Industry info

Az IMD (International Institute for Management Development) svájci székhelyű oktatási intézmény Versenyképesség Központja (IMD World Competitiveness Center) 1989 óta teszi közzé évkönyv formájában a világ országainak versenyképességi rangsorát. Az Évkönyv az egyes országokat aszerint elemzi és rangsorolja, hogy képesek-e a vállalkozások számára olyan környezetet teremteni és fenntartani, ami versenyképességüket biztosítja. Az felmérés 4 fő témakört vizsgál: a gazdasági teljesítményt, a kormányzati hatékonyságot, az üzleti hatékonyságot és az infrastruktúrát.

Jelenleg a 2023. évre vonatkozó felmérés zajlik. Vállalkozóként, cégvezetőként lehetősége nyílik országa nemzetközi versenyképességének értékelésére, amely egyúttal fontos üzenet a kormányzat és a média számára is.
A kérdőív linkje itt érhető el: https://imd.eu.qualtrics.com/jfe/form/SV_cPat9S27j897ePc?source=partner
A kérdőív magyar nyelvű feleletválasztós kérdéseket tartalmaz, kitöltése hozzávetőleg 10 percet vesz igénybe.

A kérdőív kitöltése esetén a következő kedvezmények illetik meg Önt:

·         A kérdőív kitöltését követően azonnali hozzáférést kap a 2022. évi Összefoglalóhoz (PDF, 125 oldal).
·         A 2023-es Világ Versenyképességi Évkönyv legfőbb eredményeihez weblapjukon keresztül férhet hozzá. Az elérhetőséggel kapcsolatos információkat az Évkönyv júniusi megjelenése után küldik el Önnek.
·         Magyarország 2023-es kibővített versenyképességi profilja (20 oldalas PDF dokumentum, ára 50 svájci frank (CHF)).
·         A kedvezményes kód 400 svájci frank az IMD Versenyképességi Központ bármely elektronikus kiadványa esetén.

Kérjük, amennyiben lehetősége engedi, a kérdőív kitöltésével szíveskedjen hozzájárulni a felmérés sikeréhez.
 

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem szűnik meg, a MOK tovább folytathatja tevékenységét az új jogszabályi környezetben is, mondta el a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
 
 

Takács Péter közölte, az orvosi tevékenység végzésének három kritériuma – érvényes működési engedély (szakvizsgák megléte), a kötelező kamarai tagság és a foglalkozás-egészségügyi engedély – közül a parlament által elfogadott törvény csak a kötelező kamarai tagságot szünteti meg.

A kötelező kamarai tagság megszüntetésének az volt az oka, hogy "az elmúlt időszakban a kamara nem köztestületként, hanem politikai aktorként kezdett tevékenykedni".

Azt mondta, a kamara olyan nyomásgyakorlási eszközöket választott és olyan nyomás alá helyezte a háziorvosokat, ami az új ügyeleti rendszer ellehetetlenítésével járt volna, ezzel pedig a közvetlen betegellátást veszélyeztette volna. "Ezt a kormány nem tartotta helyesnek, lépéskényszerbe kerültünk" – emelte ki Takács Péter.

Az egészségügyért felelős államtitkár kitért arra, hogy a kamara a szakmai érdekképviseletet a jövőben is végezheti, az etikai eljárásokat pedig az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) folytatja majd le. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: egy etikai eljárás "nem egy baráti ejnye-bejnye", a legsúlyosabb esetben az orvost felfüggesztik, kizárják, tehát orvosként nem dolgozhat tovább. Az adott orvos betegei így ellátatlanul maradnak, és az orvos megélhetése is veszélybe kerül – tette hozzá. Ezért fontos, hogy ezt a fajta etikai eljárást egy másik testülethez, az ETT-hez delegálja a törvény. Ez egy nagy múltú testület, és a tanácson belül már régóta működő kutatásetikai bizottságok mintájára most létrehoznak egy orvosetikai bizottságot is az ETT-n belül – ismertette Takács Péter.

A törvény szerint az ETT egy új etikai kódexet alkot, ennek mentén fognak lezajlani az etikai eljárások is – tette hozzá.

Takács Péter a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: az orvosi kamara az utóbbi hetekben olyan átalakításokat kifogásol, amelyekre korábban írásban javaslatokat tett, az egészsségügyi rendszer megújítását célzó jogszabályba a MOK számos javaslatát beemelték.

"Ezek után vett a MOK kommunikációja egy 180 fokos fordulatot, és teljes offenzívába ment át" – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a kamara az ügyeleti rendszerről most is azt mondja, hogy az átalakítást szükségesnek és jónak tartja, de mégis nyomást gyakorol az ügyeletet ellátni akaró orvosokra.

Takács Péter úgy értékelt: ezzel nem a kormányt, hanem az orvosokat helyezik nyomás alá és a betegellátást veszélyeztetik, ami komoly felelősség. Arra a kérdésre, hogy a kamara elnökének, Kincses Gyulának mi a pontos célja, Takács Péter azt mondta: "ezt nehéz megfogalmazni, (...) én már nem tudok másra gondolni, mint hogy külső, politikai sugalmazásra teszi ezt".

Forrás: medicalonline.hu

Több mint ötmilliárd eurónyi közvetlen forrás hívható le egészségügyi fejlesztésekre és programokra a következő években és ezek a pénzek akkor is elérhetőek, ha a kormány miatt befagyasztott EU-támogatások továbbra is zár alatt maradnak. Van mit behoznia az ágazat magyar szereplőinek, eddig ugyanis hazánkból alig volt sikeres pályázat – derült ki egy Ujhelyi István által összehívott szakmai kerekasztal-beszélgetésen.
 
 

„Több EU = jobb EÜ” – ezt volt az összefoglaló címe annak a szakmai fórumnak, amelyet Ujhelyi István EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi szakbizottságának tagja hívott össze a budapesti Európa Pontba hétfő délután. Az eseményen számos egészségügyi szakmai- és civilszervezet, érdekvédelmi szövetség, magán- és állami intézmény, valamint önkormányzat képviselője is megjelent, (például Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke vagy László Imre volt kórházigazgató, jelenlegi újbudai polgármester), hogy érdemi információkat kapjanak a többi közt arról az 5,3 milliárd eurós uniós keretről, amelyből közvetlen források hívhatóak le egészségügyi fejlesztésekre és programokra. Az EP-képviselő tájékoztatása szerint a kormány egyik érintett szakmai intézményének vezető képviselője is jelen volt az eseményen, amelyet mindenképpen pozitívumként értékelt.

Ujhelyi István, az Esély Közösség alapítója nyitóbeszédében felidézte, hogy már gyermekkorában, háziorvos édesapjának segítve közelről megtapasztalta: milyen mérhetetlen különbségek vannak Magyarországon az egészséges élethez és a tisztességes közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben. Ez szerinte a nyolcvanas évek óta érdemben nem változott, sőt, manapság csak romlott a helyzet. „Ezért tűztem ki célul néhány éve, hogy az Európai Unióban minden európai polgárnak magasabb színvonalú legyen az egészséghez és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférése és legyen egy olyan szolgáltatási-minőségi minimum, amelyet minden tagállamban kötelezően biztosítani kell! Mert hogy lehet az, hogy Magyarországon valaki háromszor nagyobb eséllyel hal meg kórházi fertőzésben, mint Németországban? Hogy van az, hogy alig teszünk érdemben valamit azért, hogy ne hagyják el tömegesen a szakemberek a magyar egészségügyet?!” – fogalmazott Ujhelyi.
 

Hozzátette, hogy három évvel ezelőtt hívta össze először az egészségügyi szakma képviselőit ugyanezen a helyszínen és akkor egyeztetett először erről a javaslatáról az ágazati szereplőkkel; ez a folyamat pedig később az azóta is folyamatosan bővülő és építkező Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kiindulópontjaként szolgált. Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy bár az EU-ban éppen azon dolgoznak, hogy az egészségügy fokozottabb figyelmet kapjon, a terület továbbra is kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik, ezért szerinte nem is volt meglepő, hogy a magyar kormány nem fogadta tárt karokkal a szolgáltatási-minőségi kritériumokra vonatkozó javaslatát, mondván – mivel az egészségügy szervezése és finanszírozása kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, ezért – a kabinet szerint az sértené a magyar állam „szuverenitását”.  Az EP-képviselő elmondta azt is: „igen sok politikai csatám van benne”, hogy az EU új költségvetésében tizenkétszer nagyobb büdzsét kaptak az egészségügyre fordítható források, ráadásul ezek olyan közvetlenül elérhető támogatások, amelyek akkor is lehívhatóak, ha a hazánknak járó egyéb források a jogállamisági kifogások miatt továbbra is befagyasztva maradnak.

A szakmai fórum elején felszólalt Komáromi Zoltán országgyűlési képviselő, a DK árnyék-kormányának egészségügyért felelős tagja is. Rámutatott, hogy évről évre növekszik az elégedetlenség a lakosság körében a közegészségügyi ellátás színvonalával kapcsolatban, de a nemzetközi vizsgálatok rossz statisztikái is egyértelműen bizonyítják a hazai helyzetet. Komáromi ezzel kapcsolatban elsősorban a szakmai összefogást sürgette, mondván, ha nem indulnak el a jó irányba és nem harcolnak kitartóan, akkor feleslegessé válhat minden erőfeszítés. 

Az Ujhelyi István által összehívott kerekasztal-beszélgetés fővendégei az Európai Bizottság programfelelős ügynökségének (Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség - HADEA) munkatársai voltak: Marilena Di Stasi, az EU4Health-keret forrásainak pályázataiért felelős ágazatvezető, valamint Chiara Giusto programmenedzser. A két szakember érdemi és részletes tájékoztatót adott a hallgatóságnak arról, hogy milyen munkaprogram mentén és mennyi forrást osztanak szét a következő időszakban. Elhangzott, hogy nyílt projekttámogatási felhívások mellett nyílt pályázatokon és hozzájárulási megállapodásokon keresztül is forrásokhoz lehet jutni közvetlen támogatások formájában. A Bizottság képviselői elmondták, hogy az EU4Health-keret célja az egészségügy javítása, a határokon átívelő egészségügyi fenyegetések csökkentése, a közegészségügyi rendszerek reagáló- és ellenállóképességének megerősítése, a tagállamok közötti koordináció hatékonyabbá tétele, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök elérhetőségének, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének javítása.

Marilena Di Stasi előadásában elhangzott, hogy az említett egészségügyi keretből csak az idei évben mintegy 735 millió eurót költenek el különböző projektre, ezek jelentős része támogatás, nagyjából egyharmada eszközbeszerzés. Az uniós ügynökség munkatársai részletesen bemutatták azokat az internetes felületeket, ahol elérhetőek a pályázatok és egyéb dokumentációk, de ismertették az idei évben soron következő kiírásokat is. Az előadás alapján elmondható, hogy a támogatási projektek kiemelkedő része – az EU rákellenes stratégiájához kapcsolódva – a daganatos betegségekkel összefüggő programok finanszírozását érinti, de különböző képzési projektek, digitalizációs programok, mentálhigiénével összefüggő akciók is hozzájuthatnak uniós támogatáshoz ebből a keretből, ahogy jut közvetlen forrás civilszervezetek működési támogatására és olyan kutatások elvégzésére is, amelyek például a ráktúlélők életkörülményeit vizsgálja. Az uniós ügynökség munkatársai elmondták azt is: minden magyar érintettet arra bátorítanak, hogy jelentkezzenek az EU4Health-keret elérhető forrásaira, eddig ugyanis meglehetősen kevés olyan magyar pályázat volt, amelyet sikeres kifizetés is követett. 

A szakmai esemény fórum részén Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta, hogy fontos lenne Magyarországon az ellátás minőségének átfogó mérése és nemcsak az intézményekben, de a lakosság körében is; a közegészségügyi és a magán-egészségügyi ellátást érintően egyaránt. Ehhez kapcsolódóan Ujhelyi István is megjegyezte, hogy van hiányérzete az idei évre tervezett kiírások tartalmát illetően, ezért nyomás alá fogja helyezni az érintett döntéshozókat, hogy ne csak speciális témákra, de fontos alapkérdéseket érintő és azok megoldásait kereső felmérésekre is legyen uniós pályázat a közeljövőben. Az uniós ügynökség képviselői erre is válaszul megerősítették, hogy rendszeresen tartanak olyan informális egyeztetéseket, ahol az adott ágazat képviselői jelezhetik ezeket a javaslataikat, így a mostani, budapesti fórumon elhangzottakat is továbbítják a megfelelő döntési szintekre.

Ujhelyi István a szakmai egyeztetés végén jelezte, hogy folytatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósításáért végzett erőfeszítéseit és amennyiben a jövő évi EP-választásokon újra mandátumhoz jut, úgy a kezdeti sikerek és előrelépések után a magasabb szintű betegbiztonságot és jobb munkakörülményeket jelentő minőségi kritériumrendszer kidolgozását is végre fogja tudni hajtani az egészségügyben.

Forrás: medicalonline.hu,

Akár több száz orvostechnikai cég is bedőlhet, mert nem tudja teljesíteni az unió által előírt rendeleteket. Ráadásul jelenleg a magyar cégek a hazai piacon sem tudnak érvényesülni. 2019-2021 között 18 százalékról 13 százalékra csökkent a hazai piacon forgalmazott termékeik aránya.
 
 

Magyarországon valamivel több mint kétezer cég dolgozik az orvostechnikai eszköziparban. A vállalkozások egy része a következő hónapokban eszmél majd rá arra, hogy nincs tovább, mert nem tudnak megfelelni az uniós jogszabályoknak.

Az úgynevezett MDR- és IVDR-rendeletet betegbiztonsági szempontok miatt alkották meg, azt pedig az orvostechnikai eszközipari cégek sem vitatják: jó hír, hogy a szabályozás következtében a kókler cégek kieshetnek a piacról – hangzott el az év legnagyobb orvostechnikai konferenciáján az Óbudai Egyetemen.
 

Az EU-s rendelet 2017-ben lépett életbe, ám a határidőket folyamatosan változtatják. Ez pedig hatalmas bizonytalanságot jelent az érintett vállalatok számára.

A magyar orvostechnikai ipar 2021-es árbevétele 321 milliárd forint volt, ebből csupán 44,1 milliárd forint hasznosult itthon. A Magyar Egészségipari Gyártók Szövetségének (MEGYSZ) tavalyi évről készült éves jelentés szerint a hazai gyártók az exportpiacokon évről évre növelik az árbevételeiket, a magyar piacon ez azonban nem valósul meg. Hiába a kormány patrióta egészségpolitikai szemlélete, a hazai termékek aránya a hazai egészségügyi ellátásban 2018-2021 között 18 százalékról 13 százalékra csökkent – derül ki a jelentésből.

Egyes becslések szerint az uniós jogszabály miatt akár 200 cég is bedőlhet, mert nem tudja teljesíteni a feltételeket.

Az uniós jogszabály miatt a cégeknek a termékeiket validáltatniuk kell, aki most május 26-ig nem adja be a termékét, annak nem lesz meg 2024. május 26-ra a tanúsítványa – mondta a Napi.hu-nak Farkas József, a Sanatmetál Kft. ügyvezető igazgatója, a MEGYSZ alelnöke.

Ez a probléma nem csak Magyarországon okoz gondot a gyártóknak, hanem Európa-szerte. Gyakorlatilag a gyógyszeripari szabályozást, vagyis a szerializációs szabályokat ráhúzták az orvosi eszköziparra is – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Nagyon megemelkednek a fejlesztési költségek

Az uniós rendelet miatt számos kihívással szembesülnek a gyártók, többek között azzal, hogy talált-e az orvosi eszközgyártó validált vagy regisztrált tanúsító testületet.

A cégek jelenleg az árbevételük 10-12 százalékát kutatás-fejlesztésre költik, az MDR miatt a fejlesztési költségeik a nyolc-tízszeresére növekednek, hiszen nagyon sokféle tesztelést, klinikai vizsgálatot kell elvégezni ahhoz, hogy egy-egy termék piacra kerülhessen

– mondta Farkas József.

A termékek piacra jutási időszaka akár 3-4 év is lehet, a hosszú engedélyezési folyamatok miatt sérülhet a betegbiztonság, ellátási problémákkal szembesülhetnek a rendelők vagy a kórházak, így a betegek is.

Változásra van szükség

Az egészségipari ágazat vonatkozásában a társadalmi kihívásokra az egészségipar adhatja meg a megfelelő megoldásokat. A hazai egészségipar árbevétele 1200 milliárd forint, közel 300 ezer embernek adnak munkát – jelentette ki a konferencián Nagy Ádám, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparügyekért felelős helyettes államtitkára.

A jövőben új országok és új régiók kapcsolódnak be az ipari növekedésébe, 2030-ra Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, Indiai ipara még inkább felzárkózik, Mexikó, Indonézia, Törökország Egyiptom, Vietnám és Thaiföld közepes regionális ipari központtá válhat – sorolta a helyettes államtitkár.

A hazai stratégia célok között említette:

•  az ellátásbiztonság erősítését;
• a hazai egészségügyben a magyar gyártók termékeinek arányát 36 százalékra kellene emelni;
• az egészségipari szektor hozzáadott értékét a jelenlegi 45-50 százalékról 70 százalékra kell növeéni.

A tervek között beszélt arról is, hogy a közgyógyellátásban több hazai terméket szeretnének bevezetni, és a gyógyszerbefogadási rendszert is felül akarják vizsgálni.

Forrás: napi.hu

A magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás, egy szocialista típusú ellátási modellt hordozunk magunkkal – mondta az alapvető változtatások okaként Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az egészségügyi törvény módosításának indokairól, az új ügyeleti rendszerről, a szakápolói béremelésről és a háziorvosi ellátás átszervezésről is.

 

December végén módosították az egészségügyi törvényt a Magyar Orvosi Kamara ellenállása és a Magyar Kórházszövetség elvi támogatása mellett. Miért volt szükség ilyen átfogó módosítására az egészségügynek?

Azért volt szükség a módosításra, mert a magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás, egy szocialista típusú ellátási modellt hordozunk magunkkal. Több kelet-európai miniszter és államtitkár kolléga is megemlítette, hogy ők is ilyen problémákkal küzdöttek, de valahogy nem volt meg a politikai bátorság az ottani döntéshozókban ahhoz, hogy az egészségügyi ellátórendszerhez kicsit mélyebben hozzányúljanak. Nálunk most ez megvan, és egy hosszas előkészítő munka után időszerű volt, hogy újragomboljuk a kabátot.

Miért pont most született meg a bátorság? Több mint harminc évvel vagyunk a rendszerváltás után, és az önök kormánya most már beláthatatlan ideje kormányoz. Eddig hiányzott?

A legfontosabb katalizátora talán a világjárvány volt. Ott a magyar egészségügy összes erőssége és gyengesége egyszerre mutatkozott meg, és ott azonnali beavatkozásra és cselekvésre volt szükség, ezért jött létre az Országos Kórházi Főigazgatóság, egy új típusú igazgatási rend a szakellátásban. Az akkor megkezdett folyamatokat szépen visszük tovább, lépésről lépésre. Az előző másfél-két évben már kijelöltük az új irányokat, ezeket most folytatjuk. Föl kellett ismerni, hogy az a struktúra, az az ellátórendszer, amit megörököltünk, nagyjából a hetvenes-nyolcvanas években állt elő, akkor kristályosodott ki a mai állapotára, de az orvosszakma már nagyon sokat fejlődött, és szerencsére sokkal modernebb technológiák, eszközök, műtétes technikák állnak a rendelkezésünkre, mint korábban. Ezt a nagyon fejnehéz egészségügyet, ami kórház túlsúlyú, egy kicsit modernebb, lakosságközelibb ellátórendszerré kéne alakítani.

 

A politikában ezt az államszocializmusból a kapitalizmusba való áttérésként írjuk le nagyjából, pongyolán. Az egészségügyben van neve az új rendszernek?

Az lenne a fő cél, hogy a magyar egészségügy valóban egészségüggyel és ne betegségüggyel foglalkozzon. Most betegségüggyel foglalkozunk, és az egész ellátórendszerünket úgy építettük föl évtizedekkel ezelőtt, hogy a kialakult betegség meggyógyítására fókuszáltunk, ráadásul ezek általában sokszor későn felismert betegségek voltak és kórházi körülmények között kellett gyógyítani őket. A mostani ellátórendszer-átalakítás legfőbb célja az, hogy a prevenciós szemléletet hozzuk be, ne betegségüggyel, hanem egészségüggyel foglalkozzunk, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, aminek a legfőbb letéteményese az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás, tehát az a része a szakellátásnak, amit a lakóhely közelében meg tudunk valósítani.

A prevenciónak nemcsak állami, hanem lakossági feladatai is vannak.

Így van. Ebben abszolút egyetértünk. Komoly szemléletformálásra van szükség. Szerencsére kiváló népegészségügyi szakemberek dolgoznak az országban. Külön kiemelném Ádány Róza professzor asszonyt, akivel munkakapcsolatban is vagyunk. Az is nagy szerencse, hogy a belügyek minisztériumában az oktatási államtitkársággal közösen tudunk dolgozni, például az egészségnevelés legfontosabb kérdésein. Kisgyerekkorban el kell kezdeni az egészségtudatosságot nevelni. Hadd mondjak egy példát. Az Egyesült Államokban egész pici kortól sulykolják, hogy mikor kell mentőt hívni, itthon pedig még egy szakmai közegben sincs egzakt definíciója annak, hogy mikor hívjon az ember mentőt.

Mi akkor hívunk, amikor nagyon megijedünk, nagyjából ez az egzakt definíció.

Igen, körülbelül, de van, aki akkor hív mentőt, amikor éppen úgy érzi, hogy a húsz éve tapasztalt hátfájása most már olyan mértékű, hogy elviselhetetlen hajnali fél háromkor. Leginkább akkor kéne mentőt hívni, ha az előző negyedórában olyan hirtelen állapotromlás következik be az egészségi állapotunkban, ami alapján okkal feltételezhetnénk, hogy ha nem kapunk azonnali egészségügyi ellátást, akkor az életünk van veszélyben vagy tartós egészségkárosodást szenvedünk. Ez az amerikai definíció, ezt tényleg sulykolják a gyerekeknek.

Hogy akarnak minket rávenni, hogy akkor hívjunk mentőt, amikor ennek a definíciónak az állapotromlásunk éppen megfelel? A mentő nyilvánvalóan akkor is ki fog jönni, ha mi nem eszerint hívjuk, mert azt nem engedi meg magának egy ország, hogy a mentő ne menjen.

Az egyik legfontosabb és legkorábban tapasztalható változás az ügyeleti ellátásszervezés változása lesz. Ezt fogja a lakosság először a saját bőrén érezni. Megvizsgáltuk a mostani ellátórendszernek a délután négytől reggel nyolcig tartó időszakát, és tettünk néhány megállapítást. Az egyik az volt, hogy teljes éjszakára nem kell háziorvosi kompetencia. A délután négytől este tízig jelentkező időszakot érdemes külön kezelni. Itt leginkább háziorvosi alapellátási kompetenciára van szükség, ügyeleti jelleggel. Ide azok az esetek érkeznek be, akik mentést nem igényelnek, az állapotuk nem olyan súlyos, de nem szerencsés, ha a másnap reggel nyolc órát, a háziorvos sima rendelését megvárják. Nekik valamikor az éjszaka folyamon egy alapszintű ellátást kell kapni. Az este 10-től reggel 8-ig tartó időszakban ‒ a Hajdú-Bihar megyei pilot alapján ezt abszolút biztonsággal ki tudjuk jelenteni ‒ az esetek 95 százaléka mentési feladat. Ez azt jelenti, hogy este 10 után csak az megy orvoshoz, akinek tényleg komoly baja van. Neki viszont akkor mentő kell. Évtizedekig párhuzamosan fönntartottunk két, egymással alig-alig érintkező rendszert. Az új típusú rendszerben ezt a kettőt összehangoljuk, összekapcsoljuk. Ennek a kísérletnek a lelke, amit Hajdú-Bihar megyében már megvalósítottunk és másfél évig teszteltünk, egy központi telefonos triázs lesz, magyarul egy erre a célra kiképzett szakember veszi fel a telefon, és a beteget egy modern, nyugati mintáról magyar viszonyokra adaptált kikérdezési protokoll alapján az állapotának megfelelő helyre irányítja. Meglesz a lehetőség arra is, hogy azt mondhassa, hogy amennyiben az ön panaszai nem rosszabbodnak, várja meg a holnap reggelt és jelentkezzen a háziorvosánál. Természetesen, ha rosszabbodnak a panaszai, újra tud telefonálni és tud referálni. Lesz, akihez szatellit kocsit küld, egy jól felszerelt Suzukit, egy jól felszerelt mentőtiszttel, vagy egy jól kiképzett szakdolgozóval, ellátva telemedicinális eszközökkel. A helyszíni vizsgálatot elvégezve, lesz, akinek azt mondja a mentőtiszt vagy a szakdolgozó, hogy a járásközpontban található háziorvosi ügyeletre fáradjon be, de lesz olyan is, akinek azt mondja, hogy helyezze magát nyugalomba és várjon a mentők kiérkezéséig. Ez a betegbiztonság szempontjából már óriási előrelépés lesz a mostani rendszerhez képest.

A hajdú-bihari pilot program interpretálható az egész országra? Azt megtanultuk, hogy a területeink elképesztő eltéréseket mutatnak. Az egyetemi városokban, Budapesten is minden van egy órára, Békés megyében, tanyás területeken nincs minden egy órára.

Így van, de nem is kell, hogy minden egy órára legyen. Az kell, hogy az elsődleges orvosi ellátás egy súlyos esetben, ahol az időablak rövid, mint például sztrók, infarktus, vérzéssel járó trauma esetében, negyedórán belül lehetőség szerint megérkezzen. Ez az 1-es típusú riasztási eset. Egyébként az ország 97 százalékában ennek a mentők már most is megfelelnek. Folyamatos a mentők gépjárműparkjának a bővítése és a személyi állományt is igyekszünk bővíteni, arra törekszünk, hogy a lefedettség százszázalékos legyen. Az pedig, hogy Budapestről egy Excel-tábla alapján én megmondjam, hogy Veszprém megyében mi a jó modell, az nem felvállalható, de nem is így csináljuk. A karácsony előtti időszakban kettéosztottuk az országot, a dunántúli megyéket vállaltam én, a többit Csató Gábor, a mentők főigazgatója, és végigjártuk az összes megyét. Leültünk a megyei kórházvezetővel, a megyei háziorvosi vezetővel és az ottani területi képviselőkkel, és megnéztük pontról pontra egy térkép alapján, hogy hogyan látjuk mi, mármint az Országos Mentőszolgálat a megye lefedettségét optimálisnak, ellátási, kiérkezési idők alapján, és mit szólnak ehhez a helyiek. Megkérdeztük a helyieket, hogy amit mi kitaláltunk, az vajon ott helyben működik-e, és a finomításokat megyénként megtettük és megtesszük.

Ember, személyzet elegendő van az új rendszerre? Azt mindenki tudja, hogy mikor, hol, milyen rendszerben, milyen gépkocsira ül, mikor, ki hol van?

Igen, tudni fogja. Minden egyes megyére külön ki fogjuk küldeni, amikor ez élesedik, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élesedik az új rendszer, onnantól kezdve mindenki tudni fogja, hogy kinek, kivel kell szerződni, hova kell menni, hol lesz ő kötelezett az ellátásra és pontosan mit kell nyújtania. Minden megyében külön lakossági tájékoztatót is fogunk adni, tájékoztatni fogjuk a lakosságot a központi telefonszámról, ez egyébként egy négyjegyű szám lesz, amit az automatika az adott megyei irányítóra fog kapcsolni.

Ez azt jelenti, hogy a 112-t mostantól kezdve kezdjük elfelejteni?

A 112-t akkor kell hívni, ha veszélyhelyzet van. Ha az ember rögtön tudja, hogy mentőt kell hívnia, akkor hívja a 112-t, de ugyanilyen természetes lesz az, hogy nem a megyei kisokost kezdem el lapozgatni a központi ügyelet telefonszámát keresve, hanem tudni fogok egy négyjegyű számot, amit föl kell majd hívnom, és onnantól kezdve az automatika a területileg illetékes megyei alapellátási irányítóhoz fog engem kapcsolni.

Ahogy mondta, a megyéket egymás után kapcsolják be. A sorrend megvan?

A sorrend megvan, félig viccesen szoktam mondani a kollégáimnak, hogy úgy csinálunk, mint a Honfoglaló játékban, letettünk egy bástyát keleten, ez Hajdú-Bihar megye, most leteszünk egyet Győr-Moson-Sopron megyében, és szépen haladunk az ország középpontja felé. Hónapról hónapra kettesével-hármasával kapcsoljuk be a megyéket. Az lenne a cél, hogy 2023 végére Pest megyét is bekapcsoljuk, és 2024-re marad Budapest.

Mit szóltak az orvosok az átalakításhoz?

Alapvetően mindenki érzi, hogy hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Roppant heterogén volt eddig az ügyeleti ellátás színvonala. A legfontosabb szempontunk az volt, hogy betegbiztonság és hozzáférés szempontjából homogenizáljuk egy kicsit a rendszert. Most 13 milliárd forintot adott erre a NEAK, és körülbelül ugyanennyivel szálltak be az önkormányzatok is, az 26 milliárd forint. Ennek az elosztása az évek során itt-ott bizony nem teljesen homogén módon valósult meg, van körülbelül 300 ügyeleti telephely, ahol teljesen eltérő minőségű szolgáltatást nyújtottak, plusz nem jártak át egymás területére. Szerintünk az a jó megoldás, ha egyetlen profi és nonprofit állami cégre bízzuk az egész ellátásszervezést, odaadjuk neki mind a 26 milliárd forintot, amit eddig erre költöttünk, és azt várjuk el, hogy betegbiztonság szempontjából homogén rendszert hozzon létre. Szerencse, hogy van egy ilyen állami cégünk, úgy hívják, Országos Mentőszolgálat. Nemcsak hatalmas rutinja van a betegszállításban, a logisztikában, hiszen száz éve csinálja, de nagyon nagy iránta a közbizalom. Ezt egy ilyen változáskor nekünk ki kell használni. A Hajdú-Bihar megyei pilot során is mértük a betegelégedettséget, és abban legjobban a mentőtisztek teljesítettek, az ötfokozatú skálán 3,6-os értéket értek el, jobbat, mint az orvosok.

A mentőtisztek többen vannak valószínűleg, általában ők kommunikálnak. Nem minden kocsin van orvos.

Igen, de itt már nem is a kocsizásról volt szó, hanem ezekről a szatellit kivonulópontokról, ahol mentőtiszt vagy magasan képzett szakápoló látja el az ügyeleti feladatokat. Nem is feltétlenül mindenhol van szükség orvosi kompetenciára, főleg az éjszaka folyamán. A háziorvosi kompetenciára ott van szükség 4 és 10 között, ahol a lakosság ezt igényli. Utána egyébként meredeken esik az esetszám. Azt láttuk, hogy tizedére esik vissza az esetszám, és azoknak is a 90-95 százaléka mentési eset. Ez egy fontos újítás volt, és visszatérve a kérdésre, mert nem akarom megkerülni, hogy mit szóltak hozzá az orvosok. Amerre én mentem, mert elég sok helyen voltam az országban, mindenhol megkérdeztem a kollégákat, hogy mi a legnagyobb félelmük az ügyeleti rendszer átalakításával kapcsolatban. Mindenhol azt mondták, hogy az éjszakai ügyeletre való kötelezés, mert úgy érzik, hogy semmi értelme. Nincs értelme, hogy ők háziorvosként bent aludjanak éjszaka, mikor úgyis olyan eset jön, amivel ők nem tudnak mit kezdeni, legfeljebb addig ellátják, amíg a mentő ki nem érkezik. Ez egy teljesen valid és logikus szakmai érv, ezt el is fogadtuk, a Hajdú-Bihar megyei pilot alá is támasztotta. Háziorvos nem lesz kötelezve éjszakai ügyeletre. Legrosszabb esetben havonta két délutáni műszakot kell elvállalni, ami szintén ügyeleti tevékenység, központi triázs segíti a munkáját és ott lesz mögötte háttérszolgáltatóként a mentőszolgálat. Nem lesz magára hagyva. A mentőszolgálat teljes apparátusa ott lesz a háziorvos mögött, aki a járásközpontban ellátja az ügyeleti teendőket délután négytől este tízig. Este tíz után a mentőszolgálatnak meg lehetőséget adunk arra, hogy bővítse a személyi állományát, a megyére alkalmazott táblán lehetett azt is látni, hogy ahol messzebb van kórház vagy szakellátó intézmény, hol érdemes orvost hagyni, mik azok a fehér foltok, ahol érdemes orvosi jelenlétet hagyni. A mentőszolgálat tud orvossal szerződni ezekre a helyekre, ahol az egész 24 órás, illetve a 16 órás jelenlét szakmailag indokolt. Ebből a 26 milliárd forintból egyébként a mentők személyi állományát elég jelentősen lehet bővíteni.

Tehát ha nem háziorvos viszi az éjszakai ügyeletet, akkor a mentőszolgálattal szerződött orvos fogja vinni. De ő egyébként nyilván dolgozhat máshol, mert nappal is van.

Dolgozhat máshol is, így van.

Látják már azokat, akik erre hajlandók?

Bizonyos helyekre olyan erőforrásokat allokáltunk, amelyek teljesen fölöslegesek voltak. Most ez is kijött egyébként Hajdú-Bihar megyében. Volt olyan ügyeleti pont, ahol papíron dolgozott orvos, de a valóságban valószínűleg nem, azt láttuk, hogy délután négytől reggel nyolcig 0,7 beteg jelent meg átlagosan.

Hogy jön ki a 0,7 beteg?

Úgy, hogy volt olyan nap, hogy egy sem akadt.

Gyakori, hogy a valóságban más történik a magyar egészségügyi rendszerben, mint a papíron?

Amíg a finanszírozási rendszer is olyan volt, hogy, mondjuk, egy profitorientált ügyeletszervező vállalat abban volt érdekelt, hogy be tudja mutatni az önkormányzatnak, hogy éjszakánként húsz ember marad ellátatlanul, ha nem egészíted ki a NEAK-finanszírozást havonta ötmillió forinttal, addig itt nem is lehetett tisztán látni az adatokat. Most vannak tiszta adataink, látjuk a valós betegforgalmi adatokat Hajdú-Bihar megyében, amiből lehet országos következtetést levonni, és ezek a tiszta adatok alapján tudunk ellátást szervezni, és a lokális pazarlásokat és rossz erőforrás-kiosztást optimalizáljuk megyére, illetve az egész országra.

A mentőszolgálat teljesítményfinanszírozást kap? Tehát annyi pénzt, amennyit megcsinált?

Az ügyeleti teendőben nem, ez egy bázisfinanszírozás.

És a bázisfinanszírozásból ki tudnak jönni?

Ki tudnak jönni.

Mert ha valaki nem jön ki a pénzéből, akkor előbb-utóbb ellenérdekelt lesz a rendszer működtetésében, és akkor jön a valóság meg a papír különbözősége.

Olyannyira ki tudnak jönni, hogy sokkal magasabb órabéreket tudunk adni a szakdolgozóknak is meg az orvosoknak is, mint a korábbi rendszerben.

Jövős szakma lesz ebben a rendszerben részt venni? Inflációs időszakot élünk és a mai pénz nem ér annyit holnap.

Meggyőződésem, hogy igen. Ne felejtsük el, hogy az egészségügybe hatalmas források érkeztek az előző időszakban. Csak orvosi béremelésre évente 350 milliárd forinttal több megy ki most, mint 2019-ben. Az orvosok fizetése eddig négyszerese volt a 2015-ös szintnek, most majdnem négy és félszerese lesz a januári emeléssel. Egyébként a szakdolgozóké is két- és félszeresére emelkedett azóta. Itt még van egy restancia, de a kormány már erről is döntött, és 14 hónapon belül a legnagyobb mértékű szakdolgozói béremelést fogjuk végrehajtani a rendszerváltás óta.

Mennyi lesz a szorzó az orvos meg a szakdolgozó bére között?

Az átlagos orvosbér 37 százaléka lesz az átlagos szakdolgozói bér, ami a következő metódussal jött ki: megnéztük, hogy a nemzetgazdasági összevetésben milyen helyet foglal el az orvos Magyarországon. A nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosát keresik most az orvosok, az egy nagyon jó pozíció. Kevés olyan OECD-ország van, ahol hasonló az arány. Ilyen Luxemburg, Írország, Franciaország, Dánia meg talán Németország. Azt néztük meg a kollégáimmal, hogy ezekben az országokban hogyan állították be az orvosi bérekhez képest a szakdolgozói béreket, és azt láttuk, hogy 32 és 38 százalék között változik. Most nálunk a kormány úgy döntött, hogy 37 százalékra állítsuk be a béreket. 2024 márciusában be fog állni ez a bérarány, és a Belügyminisztériumnak azt a javaslatát is elfogadta a kormány, hogy kössük össze tartósan az orvosi és szakdolgozói béreket, mert az előző időszakban mindig az volt, hogy néha a szakdolgozóknak emeltünk, néha az orvosoknak, de a gyógyítás csapatmunka. Ezt az érvet elfogadta a kormány, tehát a csapat tagjainak az anyagi megbecsülése együtt kell, hogy mozogjon, és minekutána az orvosi béreket sikerült a német bérekhez beállítani, tehát azt mondtuk, hogy amennyit a magyar nemzetgazdaság teljesít a német nemzetgazdasághoz képest, olyan arányban legyenek az orvosbérek a német orvosbérekhez képest. Ez egyébként, mivel akkor a német GDP 59 százaléka volt a magyar GDP, ezért az orvosi béreket úgy állítottuk be, hogy a német orvosi bérek 60 százalékát érjék, és most gyakorlatilag ugyanehhez fogjuk a szakdolgozót is beállítani, így a csapatnak a tagjai együtt fognak a későbbiekben mozogni.

Ez már elég ahhoz, hogy az egészségügyi csapatok ne menjenek szét és ne menjenek ki az egészségügyből?

Reményeim szerint igen. Bontsuk ketté a kérdést. Régebben volt egy nagyon erős külföldre vándorlás, ez a trend az orvosok esetében abszolút megfordult. A legrosszabb évek egyébként a 2008, 2009 és 2010 voltak ebből a szempontból. Ott azt láttuk, hogy évente átlagosan 1100 orvos kérte ki azt az igazolást, ami alapján ő külföldön munkát vállalhatott, és ezeknek a kollégáknak a 89-90 százaléka a következő egy évben nem írt receptet Magyarországon, elhagyta az országot. Most azt látjuk, hogy körülbelül harmadára esett ez a szám, tehát 300-400-an kérik ki ezt az engedélyt, és ezeknek a 80 százaléka a következő egy évben ír receptet Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy kimegy és egy hétvégi ügyeletet elvállal Londonban, a sürgősségi osztályon, és utána visszajön.

Ezt meddig lehet csinálni egy embernek?

Az egyéni terhelhetőségét, felnőtt emberekről van szó, ráadásul orvosokról, mindenkinek saját magának kell megítélnie. Egyébként pedig a fizetési környezet az elmúlt két-három évben olyan lett, hogy egyre kevesebben szorulnak rá erre. A szakdolgozóknál más a helyzet. Ott a nyugati határszélet leszámítva azt látjuk, hogy nekünk nem a külföldi országokkal kell elsősorban versenyezni, hanem piaci szereplőkkel. Ha sikerül olyan anyagi megbecsülést biztosítanunk a szakdolgozóknak, ami meggyőződésem szerint ezzel a szintén történelmi léptékűnek nevezhető béremeléssel 2024 márciusáig megvalósul, akkor, akik elhagyták a hivatáspályájukat, mert azért mégiscsak egy hivatás, ez egy segítő hivatás, vissza tudnak jönni. Aki anyagi megfontolásból hagyta el a pályáját és ment el egy multi áruházlánchoz éjszakai árufeltöltőnek, annak reális esélye lesz a pályájára visszajönni, hiszen olyan anyagi kondíciókat tudunk neki biztosítani, hogy ezt a döntést könnyű lesz neki meghozni.

De a kiskereskedelmi áruházláncok néha elképesztő fizetéseket kínálnak. Az egészségügy fog tudni egy szakdolgozónak ilyen elképesztő fizetést kínálni? Vagy mindig hozzá kell tenni a hivatástudatot is, ami általában egy fizetéscsökkentő tényező? Így éltünk vissza vele évtizedeken keresztül.

A nemzetgazdasági átlagot jócskán meg fogja haladni a szakdolgozói bér, és a diplomásoknál ez aztán jócskán felül is fogja múlni. Ilyen szempontból nem lesznek ők rossz pozícióban a többi ágazathoz képest. Ez azt jelenti, hogy most a 2022-ben, az előző évben az OKFŐ által foglalkoztatott szakdolgozók átlagos keresete bruttó 565 ezer forint volt. Igaz, hogy ezért többet dolgoztak, mint az orvosok, közel 200 órát. A keresetük elég jelentős mértékben fog növekedni, ez egy közel 50 százalékos emelés lesz, vagy lesz, akinél ezt meg is haladja. Egy kicsit szeretnénk differenciálni.

Ha az orvosit meg a szakdolgozóit fixen összekötik, a kettőt a nemzetgazdaság teljesítményéhez hozzákötik valamilyen módon?

Ez a közszféra minden ágazatára igaz, és azt hiszem, hogy a polgári kormánynak kimondott célja volt, hogy az ország gazdasági teljesítőképességéhez mérten mindig igyekezett megbecsülni azokat, akik az államnak dolgoztak, így ez igaz a szakdolgozókra, meg az orvosokra is.

Tehát nézni kell a gazdasági teljesítményt, és ha az nő, akkor nőni fog a fizetésük is és automatikusan?

Ez célja volt mindig is a kormánynak, úgyhogy reméljük, hogy továbbra is marad ez a tendencia.

Mi a különbség a megyei kórház, a városi kórház, a centrumkórház között? Minden kórház kórház?

Minden kórház kórház, természetesen. Az új definíció, ami a törvényben szerepel, azért került be, hogy a sürgősségi betegellátás szintjei között is legyen hierarchia. Hiszen mást tudunk elvárni sürgősségi betegellátás szempontjából egy olyan kórháztól, amely csak az alapszakmákat tudja és mást tudunk elvárni egy megyei szintű vagy magasabb progresszivitási szintű kórháztól, ahol sok társszakma van és a bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylő esetek ellátására is alkalmas. Természetesen vannak speciális helyzetű kórházak, mint a szakkórházak. Attól, hogy valami egy egyszakmás kórház, az még nagyon kiváló intézmény.

Hogyan kezelték azt a tényt, hogy én az elmúlt harminc évben nem emlékszem olyan polgármesterre, aki a települési kórházából bármilyen szakmát el akart volna engedni?

Igen, ez egy általános álláspont. Itt nagyon sok munkánk lesz a következő időszakban. Egy fontos premisszát hadd tegyek: kórházat nem zárunk be. Az egy téves elképzelés, hogy az egészségügyi infrastruktúrát leépítsük. Azt kell logikusan végiggondolni, hogy mi az, amit tényleg a lakosság közelében kell biztosítani, és itt a legfontosabb kérdés a betegbiztonság. Mert ha úgy teszem fel a kérdést, hogy hol szeretném, hogy megoperáljanak engem, ott, ahol öt műtét van egy évben vagy ott, ahol százötven, én tuti, hogy azt választom, hogy ott, ahol százötven.

És ettől el fogja engedni az ötműtétes kórház a műtétes szakmákat?

Végig kell gondolni, hogy betegbiztonság szempontjából mi a jó. Nagyon sokat változott az orvostudomány, és szerencsére ez a minimál invazív sebészet nagyon előretört, és ez egy nagyon jó tendencia, hiszen extrém módon lerövidül az az idő, amit az egészségügyi ellátó intézményben kell töltenie a betegnek. A lakosságközeli ellátást igénylő kisebb esetek továbbra is természetesen lakosságközelben, de a nagyobb, bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylők, amiknél a szövődmény rizikója is értelemszerűen jóval magasabb, betegbiztonság szempontjából az a jó, ha a beavatkozásokat centralizáljuk. De megszüntetni a lakosságközeli ellátást nem lehet. Kicsit át kell hangolni, amit a betegbiztonság és az orvostudomány fejlődése miatt szükségesnek látunk.

Ezt a központból kell megmondani minden település vonatkozásában, hogy a betegbiztonság miatt bizony ezt a kettőműtétes szakmát el kell innen vinni, helyette mit fogsz kapni? Így kellett tárgyalni?

Az egynapos sebészet irányába kell menni, ez meggyőződésem, de ezt sem lehet központilag megmondani. Ez a megyei irányításnak az egyik szerepe, hogy a megyei irányító intézmény, Budapesten a centrumkórház, a megyékben pedig a megyei kórház főigazgatójának a felelőssége a betegútszervezés, és a helyiekkel le kell ülnünk és meg kell beszélnünk, hogy egy-egy megyében mi a lakossági igények alapján optimális ellátórendszer úgy, hogy a betegbiztonság még nem sérül. De még egyszer mondom, kórházbezárás nem lesz. Elfekvővé sem alakítjuk a kórházakat, hiszen egynapos sebészet, járóbeteg-ellátás, egy alapszintű belgyógyászati tevékenység, ezt minden kórház kötelező hogy tartson, és ezeknek ott is van a helye.

Mi az új rendszerben a tankönyvi helyes betegút? Magyarán hova megyünk először abban az esetben, ha nem visznek bennünket?

Ha valakinek egy tervezhető vagy nem sürgős beavatkozásra van szüksége, akkor mindenki a háziorvosát keresi fel először és utána a háziorvos utalja be a szakellátásra. Vannak persze olyan szakmák, amik nem beutalókötelesek, például a fül-orr-gégészet ilyen. Csak hogy a volument érzékeltessem és hogy a fekvőbeteg-ellátást talán túlságosan fetisizáljuk, fekvőbeteg-ellátási esemény az általam korábban vezetett kórházban, a Szent János Kórházban 40-45 ezer volt egy évben, járóbeteg-esemény meg majdnem egymillió. Tehát azt, hogy a beteg jobban hozzáférjen az egészségügyi ellátórendszerhez, nekem nem a fekvőbeteg-osztályon kell biztosítani, hanem a járóbeteg-szakellátóknál. Ezért az egyik fontos projektünk az lesz, hogy egy járóbeteg-irányítási rendszert vezetünk be, ennek az informatikai alapjait most tesszük le, és már nagyon tudatosan a védőoltás-szervezéskor az időpontfoglaló rendszert mi úgy alakítottuk ki, hogy ezt én később ki akartam terjeszteni az összes szakrendelésen az összes szakmára. És még egy dolog, amit érdemes végiggondolni: olyan ellátási esemény, ami miatt egy betegnek be kell feküdni kórházba, átlagosan mit gondol, hány évente fordul elő Magyarországon?

Saját magamból kiindulva tíz.

Tizenkettő és fél év a statisztikai átlag. Ehhez képest orvos-beteg találkozás évente 11,9 van per fő Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy tizenkétszer elmegyünk egy évben orvoshoz, magyarul: minden hónapban lát minket orvos. Ez vagy a háziorvosunk, túlnyomó többségben a háziorvosunk, vagy a szakellátó intézménynek a szakorvosa, és ahhoz képest tizenkét és fél évente egyszer kell befeküdnünk.

Mit kell tudnia egy háziorvosnak megoldani?

Itt az egyik legnagyobb probléma, hogy a háziorvosi kompetenciákat korábban fiskális szempontokat figyelembe véve szűkítette a rendszer, például bizonyos receptfelírási jogosultságai nincsenek meg a háziorvosoknak, bizonyos diagnosztikára nem utalhatnak be, bizonyos terápiákat nem végezhetnek el. Ezek lehet, hogy akkor rövid távú fiskális nyereséget hoztak, de lehetett látni, hogy előbb-utóbb a rendszer eljut oda, hogy a beteg akkor is hozzá fog jutni az állapotának megfelelő ellátáshoz, csak lehet, hogy nem egy hónap múlva, hanem három hónap múlva. Ezeket érdemes felülvizsgálni és eltörölni. A Magyar Orvosi Kamarától kértem egyébként egy kompetencialistát, hogy ők hogy látják, és nagyon sok jó javaslatot kaptam. Ezen dolgoznak a kollégák és néhány hetes vagy egy-egy hónapos jártassági vizsga után ezeket a kompetenciákat a háziorvos megkapja. Azt ne feledjük el, hogy a háziorvos is szakorvos, tehát neki is szakvizsgája van, ilyen széles tudással rendelkező orvosréteg talán nincs is, mint a háziorvos. És ezt a széles tudásalapot kell kihasználni.

Mi fogja azt megakadályozni, hogy én, ha úgy gondolom jónak, a háziorvos megkerülésével valamilyen kórházba menjek be, ott lefoglaljam a kórházi orvosokat?

Alapvetően a beutalóköteles szakmáknál ebben van egy gát. Ha a lakóhely közelében biztosítjuk ezeket az ellátásokat, akkor bármelyik állampolgár abban lesz érdekelt, hogy a lakóhelyhez legközelebb vegye igénybe az ellátást. Amiatt is van egyébként ez a leterheltség, mert most a Covid után az elhanyagolt, kezeletlen krónikus betegségözön rászabadult az ellátórendszerre. Volt kettő év, amikor nem szívesen mentek be egészségügyi ellátóintézménybe az emberek, és akik másfél-két évig elhanyagolták a krónikus betegségüket, most adott esetben súlyosabb álláspontban jönnek vissza, hosszabb a kivizsgálási idejük, többször kell visszajönniük, tehát sokkal jobban terhelődik most a rendszer. Ez le fog csengeni, szerintem nagyjából ez egy év alatt szépen el fog simulni ez a nagy nyomás. A másik, amit láttunk az oltási időpontfoglaló kezdetén is, hogy van, aki négy-öt időpontot befoglalt magának az elején, de értelemszerűen egy helyre ment el.

Látni fogja a rendszer, hogy ezt csinálom és kidob a maradék négyből?

A rendszer ezt látni fogja, és nem tud időpontot foglalni, ha neki már van valahol, vagy törölnie kell.

Ha a háziorvosok kompetenciája nő, akkor valószínűleg hosszabbodik a náluk eltöltött betegidő. Erre megvan a megfelelő személyzet, asszisztencia, minden?

Nem is annyira a háziorvosok számát látom én szűk keresztmetszetnek, mert a kollégák nagyon megterheltek sok területen, de igazából a terhet akkor tudjuk levenni róluk, ha a megfelelően képzett szakdolgozókat oda tudják magukhoz hozni, és akkor lesz vonzó egy szakdolgozó számára a háziorvosi praxis, ha ő is megtehet egyébként a szakképesítésnek megfelelő tevékenységeket. Ez a szakdolgozói kompetencia bővítése. Az életpályának csak az egyik része az anyagi láb, nagyon fontos része a szakmai kihívás. És a háziorvosoknál is ez látszott, hogy annyira kiüresítette a rendszer a háziorvos tevékenységét, hogy egy fiatal számára nem volt annyira vonzó vagy kihívást jelentő, hiszen az ember a kihívásokat keresi. De ha ezeket a kompetenciákat visszacsempésszük, akkor az újra vonzó lesz a háziorvosnak. Ugyanezt látom a szakdolgozóknál, meg kell teremteni annak a feltételét, hogy, mondjuk, egy praxisnővér meg tudja azt tenni, hogy a háziorvos által már gondozott krónikus betegnek receptet írjon, beutalót írjon, vagy, mondjuk, egy egészséges ember esetében a prevenciós kockázatfelmérést elvégezze. Erre most még nincsen jogosultsága, de én arra törekszem, hogy nagyon rövid időn belül legyen. A következő fél év végére szeretnék eljutni oda, hogy a szakdolgozói kompetenciák bővítésében is teszünk egy nagy lépést előre.

Az orvoskamara elnöke is és a kórházszövetség elnöke is a finanszírozást nagyon fontosnak tartja, magyarán, hogy annyi pénzt kapjon az ellátó, amennyit dolgozik és ne legyen ellenérdekelt ebben. Teljesítményfinanszírozás lesz valamikor?

Ebben egyetértek velük. Egy új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány, csak az kérdéses, hogy melyik hónapban fogjuk élesíteni. Én mind az alapellátást, mind a szakellátást tekintve egy olyan rendszerben hiszek, ami bizonyos báziselemeket is tartalmaz, ugyanakkor van egy olyan része, amelynek direkt esetfinanszírozás vagy az ellátás minősége alapján változhat a mértéke. Az sem jó rendszer, ha, mondjuk, az alapellátásban egy praxis a pénzének a 97 százalékát akkor is megkapja, ha effektíve nem végez tevékenységet, bár nyilván ilyen nincs, de erre a rendszer most lehetőséget adna, meg az se jó rendszer, ha száz százalékban teljesítmény-finanszírozva van a kórház vagy a háziorvosi rendelő, hiszen vannak olyan költségek, amelyek pusztán azért keletkeznek, mert ott nyitva van egy egészségügyi szolgáltató: gáz, villany, rezsi, őrzés-védés, takarítás egy kórház esetében. Azon dolgozunk, hogy ezeket a betegellátás közvetlen költségeiről leválasszuk, és mint báziselem ismerjük el és akár nem is a kórházon, hanem központi szervezeten keresztül fizetnénk a rezsiszolgáltatót vagy a takarításszervező céget, hogy a kórháznak csak a betegellátással kelljen foglalkozni. Ott viszont egy ilyen direkt esetfinanszírozást tartok én fenntarthatónak, amikor meg kell dolgozni azért a pénzért, ami az ellátásért jár, viszont oda is kell adni, ami az ellátásért jár. Ennek az egyik első lépcsője volt, hogy a rendelkezésünkre álló kontrolling adatok alapján egy gyors kódkiigazítást csináltunk. A tartós megoldás az lesz, hogy 8-10 mintakórházat kijelölünk, bevezetünk egy egységes cikktörzsrendszert és esetszintű kontrollinggal háromévente minden szakmafőcsoporton végigmenve megcsináljuk az esetszintű bekerülési költséggyűjtést és folyamatos kódkarbantartással megyünk ezekben az esetekben.

Forrás: infostart.hu

Maya Matthews, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának „Digitális egészségügy, »az EU az egészségért« program és az egészségügyi rendszerek korszerűsítése” Igazgatóságának megbízott igazgatója bemutatja a kiadvány néhány főbb elemét.
 
Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” az „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” kezdeményezés első terméke. A kétéves ciklusú kezdeményezést 2016-ban indította az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával együttműködésben. A finanszírozást nyújtó „az EU az egészségért” program fő célja, hogy színvonalas egészségügyi információkat, elemzéseket és bevált gyakorlatokat biztosítson a politikai döntéshozók és más, az egészségügyben érdekelt felek számára. Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” részletes összehasonlító elemzést ad az európai egészségügyi rendszerek teljesítményéről azzal a céllal, hogy azonosítsa az erősségeiket és a fejlődési lehetőségeket egyaránt. A mostani kiadványt jövőre országspecifikus egészségügyi elemzések követik, olvasható az EU Egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hírlevelében és az ec.europa.eu honlapon. 

A 2022. évi kiadás két tematikus fejezete a Covid19-világjárványnak a fiatalok egészségére és a Covid-járvánnyal nem összefüggő ellátásra gyakorolt hatásával foglalkozik. A világjárvány mindenki életére kihatott. Különös aggodalom övezte az európai fiatalok fizikai és mentális egészségét. A jelentés rávilágít arra, hogy ezek az aggályok megalapozottak voltak, és hogy többet kell tenni a fiatalok mentális egészségének előmozdítása és védelme érdekében.

A jelentés másik hangsúlyos tematikus eleme az egészségügyi szolgáltatásoknak a világjárvány által okozott zavara a nem Covid-betegek, például a rákbetegek esetében. A jelentésből kiderül, hogy a Covid19-járvánnyal nem összefüggő ápolási-gondozási szolgáltatásokat a világjárvány csúcsidőszakaiban átmenetileg felfüggesztették vagy azokra a járvány súlyosan kihatott, ami a rutinszerű ellátást igénylő betegek ellátásában jelentős késedelmekhez vezetett. A jelentés tanúsága szerint egyéb tényezők mellett a rákszűrésben bekövetkezett zavarokra vezethető elsősorban vissza, hogy 2020-ban a legtöbb országban a rákkezelések száma csökkent. Bár biztató, hogy 2021-ben a diagnózis és a kezelés terén mennyiségi növekedés következett be, aggasztónak tartjuk, hogy a 2020-ban nem azonosított rákbetegek csak a betegség későbbi szakaszában fordulnak orvoshoz, ami valószínűsíthetően összetettebb, drágább kezelést és a túlélési esélyek romlását eredményezi. 

Az egyik figyelemreméltó megállapítás, hogy 2020-ban a várható élettartam Európa-szerte közel egy évvel csökkent (uniós átlagban). Ugyanakkor jellemzően azok az országok – pl. Olaszország, Spanyolország és Belgium –, amelyeket 2020-ban súlyosan érintett a járvány, 2021-ben erőteljes fellendülést mutattak, míg más országokban, pl. Romániában és Lengyelországban, továbbra is jelentős csökkenés volt tapasztalható. Ez az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet Európában. 

Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022” hangsúlyozza, milyen mélyreható hatást gyakorolt a járvány Európa-szerte a mentális egészségre. Bár továbbra sincs elég összehasonlítható adat, több uniós ország becslései azt mutatják, hogy a világjárvány alatt a depressziós tünetek előfordulási gyakorisága megduplázódott a világjárvány előtti szinthez képest. A jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy a világjárvány hatására a mentális egészségügyi ellátás iránti kielégítetlen szükségletek megemelkedtek. A távkonzultációk felé való elmozdulás ugyanakkor segített fenntartani az ellátás folytonosságát ezen a területen, és valódi lehetőséget kínál arra, hogy növekedjen az ellátáshoz való hozzáférés.

A jelentés az adatokat javítási szándékkal mutatja be. A világjárvány rámutatott azokra a gyenge pontokra, amelyeket most ki tudunk küszöbölni – ennek eredményeként egészségügyi rendszereink reziliensebbé fognak válni. De erősségeket is felfedeztünk. A digitális egészségügy például óriási lendületet kapott, mivel az emberek online konzultációkat vettek igénybe, és az olyan innovációk, mint a digitális Covid-igazolvány, nemcsak az emberek biztonságának megőrzését segítették elő, hanem az uniós gazdaságot is védték, lehetővé téve, hogy a vállalkozások újra működhessenek, az emberek pedig ismét utazhassanak.

Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” jelentés most először tartalmaz – korlátozott mennyiségben – adatokat a nemrég uniós tagjelölt státuszt kapott két európai országról, Ukrajnáról és Moldováról is.

További információk:

• Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022 – teljes jelentés
• Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022 – összefoglaló, tájékoztató
• További információk az „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” projektről

Forrás: medicalonline.hu - ec.europa.eu

Új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány. Csak az élesítés időpontja kérdéses még – mondta Takács Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára beszélt az új ügyeleti rendszer bevezetésének menetrendjéről, a szakdolgozók bérrendezésének részleteiről és a háziorvosi ellátás átszervezéséről is.

 
December végén alapjaiban módosították az egészségügyi törvényt, Takács Péter szerint erre azért volt szükség, mert a magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás. Az időzítésről azt mondta, a járvány volt a változások katalizátora, mert ott szerinte az ellátórendszer minden erőssége és a gyengesége is megmutatkozott. „Az akkor megkezdett folyamatokat visszük tovább lépésről lépésre. Az új irányokat kijelöltük az elmúlt másfél-két évben” – mondta az államtitkár.

Úgy fogalmazott, hogy a struktúra, amit megörököltek, a hetvenes-nyolcvanas években alakult ki, de a szakma közben sokkal többet fejlődött, ezért Takács Péter úgy véli,

a fejnehéz egészségügyet lakosságbarátra kell átalakítani.

„Az a fő cél, hogy a magyar egészségügy ne betegségüggyel foglalkozzon. Az ellátórendszer is a későn felismert betegségek kórházi kezelésére készült. A prevenciós szemléletet hozzuk be, hogy valóban egészségügy legyen” – mondta, és hozzátette, hogy komoly szemléletformálásra van szükség, amin az oktatási államtitkársággal is együtt tudnak dolgozni, hogy egészségtudatosságra lehessen nevelni a fiatalokat.

 

Új ügyeleti rendszer

Az államtitkár azt mondta, az ügyeleti ellátásszervezés változása lesz az első, amit a bőrén érez majd a lakosság. A másfél évig tesztelt Hajdú-Bihar megyei modell alapján az derült ki, hogy teljes éjszakára nem kell háziorvosi kompetencia, csak délután négytől este tízig olyan esetekre, amelyek mentőt nem igényelnek, de nem szerencsés, ha másnapi rendelést megvárják velük. "Este tíztől reggel nyolcig az esetek 95 százaléka mentési feladat, akkor tényleg az megy orvoshoz, akinek komoly baja van" – mondta.

Eddig párhuzamosan tartották fenn a két ellátást, mostantól ezt központosítják: egy négyjegyű telefonszámot kell majd hívni, és megyénként lesz központi triázs, ahol a diszpécser a kikérdezési protokoll alapján megfelelő helyre irányítja a beteget:

• lesz, akinek azt mondja, menjen el másnap reggel a háziorvosához
• lesz, akihez ügyeleti kocsit küld képzett szakápolói személyzettel és telemedicinális eszközökkel
• lesz, akinek azt mondja, fáradjon be az ügyeletre
• és lesz, akinek azt mondja, hogy várjon a mentőre.

Takács Péter elmondta, hogy végigjárták az összes megyét, és helyben megnézték térkép alapján, hogyan látják optimálisnak az ellátást, és mit szólnak ehhez a helyiek. Az is kiderült, hogy az új rendszer bevezetése márciusban Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdődik, majd fokozatosan alkalmazzák újabb helyszíneken, a tervek szerint 2023 végére marad Pest megye, és 2024-re Budapest.

Az államtitkár szerint a háziorvosok bevonásával sem lesz gond, havonta legfeljebb két délutáni ügyeletet kell vállalniuk, és akkor sem hagyják magukra őket, mert a mentők ott állnak majd mögöttük a járási központokban.

Az ügyeleti ellátás újraszervezése az Országos Mentőszolgálat feladata, ehhez 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ebből a mentők állományát is jelentősen lehet bővíteni.

Szakdolgozói béremelés

A szakdolgozói béremelésről Takács Péter azt mondta, a most bejelentett és 14 hónapon belül végrehajtott emelés a legnagyobb mértékű lesz a rendszerváltás óta, és ezzel az átlagos orvosbér 37 százaléka lesz az átlagos szakdolgozói bér. Az államtitkár hozzátette, a kormány azt is elfogadta, hogy

a jövőben összekötik az orvosi és a szakdolgozói béreket,

azaz csak együtt lehet majd emelni, így megmarad ez az arány a fizetések között.

Az államtitkár abban bízik, hogy a béremelés megállítja az elvándorlást a szakdolgozók körében, ahogy a bérrendezés az orvosok külföldre költözését is megfékezte.

„A szakdolgozóknál nem a külföldi országokkal kell versenyezni, hanem piaci szereplőkkel, de ha sikerül olyan anyagi megbecsülését biztosítani, akkor akik elhagyták a hivatásukat, vissza tudnak térni” – mondta, és jelezte, az emelés után az átlagos szakdolgozói bér is meghaladja majd a nemzetgazdasági átlagot. 2022-ben az Országos Kórházi Főigazgatóság által alkalmazott szakdolgozók átlagkeresete bruttó 565 ezer forint volt, ez közel 50 százalékkal emelkedik majd, de differenciáltan, akinek magasabb a képesítése, magasabb mértékű emelést kap.

Kórházat nem zárnak be

„Kórházat nem zárunk be, és nem lesz belőle elfekvő sem” – hangsúlyozta Takács Péter, amikor a kórházak szerepének átalakításáról beszélt. Mint fogalmazott, azt kell logikusan végiggondolni, hogy milyen szolgáltatást kell a lakosság közelében tartani. A kisebb esetek maradnak helyben, de a bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylő ellátásokat a betegbiztonság szempontjából is érdemes a nagyobb kórházakba összpontosítani.

„Ezt sem lehet központilag megmondani, a megyei kórház főigazgatójának a felelőssége a betegútszervezés. Velük kell megbeszélni, hogy mi helyben az optimális ellátórendszer” – mondta az államtitkár.

A betegutakról elmondta, az az eljárás, hogy mindenki a háziorvosát keresi fel, aki beutalja a szakellátásra. Takács Péter szerint a jobb hozzáférést a járóbeteg-ellátásban kell biztosítani, mert míg átlagban egy embernek 12,5 évente kell kórházba befeküdnie, de orvos-beteg találkozás 11,9 van évente. Ennek érdekében

a Covid-vakcinák időpontfoglaló rendszerét ki fogják terjeszteni az összes szakterületre.

A háziorvosi rendszer átalakításának egyik fontos pontja, hogy a korábban fiskális okokból korlátozott háziorvosi kompetenciákat – recept- vagy terápiafelírás – visszaadják, ennek felülvizsgálatán most dolgozik az államtitkárság a Magyar Orvosi Kamara javaslatai alapján. Emellett a háziorvosi terhek enyhítése érdekében a szakdolgozói kompetenciákat is növelni akarják.

„Új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány. Csak az élesítés időpontja kérdéses még”

– jelentette ki Takács Péter. A részletekről annyit árult el, hogy lesz egy bizonyos bázisfinanszírozási és teljesítményalapú része is. Az intézmények állandó költségeit – például energiaellátás, takarítás, őrzés-védelem – központilag rendeznék, egyébként pedig direkt esetfinanszírozást vezetnek be. „Meg kell dolgozni a finanszírozásért, de akkor oda is kell adni a pénzt” – mondta az államtitkár, és jelezte, kijelölnek majd nyolc-tíz mintakórházat, ahol szakmafőcsoportonként megnézik a finanszírozandó költségeket, és ezt folyamatosan karbantartják majd.

Forrás: infostart.hu

A 2021. évben a hazai orvostechnikai eszköz ellátást alapvetően két tényező határozta meg. Az egyik, hogy a Covid újabb hullámai miatt a kormány kénytelen volt többször is korlátozásokat elrendelni, ami erőteljesen visszafogta az intézmények szokásos teljesítményét. A másik, hogy az ellátási láncok akadozása valamint a világgazdaság újraindulása következtében fellépő nyersanyag- és kapacitáshiányok illetve az energia drágulása jelentős költségnövekedést jelentett a cégeknek.
A tavalyi évben a Covid-járvány és a 2022. évi országgyűlési választások miatti politikai óvatosság háttérbe szorította a szükséges reformok végrehajtását.

Ugyan az OKFŐ a 2019. évi finanszírozási adatok alapján felmérte a kórházi adósságok keletkezésének külső és belső okait, az ezeket megszüntető intézkedésekre nem került sor. Így – bár a kormány augusztusban 20 milliárd forintot biztosított a Covid-ellátás költségeinek utólagos finanszírozására, – év végére ismét meghaladta a 40 milliárd forintot a kórházak lejárt tartozásainak összértéke. Pozitívum, hogy az adósság nagy részét a kormány még az év vége előtt rendezte. Az év során a négy orvosegyetem – az ún. modellváltás következtében – kikerült az államháztartás alól. Ez azonban nem hozott alapvető változást a gazdálkodásukban.

A csaknem 20 éve változatlan közfinanszírozott árak és különösen a hirtelen és nagy arányú költségnövekedések a támogatott gyógyászati segédeszköz ellátásában okoztak először jól látható problémákat. Őszre több eszköz beszerzése is nehézzé illetve kérdésessé vált, részben az áruhiány miatt, részben azért, mert azokat csak a magyar hatósági ár felett lehetett megvásárolni. Szövetségünk tárgyalást kezdeményezett az illetékes kormányzati szervekkel, melynek eredményeképpen idén áprilisban több eszközkörben is áremelésekre került sor. A kétségkívül pozitív intézkedés azonban az áremelés alá került eszközöknél is csak ideiglenesen oldotta meg a problémát, miközben a kritikus árrésű segédeszközök száma azóta is folyamatosan nő.

A gyógyászati segédeszköz ellátásban nem sikerült zökkenőmentesre az eGyse-rendszer indulása. Annak ellenére sem, hogy a felkészülésre, a szükséges fejlesztésekre illetve a jogszabályok megalkotására és a próbaüzemre évek álltak az államigazgatás rendelkezésére…

Az orvostechnikai közbeszerzésekkel kapcsolatban előrelépés, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a korábbiaknál szakmailag megalapozottabb közbeszerzéseket ír ki. További pozitívum, hogy a KEF kész szakmai eszmecserét folytatni az orvostechnikai cégekkel és azok érdekképviseleteivel.

A kormány eltökélt és nyíltan kommunikált szándéka a további centralizáció az egészségügyben. Az Orvostechnikai Szövetség ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a túlzott központosítás a döntési folyamatok lassulásához, ennek révén rugalmatlansághoz vezet, ami negatív hatással lehet a betegellátásra. A monopolizáció pedig már rövid távon is minőségromlást és drágulást eredményez.

Forrás: Medicina évkönyv 2022 - Králik György

Pozsony | Az egészségügyi minisztérium közzétette a kórházak régóta várt felosztását, amely meghatározza, 2024-től milyen típusú ellátást fognak nyújtani az egyes intézményekben. A lista nem végleges, az első eredmények azonban aggodalmat kelthetnek a déli régiókban.

A szaktárca két hónappal a beharangozott határidő után ismertette a kórházhálózat vázlatát, melyben 5 kategóriába osztották az egészségügyi intézményeket. Az első csoportba kerültek azok a kórházak, ahol 2024-től a legalapvetőbb beavatkozásokat végzik majd, illetve a hosszú távú ellátásra fektetik a hangsúlyt. A legbonyolultabb műtéteket az 5-ös szintű létesítményekben fogják végrehajtani – a minisztérium besorolása alapján egyelőre csak a Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) intézményei kapnák meg ezt a státuszt.

Nehezen született reform

A kórházhálózat átalakítására számos próbálkozás volt az elmúlt években, a téma érzékenysége miatt azonban egy kabinetnek sem sikerült átültetnie az átfogó reformot. A politikai csörte Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter tervezetét sem kerülte el, a koalíciónak azonban tavaly nagy nehezen – a Sme rodina előzetes ellenkampánya ellenére is – sikerült elfogadnia a törvénytervezetet. A reform ellenzői leginkább azt kifogásolták, hogy egyes régiók kórházaiban, ahol nem teljesítik a szükséges mennyiségű beavatkozást, megszűnnek bizonyos osztályok, és a pácienseknek messzebbre kell utazniuk az ellátásért. Lengvarský azzal érvelt, a jól működő osztályokat nem fogják bezárni, viszont amelyek nem teljesítik az elvárt normákat, azokat a hatékonyabb beteg-ellátás érdekében érdemes inkább átalakítani.

A szaktárca eredetileg azt ígérte, az összevont megyei és önkormányzati választás után nyilvánosságra hozza a hálózat vázlatát, a dokumentumra azonban az év utolsó előtti napjáig kellett várni. A tervezet 5 kategóriára osztja fel a kórházakat, s kidolgozói mindegyikhez hozzárendelték, konkrétan milyen minimális beavatkozásokat kell, illetve milyen kiegészítő programokat lehet végrehajtani az adott kórházban – minél magasabb szint, annál összetettebb műveleteket hajtanak végre.

Átláthatóbb rendszer

A minisztérium indoklása szerint a felosztásnak köszönhetően egyértelműbb lesz, az adott egészségügyi problémával hova kell fordulni. Lengvarský másfél évvel ezelőtt, a reform beharangozásakor arról beszélt, a páciens már nem fog diagnózis nélkül bolyongani a kórházakban, valamint szakorvos után nyomozni, s a szlovák egészségügy belép a 21. századba. Leszögezte, nem lesznek kórházbezárások, csupán átszervezik a kórházak hálózatát. Pontosan meghatározzák, hogy mire jogosult a páciens, mennyi időn belül, milyen egészségügyi ellátást kell kapnia. Emlékeztetett, a hálózat átszervezésére az uniós helyreállítási alap miatt is szükség van, csak így használhatjuk fel az egészségügy korszerűsítésére kapott összeget. „A reform központi gondolata az úgynevezett »páciens útja«. Az egészségügyi problémákkal küzdő emberek pontosan tudni fogják, hogy a környezetükben melyik kórház nyújt megfelelő időben és megfelelő minőségben ellátást. A kórházak szintje a színvonal szempontjából lényegtelen. Elvileg csak arról árulkodik, milyen terjedelmű egészségügyi ellátást nyújt az intézmény” – jelentette ki. A kategóriák kialakításánál 5 fő tényezőt vettek figyelembe: a potenciális betegek számát a kórház vonzáskörzetében, a létesítmény időbeli elérhetőségét, a minimális számú beavatkozás teljesítését, illetve a speciális személyi állomány és a kötelező programok meglétét.

A bemutatott lista feltételes, az első fázis eredményeit tartalmazza, s az új évben még változásokra kerülhet sor. A jelenlegi táblázatból hiányoznak bizonyos specializált intézmények, ezekről azonban csak 2023 első negyedévében árulnak el többet.

Ami a konkrét csoportokat illeti, az 5. besorolást a Pozsonyi Egyetemi Kórház és az alá tartozó intézmények kapták. A kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház és a besztercebányai F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház azonban csak a 4. szintre jutott fel. Ezek kis létszámú, speciális ellátást is nyújtanak, például nagyon összetett idegsebészeti vagy szívsebészeti beavatkozásokat. Az ilyen szintű ellátásnak 90 percen belül kell elérhetőnek lennie a lakosok részére.

Nagyszombatban és Nyitrán a harmadik kategóriába kerültek a kórházak, ami azt jelenti, sürgősségi ellátást és komolyabb tervezett beavatkozásokat egyaránt végeznek, s legfeljebb 60 percnyire lehet a betegtől.

Leszakadó dél?

A déli kórházak nagy része az első és második kategóriában szerepel. Utóbbit bővíti a dunaszerdahelyi, a komáromi, az érsekújvári, a lévai, a losonci, a rimaszombati és a rozsnyói kórház. A szaktárca szerint az egészségügyi ellátás több mint 75 százalékát az első és második szintű kórházak biztosítják, melyekből összesen több mint 50 van. A második szintű kórházakban szülészeti ellátást és alapvető sebészeti beavatkozásokat egyaránt végeznek majd. Ennek 30 percen belül megközelíthetőnek kell lennie a betegek számára.

Az első szintű kórházak, melyek alapszintű ellátást nyújtanak, 20 percnyire lehetnek a lakosoktól. Ezekben az intézményekben jobbára a rehabilitációra, egyszerűbb műtétekre és vizsgálatokra fektetik majd a hangsúlyt. Ez a „lefokozás” például a galántai, az ipolysági, a nagykürtösi, a tőketerebesi és a királyhelmeci egészségügyi intézményeket érinti. A déli kórházak leminősítése ellen a Szövetség képviselői is tiltakoztak.

Várakozási idő

A reform 700 egészségügyi szolgáltatásra vonatkozóan vezet be várakozási időt, ahol meghatározzák, hogy a beteg legfeljebb meddig várhat a kezelésre. „Például a daganatos megbetegedés esetén a rendszeres kezelés alkalmazása az indikációt követő 15 napon belül garantált” – áll a minisztérium közleményében.

A ProCare és a Svet zdravia kórházhálózat arról tájékoztatta a TASR hírügynökséget, racionálisnak tartja a reform első eredményeit. Bizonyos esetekben azonban kérni fogják a regionális sajátosságok figyelembevételét, hogy a jövőben helyi szinten ne kerüljön veszélybe az egészségügyi ellátás bizonyos szakterületeken. „Konkrétan a galántai kórház második kategóriába való besorolásáról van szó” – mondta Tomáš Kráľ, a kórházhálózat szóvivője.

Peter Pellegrini (Hlas) bírálta a minisztérium által bemutatott tervezetet. „Ha ez a javaslat megvalósul a gyakorlatban, az az akut fekvőbeteg-ellátás szó szerinti felszámolását fogja eredményezni, különösen Szlovákia félreesőbb régióiban, melyek már most is jelentős népességcsökkenéssel, valamint magas munkanélküliséggel küzdenek, és az egészségügyi ellátáshoz már jelenleg is nehezebb hozzáférni” – áll a párt állásfoglalásában. Pellegrini egyébként kudarcot vallott a kórházreform terén, amikor saját pártját (akkoriban a Smer politikusa volt) sem sikerült meggyőznie Andrea Kalavská egészségügyi miniszter javaslatának támogatásáról.

 Forrás: ujszo.com, 2022. december 30. – Bugár Anna

Első körben a büntetés-végrehajtási szervezet részére fennálló lejárt szállítói tartozásokat kell kielégíteni.
 
Kormányhatározat jelent meg a friss Magyar Közlönyben az egészségügyi intézményrendszer adósságállományának rendezéséről - írja a vg.hu.

Ebben először is rögzítik, hogy a kabinet egyetért azzal, hogy az egészségügyi ellátórendszer biztonsága, a  folyamatos ellátás garantálása és a beszállítók anyagi terheinek csökkentése érdekében a kórházi adósságállományt a rendeletben meghatározottan, a követelés lejárata szerinti sorrendben rendezni kell azzal, hogy első körben a büntetés-végrehajtási szervezet részére fennálló lejárt szállítói tartozásokat kell kielégíteni.

Az intézkedés megvalósítása érdekében Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényében biztosított jogkörére hivatkozva a kormány elrendelte a vonatkozó célelőirányzat 19 milliárd forinttal való megemelését.

Ezzel párhuzamosan egy másik kormányhatározat is született az egyes egészségügyi ellátások finanszírozását segítő intézkedésekről. Ennek értelmében jövőre 

- 800 millió forinttal megemelték a betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás jogcímcsoport előirányzatát, illetve

- 2,2 milliárd forint egyszeri átcsoportosításról is döntöttek ugyanennek az előirányzatnak a javára.

- Az otthoni szakápolás forrásait ugyancsak 800 millió forinttal egészítik ki, illetve még 900 millió forint egyszeri átcsoportosításban is részesült a terület.

- A művesekezelés jogcímcsoport előirányzatát 4,7 milliárd forinttal növelték,

Ezen kívül egy belső egyszeri, 600 milliós átcsoportosítás is történ december 15-i határidővel a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport soron.

Forrás: weborvos.hu, 2022. december 14. - vg.hu

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló csomagot 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.
 

A módosítások szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre. Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek – jellemzően megyék – esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben – engedéllyel – végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a  szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást
végeznek. Az ápolást  a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.

A bürokráciacsökkentési csomag is érinti az ellátórendszert

Az Országgyűlés 141 igen, 11 nem szavazattal és 40 tartózkodás mellett elfogadta a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által benyújtott, az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosítását.

A törvény szerint az egészségbiztosítónak ezentúl a beteg adatait a halálát követő harminc év helyett tíz évig kell őriznie, azt követően "az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől".

A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató ezentúl elektronikus úton nyújthatja be például a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy a táppénz iránti kérelmet. Az egészségbiztosító a jövőben elektronikus úton tájékoztat a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegének felülvizsgálatáról vagy bizonyos esetekben az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről, továbbá a levont adóelőlegről.

Új közhiteles nyilvántartást jön létre, amely a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, a baleseti táppénz és az utazási költségtérítés adatait tartalmazza.

Elfogadták a 2021-es költségvetés zárszámadását még mindig a pandémia jegyében

A képviselők 129 igen szavazattal, 50 nem és egy tartózkodás mellett elfogadták a 2021-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.

A törvény indoklása szerint 2021-ben a koronavírus-járvány okozta gazdasági, egészségügyi fennakadások kezelését és a gazdaság újraindítását célzó intézkedések váltak meghatározóvá világszerte.

A 2021-es növekedést segítették a kormány támogató intézkedései. Továbbra is elsőrendű feladat volt az egészség védelme mellett a gazdaságvédelem és a gazdaság újraindítása. Ezzel párhuzamosan meg kellett őrizni az elmúlt évek sikeres kormányzati politikájának kiemelt elemeit, programjait, a családvédelem és otthonteremtés, valamint a munkaalapú társadalom építésének vívmányait. A 2021-es költségvetési törvény elfogadása után a kormány további béremelésekről, adókönnyítésekről, valamint új, a családokat és a vállalkozásokat segítő programokról döntött.

2021 végén már látható volt, hogy a kormány sikeres, a gazdaság újraindítását segítő és a családok helyzetét javító, a korábban elindított programokat megtartó, sőt bővítő költségvetési politikája révén a gazdaság újraindítása megvalósul.

Forrás: medicalonline.hu, 2022. december 8. - MTI

2022. november 22-én, Budapesten, az Óbudai Egyetemen került megrendezésre a Magyar Klaszterközösség szervezésében a Magyarországon debütáló Klaszter EXPO Start rendezvény. Melynek keretében ünnepélyes keretek között az Óbudai Egyetem - MediKlaszter – MEDICOR Zrt. kihelyezett Orvostechnikai Ipari Tanszék – „MedTech Tanszék” létrehozásáról Együttműködési megállapodás került aláírásra.
aláírók: Prof. Dr. Kovács Levente rektor, Dr. Steiner Arnold elnök-vezérigazgató és Tóth Zsolt ügyvezető-főtitkár

A kihelyezett Orvostechnikai Ipari Tanszék (MedTech Tanszék) létrehozásának célja az Egyetem Neumann János Informatikai Kar a MediKlaszter és tagvállalatai közötti szakmai kapcsolatok bővítése és oktatási, -képzési valamint Kutatás-fejlesztési együttműködések fejlesztése.

Az Óbudai Egyetem és az évszázados hagyományokra visszatekintő Magyar Orvostechnikai iparágat képviselő MediKlaszter közötti együttműködés keretében végzett közös munka tervei között szerepel az oktatási és kutatási tevékenység kiszélesítése. Mindkét fél számára kölcsönösen előnyös kapcsolat hatékonyságának javítása, ezen belül kiemelten az informatikusképzés színvonalának emelése, orvostechnikai szakképzések bővítése, valamint a gyakorlat oldaláról elvárt alapvető kompetenciák fejlesztésében való részvétel, a hallgatók munkaerő-piaci versenyképességének javítása.

Az együttműködés konkrét területei az Egyetem Neumann János Informatikai Karának felkérésére MediKlaszter Vállalatok szakemberei részt vehetnek iparági képzésekben, előadások és gyakorlatok tartásában, valamint a vizsgázgatásban és a záróvizsga bizottságban, egyúttal közreműködhetnek a diplomamunkák, szakdolgozatok és tudományos diákköri dolgozatok készítésében, konzulensi és opponensi feladatok ellátásában a kari doktori képzéshez kapcsolódó doktori iskolák munkájában témavezetőként, opponensként, valamint a vizsgáztatásban és a bíráló bizottságokban.

A Felek kölcsönösen közreműködnek szakmai továbbképzések, tudományos és ismeretterjesztő konferenciák szervezésében és megtartásában.

A szervezeti tudástranszfer és iparági együttműködés a jövő záloga!

Forrás: MTI

2022. november 22-én, Budapesten, az Óbudai Egyetemen került megrendezésre a Magyar Klaszterközösség szervezésében a Magyarországon debütáló Klaszter EXPO Start konferencia és kiállítás.

A rendezvény célja volt, hogy minél szélesebb kör megismerhesse a klaszterek szektorokon átívelő kapcsolatrendszerét és kiterjedt szakértői bázisát, amelyben nap, mint nap a hazai vállalkozások támogatásán, valamint a szakpolitikai és szabályozási környezet hatékonyabbá tételén dolgoznak.
A rendezvényen szakmai előadások és moderált kerekasztal beszélgetések során bemutatásra kerültek a klaszterek által kínált hazai és nemzetközi üzleti, technológiai és piaci értékek és a bennük rejlő potenciálok.

A klaszterek a különböző iparágak kiemelkedő és magas bizalmi szintű képviselőinek szakmai közösségei. A piacvezérelt, üzleti fókuszú közös tevékenységek katalizátorai, ezért bennük koncentrálódik az iparági tudás legjava, a legújabb technológiai innovációk és a kiemelkedő jó gyakorlatok. A klasztertagság pedig egyfajta kompetencia és technológia transzfert biztosít, mely gyors és hatékony kapcsolati utakat jelent klaszteren belüli, klaszterközi, országos és európai szinten is a vállalkozások számára.

Szakértői előrejelzések alapján várható, hogy 2030-ra a bruttó hazai össztermék 10%-át együttműködésben működő gazdasági szereplők adják majd. Ezáltal, valamint a piaci szereplők együttműködésének felértékelődése révén a hazai és nemzetközi támogatások tekintetében, a hazai klaszterek Magyarország gazdaságának fontos mozgatói lesznek a jövőben.

A Klaszter EXPO Start konferencia és kiállításon részt vettek hazánk legaktívabb iparági klaszterei, melyek lefedik a teljes gazdaságot. A szakmai programot, a klasztereket és tagjaik innovációit bemutató kiállítás egészítette ki. A  kiállításon bemutatkoztak a stratégiai iparágakat képviselő, klaszterfejlesztésben kiemelten tapasztalt klasztermenedzsment szervezetek, amelyek egyesítik a magyar klaszterek által felhalmozott tudást, tapasztalatot és egységesen prezentálták értékeiket.

További információk és az összes videó elérhető a www.magyarklaszterek.hu oldalon.

A kormány elkötelezett a betegellátás minden szintjének további javítása, valamint az orvosok és egészségügyi dolgozók további béremelése mellett, ezért az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges javaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé, közölte a Belügyminisztérium.
 
Mint a közleményben írják: "A benyújtott javaslatok mellett változatlanul további orvosi béremelést tervez a kormány, így 2010-hez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege több mint négyszeresére nő jövőre. Az ellátórendszer megújításához most javasolt intézkedéseket a koronavírus-járvány alatt szerzett tapasztalatok, valamint a betegellátásban felmerült tipikus problémák is indokolttá tették.

A magyar egészségügy 2010 óta jelentősen megerősödött. Az elfogadott költségvetés szerint egészségügyi célokra jövőre mintegy 2670 milliárd forint áll rendelkezésre, ami több mint 1470 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány 2010-es költségvetésének erre szánt összege. 2023-ban több mint 120 százalékkal fordít többet a kormány az egészségügy működésére, mint 2010-ben.

A kormány 2010 óta több ütemben emelte az ápolók és az orvosok bérét. Az ápolók ma több mint a háromszorosát, a szakorvosok az öt- vagy akár kilencszeresét kapják alapbérként annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt. A mostani javaslat az egészségügyi szakdolgozók további béremelését előlegezi meg, valamint pótlékaikra, illetményen felüli juttatásaikra az eddigieknél átláthatóbb, egységesebb rendszer készül majd.

Az egészségügyi dolgozók anyagi megbecsülése mellett a most javasolt intézkedések egyik fő célja, hogy a betegek mielőbbi ellátása, diagnosztizálása érdekében megerősítsük az alapellátást, és a háziorvosi ellátás az ország minden részén hasonlóan elérhető és színvonalasabb legyen. Ezt célozza az, hogy a települési önkormányzatok mellett az állam is nagyobb felelősséget vállal a háziorvosi praxisok szervezésében, az üres praxisok betöltésében és a körzetek közötti egyenletesebb terhelésben. A háziorvosi ellátást az önkormányzatokkal együttműködve az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fogja szervezni.

A védőnők a jövőben a helyi kórházak alkalmazottai lesznek, megőrizve szakmai önállóságukat.

A kórházi ellátás színvonalának további javítása érdekében erősebb irányítói jogosítványokat kapnak a megyei kórházak a kórházi ellátás megszervezésében. Ennek eredményességét a koronavírus-járvány is igazolta. Egyúttal a városi kórházak is erősödnek, hiszen feladatot kapnak a háziorvosi ügyeleti ellátásban és a népegészségügyi szűrésekben. Kórház nem fog megszűnni, nem zár be, a megyén belüli feladatmegosztás lesz sokkal hatékonyabb és a betegek szempontjából biztonságosabb.

Szintén a betegbiztonságot és a hatékony ápolási-szociális feladatok szervezését szolgálja az a javaslat, miszerint a jelenleg kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, ahol ezentúl szakápolási központok keretein belül gondoskodnak a betegekről.

A kormány emellett megerősíti elkötelezettségét a várólisták mielőbbi csökkentése, azok átláthatóságának javítása, valamint a magyar lakosság egészségügyi állapotának megőrzése és a népbetegségek megelőzésének még hatékonyabb korai szűrési rendszerének kidolgozása iránt", közölte a Belügyminisztérium.

A kormány nevében november 15-én este, 23 óra után Semjén Zsolt  miniszterelnök-helyettes benyújtotta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek előadója Pintér Sándor belügyminiszter, s amely sarkalatos törvénynek minősül.

Az előterjesztés ITT olvasható

Forrás: medicalonline.hu, 2022. november 16. – BM
 

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) felhívja Magyarország Kormányának figyelmét arra, hogy a kormányzati "kifizetési stop" és a kórházi adósságok tavalyi évet meghaladó mértékű növekedése már most is a betegellátást veszélyezteti.

Az OSZ tagvállalataitól származó információk szerint, az egészségügyi intézmények jelentős része a kormányzati "kifizetési stop" miatt teljesen leállította az orvostechnikai és informatikai beszállítók felé fennálló kötelezettségei kifizetését.

A Magyar Államkincstár által közzétett adatok alapján, a kórházak lejárt adósságának idei évi átlagos havi növekedése a tavalyinál 60%-kal magasabb, összege (szeptember végén, egyetemek nélkül: 38,4 Mrd Ft) pedig jelentősen meghaladja a tavaly év végi, adósságrendezés előtti értéket (egyetemek nélkül: 30,2 Mrd Ft). Nyilvános forrásból származó információkból az is tudható, hogy az energiaárak drasztikus emelkedésének negatív hatása csak ezt követően fog megjelenni az intézmények gazdálkodásában.

Az OSZ azt kéri a Kormánytól, hogy a betegellátás stabilitásának megőrzése érdekében mihamarabb tűzze napirendre az egészségügyi intézmények lejárt adósságainak rendezését, és ehhez biztosítsa a szükséges forrásokat.

Forrás: Orvostechnikai Szövetség, 2022. október 25.

Megjelent egy úgynevezett „2000-es” kormányhatározat arról, hogy a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség. Megijedni azért nagyon nem érdemes, nem olyan rossz az állam likviditási helyzete, hogy pénzügyi okai lennének a költekezés blokkolásának. Forrásaink szerint inkább arról van szó, hogy Orbán Viktor rendet szeretne vágni, mert úgy érzi: a májusban elhatározott kormányzati kiadáscsökkentést elszabotálják.
 

Van a magyar szabályozásban egy furcsa műfaj, ezek a 2000-es határozatok, amelyek ugyan nem titkosak, vagyis nem tartalmaznak minősített adatokat, de a kormány mégis úgy gondolja, hogy jobb őket nem kirakni a nyilvánosság elé, vagyis nem kerülnek be a Magyar Közlönybe.

Ezek sorába illeszkedik a 2257/2022-es határozat, amelynek különös tartalma arról szól, hogy

október végéig a központi költségvetés kifizetéseit a miniszterelnök blokkolja.

Mint hallottuk, előbb egy olyan pletyka terjedt el, hogy a tárcák gazdasági vezetőit hívták össze, és szóban tájékoztatták a tervezett intézkedésről, de azóta biztosan megkapták a minisztériumok a nevezett határozatot is.
 

Vannak kivételek

Egy ilyen kifizetési stop azt jelenti, hogy a kormány „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása miatt” október 31-ig a felügyelete alá tartozó szerveknél kifizetési tilalmat rendelt el.

Úgy tudjuk, hogy négy tétel jelent kivételt:

• önkormányzatok és egyéb szervek gyermekjóléti, egészségügyi, köznevelési terheinek finanszírozása;
• bérek és más személyi juttatások;
• nemzetközi szerződésekhez, vagy más jogszabályokhoz kötött kiadások;
• a 2014-2020-as uniós programok esedékes kifizetései.

Ezen kívül bizonyos esetekben az államháztartásért felelős miniszter, vagy a miniszterelnök engedélyezhet kifizetéseket, de alapesetben most nincsenek tanácsadói kifizetések, nem lehet rendezni a külsős takarítók, biztonsági cégek számláit, nincsenek üdítőital, vagy kávébeszerzések, papír viszont esetleg igen, ha a hivatal bizonyítani tudja, hogy a közfeladat ellátásához alapvetően szükséges beszerzésről van szó.

Hogy ezek a kivételek összességében hogyan értékelhetők: soknak vagy kevésnek, nem tudjuk, hiszen vélhetően minden kiadás jogszabályhoz kötött, jogi megállapodásokon alapul, de az is biztos, hogy tényleg megfognak ilyenkor pénzkiáramlásokat a tárcáknál. Azt pedig, hogy betartják-e a szervek a kifizetési tilalmat, folyamatosan ellenőrzi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Frissítés 21:30-kor: A Pénzügyminisztérium később az ATV-nek hivatalosan is megerősítette a kifzetési stopot. „A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél, amellyel a szankciós energiaválságra válaszol. Szankciós felárakat kell fizetni a földgázért és a villamos energiáért, ezért amíg a szankciók életben vannak, addig a kormány takarékos gazdálkodást folytat” – indokolták a döntést.

Baj van a gazdaságban, de itt nem erről szól

A határozatot sokféleképpen lehet értelmezni. Mi is megpróbáltuk, neves államigazgatási szakemberek háttérsegítségével. Felmerült egy jogi vagy morális kérdés is:

egyáltalán lehet-e felelős beosztásban egy fizetési kötelezettséget nem teljesíteni, lehet-e erre egy másik felelős beosztásból utasítást adni?

Ugyanakkor ha ezen túllendülünk, jön a következő kérdés: egyáltalán min segít ez az intézkedés? Még ha az év végén lenne, akkor lehetne azt mondani, hogy pénzforgalmi szemléletben módosíthatja az adott évi hiányt, de egyrészt ez eleve nem egy fontos mutató, ráadásul csak október 31-ig van határidő.

 

Van hatása, így október végén nagyobb lesz a Kincstári Egységes Számla egyenlege, mint enélkül, de utána majd gyorsabban is fog leapadni.

Az államháztartás likviditási nehézségére is gondolhatnánk, de valójában nincs likviditási probléma. A költségvetési egyensúllyal, a folyó fizetési mérleggel és a külkereskedelmi mérleggel vannak gazdasági gondok, de a forintfinanszírozás és a likviditás fenntartása nem jelent semmilyen nehézséget.

Igaz, mivel éppen szeptember 29-től jelentősen változnak egyes lakossági állampapírok kamatai, vagyis az Államadósság Kezelő Központ kedvezőbb feltételekkel csalogatja a magyar lakossági megtakarítókat, biztos lesznek, akik erre gondolnak, és összekötik a két témát. De nem erről van szó.

Inkább ellenőrzés és nyomásgyakorlás lehet

Valójában a történet megértéséhez – vélik forrásaink – májusig kell visszamenni az időben. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentett egy gigantikus csomagot. A sokféle különadó (nem használnánk a fals extraprofitadó kifejezést, ja, mégis használtuk) elhomályosította, de ott volt szó érdemi állami vállalásokról is, beruházás-visszafogásról, kiadáscsökkentésről is.

Csak éppen a zárolások hiába fogalmaznak meg mindenféle spórolást, hiába voltak erre fejezetenként keretszámok, nem biztos, hogy ezek a megfelelő ütemben meg is valósultak.

Vagyis forrásaink szerint alighanem arról van szó, hogy a Nagy Márton által bejelentett kiadáscsökkentéseket kell most ellenőrizni. Ez tehát valami erős nyomásgyakorlás, vagy finomabban megfogalmazva emlékeztető lehet – véli egy beszélgetőpartnerünk.

És itt egy pillanatra utaljunk egy másik (amolyan szervezetfejlesztési) gondolatra is.

A végtelen centralizáció egy ponton mindig átfordul decentralizációba.

Mit jelent ez? Ha mindent Orbán Viktor ellenőriz, és nem például egy államtitkár vagy egy osztályvezető, akkor alul nagyon „elszabadulhatnak a hajóágyúk”.

Vagyis összefoglalva a véleményeket, májusban a kormány megtakarításokat fogalmazott meg a beruházási költségeken és a folyó kiadásokon.

„Most meg kell nézni, hogy ki mit vállalt, és ki mit teljesített.”

Ennek a rendcsinálásnak az eszköze ez a rendkívüli, ráadásul nem is transzparens intézkedés.

Forrás: telex.hu, 2022. szeptember 28. - Brückner Gergely

Év végéig marad az átlagfinanszírozás, gyors kódkiigazításra számíthatnak az intézmények, a járóbeteg-szakellátók államosítása pedig azt szolgálja, hogy mindenütt hasonló minőségű ellátási portfóliót találjanak a betegek – tudta meg a MedicalOnline.
 
 

Mit kell tudni az egészségügyi rendszer fejlesztéséről? címmel tartott beszélgetést a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, Takács Péter a Semmelweis Egyetem nemzetközi nyári egyetemén, amelyet negyedik alkalommal rendeztek meg. Az államtitkár a közönség és néhány meghívott újságíró (lapunk nem volt közöttük) jelenlétében részletesen beszélt a kitűzött célok elérését szolgáló eszközökről.

A MedicalOnline információi szerint az államtitkárságon már elkészült az a – mellékletekkel együtt – mintegy 300 oldalas stratégia-tervezet, amelyet még szeptemberben a kormány elé terjeszt az ágazatért felelős minisztérium. Az előkészítő anyag tartalmazza az új finanszírozási szabálykönyvet is.

Az SE rendezvényéről szóló MTI tudósítás szerint az államtitkár beszélt a kórházfinanszírozásról is, ám részletekről a tudósító nem ír.

A MedicalOnline ugyanakkor úgy tudja, a tervek szerint januártól új finanszírozási rendszert vezetnének be – amennyiben a parlament ősszel elfogadja az azt megalapozó csomagot –, addig fenntartják az átlagfinanszírozást.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója egy korábbi konferencián azt ígérte, hogy dotálják azokat a kórházakat, amelyek az átlagfinanszírozás mellett is túlteljesítettek a Covid-időszakban, és lapunk úgy értesült, hogy az alapkezelő valóban be is adott egy erről szóló javaslatot a minisztériumnak, azonban erről döntés még nem született.

Az egészségügyért felelős államtitkár ugyancsak nyár elején beszélt arról, hogy leporolnak már lezárult uniós projekteket. Ezek közé tartozikaz egészségügy megújításának módszertanáról szóló, 2015-ben lezárt anyag, amelynek számos eredményterméke, így például az egységes kontrolling kézikönyv. Mint megtudtuk, az államtitkárság álláspontja szerint az osztályos kontrolling adatok alkalmasak arra, hogy azok alapján gyors kódkiigazítást alkalmazzanak. Például az ország sebészeti osztályainak adatait összevetve kiderül, hogy 100 ezer forint bevételt hány forint ráfordítással ér el egy-egy ellátó hely. A különbség rámutat, hogy hány százalékkal kell emelni a sebészeti jellegű HBCS-ket, amelyeket ennek alapján változtatnának meg. A tervek szerint később – 2-3 év távlatában – áttérnének majd egy bekerülési költséggyűjtésen alapuló, esetszintű kontrolling elemeket tartalmazó kódkarbantartásra.

A Covid 3. és 4. hulláma során létrehozott megyei irányító egységek felállítása nyomán a helyi ellátási eseményekhez és igényekhez adaptálódó fekvőbetegellátó-hálózat alakult ki, igazolva, hogy a közigazgatási irányítási modell működőképes, így ez az irány a jövőben is megmarad.

Egyensúlyban kellene tartani a béreket

Az államtitkárság álláspontja szerint a mostani, széttöredezett egészségügyi rendszer mesterséges munkaerőhiányt generál, ami rendkívül munkaerő-igényes struktúrát eredményez. Bár azt az ágazat vezetői megszólalásaikban maguk is elismerik, hogy a szakdolgozó-hiány a legégetőbb probléma, de elsősorban a munkaterhelésen változtatnának, ahogyan azon is, hogy ne nyíljon tovább a bérolló az orvosi és szakdolgozói fizetések között. 2016-ban a középfokú végzettséggel rendelkező ápolók bére mintegy egyharmada, a diplomásoké pedig 50-60 százaléka volt az orvosi fizetéseknek, ezt a bérarányt tartanák megfelelőnek hosszú távon, és azt, hogy az orvosi és szakdolgozói bérek együtt mozogjanak az ágazatban.

Mint az a MOK egy korábbi közleményéből kiderült, Takács Péter terveivel ellentétben a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálás egyelőre elmarad az egészségügyben. Úgy tudjuk, a kamara színvonalas szakmai anyagot állított össze az államtitkárság részére aszemélyes teljesítményértékeléshez, ugyanakkor az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és az Egészségügyi Szakmai Kollégium érintett tagozatai megkezdték az egyes osztályok minőségi indikátorainak kidolgozását. Lapunknak korábban a NEAK főigazgatója már beszélt erről, úgy tűnik, most az államtitkárság is arra törekszik, hogy megjelenjen a rendszerben egy olyan finanszírozási ösztönző, amely díjazza a jobban teljesítő osztályokat.

Ezért államosítanának

Az államtitkár közölte, hogy vizsgálják a szakrendelők állami tulajdonba vételének a lehetőségét, de ez még csupán korai szakaszban jár – írja az MTI az SE nyári egyetemén elhangzottak nyomán. Takács Péter már a nyár elején bejelentette, hogy államosítják a heti 100 óránál nagyobb ellátási idővel rendelkező szakrendelőket, ami gyakorlatilag az összes kistérségi önkormányzati járóbeteg-ellátó.Lapunk úgy tudja, hogy az államosítás jogszabályi előkészítése még valóban nem kezdődött el.A döntés célja, hogy a mostani, inhomogén rendszer helyett mindenütt hasonló minőségű ellátási portfóliót hozzanak létre, ugyanis úgy látják, hogy a helyi önkormányzati fejlesztésekkel nagyon pazarló erőforrás-allokációk jöttek létre, mert nagyrészt a települési önkormányzatok adóerejétől függ a lakosság hozzáférése és az ellátások minősége.

Az OKFŐ-ben egyébként már általánosságban is folyik annak felülvizsgálata, hogy melyek azok a területek az országban, ahol drága technológiákat telepítettek úgy, hogy azok kihasználásához nincs meg a megfelelő esetszám, és ebben a körben akár átcsoportosítás is várható.

A járási egészségközpontokban az efi-k, a praxisok és a védőnők

Az államtitkár az SE rendezvényén kiemelte a prevenciós szemlélet erősítését, az egészségfejlesztési irodák feladatkör-bővítését – szól az MTI tudósítása.

Az egészségfejlesztési irodák (efi) helye és szerepe tíz évvel a felállításuk után is tisztázatlan az ellátórendszerben, ráadásul nem volt túl sikeres az a célkitűzés, hogy szorosan működjenek együtt a háziorvosokkal. Mivel az államtitkárság az ellátásszervezés legkisebb egységeként tekint a járásokra, ezért itt kötik majd össze a szakellátás alsó szintjeit az alapellátással és az egészségfejlesztési irodákkal. A járási egészségközpontokban együtt dolgozik majd a háziorvosi kollegiális vezető, a vezető védőnő és az efi vezetője, így „összezárnak” minden olyan szereplőt, akiknek a prevencióban és a lakosság egészségének megőrzésében szerepe van. A tervek között szerepel az is, hogy az efi-k külön prevenciós szakmakódot is kaphatnak, így elszámolhatóvá válik a tevékenységük. Az irodáknak sokkal erősebb szakmai étlapot kínálnak majd annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a tevékenységük, nagyobb hangsúlyt helyezve a prevencióra.

Napirenden van a háziorvosi körzetek átszabása is. Az ugyanazon orvos által (helyettesítéssel) ellátott körzeteket egyesítenék, egyúttal erősen emelve a degressziós sávot a kártyapénzben. Így az orvos praxisjoga nem sérül, viszont nincs szükség 6600 körzetre, amit a népességszám sem indokol.

Folyik a háziorvosi informatikai rendszer átszabása is, amelynek célja, hogy egyértelműen ellenőrizhető legyen, mi történt a beteggel. Így objektíven követhető majd a teljesítmény, ami az szakpolitika tervei szerint sokkal nagyobb teret kap majd a háziorvosi finanszírozásban.

Szakterületenként határozzák majd meg, melyek azok a most csak szakrendelőben elvégezhető feladatok, amelyeket átvehetnek a háziorvosok, ezzel biztosítva a definitív ellátást a praxisokban. Lapunk úgy tudja, erre a feladatra az orvosi kamarát kérte fel az államtitkárság, amelytől kapacitások felszabadítását is remélik a szakellátásban.

Változások a háttérintézményekben

A MedicalOnline úgy értesült, egyelőre nem várhatóak személycserék a háttérintézményekben (NNK, NEAK, OGYEI, etc), és bár a szakmai kollégium szerkezetében sem terveznek változásokat, Kollár Lajos – aki korábban Kásler Miklós EMMI-miniszter főtanácsadója, majd később a szakmai kollégium vezetője volt – lemondása nyomán új kollégiumi elnök kinevezésére lehet számítani.

Takács Péter egyébként még májusban, a Magyar Orvosi Kamara I. Konferenciáján tett ígéretet arra, hogy az általa összeállított stratégiát még azt megelőzően láthatják és véleményezhetik a szakmai szervezetek, mielőtt az a kabinet asztalára kerül. Bár akkor a szakpolitikus úgy tervezte, hogy nyár közepére összeáll a stratégia tervezete, végül a szakmai szervezetektől kapott számos javaslat nyomán egy sokkal bővebb anyagról kell majd dönteni a kormánynak.

Lapunk információi szerint a stratégiát egyelőre nem kapták meg véleményezésre az érintettek.

Forrás: medicalonline.hu, 2022. szeptember 2. - Tarcza Orsolya

Megközelítőleg 35 milliárd forinttal tartoznak a kórházak a beszállítóiknak, a bizonytalan bevételi források miatt a cégek versenyképessége is sérül. Az Orvostechnikai Szövetség szerint az őszi hónapokban tovább nőhet a tartozásállomány és elérheti az 50 milliárd forintot is, ezért szerencsésebb lenne, ha az intézmények a szokásos év végi kórházkonszolidáció helyett inkább negyedévente fizetnének.

Kevésbé fájna a feje annak a négyezer kórházi beszállítónak, akik a járó-és fekvőbetegellátás számára biztosítják az orvosi eszközöket, műtéti felszereléseket, ha nem évente egyszer, hanem negyedévente rendeznék a számláik végösszegét - mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az Orvostechnika Szövetség főtitkára. Az egészségügyben évek óta bevett szokás, hogy a kórházi eszközbeszállítókat év végén egy úgynevezett kórházkonszolidáció keretében fizetik ki.

Úgy nőtt a kórházi adósság négymilliárdot, hogy nem sok minden történt a nyáron.

Hiszen már most is a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint a kórházak július végi lejárt adóssága meghaladta a 29 milliárd forintot, a június végi 24,9 milliárd forint után - mondta a beszállítók érdekeit képviselő szakember.
Kiemelte: a nyári időszakban jellemzően sürgősségi betegellátás zajlik az egészségügyben, az elektív (előre tervezett) műtétek a szabadságok miatt inkább az őszi hónapokra csúsznak. A bizonytalan bevételi források miatt a vállalkozások versenyképessége is sérül, nem tudnak kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni - tette hozzá a főtitkár.

A négy orvosegyetem lejárt számláival együtt az összes tartozásállomány már eléri a 35 milliárd forint is.

A szakember példaként említette a Szegedi Tudományegyetemet, melynek a 30 nap alatti tartozása jelentősen 600 millió forinttal nőtt, az okok egyelőre nem ismertek.

Rásky László szerint idén ugyan nem állnak olyan rosszul az intézmények, mint tavaly ilyenkor, amikor július végén már 46 milliárd forint körüli adósságot görgettek maguk előtt a betegellátók, de akkor még egy kicsivel több volt a covidos beteg, aki kórházi ellátásra szorult.

Pörögnek a szemműtétek

Egyetlen területen, a szemészeti ellátásban nem csökkent a megrendelt eszközök aránya- mondta Rásky László. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista adatai szerint jelenleg is 18 ezernél is többen várnak szürkehályog-műtétre, tavaly decemberben 17 ezer várakozó volt a nyilvánosan elérhető listákon. A műtéti beavatkozásra a medián várakozási idő a megelőző hat hónapban negyven nap volt. A legtöbben, kétezernél is több beteg a Honvédkórházban vannak előjegyezve, de 1500-an várnak Nyíregyházán is a szemműtétre.

Begyűrűzött az infláció

A szakember szerint a júliusi emelkedés hátterében egyértelműen már az inflációs hatás áll, drágultak az élelmiszerek, emelkedett a szolgáltatások ára, mint például a takarítás vagy a szállítás költsége is - sorolta a a főtitkár. Kérdésre válaszolva megjegyezte, a következő hónapokban sem várják az adósságnövekedés dinamikájának csökkenését,

így november végére elérheti a kórházak adóssága az 50 milliárd forintot is.
Éppen ezért mihamarabbi adósságrendezést sürget az Orvostechnikai Szövetség (OSZ). Rásky László felhívta a figyelmet arra, hogy az ország gazdasági teljesítménye lehetővé, az egészségügyi intézmények finanszírozási hiányosságai a várható költségnövekedések pedig szükségessé teszik, hogy már ősszel rendezzék a kifizetetlen számlákat.

Példaként elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei év második negyedévében 6,5 százalék volt a GDP növekedése, a Pénzügyminisztérium adatai szerint ezzel az adattal Magyarország dobogós az Európai Unióban.

A következő hónapokban a kórházakat extrém módon terheli majd az energiaárak emelkedése, amelynek finanszírozásához Rásky László szerint nem rendelkeznek elegendő forrással.

Állami segítséget várnak a szakrendelők a gáz- és villanyszámlák emelkedése miatt - erről pedig Pásztélyi Zsolt a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke beszélt korábban. A rendelők legnagyobb, nagyjából 80–85 százalékot kitevő költségelemei a bérek és a vállalkozói díjak kifizetése. A fennmaradó 15-20 százalékot érinti az infláció, azon belül is kiemelkedően az energiaárak drágulása.

A szakemberek szerint olyan finanszírozási döntésekre van szükség az egészségügyben, amelyek meggátolják a betegellátó intézményekben az adósságok további halmozódását.

Forrás: napi.hu, 2022. augusztus 30. - Koncsek Rita

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) felhívja Magyarország Kormánya figyelmét arra, hogy hazánk gazdasági teljesítménye lehetővé, az egészségügyi intézmények finanszírozási hiányosságai valamint várható költségnövekedései pedig szükségessé teszik a mihamarabbi adósságrendezést.

Forrás: MTI-OS, 2022. augusztus 25.

Egészségügyre 2670 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ebből 2254 milliárd forint gyógyító-megelőző ellátásra.
 
 Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 54 ellenszavazat mellett elfogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését kedden. A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.

Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi ismertetése szerint a kormány számol az ukrajnai háború elhúzódásával, amely válságot hozhat, számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a határozathozatal előtt elmondta, hogy a tanács szerint az egységes költségvetési javaslatban a módosítások a tervezett pénzforgalmi hányt nem változtatják meg, így az államadósság összege és az eredményszemléletű hiány sem változik. Hozzátette: az alaptörvény követelménye teljesül.

A kormány ígérete szerint a büdzsé forrásait a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, valamint arra fordítják majd, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot.

A kabinet ugyancsak meg kívánja őrizni az ország stabilitását és tovább javítaná az egyensúlyi mutatókat, ezért továbbra is fegyelmezett költségvetési politikát követ.

Az államháztartás központi alrendszerének kiadása jövőre 33 ezer 426 milliárd forint, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forint lesz. A hiány eszerint 2352 milliárd forint lesz. A kormány a jövő év végére a GDP 73,8 százalékára vinné le az államadósságot, ami az idei év végén várhatóan a bruttó hazai termék 76,1 százaléka lesz.

A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre. Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére. A két alap finanszírozásához a kormány olyan ágazatokból várja el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban magas profitot értek el. Ezt jelenti az erre a profitra kivetett különadó intézménye.

A hazai működési költségvetésnek mind a bevétele, mind a kiadása 27 ezer 017 milliárd forint lesz, míg a hazai felhalmozási költségvetés kiadása 3000,5 milliárd, bevétele 1999,3 milliárd.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási oldalán 3 ezer 407 milliárd forinttal, míg bevételi oldalán 2 ezer 057 milliárd forinttal számol a kormány, a hiánycél itt 1350 milliárd forint.

Családtámogatásokra 2023-ban 3230 milliárd forint áll majd rendelkezésre, 453 milliárd forinttal több, mint idén. Ebből 370 milliárd forint jut a családokat érintő adó- és járulékkedvezmények fenntartására, a családi adózásra és a legalább négy gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó-mentességére, valamint az első házasok kedvezményére.

A 25 év alattiak szja-mentességére 155 milliárd forintot fordít a kormányzat, míg 490 milliárd forintot meghaladó összeg lesz az otthonteremtési program kerete.

Tovább növekszik az ápolási és a gyermekek otthongondozási díja.

A nyugellátásokra jövőre közel 4900 milliárd forint jut. Megmarad a teljes havi tizenharmadik havi nyugdíj, a járadékok pedig az inflációnak megfelelően növekednek. Fennmarad a nyugdíjprémium is, amelyre 25 milliárd forint áll rendelkezésre a céltartalékban.

Védelmi kiadásokra 1375 milliárd forint áll rendelkezésre, a rendvédelmi kiadások pedig közel 1013 milliárd forintot tesznek majd ki.

Egészségügyre 2670 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ebből 2254 milliárd forint gyógyító-megelőző ellátásra. Oktatásra mintegy 2371 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A költségvetés a két uniós ciklus programjait tekintve összességében 3400 milliárd forint kifizetésével és több mint 2000 milliárd forint uniós bevétel beérkezésével számol. Magyarország pedig 604 milliárd forinttal járul hozzá az unió költségvetéséhez.

Az önkormányzatok működésének támogatására mintegy 976 milliárd forint szerepel a büdzsében, az ideinél 102 milliárd forinttal magasabb, az önkormányzati rendszer teljes gazdálkodási kerete pedig négyezer milliárd forint. Folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program is.

Megszavazták a jövő évi büdzsét megalapozó törvénycsomagot is

Hetvenkilenc jogszabályt módosít a 2023-as büdzsé megalapozását tartalmazó törvénycsomag, amelyet kedden 134 igen szavazattal, 55 nem ellenében fogadott el a Ház.

A jogszabály célja, hogy növekedési pályán tartsa a gazdaságot és megvédje a magyar családokat. Ezért törvényi szinten is megalapozza a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap államháztartási és költségvetés-szerkezeti szabályrendszerét.

A gazdasági növekedés védelme érdekében változnak az államháztartási, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes rendelkezései. Létrejön a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, bővülnek az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank hitelezési lehetőségei. A jogszabály a kormánymegbízott elnevezést főispánra változtatja.

Jövőre valamennyi pénzügyi lízing adósságot keletkeztető ügyletnek minősül majd. Változik az államháztartás önkormányzati alrendszerének adatszolgáltatása, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek járó illetmények megállapításának szabálya. A jogszabály ugyanakkor korlátozást tartalmaz az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőinek juttatására abban az esetben, ha az önkormányzatnak uniós vagy költségvetési visszafizetési kötelezettsége áll fenn.

Több ponton változnak az adózási szabályok is, például a cégautóadók esetében, egyszerűsödnek a 25 év alattiak adómentességét érintő szabályok.

Ugyancsak változik a társasági adózásban a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámolóárak, azaz a transzferár adatszolgáltatási kötelezettsége az adóelkerülés lehetőségének csökkentése érdekében. Emellett azonossá válik egy magyar társaság és egy külföldi vállalkozás belföldi fióktelepének adózása, mert mindkettő kötelezetté válik innovációs járulék fizetésére.

Szűkül azon esetek köre, amikor a vámhatóság mérlegelés nélkül fix mértékű vámigazgatási bírságot szabhat ki. Egyértelművé válnak a vagyonelkobzás szabályai, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt pedig a jövőben elnök vezeti, és munkáját elnökhelyettesek segítik. Emellett változnak a civil szervezetek pályázati szabályai is.

Létrejön a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács. A kiemelt térségi fejlesztési tanács tagja a főpolgármester és egy fővárosi közgyűlési tag, Érd, mint a terület egyetlen megyei jogú városának delegáltja, az uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője, a kormányzati stratégiák kidolgozásáért felelős miniszter képviselője, a területrendezésért, az egészségügyért, a szociálpolitikáért, a köznevelésért, a közlekedésért, valamint a nemzeti közműszolgáltatásokért felelős miniszter képviselője, illetve a területfejlesztési törvény által a térségi fejlesztési tanács tagjaiként meghatározott képviselők.

Jövőre, ha egy település bármilyen okból nem képes fenntartani a helyi közösségi közlekedést, akkor az önkormányzat kezdeményezésére a közlekedésért felelős miniszter legfeljebb két évre úgynevezett végső menedékes szolgáltatót jelöl ki.

Számos hatáskör kerül továbbá az országos közlekedésszervezőhöz: a többi között a közszolgáltató kiválasztása, a tendereztetés vagy az elektronikus jegyrendszer és az utastájékoztató rendszer fejlesztési projektjei. A vasúti pályaműködtetéssel kapcsolatos feladatokat is az országos közlekedésszervező hatáskörébe helyezik.

A komp- és révszolgáltatás miniszteri rendelettel a helyi önkormányzattól kormányzati körbe vonható lesz.

Számos győri sportingatlan kerül a ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Kft. vagyonkezelésébe és üzemeltetésébe.

A jövőben az, aki részt vesz a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök személyvédelemmel történő közszereplésén, ezzel hallgatólagosan hozzájárul ahhoz, hogy róla kép- és hangfelvétel készüljön.

Forrás: medicalonline.hu, 2022. július 19. - MTI

A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója már korábbanis betöltötte ezt a tisztséget, amelyben most Ficzere Andreát váltja. 
 

Dr. Velkey Györgyöt, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját választották meg a Magyar Kórházszövetség elnökévé a siófoki kongresszus tisztújító közgyűlésén szerdán - adta hírül a kórház Fb-oldala. Az új elnök Ficzere Andreát váltja a vezetői poszton, s az elmúlt három évben alelnöke volt a szervezetnek.

A gyermekgyógyász, gyermek-aneszteziológiai és intenzívterápiás szakorvos, egészségügyi szakmenedzser végzettségű Velkey számára nem új a feladat, hiszen az elnöki tisztségre már korábban is, 2013 és 2016 között is megválasztották.

Velkey György 1961-ben született Miskolcon, 1986-ban végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1996 óta dolgozoik Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában,  2003 óta az intézmény főigazgatója.

Számos kitüntetés birtokosa: Zugló díszpolgára, Szent Adalbert, Schoepf-Merei és Varga László emlékérem, a Semmelweis és Szent Kristóf díj, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovag- és Tisztikeresztjének tulajdonosa.

Frissítés: az MKSZ közleménye a távirati irodának

Az MKSZ csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Velkey György munkáját a korábbi elnök, Ficzere Andrea, az Uzsoki utcai kórház, valamint Nagy Lajos, a szombathelyi Markusovszky oktatókórház főigazgatója elnökhelyettesként segítik. Közleményükben azt írták: az elmúlt három évben a kormány gyors és hatékony irányításával az egészségügy szereplői sikeresen legyőzték a járványt, ez a "heroikus küzdelem" azonban új problémákat is felszínre hozott.

A visszatérő betegpanaszok között szerepel, hogy nehezen tájékozódnak a rendszerben, sokat kell várni a vizsgálatokra és a műtétekre, az őket ellátó kevés ápoló elkeseredett.  Jelezték: az egészségügyben dolgozók az elmúlt két és fél év gyors alkalmazkodást és önfeláldozást igénylő munkájában elfáradtak, sokan kiégtek. A hátrányos helyzetű térségekben az alapellátás meggyengült, és a kórházakban is kevés az orvos. A kemény, nyílt piaci versenyben az intézmények nem képesek megtartani gazdasági és műszaki dolgozóikat sem.

A hálapénz megszüntetése átláthatóbbá és etikusabbá tette a kórházi viszonyokat - írták, hozzátéve: sajnos azonban a legális anyagi érdekeltségi rendszer kidolgozásának hiánya és a rögzített összegű, teljesítményt és minőséget nem értékelő intézményi finanszírozás miatt a több és jobb munkát orvosi és kórházi szinten sem díjazza a rendszer.

A súlyos betegeket ellátó kórházak pénze az infláció- és árfolyamkövetés hiányában kevés a gyógyszerekre, műszerekre, kötszerekre és a rezsire. Az egészségügy irányítása az elmúlt években több minisztériumból történt, és a kórházak vezetési szerkezetének átalakítása is megkezdődött, ezért bizonytalanok lettek azigazodási pontok - írták.

A Magyar Kórházszövetség készséggel megosztja tapasztalatait a döntéshozókkal az átalakítási és fejlesztési elképzelésekről, az irányítási rendszerről, az egészségpolitikai tervekről - olvasható közleményükben.

Forrás: weborvos.hu, 2022. június 2.

Nyár közepéig készülünk el javaslatainkkal, amelyeket a szakmával történő egyeztetést követően terjesztünk a kormány elé – ígérte a Magyar Orvosi Kamara I. Kongresszusán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.

Takács Péter, szerdán kinevezett egészségügyért felelős államtitkár, aki szakmai közönség előtt elsőként a Magyar Orvosi Kamara I. Kongresszusán szólalt fel pénteken.

Úgy érzem, hazajöttem, közvetlen és jó munkakapcsolatunk van a kamarával – nyitotta rövid előadását a szakpolitikus, aki azt is elárulta, múlt héten pénteken délután tudta meg, hogy ő lesz az ágazat vezetője.

Az ágazat operatív irányítása az OKFŐ-nél marad, az a stratégiaalkotás pedig a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárságán folyik majd – ismertette a terveket. Ígérete szerint nyár közepére készülnek el az ágazati stratégiát illető tervekkel, amelyek csak a kamarákkal és szakmai szervezetekkel történő egyeztetés után kerülnek majd a kormány elé:

„Olyan anyag nem kerülhet a kabinet elé, amit a szakmával nem egyeztettünk” – hangsúlyozta.

Nem lenne nagyobb súlya egy önálló egészségügyi minisztériumnak sem – mondta Takács Péter, aki hangsúlyozta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter meglehetősen erős érdekérvényesítő képességgel rendelkezik a kormányban. Elárulta azt is, hogy az elmúlt években elleshette a minisztertől a logikus és következetes vezetés módszerét, ugyanakkor úgy vélte, az ágazattal kapcsolatos döntések 85 százalékát meg lehet hozni a budapesti íróasztalok mellett is, 15 százalékban azonban elengedhetetlen, hogy azokról megkérdezzék a klinikai centrumok vezetőt, a kórház- és ápolási igazgatókat, valamint a háziorvosokat.

Számos, már megkezdett feladat folytatódik a jövőben, ezek finomhangolására számíthat az ágazat – ismertette a szakpolitikus, aki ígérte a Covid-időszakban meglehetősen gyorsan összeállított törvények és szabályok megnyitását és módosítását az elmúlt egy év tapasztalatai alapján.

A kamara mindig is megfogalmazta észrevételeit, kritikáit a döntésekkel kapcsolatban, de azt konstruktívan tette, és proaktívan vett részt a munkában – reflektált az államtitkár szavaira Kincses Gyula, a MOK elnöke.

Kritikus év az idei, amikor a MOK-nak nagyobb szerephez kell jutnia az ágazat jövőjének alakításában – fogalmazott a kongresszust megnyitó beszédében Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter, a köztestület korábbi elnöke, aki szerint a kamarának létre kell hoznia egy testületet, amely komplexitásában vizsgálja az egészségügyet, élve a most kínált lehetőségekkel.

Forrás: medicalonline.hu, 2022. május 27. - Tarcza Orsolya

A MedicalOnline több forrásból megerősített információja szerint Takács Péter lesz az egészségügyért felelős államtitkár a területet felügyelő Belügyminisztériumban.
 
 

Takács Péter eddig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyetteseként dolgozott. Ezt megelőzően egy évig vezette az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelőt megbízott főigazgatóként. Az intézménynek korábban, 2015-2017 között finanszírozási osztályvezetője és járóbeteg-ellátási igazgatója is volt.

Az 1979-es, pápai születésű, orvos végzettségű szakember az államigazgatásban is gyakorlatot szerzett korábban. 2012 és 2015 között a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetben (GYEMSZI) egészségügyi szakreferensként, majd az intézmény jogutódjánál, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál (ÁEEK) orvosszakmai tanácsadóként és megbízott térségi igazgatójaként tevékenykedett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségpolitikai főosztályvezetője volt 2017 és 2019 között.

A leendő államtitkár már egészen ifjú korában, a Semmelweis Egyetemen is vállalt vezetői szerepet; a hallgatói önkormányzatot négy éven át irányította, a Magyar Rezidens Szövetséget pedig két esztendőn keresztül elnökölte. Tíz évig volt a Magyar Orvosi Kamara országos elnökségének tagja.

Az Emmi-ben végzett feladatairól korábban, a János kórház igazgatójaként a Hegyvidék című kerületi lapnak azt is elmondta: „másfél évig hozzám tartozott az egészségpolitikai kommunikáció, az általam vezetett főosztály lektorálta, vagy adta a szakmai választ a sajtómegkeresésekre”. Ugyanitt beszélt arról is, hogy a főosztály feladatkörében az alapellátástól a mentőszolgálaton és a sürgősségi ellátáson át a közegészségügyig, a népegészségügyi portfóliót is beleértve, az egészségügy szinte teljes spektrumának minisztériumi koordinációját végezte csapatával.

A négygyermekes családapa az interjúban úgy fogalmazott: „ahhoz, hogy az ember valahol megállja a helyét, kellő alázattal és elkötelezettséggel kell hozzáállnia a rá bízott feladathoz”.

Lapunk úgy tudja, hogy Pintér Sándor, mint egészségügyért is felelős miniszter számos más jelölt közül, hosszas mérlegelést követően választotta a Belügyminisztérium irányítása alatt álló OKFŐ helyettes vezetőjét az államtitkári pozícióra, amelyre múlt hét óta folyt a casting.

orrás: medicalonline.hu, 2022. május 20. - Tarcza Orsolya

Nem profit-, hanem sikerorientált állami cégként alakult meg az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK), hogy „jót tegyen” a közfinanszírozott szereplőknek – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ám kiderült: az érintettekben meglehetősen sok a kétség.
 

Állami tulajdonban, de piaci szemlélettel, közszolgáltatóként látja el feladatait az ESZFK február 1-je óta, amely megalakulása pillanatától 30 közfinanszírozott kórházi partnernek nyújt szolgáltatásokat – mutatta be a nonprofit kft-t Szabó Bálint ügyvezető a XX. IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencián. A központ az Országos Kórházi Főigazgatóság informatikai főigazgató-helyettesének felügyelete alá tartozik, ezt a pozíciót ugyancsak Szabó Bálint tölti be.

A sikerorientált állami céget azért hozták létre, hogy „jót tegyenek az állami szereplőknek” – fogalmazott az ügyvezető a csütörtöki, budapesti rendezvényen, ahol emlékeztetett arra a nemzetstratégiai jelentőségű tranzakcióra, amelynek során tavaly év végén a T-Systems Magyarország 5,5 milliárd eladta leányvállalatát, a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft.-t a magyar államnak.

Sokan már a cég felvásárlását is az ágazati informatika államosításának előkészületeként értékelték, így keveseket lepett meg az idén január 31-én megjelent, a központi egészséginformatikai szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, amely valóban ebbe az irányba mutatott. Az ágazati szereplők már korábban is megfogalmazták aggályaikat a kormányzat centralizálási törekvései miatt, a konferencia kerekasztal beszélgetésén úgy tűnt, a kétségeket azóta sem sikerült eloszlatni.

A farkas árnyéka már megjelent

Dermedten várjuk ennek az erős lépésnek a következményeit, hiszen az informatika alapvetően befolyásolja a kórházak működését, amelyben máig érzik az elmúlt évtized államosítási törekvéseiből eredő funkciózavarokat – ekként fogalmazott Velkey György, a Magyar Kórházszövetség alelnökeként, jelezve ugyanakkor, hogy mint egyházi fenntartású intézmény vezetője nem érintett, ezekre az ellátókra ugyanis nem terjed ki a kormányrendelet hatálya.

Időben kell farkast kiáltani, mert már látjuk az árnyékát – mondta Králik György, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) elnöke, az Orgware Kft. ügyvezető igazgatója, aki a bérszámfejtés centralizálása nyomán kialakult problémákat hozta rossz példaként. Emlékeztetett, hogy az a folyamat sem hozta meg a tőle remélt előnyöket. A Magyar Államkincstár adatokat nem szolgáltat (azokat továbbra is a kórházaktól kérik be), nem lett tervezhetőbb a béremelés, és az intézményeknél sem realizálódott megtakarítás, mert a korábban bérszámfejtést végző munkavállalókat az egyéb feladatok ellátása érdekében meg kellett tartani.

Az államosításnak az egészségügyi informatikában sincs értelme, nem lesz olcsóbb és nem lesz egyszerűbb a működés és működtetés – vélte az OSZ elnöke, hozzátéve azt is, hogy szakmai szervezetüket nem értesítették arról, hogy készül a rendelet, elmaradt a normakontroll, sem lehetőséget sem fórumot nem kaptak véleményük kifejtésére.

Nem bírnak el most egy újabb krízist

Az alkalmazásváltással kapcsolatos rossz tapasztalatairól számolt be a kerekasztal mellett Pásztélyi Zsolt, a Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. ügyvezetője, aki azt mondta, szinte képtelenség az adatok átvitelét hiba nélkül megvalósítani, így a váltással járó adatmigrációtól tartana a leginkább.

A medikai szoftvercsere krízismenedzsment – csatlakozott az előtte szólóhoz Velkey György, aki szerint a Covid-járvány és a jogállás-változtatás után nincs olyan állapotban az ellátórendszer, hogy egy újabb krízis kezelését végigvigye, így az új medikai szoftver bevezetését nem az elkövetkező hónapokra, évekre időzítené.

A központosítás elvi előnyei nem vihetőek át a gyakorlatba – figyelmeztetett Kocsis György, az Asseco Central Europe Magyarország Zrt. szolgáltatásmenedzsere is, aki szerint az ESZFK-ra és szoftverére versenytársként kell tekinteni, figyelve, tudja-e majd biztosítani a szolgáltatás rugalmasságát és színvonalát.

A még erősebb kontroll a cél?

Az egészségügyben alulról jövő az innováció, az orvos pillanatnyi döntése mozgatja a rendszert, ezért őt kell kiszolgálni informatikával. A rendvédelmi szemlélettel működő rendszer ezt megöli – hangzott el a konferencián. Ehhez csatlakozva Glasz Tibor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke arra emlékeztetett, a modernkori hadviselésben a hátország a legsebezhetőbb hely, ezt fedezte fel a kormányzat is, így nem lehet csodálkozni azon, hogy ott kíván beavatkozni. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a szakmaspecifikus szoftvereknek a helyi eljárásrendeket kell leképezniük, az implementációnak helyi szintem kell megtörténnie, ezért az informatikusnak szorosan együtt kell működnie az orvossal. Hozzátette még, hogy „a rendszer soha nem készül el”, folyamatos fejlesztésekre van szükség.

Jó néhányan próbáltak már rendet tenni az intézményekben, az erősebb kontroll pedig akár az informatikai rendszereken keresztül is megvalósítható. Az immár öt éve működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (eeszt) is azok a szolgáltatások fejlődtek, amelyek ezt a fajta kontrollt erősítik, a fejlesztések során kevéssé tartották szem előtt a szakmai igényeket – hangzott egy hozzászólás.

Kérdésként merült fel az is, hogy az új, állami szolgáltató milyen tartalmú szerződéseket köt majd az intézményekkel, az abban foglalt feltételeket tudja-e majd teljesíteni, és a felhasználó számon kérheti-e majd a működési zavarok miatt a szolgáltatót. Králik György ezen a ponton ismét a MÁK-ba bedarált bérszámfejtést hozta példaként, ahol nincs számon kérhetőség, se ügyfélszolgálat, reklamálni egyetlen központi e-mailcímen lehet, ahonnan vagy válaszolnak, vagy nem. A központi szerződések nem a kölcsönös bizalomról szólnak, az állam ebben a viszonyban hatóságként lép fel.

Forrás: medicalonline, 2022. május 13. - Tarcza Orsolya

Amennyiben műszaki termékek, elektromos háztartási eszközök kereskedelmével, fejlesztésével vagy gyártásával foglalkozol, jó helyen jársz a SAASCO-nál. Product divíziónk igyekszik segítségedre lenni a termék teljes CE jelölési folyamata során!

Biztos találkoztál már a CE jelölésről szóló hírfoszlányokkal, vagy legalábbis láttad a jelölést egy konkurens terméken, esetleg van is már egy halvány sejtésed arról, hogy neked is lenne valamilyen dolgod ezzel kapcsolatban? Nem baj, hogy nem tudsz többet róla, vagy nem pontosan használod a CE tanúsítás, CE tanúsítvány, CE minősítés fogalmakat, hiszen nem is ez a dolgod! A Te dolgod, hogy a vevőkhöz a számukra legkedvezőbb ár-érték aránnyal juttass el műszaki termékeket, vagy az, hogy minél egyedibb termékeket fejlessz ki! A jogszabályi követelmények megismerésében és teljesítésében pedig a SAASCO fog segíteni Neked!

Létrehoztunk egy honlapot, a ce-jeloles.hu-t, ahol általánosságban összefoglaltuk, milyen teendők várnak rád a CE jelöléssel kapcsolatban, valamint kigyűjtöttük a leggyakoribb fogalmak jelentését is.

Együttműködési megállapodást kötöttünk az ACE-szel (Megfelelőségértékelési Szakemberek Egyesületével), akiknek van egy zárt szakmai csoportja, ahol bárki - nem csak a tagok - szabadon felteheti a CE jelöléssel kapcsolatos kérdéseit, amikre az ACE igyekszik mihamarabb választ adni.
Egy szónak is száz a vége, amennyiben a Műszaki termékek EU-n belüli forgalmazásával kapcsolatban problémáid vagy gondjaid merülnének fel, mi azért vagyunk, hogy segítsünk ezek megoldásában!

	Kíváncsi vagy, mi minden szükséges ahhoz, hogy elhelyezhesd a saját fejlesztésű vagy egy az EU-n kívülről származó műszaki terméken a CE jelölést? Biztosra akarsz menni, hogy kínai gyártó nem csak mintaként nyomta rá ezt a két betűt arra termékre, amit megvásárolsz tőle, majd az EU-n belül értékesítesz tovább?
Szeretnéd tudni, milyen lépésekből áll a műszaki termékek CE jelölésének folyamata, milyen dokumentumokat kell mindenféleképpen elkészítened vagy birtokolnod, mit kérhet rajtad számon a piacfelügyeleti hatóság?

	Elkészítettük Neked Műszaki termékek CE jelölése című rövid kis tájékoztató videónkat, ahol nagyon lényegre törően, egyszerűen megfogalmazva bemutatjuk Neked a műszaki termékek CE jelölésének folyamatát, az egyes lépések főbb feladatait és a kapcsolódó dokumentációs követelményeket is.
Most azon gondolkozol, vajon mennyibe is fog Neked kerülni az, hogy egy átlásd a CE jelöléssel kapcsolatos feladatokat, a teendőidet, vagy legalább tisztába kerülj vele, hogy mik is azok a követelmények, amiket teljesítened kellene, hogy ne kapj büntetést egy esetleges hatósági ellenőrzés során? Műszaki termékek CE jelölése 12 lépésben Forrás: SAASCO.hu

MSZ EN ISO 13857:2008 szabvánnyal kapcsolatos változásokról lesz szó. Ez a szabvány 2022. 09. 03-ig van már csak érvényben. Ezt követeően az MSZ EN ISO 13857:2020 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes terek felső és alsó végtagokkal való elérésének megakadályozására/megelőzésére szabványt kell alkalmaznod, amelyet 2021. 03.02-án hirdettek ki. Az átmeneti időszakban Te dönthetsz, hogy melyiket alkalmazod.

Kattints >>> LETŐLTÉSRE  hogy megnézhesd Tájékoztató anyagunkat, amelyben összefoglaltuk Neked röviden a két szabvány közötti különbségeket!

forrás: SAASCO Kft.

Meghosszabbították az IVDR átmeneti időszakát

Hosszas lobbizás és a Covid19 világjárvány újabb hullámainak hatására az Európai Parlament és Tanács meghosszabbította az IVDR átmeneti időszakát. A január 25-én megjelent rendelet bevezetőjében kiemelték, hogy a Covid19-világjárvány és az ahhoz kapcsolódó népegészségügyi válság példátlan kihívást jelentett és jelent a mai napig a tagállamok számára, és óriási terhet ró a nemzeti hatóságokra, az egészségügyi intézményekre, az uniós polgárokra, a bejelentett szervezetekre és a gazdasági szereplőkre. A népegészségügyi válság olyan rendkívüli körülményeket idézett elő, amelyek jelentős többletforrásokat és a létfontosságú in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök fokozott rendelkezésre állását kívánják meg, amit az IVDR elfogadásakor nem lehetett észszerűen előre látni. Ezen rendkívüli körülmények jelentősen kihatnak az említett rendelet hatálya alá tartozó különböző területekre, így például a bejelentett szervezetek kijelölésére és munkájára, valamint az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök Unión belüli forgalomba hozatalára és forgalmazására.

A belső piac zavartalan működésének, valamint a közegészség és a betegbiztonság magas szintű védelmének szavatolása, továbbá a jogbiztonság biztosítása és az esetleges piaci zavarok elkerülése érdekében meg kell hosszabbítani az IVDR-ben megállapított átmeneti időszakokat a bejelentett szervezetek által a 98/79/EK irányelvvel összhangban kiadott tanúsítványok hatálya alá tartozó eszközök tekintetében.

A Lehetőségek és Kihívások 2022 Konferencián dr. Szerdi Kornél Úr (OGYÉI) előadásában egy kiváló táblázatban összefoglalta a különböző lehetséges kockázati osztály kombinációkhoz tartozó forgalomba hozatalra és forgalmazásra, illetve használatba vételre vonatkozó határidőket. Sajnos nem volt idő a konferencián a részletek bemutatására, ezért kiemeltünk néhány fontos elemet az átmeneti követelmények közül:

• Az új IVDR rendelet szerint az „A” osztályú nem steril eszközök semmilyen haladékot nem kaptak. Ezen eszközök gyártóinak 2022. május 26-től kötelező az IVDR alkalmazása.
• A korábbi IVDD irányelv és az új IVDR rendelet szerint is tanúsítás köteles eszközök esetén a forgalomba hozatalra vonatkozó határidőt ugyan 1 évvel 2025. május 26-ra meghosszabbították, de a forgalmazásra, illetve használatba vételre vonatkozó határidő nem változott, továbbra is 2025. május 26. Ez a forgalmazóknak nagyon fontos információ, hiszen ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a 2025. május 26-án még raktáron lévő IVDD szerint gyártott eszközöket meg kell semmisíteni, ezek értékét veszteségként le kell írni.
• Az új fejlesztésű eszközökre sem vonatkozik semmilyen haladék. Tehát, ha a folyamatban lévő fejlesztések csak 2022. május 26. után zárulnak le, akkor már az IVDR szerinti megfelelőség-értékelési eljárást kell lefolytatni.
• Az IVDR tulajdonképpen az MDR mintájára bevezette az „örökölt eszköz” (legacy device) kategóriát, de az MDR kapcsán is azt tapasztaljuk, hogy sokan nem veszik figyelembe az átmeneti rendelkezések egyik fontos kitételét: „e rendeletnek (IVDR) a forgalomba hozatal utáni felügyeletre, a piacfelügyeletre, a vigilanciára, valamint a gazdasági szereplők és az eszközök regisztrációjára vonatkozó követelményeit kell alkalmazni – a 98/79/EK irányelv (IVDD) megfelelő követelményei helyett…” Tehát minden gyártó számára kötelező 2022. május 26-ig elkészíteni és alkalmazni az IVDR PMS tevékenységre, vigilanciára és a regisztrációra vonatkozó eljárásait.

Az orvostechnikai és ápolási technikai eszközök regisztrációjával kapcsolatos, 2021. december 6-án közös beadványt jegyző Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ), a Mediklaszter és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ), továbbá a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) vezetői 2022. február 1-i megbeszélésükön értékelték a jelenlegi helyzetet.
 

1. Egyetértéssel nyugtáztuk, hogy az OGYÉI és a fenti szervezeteket képviselő Kamara közötti, a Kormány koordinációjával folytatott egyeztetéseken egyetértés született abban, hogy az orvostechnikai és ápolási technikai eszközök forgalmazóinak és a 4/2009. (III. 17.) EüM rendelettel, valamint a 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelettel érintett termékek Nemzeti Orvostechnikai Regiszterbe történő forgalmazói regisztrációjára 2022. február 18-ig nyitva álló határidő fél évvel,  augusztus 18-ig meghosszabbításra kerül és erre vonatkozóan a normaszöveg-szintű jogszabály-módosítási javaslatot az OGYÉI megküldte a Kormány képviselőjének, az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak és a Kamarának.

 

2. Egyetértéssel nyugtáztuk, hogy az OGYÉI által a Kormány képviselőjének, az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak és a Kamarának megküldött normaszöveg-szintű jogszabálymódosítási javaslat kitér arra is, hogy „nem alkalmazható szankció azon gazdasági szereplővel szemben, aki (…) a 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 17. § (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettségének (…) 2022. augusztus 18-ig nem tesz eleget.”  

 

3. A fenti szervezetek jó irányba történő módosítási kezdeményezésként értékelik azokat a javaslatokat is, amelyek a regisztrációs díjfizetési kötelezettség maximális összegének jelentős csökkentésére, valamint pl. a működési célú támogatásban részesülő gyógyszertárak díjfizetési mentességének megteremtésére irányulnak.

 

4. Mindezekkel együtt, továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy a rendelkezésünkre álló fél éves időszakban az orvostechnikai eszközök forgalmazóinak és az érintett termékek regisztrációjának adminisztrációs feltételeiről, valamint a regisztrációs díjakra vonatkozóan, a megkezdett tárgyalások a termék- és ellátásbiztonság, valamint a transzparencia szem előtt tartásával, a konszenzus megteremtése érdekében tovább folytatódjanak.

Budapest, 2022. február 1.

Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ)

Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ)

Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (Mediklaszter)

Orvostechnikai Szövetség (OSZ)

Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK)
 

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az Óbudai Egyetem, képviselve Prof. Dr. Kovács Levente rektor által, valamint Dr. Steiner Arnold MediKlaszter elnöke és Tóth Zsolt a MediKlaszter főtitkára. A dokumentum szerint kölcsönösen segítik egymást innovációs és oktatási tevékenységekben, közös kutatás-fejlesztési projektek elindításában, a kormány hazai orvostechnológiai ipar fejlesztését célzó programjának sikeres megvalósításában. Közös cél: az egyetemi értékek megőrzése mellett nemzetközileg is versenyképes kutatások kezdeményezése, művelése az egészségipar és az orvosképzés területén, illetve az egyetemi tevékenység fejlesztése és népszerűsítése közös programokkal.