóék cikkükben sejtjeink egyik alapvető barát-ellenség felismerő rendszerét vázolják fel. Ismerkedjünk hát meg vele! Amikor az mRNS-molekula DNS-kódról készült első kópiája (tehát a tervrajz lapja) elkészül a setjmagban, a középiskolában megismert építőkockák, a négyféle nukleotid alkotja. Mire azonban a riboszómához jut, ezek az építőkockák időközben sok esetben módosításokon mennek keresztül, például az uridinből itt-ott egy kicsit más szerkezetű pszeudouridin lesz. Feltűnő egyébként, és Karikóékat lényegében ez vezette el a felismeréshez, hogy az olyan hosszabb életű RNS-típusokban, mint a fehérjéket felépítő aminosavakat hordozó tRNS vagy a riboszómákat alkotó rRNS különösen sok ilyen módosulás van.
A kutatók rájöttek arra, hogy ezek az apró változások éppen arra jók, hogy egyfajta "testfestéssel" lássák el az RNS-molekulákat, és így a sejtek (főként egyes immunsejtek) erre kihegyezett receptorai ne kezdjenek el vad vészjelzéseket küldeni, ha találkoznak egy ilyennel. Az is látszik, hogy jóval több ilyen módosulás található az emlősök sejtjeinek RNS-molekuláiban, mint a baktériumoknál, sőt, még arra utaló jeleket is lehet találni, hogy egyes RNS-vírusok e módosításokat mímelve próbálják kijátszani ezt a barát-ellenség felismerő rendszert.

Ha pedig már kiismertük saját sejtjeink RNS-molekuláinak "testfestését", ezt a tudást használni is lehet arra, hogy saját üzenetünket barátként "kifestve" becsempésszük a sejtekbe. Így születtek meg az mRNS-vakcinák, ezt az ötletet használta a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga a COVID-világjárványban.

Egy jóval a korának technikai felkészültségét megelőző alapkutatási felvetés ért révbe a 2005-ben megjelent Immunity-cikkel, és ez adta a koronavírus-járvány elleni talán leghatékonyabb fegyvert másfél évtizeddel később. Azt pedig nem nehéz látni, hogy ha már megvan az a módszer, ahogy genetikai üzeneteket tudunk küldeni sejtjeinknek, már csak újabb, a sejtek működését mélységben feltáró alapkutatásokra van szükség ahhoz, hogy a legváltozatosabb módokon használjuk szervezetünk biokémiai mechanizmusait saját gyógyításunkra.

Lipid-lábjegyzet

Aki egy kicsit is ismeri a koronavírus elleni oltások mechanizmusát, az tudhatja, hogy a Pfizer-BiNTech és a Moderna esetében az mRNS-molekulák apró lipid- vagyis zsírcseppekben utazva jutnak be a sejtekbe. Felmerül a kérdés, hogy minek ez az egész testfestéses sztori, ha így is ki lehet cselezni az immunrendszert. Nos, a szomorú (vagy jobban belegondolva épp örömteli) igazság az, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Az idegen RNS-darabokat detektáló receptorok egy része valóban az immunsejtek felszínén található, másik részük azonban éppen akkor lép működésbe, amikor valami belül kerül a sejt membránján. Ilyenkor pedig a lipidcsepp belsejéből éppen kiszabaduló RNS-darabbal találkozik, és jaj neki, ha testfestése nem felel meg a dress code-nak.

Így véd meg minket a vakcina - Az MTA animációja a koronavírus-vakcinák hatásmechanizmusáról

A "Karikó-módszer" útravaló fiatal kutatóknak - Karikó Katalinnak a Fiatal Kutatók Akadémiája rendezvényén tartott előadása videón ide kattintva nézhető meg.

Forrás: medicalonline, 2023. október 2. - MTI, MTA

ár nyáron volt egy kompenzáció, de a kórházak azt bérkompenzációra fordították a rezsiköltségek helyett.
 

93,7 milliárd forint az egészségügyi intézményrendszer adóssága az augusztus végi adatok szerint – erről Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt a Klikk TV Szempontok című műsorában - írja a hirklikk.hu.

A főtitkár elmondása szerint ez rekordnak számít. Tavaly 60 milliárd körül volt az adósság, ezt a számot már idén májusban elértük. A műsorban azt is elárulta, csak januárban 14 milliárddal nőtt az intézményrendszerek adósságok. Bár nyáron volt egy kompenzáció, de a kórházak azt bérkompenzációra fordították a rezsiköltségek helyett – árulta el. 

További részletek a Klikk TV szombaton megjelenő Szempontok című műsorában. 

Forrás: weborvos.hu, 2023. szeptember 26. - HírKlikk

Én az államosítás mellett voltam, de tudomásul vettem, hogy a kormány nem így döntött; nem nyerhetek mindig  – jelentette ki a Járóbeteg-szakellátási Szövetség szokásos, éves konferenciáján Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.
 

A kormány nem államosít, de a járóbeteg-szakellátók erősebb kontrollra számíthatnak úgy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), mint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) részéről – jelentette be Takács Péter a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátás Szövetség XXV. konferenciáján, Balatonalmádiban. Hozzátette ugyanakkor, hogy sokkal kifejezettebb módszertani támogatást nyújt majd a rendelőknek az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a megyei kórház. (A kérdés csak az, hogy végleges-e a kormány döntése az államosítást illetően, avagy csak felfüggesztették a folyamatot a jövő évi helyhatósági választásokig. A Szerk.)

Minderről azt követően beszélt az államtitkár, hogy Polák László, a szövetség elnökhelyettese ismertette a grémium legfrissebb, Így írtok ti 2023 című felmérésének eredményeit, illetve Szánti Istvánné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) járóbeteg-szakellátásért felelős alelnöke beszámolt a területen foglalkoztatott szakasszisztensek által megválaszolt online kérdőívek kiértékelésének adatairól.  A szakpolitikus szerint a járóbeteg-szakellátásban egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, mint ahogyan azt a Medicina 2000 és a kamara felmérései felfestik, azokban sokkal inkább a pesszimista szemléletű magyar néplélek tükröződik.

Ez egy nagyon jó felmérés, mert rámutatott, hogy a szövetség tagjai szerint romlott az ellátás színvonala, ami pedig vezetői felelősség – csapta le a labdát a konferencia egészségpolitikai fórumán Takács Péter. – Míg Magyarországon az az érzet, hogy a kielégítetlen egészségügyi szükséglet 20-23 százalék, addig az OECD adatai szerint átlagosan mindössze a 1,6 ellátott nyilatkozott úgy, hogy nem jutott hozzá a számára szükséges kezeléshez – tette hozzá. További ellentmondás szerinte, hogy a szakdolgozó felmérésben a 4730 válaszadó 60 százaléka vélte úgy, hogy sok szakdolgozó hiányzik a rendelőkből, ugyanakkor rendszeresen csupán az asszisztensek 12 százaléka helyettesít, ami szerinte kizárja egymást (A felmérés idézett részében egyébként szerepel az az államtitkár által nem idézett adat is, hogy a szakdolgozók több mint 38 százalékát időnként beosztják helyettesíteni más szakrendelésekre is. A Szerk.) Az államtitkári szempontra cáfolt rá később Bodnár Imre, a Paksi Gyógyászati Központ főigazgatója is, aki arról beszélt, intézményükben a szakdolgozók több mint 50 százaléka folyamatosan helyettesít.

Mivel számos döntést a helyi önkormányzatok adóereje határoz meg, így a betegút- és kapacitásszervezést járási, illetve megyei szintre emelik – mondta még, megemlítve, hogy legenda, hogy a helyhatóságok több tízmilliárd forinttal járultak hozzá rendelőik fenntartásához, legfeljebb 9-10 milliárd forinttal egészítették ki a NEAK finanszírozást, ami az összfinanszírozás mindössze 7 százaléka.

Nem indokolt azoknak a mikroszolgáltatásoknak a fenntartása, amelyek éves finanszírozása nem éri el a 60 millió forintot – vette át a szót Szondi Zita, az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató helyettese, aki szerint a rendelőintézeti rendszer fenntartói háttere heterogén, ami megnehezíti az irányítói döntéseket, ezért szakmai irányítási szempontból a megyei és területi irányítási modell a hatékony. Lakóhelyközeli adekvát szakellátást kell nyújtani, amelyben nem az a meghatározó szempont, hogy egy adott intézménynek megélhetést biztosítson – szögezte le.

Nyolc óra munka, nyolcórányi fizetés

Nem gazdálkodnak megfelelően az adófizetők pénzével, ha 6 óra munkáért 8 órányi bért fizetnek ki a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosoknak – reagált a nemrégiben elfogadott kormányrendelettel kapcsolatos felvetésre Takács Péter, aki szerint megszűnt az intézményesített munkaidő kedvezmény ideológiai alapja, ami szerint 2 órát az orvosnak adminisztrációval kell töltenie a rendelőben. Azt viszont a szakpolitikus is elismerte, hogy vannak olyan intézmények, ahol a kubatúra nem teszi lehetővé a 8 órás foglalkoztatást.

Az OKFŐ-nél maguk az orvosok is szót emeltek a rendelőkben és a kórházakban dolgozók munkaidő különbsége miatt, sérelmezve, hogy ez a fizetésekben viszont nem mutatkozik. Most egyenlőség lett a fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozóknál – fűzte hozzá Szondi Zita, aki azt is elmondta, a korábban szünetelő kapacitásokból tudnak munkaidőt növelni a rendelőkben, ami a hozzáférésen is javít. Kiss Zsolt szerint a munkaidőnövelés hatása a finanszírozásban egyelőre nem látszik, később számítanak változásokra.

Elsősorban kolléganők és idősek dolgoznak a szakrendelőkben, akik nem akarnak, vagy éppen életkori okokból nem tudnak 6 óránál több munkát vállalni – hivatkozott ellenvéleményében a Magyar Orvosi Kamara (MOK) friss felmérésének eredményeire Kincses Gyula, a hivatásrend elnöke. – egyenletes munkaterheléssel egy 8 órás rendelést „végigtolni” lehetetlen, a kórházi osztályos munka sokkal dinamikusabb – jegyezte meg, felhívva a figyelmet, hogy a rendelési idő és a munkaidő nem azonos fogalmak.

Felvetette azt is, hogy bár a nyomásgyakorlásban az orvosi mentalitással megegyezően a betegellátást veszélyeztető módon a válaszadók többsége nem venne részt, de a munkalassítást, a felmondások letétbe helyezését vállalnák. Kincses Gyula megjegyezte: a járóbeteg-szakellátás teljesítménynövelésének adekvát eszköze a tvk növelése.

Mindenki szeretne kevesebb munkával több pénzt keresni – reflektált a kamaraelnök szavaira Takács Péter. A felmérésnek az a részére, amely szerint az orvosok 54 százaléka a közellátás elhagyását fontolja, és inkább a magánellátásban helyezkedne el, vagy nyugdíjba vonulna, az államtitkár szerint „csak egy érzés, amit a politikai mainstream elhitet velünk”. Példaként említette, hogy a védőnői rendszer átalakítása nyomán is felröppentek hírek a pályaelhagyásról, végül azonban mindössze 17 védőnő nem írta alá az új szerződést, hiszen most 65 ezer forinttal többet keresnek, mint korábban.

Nem tartja el az orvosokat a magánellátás, a nőgyógyászok már sorjáznak vissza az állami rendszerbe – cáfolt tovább a szakpolitikus, aki szerint a felmérések és a realitások különböznek egymástól.

Nem embernek való munka heti 40 órát járóbeteg-rendelőben ülni – szólalt fel a témában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint a megoldás egy sokkal integráltabb rendszer lenne, amelyben a járóbeteg-ellátás rigidsége és a kórházi munka rugalmassága egyesül. Megjegyezte azt is, hogy a megyei integrációnak van ugyan politikai magyarázata, de számos dolog nem megyei szinten szerveződik, ezért a mostaninál sokkal átfogóbb logikára volna szükség.

Nyugdíj utáni foglalkoztatás: leginkább az intézmények hibáztak

A nyugdíj utáni foglalkoztatás engedélyeztetése már nem a Miniszterelnökségen, hanem az államtitkárságon történik – jelezte Takács Péter az engedélyeztetési eljárás hosszadalmassága miatt panaszkodóknak. Mint mondta, 9 hónap helyett már csak két hónapos átfutási idővel számolhatnak a szakrendelők. Ugyanakkor mindjárt hárította is a felelősséget, szerinte ugyanis legtöbbször intézmények követtek el adminisztrációs hibákat, ez okozta a csúszásokat.

A szolgálati idő elismerések díjazása évente 20 milliárd forintos költséget ró az ágazatra, ennek újraszabályozásán most dolgoznak – jelezte még az államtitkár, aki szerint az újraszabályozás azért indokolt, mert egy néhány száz órás intézményt csőddel fenyegetheti egy orvos jubileumi jutalmának kifizetése. Az egyszeri elismerések kifizetésére vonatkozóan Kiss Zsolt szerint is új rendszert kell kidolgozni, és amíg nem történik meg a bértámogatások beépítése a finanszírozásba, külön soron kell kezelni ezeket.

Van pénz, ha kell                                       

Ha mindenki szeretne több beteget ellátni, ahhoz rendelkezünk a szükséges forrásokkal a maradványokból – jelentette ki Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója, aki a betegút- és ellátásszervezés rendezését, az ellátásokhoz való hozzáférés javítását tartja kiemelten fontosnak.

Őszinte tájékoztatás

Az államtitkár a Medicina 2000 felméréséből végül kiemelte még azt is, hogy javul a kommunikáció az ágazatvezetés és a szakmai szereplők között, aminek hátterében szerinte az áll, hogy soha annyi egyeztetés nem volt az egészségügyben, mint most a Belügyminisztérium és a szakmai szervezetek között. Takács Péter kijelentette: állandó, és őszinte tájékoztatást kapnak a szereplők.

Forrás: medicalonline, 2023. szeptember 14. - Tarcza Orsolya

„Szükséges a szerkezeti átalakítás, van ráció a központosításban is, ám mindez nem változtat azon a tényen, hogy nem vagyunk elegen. Európai viszonylatban, és úgy egyáltalán sehogy sem” – többek között erről beszélt az Indexnek adott interjúban Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója lapunknak elárulta azt is, hogy

• milyen a párbeszéd a területet irányító Belügyminisztériummal;
• mi az, ami az egészségügyi átalakítás előkészítésekor meglepte;
• mi a gond a védőnői hálózat vagy épp a radiológiai vizsgálatok államosításával;
• miért nem lehet jól kommunikálni a mínusz 20 százalékot a munkavállalók felé;
• mekkora az ápolóhiány;
• mi vezetett idén számos morális veszteséghez és sok belső feszültséghez;
• mi az, amit egyáltalán nem tart ördögtől valónak;
• miért halad kényszerpályán az egészségügy;
• mikor vállalható a kórházi adósság;
• és miért lenne szükség egy átfogó finanszírozási reformra.

Nyáron volt egy éve, hogy ismét a Magyar Kórházszövetség elnökévé választották. Ha összehasonlítja a 2013 és 2016 közötti periódust a mostanival, mikor volt nehezebb dolga?

Ha az előttünk álló kihívásokat nézem, akkor talán azt mondanám, hogy most, ugyanis válságszerű az egészségügy működése. Egyik krízisből esünk a másikba, 2020-ban a koronavírus-járvánnyal indult el ez a küzdelmes folyamat, majd jött a háború, és vele együtt a menekültkrízis, a gazdasági recesszió, valamint az energiaválság, ami bizony a kórházakra is extra terhet ró a mai napig.

2022-es kinevezésével egy időben új fejezet nyílt a hazai egészségpolitikában, megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a terület a Belügyminisztérium alá került, és egy új államtitkár is érkezett Takács Péter személyében. Ha a párbeszéd szempontjából közelíti meg a kérdést, milyennek ítéli az elmúlt egy évet?

Aktív és korrekt párbeszédet folytatunk a jelenlegi vezetéssel, bár én a 2013 és 2016 közötti időszakra sem panaszkodhatok. Ahogy akkor, úgy természetesen most is sok nézet-, vagy talán inkább úgy mondanám: árnyalatkülönbség van köztünk, de szót értünk egymással, és elmondhatjuk a véleményünket. Elődjeim tapasztalatai szerint nem volt ez mindig így.

Ha jól sejtem, a most zajló egészségügyi átalakításban is aktívan részt vesznek. Volt olyan javaslat, aminél behúzták a kéziféket?

Az aktív részvételünk a rendszeres párbeszédet takarja. A kormány most leginkább a centralizációt, az országos rendszerek kialakítását preferálja. Ez a válsághelyzetre tekintettel érthető, hiszen ha mindent egy központból, egy elv mentén irányítunk, az ellátás is egységesebbé és gazdaságosabbá válhat, legalábbis elméletben. A gyakorlatban viszont decentralizált, a helyi árnyalatokat ismerő erősebb döntési pontokra is nagy szükség lenne, ráadásul az sem mindegy, hogy ezeket a nagy horderejű változásokat hogyan és mennyi idő alatt visszük véghez. Egyelőre azt látjuk, hogy a kivitelezéssel és a tempóval is gondok vannak.

Mondana egy példát?

Kulcskérdés jelenleg az integrációs és irányítási modellváltás, melynek eredményeként megyei egészségügyi ellátórendszer jön létre. Ez gazdasági, adminisztratív központosítással indult, a szakmai kérdésekre viszont csak most térünk rá.

Példaként említhetném azt a gazdasági összevonást is, ami a fővárosi kórházaknál már idén nyáron megkezdődött, 2024-től pedig országosan is az állam felel majd az intézmények ingatlanüzemeltetési szolgáltatásáért.

Ezt az ütemet gyorsnak találjuk, őszintén szólva nem látjuk, hogy ez így fennakadások nélkül megvalósítható.

Ugyancsak ebbe a sorba illeszkedik a védőnői hálózat centralizációja. Az ütőképes népegészségügyi területi munka a járvány alatt felértékelődött, ennek leképezéseként éljük meg ezt, de a megvalósítás és a sebesség funkciózavarokkal jár.

A közeljövő új kihívása a kórházi gyógyszertárak központi projekttársaságba való kiszervezése. Óvnunk kell az elmúlt években szépen megerősödött intézményi gyógyszerészi gondozást, de a közforgalmú gyógyszertáraink üzemeltetésével járó bevételkiesést is ellentételezni szükséges.

Ha már államosítás, a CT- és az MR-vizsgálatokra is ez a sors vár, a kórházaknak és a szakrendelőknek novemberig kell felmondani a magáncégekkel kötött szerződéseket. Mire számít, mit hoz majd ez a váltás a gyakorlatban?

A magáncégek eddig jelentős infrastruktúrát és egy igencsak professzionális kultúrát honosítottak meg az állami rendszerben. Látok abban rizikófaktort, ha az évtizedekre visszanyúló eredményes együttműködést felbontjuk, a vállalatok szakértelme akkor mindenképpen hiányozni fog. Számos kórházban ugyanakkor a radiológiai vizsgálatok már most sincsenek kiszervezve, a visszaállamosítás eddig lassan, fokozatosan haladt, így érthető, hogy a kormány szeme előtt ismét az egységesség és a tisztán állami szerep lebeg. Ez a megvalósítás most viszont azért is gyors, mert a radiológiai kapacitások eleve szűkösek, így minden apró, a váltásból adódó fennakadás fokozott veszéllyel jár.

Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index

Gulyás Gergely egy korábbi Kormányinfón azzal érvelt az államosítás mellett, hogy ily módon búcsút inthetünk a megosztott kapacitásnak, a vizsgálatokat pedig gyorsabban el lehet majd végezni. Az előbbi még érthető is, az utóbbi viszont nem világos: hogyan lesz gyorsabb az ellátás attól, hogy kikerülnek a képből azok a magáncégek, amelyekre a kórházak eddig jelentős mértékben támaszkodtak?

Én sem tudom, hogy a miniszter úr mit érthetett ez alatt. Elméleti megfontolás lehet amögött, hogy a kiszervezett ellátással szemben a saját, állami kézben lévő radiológia jobban integráns része lesz majd annak az új járóbeteg-irányítási rendszernek, amit több intézményben jelenleg is tesztelnek. Elvi pozitívum az is, hogy így a profitmaximalizálás helyett a betegellátás háttérsegítése lesz a fő cél. Ezeket realizálni kell.

Senki nem kapott pluszfizetést, de mínuszt se

Az egészségügyi átalakításnak a centralizáción túl is számos olyan eleme van, ami nagy port kavart a médiában. Az egyik ilyen a teljesítményalapú bérezés, amely papíron már idén januárban elindult, ehhez képest szinte semmilyen információ nincs róla. Lehet tudni, hogy mi zajlik a háttérben?

A teljesítményértékelés az állami kórházakban megtörtént, de a dolgozók továbbra is a bértábla szerint kapják az illetményüket, pozitív vagy negatív korrekció a gyakorlatban egyelőre nem történt, noha az extrém terheket vállaló, például sok műtétet jól elvégző szakemberek extra anyagi megbecsülését fontosnak tartanánk a rendszer „bepörgetése” érdekében.

Van olyan kórházigazgató, aki azt mondta az Indexnek, hogy szívesen adna 20, vagy akár 40 százalékkal megemelt bért egy-egy kiemelkedő munkavállalónak, de egészen egyszerűen nincs miből...

A jelenlegi szorult gazdasági helyzetben ez így van, a legtöbb kórházi vezetőnek alig van gazdasági és adminisztratív mozgástere, szabad kerete arra, hogy emelt bérekben gondolkodjanak. Ezért ahhoz, hogy egy intézmény pluszt tudjon adni, mínuszt is kellene, az utóbbit – az extrém helyzeteket leszámítva – értelmetlennek is tartom.

Természetesen előfordulhat egy-egy olyan kirívó, átmeneti eset, amikor valakinek a béréből indokolt lehet levonni, de ha ez a negatív diszkrimináció tartós, akkor a munkavállaló előbb-utóbb a távozás mellett dönt, és végül csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet pótolni, míg ő könnyedén állást talál egy másik intézményben, a magánellátásban vagy külföldön. Most nem azt a világot éljük, hogy fenyegetettség érzése mellett is meg tudjuk tartani a kollégáinkat. Meg kell becsülni azokat is, akikkel nem vagyunk makulátlanul elégedettek, ugyanis szükség van az ő munkájukra is.

Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index

Nem volt ördögtől való az elvetett javaslat

Ugyancsak komoly felháborodáshoz vezetett a magánorvosok állami ellátásba terelése, igaz, ez az elem végül kikerült a törvénycsomagból. Az érintett dolgozók hekkelték meg a javaslatot?

Vélhetően igen, vagy az őket képviselő érdekvédelmi szervezeteknek volt akkora ereje, hogy a kormány végül elállt a tervezettől.

Kérték, hogy ezt ne, a kormány pedig azt mondta: „rendben, ahogy szeretnétek?”

Bevallom, én is meglepődtem azon, hogy Belügyminisztérium végül visszalépett és nem vállalta ezt a konfliktust.

Lehet, hogy maguk a döntéshozók is maradnának inkább a magán- és az állami szektor szétválasztása mellett?

Azt nem tudom, hogy milyen megfontolás lehetett a döntés mögött, de nem kizárt, hogy ez is szerepet játszott.

Takács Péter májusban, a lapunknak adott interjúban arról beszélt, hogy a magán- és az állami szektor viszonyának tisztázása lesz az idei év nagy kihívása, mint fogalmazott: „le kell fektetni a játékszabályokat”. Ha a Kórházszövetségen múlna, milyen játékszabályokat szorgalmaznának?

Tudom, ezzel nem leszek népszerű, de én egyáltalán nem tartottam ördögtől valónak, hogy azok az orvosok, akik állami rendszerben nevelkedtek, ám ma már csak a magánszektorban dolgoznak, valamilyen formában a közellátásból is kivegyék a részüket, ott is legalább jelzésszerűen szolgálatot teljesítsenek.

Amikor ez a koncepció szóba került, Svájcban, Angliában és Németországban orvosként dolgozó barátaimat kérdeztem, náluk van-e példa ilyen gyakorlatra, és a válasz egyértelmű igen volt, sőt mindenhol a hazai tervezetben leírtnál nagyobb szerepet kellett vállalniuk. Szerintem amellett, hogy erkölcsi szempontból ez egy józan gondolat, praktikus és szükséges lépés is lenne, jelenleg ugyanis komoly munkaerőhiánnyal küzd az állami ellátás az olyan, jórészt magánosított szakmáknál, mint például a szülészet, ahol a 24 órás jelenlét jelenleg csak nagyon nehezen biztosítható.

Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index

A korábbi javaslatot a döntéshozók mégis elvetették. Ennek fényében milyen irányba terelné a magán- és az állami szektor együttműködését?

Egyrészt a jelenleginél jóval intenzívebb párbeszédre, egyeztetésre lenne szükség a nagy szereplők között. Emellett sokunk véleménye szerint érdemes volna az állami kórházakban jól elkülönített, nagyon világos határokkal magánellátásnak is teret biztosítani. Ez a megoldás munkaerő-megtartás és a kórházak anyagi biztonsága szempontjából is számos előnnyel kecsegtetne, de a legmagasabb technológia és szakértelem jobb piaci hozzáférését, kihasználását is lehetővé tenné. Ismétlem: jól elkülönített egységekre lenne szükség ahhoz, hogy a két ellátási forma ne keveredhessen úgy, mint a paraszolvencia felszámolása előtt.

Nekem úgy tűnik, hogy az imént felvázolt koncepciónak komoly veszélye lehet a várólisták megkerülése, a fizető páciensek gyorsítópályája nem kevés feszültséghez vezetne...

Én azt gondolom, hogy minden elvégzett beavatkozás jól jön azoknak, akik a várólistán vannak, még akkor is, ha adott esetben más a keretrendszer. A közellátás várólista-csökkentése ettől nem szabadna, hogy hátrányt szenvedjen! A társadalombiztosító részéről most is erősek az arra irányuló intézkedések, hogy a kórházak a lehető legnagyobb kapacitást mozgassák meg a várólisták csökkentése érdekében, és azt látjuk: az ilyen típusú ösztönzésnek mindig van pozitív hozadéka.

Akkor miért olyan hosszúak a várólisták még mindig? Van arról pontos információja, hogy jelenleg hányan várnak valamilyen műtéti beavatkozásra?

Valóban most nagyon sokan, negyvenezernél is többen várakoznak. A járvány utóhatásán túl ennek több oka is van. A már említett motivációhiány mellett lassítja a folyamatot az is, hogy személyzeti okok miatt a műtők sok helyen nem tudnak teljes gőzzel üzemelni. Hol a műtőssegéd, hol az aneszteziológus, hol a műtőtechnikus vagy az operatőr hiányzik. Ők nyilván nélkülözhetetlenek. Helyenként egyedi esetekben az előjegyzési idők elhúzódásában kórházfinanszírozási gátak is vannak, mert bármilyen furcsa, amennyiben egy-egy kórház átlépi a megadott finanszírozási keretet, ha akarna se tudna több beteget ellátni.

A kórházi adósság akkor vállalható, ha nincs

Szűk mozgástér, kimaxolt finanszírozási keretek – több válaszában is erőteljesen utalt arra, hogy nincs elég pénze a kórházaknak, ez pedig jelentősen a működés rovására megy. Mekkora a baj?

Az elmúlt bő évtizedben évvégenként még soknak tűnt az a 40-50 milliárd forintos adósság, amit a kórházak felhalmoztak, a mindennapi működést már ez a mérték is jelentősen megnehezítette. Aztán tavasszal 75 milliárd forintra emelkedtek az intézmények tartozásai, majd most a nyáron, már a 90 milliárd forintot is átléptük. A helyzet aggasztó, az intézeti gazdálkodás így szinte lehetetlen.

Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index

Még az adósságnál maradva: van olyan célszám, amit az év végéig el szeretne érni?

A kórházi adósság akkor vállalható, ha nincs. Nem tudok olyan összeget mondani, amivel elégedett lennék, azt szeretném, hogy a kórházak ne tartozzanak senkinek.

És erre lát esélyt a közeljövőben?

Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, de az biztató, hogy több pozitív folyamat is elindult. Egyrészt zajlik az energiaár-kompenzáció, a kórházak a pluszrezsiköltéseik egy jelentős részét megkapták, vagy ha még nem, már nem kell rá sokat várni.

Másrészt végre újra teljesítményfinanszírozás van a kórházaknál a demotiváló átalányutalások helyett. A kórházi fekvőbeteg-finanszírozási keretek márciusi korrigálása után most augusztusban a járóbeteg-korlátok is változnak, ami szintén igazságosabb pénzelosztáshoz vezet.

Harmadrészt a fővárosi kórházak esetében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság felé engedményezett logisztikai, épületfenntartási összegeket az állam kiegészíti, amivel tulajdonképpen elismeri, hogy azok eddig kevesek voltak. Következésképpen az érintett intézményekben a jövőben magasabb összegekből lehet gazdálkodni, persze ezt a pluszpénzt meg kellene kapni a többieknek is...

Számomra ezek inkább ráncfelvarró intézkedéseknek tűnnek, de mi a garancia arra, hogy az adósságok nem termelődnek újra?

Egyelőre nincs ilyen garancia. A béremelések és energiakompenzáció pénzügyi terhe mellett muszáj belátni, hogy az eszközöket, gyógyszereket és műszereket jelentő „dologi költségek” is jelentősen nőnek az egészségügyben. Erre forrást kell biztosítani, és

SZÜKSÉG VAN EGY NAGY KÓRHÁZFINANSZÍROZÁSI REFORMRA.

A cél, hogy az állam többé ne alul – vagy egy-egy szakmában éppen felül – hanem az értékén fizesse ki az elvégzett ellátásokat. Biztató, hogy közel egy évtized után újraalakult egy Kódkarbantartó Bizottság, amely az egyes vizsgálatok, beavatkozások szükséges ráfordítását méri fel. Ez még csak az első lépés, a finanszírozási kérdések vélhetően nem holnapra rendeződnek, de értékeljük azt is, hogy elindult a folyamat. Ettől függetlenül az már szinte biztos, hogy extrém adósságállománnyal fogunk a mindig legnehezebb őszre most is ráfordulni, így gazdálkodás szempontjából nagyon nehéz hónapok következnek, ahogy az ország, úgy az egészségügy is kényszerpályán halad, és nem tudjuk, mikor jön a konszolidáció.

Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index

Kevés orvos, kevés ápoló

A likviditási problémák mellett a beszélgetésünk alatt már többször is említést tett arról, hogy a személyzet egy része is hiányzik. Ön azt az álláspontot sem osztja, hogy van elég orvos, csak az erőforrások rosszul vannak elosztva?

Ez egy sokszor hangoztatott szép mondat, amit viszont mindenképpen érdemes árnyalni. Rosszak az arányok és a gyakorló orvosok összlétszáma is kevés. A rendszerben szükséges a szerkezeti átalakítás, van ráció a központosításban is, ám mindez nem változtat azon a tényen, hogy nem vagyunk elegen. 

EURÓPAI VISZONYLATBAN, ÉS ÚGY EGYÁLTALÁN SEHOGY SEM.

Komoly szakemberhiány van a háziorvosi rendszerben, kiürültek a gyermekpraxisok, nagy szükség lenne pluszmunkaerőre a hátrányos helyzetű településeken, egyes szakmákban komoly gondot jelent a magánellátásba-áramlás, és vannak országos hiányszakmák is. Ráadásul szinte mindenhonnan hiányzik a középgeneráció, azok a nagy tapasztalattal rendelkező, de még energikus munkavállalók, akik a kétezres években elmentek, és többet nem jöttek vissza.

Ha még a valóban jelentős béremelés ellenére sincs meg a létszám, akkor milyen jövőképet vetít elénk az ápolók helyzete, akiknek az illetménye máig eltörpül az orvosoké mellett?

Nagyon súlyos ápolóhiány van ma hazánkban, aggasztó a szakmából való elvándorlás és a nyugdíjas korúvá válás mértéke. A fiatal ápolók és asszisztensek száma riasztóan kevés, és alacsonyak a beiskolázási számok is. Az orvosoknál az elmúlt bő egy évtized intézkedései a hosszú távú stabilitás irányába mutattak, a bérek mellett ösztöndíjprogramokkal és más egyéb intézkedésekkel segítették őket, a szakdolgozók esetében ez viszont nem mondható el.

Sajnos súlyos morális veszteséghez és sok belső feszültséghez vezetett az elmúlt fél év, amikor az orvosok a már egyébként is magasabb bérükre megkapták az emelést, míg az ápolóknál ez a lépés úgy tolódott ki, hogy eleve alacsonyabb illetményszintről indultak. Ezt a döntés utólag is rendkívül hátrányosnak tartom, jobb lett volna fordítva, de ez már a múlt, előre kell tekinteni.

Ha az ön kezében lenne a döntés, az egészségügy mely kihívásait orvosolná elsőként?

Mindenképpen megoldást kell találni az ápoló-utánpótlás biztosítására, a jövő márciusban esedékes béremelésen túl fontos, hogy más eszközökkel is kiszámítható és stabil jövőt biztosítsunk nekik. Rendezni kell továbbá az egészségügyi intézmények anyagi helyzetét, de a háziorvosi rendszer megerősítését és kórházi rendszerrel való jobb együttműködését sem tolhatjuk tovább. Betegbarátabb, jobb szolgáltatásokat nyújtó közellátásra van szükség, a rendszernek a szakmai tartalmakhoz ilyen szempontból fel kellene zárkóznia!

Forrás: Index.hu, 2023. augusztus 25.– Holló Bettina
 

úlius végére akár a 100 milliárd forintot is súrolhatja az egészségügyben a kifizetetlen számlák végösszege, mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az 1500 orvostechnikai beszállító cég érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. A cégek már a jogi lehetőségeiket vizsgálják, hogy miként juthatnak hozzá követeléseikhez.
 

Egy hónap alatt 13,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása. A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján elérhető adatok szerint június végén 70,2 milliárd forint tartozást halmoztak fel a fekvőbetegellátó intézmények, a szakrendelők és a kórházak háttérintézményei. A tartozásállomány az egyetemi klinikákkal együtt pedig összesen 86,4 milliárd forintra ugrott – mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az 1500 orvostechnikai beszállító cég érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Ezzel a tendenciával könnyen kiszámolható, hogy a július végi tartozásállomány elérheti a 100 milliárd forintot is. Egy hónappal korábban, vagyis május végén a teljes tartozásállomány 72,8 milliárd forint volt.

Rásky László kitért arra is, hogy három egyetem szolgáltatott adatot számára:

• Debrecennek: 7,48 milliárd forint;
• Szegednek: 5,25 milliárd forint;
• Pécsnek: 3,45 milliárd forint volt az adóssága június végén.

A Semmelweis Egyetem nem szolgáltatott adatot.

Nyolc évvel ezelőtt is volt hasonló adat

Utoljára 2015. április 30-án volt 84,6 milliárd forint az egészségügyi intézményrendszer adóssága. Eddig ez volt a történelmi rekord, ám akkor már másfél éve görgették a kifizetetlen számláikat maguk előtt a beszállítók – tette hozzá Rásky László.

A nyári időszakban nem könnyű megfejteni, hogy mitől ugrott meg közel 14 milliárddal a kórházak adóssága, hiszen a rezsiköltségek mérsékeltebbek, mint télen voltak. Mivel az intézmények költségvetésének 85-90 százalékát a bér teszi ki, a legvalószínűbb, hogy egész egyszerűen nincs akkora teljesítménye a kórházaknak, amennyi elég lenne a béren kívüli költségek nagy részének fedezetére. Ez azért is elgondolkodtató, mert az egészségügyi kormányzat deklarálta: nem akarja, hogy a 2019-es, „túlpörgetett” teljesítményszintre álljanak vissza az intézmények.

A június végi adósságból 0,1 milliárd forint az állammal szembeni tartozás, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben 70,1 milliárd kifizetetlen tartozást halmoztak fel a kórházak. Ebből pedig 1,3 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul – olvasható az államkincstár honlapján.

Az adatszolgáltatásra kötelezett 572 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 327, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 81 intézmény rendelkezett.

A tartozás fele az orvostechnikai eszközbeszállítók felé irányul

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár július végére ígért adósságrendezést a kórházakban, amit kifejezetten csak rezsire fordíthatnak az intézmények. Így nyáron 35-40 milliárd forint forrásra számíthatnak a kórházak a rezsivédelmi alapból, és nagyságrendileg a kórházi adósságállomány több mint felét fogja a Pénzügyminisztérium év közben konszolidálni, de ebből az orvostechnikai beszállítók szinte semmit sem fognak megérezni – mondta Rásky László.

Most a tartozásállomány egyharmada, körülbelül 20 milliárd forint rezsitartozás, az orvostechnikai beszállítóknak nagyságrendileg 35-40 milliárd forinttal tartoznak az intézmények, 15 milliárd forinttal pedig a többi beszállítónak tartoznak.

Furcsa lesz majd ez a nyári adósságrendezés a szakember szerint, mivel az állam úgy fogja kifizetni a kórházak áram- és gázszámláit, hogy arra kérik majd a kórházvezetőket, hogy év végéig tartalékoljanak. A 20 milliárdos rezsitartozásra kapnak az intézmények 40 milliárdot.

Ez azért meglepő, mert ez nem szokás, az állam nem szokott ilyen konstrukcióban pénzt adni az intézményeknek, pláne nem ilyen költségvetés mellett – mondta az OSZ főtitkára.

A kórházigazgatók erős kontroll alatt vannak, valószínű, hogy az esetleges tartalékokhoz akkor sem mernek majd hozzányúlni, ha egy-egy orvostechnikai eszköz elfogyna, és veszélybe kerülne a betegek ellátása.

A június végén az orvostechnikai beszállítók szervezeteivel folytatott tárgyaláson Takács Péter ígéretet tett arra, hogy a nyári adósságrendezés tapasztalataira építve, augusztus végén újra találkozik a szövetségek képviselőivel, és az államtitkárság közbelépését ígérte azokban az esetekben, illetve azoknál az intézményeknél, amelyeknél az adósság mértéke a betegellátást veszélyezteti.

A beszállító cégek vezetői azonban már most is türelmetlenek, sőt nem egyszer dühösek – számolt be az általános hangulatról Rásky László –, és jó néhány cég vizsgálja azokat a jogi lehetőségeket, amelyek révén rövid időn belül hozzájuthatnak a követeléseikhez és adott esetben ezzel egy időben megszabadulhatnak szerződéses kötelezettségeiktől.

A bizalom elfogyott, az csak a számlák mihamarabbi rendezésével állítóható helyre – foglalta össze a helyzetet az OSZ főtitkára.

Forrás: napi.hu, 2023. júlus 25. - Koncsek Rita
 

"Az egészségügy olyan területén, ahol a betegellátás van, semmiféle visszavágás nem lesz" - ígéri a belügyminiszter. 
 

Kedden jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint át kell nézni a kormányzati kiadások legalább 10 százalékára kiterjedő mértékben az idén az egészségügyre, valamint a családtámogatásra és lakhatásra fordított kiadásokat és a kapcsolódó adókedvezményeket, írja a Telex.

Az egészségügyben érintett lesz a Nemzeti Népegészségügyi Stratégiával összefüggő feladatok mindegyike,

az összevont szakellátás,

a nagy értékű gyógyszer-finanszírozás,

a gyógyszertámogatás kiadásai,

a gyógyszertámogatási céltartalék,

egyéb gyógyászati segédeszköz, támogatás és kölcsönzés támogatása és

az egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás.

A leendő megszorításokról átnézésről az RTL Híradó megkérdezte a környezetvédelmi és egészségügyi minisztereknek hetedik alkalommal megrendezett WHO-konferencia sajtótájékoztatóján Pintér Sándort, mivel az egészségügy az általa vezetett Belügyminisztériumhoz tartozik. Pintér ugyan részleteket nem árult el, de igyekezett megnyugtatni mindenkit:

„Az egészségügy olyan területén, ahol a betegellátás van, semmiféle visszavágás nem lesz, mind a kórházak, mind a járóbeteg-szolgálatok megfelelő támogatást fognak kapni, mind anyagilag, mind szervezés tekintetében.”

Pintér részletekbe nem bocsátkozott, arra kért mindenkit, hogy várja meg Gulyás Gergely csütörtöki tájékoztatását a kormányinfón.

„Biztosíthatok mindenkit, akinek betege van jelen pillanatban, hogy semmilyen hátrány nem fogja érni emiatt a gazdasági újragondolás miatt.”

Forrás: weborvos.hu, 2023. július 6. - telex.hu

5-40 milliárd forint forrásra számíthatnak még a nyár folyamán a kórházak a rezsivédelmi alapból.

Nagyságrendileg a kórházi adósságállomány több mint felét, 35-40 milliárd forintot fog a Pénzügyminisztérium év közben konszolidálni – mondta el Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az InfoRádióban. Az intézmények elsősorban a kifizetetlen közüzemi számlákat rendezhetik a pénzből, de az egyéb szolgáltatói, beszállítói adósságok kifizetésére is felhasználhatják a rezsivédelmi alap forrásait. Az államtitkár megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium koordinálása mellett a kormány még a nyáron enyhíteni fogja a kórházak jelenlegi adóssággondjait.

Takács Péter arról is beszámolt, hogy álláspontja szerint a kormányzatnak sikerült eredményesen tárgyalnia az Orvostechnikai Szövetség képviselőivel a kórházak gazdasági működtetésében tervezett változtatásokról. Az államtitkár elmondása szerint 2022 és 2023 a változás éve az egészségügyben, és a változás részeként megtörténik a szakmák fedezete közötti kiegyenlítés, amihez öt évre visszamenően osztályos szintű kontrollingadatokat használnak majd annak érdekében, hogy a jól finanszírozott szakmák ne működhessenek a rosszul finanszírozott szakmák rovására. "Az új finanszírozási rendelet ezzel kapcsolatban már meg is jelent" – tette hozzá a minisztériumi vezető.

Takács Péter egy másik, a finanszírozásban hamarosan bekövetkező fontos változásként pedig kiemelte azt is, hogy a kórházak műszaki üzemeltetését egységesen át fogják adni a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak (KEF). Az államtitkár szerint a változtatásra azért van szükség, mert energetikai szempontból vannak olyan modern fűtési rendszerrel és nyílászárókkal rendelkező kürházak, amelynél az összkiadásbak három százaléka a rezsiköltség, és vannak olyan elvault műszaki állapotú, pavilonrendszerű intézmények, ahol ez 15-16 százalék. "Ez olyan hendikep, amit egy-egy kórház nem tud önmagában kiegyenlíteni" – mondta.

Az államtitkár szerint a kórházakban tervezett gazdálkodási változtatásokkal a rendelkezésre álló forrásokat és a szükséges kiadásokat egy helyre telepítik majd, ami foglalkoztatásfehérítéssel párosul. 2024-ben egy pedig lesz még egy komolyabb forrásbevonás is, azzal, hogy a tervek szerint közel 60 milliárd plusz forrás kerül majd műszaki üzemeltetés címén az egészségügyi ágazatba – mondta el Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.

Forrás: infostart.hu, 2023. jünius 28. - Tatár Tímea

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára stratégiai partnerségi megállapodást írt alá egészségügyi érdekvédelmi szervezetek képviselőivel 2023. június 23-án a Belügyminisztérium dísztermében.
 
A megállapodást Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, valamint Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke szignálta.
"Nem elég jó elképzelésekkel rendelkezni egy-egy szakterület fejlesztéséről, legalább ennyire fontos, hogy a szükséges, tervezett változásokat az érintettekkel együttműködve valósítsuk meg. A kívülről a rendszerre erőltetett utasítások nem működnek, az adott szakmában dolgozók részvétele nélkül a legjobb elképzelések is bukásra vannak ítélve" - hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár az aláírást megelőzően.
Takács Péter közölte: a kormány felismerte, hogy az egészségügy stabilitásának kulcsa a benne dolgozók minél nagyobb mértékű megbecsülése, és közösen kezdtek el dolgozni a béremelési programon, amely 2012 óta zajlik, és a rendszerváltozás óta a legnagyobb léptékű lesz. Megjegyezte, nem csak a bérek emelésével lehet kifejezni a megbecsülést; a munkakörülmények javítása, a lakhatás korszerűsítése, a képzési rendszer modernizálása, a szakmai kompetenciák bővítése mind azt jelzi, hogy "egyre inkább elismerjük a szakdolgozók munkájának fontosságát, társadalmi szerepét"
"Keressük annak a módját, hogyan tudunk minél nagyobb anyagi és erkölcsi ellentételezést juttatni a szakdolgozók számára" - mondta az államtitkár.   "A stratégiai partnerségi megállapodás szilárd alap lesz ahhoz, hogy vállvetve tudjunk küzdeni egy modern és emberarcú egészségügyért" - fogalmazott az államtitkár.   
Balogh Zoltán azt mondta, nagy örömmel tettek eleget a meghívásnak, és várakozással tekintenek az együttműködés elé.
Felidézte, hogy húsz éve törvényi felhatalmazással jött létre a kamara mint szakmai köztestület. "Keményen, kritikusan végezzük a munkánkat, de azt valljuk, hogy ügyeinket tárgyalóasztalnál kell intézni, így lehet eredményeket elérni" - hangoztatta.
Kitért arra, hogy miután 2011 óta új alapokra helyezték a szakmai kamarák rendszerét, és ismét kötelezővé vált a tagság, érezhetően erősödött a szakmájuk, a hivatásuk.  
A Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szintén méltatta az évtizedes szoros együttműködést a kormányzattal, valamint nagy jelentőségűnek nevezte a megállapodást.  "Célkitűzésünk, hogy az egészségügyi dolgozóknak ne foglalkozásuk legyen, hanem hivatásuk, ehhez pedig anyagi, erkölcsi és a munkakörülményekre is kiterjedő támogató rendszerre van szükség, ami nyugalmat, biztos megélhetést teremt azok számára, akik a közt szolgálják" - mondta Cser Ágnes.
"Nem elég jó elképzelésekkel rendelkezni egy-egy szakterület fejlesztéséről, legalább ennyire fontos, hogy a szükséges, tervezett változásokat az érintettekkel együttműködve valósítsuk meg. A kívülről a rendszerre erőltetett utasítások nem működnek, az adott szakmában dolgozók részvétele nélkül a legjobb elképzelések is bukásra vannak ítélve" - hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár az aláírást megelőzően.
Takács Péter közölte: a kormány felismerte, hogy az egészségügy stabilitásának kulcsa a benne dolgozók minél nagyobb mértékű megbecsülése, és közösen kezdtek el dolgozni a béremelési programon, amely 2012 óta zajlik, és a rendszerváltozás óta a legnagyobb léptékű lesz. Megjegyezte, nem csak a bérek emelésével lehet kifejezni a megbecsülést; a munkakörülmények javítása, a lakhatás korszerűsítése, a képzési rendszer modernizálása, a szakmai kompetenciák bővítése mind azt jelzi, hogy "egyre inkább elismerjük a szakdolgozók munkájának fontosságát, társadalmi szerepét"
"Keressük annak a módját, hogyan tudunk minél nagyobb anyagi és erkölcsi ellentételezést juttatni a szakdolgozók számára" - mondta az államtitkár.   "A stratégiai partnerségi megállapodás szilárd alap lesz ahhoz, hogy vállvetve tudjunk küzdeni egy modern és emberarcú egészségügyért" - fogalmazott az államtitkár.   
Balogh Zoltán azt mondta, nagy örömmel tettek eleget a meghívásnak, és várakozással tekintenek az együttműködés elé.
Felidézte, hogy húsz éve törvényi felhatalmazással jött létre a kamara mint szakmai köztestület. "Keményen, kritikusan végezzük a munkánkat, de azt valljuk, hogy ügyeinket tárgyalóasztalnál kell intézni, így lehet eredményeket elérni" - hangoztatta.
Kitért arra, hogy miután 2011 óta új alapokra helyezték a szakmai kamarák rendszerét, és ismét kötelezővé vált a tagság, érezhetően erősödött a szakmájuk, a hivatásuk.  
A Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szintén méltatta az évtizedes szoros együttműködést a kormányzattal, valamint nagy jelentőségűnek nevezte a megállapodást.  "Célkitűzésünk, hogy az egészségügyi dolgozóknak ne foglalkozásuk legyen, hanem hivatásuk, ehhez pedig anyagi, erkölcsi és a munkakörülményekre is kiterjedő támogató rendszerre van szükség, ami nyugalmat, biztos megélhetést teremt azok számára, akik a közt szolgálják" - mondta Cser Ágnes.

Forrás: kormany.hu

A Magyar Államkincstár május végi adatai szerint 58,9 milliárd forint a kórházak adóssága, ám ebben az adatsorban még nem szerepelnek az egyetemi klinikák. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak elmondta: az elmúlt hetekben több kórházi beszállító is megkereste, hogy feladja tevékenységét, mert nem tud tovább hitelezni az intézményeknek.
 

Megjelent a friss kórházi adósság adat, május végén a fekvőbetegeket ellátó intézmények és a hozzájuk tartozó járóbeteg-rendelők adóssága 58,9 milliárd forintra nőtt az április végi 51,6 milliárd forintról – olvasható a Magyar Államkincstár (MÁK) adatsorában. 

A négy egyetemi klinikával együtt becslések szerint 75 milliárd forint is lehet az intézményekben felhalmozódott adósság, április végén ez 70 milliárd forint volt. Az orvosegyetemek a modellváltás miatt már nem szolgáltatnak adatot a MÁK-nak, ezért nem szerepelnek a kincstár hivatalos adatsorában. 

Az államkincstár azt írja: a tartozásállományból 0,1 milliárd forint az állammal szembeni tartozás, a szállítóknak és a szolgáltatóknak pedig 58,8 milliárd forinttal adósak az intézmények, ebből 1,1 milliárd forint pedig az államháztartáson belülre irányult.

Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak elmondta: egyelőre csak a pécsi és a szegedi egyetem május végi lejárt adósságát ismeri: az előző hónapban mindkét intézmény esetében kis mértékű csökkenés történt.

Pécs lejárt adóssága 3,511 milliárd forint volt májusban, ami 326 millió forinttal kevesebb, mint áprilisban volt, a Szegedi Tudományegyetem tartozása pedig 5,04 milliárd forint volt, ami 149 millió forinttal kevesebb az egy hónappal korábbinál.

Mivel az OSZ főtitkára nem tud arról, hogy az egyetemi klinikák plusz forrást kaptak volna, így elképzelhető, hogy valamilyen időszakos hatás, például a rezsiszámlák időleges csökkenése vagy bizonyos szállítói számlák kiegyenlítése állhat a számok mögött.

Van, aki kiszáll

Rásky László szerint azonban az elmúlt hetekben több olyan kisvállalkozó azt közölte vele, hogy vagy feladja a beszállítói tevékenységét, egyszerűen bezár. Ugyanakkor van olyan is, ahol a tulajdonosok komoly dilemma előtt állnak: érdemes-e tovább folytatni az akár több évtizede elkezdett munkát?

Van olyan cég is, ahol az a tulajdonos, aki nem vesz részt a napi tevékenységben, kiszáll a vezetésből: ebben a helyzetben nem nagyon lehet befektetőt találni – véli a főtitkár. A kis cégek kiesésével elsősorban a rugalmasság sérül, de például az informatikai területen a feladatellátást is komolyan veszélyezteti a nemfizetés.

A kórházi beszállítók érdekeit képviselő Rásky László szerint a lejárt adósság nagyjából egyharmada az energiaszolgáltatók, legalább fele pedig az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn.

Mára elmondható, hogy nincs olyan, a kórházak által megrendelt áru vagy szolgáltatás, ahol ne lennének lejárt adósságok

– tette hozzá.

Egyeztetésre hívta az államtitkár az érdekvédőket

Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyért felelő államtitkára a héten az IME egészségügyi konferenciáján megelőlegezte azt az információt, hogy valamikor a nyáron nagymértékű adósságrendezésre kerül sor. Habár a részletekről nem beszélt, de Rásky László szerint ez mindenképpen pozitív, hogy a kormány már év közben foglalkozik az adóssághelyzettel.

Másrészt az államtitkár azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a kódkarbantartásnak és a finanszírozás esetszintű felméréseinek eredményei legelőször másfél-két év múlva mutatnak majd pozitív hatást a finanszírozásban, tehát az adósságok keletkezésének okai még évekig velünk maradnak, akkor is, ha időközben ezeket tudja is enyhíteni a kormány.

A kódkarbantartásra egyébként azért van szükség, hogy az egészségügyi ellátások finanszírozása valós költségtartalmat mutasson.

Inflációs hatás

Nyilvánvaló, hogy a beszállítók megpróbálják érvényesíteni a költségnövekedéseiket az áraikban, minden olyan területen és esetben, ahol erre van lehetőségük. Ugyanakkor az Orvostechnikai Szövetség kapott olyan visszajelzést kormányzati szereplőtől, amely szerint most nincs gazdasági krízishelyzet, például, mert nem 430 az euró, hanem csak 370, így a cégek lehetőségei jóval korlátozottabbak.

Tendencia, hogy a nyári hónapokban csökken az adósságnövekedés intenzitása. Például azért, mert nem kell fűteni, a hűtés viszont sok helyen nem opció, tehát az energiaköltségek csökkennek majd. Bár korábban a nyár az államigazgatásban is többnyire uborkaszezonnak számított, a költéségvetési helyzet és a fennálló problémák miatt Rásky László abban bízik, hogy még szeptember előtt sor kerül a kórházakban az adósságrendezésre.

Forrás: napi.hu, 2023. június 23. - Koncsek Rita

"Az egészségügyben nem halasztott beruházás, erre a fedezet rendelkezésre áll" - jelentette ki a pénzügyminiszter.
 

A kormány folytatja az egészségügy fejlesztését, az ágazatban dolgozók megbecsülését és az infrastruktúra fejlesztését is - mondta a pénzügyminiszter pénteken a Szent Margit Kórház Margit-napi ünnepségén Budapesten.

Varga Mihály szerint a koronavírus-járvány is rávilágított arra: nem szabad, hogy a magyar egészségügyi ellátás, az eszközök beszerzése "külső szereplőkön", múljon, ezért fontos az ágazat további erősítése. Ezzel kapcsolatban elmondta, 57 olyan hazai egészségipari beruházást támogatott eddig a kormány, amelyek az egészségügyben nélkülözhetetlen eszközöket - orvosi maszkokat, kesztyűket, kötszereket - gyártják. Varga Mihály kitért arra, hogy a koronavírus-járvány kitöréséig 91 kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást újítottak fel, míg 23 új rendelőintézet és 34 mentőállomás újonnan épült az országban kormányzati forrásból.

A pénzügyminiszter jelezte, hogy a kormány a 2024-es költségvetés tervezetében 3200 milliárd forintot szán egészségügyi célokra, ez 420 milliárd forinttal több, mint idén. Ez a jövő évi előirányzat kétezer milliárd forinttal több, mint 2010-ben volt - jegyezte meg. A tárcavezető az egészségügyi béremelésekről szólva azt mondta, a kormány folytatja a kétlépcsős szakdolgozói béremelési programot, az idei júliusi 18 százalékos emelés mellett a jövő évi költségvetési tervezetben erre 200 milliárd forint áll rendelkezésre. Emelkednek a gyógyszertámogatásra, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, valamint a mentőjárművek beszerzésére fordítható források is - tette hozzá.

Varga Mihály kiemelte, azt is biztosítani fogja a kormány, hogy az ágazatban megkezdett fejlesztések, beruházások folytatódjanak. "2024-ben is lesznek olyan beruházások, amelyre a fedezetet nem tudjuk teljes egészében biztosítani, ezek halasztódni fognak, de az egészségügyben nem lesz ilyen, erre a fedezet rendelkezésre áll" - jelentette ki a pénzügyminiszter. Beszélt arról is, hogy kormánydöntés értelmében további orvosieszköz-beszerzések lesznek, így a kormány folytatja a CT, az MR, a röntgengépek és mammográfiás berendezések beszerzését is az elmúlt évekhez hasonlóan.

Nagy Mihály kórházigazgató arról beszélt, hogy az intézményben az elmúlt években számos felújítás történt; épületenergetikai beruházásokat valósítottak meg, megújult a konyha, valamint korszerű orvostechnikai eszközöket szereztek be. Kitért arra, hogy a koronavírus-járványt "mindenki megszenvedte", azonban a kórház munkatársi közössége még jobban összekovácsolódott a pandémia idején. Tapasztalatai szerint az itt végzett orvosi munkával a betegek is elégedettek.

Forrás: weborvos.hu, 2023. június 9. - MTI

A törvény értelmében néhány vidéki kórház fenntartót vált: a debreceni, szegedi, pécsi egyetemi alapítványokhoz kerülnek.
 

A parlamenti 132 igen, 47 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadta az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosítását.

A jövőben az intézményen kívüli, természetes halállal elhunytak helyszíni halottvizsgálatát mentőtiszt is elvégezheti egy képzés elvégzése után.

Tilos 18 év alattinak vízipipát értékesíteni, illetve azzal kiszolgálni.

Ezentúl lehetőség lesz egyes betegségek, például onkológiai veszélyek esetén ivarsejtek lefagyasztására saját célra.

A praxiskezelő a feladatellátási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozással a bíróság előtt megtámadhatja, ha nem megfelelőek annak kötelező tartalmi elemei.

Rögzítették, hogy az egészségügyi szolgáltatások körébe tartoznak a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozások is.

A törvény értelmében néhány vidéki kórház fenntartót vált. A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház a debreceni egyetemet, a deszki Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a szentesi Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház a szegedi egyetemet, a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház, a Szigetvári Kórház és a Siklósi Kórház a pécsi egyetemet fenntartó alapítványhoz kerül. Ugyancsak a pécsi egyetemhez kerül a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum.

A módosítás kettébontja a védőnők hatósági felügyeletére és szakmai irányítására vonatkozó szabályokat, előbbi a Nemzeti Népegészségügyi Központ, utóbbi az Országos Kórházi Főigazgatóság feladata lett.

A jogszabály pontosítja a hozzáférési jogosultságokat is az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben (eeszt).

Forrás: weborvos.hu, 2023. május 3. - MTI

Folyamatosan nő az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) mobilapplikációjának felhasználói köre, az alkalmazás hamarosan nevet is vált, számolt be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.
 

Rétvári Bence felidézte: a koronavírus oltási igazolvány digitális változatának applikációját bővítették ki azzal, hogy abban már a páciens számára felírt receptek is láthatók. Az alkalmazást eddig 2,2 millióan töltötték le, az e-recept alkalmazást pedig 140 ezren nyitották meg.

Kihasználva a digitális egészségügy előnyeit, egyéb funkciókkal bővítik majd az alkalmazást, a tervek szerint a leletek is megtekinthetők lesznek majd benne.

Rétvári Bence beszámolt arról is, hogy az elmúlt hetekben felhívásban kerestek nevet a jelenleg myEESZT nevű alkalmazásnak. A befutó az "Egészségablak" elnevezés lett. Az államtitkár szerint a következő frissítésnél már ezt a nevet kell keresni a különböző alkalmazásáruházakban.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a szakma mindig is azt képviselte, hogy a digitális felhőbe írt e-recept mellett a beteg maga is megnézhesse, hogy milyen gyógyszert kapott, milyen adagolással és meddig érvényes az adott recept. Ez az alkalmazás mindezt az elvárást teljesíti. Úgy értékelt: ezzel a gyógyszerkiváltás adminisztrációs része felgyorsul, így több idő jut a beteggel való gyógyszerészi konzultációra, amit a kamara mindig is szorgalmazott. Ez a mostani fejlesztés azért is szerencsés, mert nem kellett egy új informatikai fejlesztést a patikákban végrehajtani.

Hankó Zoltán szólt arról is, hogy elkezdtek dolgozni a gyógyszerbiztonsági irányelv megújításán, reményei szerint néhány hét múlva ez a munka befejeződik.

A sajtótájékoztató végén Rétvári Bence bemutatta a digitális egészségügyi alkalmazás működését; egy belvárosi patikában a mobilapplikáció segítségével váltotta ki a számára felírt készítményt.

Forrás: medicalonline, 2023. április 25. - MTI

„A beteg az első” címmel országos kórházi vezetői értekezletet tartott április 13-án csütörtökön Pintér Sándor belügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

 
Az értekezleten a kórházi vezetők mellett részt vettek az egészségügyi irányításban felelős kormányzati szervezetek vezetői,  valamint meghívottak az egészségügyi szakmai és érdekképviseleti  szervek - többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Rezidens Szövetség, a Magyar Védőnők Egyesülete - vezetői. Az értekezleten részt vett 284 fő - közöttük az irányító vármegyei és városi kórházak főigazgatói.
A Belügyminisztérium a szakmai értekezleten tájékoztatást adott az egészségügyet érintő legfontosabb témákról, célokról és feladatokról. A kormány célja a mostani nehéz háborús és szankciós helyzet ellenére változatlanul az, hogy a betegek ellátása javuljon mind háziorvosi, mind szakrendelői, mind kórházi szinten. A háború és szankciós energiaválság  okozta rendkívüli kiadások mellett a kormány az idei költségvetésben 1600 milliárddal többet fordít az egészségügyre, mint 2010-ben.  A kormány folytatja az orvosok és az ápolók béremelését is. Az orvosok bére legutóbb januárban 11%-kal nőtt, az újabb ápolói béremelésre pedig idén júliustól kerülhet sor.
További cél a koronavírus-járvány miatt megnövekedett várólisták csökkentése, hogy minden beteg megfelelő időben, a lehető leggyorsabban hozzájusson a diagnózishoz és a betegség kezelése minél kevesebb idő alatt elkezdődjön.
A magyar emberek egészségi állapotának javítása és a  betegségek korai diagnosztizálása érdekében kiemelt cél a népegészségügyi programok, a szűrések kiterjesztése és  a háziorvosok által végzett szűrővizsgálatok ösztönzése. Folytatódnak a háziorvosi alapellátást, az ügyeleti rendszert, a szakrendelők és a kórházak működését, az egészségügyi informatikai szolgáltatásokat, valamint a laboratóriumi rendszert javító lépések is.

Forrás: kormany.hu, 2023. április 13.

Egy nyitott kérdéssel kevesebb! Ha kell, még a hatóság figyelmét is felhívjuk, amennyiben a CE jelöléssel kapcsolatos magyar jogszabályok nem pontosan fogalmaznak, és ez félreértésre adhat okot...   Pontosan ez történt a rádióberendezésekről szóló 2/2017. NMHH rendelet kapcsán is! Miért volt minderre szükség? A magyar rendelet egy nem szerencsés szerkesztés és megfogalmazás miatt, ha helyesen értelmezzük, azt mondja ki, hogy a gyártónak mellékelnie kell a műszaki dokumentációt a termékhez, ami azért első és többedszeri olvasásra is elég furán hangzik. A magyar rendelet alapjául szolgáló 2014/53/EU direktíva ezt sehol nem írja elő a gyártó számára, és az üzleti titok védelme miatt nem is várható el ennek teljesítése. Aztán egy kicsit később ugyanez a magyar rendelet feladatként írja elő a forgalmazó számára, hogy a forgalomba hozatal előtt ellenőriznie kell többek között azt is, hogy a gyártó csatolta-e a műszaki dokumentációt a termékhez, és csak ennek teljesülése esetén forgalmazhatja a terméket. Hogy nézett ki ez eddig a gyakorlatban? Mi nem tudunk olyan esetről, amikor a Hatóság azért vonta volna felelősségre a gyártót, mert a műszaki dokumentáció nem volt a termékhez mellékelve. Olyan eset azonban már többször is előfordult, hogy a forgalmazók tanácstalanul néztek maguk elé, és feltették a kérdést, hogy akkor ők most merjenek-e forgalomba hozni olyan rádióberendezést (pl. bármit, ami wifin keresztül kommunikál), ha nincs a termékhez mellékelve a műszaki dokumentáció, mert hát ugye a jogszabály szó szerinti értelmezése szerint ezt nem tehetnék meg. Mi tett a SAASCO? A SAASCO március 3-án végülis emailben ismertette a Hatósággal a furcsa helyzetet, és állásfoglalását kérte a műszaki dokumentáció termékhez történő mellékelésével kapcsolatos gyártói és forgalmazói kötelezettségekkel kapcsolatban. A Hatóság reakciója Még aznap kaptunk egy értesítést, hogy megkezdték levelünk feldolgozását, kaptunk egy hivatkozás számot, és egy tájékoztatást, hogy legfeljebb 30 napon belül megküldik a választ. A válasz pár nap múlva meg is érkezett. Benne ez állt: "A rádióberendezésekről szóló 2/2017. (I. 17.) NMHH rendelet (Rendelet) 7. § (2) bekezdése alapján a gyártónak el kell készítenie a műszaki dokumentációt, amelyet a (3) bekezdés szerinti határidőig meg is kell őriznie, illetve frissítenie kell, ha a berendezés, vagy a rá vonatkozó követelmények megváltoznak. Mellékelnie azonban nem kell a berendezéshez, csak akkor kell rendelkezésre bocsátania, ha erre (pl. a piacfelügyeleti hatóság eljárásában) szükség van. A rendelet 10. §-al kapcsolatos észrevételét köszönjük. A Hatóság a rendelet folyamatban lévő módosítása során kezelni fogja." Ezúton is köszönjük az NMHH-nak a gyors és korrekt választ! Néhány megjegyzés: ez az eset, és korábbi tapasztalataink is azt mutatják, hogy a hatóság partnerként tekint a piac összes szereplőjére; minden rádióberendezést forgalmazó (és gyártó) megnyugodhat, és forgalmazhat olyan berendezést, amelyhez nem mellékelték a műszaki dokumentációt (feltéve, hogy a vonatkozó jogszabályok többi követelményét teljesíti); folyamatban van a 2/2017 NMHH rendelet módosítása. Természetesen amint bármi konkrétumot megtudunk, meg fogjuk osztani Veletek! Addig is szívesen segítünk műszaki termékeitek CE jelölésével kapcsolatosan felmerülő kérdéseitek esetén!

 
 

Az IMD (International Institute for Management Development) svájci székhelyű oktatási intézmény Versenyképesség Központja (IMD World Competitiveness Center) 1989 óta teszi közzé évkönyv formájában a világ országainak versenyképességi rangsorát. Az Évkönyv az egyes országokat aszerint elemzi és rangsorolja, hogy képesek-e a vállalkozások számára olyan környezetet teremteni és fenntartani, ami versenyképességüket biztosítja. Az felmérés 4 fő témakört vizsgál: a gazdasági teljesítményt, a kormányzati hatékonyságot, az üzleti hatékonyságot és az infrastruktúrát.

Jelenleg a 2023. évre vonatkozó felmérés zajlik. Vállalkozóként, cégvezetőként lehetősége nyílik országa nemzetközi versenyképességének értékelésére, amely egyúttal fontos üzenet a kormányzat és a média számára is.
A kérdőív linkje itt érhető el: https://imd.eu.qualtrics.com/jfe/form/SV_cPat9S27j897ePc?source=partner
A kérdőív magyar nyelvű feleletválasztós kérdéseket tartalmaz, kitöltése hozzávetőleg 10 percet vesz igénybe.

A kérdőív kitöltése esetén a következő kedvezmények illetik meg Önt:

·         A kérdőív kitöltését követően azonnali hozzáférést kap a 2022. évi Összefoglalóhoz (PDF, 125 oldal).
·         A 2023-es Világ Versenyképességi Évkönyv legfőbb eredményeihez weblapjukon keresztül férhet hozzá. Az elérhetőséggel kapcsolatos információkat az Évkönyv júniusi megjelenése után küldik el Önnek.
·         Magyarország 2023-es kibővített versenyképességi profilja (20 oldalas PDF dokumentum, ára 50 svájci frank (CHF)).
·         A kedvezményes kód 400 svájci frank az IMD Versenyképességi Központ bármely elektronikus kiadványa esetén.

Kérjük, amennyiben lehetősége engedi, a kérdőív kitöltésével szíveskedjen hozzájárulni a felmérés sikeréhez.
 

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem szűnik meg, a MOK tovább folytathatja tevékenységét az új jogszabályi környezetben is, mondta el a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
 
 

Takács Péter közölte, az orvosi tevékenység végzésének három kritériuma – érvényes működési engedély (szakvizsgák megléte), a kötelező kamarai tagság és a foglalkozás-egészségügyi engedély – közül a parlament által elfogadott törvény csak a kötelező kamarai tagságot szünteti meg.

A kötelező kamarai tagság megszüntetésének az volt az oka, hogy "az elmúlt időszakban a kamara nem köztestületként, hanem politikai aktorként kezdett tevékenykedni".

Azt mondta, a kamara olyan nyomásgyakorlási eszközöket választott és olyan nyomás alá helyezte a háziorvosokat, ami az új ügyeleti rendszer ellehetetlenítésével járt volna, ezzel pedig a közvetlen betegellátást veszélyeztette volna. "Ezt a kormány nem tartotta helyesnek, lépéskényszerbe kerültünk" – emelte ki Takács Péter.

Az egészségügyért felelős államtitkár kitért arra, hogy a kamara a szakmai érdekképviseletet a jövőben is végezheti, az etikai eljárásokat pedig az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) folytatja majd le. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: egy etikai eljárás "nem egy baráti ejnye-bejnye", a legsúlyosabb esetben az orvost felfüggesztik, kizárják, tehát orvosként nem dolgozhat tovább. Az adott orvos betegei így ellátatlanul maradnak, és az orvos megélhetése is veszélybe kerül – tette hozzá. Ezért fontos, hogy ezt a fajta etikai eljárást egy másik testülethez, az ETT-hez delegálja a törvény. Ez egy nagy múltú testület, és a tanácson belül már régóta működő kutatásetikai bizottságok mintájára most létrehoznak egy orvosetikai bizottságot is az ETT-n belül – ismertette Takács Péter.

A törvény szerint az ETT egy új etikai kódexet alkot, ennek mentén fognak lezajlani az etikai eljárások is – tette hozzá.

Takács Péter a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: az orvosi kamara az utóbbi hetekben olyan átalakításokat kifogásol, amelyekre korábban írásban javaslatokat tett, az egészsségügyi rendszer megújítását célzó jogszabályba a MOK számos javaslatát beemelték.

"Ezek után vett a MOK kommunikációja egy 180 fokos fordulatot, és teljes offenzívába ment át" – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a kamara az ügyeleti rendszerről most is azt mondja, hogy az átalakítást szükségesnek és jónak tartja, de mégis nyomást gyakorol az ügyeletet ellátni akaró orvosokra.

Takács Péter úgy értékelt: ezzel nem a kormányt, hanem az orvosokat helyezik nyomás alá és a betegellátást veszélyeztetik, ami komoly felelősség. Arra a kérdésre, hogy a kamara elnökének, Kincses Gyulának mi a pontos célja, Takács Péter azt mondta: "ezt nehéz megfogalmazni, (...) én már nem tudok másra gondolni, mint hogy külső, politikai sugalmazásra teszi ezt".

Forrás: medicalonline.hu

Több mint ötmilliárd eurónyi közvetlen forrás hívható le egészségügyi fejlesztésekre és programokra a következő években és ezek a pénzek akkor is elérhetőek, ha a kormány miatt befagyasztott EU-támogatások továbbra is zár alatt maradnak. Van mit behoznia az ágazat magyar szereplőinek, eddig ugyanis hazánkból alig volt sikeres pályázat – derült ki egy Ujhelyi István által összehívott szakmai kerekasztal-beszélgetésen.
 
 

„Több EU = jobb EÜ” – ezt volt az összefoglaló címe annak a szakmai fórumnak, amelyet Ujhelyi István EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi szakbizottságának tagja hívott össze a budapesti Európa Pontba hétfő délután. Az eseményen számos egészségügyi szakmai- és civilszervezet, érdekvédelmi szövetség, magán- és állami intézmény, valamint önkormányzat képviselője is megjelent, (például Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke vagy László Imre volt kórházigazgató, jelenlegi újbudai polgármester), hogy érdemi információkat kapjanak a többi közt arról az 5,3 milliárd eurós uniós keretről, amelyből közvetlen források hívhatóak le egészségügyi fejlesztésekre és programokra. Az EP-képviselő tájékoztatása szerint a kormány egyik érintett szakmai intézményének vezető képviselője is jelen volt az eseményen, amelyet mindenképpen pozitívumként értékelt.

Ujhelyi István, az Esély Közösség alapítója nyitóbeszédében felidézte, hogy már gyermekkorában, háziorvos édesapjának segítve közelről megtapasztalta: milyen mérhetetlen különbségek vannak Magyarországon az egészséges élethez és a tisztességes közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben. Ez szerinte a nyolcvanas évek óta érdemben nem változott, sőt, manapság csak romlott a helyzet. „Ezért tűztem ki célul néhány éve, hogy az Európai Unióban minden európai polgárnak magasabb színvonalú legyen az egészséghez és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférése és legyen egy olyan szolgáltatási-minőségi minimum, amelyet minden tagállamban kötelezően biztosítani kell! Mert hogy lehet az, hogy Magyarországon valaki háromszor nagyobb eséllyel hal meg kórházi fertőzésben, mint Németországban? Hogy van az, hogy alig teszünk érdemben valamit azért, hogy ne hagyják el tömegesen a szakemberek a magyar egészségügyet?!” – fogalmazott Ujhelyi.
 

Hozzátette, hogy három évvel ezelőtt hívta össze először az egészségügyi szakma képviselőit ugyanezen a helyszínen és akkor egyeztetett először erről a javaslatáról az ágazati szereplőkkel; ez a folyamat pedig később az azóta is folyamatosan bővülő és építkező Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kiindulópontjaként szolgált. Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy bár az EU-ban éppen azon dolgoznak, hogy az egészségügy fokozottabb figyelmet kapjon, a terület továbbra is kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik, ezért szerinte nem is volt meglepő, hogy a magyar kormány nem fogadta tárt karokkal a szolgáltatási-minőségi kritériumokra vonatkozó javaslatát, mondván – mivel az egészségügy szervezése és finanszírozása kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, ezért – a kabinet szerint az sértené a magyar állam „szuverenitását”.  Az EP-képviselő elmondta azt is: „igen sok politikai csatám van benne”, hogy az EU új költségvetésében tizenkétszer nagyobb büdzsét kaptak az egészségügyre fordítható források, ráadásul ezek olyan közvetlenül elérhető támogatások, amelyek akkor is lehívhatóak, ha a hazánknak járó egyéb források a jogállamisági kifogások miatt továbbra is befagyasztva maradnak.

A szakmai fórum elején felszólalt Komáromi Zoltán országgyűlési képviselő, a DK árnyék-kormányának egészségügyért felelős tagja is. Rámutatott, hogy évről évre növekszik az elégedetlenség a lakosság körében a közegészségügyi ellátás színvonalával kapcsolatban, de a nemzetközi vizsgálatok rossz statisztikái is egyértelműen bizonyítják a hazai helyzetet. Komáromi ezzel kapcsolatban elsősorban a szakmai összefogást sürgette, mondván, ha nem indulnak el a jó irányba és nem harcolnak kitartóan, akkor feleslegessé válhat minden erőfeszítés. 

Az Ujhelyi István által összehívott kerekasztal-beszélgetés fővendégei az Európai Bizottság programfelelős ügynökségének (Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség - HADEA) munkatársai voltak: Marilena Di Stasi, az EU4Health-keret forrásainak pályázataiért felelős ágazatvezető, valamint Chiara Giusto programmenedzser. A két szakember érdemi és részletes tájékoztatót adott a hallgatóságnak arról, hogy milyen munkaprogram mentén és mennyi forrást osztanak szét a következő időszakban. Elhangzott, hogy nyílt projekttámogatási felhívások mellett nyílt pályázatokon és hozzájárulási megállapodásokon keresztül is forrásokhoz lehet jutni közvetlen támogatások formájában. A Bizottság képviselői elmondták, hogy az EU4Health-keret célja az egészségügy javítása, a határokon átívelő egészségügyi fenyegetések csökkentése, a közegészségügyi rendszerek reagáló- és ellenállóképességének megerősítése, a tagállamok közötti koordináció hatékonyabbá tétele, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök elérhetőségének, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének javítása.

Marilena Di Stasi előadásában elhangzott, hogy az említett egészségügyi keretből csak az idei évben mintegy 735 millió eurót költenek el különböző projektre, ezek jelentős része támogatás, nagyjából egyharmada eszközbeszerzés. Az uniós ügynökség munkatársai részletesen bemutatták azokat az internetes felületeket, ahol elérhetőek a pályázatok és egyéb dokumentációk, de ismertették az idei évben soron következő kiírásokat is. Az előadás alapján elmondható, hogy a támogatási projektek kiemelkedő része – az EU rákellenes stratégiájához kapcsolódva – a daganatos betegségekkel összefüggő programok finanszírozását érinti, de különböző képzési projektek, digitalizációs programok, mentálhigiénével összefüggő akciók is hozzájuthatnak uniós támogatáshoz ebből a keretből, ahogy jut közvetlen forrás civilszervezetek működési támogatására és olyan kutatások elvégzésére is, amelyek például a ráktúlélők életkörülményeit vizsgálja. Az uniós ügynökség munkatársai elmondták azt is: minden magyar érintettet arra bátorítanak, hogy jelentkezzenek az EU4Health-keret elérhető forrásaira, eddig ugyanis meglehetősen kevés olyan magyar pályázat volt, amelyet sikeres kifizetés is követett. 

A szakmai esemény fórum részén Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta, hogy fontos lenne Magyarországon az ellátás minőségének átfogó mérése és nemcsak az intézményekben, de a lakosság körében is; a közegészségügyi és a magán-egészségügyi ellátást érintően egyaránt. Ehhez kapcsolódóan Ujhelyi István is megjegyezte, hogy van hiányérzete az idei évre tervezett kiírások tartalmát illetően, ezért nyomás alá fogja helyezni az érintett döntéshozókat, hogy ne csak speciális témákra, de fontos alapkérdéseket érintő és azok megoldásait kereső felmérésekre is legyen uniós pályázat a közeljövőben. Az uniós ügynökség képviselői erre is válaszul megerősítették, hogy rendszeresen tartanak olyan informális egyeztetéseket, ahol az adott ágazat képviselői jelezhetik ezeket a javaslataikat, így a mostani, budapesti fórumon elhangzottakat is továbbítják a megfelelő döntési szintekre.

Ujhelyi István a szakmai egyeztetés végén jelezte, hogy folytatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósításáért végzett erőfeszítéseit és amennyiben a jövő évi EP-választásokon újra mandátumhoz jut, úgy a kezdeti sikerek és előrelépések után a magasabb szintű betegbiztonságot és jobb munkakörülményeket jelentő minőségi kritériumrendszer kidolgozását is végre fogja tudni hajtani az egészségügyben.

Forrás: medicalonline.hu,

Akár több száz orvostechnikai cég is bedőlhet, mert nem tudja teljesíteni az unió által előírt rendeleteket. Ráadásul jelenleg a magyar cégek a hazai piacon sem tudnak érvényesülni. 2019-2021 között 18 százalékról 13 százalékra csökkent a hazai piacon forgalmazott termékeik aránya.
 
 

Magyarországon valamivel több mint kétezer cég dolgozik az orvostechnikai eszköziparban. A vállalkozások egy része a következő hónapokban eszmél majd rá arra, hogy nincs tovább, mert nem tudnak megfelelni az uniós jogszabályoknak.

Az úgynevezett MDR- és IVDR-rendeletet betegbiztonsági szempontok miatt alkották meg, azt pedig az orvostechnikai eszközipari cégek sem vitatják: jó hír, hogy a szabályozás következtében a kókler cégek kieshetnek a piacról – hangzott el az év legnagyobb orvostechnikai konferenciáján az Óbudai Egyetemen.
 

Az EU-s rendelet 2017-ben lépett életbe, ám a határidőket folyamatosan változtatják. Ez pedig hatalmas bizonytalanságot jelent az érintett vállalatok számára.

A magyar orvostechnikai ipar 2021-es árbevétele 321 milliárd forint volt, ebből csupán 44,1 milliárd forint hasznosult itthon. A Magyar Egészségipari Gyártók Szövetségének (MEGYSZ) tavalyi évről készült éves jelentés szerint a hazai gyártók az exportpiacokon évről évre növelik az árbevételeiket, a magyar piacon ez azonban nem valósul meg. Hiába a kormány patrióta egészségpolitikai szemlélete, a hazai termékek aránya a hazai egészségügyi ellátásban 2018-2021 között 18 százalékról 13 százalékra csökkent – derül ki a jelentésből.

Egyes becslések szerint az uniós jogszabály miatt akár 200 cég is bedőlhet, mert nem tudja teljesíteni a feltételeket.

Az uniós jogszabály miatt a cégeknek a termékeiket validáltatniuk kell, aki most május 26-ig nem adja be a termékét, annak nem lesz meg 2024. május 26-ra a tanúsítványa – mondta a Napi.hu-nak Farkas József, a Sanatmetál Kft. ügyvezető igazgatója, a MEGYSZ alelnöke.

Ez a probléma nem csak Magyarországon okoz gondot a gyártóknak, hanem Európa-szerte. Gyakorlatilag a gyógyszeripari szabályozást, vagyis a szerializációs szabályokat ráhúzták az orvosi eszköziparra is – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Nagyon megemelkednek a fejlesztési költségek

Az uniós rendelet miatt számos kihívással szembesülnek a gyártók, többek között azzal, hogy talált-e az orvosi eszközgyártó validált vagy regisztrált tanúsító testületet.

A cégek jelenleg az árbevételük 10-12 százalékát kutatás-fejlesztésre költik, az MDR miatt a fejlesztési költségeik a nyolc-tízszeresére növekednek, hiszen nagyon sokféle tesztelést, klinikai vizsgálatot kell elvégezni ahhoz, hogy egy-egy termék piacra kerülhessen

– mondta Farkas József.

A termékek piacra jutási időszaka akár 3-4 év is lehet, a hosszú engedélyezési folyamatok miatt sérülhet a betegbiztonság, ellátási problémákkal szembesülhetnek a rendelők vagy a kórházak, így a betegek is.

Változásra van szükség

Az egészségipari ágazat vonatkozásában a társadalmi kihívásokra az egészségipar adhatja meg a megfelelő megoldásokat. A hazai egészségipar árbevétele 1200 milliárd forint, közel 300 ezer embernek adnak munkát – jelentette ki a konferencián Nagy Ádám, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparügyekért felelős helyettes államtitkára.

A jövőben új országok és új régiók kapcsolódnak be az ipari növekedésébe, 2030-ra Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, Indiai ipara még inkább felzárkózik, Mexikó, Indonézia, Törökország Egyiptom, Vietnám és Thaiföld közepes regionális ipari központtá válhat – sorolta a helyettes államtitkár.

A hazai stratégia célok között említette:

•  az ellátásbiztonság erősítését;
• a hazai egészségügyben a magyar gyártók termékeinek arányát 36 százalékra kellene emelni;
• az egészségipari szektor hozzáadott értékét a jelenlegi 45-50 százalékról 70 százalékra kell növeéni.

A tervek között beszélt arról is, hogy a közgyógyellátásban több hazai terméket szeretnének bevezetni, és a gyógyszerbefogadási rendszert is felül akarják vizsgálni.

Forrás: napi.hu

A magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás, egy szocialista típusú ellátási modellt hordozunk magunkkal – mondta az alapvető változtatások okaként Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az egészségügyi törvény módosításának indokairól, az új ügyeleti rendszerről, a szakápolói béremelésről és a háziorvosi ellátás átszervezésről is.

 

December végén módosították az egészségügyi törvényt a Magyar Orvosi Kamara ellenállása és a Magyar Kórházszövetség elvi támogatása mellett. Miért volt szükség ilyen átfogó módosítására az egészségügynek?

Azért volt szükség a módosításra, mert a magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás, egy szocialista típusú ellátási modellt hordozunk magunkkal. Több kelet-európai miniszter és államtitkár kolléga is megemlítette, hogy ők is ilyen problémákkal küzdöttek, de valahogy nem volt meg a politikai bátorság az ottani döntéshozókban ahhoz, hogy az egészségügyi ellátórendszerhez kicsit mélyebben hozzányúljanak. Nálunk most ez megvan, és egy hosszas előkészítő munka után időszerű volt, hogy újragomboljuk a kabátot.

Miért pont most született meg a bátorság? Több mint harminc évvel vagyunk a rendszerváltás után, és az önök kormánya most már beláthatatlan ideje kormányoz. Eddig hiányzott?

A legfontosabb katalizátora talán a világjárvány volt. Ott a magyar egészségügy összes erőssége és gyengesége egyszerre mutatkozott meg, és ott azonnali beavatkozásra és cselekvésre volt szükség, ezért jött létre az Országos Kórházi Főigazgatóság, egy új típusú igazgatási rend a szakellátásban. Az akkor megkezdett folyamatokat szépen visszük tovább, lépésről lépésre. Az előző másfél-két évben már kijelöltük az új irányokat, ezeket most folytatjuk. Föl kellett ismerni, hogy az a struktúra, az az ellátórendszer, amit megörököltünk, nagyjából a hetvenes-nyolcvanas években állt elő, akkor kristályosodott ki a mai állapotára, de az orvosszakma már nagyon sokat fejlődött, és szerencsére sokkal modernebb technológiák, eszközök, műtétes technikák állnak a rendelkezésünkre, mint korábban. Ezt a nagyon fejnehéz egészségügyet, ami kórház túlsúlyú, egy kicsit modernebb, lakosságközelibb ellátórendszerré kéne alakítani.

 

A politikában ezt az államszocializmusból a kapitalizmusba való áttérésként írjuk le nagyjából, pongyolán. Az egészségügyben van neve az új rendszernek?

Az lenne a fő cél, hogy a magyar egészségügy valóban egészségüggyel és ne betegségüggyel foglalkozzon. Most betegségüggyel foglalkozunk, és az egész ellátórendszerünket úgy építettük föl évtizedekkel ezelőtt, hogy a kialakult betegség meggyógyítására fókuszáltunk, ráadásul ezek általában sokszor későn felismert betegségek voltak és kórházi körülmények között kellett gyógyítani őket. A mostani ellátórendszer-átalakítás legfőbb célja az, hogy a prevenciós szemléletet hozzuk be, ne betegségüggyel, hanem egészségüggyel foglalkozzunk, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, aminek a legfőbb letéteményese az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás, tehát az a része a szakellátásnak, amit a lakóhely közelében meg tudunk valósítani.

A prevenciónak nemcsak állami, hanem lakossági feladatai is vannak.

Így van. Ebben abszolút egyetértünk. Komoly szemléletformálásra van szükség. Szerencsére kiváló népegészségügyi szakemberek dolgoznak az országban. Külön kiemelném Ádány Róza professzor asszonyt, akivel munkakapcsolatban is vagyunk. Az is nagy szerencse, hogy a belügyek minisztériumában az oktatási államtitkársággal közösen tudunk dolgozni, például az egészségnevelés legfontosabb kérdésein. Kisgyerekkorban el kell kezdeni az egészségtudatosságot nevelni. Hadd mondjak egy példát. Az Egyesült Államokban egész pici kortól sulykolják, hogy mikor kell mentőt hívni, itthon pedig még egy szakmai közegben sincs egzakt definíciója annak, hogy mikor hívjon az ember mentőt.

Mi akkor hívunk, amikor nagyon megijedünk, nagyjából ez az egzakt definíció.

Igen, körülbelül, de van, aki akkor hív mentőt, amikor éppen úgy érzi, hogy a húsz éve tapasztalt hátfájása most már olyan mértékű, hogy elviselhetetlen hajnali fél háromkor. Leginkább akkor kéne mentőt hívni, ha az előző negyedórában olyan hirtelen állapotromlás következik be az egészségi állapotunkban, ami alapján okkal feltételezhetnénk, hogy ha nem kapunk azonnali egészségügyi ellátást, akkor az életünk van veszélyben vagy tartós egészségkárosodást szenvedünk. Ez az amerikai definíció, ezt tényleg sulykolják a gyerekeknek.

Hogy akarnak minket rávenni, hogy akkor hívjunk mentőt, amikor ennek a definíciónak az állapotromlásunk éppen megfelel? A mentő nyilvánvalóan akkor is ki fog jönni, ha mi nem eszerint hívjuk, mert azt nem engedi meg magának egy ország, hogy a mentő ne menjen.

Az egyik legfontosabb és legkorábban tapasztalható változás az ügyeleti ellátásszervezés változása lesz. Ezt fogja a lakosság először a saját bőrén érezni. Megvizsgáltuk a mostani ellátórendszernek a délután négytől reggel nyolcig tartó időszakát, és tettünk néhány megállapítást. Az egyik az volt, hogy teljes éjszakára nem kell háziorvosi kompetencia. A délután négytől este tízig jelentkező időszakot érdemes külön kezelni. Itt leginkább háziorvosi alapellátási kompetenciára van szükség, ügyeleti jelleggel. Ide azok az esetek érkeznek be, akik mentést nem igényelnek, az állapotuk nem olyan súlyos, de nem szerencsés, ha a másnap reggel nyolc órát, a háziorvos sima rendelését megvárják. Nekik valamikor az éjszaka folyamon egy alapszintű ellátást kell kapni. Az este 10-től reggel 8-ig tartó időszakban ‒ a Hajdú-Bihar megyei pilot alapján ezt abszolút biztonsággal ki tudjuk jelenteni ‒ az esetek 95 százaléka mentési feladat. Ez azt jelenti, hogy este 10 után csak az megy orvoshoz, akinek tényleg komoly baja van. Neki viszont akkor mentő kell. Évtizedekig párhuzamosan fönntartottunk két, egymással alig-alig érintkező rendszert. Az új típusú rendszerben ezt a kettőt összehangoljuk, összekapcsoljuk. Ennek a kísérletnek a lelke, amit Hajdú-Bihar megyében már megvalósítottunk és másfél évig teszteltünk, egy központi telefonos triázs lesz, magyarul egy erre a célra kiképzett szakember veszi fel a telefon, és a beteget egy modern, nyugati mintáról magyar viszonyokra adaptált kikérdezési protokoll alapján az állapotának megfelelő helyre irányítja. Meglesz a lehetőség arra is, hogy azt mondhassa, hogy amennyiben az ön panaszai nem rosszabbodnak, várja meg a holnap reggelt és jelentkezzen a háziorvosánál. Természetesen, ha rosszabbodnak a panaszai, újra tud telefonálni és tud referálni. Lesz, akihez szatellit kocsit küld, egy jól felszerelt Suzukit, egy jól felszerelt mentőtiszttel, vagy egy jól kiképzett szakdolgozóval, ellátva telemedicinális eszközökkel. A helyszíni vizsgálatot elvégezve, lesz, akinek azt mondja a mentőtiszt vagy a szakdolgozó, hogy a járásközpontban található háziorvosi ügyeletre fáradjon be, de lesz olyan is, akinek azt mondja, hogy helyezze magát nyugalomba és várjon a mentők kiérkezéséig. Ez a betegbiztonság szempontjából már óriási előrelépés lesz a mostani rendszerhez képest.

A hajdú-bihari pilot program interpretálható az egész országra? Azt megtanultuk, hogy a területeink elképesztő eltéréseket mutatnak. Az egyetemi városokban, Budapesten is minden van egy órára, Békés megyében, tanyás területeken nincs minden egy órára.

Így van, de nem is kell, hogy minden egy órára legyen. Az kell, hogy az elsődleges orvosi ellátás egy súlyos esetben, ahol az időablak rövid, mint például sztrók, infarktus, vérzéssel járó trauma esetében, negyedórán belül lehetőség szerint megérkezzen. Ez az 1-es típusú riasztási eset. Egyébként az ország 97 százalékában ennek a mentők már most is megfelelnek. Folyamatos a mentők gépjárműparkjának a bővítése és a személyi állományt is igyekszünk bővíteni, arra törekszünk, hogy a lefedettség százszázalékos legyen. Az pedig, hogy Budapestről egy Excel-tábla alapján én megmondjam, hogy Veszprém megyében mi a jó modell, az nem felvállalható, de nem is így csináljuk. A karácsony előtti időszakban kettéosztottuk az országot, a dunántúli megyéket vállaltam én, a többit Csató Gábor, a mentők főigazgatója, és végigjártuk az összes megyét. Leültünk a megyei kórházvezetővel, a megyei háziorvosi vezetővel és az ottani területi képviselőkkel, és megnéztük pontról pontra egy térkép alapján, hogy hogyan látjuk mi, mármint az Országos Mentőszolgálat a megye lefedettségét optimálisnak, ellátási, kiérkezési idők alapján, és mit szólnak ehhez a helyiek. Megkérdeztük a helyieket, hogy amit mi kitaláltunk, az vajon ott helyben működik-e, és a finomításokat megyénként megtettük és megtesszük.

Ember, személyzet elegendő van az új rendszerre? Azt mindenki tudja, hogy mikor, hol, milyen rendszerben, milyen gépkocsira ül, mikor, ki hol van?

Igen, tudni fogja. Minden egyes megyére külön ki fogjuk küldeni, amikor ez élesedik, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élesedik az új rendszer, onnantól kezdve mindenki tudni fogja, hogy kinek, kivel kell szerződni, hova kell menni, hol lesz ő kötelezett az ellátásra és pontosan mit kell nyújtania. Minden megyében külön lakossági tájékoztatót is fogunk adni, tájékoztatni fogjuk a lakosságot a központi telefonszámról, ez egyébként egy négyjegyű szám lesz, amit az automatika az adott megyei irányítóra fog kapcsolni.

Ez azt jelenti, hogy a 112-t mostantól kezdve kezdjük elfelejteni?

A 112-t akkor kell hívni, ha veszélyhelyzet van. Ha az ember rögtön tudja, hogy mentőt kell hívnia, akkor hívja a 112-t, de ugyanilyen természetes lesz az, hogy nem a megyei kisokost kezdem el lapozgatni a központi ügyelet telefonszámát keresve, hanem tudni fogok egy négyjegyű számot, amit föl kell majd hívnom, és onnantól kezdve az automatika a területileg illetékes megyei alapellátási irányítóhoz fog engem kapcsolni.

Ahogy mondta, a megyéket egymás után kapcsolják be. A sorrend megvan?

A sorrend megvan, félig viccesen szoktam mondani a kollégáimnak, hogy úgy csinálunk, mint a Honfoglaló játékban, letettünk egy bástyát keleten, ez Hajdú-Bihar megye, most leteszünk egyet Győr-Moson-Sopron megyében, és szépen haladunk az ország középpontja felé. Hónapról hónapra kettesével-hármasával kapcsoljuk be a megyéket. Az lenne a cél, hogy 2023 végére Pest megyét is bekapcsoljuk, és 2024-re marad Budapest.

Mit szóltak az orvosok az átalakításhoz?

Alapvetően mindenki érzi, hogy hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Roppant heterogén volt eddig az ügyeleti ellátás színvonala. A legfontosabb szempontunk az volt, hogy betegbiztonság és hozzáférés szempontjából homogenizáljuk egy kicsit a rendszert. Most 13 milliárd forintot adott erre a NEAK, és körülbelül ugyanennyivel szálltak be az önkormányzatok is, az 26 milliárd forint. Ennek az elosztása az évek során itt-ott bizony nem teljesen homogén módon valósult meg, van körülbelül 300 ügyeleti telephely, ahol teljesen eltérő minőségű szolgáltatást nyújtottak, plusz nem jártak át egymás területére. Szerintünk az a jó megoldás, ha egyetlen profi és nonprofit állami cégre bízzuk az egész ellátásszervezést, odaadjuk neki mind a 26 milliárd forintot, amit eddig erre költöttünk, és azt várjuk el, hogy betegbiztonság szempontjából homogén rendszert hozzon létre. Szerencse, hogy van egy ilyen állami cégünk, úgy hívják, Országos Mentőszolgálat. Nemcsak hatalmas rutinja van a betegszállításban, a logisztikában, hiszen száz éve csinálja, de nagyon nagy iránta a közbizalom. Ezt egy ilyen változáskor nekünk ki kell használni. A Hajdú-Bihar megyei pilot során is mértük a betegelégedettséget, és abban legjobban a mentőtisztek teljesítettek, az ötfokozatú skálán 3,6-os értéket értek el, jobbat, mint az orvosok.

A mentőtisztek többen vannak valószínűleg, általában ők kommunikálnak. Nem minden kocsin van orvos.

Igen, de itt már nem is a kocsizásról volt szó, hanem ezekről a szatellit kivonulópontokról, ahol mentőtiszt vagy magasan képzett szakápoló látja el az ügyeleti feladatokat. Nem is feltétlenül mindenhol van szükség orvosi kompetenciára, főleg az éjszaka folyamán. A háziorvosi kompetenciára ott van szükség 4 és 10 között, ahol a lakosság ezt igényli. Utána egyébként meredeken esik az esetszám. Azt láttuk, hogy tizedére esik vissza az esetszám, és azoknak is a 90-95 százaléka mentési eset. Ez egy fontos újítás volt, és visszatérve a kérdésre, mert nem akarom megkerülni, hogy mit szóltak hozzá az orvosok. Amerre én mentem, mert elég sok helyen voltam az országban, mindenhol megkérdeztem a kollégákat, hogy mi a legnagyobb félelmük az ügyeleti rendszer átalakításával kapcsolatban. Mindenhol azt mondták, hogy az éjszakai ügyeletre való kötelezés, mert úgy érzik, hogy semmi értelme. Nincs értelme, hogy ők háziorvosként bent aludjanak éjszaka, mikor úgyis olyan eset jön, amivel ők nem tudnak mit kezdeni, legfeljebb addig ellátják, amíg a mentő ki nem érkezik. Ez egy teljesen valid és logikus szakmai érv, ezt el is fogadtuk, a Hajdú-Bihar megyei pilot alá is támasztotta. Háziorvos nem lesz kötelezve éjszakai ügyeletre. Legrosszabb esetben havonta két délutáni műszakot kell elvállalni, ami szintén ügyeleti tevékenység, központi triázs segíti a munkáját és ott lesz mögötte háttérszolgáltatóként a mentőszolgálat. Nem lesz magára hagyva. A mentőszolgálat teljes apparátusa ott lesz a háziorvos mögött, aki a járásközpontban ellátja az ügyeleti teendőket délután négytől este tízig. Este tíz után a mentőszolgálatnak meg lehetőséget adunk arra, hogy bővítse a személyi állományát, a megyére alkalmazott táblán lehetett azt is látni, hogy ahol messzebb van kórház vagy szakellátó intézmény, hol érdemes orvost hagyni, mik azok a fehér foltok, ahol érdemes orvosi jelenlétet hagyni. A mentőszolgálat tud orvossal szerződni ezekre a helyekre, ahol az egész 24 órás, illetve a 16 órás jelenlét szakmailag indokolt. Ebből a 26 milliárd forintból egyébként a mentők személyi állományát elég jelentősen lehet bővíteni.

Tehát ha nem háziorvos viszi az éjszakai ügyeletet, akkor a mentőszolgálattal szerződött orvos fogja vinni. De ő egyébként nyilván dolgozhat máshol, mert nappal is van.

Dolgozhat máshol is, így van.

Látják már azokat, akik erre hajlandók?

Bizonyos helyekre olyan erőforrásokat allokáltunk, amelyek teljesen fölöslegesek voltak. Most ez is kijött egyébként Hajdú-Bihar megyében. Volt olyan ügyeleti pont, ahol papíron dolgozott orvos, de a valóságban valószínűleg nem, azt láttuk, hogy délután négytől reggel nyolcig 0,7 beteg jelent meg átlagosan.

Hogy jön ki a 0,7 beteg?

Úgy, hogy volt olyan nap, hogy egy sem akadt.

Gyakori, hogy a valóságban más történik a magyar egészségügyi rendszerben, mint a papíron?

Amíg a finanszírozási rendszer is olyan volt, hogy, mondjuk, egy profitorientált ügyeletszervező vállalat abban volt érdekelt, hogy be tudja mutatni az önkormányzatnak, hogy éjszakánként húsz ember marad ellátatlanul, ha nem egészíted ki a NEAK-finanszírozást havonta ötmillió forinttal, addig itt nem is lehetett tisztán látni az adatokat. Most vannak tiszta adataink, látjuk a valós betegforgalmi adatokat Hajdú-Bihar megyében, amiből lehet országos következtetést levonni, és ezek a tiszta adatok alapján tudunk ellátást szervezni, és a lokális pazarlásokat és rossz erőforrás-kiosztást optimalizáljuk megyére, illetve az egész országra.

A mentőszolgálat teljesítményfinanszírozást kap? Tehát annyi pénzt, amennyit megcsinált?

Az ügyeleti teendőben nem, ez egy bázisfinanszírozás.

És a bázisfinanszírozásból ki tudnak jönni?

Ki tudnak jönni.

Mert ha valaki nem jön ki a pénzéből, akkor előbb-utóbb ellenérdekelt lesz a rendszer működtetésében, és akkor jön a valóság meg a papír különbözősége.

Olyannyira ki tudnak jönni, hogy sokkal magasabb órabéreket tudunk adni a szakdolgozóknak is meg az orvosoknak is, mint a korábbi rendszerben.

Jövős szakma lesz ebben a rendszerben részt venni? Inflációs időszakot élünk és a mai pénz nem ér annyit holnap.

Meggyőződésem, hogy igen. Ne felejtsük el, hogy az egészségügybe hatalmas források érkeztek az előző időszakban. Csak orvosi béremelésre évente 350 milliárd forinttal több megy ki most, mint 2019-ben. Az orvosok fizetése eddig négyszerese volt a 2015-ös szintnek, most majdnem négy és félszerese lesz a januári emeléssel. Egyébként a szakdolgozóké is két- és félszeresére emelkedett azóta. Itt még van egy restancia, de a kormány már erről is döntött, és 14 hónapon belül a legnagyobb mértékű szakdolgozói béremelést fogjuk végrehajtani a rendszerváltás óta.

Mennyi lesz a szorzó az orvos meg a szakdolgozó bére között?

Az átlagos orvosbér 37 százaléka lesz az átlagos szakdolgozói bér, ami a következő metódussal jött ki: megnéztük, hogy a nemzetgazdasági összevetésben milyen helyet foglal el az orvos Magyarországon. A nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosát keresik most az orvosok, az egy nagyon jó pozíció. Kevés olyan OECD-ország van, ahol hasonló az arány. Ilyen Luxemburg, Írország, Franciaország, Dánia meg talán Németország. Azt néztük meg a kollégáimmal, hogy ezekben az országokban hogyan állították be az orvosi bérekhez képest a szakdolgozói béreket, és azt láttuk, hogy 32 és 38 százalék között változik. Most nálunk a kormány úgy döntött, hogy 37 százalékra állítsuk be a béreket. 2024 márciusában be fog állni ez a bérarány, és a Belügyminisztériumnak azt a javaslatát is elfogadta a kormány, hogy kössük össze tartósan az orvosi és szakdolgozói béreket, mert az előző időszakban mindig az volt, hogy néha a szakdolgozóknak emeltünk, néha az orvosoknak, de a gyógyítás csapatmunka. Ezt az érvet elfogadta a kormány, tehát a csapat tagjainak az anyagi megbecsülése együtt kell, hogy mozogjon, és minekutána az orvosi béreket sikerült a német bérekhez beállítani, tehát azt mondtuk, hogy amennyit a magyar nemzetgazdaság teljesít a német nemzetgazdasághoz képest, olyan arányban legyenek az orvosbérek a német orvosbérekhez képest. Ez egyébként, mivel akkor a német GDP 59 százaléka volt a magyar GDP, ezért az orvosi béreket úgy állítottuk be, hogy a német orvosi bérek 60 százalékát érjék, és most gyakorlatilag ugyanehhez fogjuk a szakdolgozót is beállítani, így a csapatnak a tagjai együtt fognak a későbbiekben mozogni.

Ez már elég ahhoz, hogy az egészségügyi csapatok ne menjenek szét és ne menjenek ki az egészségügyből?

Reményeim szerint igen. Bontsuk ketté a kérdést. Régebben volt egy nagyon erős külföldre vándorlás, ez a trend az orvosok esetében abszolút megfordult. A legrosszabb évek egyébként a 2008, 2009 és 2010 voltak ebből a szempontból. Ott azt láttuk, hogy évente átlagosan 1100 orvos kérte ki azt az igazolást, ami alapján ő külföldön munkát vállalhatott, és ezeknek a kollégáknak a 89-90 százaléka a következő egy évben nem írt receptet Magyarországon, elhagyta az országot. Most azt látjuk, hogy körülbelül harmadára esett ez a szám, tehát 300-400-an kérik ki ezt az engedélyt, és ezeknek a 80 százaléka a következő egy évben ír receptet Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy kimegy és egy hétvégi ügyeletet elvállal Londonban, a sürgősségi osztályon, és utána visszajön.

Ezt meddig lehet csinálni egy embernek?

Az egyéni terhelhetőségét, felnőtt emberekről van szó, ráadásul orvosokról, mindenkinek saját magának kell megítélnie. Egyébként pedig a fizetési környezet az elmúlt két-három évben olyan lett, hogy egyre kevesebben szorulnak rá erre. A szakdolgozóknál más a helyzet. Ott a nyugati határszélet leszámítva azt látjuk, hogy nekünk nem a külföldi országokkal kell elsősorban versenyezni, hanem piaci szereplőkkel. Ha sikerül olyan anyagi megbecsülést biztosítanunk a szakdolgozóknak, ami meggyőződésem szerint ezzel a szintén történelmi léptékűnek nevezhető béremeléssel 2024 márciusáig megvalósul, akkor, akik elhagyták a hivatáspályájukat, mert azért mégiscsak egy hivatás, ez egy segítő hivatás, vissza tudnak jönni. Aki anyagi megfontolásból hagyta el a pályáját és ment el egy multi áruházlánchoz éjszakai árufeltöltőnek, annak reális esélye lesz a pályájára visszajönni, hiszen olyan anyagi kondíciókat tudunk neki biztosítani, hogy ezt a döntést könnyű lesz neki meghozni.

De a kiskereskedelmi áruházláncok néha elképesztő fizetéseket kínálnak. Az egészségügy fog tudni egy szakdolgozónak ilyen elképesztő fizetést kínálni? Vagy mindig hozzá kell tenni a hivatástudatot is, ami általában egy fizetéscsökkentő tényező? Így éltünk vissza vele évtizedeken keresztül.

A nemzetgazdasági átlagot jócskán meg fogja haladni a szakdolgozói bér, és a diplomásoknál ez aztán jócskán felül is fogja múlni. Ilyen szempontból nem lesznek ők rossz pozícióban a többi ágazathoz képest. Ez azt jelenti, hogy most a 2022-ben, az előző évben az OKFŐ által foglalkoztatott szakdolgozók átlagos keresete bruttó 565 ezer forint volt. Igaz, hogy ezért többet dolgoztak, mint az orvosok, közel 200 órát. A keresetük elég jelentős mértékben fog növekedni, ez egy közel 50 százalékos emelés lesz, vagy lesz, akinél ezt meg is haladja. Egy kicsit szeretnénk differenciálni.

Ha az orvosit meg a szakdolgozóit fixen összekötik, a kettőt a nemzetgazdaság teljesítményéhez hozzákötik valamilyen módon?

Ez a közszféra minden ágazatára igaz, és azt hiszem, hogy a polgári kormánynak kimondott célja volt, hogy az ország gazdasági teljesítőképességéhez mérten mindig igyekezett megbecsülni azokat, akik az államnak dolgoztak, így ez igaz a szakdolgozókra, meg az orvosokra is.

Tehát nézni kell a gazdasági teljesítményt, és ha az nő, akkor nőni fog a fizetésük is és automatikusan?

Ez célja volt mindig is a kormánynak, úgyhogy reméljük, hogy továbbra is marad ez a tendencia.

Mi a különbség a megyei kórház, a városi kórház, a centrumkórház között? Minden kórház kórház?

Minden kórház kórház, természetesen. Az új definíció, ami a törvényben szerepel, azért került be, hogy a sürgősségi betegellátás szintjei között is legyen hierarchia. Hiszen mást tudunk elvárni sürgősségi betegellátás szempontjából egy olyan kórháztól, amely csak az alapszakmákat tudja és mást tudunk elvárni egy megyei szintű vagy magasabb progresszivitási szintű kórháztól, ahol sok társszakma van és a bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylő esetek ellátására is alkalmas. Természetesen vannak speciális helyzetű kórházak, mint a szakkórházak. Attól, hogy valami egy egyszakmás kórház, az még nagyon kiváló intézmény.

Hogyan kezelték azt a tényt, hogy én az elmúlt harminc évben nem emlékszem olyan polgármesterre, aki a települési kórházából bármilyen szakmát el akart volna engedni?

Igen, ez egy általános álláspont. Itt nagyon sok munkánk lesz a következő időszakban. Egy fontos premisszát hadd tegyek: kórházat nem zárunk be. Az egy téves elképzelés, hogy az egészségügyi infrastruktúrát leépítsük. Azt kell logikusan végiggondolni, hogy mi az, amit tényleg a lakosság közelében kell biztosítani, és itt a legfontosabb kérdés a betegbiztonság. Mert ha úgy teszem fel a kérdést, hogy hol szeretném, hogy megoperáljanak engem, ott, ahol öt műtét van egy évben vagy ott, ahol százötven, én tuti, hogy azt választom, hogy ott, ahol százötven.

És ettől el fogja engedni az ötműtétes kórház a műtétes szakmákat?

Végig kell gondolni, hogy betegbiztonság szempontjából mi a jó. Nagyon sokat változott az orvostudomány, és szerencsére ez a minimál invazív sebészet nagyon előretört, és ez egy nagyon jó tendencia, hiszen extrém módon lerövidül az az idő, amit az egészségügyi ellátó intézményben kell töltenie a betegnek. A lakosságközeli ellátást igénylő kisebb esetek továbbra is természetesen lakosságközelben, de a nagyobb, bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylők, amiknél a szövődmény rizikója is értelemszerűen jóval magasabb, betegbiztonság szempontjából az a jó, ha a beavatkozásokat centralizáljuk. De megszüntetni a lakosságközeli ellátást nem lehet. Kicsit át kell hangolni, amit a betegbiztonság és az orvostudomány fejlődése miatt szükségesnek látunk.

Ezt a központból kell megmondani minden település vonatkozásában, hogy a betegbiztonság miatt bizony ezt a kettőműtétes szakmát el kell innen vinni, helyette mit fogsz kapni? Így kellett tárgyalni?

Az egynapos sebészet irányába kell menni, ez meggyőződésem, de ezt sem lehet központilag megmondani. Ez a megyei irányításnak az egyik szerepe, hogy a megyei irányító intézmény, Budapesten a centrumkórház, a megyékben pedig a megyei kórház főigazgatójának a felelőssége a betegútszervezés, és a helyiekkel le kell ülnünk és meg kell beszélnünk, hogy egy-egy megyében mi a lakossági igények alapján optimális ellátórendszer úgy, hogy a betegbiztonság még nem sérül. De még egyszer mondom, kórházbezárás nem lesz. Elfekvővé sem alakítjuk a kórházakat, hiszen egynapos sebészet, járóbeteg-ellátás, egy alapszintű belgyógyászati tevékenység, ezt minden kórház kötelező hogy tartson, és ezeknek ott is van a helye.

Mi az új rendszerben a tankönyvi helyes betegút? Magyarán hova megyünk először abban az esetben, ha nem visznek bennünket?

Ha valakinek egy tervezhető vagy nem sürgős beavatkozásra van szüksége, akkor mindenki a háziorvosát keresi fel először és utána a háziorvos utalja be a szakellátásra. Vannak persze olyan szakmák, amik nem beutalókötelesek, például a fül-orr-gégészet ilyen. Csak hogy a volument érzékeltessem és hogy a fekvőbeteg-ellátást talán túlságosan fetisizáljuk, fekvőbeteg-ellátási esemény az általam korábban vezetett kórházban, a Szent János Kórházban 40-45 ezer volt egy évben, járóbeteg-esemény meg majdnem egymillió. Tehát azt, hogy a beteg jobban hozzáférjen az egészségügyi ellátórendszerhez, nekem nem a fekvőbeteg-osztályon kell biztosítani, hanem a járóbeteg-szakellátóknál. Ezért az egyik fontos projektünk az lesz, hogy egy járóbeteg-irányítási rendszert vezetünk be, ennek az informatikai alapjait most tesszük le, és már nagyon tudatosan a védőoltás-szervezéskor az időpontfoglaló rendszert mi úgy alakítottuk ki, hogy ezt én később ki akartam terjeszteni az összes szakrendelésen az összes szakmára. És még egy dolog, amit érdemes végiggondolni: olyan ellátási esemény, ami miatt egy betegnek be kell feküdni kórházba, átlagosan mit gondol, hány évente fordul elő Magyarországon?

Saját magamból kiindulva tíz.

Tizenkettő és fél év a statisztikai átlag. Ehhez képest orvos-beteg találkozás évente 11,9 van per fő Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy tizenkétszer elmegyünk egy évben orvoshoz, magyarul: minden hónapban lát minket orvos. Ez vagy a háziorvosunk, túlnyomó többségben a háziorvosunk, vagy a szakellátó intézménynek a szakorvosa, és ahhoz képest tizenkét és fél évente egyszer kell befeküdnünk.

Mit kell tudnia egy háziorvosnak megoldani?

Itt az egyik legnagyobb probléma, hogy a háziorvosi kompetenciákat korábban fiskális szempontokat figyelembe véve szűkítette a rendszer, például bizonyos receptfelírási jogosultságai nincsenek meg a háziorvosoknak, bizonyos diagnosztikára nem utalhatnak be, bizonyos terápiákat nem végezhetnek el. Ezek lehet, hogy akkor rövid távú fiskális nyereséget hoztak, de lehetett látni, hogy előbb-utóbb a rendszer eljut oda, hogy a beteg akkor is hozzá fog jutni az állapotának megfelelő ellátáshoz, csak lehet, hogy nem egy hónap múlva, hanem három hónap múlva. Ezeket érdemes felülvizsgálni és eltörölni. A Magyar Orvosi Kamarától kértem egyébként egy kompetencialistát, hogy ők hogy látják, és nagyon sok jó javaslatot kaptam. Ezen dolgoznak a kollégák és néhány hetes vagy egy-egy hónapos jártassági vizsga után ezeket a kompetenciákat a háziorvos megkapja. Azt ne feledjük el, hogy a háziorvos is szakorvos, tehát neki is szakvizsgája van, ilyen széles tudással rendelkező orvosréteg talán nincs is, mint a háziorvos. És ezt a széles tudásalapot kell kihasználni.

Mi fogja azt megakadályozni, hogy én, ha úgy gondolom jónak, a háziorvos megkerülésével valamilyen kórházba menjek be, ott lefoglaljam a kórházi orvosokat?

Alapvetően a beutalóköteles szakmáknál ebben van egy gát. Ha a lakóhely közelében biztosítjuk ezeket az ellátásokat, akkor bármelyik állampolgár abban lesz érdekelt, hogy a lakóhelyhez legközelebb vegye igénybe az ellátást. Amiatt is van egyébként ez a leterheltség, mert most a Covid után az elhanyagolt, kezeletlen krónikus betegségözön rászabadult az ellátórendszerre. Volt kettő év, amikor nem szívesen mentek be egészségügyi ellátóintézménybe az emberek, és akik másfél-két évig elhanyagolták a krónikus betegségüket, most adott esetben súlyosabb álláspontban jönnek vissza, hosszabb a kivizsgálási idejük, többször kell visszajönniük, tehát sokkal jobban terhelődik most a rendszer. Ez le fog csengeni, szerintem nagyjából ez egy év alatt szépen el fog simulni ez a nagy nyomás. A másik, amit láttunk az oltási időpontfoglaló kezdetén is, hogy van, aki négy-öt időpontot befoglalt magának az elején, de értelemszerűen egy helyre ment el.

Látni fogja a rendszer, hogy ezt csinálom és kidob a maradék négyből?

A rendszer ezt látni fogja, és nem tud időpontot foglalni, ha neki már van valahol, vagy törölnie kell.

Ha a háziorvosok kompetenciája nő, akkor valószínűleg hosszabbodik a náluk eltöltött betegidő. Erre megvan a megfelelő személyzet, asszisztencia, minden?

Nem is annyira a háziorvosok számát látom én szűk keresztmetszetnek, mert a kollégák nagyon megterheltek sok területen, de igazából a terhet akkor tudjuk levenni róluk, ha a megfelelően képzett szakdolgozókat oda tudják magukhoz hozni, és akkor lesz vonzó egy szakdolgozó számára a háziorvosi praxis, ha ő is megtehet egyébként a szakképesítésnek megfelelő tevékenységeket. Ez a szakdolgozói kompetencia bővítése. Az életpályának csak az egyik része az anyagi láb, nagyon fontos része a szakmai kihívás. És a háziorvosoknál is ez látszott, hogy annyira kiüresítette a rendszer a háziorvos tevékenységét, hogy egy fiatal számára nem volt annyira vonzó vagy kihívást jelentő, hiszen az ember a kihívásokat keresi. De ha ezeket a kompetenciákat visszacsempésszük, akkor az újra vonzó lesz a háziorvosnak. Ugyanezt látom a szakdolgozóknál, meg kell teremteni annak a feltételét, hogy, mondjuk, egy praxisnővér meg tudja azt tenni, hogy a háziorvos által már gondozott krónikus betegnek receptet írjon, beutalót írjon, vagy, mondjuk, egy egészséges ember esetében a prevenciós kockázatfelmérést elvégezze. Erre most még nincsen jogosultsága, de én arra törekszem, hogy nagyon rövid időn belül legyen. A következő fél év végére szeretnék eljutni oda, hogy a szakdolgozói kompetenciák bővítésében is teszünk egy nagy lépést előre.

Az orvoskamara elnöke is és a kórházszövetség elnöke is a finanszírozást nagyon fontosnak tartja, magyarán, hogy annyi pénzt kapjon az ellátó, amennyit dolgozik és ne legyen ellenérdekelt ebben. Teljesítményfinanszírozás lesz valamikor?

Ebben egyetértek velük. Egy új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány, csak az kérdéses, hogy melyik hónapban fogjuk élesíteni. Én mind az alapellátást, mind a szakellátást tekintve egy olyan rendszerben hiszek, ami bizonyos báziselemeket is tartalmaz, ugyanakkor van egy olyan része, amelynek direkt esetfinanszírozás vagy az ellátás minősége alapján változhat a mértéke. Az sem jó rendszer, ha, mondjuk, az alapellátásban egy praxis a pénzének a 97 százalékát akkor is megkapja, ha effektíve nem végez tevékenységet, bár nyilván ilyen nincs, de erre a rendszer most lehetőséget adna, meg az se jó rendszer, ha száz százalékban teljesítmény-finanszírozva van a kórház vagy a háziorvosi rendelő, hiszen vannak olyan költségek, amelyek pusztán azért keletkeznek, mert ott nyitva van egy egészségügyi szolgáltató: gáz, villany, rezsi, őrzés-védés, takarítás egy kórház esetében. Azon dolgozunk, hogy ezeket a betegellátás közvetlen költségeiről leválasszuk, és mint báziselem ismerjük el és akár nem is a kórházon, hanem központi szervezeten keresztül fizetnénk a rezsiszolgáltatót vagy a takarításszervező céget, hogy a kórháznak csak a betegellátással kelljen foglalkozni. Ott viszont egy ilyen direkt esetfinanszírozást tartok én fenntarthatónak, amikor meg kell dolgozni azért a pénzért, ami az ellátásért jár, viszont oda is kell adni, ami az ellátásért jár. Ennek az egyik első lépcsője volt, hogy a rendelkezésünkre álló kontrolling adatok alapján egy gyors kódkiigazítást csináltunk. A tartós megoldás az lesz, hogy 8-10 mintakórházat kijelölünk, bevezetünk egy egységes cikktörzsrendszert és esetszintű kontrollinggal háromévente minden szakmafőcsoporton végigmenve megcsináljuk az esetszintű bekerülési költséggyűjtést és folyamatos kódkarbantartással megyünk ezekben az esetekben.

Forrás: infostart.hu

Maya Matthews, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának „Digitális egészségügy, »az EU az egészségért« program és az egészségügyi rendszerek korszerűsítése” Igazgatóságának megbízott igazgatója bemutatja a kiadvány néhány főbb elemét.
 
Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” az „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” kezdeményezés első terméke. A kétéves ciklusú kezdeményezést 2016-ban indította az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával együttműködésben. A finanszírozást nyújtó „az EU az egészségért” program fő célja, hogy színvonalas egészségügyi információkat, elemzéseket és bevált gyakorlatokat biztosítson a politikai döntéshozók és más, az egészségügyben érdekelt felek számára. Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” részletes összehasonlító elemzést ad az európai egészségügyi rendszerek teljesítményéről azzal a céllal, hogy azonosítsa az erősségeiket és a fejlődési lehetőségeket egyaránt. A mostani kiadványt jövőre országspecifikus egészségügyi elemzések követik, olvasható az EU Egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hírlevelében és az ec.europa.eu honlapon. 

A 2022. évi kiadás két tematikus fejezete a Covid19-világjárványnak a fiatalok egészségére és a Covid-járvánnyal nem összefüggő ellátásra gyakorolt hatásával foglalkozik. A világjárvány mindenki életére kihatott. Különös aggodalom övezte az európai fiatalok fizikai és mentális egészségét. A jelentés rávilágít arra, hogy ezek az aggályok megalapozottak voltak, és hogy többet kell tenni a fiatalok mentális egészségének előmozdítása és védelme érdekében.

A jelentés másik hangsúlyos tematikus eleme az egészségügyi szolgáltatásoknak a világjárvány által okozott zavara a nem Covid-betegek, például a rákbetegek esetében. A jelentésből kiderül, hogy a Covid19-járvánnyal nem összefüggő ápolási-gondozási szolgáltatásokat a világjárvány csúcsidőszakaiban átmenetileg felfüggesztették vagy azokra a járvány súlyosan kihatott, ami a rutinszerű ellátást igénylő betegek ellátásában jelentős késedelmekhez vezetett. A jelentés tanúsága szerint egyéb tényezők mellett a rákszűrésben bekövetkezett zavarokra vezethető elsősorban vissza, hogy 2020-ban a legtöbb országban a rákkezelések száma csökkent. Bár biztató, hogy 2021-ben a diagnózis és a kezelés terén mennyiségi növekedés következett be, aggasztónak tartjuk, hogy a 2020-ban nem azonosított rákbetegek csak a betegség későbbi szakaszában fordulnak orvoshoz, ami valószínűsíthetően összetettebb, drágább kezelést és a túlélési esélyek romlását eredményezi. 

Az egyik figyelemreméltó megállapítás, hogy 2020-ban a várható élettartam Európa-szerte közel egy évvel csökkent (uniós átlagban). Ugyanakkor jellemzően azok az országok – pl. Olaszország, Spanyolország és Belgium –, amelyeket 2020-ban súlyosan érintett a járvány, 2021-ben erőteljes fellendülést mutattak, míg más országokban, pl. Romániában és Lengyelországban, továbbra is jelentős csökkenés volt tapasztalható. Ez az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet Európában. 

Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022” hangsúlyozza, milyen mélyreható hatást gyakorolt a járvány Európa-szerte a mentális egészségre. Bár továbbra sincs elég összehasonlítható adat, több uniós ország becslései azt mutatják, hogy a világjárvány alatt a depressziós tünetek előfordulási gyakorisága megduplázódott a világjárvány előtti szinthez képest. A jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy a világjárvány hatására a mentális egészségügyi ellátás iránti kielégítetlen szükségletek megemelkedtek. A távkonzultációk felé való elmozdulás ugyanakkor segített fenntartani az ellátás folytonosságát ezen a területen, és valódi lehetőséget kínál arra, hogy növekedjen az ellátáshoz való hozzáférés.

A jelentés az adatokat javítási szándékkal mutatja be. A világjárvány rámutatott azokra a gyenge pontokra, amelyeket most ki tudunk küszöbölni – ennek eredményeként egészségügyi rendszereink reziliensebbé fognak válni. De erősségeket is felfedeztünk. A digitális egészségügy például óriási lendületet kapott, mivel az emberek online konzultációkat vettek igénybe, és az olyan innovációk, mint a digitális Covid-igazolvány, nemcsak az emberek biztonságának megőrzését segítették elő, hanem az uniós gazdaságot is védték, lehetővé téve, hogy a vállalkozások újra működhessenek, az emberek pedig ismét utazhassanak.

Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” jelentés most először tartalmaz – korlátozott mennyiségben – adatokat a nemrég uniós tagjelölt státuszt kapott két európai országról, Ukrajnáról és Moldováról is.

További információk:

• Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022 – teljes jelentés
• Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022 – összefoglaló, tájékoztató
• További információk az „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” projektről

Forrás: medicalonline.hu - ec.europa.eu

Új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány. Csak az élesítés időpontja kérdéses még – mondta Takács Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára beszélt az új ügyeleti rendszer bevezetésének menetrendjéről, a szakdolgozók bérrendezésének részleteiről és a háziorvosi ellátás átszervezéséről is.

 
December végén alapjaiban módosították az egészségügyi törvényt, Takács Péter szerint erre azért volt szükség, mert a magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás. Az időzítésről azt mondta, a járvány volt a változások katalizátora, mert ott szerinte az ellátórendszer minden erőssége és a gyengesége is megmutatkozott. „Az akkor megkezdett folyamatokat visszük tovább lépésről lépésre. Az új irányokat kijelöltük az elmúlt másfél-két évben” – mondta az államtitkár.

Úgy fogalmazott, hogy a struktúra, amit megörököltek, a hetvenes-nyolcvanas években alakult ki, de a szakma közben sokkal többet fejlődött, ezért Takács Péter úgy véli,

a fejnehéz egészségügyet lakosságbarátra kell átalakítani.

„Az a fő cél, hogy a magyar egészségügy ne betegségüggyel foglalkozzon. Az ellátórendszer is a későn felismert betegségek kórházi kezelésére készült. A prevenciós szemléletet hozzuk be, hogy valóban egészségügy legyen” – mondta, és hozzátette, hogy komoly szemléletformálásra van szükség, amin az oktatási államtitkársággal is együtt tudnak dolgozni, hogy egészségtudatosságra lehessen nevelni a fiatalokat.

 

Új ügyeleti rendszer

Az államtitkár azt mondta, az ügyeleti ellátásszervezés változása lesz az első, amit a bőrén érez majd a lakosság. A másfél évig tesztelt Hajdú-Bihar megyei modell alapján az derült ki, hogy teljes éjszakára nem kell háziorvosi kompetencia, csak délután négytől este tízig olyan esetekre, amelyek mentőt nem igényelnek, de nem szerencsés, ha másnapi rendelést megvárják velük. "Este tíztől reggel nyolcig az esetek 95 százaléka mentési feladat, akkor tényleg az megy orvoshoz, akinek komoly baja van" – mondta.

Eddig párhuzamosan tartották fenn a két ellátást, mostantól ezt központosítják: egy négyjegyű telefonszámot kell majd hívni, és megyénként lesz központi triázs, ahol a diszpécser a kikérdezési protokoll alapján megfelelő helyre irányítja a beteget:

• lesz, akinek azt mondja, menjen el másnap reggel a háziorvosához
• lesz, akihez ügyeleti kocsit küld képzett szakápolói személyzettel és telemedicinális eszközökkel
• lesz, akinek azt mondja, fáradjon be az ügyeletre
• és lesz, akinek azt mondja, hogy várjon a mentőre.

Takács Péter elmondta, hogy végigjárták az összes megyét, és helyben megnézték térkép alapján, hogyan látják optimálisnak az ellátást, és mit szólnak ehhez a helyiek. Az is kiderült, hogy az új rendszer bevezetése márciusban Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdődik, majd fokozatosan alkalmazzák újabb helyszíneken, a tervek szerint 2023 végére marad Pest megye, és 2024-re Budapest.

Az államtitkár szerint a háziorvosok bevonásával sem lesz gond, havonta legfeljebb két délutáni ügyeletet kell vállalniuk, és akkor sem hagyják magukra őket, mert a mentők ott állnak majd mögöttük a járási központokban.

Az ügyeleti ellátás újraszervezése az Országos Mentőszolgálat feladata, ehhez 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ebből a mentők állományát is jelentősen lehet bővíteni.

Szakdolgozói béremelés

A szakdolgozói béremelésről Takács Péter azt mondta, a most bejelentett és 14 hónapon belül végrehajtott emelés a legnagyobb mértékű lesz a rendszerváltás óta, és ezzel az átlagos orvosbér 37 százaléka lesz az átlagos szakdolgozói bér. Az államtitkár hozzátette, a kormány azt is elfogadta, hogy

a jövőben összekötik az orvosi és a szakdolgozói béreket,

azaz csak együtt lehet majd emelni, így megmarad ez az arány a fizetések között.

Az államtitkár abban bízik, hogy a béremelés megállítja az elvándorlást a szakdolgozók körében, ahogy a bérrendezés az orvosok külföldre költözését is megfékezte.

„A szakdolgozóknál nem a külföldi országokkal kell versenyezni, hanem piaci szereplőkkel, de ha sikerül olyan anyagi megbecsülését biztosítani, akkor akik elhagyták a hivatásukat, vissza tudnak térni” – mondta, és jelezte, az emelés után az átlagos szakdolgozói bér is meghaladja majd a nemzetgazdasági átlagot. 2022-ben az Országos Kórházi Főigazgatóság által alkalmazott szakdolgozók átlagkeresete bruttó 565 ezer forint volt, ez közel 50 százalékkal emelkedik majd, de differenciáltan, akinek magasabb a képesítése, magasabb mértékű emelést kap.

Kórházat nem zárnak be

„Kórházat nem zárunk be, és nem lesz belőle elfekvő sem” – hangsúlyozta Takács Péter, amikor a kórházak szerepének átalakításáról beszélt. Mint fogalmazott, azt kell logikusan végiggondolni, hogy milyen szolgáltatást kell a lakosság közelében tartani. A kisebb esetek maradnak helyben, de a bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylő ellátásokat a betegbiztonság szempontjából is érdemes a nagyobb kórházakba összpontosítani.

„Ezt sem lehet központilag megmondani, a megyei kórház főigazgatójának a felelőssége a betegútszervezés. Velük kell megbeszélni, hogy mi helyben az optimális ellátórendszer” – mondta az államtitkár.

A betegutakról elmondta, az az eljárás, hogy mindenki a háziorvosát keresi fel, aki beutalja a szakellátásra. Takács Péter szerint a jobb hozzáférést a járóbeteg-ellátásban kell biztosítani, mert míg átlagban egy embernek 12,5 évente kell kórházba befeküdnie, de orvos-beteg találkozás 11,9 van évente. Ennek érdekében

a Covid-vakcinák időpontfoglaló rendszerét ki fogják terjeszteni az összes szakterületre.

A háziorvosi rendszer átalakításának egyik fontos pontja, hogy a korábban fiskális okokból korlátozott háziorvosi kompetenciákat – recept- vagy terápiafelírás – visszaadják, ennek felülvizsgálatán most dolgozik az államtitkárság a Magyar Orvosi Kamara javaslatai alapján. Emellett a háziorvosi terhek enyhítése érdekében a szakdolgozói kompetenciákat is növelni akarják.

„Új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány. Csak az élesítés időpontja kérdéses még”

– jelentette ki Takács Péter. A részletekről annyit árult el, hogy lesz egy bizonyos bázisfinanszírozási és teljesítményalapú része is. Az intézmények állandó költségeit – például energiaellátás, takarítás, őrzés-védelem – központilag rendeznék, egyébként pedig direkt esetfinanszírozást vezetnek be. „Meg kell dolgozni a finanszírozásért, de akkor oda is kell adni a pénzt” – mondta az államtitkár, és jelezte, kijelölnek majd nyolc-tíz mintakórházat, ahol szakmafőcsoportonként megnézik a finanszírozandó költségeket, és ezt folyamatosan karbantartják majd.

Forrás: infostart.hu

A 2021. évben a hazai orvostechnikai eszköz ellátást alapvetően két tényező határozta meg. Az egyik, hogy a Covid újabb hullámai miatt a kormány kénytelen volt többször is korlátozásokat elrendelni, ami erőteljesen visszafogta az intézmények szokásos teljesítményét. A másik, hogy az ellátási láncok akadozása valamint a világgazdaság újraindulása következtében fellépő nyersanyag- és kapacitáshiányok illetve az energia drágulása jelentős költségnövekedést jelentett a cégeknek.
A tavalyi évben a Covid-járvány és a 2022. évi országgyűlési választások miatti politikai óvatosság háttérbe szorította a szükséges reformok végrehajtását.

Ugyan az OKFŐ a 2019. évi finanszírozási adatok alapján felmérte a kórházi adósságok keletkezésének külső és belső okait, az ezeket megszüntető intézkedésekre nem került sor. Így – bár a kormány augusztusban 20 milliárd forintot biztosított a Covid-ellátás költségeinek utólagos finanszírozására, – év végére ismét meghaladta a 40 milliárd forintot a kórházak lejárt tartozásainak összértéke. Pozitívum, hogy az adósság nagy részét a kormány még az év vége előtt rendezte. Az év során a négy orvosegyetem – az ún. modellváltás következtében – kikerült az államháztartás alól. Ez azonban nem hozott alapvető változást a gazdálkodásukban.

A csaknem 20 éve változatlan közfinanszírozott árak és különösen a hirtelen és nagy arányú költségnövekedések a támogatott gyógyászati segédeszköz ellátásában okoztak először jól látható problémákat. Őszre több eszköz beszerzése is nehézzé illetve kérdésessé vált, részben az áruhiány miatt, részben azért, mert azokat csak a magyar hatósági ár felett lehetett megvásárolni. Szövetségünk tárgyalást kezdeményezett az illetékes kormányzati szervekkel, melynek eredményeképpen idén áprilisban több eszközkörben is áremelésekre került sor. A kétségkívül pozitív intézkedés azonban az áremelés alá került eszközöknél is csak ideiglenesen oldotta meg a problémát, miközben a kritikus árrésű segédeszközök száma azóta is folyamatosan nő.

A gyógyászati segédeszköz ellátásban nem sikerült zökkenőmentesre az eGyse-rendszer indulása. Annak ellenére sem, hogy a felkészülésre, a szükséges fejlesztésekre illetve a jogszabályok megalkotására és a próbaüzemre évek álltak az államigazgatás rendelkezésére…

Az orvostechnikai közbeszerzésekkel kapcsolatban előrelépés, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a korábbiaknál szakmailag megalapozottabb közbeszerzéseket ír ki. További pozitívum, hogy a KEF kész szakmai eszmecserét folytatni az orvostechnikai cégekkel és azok érdekképviseleteivel.

A kormány eltökélt és nyíltan kommunikált szándéka a további centralizáció az egészségügyben. Az Orvostechnikai Szövetség ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a túlzott központosítás a döntési folyamatok lassulásához, ennek révén rugalmatlansághoz vezet, ami negatív hatással lehet a betegellátásra. A monopolizáció pedig már rövid távon is minőségromlást és drágulást eredményez.

Forrás: Medicina évkönyv 2022 - Králik György

Pozsony | Az egészségügyi minisztérium közzétette a kórházak régóta várt felosztását, amely meghatározza, 2024-től milyen típusú ellátást fognak nyújtani az egyes intézményekben. A lista nem végleges, az első eredmények azonban aggodalmat kelthetnek a déli régiókban.

A szaktárca két hónappal a beharangozott határidő után ismertette a kórházhálózat vázlatát, melyben 5 kategóriába osztották az egészségügyi intézményeket. Az első csoportba kerültek azok a kórházak, ahol 2024-től a legalapvetőbb beavatkozásokat végzik majd, illetve a hosszú távú ellátásra fektetik a hangsúlyt. A legbonyolultabb műtéteket az 5-ös szintű létesítményekben fogják végrehajtani – a minisztérium besorolása alapján egyelőre csak a Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) intézményei kapnák meg ezt a státuszt.

Nehezen született reform

A kórházhálózat átalakítására számos próbálkozás volt az elmúlt években, a téma érzékenysége miatt azonban egy kabinetnek sem sikerült átültetnie az átfogó reformot. A politikai csörte Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter tervezetét sem kerülte el, a koalíciónak azonban tavaly nagy nehezen – a Sme rodina előzetes ellenkampánya ellenére is – sikerült elfogadnia a törvénytervezetet. A reform ellenzői leginkább azt kifogásolták, hogy egyes régiók kórházaiban, ahol nem teljesítik a szükséges mennyiségű beavatkozást, megszűnnek bizonyos osztályok, és a pácienseknek messzebbre kell utazniuk az ellátásért. Lengvarský azzal érvelt, a jól működő osztályokat nem fogják bezárni, viszont amelyek nem teljesítik az elvárt normákat, azokat a hatékonyabb beteg-ellátás érdekében érdemes inkább átalakítani.

A szaktárca eredetileg azt ígérte, az összevont megyei és önkormányzati választás után nyilvánosságra hozza a hálózat vázlatát, a dokumentumra azonban az év utolsó előtti napjáig kellett várni. A tervezet 5 kategóriára osztja fel a kórházakat, s kidolgozói mindegyikhez hozzárendelték, konkrétan milyen minimális beavatkozásokat kell, illetve milyen kiegészítő programokat lehet végrehajtani az adott kórházban – minél magasabb szint, annál összetettebb műveleteket hajtanak végre.

Átláthatóbb rendszer

A minisztérium indoklása szerint a felosztásnak köszönhetően egyértelműbb lesz, az adott egészségügyi problémával hova kell fordulni. Lengvarský másfél évvel ezelőtt, a reform beharangozásakor arról beszélt, a páciens már nem fog diagnózis nélkül bolyongani a kórházakban, valamint szakorvos után nyomozni, s a szlovák egészségügy belép a 21. századba. Leszögezte, nem lesznek kórházbezárások, csupán átszervezik a kórházak hálózatát. Pontosan meghatározzák, hogy mire jogosult a páciens, mennyi időn belül, milyen egészségügyi ellátást kell kapnia. Emlékeztetett, a hálózat átszervezésére az uniós helyreállítási alap miatt is szükség van, csak így használhatjuk fel az egészségügy korszerűsítésére kapott összeget. „A reform központi gondolata az úgynevezett »páciens útja«. Az egészségügyi problémákkal küzdő emberek pontosan tudni fogják, hogy a környezetükben melyik kórház nyújt megfelelő időben és megfelelő minőségben ellátást. A kórházak szintje a színvonal szempontjából lényegtelen. Elvileg csak arról árulkodik, milyen terjedelmű egészségügyi ellátást nyújt az intézmény” – jelentette ki. A kategóriák kialakításánál 5 fő tényezőt vettek figyelembe: a potenciális betegek számát a kórház vonzáskörzetében, a létesítmény időbeli elérhetőségét, a minimális számú beavatkozás teljesítését, illetve a speciális személyi állomány és a kötelező programok meglétét.

A bemutatott lista feltételes, az első fázis eredményeit tartalmazza, s az új évben még változásokra kerülhet sor. A jelenlegi táblázatból hiányoznak bizonyos specializált intézmények, ezekről azonban csak 2023 első negyedévében árulnak el többet.

Ami a konkrét csoportokat illeti, az 5. besorolást a Pozsonyi Egyetemi Kórház és az alá tartozó intézmények kapták. A kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház és a besztercebányai F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház azonban csak a 4. szintre jutott fel. Ezek kis létszámú, speciális ellátást is nyújtanak, például nagyon összetett idegsebészeti vagy szívsebészeti beavatkozásokat. Az ilyen szintű ellátásnak 90 percen belül kell elérhetőnek lennie a lakosok részére.

Nagyszombatban és Nyitrán a harmadik kategóriába kerültek a kórházak, ami azt jelenti, sürgősségi ellátást és komolyabb tervezett beavatkozásokat egyaránt végeznek, s legfeljebb 60 percnyire lehet a betegtől.

Leszakadó dél?

A déli kórházak nagy része az első és második kategóriában szerepel. Utóbbit bővíti a dunaszerdahelyi, a komáromi, az érsekújvári, a lévai, a losonci, a rimaszombati és a rozsnyói kórház. A szaktárca szerint az egészségügyi ellátás több mint 75 százalékát az első és második szintű kórházak biztosítják, melyekből összesen több mint 50 van. A második szintű kórházakban szülészeti ellátást és alapvető sebészeti beavatkozásokat egyaránt végeznek majd. Ennek 30 percen belül megközelíthetőnek kell lennie a betegek számára.

Az első szintű kórházak, melyek alapszintű ellátást nyújtanak, 20 percnyire lehetnek a lakosoktól. Ezekben az intézményekben jobbára a rehabilitációra, egyszerűbb műtétekre és vizsgálatokra fektetik majd a hangsúlyt. Ez a „lefokozás” például a galántai, az ipolysági, a nagykürtösi, a tőketerebesi és a királyhelmeci egészségügyi intézményeket érinti. A déli kórházak leminősítése ellen a Szövetség képviselői is tiltakoztak.

Várakozási idő

A reform 700 egészségügyi szolgáltatásra vonatkozóan vezet be várakozási időt, ahol meghatározzák, hogy a beteg legfeljebb meddig várhat a kezelésre. „Például a daganatos megbetegedés esetén a rendszeres kezelés alkalmazása az indikációt követő 15 napon belül garantált” – áll a minisztérium közleményében.

A ProCare és a Svet zdravia kórházhálózat arról tájékoztatta a TASR hírügynökséget, racionálisnak tartja a reform első eredményeit. Bizonyos esetekben azonban kérni fogják a regionális sajátosságok figyelembevételét, hogy a jövőben helyi szinten ne kerüljön veszélybe az egészségügyi ellátás bizonyos szakterületeken. „Konkrétan a galántai kórház második kategóriába való besorolásáról van szó” – mondta Tomáš Kráľ, a kórházhálózat szóvivője.

Peter Pellegrini (Hlas) bírálta a minisztérium által bemutatott tervezetet. „Ha ez a javaslat megvalósul a gyakorlatban, az az akut fekvőbeteg-ellátás szó szerinti felszámolását fogja eredményezni, különösen Szlovákia félreesőbb régióiban, melyek már most is jelentős népességcsökkenéssel, valamint magas munkanélküliséggel küzdenek, és az egészségügyi ellátáshoz már jelenleg is nehezebb hozzáférni” – áll a párt állásfoglalásában. Pellegrini egyébként kudarcot vallott a kórházreform terén, amikor saját pártját (akkoriban a Smer politikusa volt) sem sikerült meggyőznie Andrea Kalavská egészségügyi miniszter javaslatának támogatásáról.

 Forrás: ujszo.com, 2022. december 30. – Bugár Anna

Első körben a büntetés-végrehajtási szervezet részére fennálló lejárt szállítói tartozásokat kell kielégíteni.
 
Kormányhatározat jelent meg a friss Magyar Közlönyben az egészségügyi intézményrendszer adósságállományának rendezéséről - írja a vg.hu.

Ebben először is rögzítik, hogy a kabinet egyetért azzal, hogy az egészségügyi ellátórendszer biztonsága, a  folyamatos ellátás garantálása és a beszállítók anyagi terheinek csökkentése érdekében a kórházi adósságállományt a rendeletben meghatározottan, a követelés lejárata szerinti sorrendben rendezni kell azzal, hogy első körben a büntetés-végrehajtási szervezet részére fennálló lejárt szállítói tartozásokat kell kielégíteni.

Az intézkedés megvalósítása érdekében Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényében biztosított jogkörére hivatkozva a kormány elrendelte a vonatkozó célelőirányzat 19 milliárd forinttal való megemelését.

Ezzel párhuzamosan egy másik kormányhatározat is született az egyes egészségügyi ellátások finanszírozását segítő intézkedésekről. Ennek értelmében jövőre 

- 800 millió forinttal megemelték a betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás jogcímcsoport előirányzatát, illetve

- 2,2 milliárd forint egyszeri átcsoportosításról is döntöttek ugyanennek az előirányzatnak a javára.

- Az otthoni szakápolás forrásait ugyancsak 800 millió forinttal egészítik ki, illetve még 900 millió forint egyszeri átcsoportosításban is részesült a terület.

- A művesekezelés jogcímcsoport előirányzatát 4,7 milliárd forinttal növelték,

Ezen kívül egy belső egyszeri, 600 milliós átcsoportosítás is történ december 15-i határidővel a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport soron.

Forrás: weborvos.hu, 2022. december 14. - vg.hu

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló csomagot 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.
 

A módosítások szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre. Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek – jellemzően megyék – esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben – engedéllyel – végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a  szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást
végeznek. Az ápolást  a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.

A bürokráciacsökkentési csomag is érinti az ellátórendszert

Az Országgyűlés 141 igen, 11 nem szavazattal és 40 tartózkodás mellett elfogadta a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által benyújtott, az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosítását.

A törvény szerint az egészségbiztosítónak ezentúl a beteg adatait a halálát követő harminc év helyett tíz évig kell őriznie, azt követően "az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől".

A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató ezentúl elektronikus úton nyújthatja be például a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy a táppénz iránti kérelmet. Az egészségbiztosító a jövőben elektronikus úton tájékoztat a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegének felülvizsgálatáról vagy bizonyos esetekben az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről, továbbá a levont adóelőlegről.

Új közhiteles nyilvántartást jön létre, amely a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, a baleseti táppénz és az utazási költségtérítés adatait tartalmazza.

Elfogadták a 2021-es költségvetés zárszámadását még mindig a pandémia jegyében

A képviselők 129 igen szavazattal, 50 nem és egy tartózkodás mellett elfogadták a 2021-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.

A törvény indoklása szerint 2021-ben a koronavírus-járvány okozta gazdasági, egészségügyi fennakadások kezelését és a gazdaság újraindítását célzó intézkedések váltak meghatározóvá világszerte.

A 2021-es növekedést segítették a kormány támogató intézkedései. Továbbra is elsőrendű feladat volt az egészség védelme mellett a gazdaságvédelem és a gazdaság újraindítása. Ezzel párhuzamosan meg kellett őrizni az elmúlt évek sikeres kormányzati politikájának kiemelt elemeit, programjait, a családvédelem és otthonteremtés, valamint a munkaalapú társadalom építésének vívmányait. A 2021-es költségvetési törvény elfogadása után a kormány további béremelésekről, adókönnyítésekről, valamint új, a családokat és a vállalkozásokat segítő programokról döntött.

2021 végén már látható volt, hogy a kormány sikeres, a gazdaság újraindítását segítő és a családok helyzetét javító, a korábban elindított programokat megtartó, sőt bővítő költségvetési politikája révén a gazdaság újraindítása megvalósul.

Forrás: medicalonline.hu, 2022. december 8. - MTI

2022. november 22-én, Budapesten, az Óbudai Egyetemen került megrendezésre a Magyar Klaszterközösség szervezésében a Magyarországon debütáló Klaszter EXPO Start rendezvény. Melynek keretében ünnepélyes keretek között az Óbudai Egyetem - MediKlaszter – MEDICOR Zrt. kihelyezett Orvostechnikai Ipari Tanszék – „MedTech Tanszék” létrehozásáról Együttműködési megállapodás került aláírásra.
aláírók: Prof. Dr. Kovács Levente rektor, Dr. Steiner Arnold elnök-vezérigazgató és Tóth Zsolt ügyvezető-főtitkár

A kihelyezett Orvostechnikai Ipari Tanszék (MedTech Tanszék) létrehozásának célja az Egyetem Neumann János Informatikai Kar a MediKlaszter és tagvállalatai közötti szakmai kapcsolatok bővítése és oktatási, -képzési valamint Kutatás-fejlesztési együttműködések fejlesztése.

Az Óbudai Egyetem és az évszázados hagyományokra visszatekintő Magyar Orvostechnikai iparágat képviselő MediKlaszter közötti együttműködés keretében végzett közös munka tervei között szerepel az oktatási és kutatási tevékenység kiszélesítése. Mindkét fél számára kölcsönösen előnyös kapcsolat hatékonyságának javítása, ezen belül kiemelten az informatikusképzés színvonalának emelése, orvostechnikai szakképzések bővítése, valamint a gyakorlat oldaláról elvárt alapvető kompetenciák fejlesztésében való részvétel, a hallgatók munkaerő-piaci versenyképességének javítása.

Az együttműködés konkrét területei az Egyetem Neumann János Informatikai Karának felkérésére MediKlaszter Vállalatok szakemberei részt vehetnek iparági képzésekben, előadások és gyakorlatok tartásában, valamint a vizsgázgatásban és a záróvizsga bizottságban, egyúttal közreműködhetnek a diplomamunkák, szakdolgozatok és tudományos diákköri dolgozatok készítésében, konzulensi és opponensi feladatok ellátásában a kari doktori képzéshez kapcsolódó doktori iskolák munkájában témavezetőként, opponensként, valamint a vizsgáztatásban és a bíráló bizottságokban.

A Felek kölcsönösen közreműködnek szakmai továbbképzések, tudományos és ismeretterjesztő konferenciák szervezésében és megtartásában.

A szervezeti tudástranszfer és iparági együttműködés a jövő záloga!

Forrás: MTI