Úszik az adósságban az egészségügy – elérte az 50 milliárd forintot a tartozás
2025.07.24
Ősszel adósságrendezésre lesz szükség a kórházakban, mert még mindig a beszállítók viselik a legnagyobb pénzügyi kockázatot, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak.
Lassult a kórházi adósságok növekedése, de nem állt meg, ez derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataiból. A magyar kórházak és háttérintézményeik június végén 31 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt, az egyetemi klinikákkal együtt a tartozásállomány 49,2 milliárd forintot ért el, mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.
Felidézte, hogy egy hónappal korábban május végén 47,7 milliárd forinttal tartoztak az intézmények a beszállítóknak. Az államkincstár azt közölte, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett 553 intézményből mind teljesítette kötelezettségét. Az adós intézmények száma 186 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 85 intézmény rendelkezett.
Az egyetemi klinikák tartozásai összesen 18,2 milliárd forintra rúgnak június végén:
a Debreceni Egyetem 6,1 milliárd forintot;
a Pécsi Tudományegyetem 5,1 milliárd forintot;
a Semmelweis Egyetem 0,9 milliárd forintot;
a Szegedi Tudományegyetem 6 milliárd forintot görget maga előtt.
Nyárra 50 milliárd forintra nőtt az adósság
Június végére egy hónap alatt "csak" 1,5 milliárd forinttal emelkedett az adósság, miközben áprilisról májusra pedig 6,7 milliárd forinttal nőtt a tartozásállomány.
Igazság szerint az idei évre biztosított 150 milliárd forintos pluszforrásnak pontosan ilyen, az adósság növekedését mérséklő szerepet kellene betöltenie
– fogalmazott Rásky László az Economxnak.
Hozzátette: a kisebb mértékű növekedés konkrét okairól az adatok alapján nem lehet sokat tudni, de a következők feltételezhetők. A 60 napos fizetési határidő miatt a rendelések hatása elhúzódva jelentkezik – tehát a mostani kisebb növekedés oka a beszerzések hónapokkal ezelőtti visszaesése. Ez valószínűleg összefügg a nyári időszakkal, de azzal is, hogy a kórházak feltételezhetően az év első három hónapjában növelték a készleteiket. Talán azért, hogy valamennyire kivédjék az idei infláció negatív hatásait – fogalmazott a főtitkár.
Ugyanakkor a tolerálható adósság – ez évi maximum 80 milliárd forint lehet – bevezetésével az intézményvezetőknek is jobban oda kell figyelniük a tartozásállomány alakulására, különösen a 60 napon túl lejárt kötelezettségekre. Ez a korábbiaknál is feszesebb gazdálkodási kötelezettséget ró a kórházakra, de nem kizárt, hogy teljesítményt visszafogó hatása is van – mondta az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Még mindig a beszállítók viselik a legnagyobb kockázatot
Az orvostechnikai beszállítók is érzik a 150 milliárd forintos pluszforrás jótékony hatásait. Erről egyébként tavaly döntöttek a parlamentben, és az intézmények havi 12,5 milliárd forintos bontásban kapják meg ezt az összeget.
Ugyanakkor Rásky László hangsúlyozta, hogy továbbra is komoly kockázati tényezőt jelent a tolerálható adósság magas szintje.
Nem beszélve arról, hogy szakmai körökből is egyre gyakrabban hallani, hogy a teljesítmény drasztikus visszafogása nélkül – ami pedig nem érdeke sem a betegeknek, sem a finanszírozónak – az intézményrendszer valószínűleg nem fogja tudni tartani a tolerálható adósságként meghatározott 80 milliárd forintot – árulta el a szektorban hallható háttérinformációkat a szakértő.
Kiemelte, hogy a tartozások volumene ugyan kevesebb, mint tavaly ilyenkor, – 2024 nyarán már bőven 80 milliárd forint feletti volt a kórházakban felhalmozódott tartozásállomány – az elmúlt két és fél év történései és hatásai miatt a beszállítók számára ez a mérték nem elfogadható, még akkor sem, ha az adósságmentes működés bár elvárható lenne, de arra a realitások szintjén egyelőre nincs kilátás.
Arról is beszélt lapunknak, hogy a jövő évi költségvetésben újabb 80 milliárd forint beépülő forrás szerepel, ami az adósságnövekedés mérséklését szolgálja.
Cél a 60 napon túli tartozások leszorítása
Május végén egyeztettek a Belügyminisztériumban (BM) a Lengyel László helyettes államtitkár vezette Kórházi Adósságkezelés Munkacsoportban. Az egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár azt mondta, hogy a BM célja az, hogy a pluszforrások révén a 60 napon túl lejárt tartozásállomány megszűnjön, vagy legalábbis minimális legyen.
Jelenleg az egyetemi klinikák 60 napon túli tartozásairól vannak adatai az OSZ-nek:
a Debreceni Egyetem lejárt adósságainak 4 százaléka 60 napon túli;
a Semmelweis Egyetemnél ez az arány 5 százalék körüli;
a Pécsi Tudományegyetem esetében 10 százalék;
a Szegedi Tudományegyetemen pedig a tartozások 13 százaléka meghaladja a 60 napot.
Kérdésre válaszolva a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kirúgott főigazgatójával Kiss Zsolttal kapcsolatban Rásky László kiemelte: hogy miközben az elmúlt egy-két évben a BM illetékes vezetői nem győzték hangsúlyozni, hogy eltökélt szándékuk a NEAK biztosítói szerepének erősítése, a valóságban ez nem történt meg. Az orvostechnikai ágazatban az volt az érzésük, hogy a NEAK a Pénzügyminisztérium meghosszabbított keze, és a legfőbb feladata a közkiadások sokszor érthetetlen visszafogása. Kiss Zsolt pedig ezzel ellentétes álláspontot képviselt. Eltávolításával ismét a szakmai szempontok szenvedtek vereséget – fogalmazott Rásky László.
Pintér Sándor felmentette Kiss Zsoltot, a NEAK főigazgatóját
2025.07.15
Pintér Sándor belügyminiszter 2025. július 15. hatállyal felmentéssel megszüntette Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatójának kormányzati szolgálati jogviszonyát.
A tárcavezető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatói feladatkörének ellátásával 2025. július 16-ától Kőrösi László főigazgató-helyettest bízta meg – áll a Belügyminisztérium kedden este kiadott közleményében.
A döntésről beszámoló cikkek kiemelik, hogy annak okát a tárcavezető nem közölte, és további részleteket sem közöltek az intézkedés hátteréről.
A hvg.hu kérdésére a BM azt írta, hogy „a felmentést a munkáltatónak nem kell indokolnia. Kőrösi László korábban a volt főigazgató szervezetszerű helyetteseként dolgozott, a főigazgatói feladatkör ellátásával a miniszter megbízta. A főigazgatói kinevezésről a miniszter a megfelelő időben dönt, arról a közvéleményt tájékoztatjuk”.
Kiss Zsolt - aki a VG szerint a magyar egészségügy egyik kulcsembere, 1996-tól három éven át az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), Gyógyító-Megelőző Ellátási Főosztályán dolgozott megbízási szerződéses jogviszonnyal. 1999-től 2002-ig osztályvezető, majd 2002-től kilenc évig ugyanitt főosztályvezető volt. 2011-től 2014-ig a Stratégiai Elemzési Főosztály vezetője. 2014-től 2017-ig a stratégiai és szakigazgatási főigazgató-helyettese az OEP-nek. 2017-től a NEAK főigazgató-helyettese, 2018-tól pedig Kásler Miklós a NEAK főigazgatójának nevezi ki, írja az Economx.
A NEAK alapító okirata szerint a szervezet látja el a kötelező társadalombiztosítás rendszerében, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, egészségbiztosítási ellátások nyújtása és igénybevétele céljából szükséges, az Egészségbiztosítási Alap kezelésével, pénzügyi elszámolásaival, illetve az ebből fakadó adatszolgáltatási kötelezettségeivel, valamint az egészségbiztosítási nyilvántartások vezetésével, továbbá a természetbeni ellátások finanszírozásával és ártámogatásával kapcsolatos feladatokat, olvasható a Telexen.
Forrás: medicalonline.hu - BM OS
Várhelyi Olivér egészségügyi biztos rekordidő alatt akarja átírni az uniós egészségpolitika alapjait
2025.07.03
Várhelyi Olivér egészségügyi biztos rekordidő alatt akarja átírni az uniós egészségpolitika alapjait – reformtervei a gyógyszeripartól a klinikai vizsgálatokig mindenre kiterjednek. Miközben az iparág az elsietett törvénykezéstől tart, Brüsszelben nyáron sem lesz uborkaszezon – számolt be a Politico. Brüsszelben ez a nyári, feszített munka nagyjából szentségtörésnek tart.
Várhelyi Olivér egészségügyi biztos 2025 végéig radikális reformokat akar végrehajtani az EU egészségügyi szabályozásában, beleértve a gyógyszeripari csomag lezárását, egy új Biotech törvény beterjesztését, a Kritikus Gyógyszerek Törvény elfogadását, valamint az orvostechnikai eszközök és klinikai vizsgálatok szabályainak módosítását.
Az intézkedések az új Life Sciences Strategy részei, melyek célja, hogy az EU visszaszerezze vezető szerepét a biotechnológiai kutatásban és gyógyszerfejlesztésben.
Különös figyelmet kap az orvostechnikai szektor, amelyet az elhúzódó engedélyeztetések, drága megfelelőségi eljárások és piaci bizonytalanságok sújtanak. Várhelyi szerint „teljes körű átalakításra” van szükség még az idei évben. A klinikai vizsgálatok szabályain is egyszerűsítést tervez, több országot átfogó vizsgálatok és mesterséges intelligencia alkalmazása érdekében.
A Biotech Act esetében a stratégia hivatalosan 2026-os céldátumot jelöl meg, de Várhelyi továbbra is 2025-ös elfogadásban bízik.
Az iparági szereplők, például az EuropaBio, viszont figyelmeztetnek: a jogszabály „csak egyszer készülhet el jól”, ezért inkább átgondolt, hosszú távon működő megoldást várnak.
A biztos által diktált tempó több szereplő szerint túlságosan gyors: a Kritikus Gyógyszerek Törvényt például már a kinevezése utáni 100 napon belül beterjesztette, hatásvizsgálat nélkül. A nyári időszakban is teljes gőzzel dolgozik a DG SANTE, amely így minden bizonnyal Brüsszel legforgalmasabb uniós irodája lesz az augusztusi szünet idején. Ráadásul a Bizottságban szentségtöréssel ér fel, hogy nyáron is ilyen feszített munkára kötelezik a dolgozókat.
Forrás: portfolio.hu, 2025.július 3. - Politico
Rétvári: Jövőre 3919 milliárd forint jut az egészségügyre
2025.06.25
Az idei forrásoknál 280 milliárd forinttal több, 3919 milliárd forint jut 2026-ban az egészségügyre, mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára szerdán Vácon.
Rétvári Bence a Váci Jávorszky Ödön Kórház Semmelweis-napi ünnepségén az egészségügy fejlesztése egyik legfontosabb lépéseként beszélt a hálapénz eltörléséről, rámutatva, azt csak jelentős béremelés mellett lehetett végrehajtani. Hozzátette: a megbecsülés mellett fontos az is, hogy megfelelő számú orvos álljon rendelkezésre. Az elmúlt másfél évtizedben, amikor a kormány megkezdte működését, 100 ezer emberre 287 orvos jutott, most már 347, közölte.
Rétvári Bence azt mondta, hogy a váci kórháznak vannak olyan részei, amelyek az 50 évvel ezelőtti állapotot tükrözik, ezért még idejében döntött a kormány arról, hogy 1,6 milliárd forintot fordít a rendelő belső részeinek felújítására, a környező települések polgármesterei pedig úgy döntöttek, hogy 250 millió forint forrást biztosítanak további épületrészek felújítására. Így a következő 10 hónapban sok minden más mellett megújul a bejárati rész, új automata ajtó érkezik, és egy légfüggönnyel sikerül majd a klimatizálást is megoldani. Hozzátette, hogy a porta, a betegirányító pult is teljesen megújul, a folyosók új burkolatot kapnak, kifestik az épület mind a négy szintjét. A lépcsőház nyílászárói megújulnak a radiátorokkal együtt, miként az elektromos hálózat is, és új tűzjelző rendszert építenek ki, új információs táblák érkeznek, és 50 méter hosszú járda épül, amely a buszmegállót és a rendelőket köti össze.
Forrás: weborvos.hu, 2025. június 25.
18 milliárdot költött a kormány kórházi légtechnika korszerűsítésére
2025.06.19
Jelenleg is zajlik hárommilliárd forintos kerettel egy hűtéskorszerűsítési program, 26 helyen dolgoznak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság munkatársai.
Már 18 milliárd forintot költött a kormány kórházi légtechnikai rendszerek korszerűsítésére - jelentette ki a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára szerdán Székesfehérváron, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban.
Takács Péter kiemelte: a 2017-ben megkezdett kórházi légtechnika korszerűsítési program 18 milliárd forintos fejlesztéseibe nem tartoznak bele az új építésű beruházások, csak a régebbi kórházi épületekben végzett hűtési és csíramentes levegőt biztosító légtechnikai rendszerek cseréje, illetve korszerűsítése.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egy kórházi klímarendszer nem olyan, mint a háztartási, abban komoly szűrőrendszerek vannak, amelyek kiszűrik a vírusokat, baktériumokat a befújt levegőből. Takács Péter jelezte: a kórházakban a kiemelt kezelőhelyiségekben kell biztosítani megfelelő hőmérsékletet és csíramentes levegőt, ezek a műtők, az intenzív osztályok és a szakmaspecifikus - például sztrókos vagy kardiológiai - őrzők. Az egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott: aki azt mondja, hogy minden egyes kórház minden egyes várótermében, betegszobájában, orvosi szobájában kötelező légkondicionálást biztosítani, vagy súlyos tévedésben van, vagy nem ért hozzá, vagy "politikai okból ferdíti el az igazságot, és oszt meg a lakossággal olyan információkat, amelyek alkalmasak a kórházak, a közszolgáltatások elleni hergelésre".
Németországban az intenzív osztályoknak csupán 60 százaléka légkondicionált, ez az arány Magyarországon több mint 90 százalék - mondta. Emlékeztetett: a kormányzás kezdetén az összes kiemelt kezelőhelyiség 56 százaléka volt légkondicionált. Ez most 96 százalék, és a maradékban is folyamatban van a kiépítés - hangsúlyozta.
Közölte: jelenleg is zajlik hárommilliárd forintos kerettel egy hűtéskorszerűsítési program, 26 helyen dolgoznak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) munkatársai. Idén modernizálták a fővárosi Uzsoki utcai kórház és a balassagyarmati intenzív osztály klímáját, és a székesfehérvári kórház régi épületén is jelentős korszerűsítés történt, folyadékhűtő csere - sorolta.
Takács Péter számításai szerint az extrém hőhullámok idején idén is lehet működési zavar, hiszen az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában hárommillió négyzetméternyi kórház van. Ahogy egy étteremben, egy bankban egy postán megállhat a légkondicionáló, megállhat a kórházban is - emelte ki.
Ezért KEF költségvetéséből elkülönítettek egy havaria ellátási keretet, így rövid időn belül neki tudnak látni a probléma megoldásának, az egészségügyi személyzet pedig rendelkezik egy protokollal arra, hogyan kell ilyenkor átszervezni az ellátást.
Takács Péter felidézte, hogy tavaly, amikor a Tisza Párt képviselői "és az őket kiszolgáló baloldali sajtó" hecckampányt indított a kórházak ellen, szenzációként tálalták azt, hogy néhány műtét elmaradt az extrém hőhullámok idején. Tavaly július közepétől szeptember közepéig 64 ezer tervezett műtéti beavatkozásból mindössze 192-t kellett elhalasztani, ami kevesebb, mint három ezrelék - ismertette.
Olyan műtétek, beavatkozások nem maradnak el, amelyek sürgősséggel elvégzendők - jelentette ki Takács Péter.
Az egészségügyi államtitkár tájékoztatása szerint jelenleg is van egy műszaki hiba a Jahn Ferenc kórházban, amit Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője úgy állított be, hogy hetekig-hónapokig eltart majd. Takács Péter közölte: a légszűrő rendszerek működtek, a levegőhűtő berendezésben kellett alkatrészt cserélni, így várhatóan már szerda délután helyreáll a klimatizálás.
Takács Péter felszólította az ellenzéki politikusokat "és az őket kiszolgáló sajtót", hogy fejezzék be a kórházak elleni hecckampányt, a magyar egészségügyi dolgozók és műszaki szakemberek sokkal több tiszteletet érdemelnek.
Bakos Gábor, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója beszámolt arról, hogy intézményük legnagyobb épületének tetejére öt új folyadékhűtő került, így több mint ötszáz betegellátó ágyon lesz megoldva a klimatizáció. Jelenleg a próbaüzem zajlik - mondta.
Tervben van további épületek klimatizációja is, de addig is átszervezéssel meg tudják oldani azt, hogy ha bárhol klimatizációs probléma lép fel, akut műtét semmiképp nem marad el.
Forrás: weborvos.hu, 2025. június 19. - MTI
Már április végén felhalmozták a kórházak a tolerálható adósság felét
2025.06.03
Megvan a friss kórházi adósságadat és nem túl rózsás a helyzet, mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Április végén 40 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel az intézményekben.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint április végén az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány az egészségügyi intézményekben 24,5 milliárd forint volt. Az egyetemi klinikákkal együtt pedig már elérte a 40 milliárd forintot is a intézményekben felhalmozódott kifizetetlen számlák összege, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Ez pedig azt jelenti, hogy az egész évben tolerálható adósság fele már áprilisban teljesült. Korábban Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, 2025-ben az intézmények tolerálható adóssága maximum 80 milliárd forint lehet.
Egy hónappal korábban március végén, ahogy arról lapunk írt elsőként 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak az intézmények. Az látszik az április végi adatokból is, hogy az egyetemi klinikák halmozták fel továbbra is a legtöbb adósságot.
A négy egyetemi klinika tartozásállománya április végén így alakult:
Szegedi Tudományegyetem: 5,9 milliárd forint;
Semmelweis Egyetem: 1 milliárd forint;
Debreceni Egyetem: 4,5 milliárd forint;
Pécsi Tudományegyetem: 4,2 milliárd forint;
Csökkent az adósság, de nem rózsás a helyzet
Az adósságállomány csökkenés egyértelműen a 150 milliárd forint plusz forrásnak köszönhető, ami havi 12,5 milliárd forintonként érkezik az egészségügyi ellátórendszerbe és ez rendkívüli eredmény – mondta lapunknak Rásky László.
Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy a pluszforrás csak részben szolgálta a beszállítók felé fennálló tartozás kifizetését.
Áprilisban 50 milliárd forint érkezett a rendszerbe, és ha azt feltételezzük, hogy márciusban extrém módon, 20 milliárd forinttal nőtt az adósság, akkor is 30 milliárd alatt kellett volna, hogy maradjon az összes tartozás április végére, ehhez képest 40 milliárd forintra rúgott a kifizetetlen számlák végösszege
– mondta a szakember.
Rásky László kitért arra is, hogy pár hete újabb egyeztetésen vettek részt az orvostechnikai beszállítók a Belügyminisztériumban, a Lengyel László vezette Kórházi Adósságkezelő Munkacsoport tartott ülést. Úgy fogalmazott az OSZ főtitkára, hogy konstruktív megbeszélés volt. Azzal a kormányzat is tisztában van, hogy az idei költségvetésben szereplő plusz 150 milliárd forint, ami havonta 12,5 milliárd forintonként érkezik a kórházakba, nem lesz elég az idén keletkező adósság teljes rendezésére. Ugyanakkor a kormány nem számol év közbeni konszolidációval.
Egyelőre a plusz forrás felhasználására nem született született vonatkozó miniszteri utasítás, az egészségpolitika más módon, a tolerálható adósság révén kívánja kordában tartani a tartozásokat.
Javult a fizetési morál
Az idei pluszforrás-juttatás egyik deklarált célja, hogy az egészségpolitikai irányítás a 60 napon túl lejárt tartozásállományt a minimálisra csökkentse. Rásky László szerint ez a valóságban azt jelenti, hogy a számlázás és a tényleges fizetés közötti időszak hossza lehetőleg ne haladja meg a 120 napot, mivel az egészségügyben a fizetési határidő a számla kiállításától számított 60 nap – ehhez jön még maximum 60 nap késedelmes fizetés. Ha azt nézzük, hogy korábban a tényleges fizetés átlagos ideje meghaladta a 180 napot, ez jelentős javulást jelent majd a rendszerben.
Rásky László szerint a február végéig lezajlott konszolidációval a kormány és az intézmények rendezték a tavaly év végi tartozásokat. Az április végi adatokból pedig az látszik, hogy a 60 napon túl lejárt tartozásállomány minimalizálása sok intézményben sikerrel járt.
Ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy mire számítanak az idei évben, elérheti-e ismét a kórházak adóssága a 100 milliárd forintot Rásky László azt válaszolta, hogy az adósság keletkezésének felszámolása többlépcsős folyamat, a jelenlegi modellben minden kórház kapott egy tervszámot, amit tolerálható adósságnak neveznek. Ivády Vilmos, egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának mesteroktatója erről lapunknak is beszélt. A szakember szerint éves szinten akár 20-30 milliárd forintra is csökkenthető az egészségügyi intézményekben a tartozás egy új szemléletű adósságkezelési rendszer segítségével.
De az orvostechnikai beszállítók számára a Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár által bejelentett 80 milliárd forintos összágazati tolerálható adósság nem fogadható el.
Rásky László úgy fogalmazott lapunknak, hogy abban egyeztek meg Belügyminisztériummal, hogy folyamatosan és kölcsönösen monitorozzák az adósságállomány alakulását, és ha szükséges, a kormány beavatkozik.
Az idei évi nyárral kapcsolatban az OSZ főtitkára megjegyezte: a nyári időszaknak mindig van teljesítmény visszafogó hatása, ez valószínűleg az idei évben is így lesz. Ugyanakkor egyelőre “fekete doboz” például a költségnövekedésekből az árakban érvényesíthető mérték, azaz, hogy mekkora drágulás tud megjelenni a kórházakban, mert az infláció az orvostechnikai eszközöknél is megjelent, és bár jellemzően az általános infláció alatt marad, termékkörönként itt jelentős eltérések is lehetnek.
Úgy fogalmazott, hogy még egyáltalán nem látják biztosítva azt, hogy a havi 12,5 milliárd forint tudja-e kompenzálni a hónapról hónapra jelentkező adósságnövekedést. Azt ma teljes bizonyossággal nem lehet megjósolni, hogy a kórházi eszközbeszállítóknak mekkora összeget kell meghitelezni a magyar egészségügyi ellátórendszer számára 2025-ben is – tette hozzá Rásky László.
Forrás: economx.hu, 2025.június 3. - Koncsek Rita
Nyugdíjba megy Müller Cecília, Surján Orsolya az új országos tisztifőorvos
2025.05.31
Egycsapásra szerette meg az ország, most egy ország köszöni a szolgálatát. Boldog nyugdíjas éveket kívánunk, Cecília! – írja a Facebookon Orbán Viktor.
Június 1-jétől Surján Orsolya látja el az országos tisztifőorvosi feladatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) élén, közölte a honlapján a szervezet.
Azt írták: Müller Cecília, az NNGYK országos tisztifőorvosa hosszú és eredményes szakmai pályafutását követően május 31-én nyugdíjba vonul. Az országos tisztifőorvosi feladatokat június 1-jétől Surján Orsolya látja el, aki korábban helyettes országos tisztifőorvosként dolgozott.
Surján Orsolya több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a járványügy, a népegészségügy, a hatósági feladatellátás és az egészségpolitika területén. 2001 óta az egészségügyi ágazat különböző területein dolgozott, többek között kórházhigiénikusként, infektológusként, megyei tisztifőorvosként. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, majd az Országos Közegészségügyi Intézmény vezetője volt, így népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok területén egyaránt mély és átfogó tapasztalatot szerzett.
A közlés szerint az új országos tisztifőorvos közegészségügyi helyettese Szabó Enikő, a gyógyszerészeti helyettes Pálffyné Poór Rita, egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes Torma Albert.
Müller Cecília 2018 októberétől állt az NNGYK jogelődje, majd a gyógyszerhatósággal összevont intézmény élén. Vezetése alatt az intézmény meghatározó szerepet töltött be a Covid-19 világjárvány elleni védekezésben, valamint számos közegészségügyi és gyógyszerészeti fejlesztést koordinált. Munkássága hozzájárult a közegészségügyi és járványügyi rendszer biztonságához, és hosszú távú hatást gyakorolt az ágazatra, írták.
Müller Cecília nyugállományba vonulása alkalmából Pintér Sándor belügyminiszter elismerését és köszönetét fejezte ki a több évtizedes, kimagasló szakmai tevékenységéért.
Forrás: weborvos.hu, 2025. május 31. - MTI, Magyar Nemzet
Ebből Nobel-díj lehet: itt a magyar csoda, amely legyőzheti a rákot
2025.05.16
Peták István, a Genomate Health alapítója orvoskutatóként munkatársaival olyan mesterségesintelligencia-alapú szoftvert alkotott, amely forradalmasíthatja a daganatos betegségek kezelését – most pedig bejelentette, hogy 2 millió dollár friss tőkével meghódítják vele az amerikai piacot. „A mesterséges intelligencia alkalmazása a személyre szabott kezelések megtervezésében történelmi mérföldkő az emberiség történetében” – mondta a szakember az Indexnek, aki szerint ennek jelentősége hasonló lehet, mint amikor két évtizede megfejtették az emberi genomot. Szerinte hamarosan úgy beszélünk majd a rákról, ahogy ma a lepráról – egy olyan betegségként, ami évszázadokig gyilkolt, aztán végleg legyőztük.
Peták István a Genome Health megalapításakor nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a daganatos betegségek személyre szabott kezelésének forradalmasítását egy olyan mesterséges intelligencia segítségével, ami pontosan tudja, melyik betegnek milyen célzott terápiára van szüksége.
„Ez egy mérföldkő az emberiség történetében. Nagyon hosszú út, mire minden daganatos beteget meggyógyítunk, de ez a végső célunk”
– fogalmazott az Indexnek Peták István. A kutató az Everest meghódításához hasonlította a kihívást: „Bár a cél távolinak tűnik, fokozatosan, táborról táborra haladva elérhető.”
A bejelentéskor Peták azt is elárulta, hogy 2 millió dollár befektetést szereztek a kereskedelmi fázis finanszírozására, és nemrég nevezték ki az amerikai piacot meghódító vezérigazgatót. „Nabil Hafez különleges szakember, aki tagja volt annak a csapatnak, amely 2003-ban befejezte a Human Genome projektet. Húsz éve azon dolgozik, hogy ebből a felfedezésből valódi társadalmi haszon szülessen” – mondta el az alapító kutató.
Peták István felfedezése hatalmas jelentőséggel bír, olyannyira, hogy lapunknak az év elején adott interjújában Palkovics László kormánybiztos őt jelölte meg a Nobel-díj egyik várományosaként. Emlékezetes, hogy Palkovics az elsők között jósolta meg Krausz Ferenc Nobel-díját is, amikor ebben még kevesen hittek.
Az emberi géntérképtől a személyre szabott digitális diagnózisig
A történet kezdetét Peták István 2003-ra teszi, amikor az emberiség először fejtette meg az emberi genom teljes kódját. „Ez egy ugrás volt, mivel megismertük a szervezetünk alaprajzát. Olyan ez, mint amikor egy meghibásodott autó műszaki rajzát megnézzük – ettől kezdve tudjuk, mi romlott el benne” – szemléltette a kutató.
A következő áttörés 2008-ban jött az új generációs szekvenálással. Peták csapata pionírként alkalmazta ezt a technológiát a rák gyógyításában. Hamar szembesültek azonban a kihívással, kiderült, hogy több száz lehetséges génnek a hatmillió mutációja közül bármelyik okozhatja a problémát, ami így olyan, mintha tűt keresnének a szénakazalban.
Ez az a pont, ahol az ember már képtelen feldolgozni a rengeteg lehetséges meghibásodási lehetőséget, és szükségszerűen érkeztünk el a mesterséges intelligencia bevetéséhez. „Ahogy az autószerelők is egy idő után egyre inkább elkezdtek használni hibakereső szoftvereket, az onkológiában is megjelenik most az a szoftver, amit az orvos le tud futtatni a daganat genomján” – magyarázta Peták.
Magyar innováció a világ élvonalában
A magyar cég 2022-ben született, amikor Peták István az Oncompass spinout vállalataként megalapította a Genomate-et. „Korábban már 5 millió dollár befektetést kaptunk a termékfejlesztésre és a kutatási szakaszra” – említette a szakember. Az egyik fő befektető egy igazi különlegesség: olyan szilícium-völgyi angyal befektető, aki Magyarországon találta meg a párját és Budapestre költözött.
Az úttörő magyar technológia hamarosan felkeltette a Mayo Klinika mesterségesintelligencia-platformjának a figyelmét is, amely a világ egyik legrangosabb egészségügyi intézménye. „Ők a híd a mindennapi orvoslás és az új innováció között” – jegyezte meg Peták István.
A magyar cég tudatosan építette jelenlétét Bostonban, amely a biotechnológiai innovációk fellegvára. „Mivel komolyan gondolom, hogy amit csinálunk, az tényleg világújdonság, ezért Bostonban jelen kell lennünk, mert ott van a legnagyobb verseny is” – magyarázta a stratégiát. A Mayo Klinika mesterségesintelligencia-platformjának vezetője elismeréssel szólt a magyar fejlesztésről: a Genomate a legnehezebb orvosi problémát oldja meg, ami az emberiség egyik legnagyobb vágya – a személyre szabott orvoslás.
Az algoritmus, amely életeket ment
Peták István úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia elképesztő forradalmat hoz a gyógyításba. „A legnagyobb paradigmaváltás az lesz, hogy olyan algoritmusokat tudunk használni, amelyek személyre szabott kezelési terveket készítenek.”
Ez a változás óriási ugrás az orvoslás eddigi történetében. Korábban az orvosok az emberi test működésével kapcsolatos tudásuk és személyes tapasztalatukon alapuló tudás alapján gyógyítottak, majd jött az evidenciaalapú orvoslás, ahol statisztikai alapon, nagy betegcsoportokon tanulmányozták a gyógyszerek hatását.
A személyre szabott medicina azonban egy teljesen új dimenziót nyit.
„Amikor a Curie Intézet onkológusai által végzett klinikai vizsgálat adatain elemezték, és a rendszer hatékonyságát validálták, akkor 17 százalékról 69 százalékra ugrott a terápiás sikerráta a rendszer által nem javasolt és a javasolt kezelések között” – mondta el büszkén az eredményeket Peták István. A Genomate szoftvere képes feltérképezni a beteg daganatának egyedi genetikai hibáit, és meghatározni, hogy melyik célzott gyógyszerhez tartozik a legtöbb tudományos bizonyíték a rendszer szerint.
Jön a versenyfutás a rákgyógyításban: a nyertes az emberiség lesz
Bár a rák egyre gyakoribb betegség és már a 65 év alattiak vezető haláloka, Peták István optimista a jövőt illetően:
„Jó hírem van: nyerésre állunk a rákkal szemben, csak föl kell gyorsítani a fejlődést.”
Paradox módon a daganatos betegek számának növekedése részben éppen annak az eredménye, hogy egyre több beteg túléli a kezeléseket.
Most a betegek 10-15 százalékának tudunk olyan célzott gyógyszert adni, ami tartósan hatásos. Ezek a betegek már hosszú évekre daganatmentessé válhatnak áttétes daganat esetén is
– magyarázta. A nagy áttörést az hozhatja el, ha ezek a kezelések minden beteg számára elérhetővé válnak – és Peták szerint éppen ez az, amiben a mesterséges intelligencia segíthet. Merész jövőképet is felvázolt: hamarosan úgy beszélünk majd a rákról, ahogy ma a lepráról – egy olyan betegségként, ami évszázadokig gyilkolt, aztán végleg legyőztük.
Az exkluzív gyógyszerektől az elérhető kezelésekig
Peták István kendőzetlenül beszélt az egészségügy egyik legnagyobb problémájáról: a költségekről, és emiatt a magas árakról. „283 ezer dollár (102 millió forint) egy új célzott gyógyszer kezelési költsége – ez nem fenntartható.” Szerinte még az Egyesült Államok sem képes hosszú távon finanszírozni ezt a modellt.
„Tehát radikálisan csökkenteni kell a költségeket ahhoz, hogy ténylegesen hozzáférjenek a betegek.
Ez eszméletlen frusztráció. És ez már az elmúlt években látszott a folyosókon, erről beszélgettek az onkológusok a konferenciákon is, hogy most már tényleg itt vagyunk a megoldás kapujánál, és tényleg az a kérdés, hogy nem bírjuk kifizetni?"
A magas árak hátterében álló okokat is elmagyarázta: „Nagyon sok gyógyszer klinikai kutatásai során milliárd dollárok égnek el. A gyógyszer kifejlesztése után 20 év a szabadalmi védettség, de mire piacra kerül, gyakran csak 2-3 év marad a megtérülésre.” Ráadásul egy sikeres gyógyszer árába beépítik annak a másik 90-100 gyógyszernek a költségét is, ami elbukott és nem jutott el a piacra. A szakértő szerint a mesterséges intelligencia felgyorsíthatja a gyógyszerkutatást, így jelentősen olcsóbbá válhatnak a személyre szabott gyógyszerek.
Digitális ikrek és valódi gyógyulás: itt kopogtat a jövő
Peták István szerint a Genomate már most kész a gyakorlati alkalmazásra. A folyamat egy részletes molekuláris diagnosztikai vizsgálattal kezdődik, majd a szoftver elemzi az eredményeket és személyre szabottan felsorolja a terápiás lehetőségeket a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján az orvos számára.
A jövő még ennél is izgalmasabb. Virtuális sejtek, digitális ikrek készülnek, amelyeken gyógyszereket lehet tesztelni.
„Ha van egy elromlott autó, mindenféle alkatrészeket cserélünk benne, de mi letesztelhetjük, lemodellezhetjük, hogy ettől tényleg megjavulna-e, mielőtt ténylegesen hozzányúlnánk az autóhoz” – magyarázta.
A végső cél, hogy minden betegnél automatikusan legyen teljes genomvizsgálat, és utána már tényleg csak mint egy appot kelljen lefuttatni a diagnosztikai szoftvert. Peták szerint ez nem évtizedek, hanem csak évek kérdése.
„Magyarország a személyre szabott orvoslásnak a bölcsője, a szülőhazája”
– mondta büszkén a szakember. Emlékeztetett, hogy innen indult ki többször is már a személyre szabott orvoslás forradalma, és ez most is így lesz, valamint hozzátette: „Szeretném megköszönni csodálatos munkatársaimnak, befektetőinknek, sok orvosnak, kutatónak, akikkel együtt dolgoztunk az elmúlt évtizedben Magyarországon és szerte a világon. Köszönöm a betegeknek, akik bíznak bennünk és inspirálnak, hogy tovább dolgozzunk a megoldáson.”
Peták István mostani bejelentésére Washingtonban, a SelectUSA Summit konferencián került sor, amelyet május 11–15. között rendezett meg az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma. A rendezvényen több mint 5000 résztvevő van jelen, 96 országból és az USA minden tagállamából.
Palkovics László, Magyarország mesterségesintelligencia-kormánybiztosa így nyilatkozott a bejelentés után:
Büszkék vagyunk magyar tudósainkra, köztük sok Nobel-díjasra. Dr. Peták István már számos hazai és nemzetközi innovációs díjat nyert. Meggyőződésünk, hogy ő és csapata hozzák el a következő tudományos áttörést az orvostudományban: az AI úttörő alkalmazását a rákbetegek személyre szabott terápiájában.
Peták István februárban nagyinterjút adott lapunknak, amelyben többek között arról is beszélt, hogy megelőzhetjük-e a rákot. Cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Forrás: index.hu,2025 május 13. - Rádi Balázs
Megszólalt az adatguru: hamarosan eldől, merre halad a magyar egészségügy hajója
2025.05.12
Hatalmas adatvagyonnal rendelkezik a magyar egészségügy, de az a gond, hogy a szabályozás 19-dik századi, ami nem találkozik a 21-dik századi matekkal, fogalmazott Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja, a Harvard Egyetem tudományos munkatársa a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.
Össze kell szedjük magunkat, mert a digitális egészségügyben hihetetlen nagy adatvagyonnal rendelkezünk, de ezeket nem tudjuk még jól gyűjteni, az adatvagyontól az alkalmazásvagyon irányába kell elmozdulni Magyarországnak, mondta Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja, a Harvard Egyetem tudományos munkatársa a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.
Példaként említette, hogy úgy kell tekinteni az adatra, mint az olajra, nekünk nem a nyersolajjal kell kereskedni, hanem benzinkút hálózatot kell létrehoznunk. Hozzátette: a rendszerképességi narratívát kellene erősíteni Magyarországnak is. Gond, hogy a szabályozás 19-dik századi, ami nem találkozik a 21-dik századi matekkal, fogalmazott a szakember.
Az adatokat akcióba kell hozni
Kiemelte: hamarosan kormányhatározatok és a jogalkotás mentén eldől, hogy milyen irányba megy az egészségügyi adatvagyon hajója Magyarországon.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatait (EESZT) nagyon sokan irigylik Magyarországtól, a rendszer létrehozása több mint 21 milliárd forintba került, mondta Szócska Miklós. Jelenleg komoly adatlábnyomokkal rendelkezünk, példaként említette, hogy már 24 kórház tölt adatokat a vastagbélrákos betegek szövetmintából és a Debreceni Egyetemmel pedig arról tárgyalnak, hogy a méhnyakrákos betegek adatait is kezdjék egy strukturáltan gyűjteni és kerüljön fel az adatfelhőbe.
El kell érni azt az állapotot, hogy egy adatlábnyomból betegutat optimatizáljunk
– tette hozzá Szócska Miklós.
Fontos, hogy jelzési és előrejelzési képessége legyen az egészségügynek. Például a háziorvosoknál jelenjen meg egy figyelmeztetés, hogy a körzetébe tartozó betegnek milyen szűrővizsgálaton kellene részt vennie, vagy, hogy melyik védőoltásra lenne szüksége. Esetleg azt is lássa a háziorvos, hogy a betege nem váltotta ki a gyógyszerét, amit esetleg a magas vérnyomására írt fel.
Szólt arról is, hogy a mesterséges intelligencia (AI) segítségével már 100 millió pdf-ben feltöltött laborleletből 60 milliót lefordított, és már keresést is eszközölhetnek a leletekben az orvosok. Korábban ezekben a pdf-dokumentumokban nem tudtak keresést indítani a szakemberek.
Felhívta a figyelmet az adatguru arra is, hogy elképesztő, hogy milyen lehetőségeink vannak az egységes adatplatformok segítségével, de a sebességre és az agilitásra van szükség, mert különben adatgyarmatok leszünk.
A gyógyszergyártóknak alapvetően anonimizált betegadatokra van szükségük, és fontos, hogy trendeket is láthassanak, mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke a konferencián egy kerekasztal beszélgetés keretében. Mindenkinek közös érdeke, hogy úgy tudják ezeket az adatokat felhasználni, hogy biztonságosak legyenek, mind a betegek és az állam számára is, és hasznosíthatóak legyenek a gyógyszercégek számára azért, hogy betegeket tudjanak gyógyítani – emelte ki Szalóki Katalin. A gyógyszeripari szereplőknek azért érdeke, hogy az egészségügyi rendszer hatékonyan működjön, mert akkor oda megy a pénz, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Megszületett az uniós szabályozás
Az idén márciusban elfogadott európai egészségügyi adattérrel kapcsolatban Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte, nagyon sok feladat vár Magyarországra, négy évünk van arra, hogy a jogszabályi kereteket megteremtsük.
Az uniós szabályozásról Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája is beszélt a konferenciáján. Azt mondta az uniós szabályozásról, hogy a tagállamok számára 28 végrehajtási rendelet jelent, az országoknak ki kell építeni az adattérhez szükséges infrastruktúrákat, erről itt írtunk bővebben.
Az európai egészségügyi adattérről szóló rendelet célja, hogy közös keretrendszert hozzon létre az elektronikus egészségügyi adatok felhasználására és cseréjére az egész EU-ban.
Az adattér segítségével az egyének könnyebben hozzáférhetnek a személyes elektronikus egészségügyi adataikhoz és nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak felettük; a jogszabály egyúttal lehetővé teszi bizonyos adatok további felhasználását, amennyiben erre közérdekből, szakpolitikai intézkedések vagy döntéshozatal céljából, illetve tudományos kutatási célból van szükség.
Az uniós szabályozás olyan, az egészségüggyel kapcsolatos adatkörnyezet kialakítását teszi lehetővé, amely támogatja a digitális egészségügyi szolgáltatások és termékek egységes piacát. Emellett a rendelet létrehozza az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek harmonizált jogi és műszaki keretét, előmozdítva az interoperabilitást, az innovációt és a belső piac zavartalan működését.
Párbeszédre és bizalomra van szükség
Az adatok tisztaságára, minőségére folyamatosan figyelni kell, ennek része, hogy az akkreditációs tevékenységet szigorítani kell, mondta Szőllőssy Gyula, az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ adatmenedzsment igazgatója.
A klinikummal az ellátókkal párbeszédet kell kialakítani a beteg szempontjából, hívta fel a figyelmet Egyed Bálint, a Semmelweis Egyetem gyermekonkológusa. Mindenki minőségi betegellátást akar megvalósítani, a cél, hogy még biztonságosabb legyen az ellátórendszer. Óriási jelenleg a szakadék az orvosok és a fejlesztő informatikusok között, utalt azokra az ápolástámogató rendszerekre (ÁTR), amiket a fekvőbeteg osztályokon használnak majd a kórházak, ápolók és az orvosok is.
Forrás: economx.hu, 2025.május 11. - Koncsek Rita
Ismét kísért az egészségügy ősellensége: friss számok érkeztek
2025.04.25
Márciusban 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak az intézmények. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak elmondta: a márciusi 12 milliárd forintos emelkedés rendkívül magas szám. De már látszik a fény az alagút végén, mivel az eszközbeszállítók arról számoltak be, hogy április második felében megkezdődött az adósságok rendezése.
Néhány napos csúszással pénteken jelent meg a március végi kórházi adósságadat a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján. Az egészségügyi intézményekben 39,4 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel a gazdasági vezetők íróasztalán. Csakhogy ez még nem a teljes kép.
Március végén a lejárt összes kórházi adósság 57 milliárd forint volt, erről Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója beszélt a Magyar Kórházszövetség április közepén megrendezett konferenciáján. Ebben az adatsorban már benne vannak azok az egyetemi klinikák is, amelyeknek a modellváltás miatt nem kell a MÁK-nak minden hónapban adatot szolgáltatniuk.
Az egyetemi klinikák március végi adósságai:
Semmelweis Egyetem: 0,9 milliárd forint;
Debreceni Egyetem: 6,8 milliárd forint;
Pécsi Tudományegyetem: 4,6 milliárd forint;
Szegedi Tudományegyetem: 6 milliárd forint;
Az államkincstár március végi adatai szerint az adatszolgáltatásra kötelezett 552 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma 185 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 72 intézmény rendelkezett.
Egy hónap alatt 12 milliárdos emelkedés
Egy hónappal korábban, február végén 45 milliárd forinttal tartoztak az intézmények a beszállítóiknak, erről itt írtunk bővebben.
Az idei év elején pedig még hatalmas tartozások miatt aggódhattak a kórházvezetők. Január végén még 86,4 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a betegellátók a MÁK adatai szerint, az egyetemi klinikákkal együtt pedig 123,9 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóiknak.
Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a január és a február mindig kiugró adósságnövekedéssel jár
– mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
A márciusi 12 milliárd forintos emelkedés is rendkívül magas szám – bár a NEAK számításai szerint tavaly havonta átlagosan 13,9 milliárddal nőtt a lejárt tartozásállomány.
A kórházi beszállítók érdekeit képviselő főtitkár szerint, mivel a kormány az idei évtől havi plusz 12,5 milliárd forinttal emeli a kórházak finanszírozását, akkor a 12 milliárd akár még kedvező adatnak is tűnhet. A források elosztásának elve az eddigi legjobb és legigazságosabb, ugyanis a teljesítmény díjazását korrigálta a kormányzat – mondta Rásky László. Más kérdés, hogy a pluszforrás valóban új helyzetet teremt: várhatóan minden intézménynek gördülékenyebb lesz a gazdálkodása, de ez nem lesz mindenhol egységes. Kérdés, hogy a „tolerálható adósság” számonkérése hogyan fog történni. A tolerálható adósság mértékéről Takács Péter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján azt mondta, ez évi 80 milliárd forint körüli összeget jelent. Az OSZ főtitkára kockázatosnak tartja, ha a pluszforrást vagy annak egy részét egyes intézmények nem a tartozások kifizetésére, hanem egyéb célokra, esetleg tartalékolásra fordítják, a régi reflexek alapján. De, ha ezt az országos kórházi főigazgató (OKFŐ) figyeli, számonkéri, akkor valóban jobb lehet az intézmények helyzete.
Ráadásul a havi 12,5 milliárd forint plusz forrás első kifizetése idén január helyett áprilisban történt meg, mégpedig visszamenőlegesen, január-április hónapokra – tette hozzá a Rásky László.
Ugyanakkor az OSZ tagvállalatainak vezetői jó hírekről számoltak be, mert április második felében elindultak az utalások és megérkeztek a kórházaktól a kifizetetlen számlák végösszegei, mondta a szövetség főtitkára.
Most azért alacsonyabb a kórházak adóssága, mert az év második hónapjában volt egy jelentős adósságrendezés. A legutóbbi, februári kórházkonszolidáció során 96,4 milliárd forintot fizettek ki az intézményeknek. 2024-ben pedig összesen 150 milliárd forintot úgy fizetett ki a NEAK a kórházak számára, hogy utólagosan számlákat egyenlített ki.
Nem ellátást finanszíroztak, tartozásokat egyenlítettek ki – hívta fel a figyelmet Kiss Zsolt Mátraházán a Kórházszövetség kongresszusán. A egészségbiztosító főigazgatója szerint ami eddig történt, az a csúnya múlt. Úgy fogalmazott a Kórházszövetség konferenciáján, HOGY ősellenség a kórházi tartozás. Meg kell oldani, hogy a betegek ellátását a valós értékeken finanszírozzák az intézmények számára.
Kórházi adósságok alakulása 2025. február és márciusa között (milliárd forint)
Február Március
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei kórház 1,6 2,05
Bajcsy-Zsilinszky Kórház 1 1,2
Honvédkórház 2,7 3,2
Fejér Vármegyei Szent György Kórház 1 1,1
Győri Petz Aladár Kórház 0,8 1,1
Országos Onkológiai Intézet 1,5 1,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórház 1,6 2,05
A legfrissebb államkincstári adatokból jól látszik, hogy hol a legégetőbb a helyzet. A toplista élén az Észak-Pesti Centrumkórház, közismertebb nevén a Honvédkórház áll, 3,2 milliárd forint tartozással. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei oktatókórházak 2,05-2,05 milliárd forintot görgetnek maguk előtt. Az Országos Onkológia Intézetben a MÁK adatok szerint a februári 1,5 milliárd forintról már 1,7 milliárd forintra nőtt a tartozások összege.
Folyamatosan monitorozzák a tartozásállományt
Rásky László arra a kérdésre, hogy idén is szükség lesz-e év közbeni kórház konszolidációra, azt válaszolta: azt az egészségügyi politikusok is elismerik, hogy az idei költségvetésben szereplő plusz 150 milliárd forint, ami havonta 12,5 milliárd forintonként érkezik a kórházakba, az nem lesz elég az idén keletkező adósság teljes rendezésére. Biztosan lesz idén is év közben lejárt tartozásállomány.
Nyilván jó lenne, ha ezt év közben rendezné a kormány, ám mivel a kisujjukat nyújtották, nem kívánjuk az egész karjukat, mert nem lenne reális, különösen ebben a költségvetési helyzetben
– fogalmazott az OSZ főtitkára.
Hozzátette: folyamatosan nyomon követik a pluszforrás mellett, hogy ténylegesen mekkora adósság keletkezik az intézményekben. Ha ez meghaladja majd a 25-30 milliárd forintot, akkor az OSZ biztosan kérni fogja az évközi adósságrendezést, mondta Rásky László.
Forrás: economx.hu, 2025. április 25. - Koncsek Rita
Felújított kórházak, rövidülő várólisták: átalakulóban az egészségügy
2025.04.17
Takács Péter szerint az egészségüggyel kapcsolatos közbeszéd negativitása természetes, és nem eléggé hangsúlyosak az eredmények.
Ezúttal Takács Péter egészségügyi államtitkár volt G. Fodor Gábor vendége a Mozgásban című műsorban. A beszélgetésben szó volt arról, az államtitkár miért választotta az orvoslás helyett a politikát, illetve kiderült, hogy Takács Pétert egy Orbán Viktorral való találkozás is inspirálta fiatalkorában, írja a magyarnemzet.hu.
A műsorban Takács Péter elmondta, az egészségüggyel kapcsolatos közbeszéd negativitása alapvetően természetes, ugyanakkor az elmúlt évtizedek eredményei nem eléggé hangsúlyosan vannak kiemelve.
Amikor a külföldi kollégáimmal beszélek, rendszerint megkérdezem tőlük, hogy elegendő forrás áll-e a rendelkezésükre. A válasz pedig minden alkalommal a nem, ugyanis nincs annyi pénz, ami valójában elég lenne az egészségügyre. Mindig lehet újabb beruházásokat végrehajtani – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, Magyarország egy kórházcentrikus szocialista típusú egészségügyi rendszerrel rendelkezik, amelyben a prevenciónak korábban szinte semmilyen helye nem volt.
Egy ciklus nem elég a prevencióval kapcsolatos programok végrehajtására. Vannak olyan programok, amelyet még az elődöm kezdett el, és én fejezek be – tette hozzá az államtitkár. Kiemelte, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral közösen most sikerült megvalósítani egy olyan tervet, amelynek eredményeként a közoktatásban is hatékonyabbá válhat a megelőzés.
G. Fodor Gábor kérdésére válaszolva, miszerint mi volt az elmúlt másfél évtized három legnagyobb eredménye, Takács Péter elmondta, az első a nem dohányzók védelméről szóló törvény, amely egy évtizeddel előzte meg a korát.
Vannak olyan európai országok, amelyek most azon gondolkoznak, hogy ki lehet-e tiltani a dohányzókat a kocsmákból. Nálunk ez már rég megvalósult – tette hozzá a politikus.
Takács másodikként a gyógyszertámogatási rendszert hozta fel, amelynek eredményeként a támogatott gyógyszerek körével minden terápia elérhetővé vált, mindeközben pedig nagyon szigorú standardokat alkalmaznak a gyógyszertámogatások körével kapcsolatban.
A harmadik eredmény pedig az egészségügy digitalizációja volt, amelynek eredményeként 3,5 millió egészségablak-felhasználó van már Magyarországon. Ezzel kapcsolatban Takács Péter egy példán keresztül bemutatta, Németországban a mai napig nincs a magyarhoz hasonló online időpontfoglaló rendszer.
Szintén hatalmas eredményként értékelte Takács Péter a hálapénz eltörlését. „Bolsi taktika, hogy a társadalom felsőbb osztályait zülleszd le, vele együtt pedig lezüllik a teljes társadalom. Na ez történt a rendszerváltás előtt, amikor egy borravalós szakmát csináltak az orvoslásból” – jelentette ki a politikus. Hozzátette, a hálapénz kivezetése évente 360 milliárd forintba kerül, ugyanis bérrendezés kellett hozzá.
Továbbra is vannak problémák
Volt még olyan nagyon rossz állapotú kórház, amely a műszaki üzemeltetésre a társadalombiztosítótól származó bevételeinek a 16 százalékát fordította. Ehhez képest egy teljesen felújított kórházban ez a költség mindössze három százalék – emelte ki Takács Péter. Hozzátette, ezt a különbséget nyilvánvalóan nem tudták kigazdálkodni. Éppen ezért hozták létre az Országos Kórházi Főigazgatóságot, amelynek feladata a források és a feladatok egyenletes, hatékony elosztása.
A teljes információ a cikkben.
Forrás: weborvos.hu, 2025. április 17. - magyarnemzet.hu
Új elnöke van a Magyar Kórházszövetségnek
2025.04.09
Új elnök a Magyar Kórházszövetség élén: Dr. Tóth Gábor a bizalom, a szakmai hitelesség és a szakdolgozók iránti elkötelezettség híveként kezdi meg munkáját.
„Amikor orvosként elindultunk, letettük a Hippokratészi esküt. Én ezt azóta is iránytűnek tartom” – ezzel a gondolattal foglalja össze Dr. Tóth Gábor értékrendjét, akit a Magyar Kórházszövetség XXXVII. kongresszusán választottak meg a szakmai szervezet elnökének, s aki Velkey György Jánost váltja tisztségében. Az új elnök neve jól ismert a hazai egészségügyben: több mint három évtizedes klinikai és vezetői tapasztalattal rendelkező urológus szakorvos, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgató-főorvosa, aki munkája során mindig a betegbiztonság, az emberközpontúság és a szakmai minőség hármasára épített.
Dr. Tóth Gábor meggyőződése, hogy az egészségügy bizalmi rendszer. Vezetőként olyan értékeket tart irányadónak, mint a beteg ember feltétlen tisztelete, az orvosi és szakdolgozói hivatás megbecsülése, az elődök munkájának elismerése, valamint a folyamatos tanulás és tudásmegosztás. Elnökként célja, hogy a Kórházszövetség szakmai közösségként is erősödjön: olyan térként működjön, ahol a tagok megoszthatják egymással tapasztalataikat, jó gyakorlataikat, és közösen dolgozhatnak a betegellátás minőségének emelésén.
A Kórházszövetség jövőjét tekintve kiemelt feladatként kezeli a sikeres egészségfejlesztő kórházi program országos kiterjesztését, a szakdolgozói munka racionalizálását, valamint a fiatal, pályakezdő szakemberek pályán tartását és toborzását.
„Bízom a magyar egészségügyben – és hiszem, hogy ha egymás tudására és tapasztalataira építünk, nemcsak a rendszert, hanem a benne dolgozók és a betegek bizalmát is erősíteni tudjuk” – vallja az új elnök.
Dr. Tóth Gábor PhD több mint három évtizedes tapasztalattal rendelkező orvos, egészségügyi menedzser és kórházvezető. 2007 óta a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgató-főorvosa, emellett urológus és andrológus szakorvosként is praktizál.
Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen végezte, majd egészségügyi menedzsment- és integritásképzésen szerzett diplomát. 2022-ben szerezte meg PhD-fokozatát. Munkája során különös figyelmet fordít a betegbiztonság, a szakmai minőség és a humánum egyensúlyára.
Pályafutása során számos szakmai és állami kitüntetésben részesült, többek között megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, a Batthyány-Strattmann László-díjat és Baja Város díszpolgári címét.
Forrás: medicalonline, 2025. április 9. - MKSZ
Átalakítják a műveseállomások szervezeti felépítését, jön az NDK
2025.04.07
A Nemzei Dialízis Központ költségvetési szerv lesz, a változás fő célja, hogy lerövidítse a várólistákat.
Ahogy a hvg.hu már márciusban jelezte, a jelenlegi kft. helyébe egy költségvetési szerv lép. A péntek este megjelent kormányrendelet szerint a kormány célja a várólisták rövidítése, felszámolása, valamint az egészségügyi szolgáltatók likviditásának fenntartásáról való gondoskodás.
Ezért alakul központi költségvetési szervvé a Nemzeti Dialízis Központ Kft. és a tulajdonában álló Dialízis Ingatlanhasznosító Kft., „elősegítve a közszolgáltatások minőségének javítását és a nemzeti érdekek hatékonyabb érvényesítését”. A központ rövidítése NDK lesz – úgy látszik, a kormány szerint már kevesen vannak, akiknek erről az egykori Német Demokratikus Köztársaság jut eszébe. Az alapítás dátuma június 1., a mostani gazdasági társaságok június 30-ával szűnnek meg.
A „rendszerszerű finanszírozásba” többletforrások is érkeznek majd, illetve más egészségügyi elszámolási szabályok is változnak. A szürkehályog-műtétek várólistáiról bevont esetekre az alapdíj 130 százalékának és az elszámolható súlyszám szorzatának megfelelő finanszírozási díj számolható el.
Az ezen esetekre megállapított és visszaigazolt finanszírozási díj részét képező díjemelési összeg 80 százalékát az egészségügyi szolgáltató a bankszámláján történő jóváírást követő 60 napon belül köteles az ellátást végző orvosok és szakdolgozók díjazására fordítani, amely a kifizetőt terhelő adó- és járulékterheket is tartalmazza.
Erre a díjazásra az ellátást végző orvos és szakdolgozó az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben meghatározott illetményén felül jogosult. Hasonló szabályt vezetnek be a képalkotó diagnosztikai programhoz tartozó járóbeteg szakellátási szolgáltatások esetében, de ott 80 helyett 60 százalékot fordíthatnak a rés6zvevők díjazására.
A kormány arról is döntött, hogy a költségvetésben a gyógyító-megelőző ellátás összevont szakellátási előirányzatát 3,4 milliárd forinttal megemelik. Ennek forrását nem jelöli meg a határozat.
Forrás: hvg.hu, 2025. április 7. - Domány András
Az együttműködést segítő új kórházi információs platform készült
2025.03.24
A rendszerbe integrált mesterségesintelligencia-algoritmusok alkalmazása segítheti a terápiás események szervezését, ütemezését és lebonyolítását.
Az együttműködést segítő kórházi információs platform készült, az új rendszerrel az állami és a magánegészségügyi szolgáltatók hatékonyabban szervezhetik meg az ellátást, kezelhetőbbekké válnak az erőforrások, csökkenthetőek a várakozási idők és a költségek is optimalizálhatóak - közölte a megvalósító konzorcium szombaton az MTI-vel.
A fejlesztéssel az Asseco Central Europe Magyarország Zrt., a Dél-pesti Centrumkórház és a Pannon Egyetem együttműködésének azon célkitűzése is teljesült, hogy a legújabb - az ipar egyes területein már magabiztosan alkalmazott - technológiai innovációkat az egészségügyi ellátórendszer, és így a betegek szolgálatába állítsa - olvasható a projektről a cég által eljuttatott záróközleményben.
A tájékoztatás szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a "Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek" konstrukció keretében 700 millió forint támogatást ítélt meg a Kollaboratív kórházi információs platform projekt megvalósítására. A fejlesztés költsége a társaság által biztosított önerővel együtt csaknem 1,2 milliárd forint.
Az új, intelligens informatikai szoftver szakít a kórházi informatikai rendszerek megszokott adminisztrációs működési modelljével, orvosszakmai szempontok szerinti folyamatszemléletre építve segíti az adatalapú döntéshozatalt - ismertették.
Hozzáfűzték: a fejlesztők a szakszemélyzet és a betegek számára egyaránt elérhetővé tették és kiterjesztették a kórházi rendszer használatának határait, együttműködésben az eHealth rendszerekkel, köztük legfőképpen a Magyarországon már működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT).
"A rendszer túllépve a jelenlegi kereteken sokkal szorosabb és hatékonyabb együttműködést biztosít a páciens és az egészségügyi szolgáltató között, többek között egy új páciensportál, valamint a telemedicina rendszer beépítésének köszönhetően. Ezt a konzorcium az új rendszerrel már nemzetközi környezetben is tesztelte" - írták.
Rámutattak arra: a Pannon Egyetem és az Asseco közös fejlesztésének eredményeképpen a rendszerbe integrált mesterségesintelligencia-algoritmusok alkalmazása a jövőben segítheti a terápiás események szervezését, ütemezését és lebonyolítását.
Forrás: weborvos.hu, 2025. március 24. - MTI
Megalakult a Fogyatékosságügyi Tudományos Tanács
2025.03.07A fogyatékosságügy nem csupán szakpolitikai vagy szociális kérdés, hanem egy olyan terület, amely megköveteli a legmodernebb tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását - mondta Kósa Ádám fogyatékosságügyi államtitkár a Fogyatékosságügyi Tudományos Tanács (FTT) alakuló ülésén 2025. március 7-én Budapesten.
Az államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, az FTT kiemelt feladata lesz, hogy feltárja a fogyatékosságügy szempontjából releváns tudományos értékeket, szorgalmazza a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását, valamint olyan kutatási és fejlesztési javaslatokat fogalmazzon meg, amelyek előmozdítják a tervezési, végrehajtási és nyomon követési folyamatokat.
Kósa Ádám, úgy fogalmazott, egy olyan világért dolgozunk, amelyben minden ember teljes értékű tagja lehet a társadalomnak, ahol a fogyatékossággal élő személyek jogai és lehetőségei nem csupán papíron, hanem a mindennapokban is érvényesülnek. Ehhez elengedhetetlen a tudományos alapokra épülő szakpolitikai döntéshozatal, az innováció, a folyamatos fejlesztés és a releváns szakterületek együttműködése. Mint mondta, bízik benne, hogy a Fogyatékosságügyi Tudományos Tanács munkája nemcsak a szakmai közösség, hanem a fogyatékossággal élő emberek és családjaik számára is kézzelfogható eredményeket hoz.
A Fogyatékosságügyi Tudományos Tanács tagjai:
Elnök: Lovászy László PhD
Társadalom tudományok képviselői: Gombás Judit PhD, Hegedűs Hanga, Laoues-Czimbalmos Nóra PhD, Kertész Tamás PhD, Síkné Prof. Lányi Cecília, Molnár-Tóth Alinka PhD, Bernáth Csaba, Földesi Erzsébet, Joó Tamás PhD,
Természettudományok képviselői: Prof. Bedros J. Róbert, Jókai Erika PhD, Győriné Stefanik Krisztina PhD, Prof. Kullmann Lajos, Prof. Kovács Ilona, Mikics Éva PhD, Prof. Szarka András, Prof. Cserey György, Prof. Kacskovics Imre, Cserjési Renáta PhD, Laki Tamás PhD
Forrás: kormany.hu
Milliárdos mentőöv a kórházaknak: lépett a kormány
2025.02.06A kormány új rendeletet hirdetett ki, amely a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását szabja át gyökeresen, valamint további finanszírozott egészségügyi szakmákat határoztak meg. Emellett döntöttek a kórházi adósságok megtérítéséről is.
A csütörtök este a Magyar Közlönyben megjelent rendelet egyik legfontosabb eleme a működési támogatás bevezetése, amelyet az állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, valamint a klinikai központok kapnak meg.
A támogatás alapja az adott intézmény 2024. december 31-én fennálló, lejárt tartozásállománya, tehát lényegében ez adósságtörlesztés.
A támogatás összegét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) határozza meg, és a szervezet honlapján teszi közzé. A pénzügyi segítségnyújtás célja, hogy az egészségügyi intézmények fizetőképességét javítsa, elkerülve ezzel a súlyosabb pénzügyi nehézségeket.
A kapott pénz kizárólag meghatározott célokra használható fel. Az egészségügyi intézmények kötelesek elsőként az állam felé fennálló köztartozásaikat kiegyenlíteni, majd a beszállítói és egyéb lejárt tartozásaikat fedezni. A rendelet szigorúan tiltja a támogatás beruházásokra vagy fejlesztésekre való felhasználását, és nem engedi, hogy az előző évben már finanszírozott energiaköltségekhez fordítsák.
A támogatás felhasználását a kormányzati ellenőrzési szerv vizsgálja 2025. szeptember 30-ig. Ha szabálytalanságokat tárnak fel, az egészségügyért felelős miniszter dönt a visszafizetendő összegről és annak határidejéről.
Az esetleges visszafizetendő támogatás összegét a NEAK három egyenlő részletben vonja le az intézmény havi finanszírozásából, méghozzá a jegybanki alapkamat kétszeresével terhelve.
A rendelet további módosításokat is tartalmaz az egészségügyi finanszírozási rendszerben. A legfontosabb változások közé tartozik az Egészségbiztosítási Alapból történő támogatások újraelosztása.
Az idei évre szánt működési támogatás összege 96,4 milliárd forint, míg a teljes egészségügyi költségvetés meghaladja a 2800 milliárd forintot.
A háziorvosi és ügyeleti ellátás finanszírozása közel 300 milliárd forintot kap, a védőnői szolgálatok 27,3 milliárdot, a fogászati ellátás pedig 86,6 milliárdot. Az összevont szakellátás – amely magában foglalja a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátást – összesen több mint 900 milliárd forintos támogatásban részesül.
A rendelet módosította az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló kormányrendelet mellékletét is, amelyben új finanszírozott szakmákat határoztak meg.
Ezek között szerepel például
a pszichológiai lovasterápia,
a gyógypedagógiai lovaglás
a dietetika,
valamint az egészségbiztosítási orvostan is.
A kormányrendelet célja, hogy stabilabbá tegye az egészségügyi intézmények pénzügyi helyzetét, biztosítva a szükséges forrásokat a tartozások rendezésére. Azonban hosszú távon a finanszírozásnál továbbra is állandó kiigazításokra lehet szükség az adósság újabb felgyülemlésekor.
A kormány döntése mindenesetre rövid távon megkönnyítheti a kórházak és rendelők működését, csökkentve az adósságállományt és javítva az ellátás stabilitását.
Forrás: portfolio.hu, 2025. február 6. - Szabó Dániel
Még mindig az egészségügy aggasztja leginkább a magyarokat
2025.01.28A magyarok négyötöde szerint rossz irányba halad az ország, az egészségügy helyzeténél pedig már másfél éve nem találunk aggasztóbbat, írja a 24.hu.
A magyar lakosság 80 százaléka vélte úgy 2024 végén, hogy rossz irányba haladnak a dolgok az országban – derül ki az Ipsos Mi aggasztja a világot? című kutatás-sorozatának január közepén közzétett részéből, amelyet a 24.hu ismertet. Egy évvel korábban a magyarok 78 százaléka gondolta így, és bár a különbség hibahatáron (5 pont) belül van, az eredmény mindenképpen azt jelzi, hogy honfitársaink tavaly egyre rosszabbnak látták a helyzetüket.
A kutatásból kiderül az is, hogy az egyes területek mennyire aggasztják a magyarokat. Ezekből messze kiemelkedik az egészségügy, amely nem csak hazai, hanem nemzetközi szempontból is óriási problémát jelent a magyar lakosság számára: a többi országgal összehasonlítva Lengyelország áll a második helyen, de ott is „csak” 43 százalékos aggodalmat váltott ki. A mostani, 64 százalékos eredmény 13 ponttal rosszabb az előző évinél, ezt követi a korrupció 50 százalékkal, ami 6 ponttal magasabb a korábbi adatnál.
Az Ipsos megjegyzi, hogy Magyarországon már 16 hónapja folyamatosan az egészségügy áll az aggodalomra okot adó dolgok listájának élén, és bár úgy tűnik, hogy az infláció miatti aggodalom némileg csökkent, a többi területen nem történt jelentős változás.
Forrás: medicalonline, 2025.január 28. - 24.hu
A jövő hónapban csaknem 100 milliárd forinttal csökkenhet a kórházak tartozása
2025.01.23A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint december végére az orvosi egyetemek adósságaival együtt ismét 104 milliárd forintnyi lejárt számla gyűlt össze az egészségügyben.
2025 februárjában rendezhetik az egészségügyi intézmények a tavalyi év végére összegyűlt mintegy 104 milliárdos adósságukat.
A Belügyminisztérium honlapján megjelent egy kormányrendelet-tervezet az egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről. A javaslat szerint a kormány 96 milliárd forintnyi lejárt számla kiegyenlítésére juttatna forrást még februárban az egészségügynek, és a célra szánt összeget a hónap végéig ki is kellene fizetniük a hitelezőknek. A jogszabály-javaslat ezúttal is előírja a fizetési sorrendet, eszerint a piaci szállítók számláinak kiegyenlítése csak az állami köztartozások megfizetése után lehetséges. A jogszabály-tervezetet január 30-ig véleményezhetik az egészségügyi szervezetek.
Mint emlékezetes: tavaly havonta 14-15 milliárddal nőttek a kórházak kifizetetlen számlái. (Ez a növekmény 2023-ban még csak havonta átlagosan 3,7 milliárd volt.) A kormányzat a múlt évben háromszor is, összességében 143,4 milliárd forintnyi tartozást fizetett ki. Az első részletet, körülbelül 63,4 milliárd forintot május végéig kapták meg a kórházak, további 41,1 milliárdot júliusban, a harmadik adósságrendezés pedig novemberben történt.
A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint december végére az orvosi egyetemek adósságaival együtt ismét 104 milliárd forintnyi lejárt számla gyűlt össze az egészségügyben - mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára – aki azt is hozzátette: a beszállítók üdvözlik a mostani adósság kiegyenlítésről szóló friss javaslatot, annál is inkább mert a beszállítók a tavaly év végi konszolidációt gyakorlatilag meg sem érezték. Abból is ugyanis cégeikhez csak nagyon kevés jutott el. Emlékeztetett arra is, hogy az idei költségvetésben az eladósodás lassításra a döntéshozók 150 milliárd forint plusz forrást biztosítottak.
Az egészségügy finanszírozási gondjairól az elmúlt hetekben a Népszavának több szakértő (Kincses Gyula, Rékassy Balázs )is beszélt. A Magyar Orvosi Kamara pedig január 10-én gyakorlatilag egy segélykiáltást tett közzé. Ebben egyebek mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy a költségek töredékét sem fedező finanszírozás következménye a súlyos eladósodás és a betegek ellátatlansága. Mint írták: sok esetben az intézményvezetőknek nincs is más választásuk, mint visszafogni, korlátozni az ellátásokat. „Ez a helyzet abszurd, hiszen az egészségügyi intézmények alapvető célja a betegek ellátása – gazdasági szemszögből nézve azonban pont az alapcél teljesítése lehetetleníti el a működésüket”.
Forrás: nepszava.hu, 2025. január 23. - Danó Anna
Nagy Márton: 2024-ben nőtt az államadósság
2025.01.14Az új feladatokkal kibővült Nemzetgazdasági Minisztérium működését mutatta be keddi sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Megerősítette, hogy Hoffman Mihály lesz az Államadósság Kezelő Központ új vezére. Elismerte beszédében, hogy tavaly emelkedett a GDP-arányos államadósság.
Kérdésünkre kifejtette az államadósság emelkedésének elsődleges okait: ez a forint gyengülése volt, a rosszabb GDP-növekedés, valamint az Eximbank adósságának elszámolása. A nemzetgazdasági miniszter egyúttal adókönnyítéseket is előrevetített a kisebb vállalkozások számára. Azt is kiemelte, hogy nem hisz az áfacsökkentésben, mert ennek a hatását a kereskedelmi szereplők azonnali lenyelik. A kedd reggeli sajtóeseményen az is kiderült: a következő 1-2 hónapban a nemzetgazdasági miniszter a nagy összegeket megmozgató prémium magyar állampapír kérdésével is kiemelten foglalkozik. Ennek kapcsán fontosnak tartotta leszögezni: a magyar állam finanszírozása ebből a szempontból is biztosított.
Így fog működni az új NGM
Új minisztérium, gazdasági környezet és vállalati kihívások, erről a három témáról szeretnék beszélni - jelezte a sajtótájékoztató elején Nagy Márton. Pénzügyminisztérium 6 államtitkárából 3 maradt: NAV vezetője, Banai Péter Benő , Gerlaki Bence adóügyi államtitkár lett. A maradék 3 beolvadt a meglévő NGM államtitkárságokba - fejtette ki. Kevesebb államtitkársággal dolgozik az NGM, mint a két minisztérium külön-külön - tette hozzá.
Banai Péter Benő neve meglepetés lehet, hiszen Varga Mihály a jegybankelnöki bemutatkozásakor jövendő munkatársaként mutatta be, ebből arra lehetett következtetni, hogy Banai távozik költségvetési munkából. Nagy Márton mai bejelentése viszont megerősíti azokat az értesüléseket, ami szerint a 2026-os költségvetés előkészítését még Banai végzi, távozása ezután kerülhet szóba.
Banai Péter maga dönt arról, hogy hol dolgozik. Addig dolgozik az NGM-ben, amíg kíván és akkortól dolgozik az MNB-ben, amikor szeretne - fejtette ki később egy kérdésre válaszolva.
A múlt heti állománygyűlésen mindenkit biztosítottam arról, hogy további szervezeti átalakításokra nem kerül sor és a munka, ami folyt a Pénzügyminisztériumban, zajlik tovább.
Hoffman Mihály lesz az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója Kurali Zoltán távozásával - erősítette meg a napokban kiszivárgott információkat a miniszter.
A gazdasági kabinet megmarad és továbbra is Nagy Márton vezeti, de mostantól a költségvetési munkacsoport is ide tartozik, és ezáltal a miniszternek van vétójoga költségvetési kiadási ügyekben - fejtette ki. A stratégiai kabinetet továbbra is Gulyás Gergely vezeti.
A költségvetési munkacsoport nem a Gazdasági Kabinat döntéseit fogja felülvizsgálni, mert a kabinet munkája közben megszületik ez a döntés. Majd a Stratégiai Kabinet döntéseit tudja felülvizsgálni - magyarázta a miniszter.
Az egyes tárcák kiadási struktúráját másképp fogjuk kezelni, meg fog jelenni náluk a gazdaságpolitikai nézőpont. A pénzügyminiszter nem könyvelőként lép fel, hanem gazdaságpolitikusként - mondta.
Az államadósság tekintetében nem tudott csökkenni a mutató, 73,9% lehet
- ismerte el a miniszter, aki kiemelte: idén már ez is csökkenni fog a hiány mellett. Emlékezetes: 2023-ban 73,4% volt a GDP-arányos adósságráta, Nagy Márton mostani elmondása szerint ez 2024 végére 73,9-74%-ra emelkedhetett.
Nyílt, transzparens együttműködésre törekszik az új jegybankelnökkel. A vitáknak helye van, de azokat a szobákban kell lefolytatni - mondta. Az MNB stábja kiváló stáb, és Varga Mihály érkezésével más szemléletet vesz fel a stáb, ami a nyitottságot és a kooperációt illeti.
Gazdasági környezet
Tavaly a gazdasági növekedés 0,5-0,6% körül alakulhatott - mondta.
Szeptemberben elindult egy gazdasági fellendülés - értékelte. A családok helyzete is azóta javul jelentősen - mondta.
A 2025 a családok és a kkv-k éve és ez egy új szövetséget is jelent, ez a szövetség a 21 pontos akciótervben csapódik le.
A foglalkoztatás kiemelkedő, van egy átrendeződés a foglalkoztatás tekintetében, a kereskedelem jelentősen konszolidálódik. Itt a legnagyobb a munkaerővesztés, valamint a mezőgazdaságban. A piaci szolgáltatások szívják fel ezt a munkaerőt. Van tehát egy átalakulás a magyar munkaerőpiacon - értékelte a folyamatokat.
A reálbérek 9%-kal emelkedtek decemberben, idén ez 4-5% körül folytatódhat. Az inflációt lent fogjuk tartani - hangoztatta. A második félévben fog visszatérni az infláció 3% közelébe, nem januártól, hanem februártól indulhat be az infláció csökkenése - mondta.
A januárban tetőző infláció egybeesik az elemzői várakozásokkal. Ugyanakkor a ma megjelent, vártnál rosszabb decemberi inflációs adat (4,6%) után elképzelhető, hogy a csúcs közel lesz az 5%-hoz.
Kiemelte: a legkisebb jövedelemmel rendelkezők és az átlagot keresők esetén valósult meg a legmagasabb reálbéremelkedés. Ismertetése szerint 2024-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 82,1%-ának növekedett a reálkeresete. 2025-ben ez az arányszám az NGM várakozása szerint tovább emelkedhet. Még szélesebb körben valósulhat meg a reálkereset bővülése idén - mondta a tárcavezető.
Forrás: NGMForrás: NGM
Értékelése szerint a fogyasztás bővülése egyértelműen beindult, az első három negyedév teljesítménye alapján a magyar háztartások fogyasztásának növekedése az 5. legjobb az egész EU-ban. Decemberben lesz a kiskereskedelmi forgalomban egy visszaesés, mert 23. után egy hatnapos összefüggő ünnep volt, rendkívül sok ember utazott el belföldre, vagy külföldre. Emiatt speciális hónap lesz a decemberi hónap - magyarázta.
Később kérdésre válaszolva kiemelte: soha annyi magyar nem utazott külföldre december 23. után, mint 2024-ben történt.
A hazai turizmust a belföldi és a külföldi kereslet is húzza - tette hozzá.
Magyarországon a lakossági hitelállomány növekedés a 6. legerősebb volt tavaly az EU-ban - folytatta az adatok sorolását. 2025 is egy csúcsév lesz ebben a tekinteben - vetítette előre.
Forrás: NGM
A lakástranzakciók száma több mint harmadával emelkedett 2024-ben - emelte ki még a tavalyi évről.
A fellendülés szerinte idén tovább folytatódhat.
Beindult tehát a gazdasági fordulat, de még az elején vagyunk, hiszen a 21 pontos gazdasági akcióterv még nem éreztette hatását - jelezte a miniszter, aki szerint a kkv-k esetében a fordulat még várat magára.
A kulcs a hitelezési fordulat ezen a téren
- húzta alá. A legfontosabb a vállalatok életében a kereslet. Ha nincs kereslet, minek vegyen fel hitelt a vállalat - emelte ki az egyik legfontosabb kihívást. Külön szólt az 1+1-es kkv-beruházási lehetőségről, amely iránt az érdeklődés kiemelkedő.
Szükség lehet a jegybank segítségére is a hitelezési fordulatra a kkv-k esetében - vetítette előre.
A bankokra számít természetesen ezen a téren is.
KKV-szektor
A NAV, az NKFH hozzáállása változni fog. Az együttműködés a bizalomra fog épülni - vetítette előre az új terveket, melynek célja, hogy a kkv-k bizalma javuljon.
A kormány ígérete szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2025-ben is segít eligazodni - mondta a tárcavezető, aki felsorolta, hogy milyen automatizált szolgáltatások és online funkciók érhetőek el az adózók számára.
További irányokat vizsgál az adóegyszerűsítés terén az NGM - derült ki Nagy Márton szavaiból.
Az előlegbefizetést átgondolja a kormány és eltörli a helyi iparűzési adó esetében - mondta a miniszter. A prezentációból az derült ki, hogy az egyéni vállalkozók és mikrovállalkozások esetében lehet ez az egyszerűsítés.
Az értékhatárokat emelni fogja a minisztérium, az áfa alanyi adómentes határának emelése (18 millió forintra), valamint a kiva értékhatárának emelése (3-6 milliárd forint emelése, 5-10 milliárd forintra, 5 milliárd forintig belép, 10 milliárd forintnál kilép).
Az egyéni vállalkozók segítésére is ígétet tett a miniszter, adóadminisztráció csökkentést említett ezen a ponton.
Kérdések és válaszok
2023-ban a családok bérét megette az infláció, egy sokkon van túl a családok jó része. Ezért a legfontosabb ennek a helyreállítása. Ezt a veszteséget vissza kell adni. Azt gondoljuk, hogy a családok nagy részénél ezt sikerült visszaadni - mondta Nagy Márton egy kérdésre válaszolva. Szerinte ezért fontos a reálbérek alakulása és azon belül is a jövedelmi csoportoknál mi történik.
Soha annyi magyar nem utazott külföldre december 23. után, mint 2024-ben történt - tette hozzá.
A tavalyi negyedik negyedéves GDP-növekedés egy kis pozitív érték lehet, mind negyedéves, mind éves tekintetben - válaszolta egy másik kérdésre. A fogyasztás növekedése már megjelent az importadatokban - hívta fel a figyelmet.
A költségvetésben vannak fő számok, amik nem megmozdíthatók és ez igaz a tárcákra is, de az, hogy ez mire megy a választási évben, az nem mindegy. Struktúrát szeretnék látni minden tárcánál - mondta.
Fontos és hosszú egyeztetést folytattam a bankokkal. Állampapírpiac és vállalati hitelezés volt a két fő téma - felelte Nagy Márton a Portfolio kérdésére a múlt heti, bankokkal folytatott egyeztetéseiről. A PMÁP-ról is egyeztettek, hiszen annak értékesítése a bankoknál is elérhető, idén most sok lakossági befektető kérdés előtt áll. Karrierem során nem fordult elő, hogy ekkora lejárati volumen esett volna egy ilyen rövid időpontra és ennyi likviditás mozdult volna meg a rendszerben, a lakosság megtakarítása esetében.
Őrület lesz - jelezte a lejáró prémium magyar állampapírok kapcsán. Rengeteg ember rengeteg pénzéről van szó - mondta. Ha az állampapírt eladják a bankoknál a lakossági befektetők, akkor az a bankokhoz visszakerül és az ÁKK-nál van opció, hogy azt visszaveheti - magyarázta.
Arról is beszélt, hogy a múlt heti, bankokkal történt egyeztetésen a bankok állampapírvásárlásáról is szó volt, amivel csökkenthetik az adókötelezettségeiket.
A vállalati hitelezés terén szoros tárgyalások lesznek a bankokkal - mondta. Ezek már most pénteken elindulnak a Bankszövetséggel és érdemi programot várok - tette hozzá.
Az áfacsökkentésben nem hiszek, a kereskedelem ezt azonnal lenyeli
- fejtette ki kérdésre válaszolva Nagy Márton, ami arra vonatkozott, hogy van-e dolga a kormánynak az élelmiszerek áremelkedésének fékezésében. Feltette a kérdést: 5%-os lakásáfa, csökkentek az árak? Nem csökkentek szerinte, a kivitelezőket ösztönözte ez a lépés, hogy legyenek újlakás építések.
Az áfacsökkentés a boltokhoz kerül, aki ezt támogatja, az a kiskereskedelmi láncok profitját akarja növelni - tette hozzá.
Külön szólt arról is, hogy Donald Trump érkezése egyfajta game changer lesz. Ettől függetlenül számára a legfontosabb feladat, amivel foglalkozni fog a következő 1,5-2 hónapban, az a prémium magyar állampapírok ügye.
Július elejéig lesz 2026-os költségvetése az országnak
- húzta alá. Hozzátette: már nincs speciális év, megszokott év van, a nyári időszakban a parlament elé kerül a jövő évi költségvetés és ebben élesedhetnek 2026 januárjától az adókönnyítések.
A Portfolio érdeklődésére Nagy Márton arról is beszélt, hogy az új vendégmunkás-engedély kiadásának éves kvóta értéke 65 ezerről 35 ezer főre csökkent. Ennek makrogazdasági oka van alapvetően, több ember lépett be a munkaerőpiacra az elmúlt időszakban, például lett aktív a korábbi inaktív státuszából. A járműiparban sem megy annyira jól nemzetközi okok miatt - mondta a miniszter, utalva arra, hogy ezen a téren nem annyira feszes a munkaerőpiac.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a 35 ezres éves kvótából 20 ezer főt elvisz két csoport. A tavaly év végén beadott, de még el nem bírált engedélyek, valamint a megújítandó engedélyek. Megújításnak számít például az, ha valakinek lejár a 2 éves engedélye és 1 évvel szeretné meghosszabbítani. Ez az eset is a 35 ezres kvótából jön le. Szerinte ezért a szabad kvóta, amit a vendégmunkásokra fel lehet használni idén, az valójában inkább 10-15 ezer fő. Jelen esetben ez Grúziára, Örményországra és a Fülöp-szigetekre érvényes. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a kormány képes kezelni azt a helyzetet, hogy a vendégmunkások ne csak egyetlen országból érkezzenek, a belügyminiszternek van ezzel kapcsolatban korlátozási jogköre. Vagyis a gyakorlatban idén 10-15 ezer valóban új vendégmunkás érkezhet engedéllyel Magyarországra, ami a gyakorlatban nagyon csekély - értékelte.
Prémium magyar állampapír
Kifejezetten sok szó esett a prémium magyar állampapírok kérdéséről. Már több cikkben is beszámolt a Portfolio arról, hogy 3000 milliárd forint fogja keresni helyét a piacon a következő 1-2 hónapban.
Nagyon fontos kérdés a miniszter szerint, hogy a lejáró PMÁP és a PMÁP után kifizetett összegek hová fognak kerülni. Rengeteg pénz fog megmozdulni, a gazdaságpolitikával összhangban van az, ha ez a pénz az ingatlanpiacra megy. Nem cél az, hogy ez a pénz ne mozduljon meg, ez az első állításom - mondta.
A második állításom, hogy vannak olyan dolgok, amelyekre lehet reagálni és a gazdaságpolitika tud reagálni, ösztönözni kell azt, hogy hová csoportosítson át összegeket a lakosság. Ha bizonyos határokat átlép az átcsoportosítás, akkor szükség van kormányzati lépésekre - vetítette előre. Leszögezte: nem szeretnénk, hogy elhagyja a hazai bankrendszert ez a pénz.
Ha a lakosság továbbra is megtakarítani akarja ezt az összget, akkor ösztönzőket kell megnyitni, hogy a rendszeren belül maradjon az összeg - tette hozzá Nagy Márton, majd jelezte
van egy akcióterv a PMÁP-ot illetően,
amit viszont nem fog most ezen a pontonf feltárni. Utólag fog bebizonyosodni ugyanis, hogy szükséges volt-e alkalmazni az akciótervet, hogy bent maradjon ez a felszabaduló pénz a bankrendszerben és az államkincsátrban.
Naponta vizsgáljuk, hogy hová mentek ezek a pénzek és hová költi el a pénzét a lakosság
- jelezte Nagy Márton, hogy ez a minisztériumnál kiemelt feladat. Beszélt arról is, hogy több lehetősége van a lakossági megtakarítóknak ezen a téren. Ha a PMÁP-ból a pénz MÁP+-ba megy, az jó. Ha eltűnik a kincstárból, de megjelenik a bankrendszerben, akkor ez megint tud jó lenni. A private banking ügyfelek ha a lakossági állampapír-megtakarításaikat átteszik másik lakossági állampapírba, az is rendben van.
Ha túl sok lakossági állampapír visszaváltás történik, akkor le tud cskkkeni az állomány, ami finanszírozási problémát okoz, de most nincs ilyen probléma, mert a likviditás ott marad a PMÁP-ban a bankoknál - magyarázta. Ezzel előrevetítette, hogy az ÁKK ezen a ponton nem biztosan él majd az opciójával, hogy a lakossági állampapírokat elfogadja a bankoktól.
Ha a bankok együttműködnek, akkor mi is együttműködünk - vetítette előre egy kérdés kapcsán, amikor arról volt szó, hogy az ÁKK mennyire fog élni az opciójával, hogy visszaváltsa azokat a lakossági állampapírokat, amelyeket a lakossági befektetők a bankoknál vezetnek és visszaváltják.
Végső soron az is előállhat Nagy Márton szerint, hogy a bankok fogják jobban finanszírozni az államadósságot, a könyveikben bent maradó lakossági állampapírokkal.
Naponta vizsgáljuk, hogy hová mentek ezek a pénzek és hová költi el a pénzét a lakosság - jelezte.
Hozzátette azt is, hogy a bankoknál maradó lakossági állampapír nem számít bele abba az állományba, amivel lehet csökkenteni a banki különadók összegét. Szerinte nem érdekeltek a bankok abban, hogy csökkentsék állampapírállományukat, mert akkor a bankadót nem tudják csökkenteni és ez rontja a profitszámaikat.
Forrás: portfolio.hu, 2025. január 14. - Csiki Gergely
Takács Péter: Erős állami egészségügyben hiszünk
2025.01.09Az államtitkárt azzal az interjúval kapcsolatban kérdezte a Hír TV, amelyet a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke adott a Népszavának.
Szerencse, hogy Kincses Gyula állításai nem igazak, össze van kötve a köz- és a magánegészségügy, jelentette ki a Hír TVszerda esti műsorában a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára. Takács Pétert azzal az interjúval kapcsolatban kérdezték, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) volt elnöke adott a Népszavának. A köztestület korábbi vezetője többek közt arról beszélt, hogy széttöredezett az ellátórendszer, s egyre erősebben érezhető a humánerőforrás, ezen belül is a szakdolgozóhiány, valamint a köz- és a magánellátás viszonyának rendezetlensége, írja a lap.
Az államtitkár jelezte, a magánorvos is eléri minden beteg EESZT-jét, így az ott diagnosztizált előzményadatok is láthatóak. Beutalót a magánorvos nem tud adni, de a háziorvosához irányíthatja a pácienst, és a háziorvos az előzményadatok ismeretében, amit a magánorvos diagnosztizált, a megfelelő helyre tudja beutalni bármelyik magyar beteget. Bírálta Kincses Gyulát amiatt is, mert bevonná a magánszolgáltatókat a közfinanszírozásba, mivel a MOK előző elnöke Gyurcsány Ferencnek volt az államtitkára, és ezt az elképzelést „gőzerővel csinálták annak idején”. Mi robosztus és erős állami egészségügyben hiszünk, amelyik képes arra, hogy minden rászoruló magyar honfitársunk egészségügyi problémáját megoldja, fogalmazott.
Forrás: medicalonline, 2025.január 9.
Negyed évszázados teher sújtja a kórházakat: nem indul felhőtlenül a 2025-ös év
Kórházkonszolidáció ide vagy oda a százmilliárd forintot meghaladó összeg továbbra is nyomasztja a kórházigazgatók vállát. A Magyar Államkincstár (MÁK) december 23-án megjelent adósság-adatai szerint a kórházak és a hozzájuk tartozó járóbeteg-ellátók 94,3 milliárd forint adósságot görgetnek maguk előtt.
A négy orvosi egyetemi központnak és az egyházi fenntartású intézményeknek nem kell a Magyar Államkincstár felé adatot szolgáltatni, így jön ki a 127 milliárd forintos tartozás
– mondta a szakmai szövetség főtitkára.
A részletes adatokból az is látszik, hogy mivel a konszolidációs összegek utalványozásának határideje 2024. november 30-a volt, több intézmény már előbb megkapta a pluszforrást, és ugyan novemberben utaltak egyes beszállítóknak. De még így is a 2024-es évet 100 milliárd fölötti adóssággal zárták.
Durva adósságspirálban az egyetemek is:
a Semmelweis Egyetem 2,2 milliárd forintot;
a Debreceni Egyetem: 9,7 milliárd forintot;
a Pécsi Tudományegyetem: 10,7 milliárd forintot;
a Szegedi Tudományegyetem: 10,9 milliárd forint adósságok görget maga előtt.
Az államkincstár adatai szerint az adós intézmények száma november végén 247 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 105 intézmény rendelkezett. Rásky László ugyanakkor azt mondta lapunknak, hogy az általa képviselt orvostechnikai cégek többségének van fél évnél régebbi kintlévőség is, bár az egészségügyi kormányzat azt kommunikálja, hogy a tényleges átlagos fizetési határidő 110 és 120 nap között van.
Kivéreztetés zajlik
December közepén hívta fel a három legnagyobb orvostechnikai beszállító a kormány figyelmét arra, hogy kritikussá vált a helyzet, a kórházak eladósodása nem ágazati, hanem összkormányzati kérdés, így annak megoldása nem a szakminisztérium, hanem a kormány kezében van. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy kivéreztetik a kórházi beszállítókat, mondta akkor Rádai Tamás, a Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója, azon a sajtótájékoztatón, amin az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) részéről Rásky László főtitkár, és Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszterének (MEDIKLASZTER) főtitkára is részt vett.
Most Rásky László azt mondta lapunknak, bizakodó az idei évvel kapcsolatban, mert a költségvetésben szereplő 150 milliárd forintos pluszforrás mellett van egy ígéret arra, hogy az eddig felgyülemlett adósságokat év elején rendezik, amire 110 milliárd forintot szán a kormányzat.
Abban bíznak, hogy nem jön közbe semmi, és a cégek valóban megkapják ezt a pénzt. A főtitkár kiemelte, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerint is utóbbi összegek csak a termelődő adósság 60 százalékának rendezésére elegendők – vagy legalábbis 2024-ben, ennyire volt elég, és az infláció továbbra sem nulla –, ha a két összeg megérkezik az egészségügybe, és el is jut a kórházakon keresztül a beszállítókhoz, az talán stabilizálhatja a beszállító cégek gazdálkodási helyzetét.
A 2025-ös év nagy kérdésre Rásky László szerint egyrészt a bizalom helyreállítása, másrészt az, hogy a kormány tesz-e érdemi lépéseket a hazai orvostechnikai ipar megerősítése érdekében.
Habár vannak szolid bizakodásra okot adó fejlemények, a cégek továbbra is rendkívül óvatosak. A beszállítókat nemcsak az adóssághelyzet, hanem a közbeszerzések egyes negatív elemei, a technológia-befogadások nehézségei, a magyar gyártókat pedig az MDR-rendelet, vagyis az orvostechnikai eszközökre vonatkozó uniós szabályozás is rendkívüli feladatok és nehézségek elé állítja, fogalmazott a főtitkár.
Rásky László összességében úgy véli, hogy nem 2025 lesz a kitörés éve az egészségügyben.
Ha sikerül némileg könnyíteni a cégek helyzetén – például a finanszírozás tényleges javításával – már az is nagy eredménynek számítana.
Pozitívumként emelte ki Rásky László, hogy miniszteri biztos kapott az egészségipar. Láng Róberttel már egyeztettek is, a vele folytatott megbeszélésen elsősorban a finanszírozás javítása és gyártó cégek MDR-megfeleltetésének állami támogatása volt a fókuszban. A főtitkár azt mondta, a miniszteri biztos alaposan kidolgozott és megindokolt javaslatokat kért az orvostechnikai beszállítóktól.
Az év végi ajándék nem esett jól
Nem tudjuk, hogy kinek a fejéből pattant ki a kötszer-felírás további korlátozása, de az biztos, hogy az új intézkedések rendkívüli károkat fog okozni és évtizedekkel vethetik vissza a sebkezelést Magyarországon, fogalmazott Rásky László. A Magyar Közlöny december 20-i számában jelent meg, hogy a kötszerek havi felírható darabszámát 20-ról 15 darabra csökkentik. Rásky László azt mondta: az OSZ a jövőben monitorozni fogja a nehezen gyógyuló sebbel élő rászorulók állapotromlását és az alsóvégtag-amputációk számának alakulását, mivel az amputációk leggyakoribb oka a nehezen gyógyuló sebek nem időben történő illetve nem megfelelő kezelése.
A gyógyászati segédeszköz (gyse) ellátás kapcsán azt látják, hogy az ortopédcipő-ellátásban az elmúlt két évben feltárt szabálytalanságok nyomán egyesek most vérszemet kaptak, és különböző megszorításokkal próbálják helyettesíteni, pótolni az elmúlt 15 év elmaradt odafigyelését. Mindezt úgy, hogy a szeptember 1-jével kinevezett fogyatékosságügyi államtitkár egyik fő feladata a gyse-támogatási rendszer alapos vizsgálata és a költségvetés teherbírását is figyelembe vevő korrekciója, fejlesztése. Kérdés, mekkora mozgástere van az államtitkárnak, ha fiskális okokból bármikor belenyúlhat a kormány a gyse-támogatás szabályaiba.
A szakmai szervezet főtitkára szerint a változtatás miatt a súlyosabb állapotú betegek havi plusz kiadása könnyűszerrel meghaladhatja akár a tízezer forintot is.
Ma Magyarországon a kötszerre szoruló betegek száma eléri a húszezret. Ebben természetesen nincsenek benne azok, akik valamilyen okból el sem jutnak időben a kezelőorvoshoz, mondta Rásky László.
Forrás: economx.hu, 2025. január 3. - Koncsek Rita
Az állam fokozatosan kivérezteti a kórházi beszállítókat ETOSZ – MediKlaszter – Orvostechnikai Szövetség közleménye
2024.12.11A kórházak eladósodása nem ágazati, hanem összkormányzati kérdés, így annak megoldása nem a szakminisztérium, hanem a Kormány kezében van. A Kormány az elmúlt években bebizonyította, hogy rendkívüli helyzetekben képes rendkívüli intézkedésekkel kezelni a problémákat. A kórházi adósságoknál ez nem történt meg, illetve a hozott intézkedések nem elégségesek – mindez mára kritikus helyzetet eredményezett.
Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban az alacsony versenyképességet nevezte az európai gazdaság legnagyobb problémájának. Magyarország friss Versenyképességi Stratégiája a kiemelt stratégiai ágazatok közé sorolja az egészségipart. A versenyképesség alapvető feltétele a kiszámíthatóság, az üzleti szereplők egymás iránti bizalma. A kötelezettségek teljesítése nemcsak üzleti, de bizalmi kérdés is.
A kormányzati intézkedéseknek és a korábbi gazdasági konjunktúrának köszönhetően az elmúlt években rendkívüli módon nőttek az állam adó- és járulékbevételei. Ez azonban csak részlegesen jelent meg a gyógyítás finanszírozásában: az állam az intézmények dologi költségeinek növekedését nem finanszírozta.
Mindez oda vezet, hogy a magyar állam gazdaságilag kivérezteti a kórházi beszállítókat. A központi költségvetési szervek teljes tartozásállományán belül az egészségügyi intézmények részaránya évek óta 70-80% volt, ez mára közel 95% (2024. októberi adat).
A magyar gazdaságban a kormány erős bérfelzárkóztatást szeretne elérni az elkövetkező években. A kórházak alulfinanszírozásával az állam választásra kényszeríti a beszállítókat: bért fizessenek vagy áfát. A kifizetetlen kórházi tartozások nem csak a béremeléssel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket veszélyeztetik, hanem sok beszállítónál már a munkahelyeket is.
Az elmúlt időszakban az egészségügyi kormányzat sokat dolgozott az egészségfinanszírozás javítása érdekében. Ennek egyik fontos lépése, hogy a jövő évi költségvetés plusz 150 milliárd forintot biztosít a kórházi ellátásra. Ez egyrészt kevés a megoldáshoz: maga a szaktárca is kétszer ekkora pluszforrást tart indokoltnak. Másrészt a korábbi negatív tapasztalatok alapján kérdéses, hogy ebből az összegből mennyi jut el az orvostechnikai beszállítókhoz.
A késedelmi kamat és a behajtási költségátalány rendkívüli és fölösleges teher az intézményrendszeren. A kórházak folyamatosan kérik ezek elengedését. A reálgazdaságban nem kérdés, hogy ezek felszámíthatók, járnak a fizetési határidő letelte után. A kifizetetlen kórházi számlákat a beszállítók kénytelenek banki forrásból finanszírozni, márpedig ennek kamatterhét a bankok egyetlen kórházi beszállítónak sem hajlandóak elengedni.
2024-ben a Kormány többször biztosított többletforrást a kórházi konszolidációra, azonban a szállítók lejárt követeléseinek teljeskörű rendezése elmaradt. A legutóbbi adósságrendezési lépcső novemberben történt, ez a jelenleg fennálló adósságállomány egyharmadát sem fedezi. Paradox módon a kormányzat eközben az orvostechnikai eszközökhöz kapcsolódó hatósági eljárási díjak 33%-os emelését tervezi.
A magyar gyártókat azért is kiemelten sújtja a kórházi adóssághelyzet, mert az MDR-felkészülés rendkívüli pénzügyi terhet ró rájuk. Ehhez hozzáadódik az MDR-felkészülés kormányzati támogatásának hiánya, valamint az, hogy több orvostechnikai termékgyártó vállalkozás – pénzügyi és/vagy szakmai okok miatt – nem tudott auditori szerződést kötni a bejelentett szervezetek valamelyikével. Mindez leálló fejlesztésekhez, ezáltal az innovációs készségek romlásához és a piacképes termékek, szolgáltatások csökkenéséhez vezet. Ennek megfelelően szükségesnek ítéljük, hogy haladéktalanul készüljön – és az MDR rendelet szerint erre lehetőség van – nemzeti eltérési engedélyre vonatkozó szabályozás.
Az állam a saját működési zavarainak következményeit nem háríthatja másokra. Ha az állam az adófizetőktől elvárja a közterhek napra pontos teljesítését – melynek hiányában bírságol és késedelmi kamatot számít fel – akkor arról is gondoskodnia kell, hogy a közintézmények kiszámítható módon, határidőben fizessenek a vele szerződő vállalkozásoknak. Mindaddig, amíg a kórházak finanszírozása nem fedezi az egészségügyi ellátás tényleges költségeit, a kormánynak egyéb pénzügyi megoldásokkal kell garantálnia a kórházi beszállítókat megillető követelések kiegyenlítését. Ennek hiányában a stratégiailag kiemelt fontosságú hazai orvostechnikai szektor nem lesz képes hozzájárulni a versenyképesség és a bérszínvonal javítására vonatkozó kormányzati célokhoz.
Háttérinformáció
A közleményt kiadó három szervezet által képviselt vállalkozások a magyarországi kórházak orvostechnikai eszközigényének meghatározó részét lefedik.
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete az innovatív egészségügyi technológiai szektor érdekképviseleti szervezete. Az ETOSZ célja, hogy az orvostechnikai innováció eredményei elérhetőek legyenek a magyarországi betegek számára. Tagvállalatai között nemzetközileg elismert kórházi beszállítók, Magyarországon jelentős gyártási, kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok, továbbá közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató vállalkozások vannak.
Bővebb információ: www.etosz.org, dr. Rádai Tamás igazgató, tamas.radai@etosz.org
A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter államilag akkreditált innovációs klaszter, a tradicionális ugyanakkor high-tech, innovatív, exportképes medtech iparág képviselője, meghatározóan hazai tulajdonú kis-, közepes vállalkozások és egyetemek önkéntes szövetsége. A MediKlaszter célja, a 100 éves magyar orvostechnikai iparág képviselete, piaci versenyképességének növelése, az egészségipari innovációs környezet fejlesztése, szakmai hálózatépítéssel.MediKlaszter küldetése: biztonságos, az egészség megőrzését, a gyógyítást, és egészségügyi szolgáltatást végző dolgozók szakmai igényeit magas színvonalon kielégítő, nemzetközi mércével mérve is korszerű termékek és szolgáltatások biztosítása, az orvostechnikai műszergyártás-szolgáltatás területén, mindezt a hazai orvostechnikai iparág innovációs környezet fejlesztése, történelmi hagyományainak folytatása, kultúrájának megőrzése, ápolása, és felemelésével.
Bővebb információ: http://mediklaszter.eu/, Tóth Zsolt főtitkár, toth.zsolt@mediklaszter.hu
Az Orvostechnikai Szövetség hitvallása, hogy az orvostechnikai eszközök életet mentenek. A szövetség a fekvő- és járóbeteg-ellátást végző intézményeket kórházi orvostechnikai és képalkotó diagnosztikai eszközökkel, valamint gyógyászati segédeszközökkel ellátó, illetve a betegellátást informatikai szolgáltatásokkal segítő vállalkozásokat fogja össze és képviseli.Bővebb információ: www.osz.hu, Rásky László főtitkár, osz@osz.hu
Dráma a magyar kórházakban: műtéteket kell elhalasztani, mert nincs pénz eszközökre
2024.11.28Az ígértnél is kevesebbet, 39,4 milliárd forintot szán a kormány a kórházak adósságrendezésére. Ez a fennálló tartozások nagyjából egyharmadát fedezi. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a beszállítókat kivéreztették, a kórházakban pedig jelentős az eszközhiány, amit már a betegek is éreznek.
A műtétek 15-20 százalékát eszközhiány miatt halasztják el, a magyar tulajdonú beszállítók pedig utolsó tartalékaikat élik fel. Eközben a Pénzügyminisztérium jövő év elejére tolná a kórházak adósságrendezésének nagyobb részét, mondta híradónknak az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
„Egyre jellemzőbb, hogy a beszállítócégek azt mondják a kórházaknak a következő szállítás előtt, hogy csak akkor szállítom le, ha kifizeted a korábbi tartozásaidnak egy részét. Sajnos az a helyzet, és erről korábban már az egészségirányítás is beszámolt, hogy az intézményrendszernek, miután kifizeti hó elején a béreket, gyakorlatilag alig marad pénze” – magyarázta Rásky László.
A főtitkárnak több cégvezető is arról számolt be, hogy soha nem volt még ekkora kintlévőségük. A kórházak ugyanis szeptember óta nem fizetnek. A kormány a fennálló 200 milliárd forintos tartozásból idén két részletben, mintegy 104,5 milliárd forintnyit rendezett, de az egészségügyi intézmények adóssága havonta 14-15 milliárd forinttal nő. Az Orvostechnikai Szövetség felmérése szerint így október végén 120 milliárd forint volt a kórházak elmaradása.
Sürgető tehát egy harmadik, jelentősebb összegű adósságrendezés, erre októberben Takács Péter államtitkártól ígéretet is kaptak az egészségügyi intézmények. Eközben a napokban megjelent kormányrendelet szerint végül csak 39,4 milliárd forintot szánt a kormány az ágazatra, ami az elmaradásoknak mindössze egyharmadát fedezi. A kórházak adóssága kihat a teljes egészségügyi rendszerre, így a betegek ellátására is.
„Azt tapasztalják a betegek, hogy számos műtétre várólisták vannak, illetve, hogyha szakrendelőbe szeretnének menni, akkor sok esetben előjegyzési listák is vannak. Nem tudják, hogy hova kell bejelentkezniük, mikor kapnak időpontot, és ha időpontot kapnak, akkor lehet, hogy több hónapot kell várni, tehát az egész procedúra elhúzódhat, és súlyosabb állapotba kerülhetnek ellátásra” – fogalmazott Rékassy Balázs.
A megkérdezett szakértők azt mondták, nincs vita azt illetően, hogy az egészségügy rendkívül alulfinanszírozott. Míg az Európai Unióban átlagosan 3000-3500 eurót szánnak egy fő egészségügyi kiadására egy évben, addig Magyarországon ez az összeg 1800 euró.
Forrás: atv.hu, 2024. november 28.
Költségvetés: 330 milliárddal többet kap jövőre az egészségügy – de mire lesz ez elég?
2024.11.13Hétfőn nyújtotta be a pénzügyminiszter a parlament elé a 2025-ös költségvetést, amely jelentősen bővíti az egészségügyi ellátórendszer forrásait. Varga Mihály 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol élénkülő fogyasztás mellett, így a költségvetésben 3717 milliárd forint jut egészségügyre, 330 milliárd forinttal több, mint az idei összeg. Kérdés, mire lesz ez elég.
A benyújtott költségvetés bevezetőjében a pénzügyminszter emlékeztet arra, hogy 2010 óta a bérek tekintetében a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg. A dokumentumban úgy fogalmaznak: a két utolsó, baloldali kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege csaknem négy és félszeresére nő a 2025-ös költségvetés alapján.
Egészségügyi célokra több mint 3700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Ez 2500 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben. Tehát az egészségügyre fordított kiadások 2025-ben 3717 milliárdot tesznek ki, ami 330 milliárddal nagyobb, mint az idei előirányzat.
Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa az egészségügyre tervezett kiadásokat úgy kommentálta: a költségvetés tervezete makroszinten 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, ez azért lényeges, mert ez az érték nagyobb, mint az elemzői konszenzus (2,5–3 százalék)
A szakértő kiemelte: tekintettel arra, hogy a növekedés mértéke hatással van a büdzsé bevételi és ezáltal kiadási oldalára is, a tényleges teljesülések függvényében kérdés, hogy az előirányzott keretszámok valóban elkölthetők lesznek-e az év során. Ha a költségvetés bevételi oldala nem a tervek szerint alakul, akkor kiadási oldali megszorításokra lehet szükség.
Mezei Szabolcs rámutatott: az egészségügyre fordított kiadások mértéke a teljes költségvetésen belül arányaiban nem változik a 2024. évben előirányzotthoz képest, ugyanúgy 9,4 százalékot tesz ki az összkiadásokban. Relatíve nézve tehát nincs emelkedés, ugyanakkor – tekintve, hogy többéves szerződések léteznek, és ezek nem mindig tartalmaznak éves áremelési lehetőséget – az egészségügyi büdzsé relatíve jobb helyzetben van.
Megjegyzendő azonban, hogy a növekmény legalább egy része az idei évről áthozott adósságot fog finanszírozni, mivel tudomásunk szerint a teljes adósságkonszolidáció idén is elmaradt. Összességében elmondható, hogy a bemutatott emelés inkább a szinten tartásra elég, mint a fejlesztésre – magyarázta. Fontos kitétel, hogy a költségvetés benyújtásával a tervezés nem ért véget, hiszen most kezdődik a parlamenti szakasz, amelyben a keretszámok – módosító indítványok benyújtását és elfogadásán keresztül – még változhatnak – fűzte hozzá a szakértő.
Forrás: vg.hu, 2024. november 13. - Lengyel Gabriella
Miniszteri biztost kap az egészségipar
2024.11.06A nemzetgazdasági miniszter szerda este megjelent NGM utasítása szerint Láng Róbert november 12-től a tárca egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztosa. A csütörtöki Hivatalos Értesítőből az is kiderül, hogy Kovács Zsolt november 11-től már nem miniszteri biztos.
Új miniszteri biztos érkezik
A Nagy Márton által jegyzett miniszteri döntés kimondja, hogy egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztos feladatkörében:
segíti a nemzetgazdasági minisztert az egészségipart és egészségturizmust érintő javaslatok kidolgozásában,
támogatja a nemzetgazdasági minisztert az egészségipar fejlesztési irányainak kidolgozásában és a kapcsolódó intézkedési tervek végrehajtásában,
a gyógy- és egészségügyi tényezők vonatkozásában közreműködik – az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az egészségturizmusra vonatkozó jogszabályok kidolgozásában,
figyelemmel kíséri – az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az állami egészségügyi ellátók hatékony vagyongazdálkodását és a finanszírozásukkal kapcsolatos intézkedéseket,
közreműködik – az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az egészségügyi adatvagyon egészségügyi iparpolitikát segítő hasznosításában,
végrehajtja mindazon feladatokat, amelyeket a nemzetgazdasági miniszter a feladatkörébe utal.
A miniszteri biztos a feladatai hatékony ellátása érdekében együttműködik a feladatkörébe tartozó ügyekben az érintett szaktárcákkal, szervezetekkel és egyéb intézményekkel,
személyesen vagy delegáltja útján részt vesz a hazai egészségipari és egészségügyi intézmények és vállalkozások fejlesztési témájú ágazatközi fórumainak ülésein
- áll az NGM utasításban.
A miniszteri biztos tevékenységét a nemzetgazdasági miniszter irányítja, a biztos tevékenységét egyfős titkárság segíti.
Láng Róbert
Láng Róbert 1999-től 2009-ig dolgozott a Portfolio.hu-t is kiadó Net Média Zrt.-nél, 2007-től a Portfolio Teletrader Kft. ügyvezetője, és a Net Média Zrt. vezérigazgató-helyettese volt. Az elmúlt években a magyar egészségügy fejlesztésében volt érdekelt, volt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szakmai vezetője, legutóbb pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság vezető tanácsadója volt.
Egy korábbi miniszteri biztos távozik
Az értesítőben kihirdetett másik NGM utasítás pedig arról szól, hogy Nagy Márton Kovács Zsoltnak a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 18/2024. (VI. 28.) NGM utasítással adott miniszteri biztosi kinevezését 2024. november 11-i hatállyal visszavonja.
Kovács Zsoltot legutóbb idén július elsején erősítette meg pozíciójában az NGM a nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztosként, de már 2022 júniusától ellátta ezt a feladatot.
Forrás: portfolio.hu, 2024. november 6..
Jó hírt kapott az egészségügy, jön a pénzeső
2024.10.18Nem csak a szokásos tűzoltásra számíthatnak a kórházak, hanem jelentős plusszforráshoz jutnak, ami beépül a finanszírozásba, mondta Takács Péter egy egészségügyi konferencián.
Az összeg novembertől automatikusan be is épül a havi finanszírozásba. A politikus szerint mindez annak köszönhető: az egészségügyi államtitkárságnak sikerült csaknem egy tucat kórházban módszeresen gyűjtenie a betegellátás költségeit, és az ez alapján készült elemzéssel meggyőzték a Pénzügyminisztériumot, hogy szükség van többletforrásra – idézi az államtitkárt a Népszava. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára úgy reagált Takács Péter előadására, ha mindez megvalósul, az rendkívül megnyugtató a beszállítóknak.
Néhány napja a főtitkár lapunknak elmondta: mivel augusztus végére már meghaladta a 86 milliárd forintot a kórházak adóssága így mostanra már eléri a 100 milliárd forintot is.
Ebben az évben már 200 milliárd forint adósságot görgetnek maguk előtt az egészségügyi intézmények. A kormány nyárig két részletben mintegy 105 milliárd forint tartozást rendezett. Az első részletet, körülbelül 63,4 milliárd forintot, május végéig kapták meg a kórházak, további 41,1 milliárdot júliusban. Rásky László szerint a nyári konszolidáció után már látszott, hogy szükség lesz egy harmadik, nagyobb konszolidációs összegre. Havonta ugyanis 12-13 milliárddal nőtt a kórházak eladósodása.
Forrás: economx.hu, 2024. október 18.
Központosítják a kórházi informatikát, betegadatok válhatnak elérhetetlenné, 400-500 ember megélhetése veszélybe kerül
2024.10.21Mintegy évi kétmilliárdos piachoz nyúlnának hozzá. Egy rosszul kivitelezett váltás a betegellátást, valamint a kórházak, szakrendelők működőképességét is veszélyezteti.
Januártól az állam egységesíti a kórházi informatikai rendszereket, azaz átveszi az eddigi piaci szereplőktől a szolgáltatást. Az erről szóló jogszabályt már ki is hirdették.
A kórházi informatikai vállalkozók aggódnak az átállás miatt. Szerintük az átállás tervezett módja miatt a korábbi betegadatok egy része elérhetetlenné válik a gyógyítók számára és ez akadályozhatja az ellátást is. A megbízásukat elvesztő szolgáltatók úgy látják erre a problémára nem született egységes megoldás, sőt esetenként ez nem is foglalkoztatja az egészségügy irányítóit.
Takács Péter egészségért felelős államtitkár, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők minapi konferenciáján a váltás mellett azzal érvelt, tarthatatlan, hogy a vármegyei irányító kórházban lévő rendszer más, mint az alá tartozó városi kórházaké. Ezt nem vitatják a mintegy évi kétmilliárdos piac beszállítói sem, de úgy vélik egyelőre vármegyénként is elegendő lenne az egységesítés.
A januártól működő egységes informatikai szolgáltatások biztosításához az állam megvásárolta a T-System által fejlesztett úgynevezett e-MedSolution (e-MedSol) medikai rendszert. Kizárólagos szoftverként ezt kellene használni, de csak az állami kórházakban valamint a hozzájuk tartozó szakellátóknál. Egyelőre az egyetemeket, az egyházi és az önkormányzati intézményeket és az önálló szakrendelőket kihagynák az egységesítésből, ezekben továbbra is maradnak a sokszínű orvosi informatikai rendszerek.
Az államiakban viszont ez változás azzal jár, hogy az intézmények több mint kétharmadában kell cserélni az eddigi betegadatokat rögzítő és a kórház működését szervező informatikai szolgáltatásokat. Úgy tudjuk: a 2022-ben megvásárolt szoftverben jó ideje nem történt érdemi fejlesztés, például nincs benne gondozói-, labormodul, műtőfoglalási-előjegyzési lehetőség és az ápolást segítő része sem annyira kifinomult, mint a jelenlegieké.
Lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta: az átállással 400-500 ember megélhetése kerül veszélybe. Ráadásul egy kórház informatikai rendszerét 3-6 hónap megfeszített munkával lehet lecserélni, egyik pillanatról másikra biztosan nem megy. Hiszen nemcsak az adatokat kell átvinni az új rendszerbe, hanem szükség van képzésre és tanulási időre is. Megjegyezte: tudomása szerint eddig két intézményt állították át az úgynevezett eMedsolra: a sárvári és a farkasgyepűi kórházat. A sárvári kórház átállását az anyaintézmény, a szombathelyi kórház végezte, az adatmigráció itt meg sem történt. Farkasgyepű esetében pedig az eddigi szolgáltató segítségét kérték és külön díjért ő végezte el az adatok áthelyezését. Hozzátette: ezt a lehetőséget egyébként az eddigi, nyolc szolgáltató mindegyike felajánlotta, ám erre nem volt fogadókészség, azaz a további átállásokat jellemzően nélkülük akarják megoldani.
Rásky László szerint a rendszert most működtető kisvállalkozások kihagyása az átállás segítéséből azért is kockázatos, mert betegadatok veszhetnek el. A régi és az új rendszer más struktúrában épül fel, s ugyan a kórházak az E-térbe rögzítik az ellátással kapcsolatos dokumentumokat, de azok nem tartalmazzák a páciensek ellátásával kapcsolatos részleteket, így azok nem is kerülhetnek át az eMedSolba. Megjegyezte: egy rosszul kivitelezett átállás nemcsak a betegellátást akadályozza, hanem a nyilvántartás hiánya miatt az intézmény finanszírozását is, a kettő együtt pedig a kórház, szakrendelő működőképességét veszélyezteti.
Forrás: nepszava.hu, 2024. október 21. - Danó Anna
Október 18-tól hatályba lép az EU új Kiberbiztonsági Irányelve
2024.10.16Pár nap és élesedik a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv, amely több ezer cégre vonatkozik Magyarországon. A regisztrációt elmulasztó társaságok akár szankciókra is számíthatnak a hatóságtól. Az érintett vállalkozásoknak az év végéig le kell szerződniük a biztonsági vizsgálatra jogosult auditorral is, ugyanis, ha nem végzik el időben az IT rendszereik felülvizsgálatát akár több millió eurós büntetésre is számíthatnak.
Mint a Jogi Fórum emékeztet: a regisztrációt elmulasztó társaságok akár szankciókra is számíthatnak a hatóságtól. Az érintett vállalkozásoknak az év végéig le kell szerződniük a biztonsági vizsgálatra jogosult auditorral is, ugyanis, ha nem végzik el időben az IT rendszereik felülvizsgálatát akár több millió eurós büntetésre is számíthatnak.
A NIS2 irányelv célja, hogy az Európai Unió tagállamai hatékonyan vehessék fel a küzdelmet a folyamatosan növekvő kiberfenyegetésekkel szemben. Az előírások a legalább 50 főt foglalkoztató vagy a 10 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező cégekre, valamint minden olyan szervezetre vonatkoznak, amelyek az EU gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából kritikus funkciót látnak el.
A szabályozás 2024. október 18-tól lép hatályba, ezzel elindul a felügyeleti és ellenőrzési tevékenység.
„A kötelező bejelentkezés hivatalos határideje már június 30-án lejárt, azonban a regisztrációt elmulasztó cégek még szankcionálás nélkül pótolhatják a szükséges dokumentumokat október 17-ig. Ez az utolsó esélye az érintett hazai vállalkozásoknak, hogy szankció nélkül belépjenek a nyilvántartásba a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY kibervédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.
A jogszabály alapján legkésőbb december 31-ig, vagy a regisztrációt követő 120 napon belül szerződést kell kötniük egy auditorral is a NIS2 hatálya alá tartozó vállalatoknak. A független vizsgálat lefolytatására 2025. december 31-ig van lehetősége a cégeknek. Akik ezt elmulasztják vagy kicsúsznak a határidőből, akár éves árbevételük két százalékát is kifizethetik büntetésként és még a vezetőket is eltilthatják a munkavégzéstől.
Forrás: medicalonline, 2024.október 16. - Jogi Fórum
Kezdődhet az innováció a kkv-knál
2024.10.08
Pályázat indul, uniós pénzből.
A kis- és középvállalkozások (kkv) innovációját támogató program indul 181 milliárd forint keretösszeggel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) Pluszban, amely idén és jövőre pályázható - mondta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára kedden a TV2 Mokka című műsorában.
Ez az elmúlt évek legjelentősebb kkv szektort érintő innovációs pályázata. Mint mondta, a kkv-k innovációját azért kell támogatni, mert az innovatív cégek 58 százalékkal hatékonyabban működnek, átlagosan 34 százalékkal több bért fizetnek a munkavállalóknak, és 2,5-ször több dolgozót foglalkoztatnak. Ezek olyan előnyök, amelyek a cégeknek, a dolgozóiknak és a teljes nemzetgazdaságnak hasznára válnak - mondta.
A programon belül 106 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett pályázat termékfejlesztésre fókuszál - ismertette. A pályázati feltételek között szerepel, hogy legalább 12 dolgozót kell foglalkoztatni, és legalább 300 millió forintos árbevétellel kell rendelkezni, emellett a fejlesztés végére új technológiát, terméket vagy szolgáltatást kell létrehozni, amelyet szabadalommal védenek, és a fejlesztést követő években árbevételt érjenek el vele.
Bódis László kitért arra, hogy adataik szerint 16 ezer olyan magyar kkv működik, amelyek foglalkoznak exporttal, ezeknek az egyharmada, 5-6 ezer cég innovatív jelenleg. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy minden második kkv hajtson végre innovációs fejlesztést 2030-ig, amivel a magyar vállalati szektor hatékonyságát, a béreket, és a GDP-t is jelentősen növelhetnék.
Forrás: infostart.hu, 2024.október 8. - MTI
Újfajta finanszírozást kapnak a magyar kórházak – Fellélegezhetnek végre a beszállítók?
2024.09.25Augusztus végére 86 milliárd forintra emelkedett vissza az egyetemi klinikák és a közfinanszírozott kórházak lejárt tartozásállománya, vagyis szeptemberre ott fog tartani a rendszer ebből a szempontból, mint a nyári többlépcsős konszolidáció előtt. A kormány viszont már döntött egy rendszeres, havi alapon járó többletforrásról a kórházak számára, ami az orvostechnikai beszállító cégek értékelése szerint rendkívül előremutató lépés lenne. Az egészségügyi beszállítók aktuális helyzetéről és a kormányzati intézkedés értékeléséről, lehetséges hatásairól beszélgettünk Rádai Tamással, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatójával, és Rásky Lászlóval, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárával.
Régi örökség
A kórházi adósságállomány rendszeres felhalmozódása több évtized óta jellemzi az állami egészségügyet, a működési zavar egy tünete. Az elmúlt években azonban újabb fejezetek nyíltak ebben a történetben, és ezek értékeléséhez hívtuk segítségül két fontos érdekképviseleti szerv vezetőjét. Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója, valamint Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára hosszú idő óta követi az ágazat teljesítményét, hiszen egyáltalán nem mindegy a szervezetük által képviselt cégek működése szempontjából, hogy mi történik az állami rendszerben. Rádai Tamás felidézte: hosszú ideje kialakult az a gyakorlat, hogy miután év közben nem elégséges a közfinanszírozott intézményeknek nyújtott költségvetési támogatás, azok lejárt tartozásállománya év közben folyamatosan emelkedik, majd a kormány költségvetési többletforrást biztosított jellemzően az év végén az adósságkonszolidáció érdekében.
Új helyzet
Rásky László szerint 2023-ban új fejezet nyílt ebben a történetben, amikor a tartozásállomány növekedése látványosan gyorsult. Arra is emlékeztetett az OSZ főtitkára, hogy a 2022-ben végbement konszolidáció nyomán körülbelül 10 milliárd forintra sikerült lecsökkenteni a tartozásállományt, aztán beütött az energiakrízis, valamint az elszálló infláció és iszonyatos ütemben kezdett növekedni az adósság.
Ez volt az a pont – idézik fel közösen az érdekvédelmi szervek vezetői – amikor a beszállítók szövetségei egyre hangosabban érveltek amellett, hogy a rendszer működtetése szempontjából már nem elegendő az egyszeri, év végi adósságrendezés. Ebből a szempontból Rádai Tamás kifejezetten pozitív fejleményként értékelte, hogy idén nyáron két lépcsőben valósult meg többlettámogatás nyújtása a kórházak számára a tartozásaik kiegyenlítése érdekében. A kormány két lépcsőben együttesen 100 milliárd forintot meghaladó mértékű többlettámogatást utalt a gyógyító intézményeknek, ezzel a február végén fennálló lejárt tartozásokat javarészt sikerült rendezni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy mostanra, az augusztus végi állapot szerint az adóssághelyzet ugyanolyan rossz, mint az adósságrendezés előtt. A tagvállalataik körében végzett felmérés alapján a kórházak többségének van olyan tartozása, amely márciusban vagy még régebben járt le.
Az egyetemekkel együtt az augusztus végi lejárt adósságállomány 86 milliárd forint volt. A költségvetés (OKFŐ) alá tartozó kórházak 61 milliárd forintos adóssága mellett a négy orvosegyetem összesen 25 milliárd forint lejárt adósságot görgetett maga előtt augusztus végén. Ez azt is jelenti, hogy szeptember végén ugyanott fogunk tartani, mint fél éve, az adósságrendezés előtt.
Az ETOSZ igazgatója és az OSZ főtitkára lapunknak nyilatkozva egyetértett abban, hogy
ez a helyzet a kórházaknak és a beszállítóknak sem jó. emiatt további beavatkozásra van szükség a kormány részéről.
Rásky László azt is kifejtette, hogy év közben átmenetileg tapasztalható volt egy lassulás az adósság halmozódásának ütemében. Értékelése szerint ez összefüggött azzal a változással, hogy több lépcsőben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vette át az össze, Országos Kórházi Főigazgatóság alá tartozó intézmény üzemeltetését és ami még ennél is fontosabb, hogy erre a célra az intézmény 60 milliárd forintnyi plusz forrást kapott. Az OSZ főtitkára fontos előrelépésként értékelte ezt az intézkedést.
Ez a változás, valamint a nyári szakaszos adósságrendezések eredményezték az adósságfelhalmozódás ütemének átmeneti lassulását, mostanra viszont a lejárt tartozásállomány havonta 12-13 milliárd forinttal emelkedik.
Újfajta mentőöv és új csónak is jön?
Itt tartunk most a kórházi adósságok történetében. A szakértők arra mutattak rá, hogy a jövőben két fontos fejlemény hozhat változást: az egyik már rövid távon, a másik pedig hosszabb távon. Rásky László ezen a ponton felidézte az augusztus 22-i Kormányinfót, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ágazat finanszírozása szempontjából fontos bejelentést tett. Ezek szerint a Belügyminisztérium mint az egészségügyi tárca és a Pénzügyminisztérium megállapodott abban, hogy
havonta az egészségügyi finanszírozás keretében 12,5 milliárd többletet biztosít a kormány a kórházaknak.
A miniszter szerint ezért az idei évben a korábbi évekhez hasonló jelentős kórházi adósság nem fog kialakulni. Rádai Tamás szerint ez nagyon pozitív lépés és éppen illeszkedik a havi adósságnövekmény összegéhez.
Rásky László ehhez annyit tett még hozzá, hogy derült égből villámcsapásként érte őket a bejelentés, de megvalósulása nagyon kedvező fejlemény.
A szervezetek képviselői arra is rámutattak, hogy bár a kormánydöntés már megszületett, de annak részletei még nem ismertek. Így egyelőre nem ismert, hogy ez a többletforrás hogyan válik a rendszer részévé, milyen feltételek mentén, milyen jogcímen jut el ez a plusz összeg az intézményekhez, mennyiben tudja majd tartósan javítani az alulfinanszírozott rendszert. A plusz pénz egyelőre nem érkezett még meg az állami kórházak számlájára, de a vezetők nagyon várják azt.
Hogyha ez megfelelően célzott és jól fókuszált, akkor ez érdemben javíthatja a kórházak és a szállítók, valamint áttételesen a betegek helyzetét
– vetítette előre az ETOSZ igazgatója. Rásky László azt is hozzáfűzte, hogy ha ez a plusz forrás tartósan fennmarad, akkor az éves szinten 150 milliárd forint feletti többletfinanszírozást jelent az állami gyógyító-megelőző kassza számára.
Rádai Tamás egy, a finanszírozást hosszabb távon rendező lehetőségről is beszélt lapunknak. A BM ugyanis felállított egy munkacsoportot, ami nem a már felhalmozott adósság kezelését tűzte ki célul, hanem a folyamatosan termelődő tartozásállomány megelőzését. Ez a munka zajlik, ám ettől eredményt csak közép távon lehet várni, nem pedig a következő évek költségvetésében.A köztes időben szükség van egy olyan pénzügyi mechanizmusra, amely – a beszállítók helyett – biztosítja a hiányzó kórházi likviditást. Hiszen a kórházak hitelezése nem szállítói, hanem pénzintézeti feladat.
Arra a kérdésünkre, hogy egyáltalán miért is van szükség az adóssághalmozódás elkerülése érdekében, célzott módon plusz pénzt tenni a kórházi finanszírozásba, Rádai Tamás úgy felelt: tagvállalataik helyzetét látva a kintlevőségek kezelése egyre nehezebb, 2023-ban voltak kritikus időszakok. Egy ilyen tartozásláncolat megnehezíti a beszállítók pénzügyi működését, a megemelkedő jegybanki alapkamat miatt extrém magasak lettek a banki finanszírozás költségei, ez már fájdalommal járt a társaságok számára.
A kisebb cégeknél működési kockázatok, akár elbocsátások, racionalizálások jelentkeztek. A nagyobb cégeknél is voltak hasonló problémák, ott nem csődkockázattal kell számolni, de például a nemzetközi üzleti döntéseket befolyásolja, hogy mennyire vonzó egy adott piac – jegyezte meg Rásky László a adóssághalmozódás következményeit részletezve. Rádai Tamás kitért még egy fontos dologra. Megemlítette, hogy normál esetben, más ágazatokban a fizetési késedelem ellenpontja a késedelmi kamatfizetés kötelezettsége az adós oldalán. Az egészségügyi ágazatban viszont, legalábbis a közfinanszírozott kórházak oldalán, a lejárt tartozásállomány mértékéhez képest szinte elenyésző az az összeg, amit késedelmi kamat címén a kórházak a szállítóknak kifizetnek. A korábbi években sokan nem is érvényesítették ezt a késedelmi kamatot, de a tavalyi és az idei évben egyre kevesebb cég engedheti meg magának ezt – részletezte.
Arra a felvetésünkre, hogy a beszállító cégek romló helyzete hatással van-e a betegellátás minőségére, Rádai Tamás úgy fogalmazott, hogy összeomlást túlzó lenne vizionálni, és a piac rendkívül sokszereplős, de a nehéz működési körülmények miatt az ellátórendszerben egyre több kompromisszumot kell kötni, és ez a minőségben is jelentkezhet. A magyar egészségügyi rendszer teljesítményére bizonyosan hatással vannak az eszközellátással kapcsolatos nehézségek.
Forrás: portfolio.hu, 2024. szeptember 25. - Csiki Gergely
Átalakítja az üzleti világot a mesterséges intelligencia forradalma
2024.09.09A mesterséges intelligencia gyors fejlődése magával hozta az új szabályozások megjelenését (például az EU AI Act), amelyek egyre nagyobb hatást gyakorolnak a vállalkozások életére. Ansgar Koene, az EY globális AI-etikai és szabályozási vezetője adott interjút az Economxnak az európai szabályozásról, az AI felhasználásával kapcsolatos adatvédelmi aggályokról, valamint az AI Act vállalatokra gyakorolt hatásáról. Az Indamedia csoport hétfőn kezdődő AI Summit rendezvényén az AI Act szekcióban több hasonló téma is terítékre kerül.
Milyen adatvédelmi aggályok merülnek fel a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a különböző iparágakban? Hogyan kezeli ezeket az EY?
Ansgar Koene: Az AI-rendszerek alapvetően „adatéhesek”. Ahhoz, hogy AI-megoldásokat fejlesszünk, nagy mennyiségű adatra van szükség. Ez a szükséglet fokozza az adatgyűjtés iránti igényt, legyen szó webes adatgyűjtésről vagy a különféle eszközeink, például a fitneszkövetők érzékelőiről. Bár ez még nem általános jelenség, hamarosan komoly adatvédelmi aggályokat vethet fel, különösen a személyes információkat gyűjtő eszközök esetében.
Ezen túlmenően fontos, hogy az AI adatjogi kérdései nem korlátozódnak csupán az adatvédelemre. Felmerülhetnek más aggályok is, mint például az adatok bizalmas kezelése és a szellemi tulajdonjogok (IP) védelme. Az EY, mint B2B szolgáltatásokat nyújtó vállalat számára ezek gyakran sürgetőbb kérdések, mint az egyszerű adatvédelem. Szélesebb perspektívát kell alkalmaznunk, amikor az AI és az adatok kapcsolatáról gondolkodunk, mivel az adatvédelmi problémákon túl a bizalmas információk és a szellemi tulajdon kérdései is fontos szerepet játszanak.
Az adatvédelem terén új kihívások jelentkeznek, különösen a multimodális AI-rendszerek megjelenésével, amelyek nemcsak szöveges adatokat, hanem képeket és videókat is elemeznek.
A hagyományos adatvédelmi módszerek főként a szövegre összpontosítanak, ahol könnyebb az olyan személyes adatok, mint a születési dátumok vagy más védett információk azonosítása. Ugyanakkor sokkal nehezebb meghatározni, hogy egy kép vagy videó tartalmaz-e adatvédelmi szempontból érzékeny adatokat. Ez egy új kihívás, amely különösen fontos lesz, ahogy a képi adatok egyre nagyobb szerepet kapnak az AI-rendszerek fejlesztésében.
Fontos adatvédelmi kérdés az érzékeny személyes információk kezelése.
A.K.: Még ha az adott adatok közvetlenül nem is kerülnek begyűjtésre, az AI segítségével statisztikai módszerekkel következtetni lehet például egy személy szexuális irányultságára vagy vallási hovatartozására, ami rendkívül személyes információ. Ezek a következtetések, még ha tévesek is, bekerülhetnek egy személy adatlapjába, ami adatvédelmi jogsértéseket, rágalmazást vagy félrevezető információk tárolását eredményezheti. Ez egy többdimenziós aggály, amely nemcsak az adatvédelmi kérdésekre, hanem az adathasználat jogi aspektusaira is kiterjed.
Az EY e kérdések kezelését az adatirodán keresztül végzi, amely évek óta azon fáradozik, hogy világos szerződéses feltételeket dolgozzon ki ügyfeleinkkel arról, hogyan és mire használhatók fel adataik, beleértve az AI alkalmazásokat is. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy megfeleljünk a szabályozási követelményeknek, és betartsuk az AI használatának etikai normáit. Az AI-fejlesztéseknél mindig „nulladik ügyfélként” járunk el, ami azt jelenti, hogy először magunkra alkalmazzuk a szabályokat, mielőtt ügyfeleinknek kínálnánk ezeket a megoldásokat. Ez a proaktív hozzáállás segít abban, hogy megfeleljünk a szabályozásoknak, és biztosítsuk a mesterséges intelligencia felelős használatát.
Lehetséges kimutatni, hogy valaki AI-t használt multimédiás fájlok, például képek és videók manipulálására?
A.K.: Igen, bizonyos mértékig már léteznek erre eszközök. Például léteznek technológiák, amelyek segítségével illegális tartalmakat, például gyermekekről készült szexuálisan explicit képeket lehet azonosítani, speciális adatbázisok és hash-alapú módszerek segítségével. Hasonló technológiákat lehet alkalmazni annak megállapítására, hogy egy adott kép vagy videó tartalmaz-e olyan jellemzőket, mint az arcok vagy egyéb azonosítható információk, amelyek adatvédelmi szempontból érzékenyek lehetnek. Az AI-rendszerek is képesek az ilyen jellegű manipulációk észlelésére, tehát a technológia jelenleg is használható ilyen adatvédelmi kockázatok felismerésére.
A következő lépés az, hogy kiderítsük, miként gyűjtötték be és használták fel ezeket a képeket. Az illető, akit ábrázolnak, tudott róla, és adott-e beleegyezést? Vagy az adatokat webes adatgyűjtés útján szerezték meg? A webes adatgyűjtés, különösen a szellemi tulajdonjogok terén, számos országban komoly jogi viták tárgya. Például az EU AI-törvénye megtiltja, hogy biometrikus adatokat, például arcokat tartalmazó képeket gyűjtsenek az internetről az érintettek kifejezett beleegyezése nélkül. Tehát mind jogi, mind technológiai eszközök állnak rendelkezésre ezen problémák kezelésére, és a vállalatoknak figyelembe kell venniük ezeket adatgyűjtési gyakorlataikban.
Milyen adatvédelmi szabályokat tartalmaz az EU AI-törvénye, különösen az adatgyűjtéssel kapcsolatban?
A.K.: Az AI-törvény különböző szempontok szerint szabályozza az AI felhasználását, és külön figyelmet fordít egy fontos tilalomra az adatgyűjtéssel kapcsolatban: a biometrikus információk, például arcok adatainak webes adatgyűjtésére az érintett személyek kifejezett hozzájárulása nélkül. Ez a gyakorlat olyan cégeket érint, amelyek az internetről gyűjtenek képeket adatbázisok létrehozásához, hogy AI-rendszereket képezzenek ki, gyakran bűnüldözési vagy egyéb célokra. Számos országban jogi vitákat váltott ki ez a gyakorlat, és az AI-törvény mostantól illegálisnak minősíti.
Mit tapasztal, az AI Act hogyan hat a vállalkozásokra, különösen azokra, amelyek már használnak mesterséges intelligencia alapú rendszereket?
A.K.: Az AI Act olyan kötelezettségeket ró a vállalkozásokra, amelyek kezdeti befektetést igényelnek a megfelelés biztosítása érdekében. A cégeknek leltárt kell készíteniük az AI-rendszereikről, beleértve a harmadik fél rendszereit is, és kockázatértékeléseket kell végezniük, különösen a magas kockázatú alkalmazások esetében. Annak ellenére, hogy a legtöbb AI-rendszer nem esik a magas kockázatú kategóriába, azoknál, amelyek igen, szükség van megfelelő adatkezelésre, kockázatkezelésre, a pontosság és megbízhatóság biztosítására, jó dokumentációra, valamint egyértelmű kommunikációra a felhasználókkal az AI-rendszer helyes használatáról.
Bár vannak kezdeti költségek, az AI Act termékbiztonságra és minőségirányításra helyezett hangsúlya előnyös lehet a vállalkozások számára. A törvénynek való megfelelés biztosítja, hogy a rendszerek a terveknek megfelelően működjenek, megakadályozva a károkozást és fenntartva a minőségellenőrzést. Emellett kiegyenlíti a versenyfeltételeket, biztosítva, hogy minden versenytárs ugyanazokat a szabványokat kövesse, így elkerülhetővé válik a költségcsökkentés a biztonság és a minőség rovására.
Milyen stratégiákat kell(ene) alkalmazniuk a vállalatoknak az AI Act követelményeinek való megfelelés érdekében anélkül, hogy visszafognák az innovációt?
A.K.: A kulcs az, hogy korán kezdjék meg a felkészülést, és integrálják a megfelelést az AI fejlesztési folyamatába. Bár néhány szabvány és iránymutatás még fejlesztés alatt áll, a cégek elkezdhetik azzal, hogy azonosítják, hol használják az AI-rendszereket, elvégzik a kockázatértékeléseket, és felkészülnek a hamarosan bevezetendő szabványok alkalmazására. Ha a megfelelést az AI átmeneti folyamat részének tekintjük, nem pedig utólagos lépésnek, segíthet integrálni azt a szélesebb kormányzási keretbe. A megfelelést úgy kell tekinteni, mint annak biztosítását, hogy az AI-rendszereket felelősségteljesen alkalmazzák, és ne ártson a vállalat hírnevének, illetve ne sértse meg az alapvető jogokat. Ha a kezdetektől beépítjük a megfelelést, a cégek elkerülhetik az innováció elfojtását, miközben biztosítják, hogy az AI-rendszerek jogi és etikai keretek között működjenek.
Nehéz tanácsot adni az ügyfeleknek a szabályozásokhoz való alkalmazkodásban?
A.K.: Igen, ez kihívást jelenthet, különösen mivel néhány szempont még kidolgozás alatt áll. Például az Európai Bizottság jelenleg dolgozik egy általános célú AI-rendszerekre vonatkozó magatartási kódexen, és mi, az EY-nál csatlakoztunk ehhez az erőfeszítéshez. Néha az ügyfelek olyan kérdésekben kérnek tanácsot, amelyekre még nincsenek iránymutatások. Ilyen esetekben arra összpontosítunk, hogy holisztikus megközelítést biztosítsunk az AI irányításához, és biztosítsuk, hogy az illeszkedjen a szervezet átfogó irányítási keretébe.
A szabályozott ágazatokban, például a pénzügyben működő szervezetek számára segítünk megérteni, hogy az AI Act kötelezettségei hogyan kapcsolódnak a meglévő szabályozásokhoz, mint például a modellezési kockázatkezeléshez. Azáltal, hogy a meglévő megfelelőségi munkát összehangoljuk az AI törvénnyel, segíthetünk minimalizálni az új követelmények hatását. Néhány esetben az új szabályozási kötelezettségek lényegében csak azt jelentik, hogy jelenteni kell, amit már eddig is csináltak.
Könnyű a szabályozási követelményeket összehangolni a valós üzleti gyakorlatokkal?
A.K.: Mindig kihívás a magas szintű szabályozási szöveget operatív feladatokra lefordítani. Az AI Act harmonizált szabványai, amelyek még fejlesztés alatt állnak, célja, hogy támogassák a szervezeteket ebben a folyamatban. Az EY-nál részt veszünk a szabványosítási folyamatban, hogy megértsük az irányt, és ennek megfelelően tanácsot adhassunk ügyfeleinknek.
Emellett szakértelmünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy a szabványok figyelembe vegyék az iparágak előtt álló operatív kihívásokat. A szabványosításon túl részt veszünk olyan erőfeszítésekben is, mint a GPAI magatartási kódex és az AI Pact, amelyek elősegítik az információcserét, és lehetőséget adnak az iparágnak, hogy kérdéseket vessenek fel. Ezek az erőfeszítések segítenek biztosítani, hogy az EU AI-törvényének követelményei hatékonyan megvalósíthatóak legyenek a valós üzleti gyakorlatokban.
Az AI Act hangsúlyozza az etikus mesterséges intelligencia fontosságát. Melyek a leggyakoribb etikai kihívások, amelyekkel találkoznak a tanácsadás során? Hogyan lehet ezeket enyhíteni (ha lehetséges)?
A.K.: Az etikai kihívások a szervezet és az AI céljától függően változnak, de a leggyakoribb problémák közé tartozik az átláthatóság és a magyarázhatóság. Fontos meghatározni a megfelelő szintű átláthatóságot a különböző érdekelt felek számára, és biztosítani, hogy megértsék, hogyan működik az AI-rendszer és milyen következményei lehetnek annak használatának.
Ezek a kihívások mély technológiai és külső érdekelt felek perspektíváinak megértését igénylik. Nemcsak arról van szó, hogy mit szándékozik tenni az AI-rendszer, hanem arról is, hogy mások hogyan használhatják azt másképp. E kihívások kezelése gyakran olyan készségeket igényel, amelyek túlmutatnak a rendszert fejlesztő mérnökök képességein, mint például az emberekkel való kommunikáció és az érdekelt felek bevonása.
Az adatvédelem is jelentős etikai kérdés, de a GDPR-ról szerzett tapasztalataink alapján tudjuk, hogyan közelítsük meg ezt. Az adatelfogultság egy másik fontos kérdés, de összetett, mert nem mindig egyértelmű. Az AI-rendszerekben lévő elfogultságot alaposan elemezni kell annak meghatározásához, hogy problémás-e. Néha az, amit elfogultságnak tekintünk, valójában logikus egy adott kontextusban. Például a ruhaboltok elrendezése, ahol a női ruhák gyakran a földszinten vannak, elfogultságnak tűnhet, de az üzlet szempontjából üzleti okokból logikus.
Tekintettel arra, hogy az AI-alkalmazások milyen sokfélék és mennyi ágazatban vannak sokféleségére az egyes ágazatokban, hogyan kezeli az EU AI Act az ágazat-specifikus kockázatokat és előnyöket?
A.K.: Az EU AI Act egy horizontális jogszabály, amely különböző ágazatokra vonatkozik. Az elképzelés az, hogy a meglévő, ágazat-specifikus szabályozások, amelyek általában technológia-semlegesek, már foglalkoznak a lényeges eredményekkel. Például a pénzügyi szektorban mindegy, hogy egy hitelkérelem egy emberi értékelő vagy egy AI-rendszer miatt elfogult-e – a szabályozás az egyenlő szolgáltatásnyújtásra összpontosít.
Az olyan ágazatokban, mint az orvostechnikai eszközök, ahol szigorú megbízhatósági szabványok vannak, a kihívás az, hogy ezeket hogyan alkalmazzák az AI-rendszerekre, amelyek természetüknél fogva valószínűségi jellegűek. Bizonyos esetekben az AI csak segédeszközként használható, nem pedig egy biztonságkritikus rendszer alapvető elemeként.
Hogyan látja az európai szabályozás mesterséges intelligenciára gyakorolt hatását? És mi a véleménye az AI Act-ről összehasonlítva az Egyesült Államok és Ázsia szabályozásával?
A.K.: Az AI Act már most is jelentős nemzetközi hatással bír. Olyan joghatóságok, mint Ausztrália, Brazília, Kalifornia, Kanada, az Egyesült Királyság és sok más ország figyelemmel kíséri, hogyan alakul és valósul meg az AI Act, és az EU (a tagállamain keresztül) fontos szerepet játszik az AI-al kapcsolatos munkákban olyan nemzetközi szervezetekben, mint az OECD, az Európa Tanács és a G7. Bár nem mindenki másolja majd az AI Act-et, sokan tanulnak belőle – igyekeznek átvenni, ami működik, és módosítani azt, ami nem.
Egyes joghatóságok, mint például Brazília, előrehaladtak a saját jogszabályaik létrehozásában, amelyek tükrözik az AI Act helyi módosításokkal. Más országok, mint az Egyesült Királyság, a meglévő szabályozások frissítésére összpontosítanak, de még mindig mérlegelik az EU horizontális megközelítésének bizonyos elemeit. Olyan országok, mint Kanada és Ausztrália szintén az EU AI-törvényéhez hasonló jogszabályokat készítenek.
Összességében az AI Act úttörő kezdeményezés, és sokan az EU-ra figyelnek, hogy miként oldják meg az AI szabályozásának komplex kérdéseit. Mindenki látni szeretné, hogy mi működik, mi nem, és hol vannak a kihívások. Így kiválaszthatják azokat a részeket, amelyek hatékonynak tűnnek, és más megközelítést alkalmazhatnak ott, ahol a végrehajtás nehézségekbe ütközik. Az EU vállalta az élenjáró szerepet, és elsőként hozott meg nehéz döntéseket, például az AI fogalmának meghatározását a szabályozás szempontjából. Emellett foglalkoznak azzal a kihívással, hogy meghatározzák a kockázatértékelés mérőszámait – például mely rendszerek kockázatosak és melyek nem –, és biztosítják, hogy a szabályozási terhek arányosak legyenek a potenciális kockázatokkal. Az AI Act már most is hatással van a nemzetközi színtérre, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki egy az egyben lemásolja. Amit látunk, az az EU megközelítéséből való tanulásra való törekvés.
Tudna beszélni bővebben arról, hogy más joghatóságok hogyan reagálnak az AI Act-re? Vannak példák országokra, amelyek hasonló vagy pont teljesen eltérő megközelítést alkalmaznak?
A.K.: Vegyük például Brazíliát – ők elég messzire jutottak a saját jogszabályaik megvalósításában, amelyek számos tekintetben összhangban vannak az AI törvénnyel, bár néhány helyi módosítást végrehajtottak. Az Egyesült Királyság viszont jelezte, hogy inkább a meglévő jogszabályok frissítését részesíti előnyben, mintsem teljesen újakat alkotna. Ugyanakkor ők is figyelemmel kísérik az EU horizontális megközelítését, és mérlegelik, hogyan tudnának hasonló stratégiákat integrálni a szektorális szabályozók közötti koordináció révén. De az Egyesült Királyságban ez még mindig folyamatban van. Az új kormány kissé eltérő irányba mozdult el a korábbi adminisztrációhoz képest. Szorosan figyeljük Kanadát is, ahol olyan jogszabályokat javasoltak, amelyek hasonlítanak az AI Act-hez. Érdekes lesz látni, hogyan alakulnak ezek a fejlemények.
A generatív AI és az általános célú AI új kérdéseket vetett fel, különösen a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban. Ezek a területek csak részben szerepelnek az AI Act-ben, főként az időzítés miatt. Az általános célú AI későn került be a folyamatba, és a szellemi tulajdonjogok kérdéseit eddig csak minimálisan tárgyalták. Például előírás, hogy bizonyítani kell a szerzői jogoknak való megfelelést, de a részletek nincsenek kiterjedten kidolgozva. Lehet, hogy további reformokra lesz szükség a szellemi tulajdonjogok terén, hogy ezeket a kihívásokat teljes mértékben kezelni lehessen. Egyértelmű, hogy ez egy hosszú és összetett folyamat lesz. Bár lehet, hogy nem látjuk majd a „brüsszeli hatást” olyan mértékben, mint a GDPR esetében, az AI Act mindenképpen befolyásolja a globális gondolkodást ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban.
Milyen következményei vannak a vállalatokra nézve, ha nem tartják be az AI Act-rt? Jelentősek a bírságok?
A.K.: Igen, a bírságok meglehetősen jelentősek lehetnek. Azt látjuk, hogy az EU-s szabályozások esetében egyre nagyobb maximális bírságokat határoznak meg, kezdve a GDPR-ral, folytatva a Digitális Szolgáltatások Törvényével, és most az AI törvénnyel. Az AI Act szerint, ha egy vállalat megsérti bizonyos AI alkalmazások tiltását, akkor a bruttó éves árbevételük akár 7 százalékáig terjedő bírsággal is szembesülhetnek. Ha nem teljesítik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségeiket, akkor a bírság akár 3 százalékig terjedhet, és a hibás vagy félrevezető jelentések esetén ez az arány 1,5 százalékra nőhet. Ezeket a bírságokat úgy tervezték, hogy valódi hatást gyakoroljanak, különösen a nagy szervezetekre, amelyek dominálják ezt a teret. Természetesen ezek a maximumok nem az alapértelmezett bírságok – ezeket az egyes esetek sajátosságai alapján alkalmazzák, figyelembe véve a szabálysértés súlyosságát.
Korábban említette az adatgyűjtési stratégiákat. Milyen változtatásokat kell a vállalatoknak ezen a területen megtenniük? Már nem tölthetnek le véletlenszerű képeket az internetről, ha fotókra van szükségük egy adatbázishoz például.
A.K.: Számos tárgyalást látunk az adatok birtokosai és az AI vállalatok között. Magas szintű bírósági perek, mint például a The New York Times és az OpenAI ügyei, rávilágítottak a világosabb szabályok és megállapodások szükségességére. Lényegében, ha az AI tovább szeretne fejlődni, akkor hatalmas mennyiségű adathoz kell hozzáférnie. De a szabályozási akadályokon túl felmerül a gyakorlati kérdés is, hogy vajon elegendő hozzáférhető adat áll-e majd rendelkezésre.
A vállalatoknak átláthatóbbnak kell lenniük azzal kapcsolatban, honnan szerzik az adataikat, és biztosítaniuk kell, hogy minden érintett fél hozzájárult ehhez. A tárgyalásokra is szükség van annak meghatározására, hogy az adathasználat előnyeit hogyan osztják meg. Az internetes adatokon túl egyre nagyobb figyelmet kapnak a különféle eszközök, például autók szenzorain keresztül gyűjtött adatok. Az autóiparban például már foglalkoznak az adatvédelmi aggályokkal, mert a modern autók számos szenzorral vannak felszerelve, és az összegyűjtött adatok nagyon érzékenyek lehetnek.
Miként járul hozzá az EY a megbízható AI fejlesztéséhez, és milyen szerepet lát a keretrendszerében a mesterséges intelligencia minőségi értékelések és tanúsítványok növekvő piacán?
A.K.: Az EY több éve jelentős mértékben fektet a megbízható és felelős AI használatba. Kidolgoztunk egy keretrendszert e koncepció köré, és tapasztalatainkat az ellenőrzés és auditálás terén felhasználva támogatjuk a minőségi értékelések és potenciális tanúsítványok fejlesztését az AI területén. Fejlesztettünk gyakorlati eszközöket, amelyek segítik a vállalatokat az AI-irányítási útjukon, például az AI Confidence Indexet, a Maturity Modelt és a Value Acceleratort. Emellett vezető gondolkodást folytatunk a globális AI szabályozási trendekről és az AI biztosítékokról, és új csapatot indítunk az AI tanácsadásra Budapesten, aminek partnerét és vezetőségét szeptember 9-én, 17.30-tól mutatjuk be az AI Summiton, a Néprajzi Múzeum épületében található EY Networking Zone-ban. Úgy vélem, hogy ez egy növekvő piac lesz.
Bár még kezdeti szakaszban van, látjuk, hogy különböző országok keretrendszereket javasolnak és említik az AI-auditokat a jogszabályaikban. Azonban gyakran nem áll rendelkezésre elegendő részlet arról, hogy ezek az értékelések hogyan nézzenek ki. Szerintem ez fontos mechanizmus lesz az AI-rendszerek minőségének és megbízhatóságának kommunikálására, nemcsak a szabályozóknak, hanem az ügyfeleknek és végfelhasználóknak is.
Forrás: economx.hu, 2024. szeptember 9. - Horváth Balázs
Bemondták a 100 milliárdot: kemény ősz vár a kórházakra
2024.08.27Hiába volt már idén kétszer is adósságrendezés, a legfrissebb adatok szerint július végén 68,5 milliárd forintot mutatott az adósságszámláló, mondta Rásky László lapunknak. Kiemelte, ha ez így halad, októberben újabb konszolidációra lesz szükség.
De nem kell sokat várni, és ismét eléri a kórházak tartozás a 100 milliárd forintot, tette hozzá a szakember. Egy évvel korábban tavaly október végén volt adósság szempontjából a magyar kórházak fekete hónapja, amikor 125 milliárd forinttal tartoztak az intézmények beszállítóiknak.
A modellváltó egyetemek nem jelentenek a MÁK-nak
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint - ebben nem szerepelnek a modellváltó orvosegyetemek - július végén a kórházak 47,1 milliárd forint kintlévőséget halmoztak fel. Június végén, vagyis egy hónappal korábban 48,5 milliárd forintra rúgott a tartozásállomány.
Az adatszolgáltatásra kötelezett 553 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 243, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 79 intézmény rendelkezik – írja havi összesítésében az államkincstár.
Na de nézzük a valós számokat, amiben a négy orvosegyetem adatai is szerepelnek! Július végén már 68,5 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódik a kórházak gazdasági osztályainak asztalán, egy hónappal korábban az egyetemi klinikákkal együtt a kintlévőség elérte a 71 milliárd forintot.
Az orvosegyetemek tartozása július végén (milliárd forint):
Debreceni Egyetem: 7,3
Pécsi Tudományegyetem: 5,8
Semmelweis Egyetem: 1,5
Szegedi Tudományegyetem: 6,6
Információink szerint Pécsett és Szegeden nőtt az adósság, Budapesten és Debrecenben pedig csökkent. Budapesten 300 millió forintot, Debrecenben pedig 1,8 milliárd forintot sikerült lefaragni a tartozásból.
Február végétől július végéig, azaz öt hónap alatt több mint 68 milliárd forint adósság keletkezett, ez havonta körülbelül 13,5 milliárdos emelkedést jelent
– kommentálta az Economxnak az friss kórházi adósság adatot Rásky László, az Orvostechikai Szövetség főtitkára.
Ez gyakorlatilag megegyezik Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) vezetője által az év elején mondott havi 12-13 milliárdos adósságnövekedési dinamikával, tette hozzá a szakértő. Az egészségbiztosító elnöke még nyár elején mondta egy konferencián, hogy mióta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) beszállt a kórházak üzemeltetésébe, jelentősen lassult az adósságállomány emelkedésre, a korábbi havi 20 milliárd helyett 12-13 milliárd forinttal emelkedett átlagosan havonta 2024 első felében a kórházak kintlévősége.
Egyébként az államkincstár adatai szerint a KEF adósságállománya is nőtt egy hónap alatt, 90 millió forintról július végére 149 millióra tornázták fel a kifizetetlen számláik végösszegét.
Idén nyáron sorra romlottak el a klímák a kórházakban, lapunknak is azt írták, hogy megkezdték a rendszerek állapotfelmérését, és átfogó programot indítanak a hűtési rendszerek javítására mintegy 20 intézményben. A javításokra 1,3 milliárdot szánnak.
Őszre ismét 100 milliárd lesz a kórházak adóssága
Rásky László szerint kétségtelen tény, hogy az idei évben lebonyolított két adósságrendezés segítség volt a kórházaknak és a beszállítóknak is.
Ezek nélkül mára valószínűleg rendkívül súlyos működési problémák lennének a fekvőbeteg-ellátó intézményekben.
Ugyanakkor, ha a számok mögé nézünk, azt láthatjuk, hogy miközben a kormány gyakorlatilag a február végi lejárt adósságok - 104,1 milliárd forint - kifizetésére adott forrást, a tartozásállomány továbbra is folyamatosan termelődik.
Könnyen belátható, hogy mostanra, vagyis augusztus végére már a 80 milliárdot is súrolja az adósságszámláló, és ezzel az ütemmel október közepén újra meglesz a 100 milliárdos lejárt tartozásállomány
– mondta az OSZ főtitkára.
Rásky László szerint ez pedig egyrészt azt jelenti, hogy már az év vége előtt, ősszel újabb konszolidációra lesz szükség, másrészt pedig azt, hogy fel kell gyorsítani azokat a folyamatokat – elsősorban az esetszintű finanszírozás felmérését –, ami alapján a kormány meghozza azokat a döntéseket, amelyek révén az intézményrendszer adóssága kezelhető mértékűre csökken.
Forrás: economx.hu, 2024. augusztus 27. – Koncsek Rita
Megszűnik a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
2024.08.09Többfelé osztják szét a feladatait.
A kormányzati informatikával foglalkozó szervezetek között eddig is nehéz volt eligazodni, többnyire csak az a közös bennük, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához tartoznak.
Most a kormány úgy döntött, hogy 2025. január 1-től megszünteti a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget, és feladatait több különböző szervezetre ruházza át.
Ezek az alábbiak:
Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.,
NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.,
Pro-M Professzionális Mobilszolgáltató Zrt.,
Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.,
IdomSoft Informatikai Zrt.,
Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.
A csütörtök este közzétett kormányrendelet pontosan felsorolja, hogy melyik társaság mit vesz át a megszűnő ügynökségtől.
Forrás: hvg.hu, 2024.augsztus 9.
Raffay Bálint az új országos kórházfőigazgató-helyettes
2024.07.30Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) egészségügyi ellátórendszerért felelős főigazgató-helyettese július 1-jei hatállyal Raffay Bálint, írja a 24.hu.
Megjelent a Magyar Közlönyben Orbán Viktor miniszterelnök határozata. A kormányfő Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára Raffay Bálintot országos kórházfőigazgató-helyettesnek nevezte ki. A döntés július 1-jei hatállyal érvényes.
A belügyminiszter nemrég módosította az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló korábbi utasítását, így. az már csak két főigazgató-helyettest nevesít: az egészségügyi ellátórendszerért felelőst, illetve a működésért felelőst. Vélhetően utóbbi posztot kapja az eddig a főigazgatói hivatalt irányító Raffay, mert az alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettes, Szondi Zita a helyén maradt.
Júliusban két kórházfőigazgató-helyettest is mentettek fel, Bene Ildikót és Bábiné Szottfried Gabriellát – emlékeztet a 24.hu.
Forrás: medicalonline, 2024. július 30. - 24.hu
Egyeztettek az uniós egészségügyi miniszterek Budapesten
2024.07.25A szív- és érrendszeri betegségek elleni közös fellépésről, a szervadományozás és a transzplantáció kérdéséről, valamint az európai egészségügyi adattérről egyeztettek az uniós egészségügyi miniszterek kétnapos budapesti informális tanácsülésükön, számolt be róla a Belügyminisztérium (BM) egészségügyért felelős államtitkára a találkozó második, csütörtöki napján tartott sajtótájékoztatóján.
Takács Péter kiemelte, a magyar elnökség célja, hogy támogassa az európai egészségügyi unió kiteljesedését, mivel ez hozzájárulhat az európai polgárok egészségének megőrzéséhez és jólétéhez, választ adhat a demográfiai kihívásokra, és erősítheti az unió versenyképességét.
Első napirendi pontként a szív- és érrendszeri betegségek elleni közös fellépésről tanácskoztak a résztvevők, ezeket ugyanis még mindig vezető halálokként tartják számon, a kihívás kezelése pedig nem csupán a népegészségügy, hanem az egészégügyi rendszerek fenntarthatósága szempontjából is kritikus jelentőségű, mondta az államtitkár. Beszámolója szerint a vitában kiemelték, hogy az egészégben eltöltött hosszabb évek elősegítése érdekében a kockázati tényezőket (dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, mozgáshiány, rossz mentális állapot, környezeti kockázatok) megelőző intézkedésekre van szükség, de a megelőzés erősítése mellett hangsúlyozták a jobb kezelési lehetőségek elérhetőségének és a rehabilitációnak a fontosságát is. A tanácskozáson szó esett a szív- és érrendszeri egészség előmozdításáról a korai életkortól az időskorig, az egészséges életmód népszerűsítéséről, valamint a fejlett orvosi kezelésekhez való egyenlő hozzáférés biztosításáról az egész unióban, fűzte hozzá Takács Péter.
A következő téma a szervadományozás és transzplantáció kérdésköre volt, amely "nem csak életmentő, de az egyik leghatékonyabb beavatkozás egyes krónikus betegek gyógyításában", ezért fontos, hogy a jövőben több szervadományozásra és -átültetésre kerüljön sor, hívta fel a figyelmet az államtitkár. Takács Péter felidézte, hogy az EU 2009. és 2015. közötti szervadományozási és transzplantációs akciótervének köszönhetően 21 százalékkal nőtt a szervadományozás, amely bizonyítja, hogy az együttműködés kulcsfontosságú és újabb akciótervre van szükség. Az ülésen szóba került, hogy miként kezelik a szervadományozás hiányát az egyes tagállamok, milyen kihívásokkal néznek szembe az ehhez kapcsolódó rendszer fejlesztésében, milyen eszközök alkalmazhatók a tagállamok közötti egyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint milyen támogatásokat nyújthat az EU a tagállamoknak.
A résztvevők végül beszéltek az európai egészségügyi adattérről szóló rendelettervezet végrehajtásáról is. A hamarosan elfogadásra kerülő jogszabály célja, hogy biztonságos teret hozzon létre az elektronikus egészségügyi adatokhoz való hozzáféréshez és ezek megosztásához az unióban elősegítve a kutatást, az innovációt és a szakpolitikák kialakítását, mondta el Takács Péter. A rendszer lehetővé teszi az embereknek a jobb hozzáférést az egészségügyi adataikhoz, támogatja a digitális egészségügyi piacot, ugyanakkor garantálja az adatbiztonságot és a magánélet védelmét, közölte az államtitkár, hozzátéve: a tagállamok eltérő fejlődési szintje miatt a fokozatos bevezetést ajánlották, a teljeskörű alkalmazás 2030-tól várható.
Forrás: medicalonline, 2024. július 25. - MTI
Nem szabadul az adósságcsapdából az egészségügy
2024.06.19Bár a kormány két részletben, mintegy 105 milliárd forintban rendezte a kórházak adósságait, az intézmények továbbra is több mint 41 milliárd forinttal tartoznak beszállítóiknak.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint az Orbán-kormány ismét emeli az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátásra szánt idei keretét.
41 milliárd forintos adósságrendezés után is marad egy 41 milliárdos tartozása a kórházaknak, az újabb, második adósságcsökkentő csomag vélhetően nem az utolsó lesz idén.
A tartozás ráadásul az óvatos becslések szerint havonta 12-13 milliárd forinttal nő, így a teljes összeg év végére elérheti a 130 milliárd forintot is.
Az eladósodás ellehetetleníti a betegállást, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészti Központ adatai szerint
az esetek 10-15 százalékában eszközellátási zavarok álltak a kórházak tavalyi kényszerű szolgáltatás-felfüggesztéseinek hátterében.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a lapnak nyilatkozva azt mondta:
az adósságrendezés során az eszközszállítók jártak a legrosszabbul. Az orvostechnikai beszállítók csupán 62 százaléka kapta meg a december 31-ei követelésének legalább 80 százalékát. Ráadásul van olyan cég, ami egyetlen forintot sem kapott.
A főtitkár szerint ez is azt mutatja, hogy a tartozások kiegyenlítésére utalt összeg elosztási elve nem jó, s a pénz is kevés. A mostani adósságrendezéssel is marad olyan eszköz, amit már rég elhasználtak a műtéteknél az intézmények, de azok kifizetésére legalább újabb fél évet kell várniuk a cégeknek.
A kormány áprilisban 63,4 milliárd forintot különített el kórházi adósságrendezésre. Az összegből a 2024. február 29-én fennálló, lejárt tartozásuk alapján részesültek az intézmények. Június 18-án további 41 milliárd forintról rendelkezett a kormány, ez az összeg hamarosan megérkezhet a kórházak számláira.
Forrás: economx.hu, 2024. június 19.
Elfogadták az egészségügyet is érintő új rendelkezéseket
2024.06.11Változnak az állam működését érintő egyes törvények; október 1-től Budapesten is az Országos Mentőszolgálat működteti a háziorvosi és gyermekorvosi ügyeletet, közli parlamenti beszámolójában az MTI.
Október 1-től Budapesten is az Országos Mentőszolgálat működteti a háziorvosi és gyermekorvosi ügyeletet – az erről szóló törvénymódosítást 135 igen, 28 nem szavazattal és 16 tartózkodással hagyták jóvá.
Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslat alapján kiterjesztik a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatokat. Eddig csak 18 éves korig voltak kötelezőek az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt szűrővizsgálatok, mostantól a miniszter korhatár nélkül előírhat kötelező szűrővizsgálatokat. Lehetővé válik továbbá az egészségügyi intézményi vezetők összeférhetetlenség alóli felmentése, ha az ellátási érdekből történik.
Létrejön a Batthyány-Strattmann László Alapítvány, amely támogatást nyújthat a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból a biztosított kérelmére. Az alapítványi formából következően megnyílik a személyi jövedelemadó 1 százaléka felajánlásának, a befizetések utáni adókedvezmény, valamint gazdálkodó szervezetek befizetésének lehetősége is, a módosítás pedig biztosítja, hogy már 2025-ben kedvezményezettje lehessen az 1 százalékos felajánlásnak.
A módosítás tartalmazza azt is, hogy ha valaki közvetlenül a szülést követően az újszülöttet a kórházban hagyja és hat hétig nem jelentkezik érte, azt úgy kell tekinteni, mintha inkubátorban hagyná, így a gyermek hat hét után örökbefogadható.
A salátatörvény alapján a geszti Tisza-kastélyingatlana mellett a kastély történeti kertjét képező ingatlanok is a Magyarországi Református Egyház tulajdonába kerülnek.
A módosítás alapján a kormány miniszeri rendelet helyett, a Védelmi Tanács javaslata alapján, rendeletben határozza meg azon országok listáját, ahonnan harmadik országbeli állampolgár Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatható. A törvény szerint ezen túl a vendégbefektetőket, a Nemzeti Kártyát és a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezők tartózkodását érintő módosításokat is tartalmaz.
Egységes szabályozást rögzítenek az iskolákba be nem vihető és korlátozottan bevihető tárgyakra vonatkozóan. A szabályok betartása érdekében a tanároknak és az iskolaőröknek jogosultságuk lesz arra, hogy a tanuló csomagját és tárolóhelyiségét átvizsgálhassák. Az iskolai mobiltelefon-használat kapcsán rögzítik, hogy vannak olyan digitális eszközök, laptopok, tabletek, adott esetben a mobiltelefon is, amely egy-egy tanórán digitális taneszközként is megjelenhet, éppen ezért azt a lehetőséget továbbra is biztosítani kell, hogy ezeket a pedagógus által meghatározott esetekben a diákok tanulási céllal használhassák.
A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közigazgatási hatósági jogköreit a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok vegyék át októbertől.
Változnak az online-szálláshely közvetítők kötelezettségei, számukra is előírják, hogy a fogyasztó számára azonosításra alkalmas és látható módon kötelesek feltüntetni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban használt regisztrációs számot és a szálláshely típusát.
Lehetőség nyílik arra is, hogy az eddigi október közepi időpont helyett november közepéig nyújtsa be a kormány a 2025-ös költségvetést.
Forrás: medicalonline, 2024. június 11. - MTI
Vészjeleket küld egy újabb szektor az egészségügyben
2024.05.28Az egészséginformatikai szolgáltatásokat is központosítják, megszűnik a versenyhelyzet, és közel 700 ember munkája kerül veszélybe, hívta fel a figyelmet a szektorért aggódó Király Gyula, a Hospitality Kft. stratégiai vezetője.
Több mint 2 éve jelent meg, és derült égből villámcsapásként ért bennünket az a jogszabály, ami az egészséginformatikai szolgáltatások központosításáról szólt, és ebben a pillanatban tűnt el a medikai beszállítók jövőképe is, mondta Király Gyula, a Hospitality Kft. stratégiai vezetője a napokban megrendezett Digital Health Essential konferencián.
A két évvel ezelőtti kormányrendeletben azt fogalmazták meg, hogy a hazai állami egészségügyi intézményekben záros határidőn belül csak egyetlen, a jogszabály megjelenésével egyidőben megvásárolt eMedSolution medikai rendszer működhet.
700 ember veszítheti el a munkáját
Az egységes egészségügyi informatikai szolgáltatások biztosítására létrehozott Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) feladata így nem csak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) fejlesztése, alkalmazás üzemeltetése, ügyfélszolgálati tevékenységének biztosítása, hanem valamennyi állami egészségügyi intézményi szoftver szállítása és üzemeltetése is lesz.
A központosított informatikai szolgáltatásoknak azonban nem csak előnyei vannak – állítja Király Gyula, a Hospitaly Egészségügyi Informatika stratégiai vezetője. Negatív következményekkel is számolni kell, hiszen az állami kizárólagosságot jelentő döntéssel a magyarországi egészséginformatikai termékkel rendelkező vállalkozások ellehetetlenülnek, így már rövid távon megszűnik a minőséget és a magas szintű szolgáltatásokat biztosító piaci verseny, érdekeltség hiányában eltűnik, vagy esetlegessé válik a technológiai fejlődést követő innováció.
Ezen a helyzeten szeretnénk változtatni, mert jó lenne, ha az adatvezérelt egészségügy nem csak egy szlogen lenne
– fogalmazott Király Gyula.
Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben kinevelt informatikai szakemberek sokkal komplexebb tudással rendelkeznek, mint bármelyik más iparágban.
Mi tudjuk, hogy az ápolási rendszer semmit nem ér elektronikus vizitrendszer és az elektronikus lázlap nélkül. De nincs kinek szólni
– mondta a szakember.
Jelenleg 600-700 szakemberrel dolgoznak, de a kollégáknak hamarosan nem lesz munkájuk. A medikai rendszer nagyon bonyolult, közel 1200 funkció van benne. Van, ahol 20-22 éve gyűlnek az adatok, a jelenlegi rendszer nagyon robusztus. Van olyan kórház, ahol 20 éve nem kapcsolták ki a szervereket, mert nem volt erre megfelelő időpont.
Az MI előre jelzi a betegségeinket
A mesterséges intelligencia (MI) nem csak arra képes, hogy valós időben készítsen diagnózist, hanem előre jelezheti a problémákat, így sokaknál ki nem alakul majd ki a betegség - mondta Balogh Péter, startupper, befektető és mentor a konferencián.
Az emberek a saját kezükbe veszik majd a gyógyulást, így például az okoseszközökön keresztül gyűjtött és diagnosztizált adatok elemzését. Várhatóan az egészségüggyel kapcsolatos kiadások szerkezete is drasztikusan megváltozik: a digitalizáció képes lesz pótolni a hiányzó szakszemélyzetet, ápolókat és orvosokat, de meggyorsítja a mozgást a rendszeren belül térben és időben, ezért idővel jelentősen rövidülhetnek a várólisták is.
Az Európai Bizottság egy hónapja fogadta el az európai egészségügyi adattérrel kapcsolatos szabályozást, mondta Bidló Judit helyettes államtitkár a konferencián, erről itt írtunk bővebben.
Aranybánya lesz ez a rendszer
– mondta az államtitkár.
Bidló Judit szerint a cél a betegközpontúság és a még több digitálisan elérhető adat.
De közben meg alig használjuk a telemedicinát, erről itt írtunk bővebben. Akár felére is csökkenhetne a szívbetegek halálozása, de nincs pénz távmonitorozásra. Csődben vannak a kórházak, a prioritás a gazdaságosság, nem a telemedicina bevezetése, hangzott el a Digital Health Essential konferencián. Továbbra is 84 milliárd forintot görgetnek maguk előtt a kórházak, osztotta meg a friss adósságadatokat Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunkkal.
Forrás: economx.hu, 2024. május 28. - Koncsek Rita
Kórházi adósság: nyárra rendezheti a kormány a februárig felgyűlt tartozást
2024.05.13
A kórházi adósság munkacsoport ülésén évközi, több kisebb adósságrendezés szándékáról nyilatkozott a kormányzat egészségügyi felelőse.
A kórházi adósság munkacsoport ülését Takács Péter egészségügyi államtitkár nyitotta meg, aztán Lengyel László egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár vezette le. Nemcsak a beszállítói érdekképviseletek voltak jelen, hanem a kórházak képviselői is – mondta az InfoRádióban az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László hangsúlyozta: a középpontban a jövőbeni adósságok kezelése állt.
"Egyértelműen abba az irányba mozdult el a kormányzat, hogy
év közben több, kisebb összegű adósságrendezés legyen.
Ezt megerősítette a közgyűlésen Bidló Judit helyettes államtitkár is. Olyan konkrétum, hogy ez kéthavonta vagy negyedévente lesz-e és milyen összegben, nem hangzott el. Mindenesetre az a szándék, hogy ne az eddigi gyakorlat folytatódjék – mely szerint év végén arról megy a vita, hogy mekkora részét fizeti ki a kormány a kórházi adósságoknak – elég erős kormányzati akaratnak tűnik" – mondta Rásky László, és szerinte a költségvetésben a gyógyító-megelőző ellátásokról szóló fejezetben meg is van erre a fedezet.
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a jelenlegi adósságállomány kezeléséről elmondta, hogy március végén 116 milliárd forint volt az intézményrendszer tartozása. Május végéig egy kormányrendelet alapján 63 milliárd forint összegű adósságrendezés jön, és a szövetség ígéretet kapott arra, hogy június végéig egy újabb 40 milliárdos konszolidáció történik.
"Ha ez megvalósul, akkor a kormány legalább február végéig rendezi az egészségügyi intézményrendszer adósságát" – tette hozzá Rásky László.
Forrás: infostart.hu, 2023. május 13.
Bidló Judit: elindult az egészségügyi rendszer átalakítása
2024.05.07Elindult az egészségügyi rendszer átalakítása, a kitűzött cél az egészségben eltöltött életévek növelése - mondta a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára az Orvostechnikai Szövetség keddi budapesti közgyűlésén. Bidló Judit kiemelte, a kormánynak nem célja az ágazatban a megtakarítás, a szempont az, hogy a rendelkezésre álló forrást minden esetben a leghatékonyabban használják fel.
A stratégiai célok között említette az elkerülhető halálozások csökkentését, az alapellátás megerősítését, a szakellátási kapacitások hatékonyabb kihasználását, a nyomon követhető, egyértelmű betegutak kialakítását, az e-egészségügy és a telemedicina fejlesztését, a szakdolgozói kompetenciák kiszélesítését és az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentését.
Hozzátette: szembesülni kell a kórházi finanszírozás struktúrájának átalakulásával. Jelezte, hogy 2022-ben és 2023-ban az egészségügyi dolgozók fix összegű bérkiegészítésére fordított összeg meghaladta a fekvőbeteg-szakellátás teljesítményarányos finanszírozását.
A helyettes államtitkár szerint látszik egyfajta átrendeződés a kórházi finanszírozásban, a cél, hogy ezt újra egyensúlyba hozzák. Leszögezte: "sokkal többet fordítanak egészségügyre, mint a korábbi időszakban".
Bidló Judit a kórházi adósságok témáját említve azt mondta, a kormány szeretne túllépni az év végi, egyszeri kórházkonszolidáció "mintáján".
"A gyakoriság és a mód még formálódik, de már idén biztos, hogy nem egy egyszeri beavatkozás lesz" - fogalmazott.
Hozzátette: fontos, hogy "jól és okosan" vizsgálják meg a különböző intézmények adósságának kialakulását, ezzel kapcsolatban egy indikátorrendszert dolgoztak ki.
Králik György, az Orvostechnikai Szövetség elnöke szerint új megközelítésre van szükség a kórházai adósságok "újratermelődésével" kapcsolatban, mint mondta, az intézményi kintlévőség évről évre magasabb.
A szövetség és a beszállítókat tömörítő szervezetek szerint az intézmények helyett a beszállítókat kellene a fókuszba emelni, rövidíteni kellene a fizetési időt, be kell építeni a költségnövekedést a finanszírozásba, vagy a szolgáltatásokat kell igazítani a ráfordítások szintjére.
A képalkotó diagnosztika területét említve azt mondta, úgy látják nincs országos koncepció a beszerzésekre, nincs költségvetési finanszírozás az eszközcserékre, karbantartásra.
Az OSZ elnöke szerint megoldást kellene találni az orvostechnikai eszközök forgalmazásának árazási problémáira, meg kellene találni a magán- és a közellátás optimális együttműködését, egyensúlyát.
"Látható, hogy az állam mindenáron spórolni akar az egészségügy dologi kiadásain, de nem látható, hogy mennyit, mihez képest és miért" - jegyezte meg Králik György.
Forrás: mti.hu, 2024.május 7.
Takács Péter az egészségügyi intézményekben folyó ellenőrzésekről
2024.05.02Az egészségügyben jelenleg folyó ellenőrzésekről szóló negatív hírek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal – mondta az egészségügyi államtitkár.
Az egészségügy ellenőrzését a betegközpontú ellátás hatékonyabbá tétele érdekében, szakszerűségi és hatékonysági célok alapján végzik, áttekintik az állami fenntartású intézményeknél és szolgáltatóknál a betegjogok biztosítását, a betegvárakozást és a várólisták kialakulásának okait, valamint az állam által biztosított anyagi források hatékony felhasználását is vizsgálják - mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a Magyar Nemzetben csütörtökön megjelent interjúban.
Hangsúlyozta, az ellenőrzések során a betegellátást soha semmilyen körülmények között nem zavarhatják meg az ellenőrök. Cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint igazoltatással akarnák ellenőrizni, hogy bent fekszik-e a beteg, mert a kórház csak akkor kapja meg érte a pénzt.
Leszögezte: az ellenőrök nem rendőrök, hanem köztisztviselők, ilyen jogosultságuk nincs, és nemrégiben lépett hatályba az a rendeletcsomag, amely radikálisan csökkentette a finanszírozási küszöböt megszabó alsó határnapok mértékét, így egyetlen kórház sem kényszerül arra, hogy pénzügyi okokból az indokoltnál tovább tartsa bent a betegeket.
Takács Péter elmondta: három területet ellenőriznek. Egyrészt monitorozzák, hogy az egészségügyi szolgáltatók megfelelnek-e a személyi és tárgyi minimumfeltételeknek, és azt is ellenőrzik, hogy rendelési időben ott van-e az orvos, valamint az asszisztens. Az alapellátás ellenőrzése során kiderült, hogy sok esetben a háziorvos elfelejti bejelenteni, hogy megváltozott a rendelési ideje, ám ennél nagyobb problémának nevezte, ha rendelési időben nincs ott az orvos. "Ott kell lenni rendelési időben, és azon túl is még négy óra rendelkezésre állási kötelezettsége van a háziorvosnak, ami a finanszírozási szerződésben és a működési engedélyben is rögzítve van" - mondta. Hozzátette: az orvosok döntő többsége tisztességesen végzi a munkáját.
Ugyanezt ellenőrzik a szakrendelőkben is, több helyen ugyanis irreálisan hosszú a várakozási idő, amellyel egyes orvosok a magánszolgáltatás irányába próbálják terelni a beteget - közölte az államtitkár.
Kitért egy speciálisan budapesti problémára is: a fővárosi kórházakban az elmúlt időszakban egyre többször fordult elő, hogy lemondták az akut fekvőbeteg-ellátást, ezért a beteg néha órákig körözött a mentőautóban fekve, míg végre valamelyik kórház felvette. Takács Péter ezért elrendelte az Országos Kórházi Főigazgatóságnál, hogy vizsgálják meg, valósak-e a lemondási okok. "Nagyon gyakran az intenzívágyak telítettségére vagy műszaki problémára hivatkoznak. Ilyenkor akár éjszaka is kimegy egy ellenőrző csapat, és megnézi, hogy a probléma valóban fennáll-e" - mondta. Megjegyezte: amióta bevezették az ellenőrzést, harmadára esett vissza az éjszakai lemondások száma.
Forrás: weborvos.hu, 2024. május 2. - MTI, Magyar Nemzet
Levegőért kapkodnak a kórházak, az eszközbeszállítók is megnyomták a pánikgombot
2024.04.24Március végén 116 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a kórházak, egy hónap alatt 12 milliárddal nőtt a tartozásállomány, mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Március végén a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján megjelent friss adatok szerint a kórházak adóssága 90,8 milliárd forint volt. Az államkincstár felé elszámolási kötelezettséggel nem rendelkező orvosegyetemekkel együtt a kintlévőség meghaladja a 116 milliárd forintot is, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak. Egy hónappal korábban februárban 104 milliárd forintot görgettek maguk előtt az intézmények.
A négy orvosegyetem adóssága egy hónap alatt 5,6 milliárd forinttal, 25 milliárd forintra nőtt, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó intézményeknél pedig 6,3 milliárd forinttal emelkedett az adósság – tette hozzá a szakértő.
A múlt évet terhelő, de év vége után kiszámlázott közműszámlák mostanra kifutottak, jelenleg már nem az intézmények, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) kapja a csekkeket. Ezért lehet az, hogy az OKFŐ intézményeiben csak 6,3 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen számlák végösszege, a februári 16 milliárd forint és a januári 15 milliárd forint emelkedés után.
Úgy fogalmazott Rásky László, groteszk a dolog, de mi már ennek is örülünk.
Egy április közepén megjelent kormányrendelet szerint 63,4 milliárd forint jut a kórházak adósságrendezésre. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, valamint a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központok a 2024. február 29. napján fennálló, lejárt tartozásállományuk alapján részesülnek a központi működési támogatásból. Az adósságokat május 31-ig kell az közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknak rendezniük. A Belügyminisztérium pedig az MTI-OS-hez elküldött közleményében azt írta, hogy a működési támogatást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) április 30-ig utalványozza az egészségügyi szolgáltatók részére.
Óriási bajban a beszállítók
Rásky László a kórházi adósságokkal kapcsolatban elmondta, a kintlévőség nagy része - 75 százaléka - az orvostechnikai beszállítók felé irányul.
Az OSZ egyik félelme pedig az, hogy megint el fogják téríteni az egyes intézményekre vetített plusz forrásokat, jutalmazó, büntető elv jöhet.
Erről egyébként Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség konferenciáján azt mondta: nemzetközi tapasztalatok alapján a finanszírozási ösztönzők, akkor érnek el valódi hatást, ha az adott finanszírozási forma aránya a teljes finanszírozás összeg 10 százalékát eléri.
22 milliárdnyi sárga csekk halmozódott fel
De azért a jelenlegi államkincstári adatokban is jól látszik, hogy nagyon magas a kifizetetlen közüzemi tartozások aránya is. Csak az államháztartásban ez az összeg 22 milliárd forintot ért el március végén, és az adósság 90 százaléka a Belügyminisztériumnál van, vagyis az egészségügyben, mondta Rásky László.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet, ami a kórházkonszolidációt részletezi, nem tartalmazza, hogy közüzemi számlát nem lehet rendezni a közel 64 milliárd forintos tételből, és a kórházi eszközbeszállítók tartanak attól, hogy megint nem az ő kintlévőségeik lesznek az elsők, amit kiegyenlítenek az intézmények.
Az OSZ egyik tagvállalata arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok eszköz leszállítása év végére esik, mert a kórházak tartanak attól, hogy az infláció miatt még drágábbak lesznek a műtéti eszközök, maszkok, kesztyűk, fertőtlenítők. Persze ezek az év végén leszállított eszközök sincsenek még kifizetve és most a kórházi adósságrendezés első lépcsőjében sem lesznek, mert legelőször a december 31-én lejárt tartozásállományból a 60 napon túli tartozásokat kell kifizetni a kórházaknak.
Múlt héten lapunknak a kórházi adósságrendezéssel kapcsolatban a másik nagy kórházi eszközbeszállító egyesület igazgatója Rádai Tamás azt mondta: nagyon nagy szükség volt erre a kórházkonszolidációra, és az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) pozitívan értékeli, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben forrást csoportosítanak át az adósságok rendezésére, de ez a félig tele a pohár esete, reagált a kórházi kintlevőségek kapcsán az Economxnak Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója.
A jelenlegi adósságrendezés azért még nem oldja meg a problémát és ez nem lesz elegendő
– fogalmazott.
Azt hangsúlyozta. hogy a Magyar Közlönyben is a kormány arra kérte a belügyminisztert és a pénzügyminisztert, hogy május közepéig dolgozzon ki egy újabb olyan előterjesztést, javaslatot, amivel tovább stabilizálható a kórházak működése.
63,4 milliárd forint jut adósságrendezésre
2024.04.19Állami, önkormányzati, egyházi egészségügyi intézmények részesülnek a központi működési támogatásból.
Megjelent a kormány 83/2024. (IV. 17.) rendelete a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről a Magyar Közlöny legfrissebb, 45. számában.
A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltató, valamint a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ 2024. február 29. napján fennállt, lejárt tartozásállománya alapján működési részesül.
Az egészségügyi szolgáltatók az alábbiak szerint kapnak támogatást adósságuk rendezésére:
a) a 2023. december 31-én 60 napon túl lejárt szállítói tartozások,
b) a 2023. december 31-én 60 napon túl lejárt egyéb tartozások,
c) a 2024. február 29-én 60 napon túl lejárt szállítói tartozások,
d) a 2024. február 29-én 60 napon túl lejárt egyéb tartozások,
e) a 2024. február 29-én 31–60 napon belül lejárt szállítói és egyéb tartozások,
f) a 2024. február 29-én 30 napon belül lejárt szállítói és egyéb tartozások,
g) a további szállítói és egyéb tartozások.
Mindehhez a kormány 63 439 700 000 forintot biztosít. Az adósságot május 31-ig kell az közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknak rendezniük.
Frissítés: A Belügyminisztérium közelménye szerint (ami MTI-OS-ben jelent meg) a működési támogatást április 30-ig utalványozza az egészségügyi szolgáltatók részére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, s emlékeztetnek arra, hogy 2023 novemberében az egészségügyi intézmények lejárt kötelezettségállományának csökkentése érdekében több mint 90,2 milliárd forint támogatást fizettek ki az intézményeknek.
Forrás: weborvos.hu, 2024. április 18.
Csúcstechnológiával gazdagodott a debreceni szívgyógyászat
2024.04.16Hibrid műtőt adtak át a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján 2024. április 15-én.
Az eseményen részt vett dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára is, aki köszönetet mondott, amiért az egyetem és a városvezetés folyamatosan partner a kormányzat egészségügyet érintő fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában.
Dr. Takács Péter elmondta, azért is különösen nagy öröm számára, hogy itt lehet ennek a csúcstechnológiás beruházásnak az átadásán, mert javaslatára Magyarország soros elnökségének egyik prioritása lesz az európai kardiovaszkuláris stratégia kidolgozása. – Az Európai Unió azért merte ránk bízni ezt a feladatot, mert a magyar kardiológia tudományos alapon is kiválóan teljesít – közölte az államtitkár. Hozzáfűzte, Debrecenben minden: a kormányzati szándék, a modellváltó egyetem és a városvezetés töretlen támogatása is adott ahhoz, hogy a tudományos innovációkat átültessék a betegellátás gyakorlatába.
Dr. Takács Péter megemlítette, hogy a kormány számra példaértékű volt a Debreceni Egyetem Klinikai Központ online időpont-foglalási, járóbeteg-irányítási rendszerének és call-centerének gyakorlata, amit rövid időn belül országos szintre kívánnak kiterjeszteni. – Merthogy nem elég az innováció, a csúcstechnológia; az kell, hogy a betegek el is jussanak az orvoshoz, aki érdemben foglalkozik velük. Ezért a magyar kormány humánerőforrás szempontból is jelentős lépéseket tett, elég az orvosi, valamint az ápolói béremelésre gondolni – hangsúlyozta az államtitkár.
A hibrid műtők kombinálják a hagyományos sebészeti környezetet az élőképes képalkotási technológiákkal, lehetővé téve a sebész számára, hogy valós idejű, 3D-s képi információkhoz jusson a beavatkozás során. A sebészeti asztal mozgatható és forgatható, hogy megkönnyítse a képek rögzítését különböző szögekből, pontosabb, biztonságosabb és hatékonyabb eljárásokat biztosítva ezáltal. A Debrecenben most üzembe álló hibrid műtőben, – amely mintegy egymilliárd forintból, az egyetem saját forrásából és uniós pályázati támogatásából valósult meg – elsősorban speciális szívkatéteres beavatkozásokat végeznek majd, de alkalmas akár nyitott szívműtétek elvégzésére is.
Ma már Magyarországon is egyre elterjedtebbek a hibrid műtők, Debrecen mellett a Semmelweis Egyetem Klinikai Központja, az Országos Onkológiai Intézet, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet és a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja rendelkezik ilyen, általában az onkológiai, kardiológiai vagy idegsebészeti területen alkalmazott, csúcstechnológiás berendezéssel.
Forrás: kormany.hu, 2024. április 16.
Varga Mihály: Napirenden van a kórházi adósságok rendezése
2024.04.11Folyamatosak az egyeztetések a kórházi adósságok rendezésével kapcsolatban – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki Kormányinfón.
Bár a pénzügyminiszter nem adott egyértelmű, határozott választ arra a kérdésre, hogy szóba került-e, illetve döntöttek-e a kormány szerdai ülésén a kórházi adósságok rendezéséről, Varga Mihály azt kijelentette, hogy „a kormány vizsgálja a kérdést”, többszöri egyeztetést is folytattak erről a Belügyminisztériummal és az Országos Kórházi Főigazgatósággal, az eredményekről későbbre ígért tájékoztatást.
Hosszú szünet után – amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter gerincműtéte és azt követő rehabilitációja indokolt – Kormányinfót tartottak a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében. Az eseményen debütált Vitályos Eszter, aki a főpolgármesteri címért ringbe szálló Szentkirályi Alexandrától vette át a kormányszóvívői feladatokat, az újságírói kérdésekre pedig Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy István agrárminiszter is válaszolt Gulyás Gergely mellett.
A korábbi évek gyakorlatától eltérően idén nem nyár elején, hanem csak novemberben nyújtják be a 2025. évi költségvetés tervezetét – mondta el Gulyás Gergely, amit azzal indokolt, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye döntő lehet a „háború vagy béke” kérdésében, ami a magyar költségvetést is meghatározhatja.
A kormány 675 milliárd forintnyi beruházást átütemez át az idei évben, ezzel is segítve a költségvetés mozgásterét – jelentette be Varga Mihálypénzügyminiszter a Kormányinfón, reflektálva arra a napokban megjelent hírre, miszerint a büdzsé hiánya már márciusban elérte a teljes évre tervezett deficitet. Bár a miniszter azt elárulta, hogy a kormánynak voltak elképzelései arról, hogy mely területeket érintse az átütemezés, a részletekről nem számolt be, azt mondta, hogy a tárcáknak kell dönteniük erről, mert ők jobban átlátják a helyzetet. A politikus jelezte: a beruházásokat nem törölik, azok a jövőben megvalósulnak. Elmondta azt is, hogy az idei évre 4,5, 2025-re 3,7, 2026-ra pedig 2,9 százalékos hiánnyal kalkulálnak.
A kormány mindig nyitott a büdzsé átszabására, amennyiben erre szükség van – válaszolt a miniszter arra a kérdésre, hogy szükséges-e az idei költségvetés módosítása. Mint fogalmazott, ha a tervezett lépéseket sikerül átvezetni a költségvetésen, akkor további módosításra nem lesz szükség, és számíthatunk a prognosztizált 2,5 százalékos gazdasági növekedésre. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy nem lesz nyugdíjprémium, mert annak kifizetésére csak 3,5 százalékos növekedés esetén köteles a kormány.
Torzók nem maradnak fenn – így válaszolt Vitályos Eszter arra a felvetésre, miszerint Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter leállította az Amerikai úti zsidó Szeretetkórház építési munkálatait. A tárca a költségvetés védelmében és háború miatt hozta meg a beruházásokat érintő döntéseket, amelyeket néhány hónapon vagy éven belül befejeznek.
Forrás: medicalonline, 2024. április 11.- T.O. kormanyinfo
Klaszterközi együttműködés megállapodást írunk alá
2024.03.27A MediKlaszter és az Innoskart Digitális Klaszter közötti együttműködési megállapodás kiemelt célja, hogy közelítsük, és egyesítsük az orvostechnikai iparág és a digitális szolgáltató ágazat kiemelt iparági klaszterei által felhalmozott tudást és közösen prezentáljuk értékeinket, olyan operatív lépések megvalósításával, mely a közös kompetencia pool létrehozásával hatékonyan előmozdítja a két iparág tagvállalatainak kapcsolatainak bővítését, és innovációját, közös hazai és nemzetközi lehetőségeit és összességében sikeres és hatékony, érdekérvényesítő együttműködő partnerséget eredményez.
Az együttműködés az alábbi területekre terjedhet ki: Gyakorlati együttműködés Partnerség keretében: Az Együttműködő Klaszterek – összhangban a fent megfogalmazott célokkal – törekszenek az együttműködés kiterjesztésére az alábbi területeken:
az aláírók által képviselt különböző szektoriális, -orvostechnika, egészségipar, informatika és digitalizáció területeken megjelenő, és összegyűjtött tapasztalati tudás által erősítik a hazai innovációs potenciált és teljesítményt, erősítik és bemutatják projektjeiket, valamint ösztönzik az együttműködésen alapuló üzleti-gazdasági tevékenységek összehangolását nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, beleértve nemzetközi, uniós pályázatokon történő közös részvételt,
co-creation, azaz az együtt alkotás megvalósítása iparági klasztereken belüli és azok közötti szinteken,
olyan felületek létrehozása, amelyek teret adnak az MediKlaszter és Innoskart klaszterek és tagvállalataik számára a bemutatkozásra,
lehetőség nyújtása az akkreditált és minősített klasztertagság előnyeinek bemutatására, népszerűsítésére,
a kiemelt iparági klaszterek (orvostechnikai és a digitális szolgáltató ágazat) és a tagjaik által nyújtott szakmai nívók demonstrálása,
a kiemelt iparági klaszterek (orvostechnikai és a digitális szolgáltató ágazati) által kiépített, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolati háló erősítése, bemutatása és fejlesztése,
a hazai iparági KKV-k támogatása annak a felismerésében, hogy mekkora előnyt jelentenek a klaszterek az EU-s stratégiákhoz és a legdinamikusabban fejlődő üzleti tendenciákhoz való felzárkózás terén.
Két klaszter közötti közös üzleti kommunikációs platform kialakítása a kiemelt iparági klaszterek (MedTech és IT-Digitalizáció) népszerűsítése, általános szemléletformálás a döntéshozók, a szakmai szervezetek és a vállalkozások körében a következő eszközökkel
Public Relations: lobby tevékenység (minisztériumi és döntéshozói kapcsolatok erősítése, a párbeszéd elmélyítése),
Médiakapcsolatok: a klaszterek törekvéseinek megjelenése az országos és regionális médiumokban, sajtótájékoztatók, sajtóesemények,
Eseménymarketing: szakmai rendezvények, konferenciák, expók szervezése,
Online marketing: social média marketing, tartalommarketing, influencer marketing,
Nemzetközi kommunikáció.
Érthetetlen, hogy a kormány miért nem biztosít forrást a kórházi tartozások rendezésére
2024.03.21Sajtóközlemény – Budapest, 2024. március 21.
A magyar orvostechnikai szektor meghatározó iparági szervezetei a Magyar Medikai Gyártók ésSzolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) és a Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) március 21-én közös sajtótájékoztatót tartottak.
Az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya 2024 februárjában újra meghaladta a 100 milliárd forintot. Miközben az egészségügyi kormányzat egy következő konszolidációra vonatkozó konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának, a mai napig nem született meg az erről szóló döntés.
A tavaly év végi 90 milliárd forintos adósságrendezést követően, az egészségügyi intézményrendszer 64 milliárd forint lejárt tartozásállománnyal zárta az évet. Ez idén január végére 83 milliárd forintra nőtt, és február második felében átlépte a 100 milliárd forintot. Ez az összeg nem tartalmazza a jogszabály alapján járó késedelmi kamatot és fizetési költségátalányt, ami a kalkulációk alapján további milliárdokkal terheli a költségvetést.
A januárban a tagvállalataink körében végzett felmérés eredménye azt mutatta, hogy az orvostechnikai szállítók többsége a lejárt kintlévőségei feléhez sem jutott hozzá. Sok cég arról számolt be, hogy a lejárt kintlévőség-állománya február végére elérte a konszolidáció előtti szintet.
Mindeközben több állami tulajdonú vállalkozás – például a közműszolgáltatók vagy a büntetés-végrehajtás – elsőbbséget élvezett a tavalyi adósságrendezés során. Azaz az állam költségvetési forrásokat biztosított a fenntartásában lévő intézményeknek, hogy rendezzék az állami tulajdonban lévő szolgáltatók felé fennálló tartozásaikat. Ezek jellemzően olyan szolgáltatók, amelyek gazdálkodására – a portfóliójuk révén – kevésbé van negatív hatással az egészségügy nemfizetése.
A szállítóknak természetesen továbbra is határidőre kell teljesíteniük a költségvetéssel szembeni kötelezettségeiket, többek között annak az általános forgalmi adónak a befizetését, amely nem folyik be hozzájuk a kórházak részéről. A beszállító cégek helyzete kritikus, a vállalkozások napról napra élnek. Mivel sok cég a partnereit sem tudja határidőre kifizetni, egyre gyakoribb, hogy azok nem szállítanak nekik.
A hátrányos következmények mára a betegellátásban is érzékelhetők: az Nemzeti Népegészségügyi Központ 2023. évi kijelölő határozatainak elemzése alapján elmondható, hogy a kórházi osztályok ideiglenes leállása az esetek 10-15 százalékában az orvosi eszközökkel kapcsolatos problémák miatt következik be. Az elmúlt évek és elsősorban a COVID valamint az ukrajnai háború tapasztalatai alapján azt se feledjük, hogy krízishelyzetekben hirtelen beszűkülnek az eszközbeszerzési lehetőségek. Ilyenkor azok az országok tudnak minőségi eszközöket vásárolni a világpiacon, amelyek kiszámítható pénzügyi környezetet biztosítanak a szállítóknak: azaz kifizetik a vételárat.
Az egészségügyi kormányzat, a tőle származó hivatalos információk szerint, két konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának: az egyik az adósságállomány rendezésére, a másik az egészségügy finanszírozásának strukturális átalakítására vonatkozik. Döntés azonban még nem született ezekről a javaslatokról. Az orvostechnikai beszállító szervezetek azt kérik a Kormánytól, hogy mihamarabb biztosítsa a kórházak lejárt tartozásállományának fedezetét, és mielőbb történjék meg az adósságok rendezése.
A szervezetek ezen felül az Állami Számvevőszékhez fordulnak, mivel a beszállító cégek tapasztalatai alapján, az intézmények sok esetben nem rendezik azokat a késedelmi kamat tartozásukat, amelyekről a vállalkozások hivatalosan értesítik őket. Ez pedig jogszabálysértő gyakorlat.
Az egészség az egyik legfontosabb nemzeti erőforrásunk. Magyarország Kormánya többször kinyilvánította, hogy az egészségipart nemzetstratégiai jelentőségű szektornak tekinti. A hazai kórházak orvostechnikai eszköz-igényének meghatározó részét a szervezeteink által képviselt vállalatok biztosítják. Közös érdekünk a betegellátás zavartalanságának biztosítása. Ahogy az eddigiekben, az orvostechnikai szektor ezután is készen áll arra, hogy a kormányzati döntéshozókkal partnerségben megoldást keressen a kialakult helyzetre.
Háttérinformáció A közleményt kiadó három szervezet által képviselt vállalkozások a magyarországi kórházak orvostechnikai eszközigényének meghatározó részét lefedik. Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete az innovatív egészségügyi technológiai szektor érdekképviseleti szervezete. Az ETOSZ célja, hogy az orvostechnikai innováció eredményei elérhetőek legyenek a magyarországi betegek számára. Tagvállalatai között nemzetközileg elismert kórházi beszállítók, Magyarországon jelentős gyártási, kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok, továbbá közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató vállalkozások vannak. Bővebb információ: www.etosz.org, dr. Rádai Tamás igazgató, tamas.radai@etosz.org A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter államilag akkreditált innovációs klaszter, a tradicionális ugyanakkor high-tech, innovatív, exportképes medtech iparág képviselője, meghatározóan hazai tulajdonú kis-, közepes vállalkozások és egyetemek önkéntes szövetsége. Bővebb információ: http://mediklaszter.eu/, Tóth Zsolt főtitkár, toth.zsolt@mediklaszter.hu Az Orvostechnikai Szövetség hitvallása, hogy az orvostechnikai eszközök életet mentenek. A szövetség a fekvő- és járóbeteg-ellátást végző intézményeket kórházi orvostechnikai és képalkotó diagnosztikai eszközökkel, valamint gyógyászati segédeszközökkel ellátó, illetve a betegellátást informatikai szolgáltatásokkal segítő vállalkozásokat fogja össze és képviseli. Bővebb információ: www.osz.hu, Rásky László főtitkár, osz@osz.hu
Hamarosan ismét extra pénzt kapnak a magyar kórházak
2024.02.20Az állami egészségügyi rendszer folyamatban lévő átalakításának jelenlegi állását összegezte Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, aki a közeli és távolabbi terveket is megosztotta a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján.
A jelenleg is zajló egészségügyi átalakítás folyamatát összegezte előadása elején Takács Péter. Majd rátért a rövid távú tervekre. Ezek szerint a tavaly év végi konszolidáció idén márciusban folytatódik, vagyis a kórházak hamarosan hozzájutnak a plusz forrásokhoz.
Ezen a téren intenzív egyeztetéseket folytatnak a Pénzügyminisztériummal annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ilyen méretű adósság az állami kórházak esetében. A főkönyvi adatokig elmennek az egyes intézményeknél - ismertette.
Takács Péter a magánszolgáltatóknak is fontos bejelentést tett az eseményen, erről külön cikkünkben írtunk:
Az adósság elszállása mögött meghúzódó okok között megemlítette azt, hogy többet fizetnek az intézmények gyógyszerekre. Kétszer annyit költenek a kórházak gyógyszerekre, mint 2019-ben, ez elsősorban azzal függ össze, hogy sok onkológiai és onkohematológiai készítményt fogadtak be egyedi méltányosság keretében. Ez önmagában 47 milliárd forinttal emelte meg a tartozásállományt. A másik ilyen tényező a vállalkozói formában foglalkoztatottak helyzete, a személyes közreműködés keretében dolgozók.
17 kolléga töltötte be a 65 évet, ezért szűnt meg az ő vezetői jogviszonyuk, de nincs közvetlen összefüggés az elbocsátásuk és az adósság felhalmozódása között - ismertette. Ezen kívül volt 7 olyan vezető, akiknek a menesztése mögött több egyedi ok is meghúzódott - tette hozzá.
Az lesz kórházigazgató, akinek nagyobb az impaktfaktora, ezt a kiválasztási rendszert befejezzük. A menedzserképességekre fogunk építeni - mondta.
A várólista számok mesterségesen fel vannak fújva a sajtó által
- vélekedett Takács Péter egy másik témában.
Nem lesz RRF-forrás az egészségügyben
Arra is kitért, hogy a kormány elkezdte az egészségügy finanszírozási rendszerének átalakítását. Eredetileg ehhez RRF uniós forrást vettek volna igénybe, azonban az államtitkár szerint
ERRE AZ UNIÓS FORRÁSRA MÁR NEM SZÁMÍTANAK, EZÉRT NEMZETI KÖLTSÉGVETÉSBŐL ÁLLJÁK A FINANSZÍROZÁS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK KÖLTSÉGEIT.
A homogén betegségcsoportok átalakítása, felülvizsgálata és az ezen keresztül megvalósuló többletfinanszírozás 100 milliárd forintnyi plusz forrást jelentene.
Ennek kapcsán elismerte:
örülök, hogy akkor lettem ágazatvezető, amikor őszintén tudom mondani, hogy nincs pénz az államkasszában.
Forrás: portfolio.hu
Takács Péter az új ügyeleti rendszer problémáiról, a szakápolók elvándorlásáról és a kórházigazgatók leváltásáról
2024.02.19
Az alapellátási ügyeleti rendszer megújításának tapasztalatairól, a gyermekügyeletek helyzetéről, az orvosok fizetéséről, a szakdolgozók bérének emeléséről és a kórházigazgatók egy részének decemberi leváltásáról is beszélt Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában.
Tavaly február 1-jén indult el élesben a megújult alapellátási ügyeleti rendszer Hajdú-Biharban. A terv szerint az év végére, Budapest kivételével, az egész országra ki kellett terjeszteni. Végül is sikerült?
Az év végével nem, átnyúltunk két hónappal a határidőn. Ennek közbeszerzési okai voltak. Egyszerűen azt a mennyiségű autót, ami a mentőszolgálatnak kellett, nem tudta a beszállító határidőre vállalni, chiphiányra és egyebekre hivatkozva. Február elsején elindultunk a két utolsó, Budapesten kívüli vármegyében, Fejér és Pest vármegyében, úgyhogy február elsejével gyakorlatilag Budapestet leszámítva az egész országon egységes az ügyeleti rendszer.
Eltelt annyi idő, hogy meg tudják állapítani az első tapasztalatokat? Mindenhol ugyanúgy sikerült? Voltak nehezebb vármegyék?
Voltak nehezebb vármegyék, nem titok, hogy amikor a rendszert elkezdtük, az első két vármegyében az orvosi kamara elég erős közbehatására erős ellenállás volt. E kettő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron vármegye volt. Több körben tárgyaltunk a szerződésekről, hogy milyen feltételek mellett jönnek a háziorvos kollégák az OMSZ által üzemeltetett ügyeletbe. Végül ezek a kezdeti ellenállások csitultak. Egyrészt azért, mert a betegek nagyon jó visszajelzéseket adtak az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban. Másrészt az orvosok nagy része is látta, hogy a délután négytől tízig havonta két ügyelet általában mindenkinek belefér, főleg úgy, hogy ezért 9 vagy 11 ezer forintot kapnak óránként, és mindent – helyiséget, fogyóeszközt, adminisztrátort – a mentőszolgálat ad. Azt hiszem, a háziorvos kollégák nagy része is meggyőződéssel állt be az új rendszerbe. Eljutottunk odáig, hogy Békés vármegyéből egy volt évfolyamtársam hívott föl, hogy szerezzek már neki valami protekciót, mert több ügyeletet is vállalna, de már be vannak tervezve az ügyeleti sorok, merthogy ez elég jó pénz, ő meg építkezik és szeretne kicsit keresni.
Ez a pénz mindenütt ugyanolyan jó pénz? Mert ahol nagyobb a betegforgalom, ott az ember el tudja képzelni, hogy ez kevésbé jó pénz, mint ott, ahol meg kisebb. Ahol lehet olvasni ügyeletben, az más, mint akinek leszakad a keze és egész nap dolgozik.
Arra törekedtünk, hogy nagyjából homogenizáljuk az ügyeleti terhelést. Az ökölszabály, amit egyébként Hajdú-Biharban mértünk ki a pilot során, hogy tízezer lakosonként egy ügyeleti megjelenés van egy ügyeleti időben. Nagyon picinek tűnik ez a szám, de most már egy év tapasztalatából mondhatjuk, hogy ez általában így van. Bebizonyosodott, hogy a korábbi, profitorientált ügyeletszervező cégek mesterségesen túljelentettek éjszakákat, és azzal zsarolták a polgármestereket, hogy éjszakánként 20-30 ember marad ellátatlanul, ha nem adnak több pénzt. Aztán kiderült, hogy a valóságban 6-10 ember fordul meg az ügyeletben. Persze, folyamatosan figyelnünk kell, hogy mondjuk egy nagyvárosi ügyelet szervezésénél, például Győr és agglomerációja környékén jóval száz ember fölött számolunk, oda nem elég egy ügyeleti sor, kettő kell. Az OMSZ figyel arra, hogy az ügyeleti terhelést olyan mértékben tartsa, ami még egy-egy orvosnak vagy mentőtisztnek nem okoz extrém terhelést.
Pest megyében nehezebb volt a rendszer? Innen jöttek leginkább olyan hírek, hogy messzire kell menni az alapellátási ügyeletért.
Inkább a politikai hangulat fokozódott fel. Ahogy közeledünk Budapesthez, zárul az ostromgyűrű, és ahogy közeledünk az önkormányzati választásokhoz, egyre inkább átpolitizált lett ez az egyébként tisztán szakmai meg ellátásszervezési kérdés, és nagyon sok olyan állítás elhangzott, ami effektíve nem volt igaz. Az is elhangzott, hogy Szentendrén akkora az ügyeleti terhelés, hogy ez egyszerűen bírhatatlan. Visszakérdeztettem a mentőktől, hogy az előző két hétben átlagosan hány megjelenési vagy vonulásos ügyeletük volt, átlagosan 3-4-6, vagy esetleg 7 beteg volt egy ügyeleti időben, magyarul délután 4-től reggel 8-ig. Nem hiszem, hogy ez kezelhetetlen terhelés lenne. A másik, ami gyakran elhangzott, hogy számos gyermekügyelet megszűnt Pest megyében. Sajnos, onnan is írtak ezzel kapcsolatban tirádákat, ahol egyáltalán nem is volt gyerekügyelet korábban, mégis annak a „visszaállítását” követelik. Volt, ahol szombatonként 9-től 13 óráig volt egy-egy háziorvosnak ilyen „hétvégi nyitvatartása”, az volt a gyermekügyelet. De ez nem az. Mi azt biztosítjuk, hogy minden egyes ügyeleti ponton akár felnőttet, akár gyereket el tudnak látni. Ha a felnőtt vagy vegyes praxist vivő kolléga kompetenciáját meghaladja, folyamatosan telefonos segítséget kérhet a gyermekügyeleti pontoktól. Ebből van Pest megyében három. És ami még jó hír, hogy átjárhatók az ügyeleti körzethatárok. Ez régebben nem volt. Az OMSZ diszpécsere a legközelebbi elérhető ügyeleti pontra irányítja a beteget, vagy küldi ki azt a szatellit mentőkocsit, amiben mentőtiszt vagy az ügyeletes orvos van, és nem vagyunk tekintettel még a megyehatárra sem. A kiérkezési időt kell leginkább figyelni, és a rendszer ezt tudja. Terveim szerint még ebben az évben be fogjuk kapcsolni Budapestet is, ami aztán főleg meg fogja oldani azt a problémát, hogy az agglomerációból lehet, hogy budapesti ügyeleti pontra tudnak bemenni, vagy onnan jön ki hozzájuk az ügyeleti kocsi. Akkor lesz vége ennek az átalakítási folyamatnak. Országosan egységes ügyeleti rendszer lesz, központi telefonos triázzsal, egységes hívószámmal és egységes ellátási elvekkel.
Van norma arra, hogy az alapellátási ügyeletnek mikor kell megmozdulnia egy hívás után? A mentőknél hozzászoktunk, hogy negyedórán belül ott kell lenniük, ha nagy a baj.
Igen, főszabály szerint általában az alapellátási ügyeleti feladatok azok, amikhez két órán belül nem kell orvosi segítség, de, mondjuk, a másnap reggelt nem tudja megvárni. Ilyenek például a magas lázas állapot, vagy ha hirtelen fellép olyan fájdalom, ami mögött egyébként a triázsoló kolléga nem sejt komolyabb egészségügyi kockázatot, mondjuk szívinfarktust. Egy többoldalas triázskönyv van, ami ágrajzszerűn tartalmazza ezeket a kikérdezési protokollokat. Ezt kanadai és amerikai kikérdezési protokollból vettük át és magyarosítottuk. A rendszer olyan szempontból is jól vizsgázott, hogy körülbelül 15-20 százalékkal csökkent – megyénként persze van különbség – az indokolatlan mentővonulások száma. Régebben egy ügyeleti szolgáltató riasztott egy mentőt egy esethez, sokszor kint sem járt a helyszínen. Egy magát orvosnak mondó valaki a telefon másik oldaláról hívta a mentőt, akkor a mentő nem utasíthatta vissza a vonulást. Most viszont a szám, az 1830 egy központi irányítónál csörög, a mentők erre kiképzett munkatársa veszi föl, ő triázsol a telefon alapján. Vagy azt mondja a betegnek, hogy ha az állapota nem rosszabbodik, akkor várja meg reggel a háziorvost, ha súlyosbodik, hívja vissza, vagy azt mondja, hogy menjen be egy ügyeleti ellátási pontra, vagy ha nehéz ezt közlekedéssel a betegnek megoldania, vagy mozgásában korlátozott, akkor kiküld hozzá egy ügyeleti kocsit. Ha a kikérdezési protokoll alapján olyan súlyos a betegség, hogy azonnali ellátásra szorul, akkor indítja a mentőt. Betegbiztonság szempontjából lényegesen jobb a helyzet, mint korábban.
A kikérdezési protokoll szabályait nekünk, leendő betegeknek érdemes megtanulni? Azért, hogy tudjunk azokra a kérdésekre válaszolni, amit ott nekünk föl fognak tenni?
Nem, ezek alapvetően közérthető, laikus nyelven megfogalmazott kérdések.
Tehát fogok tudni rá válaszolni?
Így van, mindenki fog tudni rá válaszolni.
Az világos-e, hogy mikor kell hívni az 1830-at, az alapellátási ügyeletet, és mikor kell egy kórházi sürgősségi osztályra menni, és mikor kell mentőt hívni? Világos ez mindenkinek?
Nyilván nem világos mindenkinek, de azért igyekszünk ezt minél szélesebb körben elmondani. Alapvetően ez egy nagyon egyszerű ökölszabály. Kis baj: 1830, nagy baj: 112. Amikor úgy érzi valaki, hogy ha azonnal nem kap szakszerű orvosi segítséget, ott az életét veszélyeztető állapot léphet fel, akkor továbbra is a 112-t, a mentőket kell hívni. Én azt javasolnám, hogy senki se induljon el saját maga a sürgősségi osztályra az előtt, hogy a 1830-at vagy a 112-t föl nem hívta. Hiszen adott esetben egy telefonos triázs után megtudhatja, hogy az ő betegsége mondjuk triázs ötös kategória, ahol adott esetben a sürgősségin 6-7 órát várni kell, mivel súlyosabb sérültek előnyt élveznek, és nem is biztos, hogy ő kórházba való, ő az alapellátási ügyelet kompetenciája. Pont az a rendszer lényege, hogy mindenki az állapotának megfelelő ellátási szintre kerüljön. Vagy járási ügyeleti pontra, vagy kimegyünk hozzá, vagy kórházba, vagy mentő. Ez innentől kezdve teljesen egyértelmű. A 1830-at a kisebb egészségügyi problémákkal kell hívni, a 112 továbbra is a nagy veszélyhelyzeti telefonszám, amikor mentőre van szükség, szívinfarktus, súlyos sérülés, vérzéssel járó sérülés egyebek esetében.
Mennyi idő alatt kell felvenni valakinek a 1830-at?
A 1830-at főszabály szerint egy percen belül fölveszik a kollégák. Ha nem, akkor tovább kapcsolják egy következő központba. Pest vármegye beindulásakor az első hétvégén tapasztaltuk azt, hogy túlterhelődtek a telefonközpontjaink. Volt egy olyan anomália, hogy 2600-nál több hívás jött be egy-egy napon, és ebből öt-hatszáz hívás „csak ki akartam próbálni, hogy működik-e” típusú volt. Nem szeretnék senkit megvádolni azzal, hogy szervezett hívások voltak ezek, de az mindenesetre érdekes, hogy nem egy folyamatosan terhelt időszak volt, hanem óránként volt benne egy-egy pálya, amikor egyszerre harmincan, negyvenen hívták négykor, ötkor, hatkor és hétkor a 1830-at. Ha ne adja az Isten, ez szervezett volt, azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon súlyosan veszélyeztették a betegek egészségét azok, akik ezt csinálták. Remélem, hogy ez nem bizonyosodik be, de ha ez egy szervezett akció volt, szégyellje magát, aki ezt csinálta.
Mekkora tartalékot kell a 1830 mögé szervezni? Történhet bármi, egy főút mellett egy nagy baleset, amikor húszan-harmincan hívják, mert nem tudják, hogy a másik hívta-e már.
Egy nagy baleset esetén egyértelmű, hogy az nem a háziorvosi alapellátási ügyeletnek a kompetenciája. Ott a mentő már meg tudja oldani, hogy átkapcsolja a háziorvosi ügyeletet.
De azt nem nekem kell tudni. Éppen a 1830 van a fejemben, mert jó volt a kommunikáció, akkor azt is hívhatom, hogy összement nyolc autó.
Akkor egy mentős szakember azt fogja mondani, hogy „azonnal kapcsolom az illetékes mentésirányítót”. És onnantól kezdve ez egy mentési feladat.A rendszer ilyen szempontból mindenképpen jól vizsgázik, és nagyon jól kiképzett szakdolgozóink vannak. Vidékről kellett az első hétvége tapasztalatai után felvezényelni egy-egy napra mentésirányítókat, de a második hétvégére lenyugodtak a kedélyek, körülbelül feleannyi hívás volt, és a „csak kipróbálom” típusú hívások is 100-200 közé estek vissza. Ez abszolút kezelhető mennyiség volt. Ahogy mindenki hozzászokik, hogy új rendszer van, mindenki megjegyzi az új számot, azt is látja, hogy működik, elkezdenek bízni az emberek a rendszerben. Ahogy a 17 már sikeresen működő megyénkben ez megtörtént, meg fog Pest vármegyében is történni, és szépen beáll mindenki az új rendszerre.
A mentésirányítónak vagy a gépkocsivezetőnek kell tudni, hogy, mondjuk, a Bimbó utcából fölfelé csak terepjáróval lehet menni? Ez akkor lehet probléma, hogyha más megyéből jönnek a kollégák.
A 112 két központi helyen csörög ki. Viszont amikor kiderül, hogy ez mentési eset, akkor a megyei mentésirányításra kapcsolnak. Az ott ülő kollégák azért elég rutinosak, vannak előttük óriásképernyők, nagyon részletes térképpel, amelyen éppen lehet látni a szolgálatban lévő mentőautókat. A megyei mentésirányítók ismerik a saját megyéjüket, mint a tenyerüket.
Darabra elég a jármű és az eszköz az új rendszerben?
Elég, persze. Vannak a kis sárga, mentős színekre festett járművek, amelyekben az alapellátáshoz szükséges pakk van a csomagtartóban, ezek újonnan beszerzett járművek. Mentőautót csak akkor küldünk, ha mentési feladat van. Húsz százalékkal csökkent az indokolatlan vonulások száma. Úgyhogy az az állítás, hogy a mentők kapacitása le lesz kötve, és a súlyosabb esetektől veszi el az alapellátási ügyelet az erőforrást, nem igaz, sőt, pont az ellenkezője igaz, húsz százalék erőforrást spóroltunk az új rendszerrel.
Milyen biztonsággal kell az először odavonuló Suzukinak tudni ellátást nyújtania? Magyarán előfordulhat-e az, hogy ő nem elég oda, mégiscsak mentőt kellett volna küldeni. Van-e erre valami szabály?
Persze. Van, de ez eddig is úgy volt, hogy adott esetben az alapellátási ügyelet kiment és megállapította, hogy éppen a betegnek zajló infarktusa van, s azonnal ráhívta a mentőket.
De ő meg tudja kezdeni az ellátást?
Persze, meg tudja kezdeni az ellátást, életet menteni tud. Általában vagy kivonuló orvos, vagy magas kompetenciájú mentőtiszt ül ezeken a kocsikon. Életet menteni tud, amíg a mentő oda nem ér, a beteget életben tartja. Ez ritkán fordul elő. Az első két hétben egész Pest megyében egy ilyen eset volt.
Az Életmentő applikáció hol csörög?
A mentő központi irányításánál. Ha valaki azt az applikációt hívja, ott nem vetődik föl, hogy tűz van, vagy rendőrségi beavatkozás kell, mint a 112-nél, ez egyértelműen egészségügyi veszélyhelyzet, ráadásul súlyos, jó eséllyel mentőt igénylő.
Az új alapellátási ügyeleti rendszer hatékonyságát milyen pontokon, milyen eszközökkel kell mérni?
Egyrészt a mentők folyamatosan írják ki nekem az esetszámokat, hány esethez vonultak ki, mekkora számú esetben volt elég telefonos tanácsadás, mekkora volt a helyszínre vonulások száma, mekkora betegforgalom jött be az ügyeleti pontokra, és ebből mennyit küldtek tovább kórházba. Körülbelül 10-12 százalék, akit be kellett küldeni sürgősségi vagy kórházi osztályra. Ez nagyon fontos előszűrő is, hogy a sürgősségi osztályokat tehermentesítsük ezektől az esetektől, őket ellátjuk ügyeleti pontokon. A másik, ami még engem kimondottan érdekel, a lakossági elégedettség, merthogy a beteg biztonságérzete és a beteg érdeke az első. Ezt tudomásul kell venni, bár ez az egészségügyben dolgozóknak nem okoz nehézséget. Folyamatosan méretem a mentőkkel, hogy milyen a lakossági elégedettség. Szerencsére sokan visszajeleznek, az ötfokozatú skálán 4,24-es elégedettséget mérnek.
Ez mennyire lehet megbízható? Ha nem haltam meg, annak valószínűleg annyira örülök, hogy még akkor is magas pontszámot fogok adni, hogyha egyébként magamban azért kérdőjeleket fogalmazok meg, de hát végül is megmentettek.
Egy ellátás minőségét nem csupán az eredmény határozza meg, ezt azért tudjuk. Itt a hívásfogadástól kezdve az eset zárultáig végig biztonságban érezheti magát a beteg. Jól képzett mentőszakember, illetve háziorvos foglalkozik vele. Az állapotának megfelelő ellátást kap, és végig úgy érezheti, hogy azok, akik részt vesznek ebben az egész folyamatban, rá koncentrálnak, az önmagában is jobb ellátási élményt biztosít. Azzal szemben, hogy valaki fölveszi a telefont, a hosszas csörgés után nyilvánvalóan nem egészségügyi szakember közli, hogy itt most éppen nincsen orvos, mert betegnél van, és hogy hívja a mentőket, vagy menjen be a sürgősségire. Én nem lennék elégedett ilyen szolgáltatással, ahhoz képest, hogy az ország jelentős részén ezek a profitorientált ügyeletszervező cégek ezt a szolgáltatást nyújtották. Én, mint magyar állampolgár, úgy gondolom, hogy engem inkább az Országos Mentőszolgálat által szervezett ügyeleti központ lásson el, és ne egy ilyen megbízhatatlan szervezet.
Amikor Budapest beszáll, nagy változás lesz? Itt minden második utcában van egy kórház meg egy klinika.
Változás nem lesz, ellátásszervezési szempontból kell nekünk más fejjel gondolkozni, mint mondjuk egy szórványtelepüléses Zala vagy Somogy megyében. Budapesten valóban jó a tömegközlekedés, minden második kerületben van egy nagy kórház sürgősségi osztállyal. Valószínű, hogy nem kell annyira teleszórni ügyeleti pontokkal a főváros területét, mint egy nagy kiterjedésű megyét. Az egész rendszert úgy építettük föl, hogy egy olyan ellátási hálót alkossunk, ami homogénen fedi le az országot, mert vagy ügyeleti pont, vagy mentőállomás vagy kórház legyen, ilyen háromszögeléssel haladtunk. Ezek a háromszögek az egész országot beterítik.
A budapesti kórházak, klinikák ugyanúgy fognak beszállni? Más-más a feladatkörük.
Betegellátás szempontjából mindenkinek ugyanaz a feladata. Ahol egy sokszakmás kórház van, ott egy rendelő helyiségnek, egy háziorvosnak és a hozzárendelt asszisztensnek, meg mentőtisztnek kell, hogy helyet tudjanak biztosítani. Bejön a beteg a triázsra, kiderül, hogy ő alapellátási kompetencia, akkor át fogják őt irányítani az alapellátási ügyeletre, és nem megy be a sürgősségire. Azt is várom, hogy a sürgősségi osztályok forgalma is csökkeni fog, másrészt a beteg is elégedettebb lesz, hiszen nyilván nem kellemes adott esetben 6-7 órát ott várni, de az új rendszer ettől a 6-7 órás várakozási időtől meg fogja kímélni a betegeket.
Fogják mérni, hogy tényleg megkímélte? Nyilván nem lehet belőni stabilan a betegszámot.
Fogjuk és feladata is az OMSZ-nek, hogy állítson be a nagy forgalmú helyekre második sorokat. Ez Győrben meg is történt, ott is folyamatosan mérünk, ez nem egy statikus, hanem dinamikus rendszer. És nyáron az idegenforgalmat le kell követni, a Velencei-tónál, a Balaton partján, Tokajban, a Szentendrei-sziget környékén. Ezekre a helyekre fogunk nyárra plusz pontokat beállítani, merthogy akkor hirtelen tízszeresére nő a lakosságszám.
Azok az elvek, amiket elmondott, meg a gyakorlat a gyerekellátásra ugyanúgy vonatkozik? Azt mindig sokkal érzékenyebben éljük meg, mert abban nem mi vagyunk, hanem a gyerekünk.
Abszolút. Főszabály szerint vegyes ügyeleti pontok vannak, ahova felnőtt és gyerek is bemehet, de ha a kolléga kompetenciahatárt észlel, akkor telefonos segítséget kérhet a vonal végén lévő ügyeletes gyerekszakorvostól. Az ország túlnyomó részén eddig sem volt kimondottan gyerekügyelet. Én Veszprém vármegyei gyerek vagyok, föl lehetett úgy nőni, hogy vegyes praxist vivő orvosok ügyeltek azon a területen, akik felnőttet is, meg gyereket is elláttak. Ha véletlenül van valami baj, akkor még mindig be lehet menni a kórházi gyerekosztályra.
Ezt a háziorvosnak kell eldöntenie, amikor már látja a gyereket vagy a mentésirányító is el tudja dönteni?
Többnyire a mentésirányító is el tudja dönteni, de ugyanúgy a háziorvos is eldöntheti, amikor a járóbeteg-ellátási vagy az ügyeleti ellátási ponton vizsgálja a gyereket. Mégiscsak szerzett mindenki valamilyen diplomát a saját szakmájában. Ráadásul a magyar orvosi diploma meg szakdolgozói diploma elég értékes, jól felkészült szakembereink vannak, és alapvetően biztonságban vannak a magyar betegek, függetlenül attól, hogy 18 év felett vagy alatt vannak.
Megvan a bátorság az orvosokban, hogy ne küldjék tovább mindjárt a beteget?
Persze. Egyébként gyereksürgősségi oktatási tananyagot mindenkinek biztosít a mentőszolgálat. A kollégák túlnyomó többsége ezért hálás, és ezeket át is nézi. Az nagy biztonság, védőháló, hogy ott van folyamatosan mögötte a gyerekszakorvos a telefon végén. Ha kérdése van, biztos, hogy lesz elérhető gyerekszakorvos minden vármegyében, konzultációs céllal.
Az alapellátási ügyeleti rendszerről beszélgettünk. Most a magánegészségügy és az állami egészségügy kapcsolata következik. Itt újabb szabályokra szükség van?
Most lépünk egy nagyot előre. Társadalmi vitán van az a javaslatom, hogy megszűnjön az az állapot, hogy a magánegészségügyi szolgáltatónak korlátlan ingyenes védőállót nyújtson az állami egészségügy.
Korlátlan? Ők azt mondják, hogy most is szerződésben kell állniuk, hogy háttérszolgáltatást tudjon nekik nyújtani, ami viszonylag ritka, az állításuk szerint.
Az az összeg, amit ezért fizettek eddig, jelképesnek mondható. Amikor átvettem a János Kórházat, láttam, hogy ezekben a szerződésekben évi 200 ezer forintos díjak vannak. Általában egy eset is bőven kimeríti ezt a keretet. Miért ne legyen egy korrekt elszámolás, ha egy magánellátó szövődményt csinál? Szövődményről azt kell tudni, hogy ötször-hatszor-tízszer annyiba kerül, mint a szövődménymentes eset ellátása. Megcsinál ezer szövődménymentes esetet a saját ellátójánál, majd a szövődményeset rögtön beküldi az államiba, és tízszeres költségráfordítás van állami oldalon. Ez nem tartható fönt. Mindenki viselje a saját maga által okozott szövődményeknek, egészségkárosodásoknak a súlyát, anyagi értelemben is. Fontos kiemelni, hogy itt nem a betegtől fogjuk elkérni a pénzt, hanem attól a szolgáltatótól, aki a szövődményt okozta.
Ez mindig teljesen világos? Mindig megvan egy műtét vagy kezelés után, hogy ezt ki csinálta?
Egyrészt mindenki fölcsatlakozott az EESZT-be, kötelező módon a magánszolgáltatók is. Van működési engedélyük, dokumentációt kap a beteg, tehát azt viszonylag könnyű kideríteni, hogy melyik volt az utolsó egészségügyi ellátási esemény, ami egy adott szövődményhez vezethetett.
Ha én a bajommal hat orvosnál jártam, akkor nem hiszem, hogy mind a hat jelentkezni fog, hogy ez az enyém…
Nyilván nem lehet minden esetben azonnal eldönteni, de erre van kijelölve a budapesti kormányhivatal, amelynek vannak megfelelő végzettségű igazságügyi orvosszakértői, akiknek viszont ez a feladatuk és nagy rutinjuk is van abban, hogy feltárják a hasonló eseteket. Tömegével vannak orvosi felelősségi perek vagy biztosítási perek Magyarországon, évtizedek óta, vannak olyan szakértőink, akik meg tudják állapítani, hogy van-e ok-okozati összefüggés, egy orvosi beavatkozás és egy kialakult kórállapot között. Erre a szaktudás megvan.
Tételes elszámolás lesz? Tehát az utolsó gumikesztyűt is rá fogják írni?
Amit a NEAK a kórháznak finanszíroz az adott ellátási esemény kapcsán, azt fogja kiszámlázni a magánszolgáltatónak.
Egyeztettek a magánszolgáltatókkal? Mert én néhányat hallottam, azt mondták, hogy biztosítási oldalról ez megfinanszírozható.
Természetesen, az ő magánbiztosításukat ki kell terjeszteni erre. Ha felelősségbiztosítást kötnek, illetve ezt kibővítik, nem lesz nagy megterhelés egyik szolgáltatónak sem. Jól kell megállapodniuk a felelősségbiztosítójukkal, de ez az ő feladatuk.
A szövődmények helyrehozása addig tart, amíg a beteg egy szövődmény nélküli, eredeti állapotába vissza nem áll? Évekig is eltarthat egy ilyen kezeléssorozat.
Van ilyen, igen. Ez jelenti a legnagyobb terhet a magyar államnak. Például egy rosszul beültetett protézis, ami után revíziós műtét jön, ami általában már a beteg szervezetének is megterhelőbb, meg sokkal kiterjesztettebb és sokkal költségesebb műtét, majd utána egy hosszas rehabilitáció. Ilyenkor a szakmai szabályszegés okozta felróható szövődmény következményeként jönnek ezek. Igen, a rehabilitációs időszak végéig fog tartani a számla.
Mikortól kezdődik az új rendszer?
Amint kihirdetjük a jogszabályt.
A parlamentnek el kell fogadnia vagy rendeletben meg lehet oldani?
Az ehhez szükséges törvényi passzust már tavaly elfogadta a parlament, ez most a végrehajtási rész, kormányrendeleti szint.
A szakdolgozók bére milyen ütemben fog változni a továbbiakban?
Mi 2016-ban kezdtünk szakdolgozói béremelésbe. Az mindenképpen látható, hogy a jövő egészségügyének a szűk keresztmetszete nemcsak Magyarországon, hanem a fejlett nyugati világban a szakdolgozó lesz. Abszolút orvoshiány nincs Magyarországon, vannak relatív területek, akár térben, akár szakmánként, ahol azt mondhatjuk, hogy az állami rendszerből itt-ott hiányzik orvos, de szakdolgozóból vannak abszolút hiányok is. Ez visszavezethető oda, hogy rossz bérszínvonalon voltak a szakdolgozók. 2016-ban felismerte a kormány, hogy itt nagyon sürgős tennivaló van. Fölismerte már előbb is, csak kellett öt év, amíg kijöttünk abból a gazdasági válságból, amit az előttünk kormányzók és a 2008-as gazdasági világválság közösen okoztak. De amint a magyar gazdaság teljesítőképessége talpra állt, először a tanárok, utána pedig a szakdolgozók bérét kezdte rendezni a kormány. Aztán jött a Covid-időszak, ahol drasztikus orvosbéremelés jött, azzal a nem titkolt céllal, hogy a paraszolvencia kivezetése kerüljön. De nyílt a bérolló a szakdolgozók és az orvosok között, méghozzá elég nagyra. Úgyhogy itt a stratégia az volt, hogy az orvosi béreket akkor úgy állapítottuk meg, hogy megnéztük, mennyi a német GDP, és ahhoz képest mennyi a magyar. Egyébként akkor 59 százaléka volt a magyar GDP a németnek, ezért mondtuk azt, hogy a magyar orvos keresse meg azt, amit a nemzetgazdaság megenged, a német orvos keresetének a 60 százalékát, átlagosan. Most egyébként majdnem 2 millió 200 ezer forint az orvosi átlagjövedelem az állami szektorban. Itt kinyílt a bérolló, úgyhogy megnéztük azokat az OECD államokat, ahol a nemzetgazdasági átlagjövedelem és az orvosi átlagjövedelem között akkora különbség van, mint Magyarországon. Egyébként ez háromszoros, konkrétan. Akkor Luxemburg, Németország, Franciaország, Írország, a skandináv államok közül talán Dánia voltak az OECD-államok közül ilyen bérszínvonalon, nemzetgazdaság kontra orvos. Azt néztem meg, hogy itt az orvosi bérek hány százaléka átlagosan a szakdolgozói bér, és 34 és 38 százalék között szórt. Úgyhogy az alapbéreket, konzultálva a Pénzügyminisztériummal, beállítottuk úgy, hogy mit enged a nemzetgazdaság teljesítőképessége. Az orvosi alapbér 37 százaléka lesz a szakdolgozói alapbér. Ezt most márciusban el is fogjuk érni. A teljes kereset aránya ennél jobb lesz szakdolgozói szempontból, mert a szakdolgozók több munkaórát teljesítenek, mint az orvosok, tehát körülbelül 42 százalékra számolunk.
Az orvosi meg a szakdolgozói alapbér rendezése elég ahhoz, hogy ne menjenek külföldre vagy át magánszolgáltatóhoz az orvosok és a szakdolgozók?
Válasszuk ketté a kérdést! Az orvosoknál a külföldre vonulás tendenciája egyértelműen megfordult, ott már az irány jó. A legsötétebb évek a 2005 és 2012 közöttiek voltak. Átlagosan 1100 orvos kérte ki azokat a papírokat, amik külföldi munkavállaláshoz szükségesek, és én azt nézettem meg, hogy ezek közül hányan nem írtak receptet beutalót a következő évben Magyarországon. Több mint a 90 százalékuk! Tehát évente ezer orvos elhagyta az országot. Most évente 300-400-an kérik ki a papírokat, és 80 százalékuk ír receptet Magyarországon.
Két helyen dolgoznak.
Magyarul ingáznak, ez azt jelenti, hogy száz orvos hagyja el úgy az országot, hogy külföldre megy, tehát megtizedeltük ezt a számot. A szakdolgozóknál nem is annyira a külföld jelenti a problémát, kivéve a nyugati határszélt, ahol Ausztriába átmennek, például, háziápolónak, hanem a kereskedelmi szektorban kapnak olyan fizetéseket a dolgozók, hogy átmentek éjszakai árufeltöltőnek vagy pénztárosnak. Ha ugyanezt a bérszínvonalat a saját hivatásukban kapják meg a szakdolgozók, akkor vissza fognak jönni az egészségügybe, mert ez azért egy hivatás, az ember pedig akkor boldog, ha a hivatásában dolgozik. Az a célunk, hogy őket vissza tudjuk hozni. Megnézettem, hogy mennyit keres most átlagosan egy nővér Magyarországon: az átlagos szakdolgozónak 682 ezer forint a bruttó bére.
Mennyi munkával?
Valamivel 200 óra fölött. Egy középfokú végzettségűé 714 ezer, egy diplomás szakdolgozói átlagbére pedig 892 ezer forint volt 2023 decemberében. Ezeket fogjuk most még márciusban emelni. Több összetevőből áll a bér, az alapbéremelés lesz átlagosan 20 százalék. Vannak még ezen túl pótlékok, amiket hozzá fogunk adni a megemelt alapbérhez, és van még olyan teljesítményhez kötött vagy eseti vagy munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, ami még a munkáltató mozgástere. Egy régi, 10-szer 17-es szocialista bértáblából átállunk egy rugalmasabba. Erre erős ajánlást ad a Belügyminisztérium a munkáltatónak, hogy hogyan kell besorolni a dolgozót. Függ az életkorától, függ attól, hogy van-e második vagy harmadik szakképesítése, függ attól, hogy végez-e mondjuk oktatói tevékenységet vagy egyéb feladatot vállal-e. A héten egyeztettem az EDDSZ-szel, a szakszervezettel, a Mentődolgozók Szakszervezetével és a Szakdolgozói Kamarával, és úgy álltunk föl az asztaltól, hogy a Belügyminisztérium ajánlását elfogadják és üdvözítőnek tartották, hogy nagyon sok javaslatukat átvezettük. A munkáltatók erős vezérfonalat kapnak. A szakpolitikai cél az, hogy minden szakdolgozónak érezhetően emelkedjen a fizetése.
Mikortól?
Március elsejétől.
Ha valamilyen szakdolgozói kategóriában abszolút hiány van, az azt jelenti, hogy sehol sincs olyan az országban? Tehát nem lehet beszerezni sehonnan?
Nem, , ez természetesen nem jelenti azt, de, az ország egyes régiói között nagyon nagy különbség van. Szakdolgozóból Budapest áll a legrosszabbul. Azt vélelmezzük, hogy ennek nagyon egyszerű oka van, az albérletárak sokkal magasabbak Budapesten, mint bárhol máshol. És ha a kereset ugyanannyi, mint Orosházán, nem fog följönni, hogy 200 ezerrel többet fizessen ki albérletre. Ez a helyzet, ezzel kell kezdenünk valamit és fogunk is.
Mit lehet ezzel kezdeni? Nővérszállást építeni nem biztos, hogy divatos ma.
Nem biztos, ettől függetlenül elképzelhető, hogy lesznek még nővérszálló beruházások, eddig is voltak, meg vannak is nővérszállások, amiket föl kéne újítani, de szóba jöhet egy albérlet-támogatási program is. Kezdeni kell valamit ezzel a problémával, mert Budapest szakdolgozói ellátottsága kimondottan rossz, valószínűleg amiatt, hogy az albérletárakat Budapesten és az agglomerációban nem tudják megfizetni. Ez főleg az egyedülállókra vagy olyanokra vonatkozik, akinek a párja nem tud a fővárosi régióban elhelyezkedni, mert itt a keresetek általában a versenyszférában magasabbak, tehát akinek a párja kereskedelemben vagy egyéb helyen dolgozik, akkor az ő fizetése ezt kompenzálja. De nyilván egy fiatal pályakezdőnek, akinek nincsen párja, nem jelent jó alternatívát, hogy a fővárosba költözzön.
Az a cél, hogy nettóban ugyanannyit tudjon hazavinni, tehát megfinanszírozzák neki az albérletet, és akkor lesz dolgozó?
Így van, de egyébként is kell több dolgozó. Viszont azt látom a korfán, hogy ez egy kétpúpú teve most már, tehát szerencsére az elmúlt tíz évben a pályára lépők sokan vannak, de hiányzik a középkorosztály. Azért, mert az alacsony fizetések miatt kimentek a kereskedelmi szférába vagy bárhova, és van egy „magas púp”, a nyugdíj előtt állók körében. Ezt a hullámvölgyet kell nekünk ügyesen megoldani, de lesz hozzá a szakdolgozói bérfelzárkóztatás, kompetenciákat növelünk, hogy nagyobb szakmai kihívás legyen. Reméljük, hogy a főváros szakdolgozói igényét is ki fogjuk tudni elégíteni.
Az orvosok teljesítménye hogyan változott a béremelés meg a hálapénz kivezetése óta? Mert laikusként nehéz elképzelni, hogy aki egy héten hatot műtött ötmillió forintért, szürkén, az tiszta kétmillió forintért is hatot fog műteni.
Inhomogén. Nagyműtétes, nagy paraszolvenciás szakmában volt divat az, hogy kirajzottak az orvos kollégák a maszekba, és onnan elkezdtek visszaszivárogni, mert pacientúrát nem tudnak a maszekban gyűjteni. Van néhány nagyon jó nevű orvos, akiket fölkapott a közvélemény, nekik van megfelelő beteganyaguk, de azért a versenyszférában meg kell állni az embernek a lábán, és erre nem mindenki alkalmas, úgyhogy szépen elkezdtek visszajönni. Az meg helyi vezetői feladat, és ezt a kórházigazgatóknak sűrűn el is szoktam mondani, hogy szembesítsék a kollégát azzal, hogy 2019-ben hatot operált havonta, most meg kettőt. Ha nem hajlandó többet, akkor meg kell neki köszönni a munkát. Nem fog tudni tisztán a magánpiacról megélni, az a helyzet. Ezzel szembe kell nézni, és más vezetői attitűd kell. Amíg bruttó 550 ezret tudtunk fizetni egy osztályvezető főorvosnak, addig a szerencsétlen főigazgató félrenézett, amikor főorvos úr délután egykor távozott a magánrendelésére. Most, hogy bruttó 2,2 millió forint az átlagkereset, nem kell félrenézni.
A kórházigazgató-váltásoknak mi volt az oka még decemberben? Nagyon sok embert leváltottak.
gen, 17 volt életkor miatt. Újfajta vezető kiválasztási rendszert szeretnék a kórházak élén. Volt olyan, akit én egyébként személyesen nagyon kedvelek, 26 éve volt ugyanazon a helyen kórházigazgató, most 83 éves. Én úgy gondolom, hogy ez nem segíti azt, hogy egy fiatal vagy középkorú menedzsmentréteg kialakuljon. Egy-egy kivételtől eltekintve a kórházigazgatók, akik gyakorlatilag életük végéig lehettek az igazgatói székben, nem is voltak érdekeltek abban, hogy jó menedzsment-gondolkodású középvezetőket neveljenek ki. Persze kivétel mindig van, aki gondoskodott utánpótlásról, de azért a többség nem volt ebben érdekelt. Amikor december 13-án behívtam ezeket a kollégákat, és elmondtam nekik, hogy egy új rendszerre fogunk átállni, és az SZMSZ szerinti helyettes viszi addig a kórházat, amíg pályázat útján be nem töltjük a főigazgatói posztot, akkor volt kórházigazgató, aki azt mondta nekem, hogy „Ide figyelj, az én helyettesem az vak, süket meg hülye. Arra akarod rábízni a kórházat?” Mondtam, hogy ne haragudj, de hát a te helyettesed, te választottad ki. Miért ilyen helyettest választottál? Mondtam is miniszter úrnak, hogy ez a kolléga volt a legjobb indikátora annak, hogy jól döntöttünk. Tizenheten voltak, akik életkor miatt nem lehetnek tovább a kórházigazgatói székben, de a kórházban szakorvosként dolgozhatnak, akár még osztályvezetők is lehetnek, vagy tudományos igazgatók, vagy egyéb területre elmehetnek, de első számú vezetők nem lehetnek. Hét olyan kollégától köszöntünk el, akinek a vezetői teljesítményével elégedetlenek voltunk.
Mi az egy kórházigazgatói vezetői teljesítményben, ami elégedetlenségre ad okot, amikor azt sulykolta minden egészségügyi államtitkár, hogy nem a kórházigazgatók csinálják az adósságot elsősorban?
A kórházigazgatók, a 24 ember tekintetében a menesztés és az adósság mértéke között közvetlen ok-okozati összefüggés nem volt. A hétből volt olyan, aki abszolút nem gazdálkodott a tőle elvárható módon, nem volt keretgazdálkodás, nem volt semmilyen ellenőrzés a kórháznál, be volt dobva a gyeplő. Ez sem megengedhető, hiszen ha egy-egy intézményünk pazarlóan gazdálkodik, az más intézményektől vonja el adott esetben a forrást, és nekünk azt kell nézni, hogy egy magyar beteg az állapotának megfelelő ellátást meg tudja-e kapni egy kórházban. Az adósság nagy részéről nem a kórházigazgatók tehetnek. Egy kisebb részben lehet a menedzsmenthatásnak szerepe, de nagy részét az elmúlt időszakban az okozta, hogy a gyógyszerárak elszabadultak, gyógyszerhiány van egész Európában. Három év alatt megduplázódtak a gyógyszerkiadások a kórházaknál. Ezt persze kormányzati szinten, meg a finanszírozásban kezelni kell, de azt a félreértést szeretném eloszlatni, hogy az adósság és a kórházigazgatók menesztése között közvetlen ok-okozati összefüggés lett volna.
Az egységes kórházüzemeltetéstől mit várnak?
Mindenképpen nagyobb átláthatóságot várok. Azt, hogy a humánerőforrás-gazdálkodás megyén belül átlátható legyen és azonos szempontok szerint menjen, ne alakuljon ki bérspirál, mert az egyik kórházigazgató ráígér a másikra, és a szakdolgozó 1500-zal többért átmegy oda. Ez végül azt fogja eredményezni, hogy sehol nem lesz elég ember, kizsigerelik magukat a dolgozók, és az ellátás minősége egy idő után óhatatlanul esni fog. Azzal is szembe kell nézni, ha egységes irányítás lesz, hogy nem követte az elmúlt 30 évben az egészségügy szerkezete az orvostudomány fejlődését. Mintha nem is vettük volna észre, hogy a szakmánk döntő többségében az egynapos sebészet lett a beavatkozások 80 százaléka. Szépen végig kell gondolni, hogy hol, milyen fekvőbeteg-műtétes ellátást tartunk meg, mi az, ahol egynapos sebészet elég, ami a betegek 80 százalékát ellátja. Betegbiztonság szempontjából nagyon fontos, hogy a kiterjesztett, nagy humánerőforrás-szükségletet igénylő, nagy szaktudást igénylő, high-techet igénylő műtéteket valahogy koncentráljuk, minél kisebb a műtétszám, annál nagyobb a rizikó, annál nagyobb a szövődményráta, ez egyértelmű evidencia valamennyi OECD-országban, de ezt az elmúlt 30-40 évben a magyar egészségügyi ellátórendszer nem lépte meg. A betegbiztonság szempontja az első, és a humán erőforrás optimális kihasználása a másik, de a kettő összefügg. A fáradt és kizsigerelt dolgozó rossz döntést fog hozni. Ezek mentén a helyi érdekeket és a helyi földrajzi viszonyokat figyelembe véve, nagyon fontos, hogy a társadalmi mobilitásra figyelemmel, szükséges a kórházi struktúra áthangolása. Nagyon fontos kórházat nem fogunk bezárni, osztályt se nagyon fogunk megszüntetni. A portfolió lehet, hogy egy kicsit más lesz, viszont ott van az óriási kórházi kubatúra, és nekünk reagálni kell arra, hogy elöregedett a népesség. Több krónikus belgyógyászatra, több tartós ápolási kapacitásra van szükség, ezeket az igényeket kell nekünk kielégíteni.
Nem fog megbukni a terv azon, hogy nem látom azt a kisvárost, amelynek kormánypárti polgármestere belemenne abba, hogyha az ő kórházából bármilyen ellátást át akar csoportosítani, még akkor sem, ha kap helyette más lehetőséget?
A betegek érdeke és attitűdje is megváltozott az elmúlt években. Lehet, hogy a Covid következménye, de egyre inkább azt mondják a betegeink is, hogy inkább biztonságos és magas színvonalú ellátást szeretnének, és nem biztos, hogy az a jó ellátás, amit a lakóhelytől öt kilométerre nyújtanak. Ettől függetlenül, még egyszer mondom, hogy itt a portfóliótisztítás annyiban fog változást hozni, hogy délután 4 és reggel 8 között azokban a kis kórházi osztályokban, ahol műtétes szakmát tartunk fönt, és éjszakánként átlagosan 0,3 műtét van, ezt a napi 0,3 műtétet nem ott helyben, hanem a vármegyei központban biztosítjuk. A beteg szempontjából, biztonság szempontjából ez a jobb megoldás.
A magyar uniós elnökségnek az egészségügyünket érintő célkitűzése, prioritása lesz?
Hogyne lenne! A spanyolokkal és a belgákkal vagyunk elnökségben, ők átfogó programokban gondolkoztak. Én azt kértem, és a spanyol és a belga miniszter is elfogadta, hogy néhány fókuszált terület is legyen, és ezek közül a legfontosabb a kardiovaszkuláris betegségek elleni harc, amit az onkológia után most szeretnénk ugyancsak európai zászlóra tűzni. A másik a mentális egészség. Ezt talán a Covid után nem kell mondanom, hogy még egy sokkal fokozottabb téma, mint eddig volt. A harmadik a transzplantáció. A Covid után 20 százalékkal csökkentek a donációs felajánlások, holott a transzplantáció tényleg életet ment.
Ennek látják valami okát? Mi köze a donációs felajánlásnak a Covidhoz?
Egyrészt nem mindenhol olyan a szabályozás, mint Magyarországon. Nálunk negatív donatórium van, de a donorszervek kivizsgálása is visszaesett. Nagyon sok kizárás volt Covid-szövődmény miatt. Ezen kell élénkítenünk. Itt volt a bizottság egészségügyi biztosa, Sztella Kiriakidesz, azt mondta, hogy a transzplantáció milyen kiváló ötlet, és van rá csomó uniós forrás, Horizon Europe, EU4, forrásokat tudnak erre biztosítani. Megdöbbenve hallottam, mondtam is a biztos asszonynak, hogy ez mind nagyon szép és jó, csak az Európai Unió a magyar egyetemeket, ahol a transzplantáció 90 százaléka zajlik, kizárta ezekből a forrásokból. Teljes megdöbbenéssel nézett rám, és kérdezte a kollégáit, hogy ez tényleg igaz? Mondom, igen, ebből a forrásból és a kutatási támogatásokból, sőt, még az Erasmusból is ki tetszettek minket zárni. Engem sokkolt, hogy mennyire nem tájékozott ezzel kapcsolatban. Az európai uniós politikát irányító bürokraták és az Európai Unió valódi szakpolitikusai gyakorlatilag nem beszélgetnek egymással.
Ebből kisülhet az, hogy ez megváltozik?
Kértem biztos asszonyt és miniszter úr is kérte biztos asszonyt, hogy kicsit segítsen nekünk abban, hogy a magyar betegtől ne vonjon el forrást az Európai Unió. Ne fordulhasson elő az, hogy direktben a magyar emberek jólétét és egészségét szolgáló források ne kerüljenek Magyarországra.
Forrás: infostart.hu
Pintér Sándor az egészségügyért felelős uniós biztossal tárgyalt
2024.02.14Pintér Sándor belügyminiszter kétoldalú megbeszélést folytatott Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztossal, közölte a Belügyminisztérium (BM) szerdán.
A magyar EU-elnökség egészségügyet érintő elképzelései között szerepel a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelem, a szervátültetés területén az ellátásbiztonság erősítése, a gyógyszerek megfizethetősége, a jövőbeli egészségügyi szükséghelyzetekre való felkészülés és válaszadás megerősítése, valamint a klímaváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásainak kezelése.
A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy az elnökségi program végrehajtása az uniós polgárok biztonságának, jólétének növelését is szolgálja.
A találkozón a felek megállapodtak, hogy mindent megtesznek az év második felében esedékes magyar EU-elnökség sikeres megrendezése érdekében.
Forrás: medicalonline
Finanszírozási rendszerváltozásra készül a NEAK
2024.02.01Egyetértésben az egészségügyi kormányzattal a beavatkozások, ellátások valós költségét tartalmazó javaslatot tettek le az asztalra.
Gördülékenyebbé válhat az új terápiák befogadása, és olyan új, az ellátások valós költségét tartalmazó javaslatot tártak a döntéshozók elé, amely alapjaiban változtatja meg az eddigi finanszírozást, mondhatni rendszerváltással ér fel, tudtuk meg Kiss Zsolttól, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójától, akivel természetesen a várólistákról is beszéltünk, sőt, egy új lakossági szolgáltatásukról is szót ejtettünk.
Van-e szakmai indoka annak, hogy csak a 60 napon túl várakozókat tartalmazza a várólista, vagy inkább ez egy kis kozmetikázás, PR-fogás a választások előtt?
Egyértelműen szakmai indoka van, mert szeretnénk szakmailag megfelelően orientálni és egységesíteni a kérdést. A törvény meghatározza, melyek a kötelező várólisták, amit minden esetben vezetni kell, vannak ugyanakkor kapacitáshiányos várólisták, amelyeknél a jogszabály a hatvan napon túli időket tekinti várakoztatásnak, ami a nemzetközi gyakorlatnak is megfelel. Tulajdonképpen nem történt más, minthogy a kapacitáshiányos várólistáknál már korábban alkalmazott várólista tájékoztatási metódust alkalmazzuk 2023 decemberétől a kötelező várólisták esetén is, azzal kiegészítve, hogy a várólista vezetési szabályok továbbra is változatlanok maradtak. Fontos leszögezni, hogy a várólista alapvetően egy ellátásszervező eszköz és technika. A 60 napon belüli kitűzött időpontok pedig nem várakozásnak minősülnek, hanem ellátásszervezési eseménynek.
Másképp nevezzük, de mintha ugyanaz lenne...
Ez azért van így, hogy azokra az esetekre koncentrálhassunk, amiket tényleg meg kell oldani, amelyekhez ágazati szinten többletforrásokat kell biztosítani, vagy más beavatkozási eszközökkel kell támogatni az ellátás hozzáférhetőségét. Ne az legyen a fő üzenet, hogy tizenegyezer ember vár szürkehályogműtétre, hiszen ahol a 11 ezerből 9 ezer beteg negyven napon belül megkapja az ellátást - miközben éves szinten egy 90 000 esetszámú műtétről beszélünk –, ott kimondható, hogy nincs probléma. Amikor a transzparencia jegyében évekkel ezelőtt megalkottuk a várólistarendszert, a nemzetközi irodalmi adatokra támaszkodtunk, és azóta is próbáljuk követni a pozitív gyakorlatokat, miközben nem mindenhol van ilyen egységesen szabályozott, azonnal elérhető, valós idejű rendszer, mint nálunk. Tehát én ezt szakmai iránymutatásnak tekintem azért, hogy az intézmények lássák, hogyan állnak, illetve a betegek tájékozódhassanak az átlagos várakozási időkről. Mindemellett a rendszer továbbra is biztosítja a transzparenciát, tekintve, hogy az összes ellátási eset változatlanul elérhető a tételes intézményi várólistáknál. A páciens a várólistára történő regisztrálás során, azzal egyidejűleg megkapja az az egyedi, titkosított azonosítóját, amellyel a saját regisztrációs adatait bármikor megtekintheti.
Látszik ennek a folyamatnak az eredményessége a NEAK számára?
Igen! Ahogy Takács Péter egészségügyi államtitkár is elmondta, sziszifuszi munkával, beavatkozásokkal, célzott forrásbővítésekkel: az elmúlt 10 évben több mint 71 milliárd forint többletforrás biztosításával, személyes konzultációkkal, célzott szakmai ellenőrzésekkel és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) együttműködésével sikerült elérni, hogy gyakorlatilag mindössze néhány olyan várólista van, ahol előfordulnak a sajtóban említett szélsőséges helyzetek. Nagyon komoly eredménynek tartom, hogy 13 kötelező várólistából csak három olyan van, amelynél hosszabb várakozási idővel kell számolni. Ez a három a csípő-, a térdprotézis és a kiterjesztett gerincstabilizáló műtét. Azt el kell ismerni, hogy ezeknél még nem teljesültek a betegek igényei, és az egészségpolitika elvárásai. Összességében azonban elmondható, hogy az OECD országok között a legutóbbi, 2022-es adatok szerint Magyarország a felső harmadba tartozik a műtéti várólisták tekintetében.
Említette a személyes konzultációt: mi történik ilyenkor?
Elmegyünk az adott intézménybe, ahol problémát látunk, és egy szakmai ellenőrzés keretében beszélünk a főorvossal, orvosigazgatóval, főigazgatóval. Elvárjuk, hogy megmagyarázzák, mi az oka a hosszas várakozásnak, milyen intézkedéseket terveznek a helyzet megoldására, és ehhez mire van szükségük. Beszámolókat kérünk időszakosan, kezeljük a betegpanaszokat, utánajárunk, hogy mi okozza a gondot. Folyamatos a háttérmunka, hogy minél előbb legyen megoldás, vagy pluszforrás, ha az szükséges. Mindenképpen igyekszünk csökkenteni a várakozási időket, hiszen a legfontosabb, hogy a betegek minél hamarabb hozzáférjenek az ellátásokhoz. Ennek megvalósításához azonban nemcsak nekünk, hanem a kórházaknak és kiemelten a műtéteket végző orvosoknak is felelősséget kell vállalniuk.
Hogyan alakul a várólisták ledolgozására szánt keretek felhasználása?
Tavalyelőtt, a covid miatt 13,2 milliárd forint állt rendelkezésre, tavaly 5 milliárd, amit év közben 2,7 milliárd forinttal megemeltünk. Bízom benne, hogy az intézmények idén is felhasználják az előirányzott ötmilliárd forintos keretet. Finanszírozási akadálya tehát nem lehet az ellátásoknak.
A finanszírozásnál maradva: hogy vált be a TÉK, vagyis a teljesítmény éves keret alkalmazása a tvk helyett?
Sokkal rugalmasabb az intézmények finanszírozása, amelynek fontos összetevője a lakosságarányos feladatok ellátásának követése is. Nemcsak éves szinten követjük, hanem az egészségügyi államtitkársággal közösen három havonta teljes revíziót végzünk. Ez azt jelenti, hogy megnézzük, melyik intézmény hogyan teljesít, és ha hajlandó többet dolgozni és képes is rá, akkor például átcsoportosítunk kapacitásokat, forrásokat a javára.
A kódkarbantartás régi téma. Hogy állnak a beavatkozások valós értéken történő finanszírozásának ügyével?
Elengedhetetlennek tartom, hogy elinduljon egy teljes felmérés a rendszerben, ami az összes technológiaváltást követi.
Elinduljon… Ezek szerint még nem kezdődött el a munka?
De már elindult. Ez alapján vizsgáltuk közösen OKFŐ-vel az osztályos adatokat, például, hogy mennyi egy sebészeti, egy onkológiai vagy egy kardiológiai osztály működési költsége. Ennek segítségével már 2021-ben is tudtunk csinálni egy, az osztályos költségadatokat figyelembe vevő kódkarbantartást. Annak volt ugyan hatása, de sokkal nagyobb erővel hatott a teljesítményelszámolás visszavezetése. Most újra van egy ilyen csomag a 2023-as adatok alapján, javaslatunkat már le is tettük az asztalra. Megjegyzem, ennek nagyon erős motorja volt Takács Péter államtitkár úr. Vannak olyan tevékenységek, amelyeknek jelentősen pozitív irányba fog mozdulni a finanszírozása, hogyha ez a program végigmegy. Egyelőre nem szeretnék erről többet mondani. A finanszírozási rendszerváltozást hozó javaslat összeállt, s reményeim szerint ez év második negyedévében eljutnunk a megvalósításig.
Akkor ez hozzájárulhatna a kórházi adósság csökkentéséhez. De: nyilván plusz forrást igényel…
A kórházi adósságok csökkentésében az egyik fontos lépcső, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vette át az intézmények üzemeltetését, s ezzel együtt az üzemeltetési költségeket. Nekünk az E. Alapban erre a célra rendelkezésre álló összeget kellett átadnunk, ami nem fedezi a teljes kiadást, így körülbelül 50 milliárd forintos többletet adhat a lépés. A kódkarbantartás forrásigényéről még nem szeretnék beszélni, ezzel kapcsolatban folynak az egyeztetések.
Jelentős nagyságrendű gyógyszerbefogadás történt január elsejétől. Hogyan születik egy ilyen döntés?
Nagyon jelentős lépés ez, hiszen 56 hatóanyag került be a társadalombiztosítási rendszerbe 38 indikációs körben, ami számításaink szerint 40 ezer beteget érint. Mondhatjuk, hogy európai szinten is a leghatékonyabb terápiák kerültek be most a támogatotti körbe akár új hatóanyagként, akár új indikációban. A gyógyszerbefogadási eljárás egy transzparens, jogszabályok által meghatározott eljárás, amelyben az egészségügyi kormányzat, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a NEAK, az orvosi és a gyógyszerészi kamara, valamint az Egészségügyi Szakmai Kollégium illetékes tagozata vesz részt. A befogadási kérelmeket a Gyógyszer-befogadási Bizottság vizsgálja negyedévente. A grémium, amelynek irányítója az államtitkárság, kikéri a szakmai tagozatok és az NNGYK véleményét, de az üléseken részt vesz a Pénzügyminisztérium és természetesen a NEAK is.
A kezelőorvosok munkája mellett a NEAK dolgát is megkönnyíti a befogadás, hiszen nem kell annyi egyedi méltányossági kérelmet elbírálni.
Ez már látszik is a munkánkban, hiszen a befogadott készítmények januártól elérhetők, így a betegek az orvosi rendelvény alapján juthatnak hozzá a készítményekhez. Kiemelném, hogy néhány hónapja már online tudjuk fogadni a méltányossági kérelmeket, így real time tudjuk követni a dokumentumokat, amelyek feldolgozása is könnyebb így. Kérelmek természetesen folyamatosan érkeznek, hiszen újabb és újabb hatóanyagok, vagy újabb indikációk lépnek be. Fontos tudni, hogy a méltányosságból biztosított gyógyszerkészítmények esetében a NEAK ártárgyalási pozíciója gyenge, hiszen a forgalomba hozatali engedély jogosult magyarországi képviselői nem tudnak kedvezményeket biztosítani. A befogadási eljárásnak köszönhetően ugyanakkor, a hatályos jogszabályok alapján új készítmény kizárólag a három legalacsonyabb európai ár átlagárán hirdethető ki.
Hány terápia vár még befogadásra?
A gyógyszerek befogadását minden esetben a forgalomba hozatali engedély jogosult magyarországi képviselői kezdeményezhetik. A NEAK-nak nincs és nem is lehet eszköze arra, hogy rákényszerítsen egy for profit gazdasági társaságot, hogy támogatással történő forgalmazás iránti kérelmet nyújtson be valamely készítményére. Jelenleg valamivel több mint 60 gyógyszer befogadási kérelme van a NEAK-nál. További 34 kérelem van folyamatban, amelyek korábban már befogadott hatóanyagokat tartalmaznak, és amelyek új kiszerelést vagy választékbővítő brandet jelentenek. Hogy ebből mennyi az, ami ténylegesen indokolt, mert valóban áttörést jelent a beteg gyógyításában, vagy terápiás előnye van, azt a Gyógyszer-befogadási Bizottság mérlegeli, majd a minisztérium dönt. Folyamatos a munka, hiszen a gyógyszeripari fejlődés nem áll meg, újabb és újabb hatóanyagokról bizonyítják kutatások során, hogy hatékonyak lehetnek egy-egy betegség kezelésében.
Várható-e, hogy idén is sor kerül befogadásra?
A gyógyszeripart gyakran a technológiai iparhoz hasonlítják, mivel a fejlődés itt is, ott is folyamatos. Nagy lépést tettünk az egészségügyi kormányzattal közösen, nem állhatunk meg ezen az úton. A kormányzat elkötelezett abban, hogy a szakmailag valóban indokolt új terápiák minél gyorsabban kihirdetésre kerüljenek. Az új belügyminisztériumi struktúrában hatékonyabban lehet ezt a folyamatot kezelni, sokat várok ettől.
Az ügyfélkapuval rendelkezők számára új szolgáltatást nyújtanak a társadalombiztosítási jogviszonyra vonatkozóan. Mi ennek a lényege?
A NEAK a jogviszonyokat tartalmazó közhiteles nyilvántartás vezetője, ezért úgy gondoltuk, hogy segítséget adhatunk a nyilvántartásban szereplőknek, a diákoktól kezdve a munkavállalókon át a nyugdíjasokig abban, hogyha tb-jogviszonyuk vonatkozásában változás történik, akkor erről értesítő levelet kapjanak ügyfélkapujukba. Tapasztalataink szerint sok esetben fordul elő, hogy a munkavállalók nem értesülnek a jogviszonyukat érintő, munkáltatók által bejelentett változásokról. Ez különösen 2021 óta probléma: mivel ha valaki hathavi járulékot meghaladó tartozást halmoz fel, úgy TAJ száma érvénytelenítésre kerül és sürgősségi ellátás esetén, ellátási esetenként max.750 000 Ft-ot, míg tervezett ellátás esetén a díjszabályzat szerinti összeget kell megfizetnie. Mivel utólag nem lehet rendezni a jogviszonyt, ezért gondoltuk, hogy biztosítjuk a tájékoztatás lehetőségét. Eddig több pozitív visszajelzést kaptunk, vannak, akik így hat hónapon belül rendezni tudták adótartozásukat, és nem kerültek nehéz helyzetbe. Ugyanakkor szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a magyar társadalombiztosítás rendszere bejelentésen alapul, ami azt jelenti, hogy nem a NEAK, mint a közhiteles nyilvántartás vezetője jegyez be magától oda jogviszonyokat, jogosultságokat, hanem a vonatkozó törvény határozza meg azt, hogy a nyilvántartásba kinek kell bejelentést tennie. Például egy munkavállaló esetében a munkáltató, egy hallgató vonatkozásában pedig az Oktatási Hivatal a bejelentésre kötelezett. A jogviszonnyal kapcsolatos ügyintézést a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes vármegyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró szervezeti egységénél kezdeményezhet az érintett állampolgár.
Forrás: weborvos.hu
A francia fővárosban képviselte hazánkat az egészségügyi államtitkar
2024.01.24Egészségügyi miniszteri csúcstalálkozót tartott az OECD január 23-án Párizsban, ahol hazánkat Dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára képviselte
Az esemény témája az egészségügyi rendszerek ellenállóképessége, a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, így különösen a klímaváltozásra, a demográfiai változásokra és a fokozott digitalizációra való felkészülés, valamint az OECD szerepvállalásának megvitatása volt.
A miniszteri és államtitkári találkozón Dr. Takács Péter a reziliencia, az egészségügyi humánerőforrás, a klímaváltozás és egészség, továbbá a gyógyszerpolitika témákban fejtette ki a magyar álláspontot. Az ülésen az egészségügyi rendszerek ellenállóképességének javításához szükséges további feladatokról egy közös deklarációt is elfogadtak a résztvevők.
A csúcstalálkozót megelőzően, január 22-én magas szintű szakpolitikai fórumra is sor került. Ennek témái közt az emberközpontú egészségügyi innováció, a mesterséges intelligencia és az egészségügy öszefüggései, a genomikai és genetikai orvoslás, valamint a klímaváltozás és az egészség kapcsolata szerepelt. A fórumot követően dr. Takács Péter részt vett a Catherine Vautrin francia egészségügyi miniszter által szervezett informális miniszteri vacsorán, melynek fő témája az egészségügyi humánerőforrás volt.
Forrás: kormany.hu
Új funkcióval bővült az EgészségAblak alkalmazás
2024.01.16
Új funkcióval, a társadalombiztosítási (tb-) jogviszony ellenőrizhetőségével bővült az EgészségAblak mobilalkalmazás – jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára 2024. január 16-án egy közös sajtótájékoztatón Budapesten.
Szentkirályi Alexandra elmondta, hogy az alkalmazásban „TB lámpaként” szereplő menüpont a TAJ szám érvényességéről és az egészségbiztosítási jogviszony státuszáról ad információt. A TB lámpa menüpont alatt több színkategória működik: zöld lámpa esetében a felhasználónak érvényes a TAJ-száma és rendezett a jogviszonya, piros lámpa esetében a TAJ szám ugyan érvényes, azonban a jogviszony rendezetlen, de a közfinanszírozott egészségügyi ellátás igénybe vehető. A kék lámpa azoknál a felhasználóknál jelenik meg, akik külföldön biztosítottak, más országokban fizetnek járulékot. A barna lámpa azt jelenti, hogy a TAJ szám érvénytelen, a sárga lámpa pedig azt, hogy a TAJ szám érvényes, de az egészségügyi ellátások csak korlátozottan vehetők igénybe.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kitért arra is, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően az EgészségAblakban már hét menüpont érhető el, melyek segítségével mindenki naprakészen, a telefonja segítségével kezelheti, láthatja egészségügyi adatait. - Az alkalmazásban elérhető az összes egészségügyi dokumentum, a felírt és kiadott receptek, a háziorvos neve, elérhetősége, rendelési ideje, a koronavírus-oltási igazolvány, és az alkalmazásból a nap huszonnégy órájában közvetlenül hívható az EgészségVonal is – mondta.
Az ingyenes alkalmazást eddig 2,6 millióan töltötték le, az eRecept indulása óta 720 ezren használták, valamint rajta keresztül az elmúlt harminc napban 1,7 millió egészségügyi dokumentumot tekintettek meg a felhasználók.
Forrás: kormany.hu
Olyan új dolog jöhet a kórházakban, amitől mindenkinek leesik az álla
2024.01.15A jelenleg évente felhalmozódó 140 milliárd forintos kórházi adósság az intézményekben akár 20-30 milliárdra is csökkenthető. Egy innovatív, magyar fejlesztés lehet a megoldás, amire a Belügyminisztérium is nyitott, mondta Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász lapunknak.
Két-három éven belül jelentősen csökkenhet a kórházak adóssága egy új szemléletű adósságkezelési rendszer bevezetésével, melyet egy innovatív magyar kórházi eredményértékelési információs rendszer támogat, mondta az Economxnak Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának mesteroktatója.
Tavaly év végén a kórházak adóssága elérte a 130-140 milliárd forintot, az új rendszerrel évente összesen 20-30 milliárd forintra is csökkenthető a kifizetetlen számlák összege. Hozzátette: egy úgynevezett bonus-malus rendszer kialakításán is dolgoznak a kórházak teljesítményének értékelés kapcsán. A probléma kezelésére szakértői javaslatok megfogalmazására is sor került az ágazatvezetés irányába, amelyek úgy tűnik, meghallgatásra találtak.
Már 25 éve nem tudnak a kórházak kikeveredni
A magyar kórházakban az elmúlt 20-25 évben jelent meg a minden évben újratermelődő jelentősebb adósságtömeg, az elmúlt pár évben pedig kiemelkedően magas tartozásokat halmoztak fel a fekvőbeteg-ellátók és a hozzá tartozó háttérintézmények.
Korábban a logika azt volt, hogy az intézmények mindig az államra, a fenntartóra mutogattak, hogy kevés a pénz a betegellátásra. Az állam pedig kórházakat okolta a rossz gazdálkodás miatt, például, hogy fedezetlen kötelezettségeket vállalnak, mondta Ivády Vilmos.
Ezt az egymásra mutogatást kell megtörni. Mivel lassan két évtizede, ha akarta a kormány, ha nem, év végén mindig konszolidálta az intézményeket, vagyis a felhalmozódott 50-130 milliárdos éves adósságokat rendre kifizette.
Most ebben próbálunk valami változást javasolni, és úgy tűnik, hogy az egészségügyi kormányzat is partner ebben – mondta a közgazdász. Ivády Vilmos szerint szét kell szálazni az adósság okait, és ha ezek megvannak, akkor az okokhoz hozzá kell rendelni a feladatokat és a feladatok gazdáit. Ha ez nem történik meg, akkor rendre újratermelődik az adósság.
A kórházak adósságának vannak külső és belső okai, utóbbi között említette, a menedzsment által elkövetett gazdálkodási hibákat, ezért fontos a kórházak működésének átvilágítása, a jó vezetési gyakorlatok elterjesztése, merthogy ilyenek is vannak. A kórházi gazdálkodásértékelési rendszer adatai szerint a kórházi menedzsmentek teljesítménye széles sávban szóródik
. Nem annyit kapnak, mint amennyibe a beteg ellátása kerül
A külső okok között a legfontosabb a gyógyítás átlagköltségeitől elmaradó finanszírozás. Példaként említette, hogy úgynevezett szakmafedezeti hiányosságok vannak. Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy egyes szakmák, mint például a sebészet és a belgyógyászat alulfinanszírozottak, azaz ezen szakmák finanszírozása átlagköltség alatti. Ugyanakkor vannak átlagköltség felett finanszírozott szakmák is, mint a klinikai onkológia, a kardiológia vagy a szemészet. Nem homogén a kép, ezért nem a kórházat mint egészet kell megítélni, hanem a kórházak egyes szakmáinak a működését.
"Az alulfinanszírozottság viszi el a kórházi adósság képződés legnagyobb hányadát, de minden kórháznál más és más arányban"
– sorolta Ivády Vilmos.
Hiába említik sokszor és sok helyen, hogy a kórházi adósságok a jelentős orvosi béremelés miatt szálltak el, ez a felszínes megközelítése a problémának, véli az egészségügyi közgazdász. Az orvosok bérének nagyobb hányada ma már egy külön soron megy a kórházaknak, a kórházak betegellátási teljesítményétől függetlenül. A jobban finanszírozott intézményekben az orvos és szakdolgozó bér kisebbik hányadának a kitermelése a teljesítmény finanszírozásából nem gond, a rosszul finanszírozottakban meg valóban probléma. Emellett arra is figyelni kell, kihasználja-e a kórház a munkaerő kapacitásait, mert a kép itt sem egyforma. Ha utóbbit nem használja ki, akkor kívülről úgy tűnik, mintha a finanszírozással lenne a gond.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) már dolgozik azon, hogy a veszteséges szakmák homogén betegségcsoport (hbcs) számait korrigálja. Példaként említette Ivády Vilmos, hogy jellemzően a sebészeti szakma 20-30 százalékos veszteséggel működik.
Ez azt jelenti, hogy ezeknek az ellátásoknak a súlyszámát (ez egy költségigényességet kifejező mutató) meg kell emelni, a finanszírozást is ehhez kell igazítani.
De ez kormányzati feladat, ehhez a Pénzügyminisztériumnak költségvetési forrást kell majd rendelni, - amit most is megtesz, csak utólag - ez nem a kórházak dolga – emelte ki Ivády Vilmos.
Üzemméreti gondok
A másik, jelentőségében kisebb külső ok, ami a kórházi adósságot gerjeszti az az üzemméreti hatás. Tehát ha egy kis kórházban hajtanak végre egy beavatkozást, azért ugyanannyit fizet a NEAK, mintha egy nagy kórházban történne. Gazdaságosabban tud működni egy nagy kórház sebészeti osztálya, mint egy kisebbé – sorolta a szakember.
A nagy sebészeti osztályok vesztesége „mindössze” 20 százalék, míg a kis sebészetek 50-80 százalékos veszteséggel működtethetők.
A kisebb kórházak fül-orr-gége osztályai, vagy a kisebb intézmények bőrgyógyászati osztályai sem tudnak annyira gazdaságosan működni, mint egy nagy megyei kórházé és a munkaerőt sem tudják a kisebb kórházakba csábítani. Az aktív fekvőbeteg-ellátáson belüli gazdaságossági eltérések mellett számottevő az egyes ellátási formák gazdálkodási eredménye közötti különbség is, aminek fő oka, látszólag, szintén a finanszírozás eltéréseiben keresendő.
Valójában a kórházak alacsony betegellátási tevékenysége is okozhatja ezt a problémát, amire jó példa, hogy az aktív fekvőbeteg-ellátás finanszírozottság tekintetében 9 százalékos mínuszban van, a krónikus fekvőbetegek ellátása pedig 27 százalékos alulfinanszírozottságot mutat.
Ugyanakkor a CT-MR vizsgálatok finanszírozottsága meglepően jó, átlagosan 30 százalékkal haladja meg az amortizáció nélkül számított költségeket. Nem véletlenül került sor, számos kórházban, a CT és MR szolgáltatás kiszervezésére vállalkozások számára.
Infrastrukturális különbségek
Ivády Vilmos szerint az infrastrukturális különbségektől is szenved a hazai fekvőbeteg-ellátás. A betegellátás finanszírozásába nem épül be az, hogy például egy hőtechnikailag jó állapotú épületben kezelik a beteget vagy sem. A kórházak energiaköltsége jelentősen eltér emiatt egymástól. Például Budapesten a Szent János kórház infrastruktúrája ilyen szempontból nagyon rossz, ezért van egy komoly költséghátránya. Az üzemméret vagy az infrastruktúra eléréseinek a költségekre gyakorolt hatását egy normatív finanszírozás nem tudja kezelni, és erre a HBCs díjtételek emelése sem megoldás, a probléma kezeléséhez több lépcsőre van szükség.
Az egyik lépcső, és ez jó hír, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) januártól már 81 intézmény üzemeltetéséért felelős, átvette a kórházak üzemeltetését, és ettől 40-50 milliárd forint adósságcsökkenést remél Ivády Vilmos. De azt kiemelte, ahol idáig viszonylagosan alacsony volt az üzemeltetés költsége, ott az adósságcsökkentő hatás is alacsony lesz.
"Mi már annak is örülnénk, ha az adósságkezelési modell egyes elemei már idén megvalósulnának, illetve megvalósításuk lépcsőzetesen elkezdődne"
– mondta Ivády Vilmos.
Már az egy jó kezdet lenne, ha a kórházak irányába közölnék, az elvárt gazdálkodási eredményeket, ami nem feltétlenül nullszaldó, mert hiú ábránd azt elvárni, hogy a kórházak egyszer csak elkezdenek adósság nélkül működni. Azaz el kell fogadni, hogy a kórházak nagyobb része a jelenlegi finanszírozás és más külső okok miatt nem képes a nullszaldó elérésére, még akkor sem, ha felszámolja a látható menedzsment hiányosságokat.
A HR-gondok a betegellátás minőségét rontják
Az orvos- és nővérhiánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy a humánerőforrás gondok nem vezetnek egyébként adóssághoz önmagában. A hiányzó munkaerő költsége nem jelentkezik, a kérdés az, hogy emiatt mennyi bevétel esik ki.
A nagyobb baj a betegellátás minőségének, rendelkezésre állásának a romlása.
"Jelenleg motivációhiány és érdektelenség van az kórházakban"
– emelte ki Ivády Vilmos.
Elengedhetetlen, hogy valamilyen teljesítményértékelés, ösztönzés kerüljön be a rendszerbe, mert a várólisták, ha minden marad a régiben, akkor nem fognak csökkenni. Ez utóbbi a teljesítményértékelés része kell, hogy legyen. Megengedhetetlen, hogy az állami szektorban a most már magas orvosfizetések egyformán járnak a jól és sokat dolgozóknak illetve a kevésbé jól és keveset dolgozóknak, miközben a betegek kiszorulnak az állami ellátásból a magánellátás irányába.
Ivády Vilmos annak a híve, hogy év közben a kórházak számára folyamatosan kell biztosítani a működéshez szükséges feltételeket és nem az év végi konszolidáció keretében kell rendezni a kifizetetlen számlákat.
"Ha sikerül meglépni a veszteséges szakmák finanszírozási korrekcióját és sikerül egy kórházi menedzsment és orvosi érdekeltséget teremteni a jó teljesítményhez, akkor két éven belül eljuthatunk oda, hogy az 150 milliárd forintos kórházi adósság lemenjen akár 20-30 milliárd forintos szintre, ez még a belefér kategória"
– mondta Ivády Vilmos.
Fontos szempont, hogy a kórházak menedzsmentjének is fel kell nyitni a szemét, változtatni a vezetők látásmódján, monitorozni és értékelni, de segíteni is kell az intézményeket, egy teljesen új szemléletre van szükség – sorolta az egészségügyi közgazdász. Mert az világosan látszik, hogy még a közelmúlt magas inflációja és a covid múlt ellenére is vannak jól menedzselt, jól gazdálkodó kórházaink is és az ő példájukat el kell terjeszteni az ágazat egészében.
Forrás: economx.hu
Takács Péter: 2024 a legoperatívabb éve lesz az egészségügynek
2024.01.08Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2024. január 8-án a Belügyminisztériumban tartott állományértekezletén Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár átadta a szervezet 2024. január 1-jétől kinevezett főigazgatója, Révész János megbízólevelét.
Az államtitkár a rendezvényen - egyebek mellett - közölte, 2024 július 1-ig elkészül valamennyi - az ágazati struktúrát, a minimumfeltételeket, a finanszírozás alapjait érintő - jogszabály, amely meghatározza a magyar egészségügy működésének elkövetkező 30 évét. Takács Péter elvárásként fogalmazta meg, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság, mint a kormányzati stratégiai döntések végrehajtásának letéteményese, a korábbiaknál operatívabb módon hajtsa végre azokat. A stratégiai feladatok közül az államtitkár az ágazati informatikát és a jól működő alapellátást emelte ki. Az államtitkár az új főigazgatót arra biztatta, használja ki azt a tapasztalatot, tudást, potenciált, ami az Országos Kórházi Főigazgatóság munkatársainak sajátja. A főigazgató sikere közös érdek - zárta beszédét Takács Péter.
Révész János beszédében köszönetet mondott a leköszönt vezetők munkájáért, egyben leszögezte, új időszámítás kezdődik az Országos Kórházi Főigazgatóság életében. A főigazgató áttekintést adott az egészségügyi rendszerek fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről, beszélt a társintézmények és a főigazgatóság szerepvállalásáról. A főigazgató az Országos Kórházi Főigazgatóság fő feladatának az operatív irányítást és végrehajtást nevezte, saját célkitűzései közül a bizalom helyreállítását emelte ki, melynek érdekében - egyebek mellett - egy hatékonyabb szervezeti struktúra kialakítását is tervezi. Révész János arra kérte munkatársait, hogy véleményalkotásuk kizárólag szakmai szempontokon alapuljon.
Az állománygyűlésen - mások mellett - jelen volt a Belügyminisztérium számos vezetője, Bidló Judit, egészségügyi szakmai irányításáért és Lengyel László egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár, valamint az egészségügyi államtitkárság háttérintézményeinek vezetői.
Forrás: kormany.hu
Nincs megállás: tovább hosszabbodnak a várólisták
2024.01.03Térdprotézis műtétre átlagosan csaknem 9, csipőprotézis műtétre 6 és fél hónapot várhatnak a magyar betegek, írja a Pénzcentrum.
Az, hogy hogyan is változik a várólisták hossza Magyarországon, nem egyszerű nyomonkövetni, mivel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az utóbbi években többször változtatott azon, milyen adatot, milyen formában közöl. Két éve még elérhető adat volt a NEAK honlapján, hogy az egyes műtétekre mennyit kell várhatóan várni, vagyis az átlagos tervezett várakozási idő. Ezek az adatok azonban 2022 februárjában lekerültek a honlapról, akárcsak a maximum és minimum várakozási idő, amit továbbra is elérhető - egyúttal a korábbi elemzéseinkkel összevethető - maradt, az az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző 6 hónapban, illetve a várakozók száma. Most ismét azzal szembesülhettünk, hogy a várakozók tényleges száma helyett a NEAK a 60 napot meghaladóan várakozók számát közli. Így az összevethetőség már jelentősen csorbul. Mindenesetre a 2023-as adatainkat összevetve a 2024 év elejiekkel az látszik: csökkenés csak elvétve mutatkozik, jellemzően tovább nyúlik a várakozási idő.
Hiába ért véget a pandémia, nem jelent napi szintű fenyegetést a normál egészségügyi ellátásra a covid-járvány, a várólisták 2023-ól 2024-re tovább nőttek. A munkaerőhiány, a magyar lakosság romló egészségügyi állapota, a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, és számos egyéb tényező miatt, melyek már hosszú évek óta nehezednek az ellátó rendszerre, a várólisták hosszát már nem lehet nagy pénzinjekciókkal egyszerűen és gyorsan lefaragni.
(...)
A NEAK által közölt adatokból a helyzet rosszabbodását lehet kiolvasni. Ez nem is olyan egyszerű feladat, hiszen a vizsgált évek alatt (2022-2024) változott, milyen adatot tesz közzé az alapkezelő. 2022-ben például még az átlagos tervezett várakozási idő volt az elemzés alapja, ezt azonban már 2023-ban sem közölték, így tavaly és idén az átlagos tényleges várakozási idő vethető össze a megelőző 6 hónapban. A tényleges várakozási idő jellemzően alacsonyabb a tervezettnél, ezért 2022-ről 2023-ra látható csökkenés nem mutat teljesen megbízható képest, milyen változás történt azokban az években. 2023-ról 2024-re viszont ugyanazt a mutatót tudtuk már összevetni, és egyértelműen növekedés látható, írja a Pénzcentrum.
Forrás: medicalonline
Tömegével menesztik a kórházigazgatókat, itt a távozók listája
2023.12.13Az egészségügyi államtitkárral való megbeszélésen a még nyugdíjkorhatárukat el nem érő, de vezetői posztjukról leváltottaknak felajánlották, hogy 2024. január 1. után más munkakörben foglalkoztatják őket.
Két tucat kórházvezetőt menesztett a belügyminiszter és a megbízott Országos Kórházi Főigazgató szerdán. Az érintettek között van két országos intézet vezetője, 7 megyei és 15 városi kórház igazgatója. A december 31-i hatállyal felmentetteket hétfőn értesítette a Belügyminisztérium személyzeti osztálya, hogy szerda délben várják őket Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárhoz megbeszélésre. Van, akitől – érdemeit elismerve – a nyugdíjkor betöltésére hivatkozva válik meg a tárca, de akadtak olyanok is, akikkel elégedetlen volt az ágazat vezetése. Lapunk érdeklődött a Belügyminisztériumnál, hogy kiket érint az intézkedés, de erre nem kívántak felelni.
Bár forrásaink szerint a mostani menesztésekkel nincs összefüggésben, nemrégiben az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjét is leváltották.
Információink szerint megy a Fejér megyei kórház éléről Bucsi László. Mint emlékezetes, ő volt az a kórházi vezető, aki Covid-járvány idején megtörte a nyilatkozati tilalmat és egy videointerjúban beszélt arról is, hogy az intézményben lélegeztetőgépre kerülő betegek 84 százaléka meghal.
Az országos intézetek vezetői közül Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, és Poór Gyula, az Országos Mozgásszervi Intézet főigazgatója érintett, őket azért mentették fel, mert elérték a nyugdíjkorhatárt.
Úgy tudjuk, távoznia kell intézménye éléről Töreki-Vörös Ibolyának, a Veszprém megyei kórház főigazgatójának, akit alig több mint három éve neveztek ki. Felmentették a Nógrád vármegyei kórház vezetőjét Szabó Gézát, egy önkormányzati felmérés szerint a betegek közepesre értékelték az ellátást, a válaszadók 80,8 százaléka szerint az elmúlt egy-két évben romlott is a színvonal. Hogy volt-e összefüggés a felmérés és az főigazgató távozása között, arról nincs információnk. A Balatonfüredi Állami Szívkórház főigazgatóját Veress Gábort is felmentették. És ez történt a balassagyarmati kórház vezetőjével, Tóth Judittal is.
A városi kórházak vezetői közül távozik Kerekes László, a dombóvári Szent Lukács Kórház, Havrilla Gyula a pápai, Viniczai Zoltán a csornai, Varjú János az oroszlányi, Csiki Zoltán a jászberényi, Vermes Tamás a zirci, Weisz Péter a gyöngyösi, Kanász Gábor a tatabányai, Németh Csaba a szekszárdi, Prosszer Ottó a kisbéri, Barcza Zsolt a bonyhádi, Tóth Gábor a kazincbarcikai, Jobbágy Lajos a dunaújvárosi, Boczek Tibor a pásztói intézmény éléről. Rudner Ervint a szolnoki MÁV-kórház vezetői székéből állították fel.
Az intézmények élére pályázattal választanak új vezetőket. Takács Péter államtitkár már több szakmai konferencián is beszélt arról, hogy megújítaná a kórházi vezetők kiválasztási rendszerét. Az egészségügyi államtitkárral való megbeszélésen a még nyugdíjkorhatárukat el nem érő, de vezetői posztjukról leváltottaknak felajánlották, hogy január elseje után, ha vállalják, más munkakörben foglalkoztatják őket.
Forrás: nepszava.hu
Idén sem sikerült stabilizálni az ágazat helyzetét
2023.12.11Januártól 81 kórház gazdálkodását veszi át a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár pedig forrásátcsoportosítást tervez a fekvő- és járóbeteg-szakellátás kasszáiban. Mindeközben az ágazatvezetés idei bizonyítványa nem sikerült túl fényesre az elemzők szerint.
Miközben a kormány egészségügyi programjának masszív része az alapellátás átszervezése, az új ügyeleti rendszert is csak politikai csatározások közepette sikerült megyéről-megyére haladva bevezetni – és még nincs vége. Ezzel a felütéssel indította az idei évet értékelő összefoglalóját Őri Károly, ILEX Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője az IME egészségügyi Szaklap XXII. Menedzsment és Leadership konferenciáján, amelyet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) szervezett.
Míg viszonylag egyszerű összevonási feladat az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fenntartásában álló intézmények megyei irányító kórház alá rendezése, addig ugyanez komoly törvénykezési munkát is kívánt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) esetében. Éppen ezért mindenkit meglepett, hogy a hosszú ideje várt és félt megyei integrációs folyamat éppen az egyetemi megyékben indul el elsőként a nyáron. Hasonló előkészítetlenség jellemezte a védőnői hálózat integrálását a megyei kórházakba, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ingatlanüzemeltetési feladatátvételét a júniusi, fővárosi pilot megkezdését megelőzően, bár utóbb ez a folyamatot végül nagyobb botrány nélkül lezajlott.
Mögöttes szakmai és hatalmi érdekek is állhatnak annak a fúziónak a hátterében, amelynek során az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetet, valamint az Országos Mozgásszervi Intézetet integrálnák a Semmelweis Egyetem szervezetébe. Ennek az OKFŐ-i ellátórendszeri piramis kialakítása szempontjából ideológiai üzenete is van, ugyanakkor félő, hogy a fúzióval ezek az ellátási egységek kívül maradnak az egészségügy szervezeti rendszerén, így azokat irányítani sem lehet majd.
Miközben a teljesítményfinanszírozás év eleji visszatérése a teljesítmény éves keret (TÉK) visszavágásával együtt azonnali veszteséget okozott a kórházaknak már az év elején, a tetemes adósságra érkező, 90 milliárd forintos rekord konszolidáció csupán az adósságállomány 75 százalékára nyújtott fedezetet. Így már most tudható, hogy a 2024-es év 50 milliárd forintos hiánnyal indul.
Aggodalmakkal teli az év vége is a menedzsmentek számára, különösen vidéken okoz bizonytalanságot a közreműködői szerződések körül fenntartott bizonytalanság, a bérnővér-szolgáltatások tiltása, a gazdasági-műszaki területen jellemző nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatási forma felszámolása.
Bár a tárca programja nem ismert, annak főbb elemei előadásokból kihámozhatók, a szakértő szerint 2024-ben erre számíthatunk:
állami praxiskijelölés, méretarányosítás;
ügyeleti rendszer kiterjesztése;
rendelőintézetek államosításának előkészítése;
megyei intézmények összevonása;
folytatódó centralizáció – a helyi politikai ellenszegülések ellenére;
Kormányzati döntés kérdése, hogy utólagos konszolidáció helyett előzetesen, normatív finanszírozással kezelik a kórházadósságot – jelentette ki előadásában Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ mesteroktatója, hangsúlyozva, egyelőre nincs érdekeltség a rendszerben, hogy csökkenjen, de arra sem, hogy ne következzen be az eladósodás.
Elindult a HBCS-díjtétel korrekció, amit a szakember szerint is folytatni kell 2024-ben, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet minden finanszírozási hiányosságot ezzel kezelni. A kis forgalmú helyeken, nem megfelelő minőségben fenntartott egyes szakmák – fülészet, szülészet, sebészet – rendkívül költségesek, ezért itt hibrid programra lenne szükség, hiszen az üzemméret csökkenésével romlik a fedezet. Ezek összeadott vesztesége mintegy 2 milliárd forint jelenleg, szakmai döntésnek kell születnie arról, hogy az érvényben lévő minimumfeltételeknek és szakmai protokolloknak megfelelően hol kell fenntartani az adott ellátást, fedezve az ár-érték arány hiányosságait.
A már ismeret elemek mellett Ivády Vilmos szerint a gyógyszerek drasztikus áremelése és a gyógyszerinfláció is okozza az intézményi eladósodást, amit tovább tetéz a szolgálati elismerések kifizetése, 20-30 milliárd forinttal növelve a hiányt.
Ne adjunk felmentést a politikának! – mondta az eladósodás kapcsán Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a MEMT elnök-helyettese, aki arra emlékeztetett, 2009-ben 25, 2010-ben pedig már 40 milliárd forint volt a kórházak adósságállománya. Mindeközben az államosítással csökkentették menedzsmentek mozgásterét, a kihívásokra nem tudnak gyorsan reagálni, így a közvetlen felelősség már nem az övék.
Költséghatékonyabb lesz a KEF?
Január 1-jével 81 intézmény üzemeltetéséért felel majd a KEF – jelentette be a konferencián Bodó Attila, a szervezet főigazgató-helyettese. A nyáron már átvett 29 fővárosi szolgáltatóhoz most 52 vármegyei – köztük 21 irányító – intézmény csatlakozik, ezt követően 3-4 ezer ingatlan 4 millió négyzetméterén szervezik majd a takarítási, őrzés-védelmi/recepciós és műszaki feladatokat, valamint 2 millió négyzetméternyi külterületen a park- és kertgondozást.
Az intézmények 85-90 százalékával már aláírták a megállapodási szerződéseket, a fővárosi tapasztalatok nyomán tételes, több melléklettel ellátott műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvek is készülnek. Ezt követően a kórházak és a KEF között elszámolási kötelezettség nem lesz, hiszen a központ a költségvetésből kapja az üzemeltetéshez szükséges forrásokat és valósítja meg az országos infrastruktúra működtetését, ami hosszútávon költséghatékonyságot eredményez majd.
Takács Péter űj bértábláról, új szűrési rendszerről, új forráselosztásról
Öt év múlva eltűnnek a 300-400 fős praxisok, 2028. után nem lehet olyan házi gyermekorvosi körzet, amely a 600 főt nem éri el, ugyanez a felnőtt háziorvosi praxisok esetében 1200 fő lesz. Februárban az utolsó két megye, Fejér és Pest is belép az új alapellátási ügyeleti rendszerbe, így már csak a főváros csatlakozásának ideje marad nyitva – kezdett a jövő terveinek ismertetésébe a konferencián Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, megemlítve, hogy az új ügyeleti rendszer nyomán csökkent az sürgősségi betegellátó osztályok forgalma csökkent, és 15-20 százalékkal kevesebb az indokolatlan mentővonulás.
Kórházakat nem zárunk be, azokat járási egészségközponttá fejlesztik, így megvalósítva a lakóhelyközeli ellátást – folytatta, majd sávos, öt kategóriából álló, a munkaterheket díjazó bérrendszer bevezetését ígérte a szakdolgozóknak jövő év márciusától.
A betegek ma már nem szívesen fekszenek be a kórházba, ere utal, hogy 20-30 százalékkal csökkent az intézményekben a betegforgalom, ezért 2024-ben átcsoportosításra készülnek a kasszákon belül, a járóbeteg-szakellátás több forráshoz juthat a fekvőkassza terhére.
Újragondolják a szűrési- és oltási rendszereket, hatékonyabb behívást és az állampolgárok számára bürokráciamentes hozzáférést biztosítva, emellett a páciensek július 1-jétől az EESZT lakossági felületén maguk is tudnak majd időpontot foglalni a szakrendelésekre.
Van kormányzati szándék a magán- és közellátás viszonyának korrekt rendezésére, ezt követően születhet döntés arról, mely magánszolgáltatókat vonják be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba – mondta még el a szakpolitikus.
Forrás: medicalonline.hu
Ez a lista bemutatja, melyik kórházban legnagyobb a baj
2023.12.04Több mint 125 milliárd forint tartozást halmoztak fel november végéig a kórházak, a napokban 90 milliárd forint érkezik az intézményekbe, amiből ki tudják fizetni a beszállítóik egy részét. Az orvostechnikai érdekvédő Rásky László szerint a cégek elégedetlenek, többen inkasszót fognak benyújtani vagy korlátozni fogják a termékeikhez való hozzáférést.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által fenntartott kórházakban a tartozás valamivel több mint 70 százalékát rendezték, mondta a Economxnak Rásky László,az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Ugyanakkor az OSZ elemzése szerint több mint az intézmények felében vagyis 89 kórházból 50-ben átlagos vagy kicsivel az átlagon felüli adósságrendezés volt.
Rásky László úgy fogalmazott, az orvostechnikai beszállítók rendkívül csalódottak a mostani adósságrendezés miatt. Egyrészt az adósságrendezés összegét keveslik.
Másrészt nem értik, miért őket bünteti az egészségügyi kormányzat azzal, hogy csaknem a kórházak fele az átlagnál kevesebb pluszforrást kap. Harmadrészt, igazságtalannak érzik azt is, hogy az állam előnyben részesíti a tulajdonában álló közműszolgáltatókat, valamint az intézmények üzemeltetéséért felelős cégeket, akik ráadásul monopolhelyzetben vannak.
Most még csak december eleje van, és szakértő szerint a kórházak rögtön egy 45-50 milliárd forintos hiánnyal indítják a 2024-es évet. A kórházi beszállítók szerint ez az adósságrendezés csupán egy tűzoltás.
Jön az inkasszó....
Túl sok intézmény kapott átlagon aluli anyagi támogatást, főként a kisebb cégeknél merült fel, hogy - bár tudják, hogy ezzel esetleg a további jelenlétüket kockáztatják a hazai egészségügyben - fizetési meghagyást illetve inkasszót bocsátanak ki egyes kórházaknak - mondta Rásky László.
A főtitkár úgy fogalmazott, több cég vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a most "büntetett" kórházak számára korlátozzák a hozzáférést a termékeikhez, szolgáltatásaikhoz.
A NEAK honlapján elérhető adatok szerint 43 kórház, és a hozzájuk tartozó több mint 20 szakrendelő, négy klinikai központ, egy gyógyfürdő, és több egyházi intézmény is van a konszolidációs listán. A központi költségvetésből a legmagasabb adósságrendezés összege meghaladja a 8 milliárd forintot, a legalacsonyabb pedig 12 millió forint.
Az egyetemi klinikák tartozásállománya november végén:
Semmelweis: 1,196 milliárd forint
Debrecen: 11,205 milliárd forint
Szeged: 7,337 milliárd forint
Pécs: 7,612 milliárd forint
Amíg 2021 júliusáig a Debreceni Egyetem az államháztartás alá tartozott nem volt kiugróan rosszabb helyzetben, mint a többi orvosegyetem, Pécs, Szeged vagy a Semmelweis Egyetem. A kiugróan magas adósság mögött két ok állhat, az egyik ellátás szerkezeti, a másik infrastrukturális - válaszolta lapunk érdeklődésére Rásky László. Lehet, hogy az ellátási területen rosszabb az emberek egészségi állapota, és ezért a legveszteségesebb ellátási formákat kell nagyobb számban végeznie, esetleg olyan infrastruktúrával rendelkezik, ahol az energiaárak emelkedése jobban érezhető volt.
De nézzünk még néhány adatot....
A fővárosi intézmények közül a legtöbbet a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet kapja, 3,5 milliárd forintot, majd a dobogó második fokán álló Észak-budai Szent János Centrumkórháznak is utalnak valamivel több mint 3 milliárd forintot, végül a dobogó harmadik fokán a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet van, a 2,3 milliárd forintos kórház konszolidációval.
A közel 90 intézményt tartalmazó listán a legkevesebb összeget valamivel több mint 12 millió forintot az Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Intézet kapja. A második legalacsonyabb összeget 21,6 millió forintot a Parádfürdői Állami Kórháznak utalnak, valamint a harmadik legalacsonyabb összeget a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kapja, összesen 22,9 millió forint összegű adósságrendezésre számíthat.
Nem optimisták, sőt...
A kórházi beszállítókat képviselő Rásky László szerint, ami a jövő évet illeti: a kilátásokat jelentősen rontja, hogy az idei évi adósság duplázásra is - tavaly 55 milliárd forint volt év végén a kórházak konszolidációja - csak év végén reagált a kormányzat, miközben például az Orvostechnikai Szövetség az éve eleje óta folyamatosan figyelmeztetett a rendkívüli mértékben romló helyzetre.
Az sem tölti el az OSZ beszállítóit optimizmussal, hogy legutóbb a NEAK főigazgatója a jövő évre prognosztizált egy 30-50 milliárd forintos csökkenést a keletkező adósságokban, a szabályozók változtatása miatt. Erről ebben az Economxnak adott interjújában beszélt Kiss Zsolt a NEAK főigazgatója.
Ez pedig újfent abba a hitbe ringathatja a döntéshozókat, hogy hamarosan megoldódik az adósságkérdés, nem is kell év közben közbeavatkozni.
Rásky László hangsúlyozta:
a központi költségvetésből a beszállítóknak legkésőbb 2024. január-februárban ki kell fizetni a mostani adósságrendezés után fennmaradó több mint 40 milliárd forint összegű tartozást.
Aztán majd kiderül, hogy mennyire lesz sikeres az egészségügyi kormányzat által a rendszerbe illesztendő korrekciók, amiről a NEAK főigazgatója is beszélt.
Forrás: economx.hu
Leváltották Jenei Zoltánt (A BM megerősítette)
2023.11.30A mai napon leváltották az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét, Jenei Zoltánt – értesült több forrásból a MedicalOnline.
Jenei Zoltán főigazgató mellett a gazdasági igazgatóhelyettest, úgy tudjuk, Tóbiás Tamást, a Pénzügyminisztérium korábbi főosztályvezetőjét és más vezetőket is elküldtek. A főigazgatói feladatokat Szondi Zita főigazgató helyettes megbízott vezetőként látja majd el.
Lapunk információi szerint az ágazat „gazdálkodási problémái” miatt Jeneit tették felelőssé. Erre utalhat, ha a gazdasági ügyekért felelős helyettest is menesztik.
Érdekessége a listának, hogy az állami fenntartású kórházak mellett jelentős közpénzt kaptak adósságrendezésre az alapítványi formában működő magánegyetemek. Az állami kórházak és az alapítványi egyetemek adóssága 71 százalékának a kifizetésére adott forrást a magyar állam – derül ki az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának gyorselemzéséből. A tartozásokra fordítható 90 milliárd forint kifizetése után még mindig marad csaknem 36 milliárd forint adósság. Ez az összeg januárra elérheti az 50 milliárdot, írta a lap.
A mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is kérdezték a kórházak adósságáról, illetve arról, hogy azok 35 milliárdos tartozással kezdik a jövő évet. A politikus a Telex tudósítása szerint azt mondta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy ennek a felelősét megkeresse. Szerinte az önmagában nem lehet ok az eladósodásra, hogy nagyobbak voltak az energiaköltségek, mint korábban.
Jenei Zoltánt 2020-ban az akkori egészségügyért felelős miniszter, Kásler Miklós javaslatára a miniszterelnök nevezte ki az OKFŐ élére. Ezt megelőzően öt éven át a Pécsi Tudományegyetem kancellárja volt, erről a posztról 2020 szeptemberében hívta vissza Palkovics László, akkori innovációs miniszter.
A Népszava úgy tudja, a főigazgató menesztésének hátterében az intézmények példátlan eladósodása mellett az is szerepel, hogy nem bizonyult sikertörténetnek az intézmények gazdasági-műszaki üzemeltetésének leválasztása a kórházakról.
A közgazdász végzettségű Jenei korábban a rendőrség kötelékében csinált karriert. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, majd később az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági főigazgatója volt. Helyettes államtitkárként dolgozott a Belügyminisztériumban, 2006-2007 között közel egy évig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti ügyekért felelős szakállamtitkára volt. 2007-2011 között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának gazdasági hivatalvezető-helyettese, majd alig egy évig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában gazdasági elnökhelyettese volt. A pécsi egyetemi kancellári székbe a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség gazdasági elnökhelyettesi posztjáról érkezett.
Frissítés:
A BM késő délután közleményben erősítette meg lapunk értesülését. Mint a tárca írja, Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere javaslatot tett a miniszterelnöknek Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató 2023. november 30. nappal történő felmentésére.
Kaptunk 86 milliárd forintot az egészségügyre az uniótól
2023.11.27Most zárult le nyolc, az EU által finanszírozott EFOP-pályázat, ami a koronavírusjárvány alatt a magyar büdzsét terhelő költségeket kompenzálja. 50 milliárd forintot hívhattunk le orvosok és szakdolgozók bér-és járulékköltségeire, valamint 35,6 milliárd forintot gyógyszerköltségekre illetve gyorstesztekre.
2020-ban tört ki Magyarországon a koronavírus-járvány, itthon közel 41 ezren haltak meg a vuhani vírus miatt.A pandémiára sem a világ, sem Európa, így Magyarország sem volt felkészülve. Globálisan 654 millió fertőzöttet azonosítottak, és 6,67 millió haláleset volt köthető a Covid19-hez.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyibe került Magyarország számára a világjárvány egészségügyi vonatkozása. Viszont most zárult le nyolc, Európai Unió által finanszírozott Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), amelyek a koronavírus-járványhoz köthetők és összesen 85,6 milliárd forint vissza nem térítendő forrást tartalmaztak
A Covid19 világjárvány az Európai Unió támogatási rendszerében továbbra is prioritásként jelenik meg. A most lezárult tenderekben a pandémiás időszak során felmerült, a magyar költségvetést terhelő költségek egy részének a hazai büdzsé számára történő visszafizetése valósul meg az Európai Unió támogatásával.
Az egyik uniós pályázat keretében 50 milliárd forintottudtak lehívni, amiből a pandémia ideje alatt a Covid részlegeken dolgozó orvosok és szakápolók bér- és járulékköltségét egészítették ki.
Az orvosok esetében elszámolható egységköltség óránként 9152 forint volt, az ápolók esetében pedig 4148 forint.
A másik projekt keretében a vírusfertőzés kezelésére szolgáló gyógyszerek és gyorstesztek költségei számolhatók el 2020. február 1-jétől kezdődően, erre összesen 35,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít az Európai Unió az EFOP pályázatok keretében.
Több előadásban is elhangzott, hogy mindent Kínában gyártottak már ebben az időben is, és szinte minden ország fürkészei ott álltak a gumikesztyű-, a maszk- vagy a fertőtlenítőszer gyárak bejáratainál készpénzzel tömött táskákkal, és próbálták a betegellátáshoz szükséges eszközöket beszerezni.
Többek között így vásárolt Magyarország 12-13 ezer lélegeztetőgépet, amiből 12 ezer áll bontatlanul egy gödöllői raktárban. A beszerzés értéke 300 milliárd forint volt az adófizetők pénzéből. Eladni nem tudják, ennyi gépre pedig nincs szüksége a kórházaknak.
Szabolcsban hét orvosnak volt infektológiai szakvizsgája
Érdemes azokat a tapasztalatokat, amelyeket a koronavírus-járvány alatt szereztünk meg, nem elfelejteni – mondta Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese. Rendkívül sok döntést kellett hozni, a kapacitások nem voltak elegendőek, a humánerőforrásokat pedig hozzá kellett rendelni az ellátórendszerhez, hogy működni tudjon és minél több beteg gyógyultan távozzon a betegellátásból.
Bár valamennyi kórház rendelkezett katasztrófavédelmi tervvel, és a Covid19-et nevezhetjük egyfajta katasztrófának, mégis a járvány első hulláma egy hadgyakorlathoz hasonlított, ez volt a felkészülés időszaka – tette hozzá a főigazgató-helyettes.
Szondi Zita a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei adatokat összegezte, és elmondta: Szabolcsban 2020. március 12-én azonosították az első covidos beteget Nyíregyházán. Amikor 2020 őszén a második hullám véget sem ért, és máris kaptak egy harmadik hullámot, akkor kellett jelentősen átszervezni a betegellátást, Covid osztályokat nyitottak, intenzív Covid ellátó részlegeket alakítottak ki.
Szondi Zita hangsúlyozta: a Covid ellátás sokkal több humánerőforrást igényelt, mint a korábbi betegellátások. Az oltópontokra a kollégák átcsoportosítása is komoly feladatot jelentett. Valamint a tesztelés megszervezése is szükséges előfeltétele volt a kórházi ellátásoknak.
Példaként említette, hogy Szabolcsban mindösszesen hét szakember rendelkezett infektológiai szakvizsgával, gyorsan be kellett vonni a belgyógyászokat és az intenzív szakvizsgával rendelkező háziorvosokat is a betegellátásba.
A vármegyében összesen 440 orvos és 1878 szakdolgozó vett részt a covidos betegek ellátásban. A járvány csúcsán 650 Covid beteg volt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye kórházaiban.
Nyolcszor annyi gumikesztyű kellett, mint békeidőben
A járvány idején minden kórháznak maszkra, gumikesztyűre, zsilipruhára vagy vízlepergető köpenyre volt szüksége – mondta Gondos Miklós, a Bács Kiskun Vármegyei Oktatókórház főigazgatója.
Magyarországon a büntetés-végrehajtás napi 5-6 ezer maszkot tudott gyártani, az ára 9 forint volt, ami pillanatok alatt 300 forintra emelkedett.
A magyar egészségügy évente 115 millió darab gumikesztyűt használt békeidőben, csak a járvány első hat hónapjában 450 millió darabra emelkedett a gumikesztyű szükséglet az intézményekben
– sorolta a főigazgató az adatokat.
Amíg korábban kétezer dollár volt egy konténer gumikesztyű ára, a pandémia alatt tízezer dollárt kértek érte. Gondos Miklós szerint arra kell felkészülni, hogy ha lesz még egy pandémia, akkor is egyedül maradunk a világban, bármilyen járvány esetén csak magunkra számíthatunk. Éppen ezért fontos, hogy többet ilyen kitettség ne alakulhasson ki.
Lehetett volna máshogy is...
A pandémia idején a betegellátáshoz szükséges humánerőforrás biztosítása jelentette a legnagyobb gondot, bár voltak önkéntesek, de néha orvosokat és ápolókat is át kellett vezényelni egyik vármegyéből a másikba. Nagy mennyiségű orvos és szakdolgozó folyamatos rendelkezésre állását kellett biztosítani, sokszor 16 órát dolgoztak a szakemberek a betegek mellett – mondta Muzsik Béla, az OKFŐ Szakellátás Tervezési és Szolgáltatás-fejlesztési főosztályvezetője.
Előre nem is gondolták, de a rendőrök és a katonák is megtalálták a helyüket az egészségügyben. És sok intenzív terápiára szoruló beteg mesterséges táplálását is át kellett gondolni, korábban ilyennel nagy tömegben nem kellett a kórházaknak szembesülnie. Rengeteg orvos, rezidens és ápoló kellett az oltásokhoz, és a halálesetet emelkedése miatt a halotthűtő kapacitásokat is bővíteni kellett.
Voltak gyógyszerek, a favipiravir és a remdesivir hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek segítették a betegek gyógyulását. A vissza nem térítendő forrásokat tartalmazó projekt például 213,5 ezer remdesivir hatóanyag tartalmú gyógyszert összesen 27,1 milliárd forint értékben és 5 millió antigén gyorstesztet 7,4 milliárd forint értékben finanszíroz. Valamint további ezer darab RegN-Cov2 antitest koktéltis összesen 752 millió forint értékben.
A járvány kitörése előtt öt évvel 2015-2016-ban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) – ez volt az OKFŐ elődje – több NATO tagállam, köztük Magyarország is a hasonló szervezeteivel közösen elindult egy pályázaton, ami egy pandémiára készítette volna fel a tagállamokat, de sajnos ez a nemzetközi konzorcium nem nyert, mert ha nyert volna, másképp lett volna Magyarország felkészülve a világjárványra – mondta Muzsik Béla.
Forrás: economx.hu
Fekete péntek a magyar kórházakban, ilyen még nem történt soha
2023.11.24Sosem volt még ilyen magas a kórházak adóssága, mint október végén: most elérte a 125 milliárd forintot is, ami egy hónap alatt 15 milliárd forintos emelkedést jelent, mondta Rásky László, az OSZ főtitkára az Economxnak.
Soha nem volt még ekkora adóssága a kórházaknak október végén, mint most. A legfrissebb adatok szerint a kórházi adósságok elérték a 125 milliárd forintot a szeptember végi 110 milliárd forint után, ami jelentős emelkedés.
Egy hónap alatt 15 milliárddal nőtt az intézmények kintlévősége, és ez rosszabb, mint amire számítottak az orvostechnikai beszállítók, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. December végére a tartozásállomány meghaladhatja a 135 milliárd forintot is.
Ez csak tűzoltás
A jelentős emelkedés mögött az állhat, hogy az év vége felé már számítanak a kórházak az adósságrendezése, ami idén már meg is jelent a Magyar Közlönyben. E szerint 90 milliárd forint összegben kórházkonszolidáció keretében rendezik az intézmények adósságát a költségvetésből.
Ilyenkor a kórházak gyűjtögetik a számláikat – fogalmazott Rásky László. Amelyik intézmény korábban rendezte a számlái egy részét, az október vége, november eleje felé rendszeresen már nem fizet a beszállítóknak, gyűjtögeti az adósságot. A jelenlegi adósságrendezés egyébként az OSZ szerint tűzoltás, erről itt írtunk bővebben.
Bár a tényleges adósságszerkezetet nem ismerik, de az OSZ tagvállalataira jutó adósságrendezés a számításaik szerint nem fogja elérni az 50 milliárd forintot sem, azaz legalább 30 milliárd forint kifizetetlen számlával maradnak adósokaz eszközbeszállítóknak az intézmények – válaszolta Rásky László.
A Magyar Államkincstár (MÁK) október végi adatai szerint, – ebben az adatban nincsenek benne a modellváltó orvosegyetemek – a kórházak adóssága, 95,5 milliárd forint volt, a szeptember végi 82,5 milliárd forinthoz képest. Ez alapján is 13 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága.
Az adatszolgáltatásra kötelezett 563 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét – írja a MÁK. Az adós intézmények száma 326 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással csupán 94 intézmény rendelkezett.
Furcsaságra lett figyelmes az OSZ
Az adósságrendezéses kormányrendeletben van egy furcsaság, mégpedig az, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) élvez elsőbbséget az adósságrendezésnél. Korábban ezt az előnyt a büntetésvégrehajtás élvezhette, ami most a második helyre szorult.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) idén nyártól 15 fővárosi intézményt és annak a telephelyeinek az üzemeltetését vette át, 2024-től pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által üzemeltetett összes intézmény a KEF-hez kerül. Rásky László szerint a KEF úgy veszi át az üzemeltetést, hogy nem vehet át adósságot.
Pedig a 2024-es év egyelőre úgy néz ki, hogy 40-50 milliárd forintos kórházi adóssággal indul, és egészen biztos, hogy jövőre még a kórházi beszállítók élete nem lesz könnyebb, mint az elmúlt tíz év volt, mondta a főtitkár. Elárulta azt is, hogy a kifizetetlen számlák 10-20 százaléka még 2022-es lejáratú.
Az üzemeltetés költségei mivel átkerülnek a KEF-hez és kiesnek a tartozásokból, ezt pozitívumként fogják megélni az intézmények, de Rásky László szerint például a jubileumi jutalmakat, amelyek hiányoznak a finanszírozásból, azokat továbbra is kénytelenek a kórházak a dologi kiadásaikból fedezni.
Egyetemi klinikák tartozása október végén:
Semmelweis Egyetem: 1,196 milliárd forint;
Debreceni Egyetem: 11,205 milliárd forint;
Szegedi Tudományegyetem: 7,337 milliárd forint;
Pécsi Tudományegyetem: 7,612 milliárd forint;
Így oszlanak meg az adósságok az Orvostechnikai Szövetség becslései szerint:
orvostechnikai beszállítók: 65 százalék;
őrzés védelem, takarítás: 5 százalék;
élelmezés: 5 százalék;
rezsi: 10 százalék;
egyéb szolgáltatás: 15 százalék;
És akkor 40-50 milliárdot görgetnek maguk előtt
Az idei év bebizonyította, hogy nem elégséges évente egyszer foglalkozni az adósságkérdéssel, illetve rendezéssel. Ha a kormány el akarja kerülni, hogy az éves tartozásállomány a korábbi 45-50 milliárd helyett 90-100 milliárd legyen, akkor az év végén maradt 40-50 milliárd forint nagy részét az első negyedévben rendezni kellene, véli Rásky László.
Utána pedig folyamatos monitorozás mellett, rövidebb időszakonként kellene belenyúlni a rendszerbe és pluszforrásokat biztosítani az intézmények működéséhez, addig amíg a finanszírozási rendszer reformja meg nem valósul.
Mint tíz évvel ezelőtt...
Az egészségügyre 2024–re előirányzott kiadás meghaladja a 3200 milliárd forintot, így tíz év után az arányokban hasonló a helyzet és az államadósság növekvő kamatterhének alakulása tekintetében, mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Medicina Fórumon. Kitért arra is, hogy tíz év alatt a közkiadások értéke 2,3-szorosára emelkedtek.
Úgy fogalmazott, hogy az egészségügyre és sajnos az adósságszolgálat emelkedő kamatterheire, a GDP arányában csökkenő arányú államháztartási kiadásokból kell kiszakítani a tervezett összeget.
Jövőre az intézmények teljesítményekkel kapcsolatban Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Medicina Fórumon azt mondta: jutalmazni és büntetni fogják a betegellátókat, és fél évente értékelik majd őket.
Forrás: economx.hu
Adósságrendezés: nem egészen erre számítottak a kórházi beszállítók
2023.11.20A kormány 90 milliárd forintot kifizet a kórházak idei lejárt tartozásaiból. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára üdvözölte a lépést, de megjegyezte: év végére további 50 milliárd forintnyi lejárt tartozásállomány maradhat az intézményeknél.
„Mindenképpen egy mentőöv és mindenképpen szükség van erre az összegre” – fogalmazott Rásky László az InfoRádióban azzal kapcsolatban, hogy a kormány 90 milliárd forintot rendez a kórházak lejárt tartozásállományából. Az Orvostechnikai Szövetségnél úgy vélik, a kormánynak már korábban meg kellett volna lépnie ezt, bár tisztában vannak azzal, hogy az Egészségügyi Államtitkárság hosszasan tárgyalt a Pénzügyminisztériummal, hiszen nem egy „egyszerű” adósságrendezésre vonatkozó tervet terjesztettek elő, hanem azt is megvizsgálták, hogy a keletkező adósság mely része az, ami az egészségirányítón, illetve a kórházakon kívül állók okok miatt van a rendszerben, és mi az, amiről esetleg a menedzsment és egyéb problémák tehetnek. „Tehát ezért is húzódott el ez az adósságrendezés” – tette hozzá a főtitkár.
A szövetségnél nagyobb összegű adósságrendezésre számítottak,
már csak azért is, mert szeptember végén 108 milliárd forint volt az intézményrendszer adóssága, kalkulációik szerint ez október végére 120 milliárd lett és most nagyságrendileg 125 és 130 milliárd forint között állhat.
Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy mire lehet elég az említett 90 milliárd forint, Rásky László jelezte, hogy a vonatkozó kormányrendeletből az derül ki, hogy a kórházak szeptember 30-i állapot szerinti 60 napon túl lejárt tartozásait lehet ebből az összegből kifizetni. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a július végéig leszállított áruk és teljesített szolgáltatások ellenértékét tudják megfizetni a kórházak, következésképp az azóta eltelt négy hónapnak az adósságait nem rendezik.
Megjegyezte: amikor nincs elégséges összeg, miközben sorban állnak az amúgy nehéz helyzetben lévő beszállítók, rossz értelemben vett verseny szokott kialakulni, miután a kórházi gazdaságvezetőknek, kórházvezetőknek kell döntenie arról, hogy kinek fizetnek. Ezt most bizonyos értelemben a kormány megkönnyítette azzal, hogy rangsorolta a kifizetéseket: első helyen a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság – idén július 1-jétől a KEF vette át a budapesti kórházak, jövő január 1-jétől pedig minden további intézmény üzemeltetését –, második helyen pedig a büntetés-végrehajtás áll. Ezt követően vannak a „futottak még”, például az orvostechnikai beszállítók, ami a főtitkár szavai alapján – szövetségük szempontjából – nem egy kellemes helyzet, de tudomásul kell venniük, hogy így alakul a rangsor. Rásky László szerint –
miután december végére 50 milliárd forintra is nőhet a fennmaradó adósság – biztosan lesznek olyan beszállítók, akik az adósságrendezés után is nehéz helyzetben maradnak.
A főtitkár arra is kitért, hogy az utóbbi 14-15 év tapasztalata alapján az adósságrendezés jellemzően év végre esik, de az is megesett, hogy átcsúszott a következő évre. Az, hogy ez most novemberben megtörténik, azt az Orvostechnikai Szövetség mindenképp kis előrelépésnek tartja, bár évek óta hangoztatják, hogy évi két ilyenre lenne szükség, például egy nyár és egy év végire, legfőképp a maradványértékek miatt. Hozzátette: az idei volumenből megmaradt lejárt tartozást jövő év első negyedében szükséges lenne kiegyenlíteni.
Forrás: infostart.hu
Az Orvostechnikai Szövetség közleménye az adósságrendezésről
2023.11.18Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) üdvözli, hogy Magyarország Kormánya 90 milliárd forintot rendez a hazai fekvőbeteg-ellátó intézmények lejárt adósságállományából.
A Magyar Közlöny 2023. november 17-i számában megjelent, 507/2023. (XI. 17.) számú rendelettel a Kormány 90 milliárd forintot rendez a kórházak lejárt adósságállományából. Ez az adósságrendezés elengedhetetlenül szükséges a magyar egészségügyi ellátórendszer működőképességének fenntartásához, tehát Magyarország Kormánya felelősen járt el a döntés meghozatalával.
Ugyanakkor az OSZ felhívja a Kormány figyelmét arra, hogy ez a lépés tűzoltásnak tekinthető csupán. Számításaink szerint az egészségügyi intézményrendszer lejárt adósságállománya jelenleg 130 milliárd forint, ami a finanszírozás hiányosságai miatt folyamatosan nő. Ez azt jelenti, hogy az adósságrendezés ellenére, a kórházak lejárt tartozásállománya év végén elérheti az 50 milliárd forintot.
Annak ellenére, hogy az intézmények üzemeltetésének költségeit 2024. január 1-jétől teljes egészében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság viseli, amennyiben újabb egy évig nem avatkozik be a Kormány, és nem enyhíti a kórházak és rajtuk keresztül a beszállítók terheit, a lejárt tartozásállomány a jövő év végére újból meghaladhatja a 100 milliárd forintot. Ez pedig azt jelentené, hogy az elmúlt több mint egy évtized évente keletkező adósságállományának duplájában konzerválódik az ellátórendszer pénzügyi hiánya.
Az OSZ ezért arra kéri Magyarország Kormányát, hogy folyamatosan monitorozza a tartozásállomány alakulását, és amíg nem történik meg az egészségügy finanszírozásának reformja, a költségvetés rendszeres pluszforrásokkal tartsa elviselhető mértéken a kórházak lejárt adósságállományát.
Forrás: Orvostechnikai Szövetség
Döntött a kormány: 90 milliárdos mentőövet kapnak a kórházak
2023.11.17Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amelynek értelmében a kormány 90 milliárd forintot rendez a kórházak jelenleg mintegy 110 milliárd forintra becsült lejárt tartozásállományából. Az egészségügyi szolgáltatók a legalább 60 napon túl lejárt adósságuknak megfelelő működési támogatásra jogosultak.
Kifizetik a 60 napon túl lejárt tartozásokat
A 507/2023. (XI. 17.) számú, pénteken megjelent kormányrendelet szerint amennyiben az állami, egyházi tulajdonban álló, továbbá felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltató lejárt tartozásállománya 2023. szeptember 30-án meghaladta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által 2023. január–augusztus időszakban kifizetett finanszírozásának három naptári napra jutó összegét, működési támogatásban részesül. A működési támogatások összegét a finanszírozó a honlapján közzéteszi. Az egészségügyi szolgáltatók
A LEGALÁBB 60 NAPON TÚL LEJÁRT TARTOZÁSÁLLOMÁNYUKNAK MEGFELELŐ MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULTAK,
ezt csökkenteni kell azon kötelezettség összegével, amelynek 60 napon belüli kifizetése érdekében az egészségügyi szolgáltató nem tett meg minden tőle elvárhatót.
A tartozásrendezés sorrendje
A működési támogatás sorrendben
A 2023. július 1-jétől és 2024. január 1-jétől a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság hatáskörébe tartozó feladatokra vonatkozó lejárt tartozások,
a büntetés-végrehajtási szervezetekhez kapcsolódó 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet szerint teljesített megrendelésekből származó lejárt szállítói tartozások,
a 2023. szeptember 30-án 60 napon túl lejárt szállítói tartozások,
a 2023. szeptember 30-án 60 napon túl lejárt egyéb tartozások,
a 2023. szeptember 30-án 31–60 napon belül lejárt szállítói és egyéb tartozások, a 2023. szeptember 30-án 30 napon belül lejárt szállítói és egyéb tartozások és a 2023. december 31-éig lejáró szállítói és egyéb tartozások
kiegyenlítésére használható fel 2023. december 31-éig, a sorrendben következő pontban meghatározott célra csak akkor használható fel a támogatás, ha a sorrendben azt megelőző pont szerinti tartozását az egészségügyi szolgáltató már kiegyenlítette. Felújításra, beruházásra, fejlesztésre nem használható fel. A működési támogatás jogszerű felhasználását a kormányzati ellenőrzési szerv 2024. szeptember 30-ig ellenőrzi.
Forrás: Portfolio.hu A cikk további része a portfolio.hu-n előfizetés ellenében olvasható.
Pár hét és hatalmas változás jöhet az egészségügyben
2023.10.24Soha nem volt még ilyen magas a kórházak tartozásállománya, jelenleg az egyetemi klinikákkal együtt 108,2 milliárd forintot görgetnek maguk előtt. Az orvostechnikai beszállítók úgy érzik, már elmentek a falig. Az államtitkár azt ígéri, novemberben jöhet a változás.
Minden idők legmagasabb kórházi adósságát 23,4 milliárd forinttal szárnyalta túl a szeptember végi, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Jelenleg 108,2 milliárd forint tartozást görgetnek maguk előtt az intézmények, az eddigi legmagasabb regisztrált érték 84,6 milliárd forint volt, 2015 április 30-án.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai egy picit mást mutatnak, eszerint az egészségügyi intézmények szeptember végén 82,5 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóiknak, a modellváltás miatt az egyetemi klinikáknak nem kell az államkincstárnak adatot szolgáltatni. Az egyetemi klinikák tartozásai:
Debreceni Egyetem: 9,914 milliárd forint (+ 1,73 milliárd)
Semmelweis Egyetem: 1,139 milliárd forint (+189 millió)
Pécsi Tudományegyetem: 7,447 milliárd forint (+856 millió)
Szegedi Tudományegyetem: 7,337 milliárd (+929 millió)
A tartozásállományból 0,2 milliárd forint az állammal, 0,4 milliárd forint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjával szembeni tartozás, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben 81,9 milliárd forint áll fenn, amelyből 2 milliárd forint államháztartáson belülre irányul.
Minden második kórház érintett
Az államkincstár felé az adatszolgáltatásra kötelezett 563 intézményből valamennyi teljesítette kötelezettségét. Az adós intézmények száma szeptemberben 295, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozása 81 intézménynek volt, vagyis minden második intézményben halmozódtak a kifizetetlen számlák.
Korábban, október 11-én a magyar orvostechnikai szektor meghatározó érdekképviseleti szervei az ETOSZ, a Mediklaszter és a OSZ egy közös sajtótájékoztatón arra hívták fel a figyelmet hogy szeptember végére a kórházi adósságok összege már jócskán meghaladta a 100 milliárd forintot is, ekkora kintlévőséggel már nem tudnak megbirkózni, a cégek türelme elfogyott, mivel már hónapok óta hitelekből működtetik vállalkozásaikat. Korábbi években szeptemberben jellemzően a számlák 40 százalékát nem egyenlítették ki az intézmények, most őszre ez már 66 százalékra nőtt, mondta Király Gyula, a Mediklaszter társelnöke.
Arra a kérdésre, hogy érkezett-e a kormány részéről bármilyen válasz Rásky László azt mondta lapunknak: hivatalos reakciót sehonnan sem kaptak. És hozzátette: az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) múlt heti fórumán kiderült, hogy a tárgyalások azon a szinten folynak, ahol az orvostechnikai beszállítókat már nem szokták megkérdezni.
Az EGVE-n Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, hogy november elején kerülhet a kormány asztalára a kórházi adósságok rendezésének ügye.
Elmentek a falig a beszállítók
Az államtitkár a Balatonalmádiban tartott eseményen arról is beszélt, hogy az adósságrendezés mellett az is a cél, hogy megmutassák a Pénzügyminisztériumnak, melyek azok az adósságnövelő költségelemek, amelyek nem a menedzsmentoldalon keletkeznek.
Ez hosszabb távon mindenképpen előrelépés, bár hordoz magában kockázatokat. Leginkább azt, hogy az erről szóló vita, egyeztetés kitolhatja az adósságrendezés időpontját– érvelt Rásky László.
Ráadásul, bár zajlik az egészségügyben a homogén betegségcsoport (HBCS) revízió, a kórházi vezetőktől származó értesülések szerint, az esetszintű finanszírozás felmérésére nem nagyon akarnak jelentkezni az intézmények, tehát a munka egyik legfontosabb elemének elvégzése késlekedik. A főtitkár szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az államtitkár azt mondta: ennek az egész akciónak 1,5-2 év múlva lesz tényleges és látható eredménye.
Az Orvostechnikai Szövetség álláspontja elég nyilvánvaló: miközben támogatják az egészségügyi kormányzat törekvését az átlátható gazdálkodás és finanszírozás megteremtésére, a megrendelt és teljesített áruk és szolgáltatások ellenértékét határidőre meg kell fizetni. Még az államnak is – hangsúlyozta Rásky László.
Forrás: economx.hu, 2023. október 24. - Koncsek Rita
A kórházak további hitelezése elviselhetetlen pénzügyi terhet jelent a beszállítóknak
2023.10.122023. október 11-én a magyarországi orvostechnikai szektor meghatározó szervezetei a MediKlaszter az ETOSZ és az Orvostechnikai Szövetség közös sajtótájékoztatót tartottak a lejárt kórházi adósságok témájában. Még soha nem volt ilyen magas a közfinanszírozott kórházak lejárt adósságállománya. A gyógyításhoz szükséges eszközöket szállító hazai vállalkozások számára kezelhetetlen problémát jelent a kifizetetlen kórházi tartozások összege. A szállítók már rövid távon is érezhető mértékű kórházi adósságrendezést tartanak szükségesnek.
Rekordmagasságban vannak a magyarországi kórházak tartozásai. Nagyságrendileg százmilliárd forintra rúg a közfinanszírozott egészségügyi intézmények lejárt adóssága. A probléma régi keletű, a kórházak már évtizedek óta fizetési nehézségekkel küzdenek. A jelenlegi helyzet azonban lényegesen rosszabb a korábbiaknál. Az egyik fontos különbség az adósságállomány volumene, amely jelenleg a korábbi évek csúcsértékeinek duplájára rúg. Számos példa van arra, hogy tavaly nyári szállítások ellenértéke nincs kifizetve.
Másrészt a jegybanki alapkamat is jóval magasabb az előző években megszokottnál, amely miatt a beszállítói kintlévőségek finanszírozásához kapcsolódó banki költségek a többszörösére növekedtek. A százmilliárdos követelésállományon felül – ha csak a fizetési késedelem törvényben rögzített pénzügyi következményeit vesszük alapul (késedelmi kamatok, behajtási költségátalány) – a kapcsolódó járulékos többletteher már önmagában is tízmilliárd forint körüli összeget tesz ki.
A kórházak további hitelezése elviselhetetlen pénzügyi terhet jelent a beszállítóknak. A hazai orvostechnikai vállalkozások a tűrőképességük határához érkeztek. Ha az állam által finanszírozott kórházak továbbra sem fizetnek, az orvostechnikai szektorban leépítésekkel, termékek visszahívásával és csődhelyzetek kockázatával kell számolni.
A szektor vállalkozásai elismerik és üdvözlik, hogy a nyári hónapokban már születtek kormányzati intézkedések a kórházi tartozások mértékének enyhítésére, melynek köszönhetően az állami és egyetemi fenntartású intézmények költségvetési többletforrást kaptak a rezsiszámláik kifizetéséhez. Ezek a pluszpénzek azonban az orvostechnikai beszállítókhoz nem jutottak el. Ezt alátámasztotta az a szeptemberi felmérés is, amelyet az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség végzett a hazai orvostechnikai szállítók körében. A kérdés arra irányult, hogy 2023. július közepe óta hogyan változott a cégek lejárt kintlévősége az állami kórházakkal szemben. A felmérésben részt vevők 99%-ának úgy válaszolt, hogy ebben az időszakban tovább növekedtek a lejárt kintlévőségei.
A magyarországi orvostechnikai ágazat 1.500 vállalkozást jelent, 95%-uk kis- és középvállalkozás. A szektor cégei összesen 500 milliárd forint-értéket állítanak elő, több mint 42.000 munkavállalót foglalkoztatnak és belföldön adóznak. Az állami intézmények részéről nem fogadható el a késedelmes fizetés gyakorlata, hiszen a szállítók már régen befizették az állami költségvetésbe a leszállított termékek áfáját, és folyamatosan viselik az egyéb adóterheket is.
A hazai orvostechnikai szektor nem vonja kétségbe az egészségügy átalakítását célzó kormányzati erőfeszítéseket, de azt kérjük, hogy a kórházak gazdálkodási problémáit az állam ne terhelje a beszállítókra. A szállítók ugyanazt várják az államtól, mint amit tőlük elvárnak az állammal szemben fennálló vállalkozói kötelezettségek teljesítésekor. Ezért a szállítók nem tudnak lemondani a fizetési késedelem törvényben rögzített pénzügyi következményeiről.
Háttérinformáció A közleményt kiadó három szervezet által képviselt vállalkozások a magyarországi kórházak orvostechnikai eszközigényének meghatározó részét lefedik. Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete az innovatív egészségügyi technológiai szektor érdekképviseleti szervezete. Az ETOSZ célja, hogy az orvostechnikai innováció eredményei elérhetőek legyenek a magyarországi betegek számára. Tagvállalatai között nemzetközileg elismert kórházi beszállítók, Magyarországon jelentős gyártási, kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok, továbbá közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató vállalkozások vannak. Bővebb információ: www.etosz.org, dr. Rádai Tamás igazgató, tamas.radai@etosz.org A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter államilag akkreditált innovációs klaszter, a tradicionális ugyanakkor high-tech, innovatív, exportképes medtech iparág képviselője, meghatározóan hazai tulajdonú kis-, közepes vállalkozások és egyetemek önkéntes szövetsége. Bővebb információ: http://mediklaszter.eu/, Tóth Zsolt főtitkár, toth.zsolt@mediklaszter.hu Az Orvostechnikai Szövetség hitvallása, hogy az orvostechnikai eszközök életet mentenek. A szövetség a fekvő- és járóbeteg-ellátást végző intézményeket kórházi orvostechnikai és képalkotó diagnosztikai eszközökkel, valamint gyógyászati segédeszközökkel ellátó, illetve a betegellátást informatikai szolgáltatásokkal segítő vállalkozásokat fogja össze és képviseli. Bővebb információ: www.osz.hu, Rásky László főtitkár, osz@osz.hu
Karikó Katalin és Drew Weissman kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat
2023.10.02Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért, jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.
A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte a tudományos munkát az 1980-as években, és elég gyorsan elköteleződött a hírvivő RNS (mRNS) vizsgálata mellett, melyről középiskolai tanulmányainkból lehet annyi emlékünk, hogy a DNS-ben tárolt információból segít sejtjeinknek fehérjét készíteni. Olyasmi, mintha sejtjeink hatalmas tervrajzkönyvtárából kifénymásolnánk egy lapot, és elküldenénk a gyárnak (vagyis a riboszómának), hogy készítse el, amit ez a tervrajz leír. A fiatal kutatónő érezte, hogy ezt a mechanizmust nagyszerűen ki lehetne használni arra, hogy kívülről is utasításokat adjunk egy-egy sejtnek különböző hasznos molekulák elkészítésére, lényegében "gyógyszergyárként" használva saját testünket, közli a Magyar Tudományos Akadémia.
Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon. Szűkebb szakterülete a biokémia, a molekuláris biológia, hírvivő-RNS-kutatás és az mRNS humán terápiás célú alkalmazásai. Kimutatta, hogy az mRNS immunogén hatását az uridin okozza, aminek helyettesítése természetes nukleozidokkal, elsősorban pszeudouridinnel, megakadályozza a gyulladást és az immunreakciót. Úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség (pl. a rák) kezelésében és megelőzésében. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a BioNTech-Pfizer és a Moderna konzorciumok SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcináinak kifejlesztéséhez, a globális pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét.
Ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa. Kellett egy-egy befutott kutató, hogy valamilyen konkrét projekt kapcsán támogassa, ahol esély mutatkozott az mRNS-technológia alkalmazására. Jellemző eset volt, amikor a Pennsylvaniai Egyetem klinikáján stroke-os betegek terápiájában próbálták alkalmazni a módszert. Az alapötlet, hogy a stroke után leromlott vérellátású agyterületen érdemes lenne tágítani az ereket. Erre a szervezet a nitrogén-monoxid nevű vegyületet használja, azonban ez a molekula annyira gyorsan átalakul a vérben, hogy injekcióval esély sincs a megfelelő helyre juttatni.
A gondolat az volt, hogy az mRNS segítségével olyan fehérjék "tervrajzát" juttatják be a sejtekbe, melyek maguk termelik a nitrogén-monoxidot, így megkerülik ezt az időproblémát.
Sajnos a módszer– legalábbis az akkori alakjában – nem működött. (A sztoriról részletesebben a The New York Times írt egy korábbi portrécikkében.)
Az elgondolás, hogy ilyen mRNS-tervrajzokat vigyünk be a sejtekbe briliáns, azonban van vele két probléma. Egyrészt a vírusok jelentős része is pontosan ugyanezt akarja, tehát RNS-molekula formájában bevinni sejtjeinkbe a saját tervrajzát. Másrészt, ha a sejteken kívül bárhol szabad RNS-darabok jelennek meg, az egészen biztosan rosszat jelent, eredeti példánkkal élve: felrobbant a könyvtár épülete és a szél viszi az utcán a tervrajzok lapjait. Vagyis, elpusztult egy saját sejtünk vagy egy betolakodó idegen sejt, és ennek a belseje áramlott ki. A "csupasz" RNS-molekulák tehát szervezetünk számára rosszat jelentenek, így beindítják az immunrendszer gépezetét. A következmény: immunreakció, gyulladás és az RNS-darabok gyors megsemmisülése.
Belépés csak testfestéssel!
A titok nyitja, és a megoldás kulcsa, hogy sejtjeinkben, legalábbis a sejtmagon kívül nem egészen "csupaszok" a különféle RNS-molekulák, vagy legalábbis némi "testfestéssel" élnek. Karikó Katalin, Drew Weissman és kutatótársaik áttörést jelentő, 2005-ös cikkét a Nature nem tartotta elég jelentősnek a publikálásra – bánhatják, mert az Immunity viszont igen, és ennek köszönhetően ők kapták a lavinaként növekvő idézettséget.
Karikóék cikkükben sejtjeink egyik alapvető barát-ellenség felismerő rendszerét vázolják fel. Ismerkedjünk hát meg vele! Amikor az mRNS-molekula DNS-kódról készült első kópiája (tehát a tervrajz lapja) elkészül a setjmagban, a középiskolában megismert építőkockák, a négyféle nukleotid alkotja. Mire azonban a riboszómához jut, ezek az építőkockák időközben sok esetben módosításokon mennek keresztül, például az uridinből itt-ott egy kicsit más szerkezetű pszeudouridin lesz. Feltűnő egyébként, és Karikóékat lényegében ez vezette el a felismeréshez, hogy az olyan hosszabb életű RNS-típusokban, mint a fehérjéket felépítő aminosavakat hordozó tRNS vagy a riboszómákat alkotó rRNS különösen sok ilyen módosulás van.
A kutatók rájöttek arra, hogy ezek az apró változások éppen arra jók, hogy egyfajta "testfestéssel" lássák el az RNS-molekulákat, és így a sejtek (főként egyes immunsejtek) erre kihegyezett receptorai ne kezdjenek el vad vészjelzéseket küldeni, ha találkoznak egy ilyennel. Az is látszik, hogy jóval több ilyen módosulás található az emlősök sejtjeinek RNS-molekuláiban, mint a baktériumoknál, sőt, még arra utaló jeleket is lehet találni, hogy egyes RNS-vírusok e módosításokat mímelve próbálják kijátszani ezt a barát-ellenség felismerő rendszert.
Ha pedig már kiismertük saját sejtjeink RNS-molekuláinak "testfestését", ezt a tudást használni is lehet arra, hogy saját üzenetünket barátként "kifestve" becsempésszük a sejtekbe. Így születtek meg az mRNS-vakcinák, ezt az ötletet használta a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga a COVID-világjárványban.
Egy jóval a korának technikai felkészültségét megelőző alapkutatási felvetés ért révbe a 2005-ben megjelent Immunity-cikkel, és ez adta a koronavírus-járvány elleni talán leghatékonyabb fegyvert másfél évtizeddel később. Azt pedig nem nehéz látni, hogy ha már megvan az a módszer, ahogy genetikai üzeneteket tudunk küldeni sejtjeinknek, már csak újabb, a sejtek működését mélységben feltáró alapkutatásokra van szükség ahhoz, hogy a legváltozatosabb módokon használjuk szervezetünk biokémiai mechanizmusait saját gyógyításunkra.
Lipid-lábjegyzet
Aki egy kicsit is ismeri a koronavírus elleni oltások mechanizmusát, az tudhatja, hogy a Pfizer-BiNTech és a Moderna esetében az mRNS-molekulák apró lipid- vagyis zsírcseppekben utazva jutnak be a sejtekbe. Felmerül a kérdés, hogy minek ez az egész testfestéses sztori, ha így is ki lehet cselezni az immunrendszert. Nos, a szomorú (vagy jobban belegondolva épp örömteli) igazság az, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Az idegen RNS-darabokat detektáló receptorok egy része valóban az immunsejtek felszínén található, másik részük azonban éppen akkor lép működésbe, amikor valami belül kerül a sejt membránján. Ilyenkor pedig a lipidcsepp belsejéből éppen kiszabaduló RNS-darabbal találkozik, és jaj neki, ha testfestése nem felel meg a dress code-nak.
A "Karikó-módszer" útravaló fiatal kutatóknak - Karikó Katalinnak a Fiatal Kutatók Akadémiája rendezvényén tartott előadása videón ide kattintva nézhető meg.
Forrás: medicalonline, 2023. október 2. - MTI, MTA
Rekord mértékben nőtt a kórházak adóssága
2023.09.26ár nyáron volt egy kompenzáció, de a kórházak azt bérkompenzációra fordították a rezsiköltségek helyett.
93,7 milliárd forint az egészségügyi intézményrendszer adóssága az augusztus végi adatok szerint – erről Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt a Klikk TV Szempontok című műsorában - írja a hirklikk.hu.
A főtitkár elmondása szerint ez rekordnak számít. Tavaly 60 milliárd körül volt az adósság, ezt a számot már idén májusban elértük. A műsorban azt is elárulta, csak januárban 14 milliárddal nőtt az intézményrendszerek adósságok. Bár nyáron volt egy kompenzáció, de a kórházak azt bérkompenzációra fordították a rezsiköltségek helyett – árulta el.
További részletek a Klikk TV szombaton megjelenő Szempontok című műsorában.
Forrás: weborvos.hu, 2023. szeptember 26. - HírKlikk
Takács Péter sem nyerhet mindig: nem lesz államosítás
2023.09.14Én az államosítás mellett voltam, de tudomásul vettem, hogy a kormány nem így döntött; nem nyerhetek mindig – jelentette ki a Járóbeteg-szakellátási Szövetség szokásos, éves konferenciáján Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.
A kormány nem államosít, de a járóbeteg-szakellátók erősebb kontrollra számíthatnak úgy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), mint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) részéről – jelentette be Takács Péter a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátás Szövetség XXV. konferenciáján, Balatonalmádiban. Hozzátette ugyanakkor, hogy sokkal kifejezettebb módszertani támogatást nyújt majd a rendelőknek az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a megyei kórház. (A kérdés csak az, hogy végleges-e a kormány döntése az államosítást illetően, avagy csak felfüggesztették a folyamatot a jövő évi helyhatósági választásokig. A Szerk.)
Minderről azt követően beszélt az államtitkár, hogy Polák László, a szövetség elnökhelyettese ismertette a grémium legfrissebb, Így írtok ti 2023 című felmérésének eredményeit, illetve Szánti Istvánné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) járóbeteg-szakellátásért felelős alelnöke beszámolt a területen foglalkoztatott szakasszisztensek által megválaszolt online kérdőívek kiértékelésének adatairól. A szakpolitikus szerint a járóbeteg-szakellátásban egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, mint ahogyan azt a Medicina 2000 és a kamara felmérései felfestik, azokban sokkal inkább a pesszimista szemléletű magyar néplélek tükröződik.
Ez egy nagyon jó felmérés, mert rámutatott, hogy a szövetség tagjai szerint romlott az ellátás színvonala, ami pedig vezetői felelősség – csapta le a labdát a konferencia egészségpolitikai fórumán Takács Péter. – Míg Magyarországon az az érzet, hogy a kielégítetlen egészségügyi szükséglet 20-23 százalék, addig az OECD adatai szerint átlagosan mindössze a 1,6 ellátott nyilatkozott úgy, hogy nem jutott hozzá a számára szükséges kezeléshez – tette hozzá. További ellentmondás szerinte, hogy a szakdolgozó felmérésben a 4730 válaszadó 60 százaléka vélte úgy, hogy sok szakdolgozó hiányzik a rendelőkből, ugyanakkor rendszeresen csupán az asszisztensek 12 százaléka helyettesít, ami szerinte kizárja egymást (A felmérés idézett részében egyébként szerepel az az államtitkár által nem idézett adat is, hogy a szakdolgozók több mint 38 százalékát időnként beosztják helyettesíteni más szakrendelésekre is. A Szerk.) Az államtitkári szempontra cáfolt rá később Bodnár Imre, a Paksi Gyógyászati Központ főigazgatója is, aki arról beszélt, intézményükben a szakdolgozók több mint 50 százaléka folyamatosan helyettesít.
Mivel számos döntést a helyi önkormányzatok adóereje határoz meg, így a betegút- és kapacitásszervezést járási, illetve megyei szintre emelik – mondta még, megemlítve, hogy legenda, hogy a helyhatóságok több tízmilliárd forinttal járultak hozzá rendelőik fenntartásához, legfeljebb 9-10 milliárd forinttal egészítették ki a NEAK finanszírozást, ami az összfinanszírozás mindössze 7 százaléka.
Nem indokolt azoknak a mikroszolgáltatásoknak a fenntartása, amelyek éves finanszírozása nem éri el a 60 millió forintot – vette át a szót Szondi Zita, az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató helyettese, aki szerint a rendelőintézeti rendszer fenntartói háttere heterogén, ami megnehezíti az irányítói döntéseket, ezért szakmai irányítási szempontból a megyei és területi irányítási modell a hatékony. Lakóhelyközeli adekvát szakellátást kell nyújtani, amelyben nem az a meghatározó szempont, hogy egy adott intézménynek megélhetést biztosítson – szögezte le.
Nyolc óra munka, nyolcórányi fizetés
Nem gazdálkodnak megfelelően az adófizetők pénzével, ha 6 óra munkáért 8 órányi bért fizetnek ki a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosoknak – reagált a nemrégiben elfogadott kormányrendelettel kapcsolatos felvetésre Takács Péter, aki szerint megszűnt az intézményesített munkaidő kedvezmény ideológiai alapja, ami szerint 2 órát az orvosnak adminisztrációval kell töltenie a rendelőben. Azt viszont a szakpolitikus is elismerte, hogy vannak olyan intézmények, ahol a kubatúra nem teszi lehetővé a 8 órás foglalkoztatást.
Az OKFŐ-nél maguk az orvosok is szót emeltek a rendelőkben és a kórházakban dolgozók munkaidő különbsége miatt, sérelmezve, hogy ez a fizetésekben viszont nem mutatkozik. Most egyenlőség lett a fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozóknál – fűzte hozzá Szondi Zita, aki azt is elmondta, a korábban szünetelő kapacitásokból tudnak munkaidőt növelni a rendelőkben, ami a hozzáférésen is javít. Kiss Zsolt szerint a munkaidőnövelés hatása a finanszírozásban egyelőre nem látszik, később számítanak változásokra.
Elsősorban kolléganők és idősek dolgoznak a szakrendelőkben, akik nem akarnak, vagy éppen életkori okokból nem tudnak 6 óránál több munkát vállalni – hivatkozott ellenvéleményében a Magyar Orvosi Kamara (MOK) friss felmérésének eredményeire Kincses Gyula, a hivatásrend elnöke. – egyenletes munkaterheléssel egy 8 órás rendelést „végigtolni” lehetetlen, a kórházi osztályos munka sokkal dinamikusabb – jegyezte meg, felhívva a figyelmet, hogy a rendelési idő és a munkaidő nem azonos fogalmak.
Felvetette azt is, hogy bár a nyomásgyakorlásban az orvosi mentalitással megegyezően a betegellátást veszélyeztető módon a válaszadók többsége nem venne részt, de a munkalassítást, a felmondások letétbe helyezését vállalnák. Kincses Gyula megjegyezte: a járóbeteg-szakellátás teljesítménynövelésének adekvát eszköze a tvk növelése.
Mindenki szeretne kevesebb munkával több pénzt keresni – reflektált a kamaraelnök szavaira Takács Péter. A felmérésnek az a részére, amely szerint az orvosok 54 százaléka a közellátás elhagyását fontolja, és inkább a magánellátásban helyezkedne el, vagy nyugdíjba vonulna, az államtitkár szerint „csak egy érzés, amit a politikai mainstream elhitet velünk”. Példaként említette, hogy a védőnői rendszer átalakítása nyomán is felröppentek hírek a pályaelhagyásról, végül azonban mindössze 17 védőnő nem írta alá az új szerződést, hiszen most 65 ezer forinttal többet keresnek, mint korábban.
Nem tartja el az orvosokat a magánellátás, a nőgyógyászok már sorjáznak vissza az állami rendszerbe – cáfolt tovább a szakpolitikus, aki szerint a felmérések és a realitások különböznek egymástól.
Nem embernek való munka heti 40 órát járóbeteg-rendelőben ülni – szólalt fel a témában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint a megoldás egy sokkal integráltabb rendszer lenne, amelyben a járóbeteg-ellátás rigidsége és a kórházi munka rugalmassága egyesül. Megjegyezte azt is, hogy a megyei integrációnak van ugyan politikai magyarázata, de számos dolog nem megyei szinten szerveződik, ezért a mostaninál sokkal átfogóbb logikára volna szükség.
Nyugdíj utáni foglalkoztatás: leginkább az intézmények hibáztak
A nyugdíj utáni foglalkoztatás engedélyeztetése már nem a Miniszterelnökségen, hanem az államtitkárságon történik – jelezte Takács Péter az engedélyeztetési eljárás hosszadalmassága miatt panaszkodóknak. Mint mondta, 9 hónap helyett már csak két hónapos átfutási idővel számolhatnak a szakrendelők. Ugyanakkor mindjárt hárította is a felelősséget, szerinte ugyanis legtöbbször intézmények követtek el adminisztrációs hibákat, ez okozta a csúszásokat.
A szolgálati idő elismerések díjazása évente 20 milliárd forintos költséget ró az ágazatra, ennek újraszabályozásán most dolgoznak – jelezte még az államtitkár, aki szerint az újraszabályozás azért indokolt, mert egy néhány száz órás intézményt csőddel fenyegetheti egy orvos jubileumi jutalmának kifizetése. Az egyszeri elismerések kifizetésére vonatkozóan Kiss Zsolt szerint is új rendszert kell kidolgozni, és amíg nem történik meg a bértámogatások beépítése a finanszírozásba, külön soron kell kezelni ezeket.
Van pénz, ha kell
Ha mindenki szeretne több beteget ellátni, ahhoz rendelkezünk a szükséges forrásokkal a maradványokból – jelentette ki Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója, aki a betegút- és ellátásszervezés rendezését, az ellátásokhoz való hozzáférés javítását tartja kiemelten fontosnak.
Őszinte tájékoztatás
Az államtitkár a Medicina 2000 felméréséből végül kiemelte még azt is, hogy javul a kommunikáció az ágazatvezetés és a szakmai szereplők között, aminek hátterében szerinte az áll, hogy soha annyi egyeztetés nem volt az egészségügyben, mint most a Belügyminisztérium és a szakmai szervezetek között. Takács Péter kijelentette: állandó, és őszinte tájékoztatást kapnak a szereplők.
Forrás: medicalonline, 2023. szeptember 14. - Tarcza Orsolya
Velkey György az egészségügyi átalakításról: A kivitelezéssel és a tempóval is gondok vannak
2023.08.25„Szükséges a szerkezeti átalakítás, van ráció a központosításban is, ám mindez nem változtat azon a tényen, hogy nem vagyunk elegen. Európai viszonylatban, és úgy egyáltalán sehogy sem” – többek között erről beszélt az Indexnek adott interjúban Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója lapunknak elárulta azt is, hogy
milyen a párbeszéd a területet irányító Belügyminisztériummal;
mi az, ami az egészségügyi átalakítás előkészítésekor meglepte;
mi a gond a védőnői hálózat vagy épp a radiológiai vizsgálatok államosításával;
miért nem lehet jól kommunikálni a mínusz 20 százalékot a munkavállalók felé;
mekkora az ápolóhiány;
mi vezetett idén számos morális veszteséghez és sok belső feszültséghez;
mi az, amit egyáltalán nem tart ördögtől valónak;
miért halad kényszerpályán az egészségügy;
mikor vállalható a kórházi adósság;
és miért lenne szükség egy átfogó finanszírozási reformra.
Nyáron volt egy éve, hogy ismét a Magyar Kórházszövetség elnökévé választották. Ha összehasonlítja a 2013 és 2016 közötti periódust a mostanival, mikor volt nehezebb dolga?
Ha az előttünk álló kihívásokat nézem, akkor talán azt mondanám, hogy most, ugyanis válságszerű az egészségügy működése. Egyik krízisből esünk a másikba, 2020-ban a koronavírus-járvánnyal indult el ez a küzdelmes folyamat, majd jött a háború, és vele együtt a menekültkrízis, a gazdasági recesszió, valamint az energiaválság, ami bizony a kórházakra is extra terhet ró a mai napig.
2022-es kinevezésével egy időben új fejezet nyílt a hazai egészségpolitikában, megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a terület a Belügyminisztérium alá került, és egy új államtitkár is érkezett Takács Péter személyében. Ha a párbeszéd szempontjából közelíti meg a kérdést, milyennek ítéli az elmúlt egy évet?
Aktív és korrekt párbeszédet folytatunk a jelenlegi vezetéssel, bár én a 2013 és 2016 közötti időszakra sem panaszkodhatok. Ahogy akkor, úgy természetesen most is sok nézet-, vagy talán inkább úgy mondanám: árnyalatkülönbség van köztünk, de szót értünk egymással, és elmondhatjuk a véleményünket. Elődjeim tapasztalatai szerint nem volt ez mindig így.
Ha jól sejtem, a most zajló egészségügyi átalakításban is aktívan részt vesznek. Volt olyan javaslat, aminél behúzták a kéziféket?
Az aktív részvételünk a rendszeres párbeszédet takarja. A kormány most leginkább a centralizációt, az országos rendszerek kialakítását preferálja. Ez a válsághelyzetre tekintettel érthető, hiszen ha mindent egy központból, egy elv mentén irányítunk, az ellátás is egységesebbé és gazdaságosabbá válhat, legalábbis elméletben. A gyakorlatban viszont decentralizált, a helyi árnyalatokat ismerő erősebb döntési pontokra is nagy szükség lenne, ráadásul az sem mindegy, hogy ezeket a nagy horderejű változásokat hogyan és mennyi idő alatt visszük véghez. Egyelőre azt látjuk, hogy a kivitelezéssel és a tempóval is gondok vannak.
Mondana egy példát?
Kulcskérdés jelenleg az integrációs és irányítási modellváltás, melynek eredményeként megyei egészségügyi ellátórendszer jön létre. Ez gazdasági, adminisztratív központosítással indult, a szakmai kérdésekre viszont csak most térünk rá.
Példaként említhetném azt a gazdasági összevonást is, ami a fővárosi kórházaknál már idén nyáron megkezdődött, 2024-től pedig országosan is az állam felel majd az intézmények ingatlanüzemeltetési szolgáltatásáért.
Ezt az ütemet gyorsnak találjuk, őszintén szólva nem látjuk, hogy ez így fennakadások nélkül megvalósítható.
Ugyancsak ebbe a sorba illeszkedik a védőnői hálózat centralizációja. Az ütőképes népegészségügyi területi munka a járvány alatt felértékelődött, ennek leképezéseként éljük meg ezt, de a megvalósítás és a sebesség funkciózavarokkal jár.
A közeljövő új kihívása a kórházi gyógyszertárak központi projekttársaságba való kiszervezése. Óvnunk kell az elmúlt években szépen megerősödött intézményi gyógyszerészi gondozást, de a közforgalmú gyógyszertáraink üzemeltetésével járó bevételkiesést is ellentételezni szükséges.
Ha már államosítás, a CT- és az MR-vizsgálatokra is ez a sors vár, a kórházaknak és a szakrendelőknek novemberig kell felmondani a magáncégekkel kötött szerződéseket. Mire számít, mit hoz majd ez a váltás a gyakorlatban?
A magáncégek eddig jelentős infrastruktúrát és egy igencsak professzionális kultúrát honosítottak meg az állami rendszerben. Látok abban rizikófaktort, ha az évtizedekre visszanyúló eredményes együttműködést felbontjuk, a vállalatok szakértelme akkor mindenképpen hiányozni fog. Számos kórházban ugyanakkor a radiológiai vizsgálatok már most sincsenek kiszervezve, a visszaállamosítás eddig lassan, fokozatosan haladt, így érthető, hogy a kormány szeme előtt ismét az egységesség és a tisztán állami szerep lebeg. Ez a megvalósítás most viszont azért is gyors, mert a radiológiai kapacitások eleve szűkösek, így minden apró, a váltásból adódó fennakadás fokozott veszéllyel jár.
Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index
Gulyás Gergely egy korábbi Kormányinfón azzal érvelt az államosítás mellett, hogy ily módon búcsút inthetünk a megosztott kapacitásnak, a vizsgálatokat pedig gyorsabban el lehet majd végezni. Az előbbi még érthető is, az utóbbi viszont nem világos: hogyan lesz gyorsabb az ellátás attól, hogy kikerülnek a képből azok a magáncégek, amelyekre a kórházak eddig jelentős mértékben támaszkodtak?
Én sem tudom, hogy a miniszter úr mit érthetett ez alatt. Elméleti megfontolás lehet amögött, hogy a kiszervezett ellátással szemben a saját, állami kézben lévő radiológia jobban integráns része lesz majd annak az új járóbeteg-irányítási rendszernek, amit több intézményben jelenleg is tesztelnek. Elvi pozitívum az is, hogy így a profitmaximalizálás helyett a betegellátás háttérsegítése lesz a fő cél. Ezeket realizálni kell.
Senki nem kapott pluszfizetést, de mínuszt se
Az egészségügyi átalakításnak a centralizáción túl is számos olyan eleme van, ami nagy port kavart a médiában. Az egyik ilyen a teljesítményalapú bérezés, amely papíron már idén januárban elindult, ehhez képest szinte semmilyen információ nincs róla. Lehet tudni, hogy mi zajlik a háttérben?
A teljesítményértékelés az állami kórházakban megtörtént, de a dolgozók továbbra is a bértábla szerint kapják az illetményüket, pozitív vagy negatív korrekció a gyakorlatban egyelőre nem történt, noha az extrém terheket vállaló, például sok műtétet jól elvégző szakemberek extra anyagi megbecsülését fontosnak tartanánk a rendszer „bepörgetése” érdekében.
Van olyan kórházigazgató, aki azt mondta az Indexnek, hogy szívesen adna 20, vagy akár 40 százalékkal megemelt bért egy-egy kiemelkedő munkavállalónak, de egészen egyszerűen nincs miből...
A jelenlegi szorult gazdasági helyzetben ez így van, a legtöbb kórházi vezetőnek alig van gazdasági és adminisztratív mozgástere, szabad kerete arra, hogy emelt bérekben gondolkodjanak. Ezért ahhoz, hogy egy intézmény pluszt tudjon adni, mínuszt is kellene, az utóbbit – az extrém helyzeteket leszámítva – értelmetlennek is tartom.
Természetesen előfordulhat egy-egy olyan kirívó, átmeneti eset, amikor valakinek a béréből indokolt lehet levonni, de ha ez a negatív diszkrimináció tartós, akkor a munkavállaló előbb-utóbb a távozás mellett dönt, és végül csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet pótolni, míg ő könnyedén állást talál egy másik intézményben, a magánellátásban vagy külföldön. Most nem azt a világot éljük, hogy fenyegetettség érzése mellett is meg tudjuk tartani a kollégáinkat. Meg kell becsülni azokat is, akikkel nem vagyunk makulátlanul elégedettek, ugyanis szükség van az ő munkájukra is.
Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index
Nem volt ördögtől való az elvetett javaslat
Ugyancsak komoly felháborodáshoz vezetett a magánorvosok állami ellátásba terelése, igaz, ez az elem végül kikerült a törvénycsomagból. Az érintett dolgozók hekkelték meg a javaslatot?
Vélhetően igen, vagy az őket képviselő érdekvédelmi szervezeteknek volt akkora ereje, hogy a kormány végül elállt a tervezettől.
Kérték, hogy ezt ne, a kormány pedig azt mondta: „rendben, ahogy szeretnétek?”
Bevallom, én is meglepődtem azon, hogy Belügyminisztérium végül visszalépett és nem vállalta ezt a konfliktust.
Lehet, hogy maguk a döntéshozók is maradnának inkább a magán- és az állami szektor szétválasztása mellett?
Azt nem tudom, hogy milyen megfontolás lehetett a döntés mögött, de nem kizárt, hogy ez is szerepet játszott.
Takács Péter májusban, a lapunknak adott interjúban arról beszélt, hogy a magán- és az állami szektor viszonyának tisztázása lesz az idei év nagy kihívása, mint fogalmazott: „le kell fektetni a játékszabályokat”. Ha a Kórházszövetségen múlna, milyen játékszabályokat szorgalmaznának?
Tudom, ezzel nem leszek népszerű, de én egyáltalán nem tartottam ördögtől valónak, hogy azok az orvosok, akik állami rendszerben nevelkedtek, ám ma már csak a magánszektorban dolgoznak, valamilyen formában a közellátásból is kivegyék a részüket, ott is legalább jelzésszerűen szolgálatot teljesítsenek.
Amikor ez a koncepció szóba került, Svájcban, Angliában és Németországban orvosként dolgozó barátaimat kérdeztem, náluk van-e példa ilyen gyakorlatra, és a válasz egyértelmű igen volt, sőt mindenhol a hazai tervezetben leírtnál nagyobb szerepet kellett vállalniuk. Szerintem amellett, hogy erkölcsi szempontból ez egy józan gondolat, praktikus és szükséges lépés is lenne, jelenleg ugyanis komoly munkaerőhiánnyal küzd az állami ellátás az olyan, jórészt magánosított szakmáknál, mint például a szülészet, ahol a 24 órás jelenlét jelenleg csak nagyon nehezen biztosítható.
Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index
A korábbi javaslatot a döntéshozók mégis elvetették. Ennek fényében milyen irányba terelné a magán- és az állami szektor együttműködését?
Egyrészt a jelenleginél jóval intenzívebb párbeszédre, egyeztetésre lenne szükség a nagy szereplők között. Emellett sokunk véleménye szerint érdemes volna az állami kórházakban jól elkülönített, nagyon világos határokkal magánellátásnak is teret biztosítani. Ez a megoldás munkaerő-megtartás és a kórházak anyagi biztonsága szempontjából is számos előnnyel kecsegtetne, de a legmagasabb technológia és szakértelem jobb piaci hozzáférését, kihasználását is lehetővé tenné. Ismétlem: jól elkülönített egységekre lenne szükség ahhoz, hogy a két ellátási forma ne keveredhessen úgy, mint a paraszolvencia felszámolása előtt.
Nekem úgy tűnik, hogy az imént felvázolt koncepciónak komoly veszélye lehet a várólisták megkerülése, a fizető páciensek gyorsítópályája nem kevés feszültséghez vezetne...
Én azt gondolom, hogy minden elvégzett beavatkozás jól jön azoknak, akik a várólistán vannak, még akkor is, ha adott esetben más a keretrendszer. A közellátás várólista-csökkentése ettől nem szabadna, hogy hátrányt szenvedjen! A társadalombiztosító részéről most is erősek az arra irányuló intézkedések, hogy a kórházak a lehető legnagyobb kapacitást mozgassák meg a várólisták csökkentése érdekében, és azt látjuk: az ilyen típusú ösztönzésnek mindig van pozitív hozadéka.
Akkor miért olyan hosszúak a várólisták még mindig? Van arról pontos információja, hogy jelenleg hányan várnak valamilyen műtéti beavatkozásra?
Valóban most nagyon sokan, negyvenezernél is többen várakoznak. A járvány utóhatásán túl ennek több oka is van. A már említett motivációhiány mellett lassítja a folyamatot az is, hogy személyzeti okok miatt a műtők sok helyen nem tudnak teljes gőzzel üzemelni. Hol a műtőssegéd, hol az aneszteziológus, hol a műtőtechnikus vagy az operatőr hiányzik. Ők nyilván nélkülözhetetlenek. Helyenként egyedi esetekben az előjegyzési idők elhúzódásában kórházfinanszírozási gátak is vannak, mert bármilyen furcsa, amennyiben egy-egy kórház átlépi a megadott finanszírozási keretet, ha akarna se tudna több beteget ellátni.
A kórházi adósság akkor vállalható, ha nincs
Szűk mozgástér, kimaxolt finanszírozási keretek – több válaszában is erőteljesen utalt arra, hogy nincs elég pénze a kórházaknak, ez pedig jelentősen a működés rovására megy. Mekkora a baj?
Az elmúlt bő évtizedben évvégenként még soknak tűnt az a 40-50 milliárd forintos adósság, amit a kórházak felhalmoztak, a mindennapi működést már ez a mérték is jelentősen megnehezítette. Aztán tavasszal 75 milliárd forintra emelkedtek az intézmények tartozásai, majd most a nyáron, már a 90 milliárd forintot is átléptük. A helyzet aggasztó, az intézeti gazdálkodás így szinte lehetetlen.
Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index
Még az adósságnál maradva: van olyan célszám, amit az év végéig el szeretne érni?
A kórházi adósság akkor vállalható, ha nincs. Nem tudok olyan összeget mondani, amivel elégedett lennék, azt szeretném, hogy a kórházak ne tartozzanak senkinek.
És erre lát esélyt a közeljövőben?
Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, de az biztató, hogy több pozitív folyamat is elindult. Egyrészt zajlik az energiaár-kompenzáció, a kórházak a pluszrezsiköltéseik egy jelentős részét megkapták, vagy ha még nem, már nem kell rá sokat várni.
Másrészt végre újra teljesítményfinanszírozás van a kórházaknál a demotiváló átalányutalások helyett. A kórházi fekvőbeteg-finanszírozási keretek márciusi korrigálása után most augusztusban a járóbeteg-korlátok is változnak, ami szintén igazságosabb pénzelosztáshoz vezet.
Harmadrészt a fővárosi kórházak esetében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság felé engedményezett logisztikai, épületfenntartási összegeket az állam kiegészíti, amivel tulajdonképpen elismeri, hogy azok eddig kevesek voltak. Következésképpen az érintett intézményekben a jövőben magasabb összegekből lehet gazdálkodni, persze ezt a pluszpénzt meg kellene kapni a többieknek is...
Számomra ezek inkább ráncfelvarró intézkedéseknek tűnnek, de mi a garancia arra, hogy az adósságok nem termelődnek újra?
Egyelőre nincs ilyen garancia. A béremelések és energiakompenzáció pénzügyi terhe mellett muszáj belátni, hogy az eszközöket, gyógyszereket és műszereket jelentő „dologi költségek” is jelentősen nőnek az egészségügyben. Erre forrást kell biztosítani, és
SZÜKSÉG VAN EGY NAGY KÓRHÁZFINANSZÍROZÁSI REFORMRA.
A cél, hogy az állam többé ne alul – vagy egy-egy szakmában éppen felül – hanem az értékén fizesse ki az elvégzett ellátásokat. Biztató, hogy közel egy évtized után újraalakult egy Kódkarbantartó Bizottság, amely az egyes vizsgálatok, beavatkozások szükséges ráfordítását méri fel. Ez még csak az első lépés, a finanszírozási kérdések vélhetően nem holnapra rendeződnek, de értékeljük azt is, hogy elindult a folyamat. Ettől függetlenül az már szinte biztos, hogy extrém adósságállománnyal fogunk a mindig legnehezebb őszre most is ráfordulni, így gazdálkodás szempontjából nagyon nehéz hónapok következnek, ahogy az ország, úgy az egészségügy is kényszerpályán halad, és nem tudjuk, mikor jön a konszolidáció.
Velkey György 2023. augusztus 22-én
Fotó: Kaszás Tamás / Index
Kevés orvos, kevés ápoló
A likviditási problémák mellett a beszélgetésünk alatt már többször is említést tett arról, hogy a személyzet egy része is hiányzik. Ön azt az álláspontot sem osztja, hogy van elég orvos, csak az erőforrások rosszul vannak elosztva?
Ez egy sokszor hangoztatott szép mondat, amit viszont mindenképpen érdemes árnyalni. Rosszak az arányok és a gyakorló orvosok összlétszáma is kevés. A rendszerben szükséges a szerkezeti átalakítás, van ráció a központosításban is, ám mindez nem változtat azon a tényen, hogy nem vagyunk elegen.
EURÓPAI VISZONYLATBAN, ÉS ÚGY EGYÁLTALÁN SEHOGY SEM.
Komoly szakemberhiány van a háziorvosi rendszerben, kiürültek a gyermekpraxisok, nagy szükség lenne pluszmunkaerőre a hátrányos helyzetű településeken, egyes szakmákban komoly gondot jelent a magánellátásba-áramlás, és vannak országos hiányszakmák is. Ráadásul szinte mindenhonnan hiányzik a középgeneráció, azok a nagy tapasztalattal rendelkező, de még energikus munkavállalók, akik a kétezres években elmentek, és többet nem jöttek vissza.
Ha még a valóban jelentős béremelés ellenére sincs meg a létszám, akkor milyen jövőképet vetít elénk az ápolók helyzete, akiknek az illetménye máig eltörpül az orvosoké mellett?
Nagyon súlyos ápolóhiány van ma hazánkban, aggasztó a szakmából való elvándorlás és a nyugdíjas korúvá válás mértéke. A fiatal ápolók és asszisztensek száma riasztóan kevés, és alacsonyak a beiskolázási számok is. Az orvosoknál az elmúlt bő egy évtized intézkedései a hosszú távú stabilitás irányába mutattak, a bérek mellett ösztöndíjprogramokkal és más egyéb intézkedésekkel segítették őket, a szakdolgozók esetében ez viszont nem mondható el.
Sajnos súlyos morális veszteséghez és sok belső feszültséghez vezetett az elmúlt fél év, amikor az orvosok a már egyébként is magasabb bérükre megkapták az emelést, míg az ápolóknál ez a lépés úgy tolódott ki, hogy eleve alacsonyabb illetményszintről indultak. Ezt a döntés utólag is rendkívül hátrányosnak tartom, jobb lett volna fordítva, de ez már a múlt, előre kell tekinteni.
Ha az ön kezében lenne a döntés, az egészségügy mely kihívásait orvosolná elsőként?
Mindenképpen megoldást kell találni az ápoló-utánpótlás biztosítására, a jövő márciusban esedékes béremelésen túl fontos, hogy más eszközökkel is kiszámítható és stabil jövőt biztosítsunk nekik. Rendezni kell továbbá az egészségügyi intézmények anyagi helyzetét, de a háziorvosi rendszer megerősítését és kórházi rendszerrel való jobb együttműködését sem tolhatjuk tovább. Betegbarátabb, jobb szolgáltatásokat nyújtó közellátásra van szükség, a rendszernek a szakmai tartalmakhoz ilyen szempontból fel kellene zárkóznia!
Forrás: Index.hu, 2023. augusztus 25.– Holló Bettina
Brutális tartozás: egy hónap alatt 14 milliárddal nőtt a kórházak adóssága
2023.07.25úlius végére akár a 100 milliárd forintot is súrolhatja az egészségügyben a kifizetetlen számlák végösszege, mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az 1500 orvostechnikai beszállító cég érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. A cégek már a jogi lehetőségeiket vizsgálják, hogy miként juthatnak hozzá követeléseikhez.
Egy hónap alatt 13,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása. A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján elérhető adatok szerint június végén 70,2 milliárd forint tartozást halmoztak fel a fekvőbetegellátó intézmények, a szakrendelők és a kórházak háttérintézményei. A tartozásállomány az egyetemi klinikákkal együtt pedig összesen 86,4 milliárd forintra ugrott – mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az 1500 orvostechnikai beszállító cég érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Ezzel a tendenciával könnyen kiszámolható, hogy a július végi tartozásállomány elérheti a 100 milliárd forintot is. Egy hónappal korábban, vagyis május végén a teljes tartozásállomány 72,8 milliárd forint volt.
Rásky László kitért arra is, hogy három egyetem szolgáltatott adatot számára:
Debrecennek: 7,48 milliárd forint;
Szegednek: 5,25 milliárd forint;
Pécsnek: 3,45 milliárd forint volt az adóssága június végén.
Utoljára 2015. április 30-án volt 84,6 milliárd forint az egészségügyi intézményrendszer adóssága. Eddig ez volt a történelmi rekord, ám akkor már másfél éve görgették a kifizetetlen számláikat maguk előtt a beszállítók – tette hozzá Rásky László.
A nyári időszakban nem könnyű megfejteni, hogy mitől ugrott meg közel 14 milliárddal a kórházak adóssága, hiszen a rezsiköltségek mérsékeltebbek, mint télen voltak. Mivel az intézmények költségvetésének 85-90 százalékát a bér teszi ki, a legvalószínűbb, hogy egész egyszerűen nincs akkora teljesítménye a kórházaknak, amennyi elég lenne a béren kívüli költségek nagy részének fedezetére. Ez azért is elgondolkodtató, mert az egészségügyi kormányzat deklarálta: nem akarja, hogy a 2019-es, „túlpörgetett” teljesítményszintre álljanak vissza az intézmények.
A június végi adósságból 0,1 milliárd forint az állammal szembeni tartozás, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben 70,1 milliárd kifizetetlen tartozást halmoztak fel a kórházak. Ebből pedig 1,3 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul – olvasható az államkincstár honlapján.
Az adatszolgáltatásra kötelezett 572 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 327, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 81 intézmény rendelkezett.
A tartozás fele az orvostechnikai eszközbeszállítók felé irányul
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár július végére ígért adósságrendezést a kórházakban, amit kifejezetten csak rezsire fordíthatnak az intézmények. Így nyáron 35-40 milliárd forint forrásra számíthatnak a kórházak a rezsivédelmi alapból, és nagyságrendileg a kórházi adósságállomány több mint felét fogja a Pénzügyminisztérium év közben konszolidálni, de ebből az orvostechnikai beszállítók szinte semmit sem fognak megérezni – mondta Rásky László.
Most a tartozásállomány egyharmada, körülbelül 20 milliárd forint rezsitartozás, az orvostechnikai beszállítóknak nagyságrendileg 35-40 milliárd forinttal tartoznak az intézmények, 15 milliárd forinttal pedig a többi beszállítónak tartoznak.
Furcsa lesz majd ez a nyári adósságrendezés a szakember szerint, mivel az állam úgy fogja kifizetni a kórházak áram- és gázszámláit, hogy arra kérik majd a kórházvezetőket, hogy év végéig tartalékoljanak. A 20 milliárdos rezsitartozásra kapnak az intézmények 40 milliárdot.
Ez azért meglepő, mert ez nem szokás, az állam nem szokott ilyen konstrukcióban pénzt adni az intézményeknek, pláne nem ilyen költségvetés mellett – mondta az OSZ főtitkára.
A kórházigazgatók erős kontroll alatt vannak, valószínű, hogy az esetleges tartalékokhoz akkor sem mernek majd hozzányúlni, ha egy-egy orvostechnikai eszköz elfogyna, és veszélybe kerülne a betegek ellátása.
A június végén az orvostechnikai beszállítók szervezeteivel folytatott tárgyaláson Takács Péter ígéretet tett arra, hogy a nyári adósságrendezés tapasztalataira építve, augusztus végén újra találkozik a szövetségek képviselőivel, és az államtitkárság közbelépését ígérte azokban az esetekben, illetve azoknál az intézményeknél, amelyeknél az adósság mértéke a betegellátást veszélyezteti.
A beszállító cégek vezetői azonban már most is türelmetlenek, sőt nem egyszer dühösek – számolt be az általános hangulatról Rásky László –, és jó néhány cég vizsgálja azokat a jogi lehetőségeket, amelyek révén rövid időn belül hozzájuthatnak a követeléseikhez és adott esetben ezzel egy időben megszabadulhatnak szerződéses kötelezettségeiktől.
A bizalom elfogyott, az csak a számlák mihamarabbi rendezésével állítóható helyre – foglalta össze a helyzetet az OSZ főtitkára.
Forrás: napi.hu, 2023. júlus 25. - Koncsek Rita
Pintér Sándor szerint senkit nem ér hátrány az egészségügyre fordított pénzek csökkentése miatt
2023.07.06"Az egészségügy olyan területén, ahol a betegellátás van, semmiféle visszavágás nem lesz" - ígéri a belügyminiszter.
Kedden jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint át kell nézni a kormányzati kiadások legalább 10 százalékára kiterjedő mértékben az idén az egészségügyre, valamint a családtámogatásra és lakhatásra fordított kiadásokat és a kapcsolódó adókedvezményeket, írja a Telex.
Az egészségügyben érintett lesz a Nemzeti Népegészségügyi Stratégiával összefüggő feladatok mindegyike,
az összevont szakellátás,
a nagy értékű gyógyszer-finanszírozás,
a gyógyszertámogatás kiadásai,
a gyógyszertámogatási céltartalék,
egyéb gyógyászati segédeszköz, támogatás és kölcsönzés támogatása és
az egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás.
A leendő megszorításokról átnézésről az RTL Híradó megkérdezte a környezetvédelmi és egészségügyi minisztereknek hetedik alkalommal megrendezett WHO-konferencia sajtótájékoztatóján Pintér Sándort, mivel az egészségügy az általa vezetett Belügyminisztériumhoz tartozik. Pintér ugyan részleteket nem árult el, de igyekezett megnyugtatni mindenkit:
„Az egészségügy olyan területén, ahol a betegellátás van, semmiféle visszavágás nem lesz, mind a kórházak, mind a járóbeteg-szolgálatok megfelelő támogatást fognak kapni, mind anyagilag, mind szervezés tekintetében.”
Pintér részletekbe nem bocsátkozott, arra kért mindenkit, hogy várja meg Gulyás Gergely csütörtöki tájékoztatását a kormányinfón.
„Biztosíthatok mindenkit, akinek betege van jelen pillanatban, hogy semmilyen hátrány nem fogja érni emiatt a gazdasági újragondolás miatt.”
Forrás: weborvos.hu, 2023. július 6. - telex.hu
Takács Péter részleteket árult el a kórházi adósságok nyári rendezéséről
2023.06.28
5-40 milliárd forint forrásra számíthatnak még a nyár folyamán a kórházak a rezsivédelmi alapból.
Nagyságrendileg a kórházi adósságállomány több mint felét, 35-40 milliárd forintot fog a Pénzügyminisztérium év közben konszolidálni – mondta el Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az InfoRádióban. Az intézmények elsősorban a kifizetetlen közüzemi számlákat rendezhetik a pénzből, de az egyéb szolgáltatói, beszállítói adósságok kifizetésére is felhasználhatják a rezsivédelmi alap forrásait. Az államtitkár megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium koordinálása mellett a kormány még a nyáron enyhíteni fogja a kórházak jelenlegi adóssággondjait.
Takács Péter arról is beszámolt, hogy álláspontja szerint a kormányzatnak sikerült eredményesen tárgyalnia az Orvostechnikai Szövetség képviselőivel a kórházak gazdasági működtetésében tervezett változtatásokról. Az államtitkár elmondása szerint 2022 és 2023 a változás éve az egészségügyben, és a változás részeként megtörténik a szakmák fedezete közötti kiegyenlítés, amihez öt évre visszamenően osztályos szintű kontrollingadatokat használnak majd annak érdekében, hogy a jól finanszírozott szakmák ne működhessenek a rosszul finanszírozott szakmák rovására. "Az új finanszírozási rendelet ezzel kapcsolatban már meg is jelent" – tette hozzá a minisztériumi vezető.
Takács Péter egy másik, a finanszírozásban hamarosan bekövetkező fontos változásként pedig kiemelte azt is, hogy a kórházak műszaki üzemeltetését egységesen át fogják adni a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak (KEF). Az államtitkár szerint a változtatásra azért van szükség, mert energetikai szempontból vannak olyan modern fűtési rendszerrel és nyílászárókkal rendelkező kürházak, amelynél az összkiadásbak három százaléka a rezsiköltség, és vannak olyan elvault műszaki állapotú, pavilonrendszerű intézmények, ahol ez 15-16 százalék. "Ez olyan hendikep, amit egy-egy kórház nem tud önmagában kiegyenlíteni" – mondta.
Az államtitkár szerint a kórházakban tervezett gazdálkodási változtatásokkal a rendelkezésre álló forrásokat és a szükséges kiadásokat egy helyre telepítik majd, ami foglalkoztatásfehérítéssel párosul. 2024-ben egy pedig lesz még egy komolyabb forrásbevonás is, azzal, hogy a tervek szerint közel 60 milliárd plusz forrás kerül majd műszaki üzemeltetés címén az egészségügyi ágazatba – mondta el Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.
Stratégiai megállapodást kötött a Belügyminisztérium
2023.06.27Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára stratégiai partnerségi megállapodást írt alá egészségügyi érdekvédelmi szervezetek képviselőivel 2023. június 23-án a Belügyminisztérium dísztermében.
A megállapodást Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, valamint Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke szignálta.
"Nem elég jó elképzelésekkel rendelkezni egy-egy szakterület fejlesztéséről, legalább ennyire fontos, hogy a szükséges, tervezett változásokat az érintettekkel együttműködve valósítsuk meg. A kívülről a rendszerre erőltetett utasítások nem működnek, az adott szakmában dolgozók részvétele nélkül a legjobb elképzelések is bukásra vannak ítélve" - hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár az aláírást megelőzően.
Takács Péter közölte: a kormány felismerte, hogy az egészségügy stabilitásának kulcsa a benne dolgozók minél nagyobb mértékű megbecsülése, és közösen kezdtek el dolgozni a béremelési programon, amely 2012 óta zajlik, és a rendszerváltozás óta a legnagyobb léptékű lesz. Megjegyezte, nem csak a bérek emelésével lehet kifejezni a megbecsülést; a munkakörülmények javítása, a lakhatás korszerűsítése, a képzési rendszer modernizálása, a szakmai kompetenciák bővítése mind azt jelzi, hogy "egyre inkább elismerjük a szakdolgozók munkájának fontosságát, társadalmi szerepét"
"Keressük annak a módját, hogyan tudunk minél nagyobb anyagi és erkölcsi ellentételezést juttatni a szakdolgozók számára" - mondta az államtitkár. "A stratégiai partnerségi megállapodás szilárd alap lesz ahhoz, hogy vállvetve tudjunk küzdeni egy modern és emberarcú egészségügyért" - fogalmazott az államtitkár.
Balogh Zoltán azt mondta, nagy örömmel tettek eleget a meghívásnak, és várakozással tekintenek az együttműködés elé.
Felidézte, hogy húsz éve törvényi felhatalmazással jött létre a kamara mint szakmai köztestület. "Keményen, kritikusan végezzük a munkánkat, de azt valljuk, hogy ügyeinket tárgyalóasztalnál kell intézni, így lehet eredményeket elérni" - hangoztatta.
Kitért arra, hogy miután 2011 óta új alapokra helyezték a szakmai kamarák rendszerét, és ismét kötelezővé vált a tagság, érezhetően erősödött a szakmájuk, a hivatásuk.
A Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szintén méltatta az évtizedes szoros együttműködést a kormányzattal, valamint nagy jelentőségűnek nevezte a megállapodást. "Célkitűzésünk, hogy az egészségügyi dolgozóknak ne foglalkozásuk legyen, hanem hivatásuk, ehhez pedig anyagi, erkölcsi és a munkakörülményekre is kiterjedő támogató rendszerre van szükség, ami nyugalmat, biztos megélhetést teremt azok számára, akik a közt szolgálják" - mondta Cser Ágnes.
"Nem elég jó elképzelésekkel rendelkezni egy-egy szakterület fejlesztéséről, legalább ennyire fontos, hogy a szükséges, tervezett változásokat az érintettekkel együttműködve valósítsuk meg. A kívülről a rendszerre erőltetett utasítások nem működnek, az adott szakmában dolgozók részvétele nélkül a legjobb elképzelések is bukásra vannak ítélve" - hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár az aláírást megelőzően.
Takács Péter közölte: a kormány felismerte, hogy az egészségügy stabilitásának kulcsa a benne dolgozók minél nagyobb mértékű megbecsülése, és közösen kezdtek el dolgozni a béremelési programon, amely 2012 óta zajlik, és a rendszerváltozás óta a legnagyobb léptékű lesz. Megjegyezte, nem csak a bérek emelésével lehet kifejezni a megbecsülést; a munkakörülmények javítása, a lakhatás korszerűsítése, a képzési rendszer modernizálása, a szakmai kompetenciák bővítése mind azt jelzi, hogy "egyre inkább elismerjük a szakdolgozók munkájának fontosságát, társadalmi szerepét"
"Keressük annak a módját, hogyan tudunk minél nagyobb anyagi és erkölcsi ellentételezést juttatni a szakdolgozók számára" - mondta az államtitkár. "A stratégiai partnerségi megállapodás szilárd alap lesz ahhoz, hogy vállvetve tudjunk küzdeni egy modern és emberarcú egészségügyért" - fogalmazott az államtitkár.
Balogh Zoltán azt mondta, nagy örömmel tettek eleget a meghívásnak, és várakozással tekintenek az együttműködés elé.
Felidézte, hogy húsz éve törvényi felhatalmazással jött létre a kamara mint szakmai köztestület. "Keményen, kritikusan végezzük a munkánkat, de azt valljuk, hogy ügyeinket tárgyalóasztalnál kell intézni, így lehet eredményeket elérni" - hangoztatta.
Kitért arra, hogy miután 2011 óta új alapokra helyezték a szakmai kamarák rendszerét, és ismét kötelezővé vált a tagság, érezhetően erősödött a szakmájuk, a hivatásuk.
A Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szintén méltatta az évtizedes szoros együttműködést a kormányzattal, valamint nagy jelentőségűnek nevezte a megállapodást. "Célkitűzésünk, hogy az egészségügyi dolgozóknak ne foglalkozásuk legyen, hanem hivatásuk, ehhez pedig anyagi, erkölcsi és a munkakörülményekre is kiterjedő támogató rendszerre van szükség, ami nyugalmat, biztos megélhetést teremt azok számára, akik a közt szolgálják" - mondta Cser Ágnes.
Forrás: kormany.hu
Csúcsadat: 75 milliárdra nőtt a kórházak adóssága
2023.06.23A Magyar Államkincstár május végi adatai szerint 58,9 milliárd forint a kórházak adóssága, ám ebben az adatsorban még nem szerepelnek az egyetemi klinikák. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak elmondta: az elmúlt hetekben több kórházi beszállító is megkereste, hogy feladja tevékenységét, mert nem tud tovább hitelezni az intézményeknek.
Megjelent a friss kórházi adósság adat, május végén a fekvőbetegeket ellátó intézmények és a hozzájuk tartozó járóbeteg-rendelők adóssága 58,9 milliárd forintra nőtt az április végi 51,6 milliárd forintról – olvasható a Magyar Államkincstár (MÁK) adatsorában.
A négy egyetemi klinikával együtt becslések szerint 75 milliárd forint is lehet az intézményekben felhalmozódott adósság, április végén ez 70 milliárd forint volt. Az orvosegyetemek a modellváltás miatt már nem szolgáltatnak adatot a MÁK-nak, ezért nem szerepelnek a kincstár hivatalos adatsorában.
Az államkincstár azt írja: a tartozásállományból 0,1 milliárd forint az állammal szembeni tartozás, a szállítóknak és a szolgáltatóknak pedig 58,8 milliárd forinttal adósak az intézmények, ebből 1,1 milliárd forint pedig az államháztartáson belülre irányult.
Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak elmondta: egyelőre csak a pécsi és a szegedi egyetem május végi lejárt adósságát ismeri: az előző hónapban mindkét intézmény esetében kis mértékű csökkenés történt.
Pécs lejárt adóssága 3,511 milliárd forint volt májusban, ami 326 millió forinttal kevesebb, mint áprilisban volt, a Szegedi Tudományegyetem tartozása pedig 5,04 milliárd forint volt, ami 149 millió forinttal kevesebb az egy hónappal korábbinál.
Mivel az OSZ főtitkára nem tud arról, hogy az egyetemi klinikák plusz forrást kaptak volna, így elképzelhető, hogy valamilyen időszakos hatás, például a rezsiszámlák időleges csökkenése vagy bizonyos szállítói számlák kiegyenlítése állhat a számok mögött.
Van, aki kiszáll
Rásky László szerint azonban az elmúlt hetekben több olyan kisvállalkozó azt közölte vele, hogy vagy feladja a beszállítói tevékenységét, egyszerűen bezár. Ugyanakkor van olyan is, ahol a tulajdonosok komoly dilemma előtt állnak: érdemes-e tovább folytatni az akár több évtizede elkezdett munkát?
Van olyan cég is, ahol az a tulajdonos, aki nem vesz részt a napi tevékenységben, kiszáll a vezetésből: ebben a helyzetben nem nagyon lehet befektetőt találni – véli a főtitkár. A kis cégek kiesésével elsősorban a rugalmasság sérül, de például az informatikai területen a feladatellátást is komolyan veszélyezteti a nemfizetés.
A kórházi beszállítók érdekeit képviselő Rásky László szerint a lejárt adósság nagyjából egyharmada az energiaszolgáltatók, legalább fele pedig az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn.
Mára elmondható, hogy nincs olyan, a kórházak által megrendelt áru vagy szolgáltatás, ahol ne lennének lejárt adósságok
– tette hozzá.
Egyeztetésre hívta az államtitkár az érdekvédőket
Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyért felelő államtitkára a héten az IME egészségügyi konferenciáján megelőlegezte azt az információt, hogy valamikor a nyáron nagymértékű adósságrendezésre kerül sor. Habár a részletekről nem beszélt, de Rásky László szerint ez mindenképpen pozitív, hogy a kormány már év közben foglalkozik az adóssághelyzettel.
Másrészt az államtitkár azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a kódkarbantartásnak és a finanszírozás esetszintű felméréseinek eredményei legelőször másfél-két év múlva mutatnak majd pozitív hatást a finanszírozásban, tehát az adósságok keletkezésének okai még évekig velünk maradnak, akkor is, ha időközben ezeket tudja is enyhíteni a kormány.
A kódkarbantartásra egyébként azért van szükség, hogy az egészségügyi ellátások finanszírozása valós költségtartalmat mutasson.
Inflációs hatás
Nyilvánvaló, hogy a beszállítók megpróbálják érvényesíteni a költségnövekedéseiket az áraikban, minden olyan területen és esetben, ahol erre van lehetőségük. Ugyanakkor az Orvostechnikai Szövetség kapott olyan visszajelzést kormányzati szereplőtől, amely szerint most nincs gazdasági krízishelyzet, például, mert nem 430 az euró, hanem csak 370, így a cégek lehetőségei jóval korlátozottabbak.
Tendencia, hogy a nyári hónapokban csökken az adósságnövekedés intenzitása. Például azért, mert nem kell fűteni, a hűtés viszont sok helyen nem opció, tehát az energiaköltségek csökkennek majd. Bár korábban a nyár az államigazgatásban is többnyire uborkaszezonnak számított, a költéségvetési helyzet és a fennálló problémák miatt Rásky László abban bízik, hogy még szeptember előtt sor kerül a kórházakban az adósságrendezésre.
Forrás: napi.hu, 2023. június 23. - Koncsek Rita
Varga Mihály: a kormány folytatja az egészségügy fejlesztését
2023.06.09"Az egészségügyben nem halasztott beruházás, erre a fedezet rendelkezésre áll" - jelentette ki a pénzügyminiszter.
A kormány folytatja az egészségügy fejlesztését, az ágazatban dolgozók megbecsülését és az infrastruktúra fejlesztését is - mondta a pénzügyminiszter pénteken a Szent Margit Kórház Margit-napi ünnepségén Budapesten.
Varga Mihály szerint a koronavírus-járvány is rávilágított arra: nem szabad, hogy a magyar egészségügyi ellátás, az eszközök beszerzése "külső szereplőkön", múljon, ezért fontos az ágazat további erősítése. Ezzel kapcsolatban elmondta, 57 olyan hazai egészségipari beruházást támogatott eddig a kormány, amelyek az egészségügyben nélkülözhetetlen eszközöket - orvosi maszkokat, kesztyűket, kötszereket - gyártják. Varga Mihály kitért arra, hogy a koronavírus-járvány kitöréséig 91 kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást újítottak fel, míg 23 új rendelőintézet és 34 mentőállomás újonnan épült az országban kormányzati forrásból.
A pénzügyminiszter jelezte, hogy a kormány a 2024-es költségvetés tervezetében 3200 milliárd forintot szán egészségügyi célokra, ez 420 milliárd forinttal több, mint idén. Ez a jövő évi előirányzat kétezer milliárd forinttal több, mint 2010-ben volt - jegyezte meg. A tárcavezető az egészségügyi béremelésekről szólva azt mondta, a kormány folytatja a kétlépcsős szakdolgozói béremelési programot, az idei júliusi 18 százalékos emelés mellett a jövő évi költségvetési tervezetben erre 200 milliárd forint áll rendelkezésre. Emelkednek a gyógyszertámogatásra, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, valamint a mentőjárművek beszerzésére fordítható források is - tette hozzá.
Varga Mihály kiemelte, azt is biztosítani fogja a kormány, hogy az ágazatban megkezdett fejlesztések, beruházások folytatódjanak. "2024-ben is lesznek olyan beruházások, amelyre a fedezetet nem tudjuk teljes egészében biztosítani, ezek halasztódni fognak, de az egészségügyben nem lesz ilyen, erre a fedezet rendelkezésre áll" - jelentette ki a pénzügyminiszter. Beszélt arról is, hogy kormánydöntés értelmében további orvosieszköz-beszerzések lesznek, így a kormány folytatja a CT, az MR, a röntgengépek és mammográfiás berendezések beszerzését is az elmúlt évekhez hasonlóan.
Nagy Mihály kórházigazgató arról beszélt, hogy az intézményben az elmúlt években számos felújítás történt; épületenergetikai beruházásokat valósítottak meg, megújult a konyha, valamint korszerű orvostechnikai eszközöket szereztek be. Kitért arra, hogy a koronavírus-járványt "mindenki megszenvedte", azonban a kórház munkatársi közössége még jobban összekovácsolódott a pandémia idején. Tapasztalatai szerint az itt végzett orvosi munkával a betegek is elégedettek.
Forrás: weborvos.hu, 2023. június 9. - MTI
Egészségügyi törvényeket módosított az országgyűlés
2023.05.03A törvény értelmében néhány vidéki kórház fenntartót vált: a debreceni, szegedi, pécsi egyetemi alapítványokhoz kerülnek.
A parlamenti 132 igen, 47 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadta az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosítását.
A jövőben az intézményen kívüli, természetes halállal elhunytak helyszíni halottvizsgálatát mentőtiszt is elvégezheti egy képzés elvégzése után.
Tilos 18 év alattinak vízipipát értékesíteni, illetve azzal kiszolgálni.
Ezentúl lehetőség lesz egyes betegségek, például onkológiai veszélyek esetén ivarsejtek lefagyasztására saját célra.
A praxiskezelő a feladatellátási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozással a bíróság előtt megtámadhatja, ha nem megfelelőek annak kötelező tartalmi elemei.
Rögzítették, hogy az egészségügyi szolgáltatások körébe tartoznak a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozások is.
A törvény értelmében néhány vidéki kórház fenntartót vált. A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház a debreceni egyetemet, a deszki Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a szentesi Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház a szegedi egyetemet, a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház, a Szigetvári Kórház és a Siklósi Kórház a pécsi egyetemet fenntartó alapítványhoz kerül. Ugyancsak a pécsi egyetemhez kerül a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum.
A módosítás kettébontja a védőnők hatósági felügyeletére és szakmai irányítására vonatkozó szabályokat, előbbi a Nemzeti Népegészségügyi Központ, utóbbi az Országos Kórházi Főigazgatóság feladata lett.
A jogszabály pontosítja a hozzáférési jogosultságokat is az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben (eeszt).
Forrás: weborvos.hu, 2023. május 3. - MTI
Az Egészségablak nevet kapta az EESZT mobilapplikációja
2023.04.25Folyamatosan nő az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) mobilapplikációjának felhasználói köre, az alkalmazás hamarosan nevet is vált, számolt be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Rétvári Bence felidézte: a koronavírus oltási igazolvány digitális változatának applikációját bővítették ki azzal, hogy abban már a páciens számára felírt receptek is láthatók. Az alkalmazást eddig 2,2 millióan töltötték le, az e-recept alkalmazást pedig 140 ezren nyitották meg.
Kihasználva a digitális egészségügy előnyeit, egyéb funkciókkal bővítik majd az alkalmazást, a tervek szerint a leletek is megtekinthetők lesznek majd benne.
Rétvári Bence beszámolt arról is, hogy az elmúlt hetekben felhívásban kerestek nevet a jelenleg myEESZT nevű alkalmazásnak. A befutó az "Egészségablak" elnevezés lett. Az államtitkár szerint a következő frissítésnél már ezt a nevet kell keresni a különböző alkalmazásáruházakban.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a szakma mindig is azt képviselte, hogy a digitális felhőbe írt e-recept mellett a beteg maga is megnézhesse, hogy milyen gyógyszert kapott, milyen adagolással és meddig érvényes az adott recept. Ez az alkalmazás mindezt az elvárást teljesíti. Úgy értékelt: ezzel a gyógyszerkiváltás adminisztrációs része felgyorsul, így több idő jut a beteggel való gyógyszerészi konzultációra, amit a kamara mindig is szorgalmazott. Ez a mostani fejlesztés azért is szerencsés, mert nem kellett egy új informatikai fejlesztést a patikákban végrehajtani.
Hankó Zoltán szólt arról is, hogy elkezdtek dolgozni a gyógyszerbiztonsági irányelv megújításán, reményei szerint néhány hét múlva ez a munka befejeződik.
A sajtótájékoztató végén Rétvári Bence bemutatta a digitális egészségügyi alkalmazás működését; egy belvárosi patikában a mobilapplikáció segítségével váltotta ki a számára felírt készítményt.
Forrás: medicalonline, 2023. április 25. - MTI
„A beteg az első” címmel országos kórházi vezetői értekezletet tartott április 13-án csütörtökön Pintér Sándor belügyminiszter
2023.04.13
„A beteg az első” címmel országos kórházi vezetői értekezletet tartott április 13-án csütörtökön Pintér Sándor belügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Az értekezleten a kórházi vezetők mellett részt vettek az egészségügyi irányításban felelős kormányzati szervezetek vezetői, valamint meghívottak az egészségügyi szakmai és érdekképviseleti szervek - többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Rezidens Szövetség, a Magyar Védőnők Egyesülete - vezetői. Az értekezleten részt vett 284 fő - közöttük az irányító vármegyei és városi kórházak főigazgatói.
A Belügyminisztérium a szakmai értekezleten tájékoztatást adott az egészségügyet érintő legfontosabb témákról, célokról és feladatokról. A kormány célja a mostani nehéz háborús és szankciós helyzet ellenére változatlanul az, hogy a betegek ellátása javuljon mind háziorvosi, mind szakrendelői, mind kórházi szinten. A háború és szankciós energiaválság okozta rendkívüli kiadások mellett a kormány az idei költségvetésben 1600 milliárddal többet fordít az egészségügyre, mint 2010-ben. A kormány folytatja az orvosok és az ápolók béremelését is. Az orvosok bére legutóbb januárban 11%-kal nőtt, az újabb ápolói béremelésre pedig idén júliustól kerülhet sor.
További cél a koronavírus-járvány miatt megnövekedett várólisták csökkentése, hogy minden beteg megfelelő időben, a lehető leggyorsabban hozzájusson a diagnózishoz és a betegség kezelése minél kevesebb idő alatt elkezdődjön.
A magyar emberek egészségi állapotának javítása és a betegségek korai diagnosztizálása érdekében kiemelt cél a népegészségügyi programok, a szűrések kiterjesztése és a háziorvosok által végzett szűrővizsgálatok ösztönzése. Folytatódnak a háziorvosi alapellátást, az ügyeleti rendszert, a szakrendelők és a kórházak működését, az egészségügyi informatikai szolgáltatásokat, valamint a laboratóriumi rendszert javító lépések is.
Forrás: kormany.hu, 2023. április 13.
Rádióberendezések CE jelölésével kapcsolatos gyártói és forgalmazói kötelezettségek
2023.03.15
Egy nyitott kérdéssel kevesebb!
Ha kell, még a hatóság figyelmét is felhívjuk, amennyiben a CE jelöléssel kapcsolatos magyar jogszabályok nem pontosan fogalmaznak, és ez félreértésre adhat okot...
Pontosan ez történt a rádióberendezésekről szóló 2/2017. NMHH rendelet kapcsán is!
Miért volt minderre szükség? A magyar rendelet egy nem szerencsés szerkesztés és megfogalmazás miatt, ha helyesen értelmezzük, azt mondja ki, hogy a gyártónak mellékelnie kell a műszaki dokumentációt a termékhez, ami azért első és többedszeri olvasásra is elég furán hangzik. A magyar rendelet alapjául szolgáló 2014/53/EU direktíva ezt sehol nem írja elő a gyártó számára, és az üzleti titok védelme miatt nem is várható el ennek teljesítése. Aztán egy kicsit később ugyanez a magyar rendelet feladatként írja elő a forgalmazó számára, hogy a forgalomba hozatal előtt ellenőriznie kell többek között azt is, hogy a gyártó csatolta-e a műszaki dokumentációt a termékhez, és csak ennek teljesülése esetén forgalmazhatja a terméket. Hogy nézett ki ez eddig a gyakorlatban? Mi nem tudunk olyan esetről, amikor a Hatóság azért vonta volna felelősségre a gyártót, mert a műszaki dokumentáció nem volt a termékhez mellékelve. Olyan eset azonban már többször is előfordult, hogy a forgalmazók tanácstalanul néztek maguk elé, és feltették a kérdést, hogy akkor ők most merjenek-e forgalomba hozni olyan rádióberendezést (pl. bármit, ami wifin keresztül kommunikál), ha nincs a termékhez mellékelve a műszaki dokumentáció, mert hát ugye a jogszabály szó szerinti értelmezése szerint ezt nem tehetnék meg. Mi tett a SAASCO? A SAASCO március 3-án végülis emailben ismertette a Hatósággal a furcsa helyzetet, és állásfoglalását kérte a műszaki dokumentáció termékhez történő mellékelésével kapcsolatos gyártói és forgalmazói kötelezettségekkel kapcsolatban. A Hatóság reakciója Még aznap kaptunk egy értesítést, hogy megkezdték levelünk feldolgozását, kaptunk egy hivatkozás számot, és egy tájékoztatást, hogy legfeljebb 30 napon belül megküldik a választ. A válasz pár nap múlva meg is érkezett. Benne ez állt: "A rádióberendezésekről szóló 2/2017. (I. 17.) NMHH rendelet (Rendelet) 7. § (2) bekezdése alapján a gyártónak el kell készítenie a műszaki dokumentációt, amelyet a (3) bekezdés szerinti határidőig meg is kell őriznie, illetve frissítenie kell, ha a berendezés, vagy a rá vonatkozó követelmények megváltoznak. Mellékelnie azonban nem kell a berendezéshez, csak akkor kell rendelkezésre bocsátania, ha erre (pl. a piacfelügyeleti hatóság eljárásában) szükség van. A rendelet 10. §-al kapcsolatos észrevételét köszönjük. A Hatóság a rendelet folyamatban lévő módosítása során kezelni fogja." Ezúton is köszönjük az NMHH-nak a gyors és korrekt választ! Néhány megjegyzés:
ez az eset, és korábbi tapasztalataink is azt mutatják, hogy a hatóság partnerként tekint a piac összes szereplőjére;
minden rádióberendezést forgalmazó (és gyártó) megnyugodhat, és forgalmazhat olyan berendezést, amelyhez nem mellékelték a műszaki dokumentációt (feltéve, hogy a vonatkozó jogszabályok többi követelményét teljesíti);
folyamatban van a 2/2017 NMHH rendelet módosítása. Természetesen amint bármi konkrétumot megtudunk, meg fogjuk osztani Veletek!
Addig is szívesen segítünk műszaki termékeitek CE jelölésével kapcsolatosan felmerülő kérdéseitek esetén!
IMD versenyképességi felmérés
2023.03.10Az IMD (International Institute for Management Development) svájci székhelyű oktatási intézmény Versenyképesség Központja (IMD World Competitiveness Center) 1989 óta teszi közzé évkönyv formájában a világ országainak versenyképességi rangsorát. Az Évkönyv az egyes országokat aszerint elemzi és rangsorolja, hogy képesek-e a vállalkozások számára olyan környezetet teremteni és fenntartani, ami versenyképességüket biztosítja. Az felmérés 4 fő témakört vizsgál: a gazdasági teljesítményt, a kormányzati hatékonyságot, az üzleti hatékonyságot és az infrastruktúrát.
Jelenleg a 2023. évre vonatkozó felmérés zajlik. Vállalkozóként, cégvezetőként lehetősége nyílik országa nemzetközi versenyképességének értékelésére, amely egyúttal fontos üzenet a kormányzat és a média számára is. A kérdőív linkje itt érhető el: https://imd.eu.qualtrics.com/jfe/form/SV_cPat9S27j897ePc?source=partner A kérdőív magyar nyelvű feleletválasztós kérdéseket tartalmaz, kitöltése hozzávetőleg 10 percet vesz igénybe.
A kérdőív kitöltése esetén a következő kedvezmények illetik meg Önt:
· A kérdőív kitöltését követően azonnali hozzáférést kap a 2022. évi Összefoglalóhoz (PDF, 125 oldal). · A 2023-es Világ Versenyképességi Évkönyv legfőbb eredményeihez weblapjukon keresztül férhet hozzá. Az elérhetőséggel kapcsolatos információkat az Évkönyv júniusi megjelenése után küldik el Önnek. · Magyarország 2023-es kibővített versenyképességi profilja (20 oldalas PDF dokumentum, ára 50 svájci frank (CHF)). · A kedvezményes kód 400 svájci frank az IMD Versenyképességi Központ bármely elektronikus kiadványa esetén.
Kérjük, amennyiben lehetősége engedi, a kérdőív kitöltésével szíveskedjen hozzájárulni a felmérés sikeréhez.
Takács Péter: Az orvoskamara nem szűnik meg
2023.03.03A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem szűnik meg, a MOK tovább folytathatja tevékenységét az új jogszabályi környezetben is, mondta el a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Takács Péter közölte, az orvosi tevékenység végzésének három kritériuma – érvényes működési engedély (szakvizsgák megléte), a kötelező kamarai tagság és a foglalkozás-egészségügyi engedély – közül a parlament által elfogadott törvény csak a kötelező kamarai tagságot szünteti meg.
A kötelező kamarai tagság megszüntetésének az volt az oka, hogy "az elmúlt időszakban a kamara nem köztestületként, hanem politikai aktorként kezdett tevékenykedni".
Azt mondta, a kamara olyan nyomásgyakorlási eszközöket választott és olyan nyomás alá helyezte a háziorvosokat, ami az új ügyeleti rendszer ellehetetlenítésével járt volna, ezzel pedig a közvetlen betegellátást veszélyeztette volna. "Ezt a kormány nem tartotta helyesnek, lépéskényszerbe kerültünk" – emelte ki Takács Péter.
Az egészségügyért felelős államtitkár kitért arra, hogy a kamara a szakmai érdekképviseletet a jövőben is végezheti, az etikai eljárásokat pedig az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) folytatja majd le. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: egy etikai eljárás "nem egy baráti ejnye-bejnye", a legsúlyosabb esetben az orvost felfüggesztik, kizárják, tehát orvosként nem dolgozhat tovább. Az adott orvos betegei így ellátatlanul maradnak, és az orvos megélhetése is veszélybe kerül – tette hozzá. Ezért fontos, hogy ezt a fajta etikai eljárást egy másik testülethez, az ETT-hez delegálja a törvény. Ez egy nagy múltú testület, és a tanácson belül már régóta működő kutatásetikai bizottságok mintájára most létrehoznak egy orvosetikai bizottságot is az ETT-n belül – ismertette Takács Péter.
A törvény szerint az ETT egy új etikai kódexet alkot, ennek mentén fognak lezajlani az etikai eljárások is – tette hozzá.
Takács Péter a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: az orvosi kamara az utóbbi hetekben olyan átalakításokat kifogásol, amelyekre korábban írásban javaslatokat tett, az egészsségügyi rendszer megújítását célzó jogszabályba a MOK számos javaslatát beemelték.
"Ezek után vett a MOK kommunikációja egy 180 fokos fordulatot, és teljes offenzívába ment át" – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a kamara az ügyeleti rendszerről most is azt mondja, hogy az átalakítást szükségesnek és jónak tartja, de mégis nyomást gyakorol az ügyeletet ellátni akaró orvosokra.
Takács Péter úgy értékelt: ezzel nem a kormányt, hanem az orvosokat helyezik nyomás alá és a betegellátást veszélyeztetik, ami komoly felelősség. Arra a kérdésre, hogy a kamara elnökének, Kincses Gyulának mi a pontos célja, Takács Péter azt mondta: "ezt nehéz megfogalmazni, (...) én már nem tudok másra gondolni, mint hogy külső, politikai sugalmazásra teszi ezt".
Forrás: medicalonline.hu
Megszűnik az orvosok kötelező kamarai tagsága
2023.02.28
Megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát az a törvény, amelyet kedden, a kormány kezdeményezésére 122 igen szavazattal 31 ellenvoks mellett, tartózkodás nélkül fogadott el a Ház.
A belügyminiszter által hétfőn beterjesztett, és kivételes eljárásban kedden elfogadott jogszabály kimondja, hogy a Magyar Orvosi Kamarában (MOK) meglévő tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység. A kamarai tagságot önkéntesen és bármikor meg lehet szüntetni. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országgyűlésben az előterjesztésről azt mondta: az a magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosítását szolgálja. Úgy fogalmazott, "azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestület jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait". Az államtitkár szerint "a legsötétebb kommunista időket" idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét és részt vennének a területi ügyeleti ellátásban. A jogszabály a folyamatban lévő és a jövőbeli etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezik át, ahogy az új etikai kódexet is ez a szervezet alkotja meg, és az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A kamarának a jövőben csak véleményezési joga lesz az etikai kódex felett. A változtatás értelmében az orvosok a hatályba lépést követő harmincadik napig nyilatkozhatnak, megtartják-e kamarai tagságukat. Aki nem tesz nyilatkozatot, annak tagsága a törvény erejénél fogva szűnik meg. A továbbképzések minősítésében és véleményezésében az egészségügyért és a felsőoktatásért felelős miniszter által kijelölt szerv jár el. A MOK csak a tagjai felett formál véleményt a vezetői kinevezésekről. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Forrás: mti.hu
Közvetlenül lehívható források segíthetik a magyar egészségügyet „Több EU = jobb EÜ”
2023.02.21Több mint ötmilliárd eurónyi közvetlen forrás hívható le egészségügyi fejlesztésekre és programokra a következő években és ezek a pénzek akkor is elérhetőek, ha a kormány miatt befagyasztott EU-támogatások továbbra is zár alatt maradnak. Van mit behoznia az ágazat magyar szereplőinek, eddig ugyanis hazánkból alig volt sikeres pályázat – derült ki egy Ujhelyi István által összehívott szakmai kerekasztal-beszélgetésen.
„Több EU = jobb EÜ” – ezt volt az összefoglaló címe annak a szakmai fórumnak, amelyet Ujhelyi István EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi szakbizottságának tagja hívott össze a budapesti Európa Pontba hétfő délután. Az eseményen számos egészségügyi szakmai- és civilszervezet, érdekvédelmi szövetség, magán- és állami intézmény, valamint önkormányzat képviselője is megjelent, (például Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke vagy László Imre volt kórházigazgató, jelenlegi újbudai polgármester), hogy érdemi információkat kapjanak a többi közt arról az 5,3 milliárd eurós uniós keretről, amelyből közvetlen források hívhatóak le egészségügyi fejlesztésekre és programokra. Az EP-képviselő tájékoztatása szerint a kormány egyik érintett szakmai intézményének vezető képviselője is jelen volt az eseményen, amelyet mindenképpen pozitívumként értékelt.
Ujhelyi István, az Esély Közösség alapítója nyitóbeszédében felidézte, hogy már gyermekkorában, háziorvos édesapjának segítve közelről megtapasztalta: milyen mérhetetlen különbségek vannak Magyarországon az egészséges élethez és a tisztességes közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben. Ez szerinte a nyolcvanas évek óta érdemben nem változott, sőt, manapság csak romlott a helyzet. „Ezért tűztem ki célul néhány éve, hogy az Európai Unióban minden európai polgárnak magasabb színvonalú legyen az egészséghez és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférése és legyen egy olyan szolgáltatási-minőségi minimum, amelyet minden tagállamban kötelezően biztosítani kell! Mert hogy lehet az, hogy Magyarországon valaki háromszor nagyobb eséllyel hal meg kórházi fertőzésben, mint Németországban? Hogy van az, hogy alig teszünk érdemben valamit azért, hogy ne hagyják el tömegesen a szakemberek a magyar egészségügyet?!” – fogalmazott Ujhelyi.
Hozzátette, hogy három évvel ezelőtt hívta össze először az egészségügyi szakma képviselőit ugyanezen a helyszínen és akkor egyeztetett először erről a javaslatáról az ágazati szereplőkkel; ez a folyamat pedig később az azóta is folyamatosan bővülő és építkező Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kiindulópontjaként szolgált. Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy bár az EU-ban éppen azon dolgoznak, hogy az egészségügy fokozottabb figyelmet kapjon, a terület továbbra is kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik, ezért szerinte nem is volt meglepő, hogy a magyar kormány nem fogadta tárt karokkal a szolgáltatási-minőségi kritériumokra vonatkozó javaslatát, mondván – mivel az egészségügy szervezése és finanszírozása kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, ezért – a kabinet szerint az sértené a magyar állam „szuverenitását”. Az EP-képviselő elmondta azt is: „igen sok politikai csatám van benne”, hogy az EU új költségvetésében tizenkétszer nagyobb büdzsét kaptak az egészségügyre fordítható források, ráadásul ezek olyan közvetlenül elérhető támogatások, amelyek akkor is lehívhatóak, ha a hazánknak járó egyéb források a jogállamisági kifogások miatt továbbra is befagyasztva maradnak.
A szakmai fórum elején felszólalt Komáromi Zoltán országgyűlési képviselő, a DK árnyék-kormányának egészségügyért felelős tagja is. Rámutatott, hogy évről évre növekszik az elégedetlenség a lakosság körében a közegészségügyi ellátás színvonalával kapcsolatban, de a nemzetközi vizsgálatok rossz statisztikái is egyértelműen bizonyítják a hazai helyzetet. Komáromi ezzel kapcsolatban elsősorban a szakmai összefogást sürgette, mondván, ha nem indulnak el a jó irányba és nem harcolnak kitartóan, akkor feleslegessé válhat minden erőfeszítés.
Az Ujhelyi István által összehívott kerekasztal-beszélgetés fővendégei az Európai Bizottság programfelelős ügynökségének (Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség - HADEA) munkatársai voltak: Marilena Di Stasi, az EU4Health-keret forrásainak pályázataiért felelős ágazatvezető, valamint Chiara Giusto programmenedzser. A két szakember érdemi és részletes tájékoztatót adott a hallgatóságnak arról, hogy milyen munkaprogram mentén és mennyi forrást osztanak szét a következő időszakban. Elhangzott, hogy nyílt projekttámogatási felhívások mellett nyílt pályázatokon és hozzájárulási megállapodásokon keresztül is forrásokhoz lehet jutni közvetlen támogatások formájában. A Bizottság képviselői elmondták, hogy az EU4Health-keret célja az egészségügy javítása, a határokon átívelő egészségügyi fenyegetések csökkentése, a közegészségügyi rendszerek reagáló- és ellenállóképességének megerősítése, a tagállamok közötti koordináció hatékonyabbá tétele, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök elérhetőségének, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének javítása.
Marilena Di Stasi előadásában elhangzott, hogy az említett egészségügyi keretből csak az idei évben mintegy 735 millió eurót költenek el különböző projektre, ezek jelentős része támogatás, nagyjából egyharmada eszközbeszerzés. Az uniós ügynökség munkatársai részletesen bemutatták azokat az internetes felületeket, ahol elérhetőek a pályázatok és egyéb dokumentációk, de ismertették az idei évben soron következő kiírásokat is. Az előadás alapján elmondható, hogy a támogatási projektek kiemelkedő része – az EU rákellenes stratégiájához kapcsolódva – a daganatos betegségekkel összefüggő programok finanszírozását érinti, de különböző képzési projektek, digitalizációs programok, mentálhigiénével összefüggő akciók is hozzájuthatnak uniós támogatáshoz ebből a keretből, ahogy jut közvetlen forrás civilszervezetek működési támogatására és olyan kutatások elvégzésére is, amelyek például a ráktúlélők életkörülményeit vizsgálja. Az uniós ügynökség munkatársai elmondták azt is: minden magyar érintettet arra bátorítanak, hogy jelentkezzenek az EU4Health-keret elérhető forrásaira, eddig ugyanis meglehetősen kevés olyan magyar pályázat volt, amelyet sikeres kifizetés is követett.
A szakmai esemény fórum részén Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta, hogy fontos lenne Magyarországon az ellátás minőségének átfogó mérése és nemcsak az intézményekben, de a lakosság körében is; a közegészségügyi és a magán-egészségügyi ellátást érintően egyaránt. Ehhez kapcsolódóan Ujhelyi István is megjegyezte, hogy van hiányérzete az idei évre tervezett kiírások tartalmát illetően, ezért nyomás alá fogja helyezni az érintett döntéshozókat, hogy ne csak speciális témákra, de fontos alapkérdéseket érintő és azok megoldásait kereső felmérésekre is legyen uniós pályázat a közeljövőben. Az uniós ügynökség képviselői erre is válaszul megerősítették, hogy rendszeresen tartanak olyan informális egyeztetéseket, ahol az adott ágazat képviselői jelezhetik ezeket a javaslataikat, így a mostani, budapesti fórumon elhangzottakat is továbbítják a megfelelő döntési szintekre.
Ujhelyi István a szakmai egyeztetés végén jelezte, hogy folytatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósításáért végzett erőfeszítéseit és amennyiben a jövő évi EP-választásokon újra mandátumhoz jut, úgy a kezdeti sikerek és előrelépések után a magasabb szintű betegbiztonságot és jobb munkakörülményeket jelentő minőségi kritériumrendszer kidolgozását is végre fogja tudni hajtani az egészségügyben.
Forrás: medicalonline.hu,
Több száz magyar cég kerül veszélybe: uniós rendelettől szenved az orvosi eszközipar
2023.02.03Akár több száz orvostechnikai cég is bedőlhet, mert nem tudja teljesíteni az unió által előírt rendeleteket. Ráadásul jelenleg a magyar cégek a hazai piacon sem tudnak érvényesülni. 2019-2021 között 18 százalékról 13 százalékra csökkent a hazai piacon forgalmazott termékeik aránya.
Magyarországon valamivel több mint kétezer cég dolgozik az orvostechnikai eszköziparban. A vállalkozások egy része a következő hónapokban eszmél majd rá arra, hogy nincs tovább, mert nem tudnak megfelelni az uniós jogszabályoknak.
Az úgynevezett MDR- és IVDR-rendeletet betegbiztonsági szempontok miatt alkották meg, azt pedig az orvostechnikai eszközipari cégek sem vitatják: jó hír, hogy a szabályozás következtében a kókler cégek kieshetnek a piacról – hangzott el az év legnagyobb orvostechnikai konferenciáján az Óbudai Egyetemen.
Az EU-s rendelet 2017-ben lépett életbe, ám a határidőket folyamatosan változtatják. Ez pedig hatalmas bizonytalanságot jelent az érintett vállalatok számára.
A magyar orvostechnikai ipar 2021-es árbevétele 321 milliárd forint volt, ebből csupán 44,1 milliárd forint hasznosult itthon. A Magyar Egészségipari Gyártók Szövetségének (MEGYSZ) tavalyi évről készült éves jelentés szerint a hazai gyártók az exportpiacokon évről évre növelik az árbevételeiket, a magyar piacon ez azonban nem valósul meg. Hiába a kormány patrióta egészségpolitikai szemlélete, a hazai termékek aránya a hazai egészségügyi ellátásban 2018-2021 között 18 százalékról 13 százalékra csökkent – derül ki a jelentésből.
Egyes becslések szerint az uniós jogszabály miatt akár 200 cég is bedőlhet, mert nem tudja teljesíteni a feltételeket.
Az uniós jogszabály miatt a cégeknek a termékeiket validáltatniuk kell, aki most május 26-ig nem adja be a termékét, annak nem lesz meg 2024. május 26-ra a tanúsítványa – mondta a Napi.hu-nak Farkas József, a Sanatmetál Kft. ügyvezető igazgatója, a MEGYSZ alelnöke.
Ez a probléma nem csak Magyarországon okoz gondot a gyártóknak, hanem Európa-szerte. Gyakorlatilag a gyógyszeripari szabályozást, vagyis a szerializációs szabályokat ráhúzták az orvosi eszköziparra is – tette hozzá az ügyvezető igazgató.
Nagyon megemelkednek a fejlesztési költségek
Az uniós rendelet miatt számos kihívással szembesülnek a gyártók, többek között azzal, hogy talált-e az orvosi eszközgyártó validált vagy regisztrált tanúsító testületet.
A cégek jelenleg az árbevételük 10-12 százalékát kutatás-fejlesztésre költik, az MDR miatt a fejlesztési költségeik a nyolc-tízszeresére növekednek, hiszen nagyon sokféle tesztelést, klinikai vizsgálatot kell elvégezni ahhoz, hogy egy-egy termék piacra kerülhessen
– mondta Farkas József.
A termékek piacra jutási időszaka akár 3-4 év is lehet, a hosszú engedélyezési folyamatok miatt sérülhet a betegbiztonság, ellátási problémákkal szembesülhetnek a rendelők vagy a kórházak, így a betegek is.
Változásra van szükség
Az egészségipari ágazat vonatkozásában a társadalmi kihívásokra az egészségipar adhatja meg a megfelelő megoldásokat. A hazai egészségipar árbevétele 1200 milliárd forint, közel 300 ezer embernek adnak munkát – jelentette ki a konferencián Nagy Ádám, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparügyekért felelős helyettes államtitkára.
A jövőben új országok és új régiók kapcsolódnak be az ipari növekedésébe, 2030-ra Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, Indiai ipara még inkább felzárkózik, Mexikó, Indonézia, Törökország Egyiptom, Vietnám és Thaiföld közepes regionális ipari központtá válhat – sorolta a helyettes államtitkár.
A hazai stratégia célok között említette:
az ellátásbiztonság erősítését;
a hazai egészségügyben a magyar gyártók termékeinek arányát 36 százalékra kellene emelni;
az egészségipari szektor hozzáadott értékét a jelenlegi 45-50 százalékról 70 százalékra kell növeéni.
A tervek között beszélt arról is, hogy a közgyógyellátásban több hazai terméket szeretnének bevezetni, és a gyógyszerbefogadási rendszert is felül akarják vizsgálni.
Forrás: napi.hu
Takács Péter: a kormány már döntött az egészségügy új típusú finanszírozásáról
2023.01.31
A magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás, egy szocialista típusú ellátási modellt hordozunk magunkkal – mondta az alapvető változtatások okaként Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az egészségügyi törvény módosításának indokairól, az új ügyeleti rendszerről, a szakápolói béremelésről és a háziorvosi ellátás átszervezésről is.
December végén módosították az egészségügyi törvényt a Magyar Orvosi Kamara ellenállása és a Magyar Kórházszövetség elvi támogatása mellett. Miért volt szükség ilyen átfogó módosítására az egészségügynek?
Azért volt szükség a módosításra, mert a magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás, egy szocialista típusú ellátási modellt hordozunk magunkkal. Több kelet-európai miniszter és államtitkár kolléga is megemlítette, hogy ők is ilyen problémákkal küzdöttek, de valahogy nem volt meg a politikai bátorság az ottani döntéshozókban ahhoz, hogy az egészségügyi ellátórendszerhez kicsit mélyebben hozzányúljanak. Nálunk most ez megvan, és egy hosszas előkészítő munka után időszerű volt, hogy újragomboljuk a kabátot.
Miért pont most született meg a bátorság? Több mint harminc évvel vagyunk a rendszerváltás után, és az önök kormánya most már beláthatatlan ideje kormányoz. Eddig hiányzott?
A legfontosabb katalizátora talán a világjárvány volt. Ott a magyar egészségügy összes erőssége és gyengesége egyszerre mutatkozott meg, és ott azonnali beavatkozásra és cselekvésre volt szükség, ezért jött létre az Országos Kórházi Főigazgatóság, egy új típusú igazgatási rend a szakellátásban. Az akkor megkezdett folyamatokat szépen visszük tovább, lépésről lépésre. Az előző másfél-két évben már kijelöltük az új irányokat, ezeket most folytatjuk. Föl kellett ismerni, hogy az a struktúra, az az ellátórendszer, amit megörököltünk, nagyjából a hetvenes-nyolcvanas években állt elő, akkor kristályosodott ki a mai állapotára, de az orvosszakma már nagyon sokat fejlődött, és szerencsére sokkal modernebb technológiák, eszközök, műtétes technikák állnak a rendelkezésünkre, mint korábban. Ezt a nagyon fejnehéz egészségügyet, ami kórház túlsúlyú, egy kicsit modernebb, lakosságközelibb ellátórendszerré kéne alakítani.
A politikában ezt az államszocializmusból a kapitalizmusba való áttérésként írjuk le nagyjából, pongyolán. Az egészségügyben van neve az új rendszernek?
Az lenne a fő cél, hogy a magyar egészségügy valóban egészségüggyel és ne betegségüggyel foglalkozzon. Most betegségüggyel foglalkozunk, és az egész ellátórendszerünket úgy építettük föl évtizedekkel ezelőtt, hogy a kialakult betegség meggyógyítására fókuszáltunk, ráadásul ezek általában sokszor későn felismert betegségek voltak és kórházi körülmények között kellett gyógyítani őket. A mostani ellátórendszer-átalakítás legfőbb célja az, hogy a prevenciós szemléletet hozzuk be, ne betegségüggyel, hanem egészségüggyel foglalkozzunk, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, aminek a legfőbb letéteményese az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás, tehát az a része a szakellátásnak, amit a lakóhely közelében meg tudunk valósítani.
A prevenciónak nemcsak állami, hanem lakossági feladatai is vannak.
Így van. Ebben abszolút egyetértünk. Komoly szemléletformálásra van szükség. Szerencsére kiváló népegészségügyi szakemberek dolgoznak az országban. Külön kiemelném Ádány Róza professzor asszonyt, akivel munkakapcsolatban is vagyunk. Az is nagy szerencse, hogy a belügyek minisztériumában az oktatási államtitkársággal közösen tudunk dolgozni, például az egészségnevelés legfontosabb kérdésein. Kisgyerekkorban el kell kezdeni az egészségtudatosságot nevelni. Hadd mondjak egy példát. Az Egyesült Államokban egész pici kortól sulykolják, hogy mikor kell mentőt hívni, itthon pedig még egy szakmai közegben sincs egzakt definíciója annak, hogy mikor hívjon az ember mentőt.
Mi akkor hívunk, amikor nagyon megijedünk, nagyjából ez az egzakt definíció.
Igen, körülbelül, de van, aki akkor hív mentőt, amikor éppen úgy érzi, hogy a húsz éve tapasztalt hátfájása most már olyan mértékű, hogy elviselhetetlen hajnali fél háromkor. Leginkább akkor kéne mentőt hívni, ha az előző negyedórában olyan hirtelen állapotromlás következik be az egészségi állapotunkban, ami alapján okkal feltételezhetnénk, hogy ha nem kapunk azonnali egészségügyi ellátást, akkor az életünk van veszélyben vagy tartós egészségkárosodást szenvedünk. Ez az amerikai definíció, ezt tényleg sulykolják a gyerekeknek.
Hogy akarnak minket rávenni, hogy akkor hívjunk mentőt, amikor ennek a definíciónak az állapotromlásunk éppen megfelel? A mentő nyilvánvalóan akkor is ki fog jönni, ha mi nem eszerint hívjuk, mert azt nem engedi meg magának egy ország, hogy a mentő ne menjen.
Az egyik legfontosabb és legkorábban tapasztalható változás az ügyeleti ellátásszervezés változása lesz. Ezt fogja a lakosság először a saját bőrén érezni. Megvizsgáltuk a mostani ellátórendszernek a délután négytől reggel nyolcig tartó időszakát, és tettünk néhány megállapítást. Az egyik az volt, hogy teljes éjszakára nem kell háziorvosi kompetencia. A délután négytől este tízig jelentkező időszakot érdemes külön kezelni. Itt leginkább háziorvosi alapellátási kompetenciára van szükség, ügyeleti jelleggel. Ide azok az esetek érkeznek be, akik mentést nem igényelnek, az állapotuk nem olyan súlyos, de nem szerencsés, ha a másnap reggel nyolc órát, a háziorvos sima rendelését megvárják. Nekik valamikor az éjszaka folyamon egy alapszintű ellátást kell kapni. Az este 10-től reggel 8-ig tartó időszakban ‒ a Hajdú-Bihar megyei pilot alapján ezt abszolút biztonsággal ki tudjuk jelenteni ‒ az esetek 95 százaléka mentési feladat. Ez azt jelenti, hogy este 10 után csak az megy orvoshoz, akinek tényleg komoly baja van. Neki viszont akkor mentő kell. Évtizedekig párhuzamosan fönntartottunk két, egymással alig-alig érintkező rendszert. Az új típusú rendszerben ezt a kettőt összehangoljuk, összekapcsoljuk. Ennek a kísérletnek a lelke, amit Hajdú-Bihar megyében már megvalósítottunk és másfél évig teszteltünk, egy központi telefonos triázs lesz, magyarul egy erre a célra kiképzett szakember veszi fel a telefon, és a beteget egy modern, nyugati mintáról magyar viszonyokra adaptált kikérdezési protokoll alapján az állapotának megfelelő helyre irányítja. Meglesz a lehetőség arra is, hogy azt mondhassa, hogy amennyiben az ön panaszai nem rosszabbodnak, várja meg a holnap reggelt és jelentkezzen a háziorvosánál. Természetesen, ha rosszabbodnak a panaszai, újra tud telefonálni és tud referálni. Lesz, akihez szatellit kocsit küld, egy jól felszerelt Suzukit, egy jól felszerelt mentőtiszttel, vagy egy jól kiképzett szakdolgozóval, ellátva telemedicinális eszközökkel. A helyszíni vizsgálatot elvégezve, lesz, akinek azt mondja a mentőtiszt vagy a szakdolgozó, hogy a járásközpontban található háziorvosi ügyeletre fáradjon be, de lesz olyan is, akinek azt mondja, hogy helyezze magát nyugalomba és várjon a mentők kiérkezéséig. Ez a betegbiztonság szempontjából már óriási előrelépés lesz a mostani rendszerhez képest.
A hajdú-bihari pilot program interpretálható az egész országra? Azt megtanultuk, hogy a területeink elképesztő eltéréseket mutatnak. Az egyetemi városokban, Budapesten is minden van egy órára, Békés megyében, tanyás területeken nincs minden egy órára.
Így van, de nem is kell, hogy minden egy órára legyen. Az kell, hogy az elsődleges orvosi ellátás egy súlyos esetben, ahol az időablak rövid, mint például sztrók, infarktus, vérzéssel járó trauma esetében, negyedórán belül lehetőség szerint megérkezzen. Ez az 1-es típusú riasztási eset. Egyébként az ország 97 százalékában ennek a mentők már most is megfelelnek. Folyamatos a mentők gépjárműparkjának a bővítése és a személyi állományt is igyekszünk bővíteni, arra törekszünk, hogy a lefedettség százszázalékos legyen. Az pedig, hogy Budapestről egy Excel-tábla alapján én megmondjam, hogy Veszprém megyében mi a jó modell, az nem felvállalható, de nem is így csináljuk. A karácsony előtti időszakban kettéosztottuk az országot, a dunántúli megyéket vállaltam én, a többit Csató Gábor, a mentők főigazgatója, és végigjártuk az összes megyét. Leültünk a megyei kórházvezetővel, a megyei háziorvosi vezetővel és az ottani területi képviselőkkel, és megnéztük pontról pontra egy térkép alapján, hogy hogyan látjuk mi, mármint az Országos Mentőszolgálat a megye lefedettségét optimálisnak, ellátási, kiérkezési idők alapján, és mit szólnak ehhez a helyiek. Megkérdeztük a helyieket, hogy amit mi kitaláltunk, az vajon ott helyben működik-e, és a finomításokat megyénként megtettük és megtesszük.
Ember, személyzet elegendő van az új rendszerre? Azt mindenki tudja, hogy mikor, hol, milyen rendszerben, milyen gépkocsira ül, mikor, ki hol van?
Igen, tudni fogja. Minden egyes megyére külön ki fogjuk küldeni, amikor ez élesedik, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élesedik az új rendszer, onnantól kezdve mindenki tudni fogja, hogy kinek, kivel kell szerződni, hova kell menni, hol lesz ő kötelezett az ellátásra és pontosan mit kell nyújtania. Minden megyében külön lakossági tájékoztatót is fogunk adni, tájékoztatni fogjuk a lakosságot a központi telefonszámról, ez egyébként egy négyjegyű szám lesz, amit az automatika az adott megyei irányítóra fog kapcsolni.
Ez azt jelenti, hogy a 112-t mostantól kezdve kezdjük elfelejteni?
A 112-t akkor kell hívni, ha veszélyhelyzet van. Ha az ember rögtön tudja, hogy mentőt kell hívnia, akkor hívja a 112-t, de ugyanilyen természetes lesz az, hogy nem a megyei kisokost kezdem el lapozgatni a központi ügyelet telefonszámát keresve, hanem tudni fogok egy négyjegyű számot, amit föl kell majd hívnom, és onnantól kezdve az automatika a területileg illetékes megyei alapellátási irányítóhoz fog engem kapcsolni.
Ahogy mondta, a megyéket egymás után kapcsolják be. A sorrend megvan?
A sorrend megvan, félig viccesen szoktam mondani a kollégáimnak, hogy úgy csinálunk, mint a Honfoglaló játékban, letettünk egy bástyát keleten, ez Hajdú-Bihar megye, most leteszünk egyet Győr-Moson-Sopron megyében, és szépen haladunk az ország középpontja felé. Hónapról hónapra kettesével-hármasával kapcsoljuk be a megyéket. Az lenne a cél, hogy 2023 végére Pest megyét is bekapcsoljuk, és 2024-re marad Budapest.
Mit szóltak az orvosok az átalakításhoz?
Alapvetően mindenki érzi, hogy hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Roppant heterogén volt eddig az ügyeleti ellátás színvonala. A legfontosabb szempontunk az volt, hogy betegbiztonság és hozzáférés szempontjából homogenizáljuk egy kicsit a rendszert. Most 13 milliárd forintot adott erre a NEAK, és körülbelül ugyanennyivel szálltak be az önkormányzatok is, az 26 milliárd forint. Ennek az elosztása az évek során itt-ott bizony nem teljesen homogén módon valósult meg, van körülbelül 300 ügyeleti telephely, ahol teljesen eltérő minőségű szolgáltatást nyújtottak, plusz nem jártak át egymás területére. Szerintünk az a jó megoldás, ha egyetlen profi és nonprofit állami cégre bízzuk az egész ellátásszervezést, odaadjuk neki mind a 26 milliárd forintot, amit eddig erre költöttünk, és azt várjuk el, hogy betegbiztonság szempontjából homogén rendszert hozzon létre. Szerencse, hogy van egy ilyen állami cégünk, úgy hívják, Országos Mentőszolgálat. Nemcsak hatalmas rutinja van a betegszállításban, a logisztikában, hiszen száz éve csinálja, de nagyon nagy iránta a közbizalom. Ezt egy ilyen változáskor nekünk ki kell használni. A Hajdú-Bihar megyei pilot során is mértük a betegelégedettséget, és abban legjobban a mentőtisztek teljesítettek, az ötfokozatú skálán 3,6-os értéket értek el, jobbat, mint az orvosok.
A mentőtisztek többen vannak valószínűleg, általában ők kommunikálnak. Nem minden kocsin van orvos.
Igen, de itt már nem is a kocsizásról volt szó, hanem ezekről a szatellit kivonulópontokról, ahol mentőtiszt vagy magasan képzett szakápoló látja el az ügyeleti feladatokat. Nem is feltétlenül mindenhol van szükség orvosi kompetenciára, főleg az éjszaka folyamán. A háziorvosi kompetenciára ott van szükség 4 és 10 között, ahol a lakosság ezt igényli. Utána egyébként meredeken esik az esetszám. Azt láttuk, hogy tizedére esik vissza az esetszám, és azoknak is a 90-95 százaléka mentési eset. Ez egy fontos újítás volt, és visszatérve a kérdésre, mert nem akarom megkerülni, hogy mit szóltak hozzá az orvosok. Amerre én mentem, mert elég sok helyen voltam az országban, mindenhol megkérdeztem a kollégákat, hogy mi a legnagyobb félelmük az ügyeleti rendszer átalakításával kapcsolatban. Mindenhol azt mondták, hogy az éjszakai ügyeletre való kötelezés, mert úgy érzik, hogy semmi értelme. Nincs értelme, hogy ők háziorvosként bent aludjanak éjszaka, mikor úgyis olyan eset jön, amivel ők nem tudnak mit kezdeni, legfeljebb addig ellátják, amíg a mentő ki nem érkezik. Ez egy teljesen valid és logikus szakmai érv, ezt el is fogadtuk, a Hajdú-Bihar megyei pilot alá is támasztotta. Háziorvos nem lesz kötelezve éjszakai ügyeletre. Legrosszabb esetben havonta két délutáni műszakot kell elvállalni, ami szintén ügyeleti tevékenység, központi triázs segíti a munkáját és ott lesz mögötte háttérszolgáltatóként a mentőszolgálat. Nem lesz magára hagyva. A mentőszolgálat teljes apparátusa ott lesz a háziorvos mögött, aki a járásközpontban ellátja az ügyeleti teendőket délután négytől este tízig. Este tíz után a mentőszolgálatnak meg lehetőséget adunk arra, hogy bővítse a személyi állományát, a megyére alkalmazott táblán lehetett azt is látni, hogy ahol messzebb van kórház vagy szakellátó intézmény, hol érdemes orvost hagyni, mik azok a fehér foltok, ahol érdemes orvosi jelenlétet hagyni. A mentőszolgálat tud orvossal szerződni ezekre a helyekre, ahol az egész 24 órás, illetve a 16 órás jelenlét szakmailag indokolt. Ebből a 26 milliárd forintból egyébként a mentők személyi állományát elég jelentősen lehet bővíteni.
Tehát ha nem háziorvos viszi az éjszakai ügyeletet, akkor a mentőszolgálattal szerződött orvos fogja vinni. De ő egyébként nyilván dolgozhat máshol, mert nappal is van.
Dolgozhat máshol is, így van.
Látják már azokat, akik erre hajlandók?
Bizonyos helyekre olyan erőforrásokat allokáltunk, amelyek teljesen fölöslegesek voltak. Most ez is kijött egyébként Hajdú-Bihar megyében. Volt olyan ügyeleti pont, ahol papíron dolgozott orvos, de a valóságban valószínűleg nem, azt láttuk, hogy délután négytől reggel nyolcig 0,7 beteg jelent meg átlagosan.
Hogy jön ki a 0,7 beteg?
Úgy, hogy volt olyan nap, hogy egy sem akadt.
Gyakori, hogy a valóságban más történik a magyar egészségügyi rendszerben, mint a papíron?
Amíg a finanszírozási rendszer is olyan volt, hogy, mondjuk, egy profitorientált ügyeletszervező vállalat abban volt érdekelt, hogy be tudja mutatni az önkormányzatnak, hogy éjszakánként húsz ember marad ellátatlanul, ha nem egészíted ki a NEAK-finanszírozást havonta ötmillió forinttal, addig itt nem is lehetett tisztán látni az adatokat. Most vannak tiszta adataink, látjuk a valós betegforgalmi adatokat Hajdú-Bihar megyében, amiből lehet országos következtetést levonni, és ezek a tiszta adatok alapján tudunk ellátást szervezni, és a lokális pazarlásokat és rossz erőforrás-kiosztást optimalizáljuk megyére, illetve az egész országra.
A mentőszolgálat teljesítményfinanszírozást kap? Tehát annyi pénzt, amennyit megcsinált?
Az ügyeleti teendőben nem, ez egy bázisfinanszírozás.
És a bázisfinanszírozásból ki tudnak jönni?
Ki tudnak jönni.
Mert ha valaki nem jön ki a pénzéből, akkor előbb-utóbb ellenérdekelt lesz a rendszer működtetésében, és akkor jön a valóság meg a papír különbözősége.
Olyannyira ki tudnak jönni, hogy sokkal magasabb órabéreket tudunk adni a szakdolgozóknak is meg az orvosoknak is, mint a korábbi rendszerben.
Jövős szakma lesz ebben a rendszerben részt venni? Inflációs időszakot élünk és a mai pénz nem ér annyit holnap.
Meggyőződésem, hogy igen. Ne felejtsük el, hogy az egészségügybe hatalmas források érkeztek az előző időszakban. Csak orvosi béremelésre évente 350 milliárd forinttal több megy ki most, mint 2019-ben. Az orvosok fizetése eddig négyszerese volt a 2015-ös szintnek, most majdnem négy és félszerese lesz a januári emeléssel. Egyébként a szakdolgozóké is két- és félszeresére emelkedett azóta. Itt még van egy restancia, de a kormány már erről is döntött, és 14 hónapon belül a legnagyobb mértékű szakdolgozói béremelést fogjuk végrehajtani a rendszerváltás óta.
Mennyi lesz a szorzó az orvos meg a szakdolgozó bére között?
Az átlagos orvosbér 37 százaléka lesz az átlagos szakdolgozói bér, ami a következő metódussal jött ki: megnéztük, hogy a nemzetgazdasági összevetésben milyen helyet foglal el az orvos Magyarországon. A nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosát keresik most az orvosok, az egy nagyon jó pozíció. Kevés olyan OECD-ország van, ahol hasonló az arány. Ilyen Luxemburg, Írország, Franciaország, Dánia meg talán Németország. Azt néztük meg a kollégáimmal, hogy ezekben az országokban hogyan állították be az orvosi bérekhez képest a szakdolgozói béreket, és azt láttuk, hogy 32 és 38 százalék között változik. Most nálunk a kormány úgy döntött, hogy 37 százalékra állítsuk be a béreket. 2024 márciusában be fog állni ez a bérarány, és a Belügyminisztériumnak azt a javaslatát is elfogadta a kormány, hogy kössük össze tartósan az orvosi és szakdolgozói béreket, mert az előző időszakban mindig az volt, hogy néha a szakdolgozóknak emeltünk, néha az orvosoknak, de a gyógyítás csapatmunka. Ezt az érvet elfogadta a kormány, tehát a csapat tagjainak az anyagi megbecsülése együtt kell, hogy mozogjon, és minekutána az orvosi béreket sikerült a német bérekhez beállítani, tehát azt mondtuk, hogy amennyit a magyar nemzetgazdaság teljesít a német nemzetgazdasághoz képest, olyan arányban legyenek az orvosbérek a német orvosbérekhez képest. Ez egyébként, mivel akkor a német GDP 59 százaléka volt a magyar GDP, ezért az orvosi béreket úgy állítottuk be, hogy a német orvosi bérek 60 százalékát érjék, és most gyakorlatilag ugyanehhez fogjuk a szakdolgozót is beállítani, így a csapatnak a tagjai együtt fognak a későbbiekben mozogni.
Ez már elég ahhoz, hogy az egészségügyi csapatok ne menjenek szét és ne menjenek ki az egészségügyből?
Reményeim szerint igen. Bontsuk ketté a kérdést. Régebben volt egy nagyon erős külföldre vándorlás, ez a trend az orvosok esetében abszolút megfordult. A legrosszabb évek egyébként a 2008, 2009 és 2010 voltak ebből a szempontból. Ott azt láttuk, hogy évente átlagosan 1100 orvos kérte ki azt az igazolást, ami alapján ő külföldön munkát vállalhatott, és ezeknek a kollégáknak a 89-90 százaléka a következő egy évben nem írt receptet Magyarországon, elhagyta az országot. Most azt látjuk, hogy körülbelül harmadára esett ez a szám, tehát 300-400-an kérik ki ezt az engedélyt, és ezeknek a 80 százaléka a következő egy évben ír receptet Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy kimegy és egy hétvégi ügyeletet elvállal Londonban, a sürgősségi osztályon, és utána visszajön.
Ezt meddig lehet csinálni egy embernek?
Az egyéni terhelhetőségét, felnőtt emberekről van szó, ráadásul orvosokról, mindenkinek saját magának kell megítélnie. Egyébként pedig a fizetési környezet az elmúlt két-három évben olyan lett, hogy egyre kevesebben szorulnak rá erre. A szakdolgozóknál más a helyzet. Ott a nyugati határszélet leszámítva azt látjuk, hogy nekünk nem a külföldi országokkal kell elsősorban versenyezni, hanem piaci szereplőkkel. Ha sikerül olyan anyagi megbecsülést biztosítanunk a szakdolgozóknak, ami meggyőződésem szerint ezzel a szintén történelmi léptékűnek nevezhető béremeléssel 2024 márciusáig megvalósul, akkor, akik elhagyták a hivatáspályájukat, mert azért mégiscsak egy hivatás, ez egy segítő hivatás, vissza tudnak jönni. Aki anyagi megfontolásból hagyta el a pályáját és ment el egy multi áruházlánchoz éjszakai árufeltöltőnek, annak reális esélye lesz a pályájára visszajönni, hiszen olyan anyagi kondíciókat tudunk neki biztosítani, hogy ezt a döntést könnyű lesz neki meghozni.
De a kiskereskedelmi áruházláncok néha elképesztő fizetéseket kínálnak. Az egészségügy fog tudni egy szakdolgozónak ilyen elképesztő fizetést kínálni? Vagy mindig hozzá kell tenni a hivatástudatot is, ami általában egy fizetéscsökkentő tényező? Így éltünk vissza vele évtizedeken keresztül.
A nemzetgazdasági átlagot jócskán meg fogja haladni a szakdolgozói bér, és a diplomásoknál ez aztán jócskán felül is fogja múlni. Ilyen szempontból nem lesznek ők rossz pozícióban a többi ágazathoz képest. Ez azt jelenti, hogy most a 2022-ben, az előző évben az OKFŐ által foglalkoztatott szakdolgozók átlagos keresete bruttó 565 ezer forint volt. Igaz, hogy ezért többet dolgoztak, mint az orvosok, közel 200 órát. A keresetük elég jelentős mértékben fog növekedni, ez egy közel 50 százalékos emelés lesz, vagy lesz, akinél ezt meg is haladja. Egy kicsit szeretnénk differenciálni.
Ha az orvosit meg a szakdolgozóit fixen összekötik, a kettőt a nemzetgazdaság teljesítményéhez hozzákötik valamilyen módon?
Ez a közszféra minden ágazatára igaz, és azt hiszem, hogy a polgári kormánynak kimondott célja volt, hogy az ország gazdasági teljesítőképességéhez mérten mindig igyekezett megbecsülni azokat, akik az államnak dolgoztak, így ez igaz a szakdolgozókra, meg az orvosokra is.
Tehát nézni kell a gazdasági teljesítményt, és ha az nő, akkor nőni fog a fizetésük is és automatikusan?
Ez célja volt mindig is a kormánynak, úgyhogy reméljük, hogy továbbra is marad ez a tendencia.
Mi a különbség a megyei kórház, a városi kórház, a centrumkórház között? Minden kórház kórház?
Minden kórház kórház, természetesen. Az új definíció, ami a törvényben szerepel, azért került be, hogy a sürgősségi betegellátás szintjei között is legyen hierarchia. Hiszen mást tudunk elvárni sürgősségi betegellátás szempontjából egy olyan kórháztól, amely csak az alapszakmákat tudja és mást tudunk elvárni egy megyei szintű vagy magasabb progresszivitási szintű kórháztól, ahol sok társszakma van és a bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylő esetek ellátására is alkalmas. Természetesen vannak speciális helyzetű kórházak, mint a szakkórházak. Attól, hogy valami egy egyszakmás kórház, az még nagyon kiváló intézmény.
Hogyan kezelték azt a tényt, hogy én az elmúlt harminc évben nem emlékszem olyan polgármesterre, aki a települési kórházából bármilyen szakmát el akart volna engedni?
Igen, ez egy általános álláspont. Itt nagyon sok munkánk lesz a következő időszakban. Egy fontos premisszát hadd tegyek: kórházat nem zárunk be. Az egy téves elképzelés, hogy az egészségügyi infrastruktúrát leépítsük. Azt kell logikusan végiggondolni, hogy mi az, amit tényleg a lakosság közelében kell biztosítani, és itt a legfontosabb kérdés a betegbiztonság. Mert ha úgy teszem fel a kérdést, hogy hol szeretném, hogy megoperáljanak engem, ott, ahol öt műtét van egy évben vagy ott, ahol százötven, én tuti, hogy azt választom, hogy ott, ahol százötven.
És ettől el fogja engedni az ötműtétes kórház a műtétes szakmákat?
Végig kell gondolni, hogy betegbiztonság szempontjából mi a jó. Nagyon sokat változott az orvostudomány, és szerencsére ez a minimál invazív sebészet nagyon előretört, és ez egy nagyon jó tendencia, hiszen extrém módon lerövidül az az idő, amit az egészségügyi ellátó intézményben kell töltenie a betegnek. A lakosságközeli ellátást igénylő kisebb esetek továbbra is természetesen lakosságközelben, de a nagyobb, bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylők, amiknél a szövődmény rizikója is értelemszerűen jóval magasabb, betegbiztonság szempontjából az a jó, ha a beavatkozásokat centralizáljuk. De megszüntetni a lakosságközeli ellátást nem lehet. Kicsit át kell hangolni, amit a betegbiztonság és az orvostudomány fejlődése miatt szükségesnek látunk.
Ezt a központból kell megmondani minden település vonatkozásában, hogy a betegbiztonság miatt bizony ezt a kettőműtétes szakmát el kell innen vinni, helyette mit fogsz kapni? Így kellett tárgyalni?
Az egynapos sebészet irányába kell menni, ez meggyőződésem, de ezt sem lehet központilag megmondani. Ez a megyei irányításnak az egyik szerepe, hogy a megyei irányító intézmény, Budapesten a centrumkórház, a megyékben pedig a megyei kórház főigazgatójának a felelőssége a betegútszervezés, és a helyiekkel le kell ülnünk és meg kell beszélnünk, hogy egy-egy megyében mi a lakossági igények alapján optimális ellátórendszer úgy, hogy a betegbiztonság még nem sérül. De még egyszer mondom, kórházbezárás nem lesz. Elfekvővé sem alakítjuk a kórházakat, hiszen egynapos sebészet, járóbeteg-ellátás, egy alapszintű belgyógyászati tevékenység, ezt minden kórház kötelező hogy tartson, és ezeknek ott is van a helye.
Mi az új rendszerben a tankönyvi helyes betegút? Magyarán hova megyünk először abban az esetben, ha nem visznek bennünket?
Ha valakinek egy tervezhető vagy nem sürgős beavatkozásra van szüksége, akkor mindenki a háziorvosát keresi fel először és utána a háziorvos utalja be a szakellátásra. Vannak persze olyan szakmák, amik nem beutalókötelesek, például a fül-orr-gégészet ilyen. Csak hogy a volument érzékeltessem és hogy a fekvőbeteg-ellátást talán túlságosan fetisizáljuk, fekvőbeteg-ellátási esemény az általam korábban vezetett kórházban, a Szent János Kórházban 40-45 ezer volt egy évben, járóbeteg-esemény meg majdnem egymillió. Tehát azt, hogy a beteg jobban hozzáférjen az egészségügyi ellátórendszerhez, nekem nem a fekvőbeteg-osztályon kell biztosítani, hanem a járóbeteg-szakellátóknál. Ezért az egyik fontos projektünk az lesz, hogy egy járóbeteg-irányítási rendszert vezetünk be, ennek az informatikai alapjait most tesszük le, és már nagyon tudatosan a védőoltás-szervezéskor az időpontfoglaló rendszert mi úgy alakítottuk ki, hogy ezt én később ki akartam terjeszteni az összes szakrendelésen az összes szakmára. És még egy dolog, amit érdemes végiggondolni: olyan ellátási esemény, ami miatt egy betegnek be kell feküdni kórházba, átlagosan mit gondol, hány évente fordul elő Magyarországon?
Saját magamból kiindulva tíz.
Tizenkettő és fél év a statisztikai átlag. Ehhez képest orvos-beteg találkozás évente 11,9 van per fő Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy tizenkétszer elmegyünk egy évben orvoshoz, magyarul: minden hónapban lát minket orvos. Ez vagy a háziorvosunk, túlnyomó többségben a háziorvosunk, vagy a szakellátó intézménynek a szakorvosa, és ahhoz képest tizenkét és fél évente egyszer kell befeküdnünk.
Mit kell tudnia egy háziorvosnak megoldani?
Itt az egyik legnagyobb probléma, hogy a háziorvosi kompetenciákat korábban fiskális szempontokat figyelembe véve szűkítette a rendszer, például bizonyos receptfelírási jogosultságai nincsenek meg a háziorvosoknak, bizonyos diagnosztikára nem utalhatnak be, bizonyos terápiákat nem végezhetnek el. Ezek lehet, hogy akkor rövid távú fiskális nyereséget hoztak, de lehetett látni, hogy előbb-utóbb a rendszer eljut oda, hogy a beteg akkor is hozzá fog jutni az állapotának megfelelő ellátáshoz, csak lehet, hogy nem egy hónap múlva, hanem három hónap múlva. Ezeket érdemes felülvizsgálni és eltörölni. A Magyar Orvosi Kamarától kértem egyébként egy kompetencialistát, hogy ők hogy látják, és nagyon sok jó javaslatot kaptam. Ezen dolgoznak a kollégák és néhány hetes vagy egy-egy hónapos jártassági vizsga után ezeket a kompetenciákat a háziorvos megkapja. Azt ne feledjük el, hogy a háziorvos is szakorvos, tehát neki is szakvizsgája van, ilyen széles tudással rendelkező orvosréteg talán nincs is, mint a háziorvos. És ezt a széles tudásalapot kell kihasználni.
Mi fogja azt megakadályozni, hogy én, ha úgy gondolom jónak, a háziorvos megkerülésével valamilyen kórházba menjek be, ott lefoglaljam a kórházi orvosokat?
Alapvetően a beutalóköteles szakmáknál ebben van egy gát. Ha a lakóhely közelében biztosítjuk ezeket az ellátásokat, akkor bármelyik állampolgár abban lesz érdekelt, hogy a lakóhelyhez legközelebb vegye igénybe az ellátást. Amiatt is van egyébként ez a leterheltség, mert most a Covid után az elhanyagolt, kezeletlen krónikus betegségözön rászabadult az ellátórendszerre. Volt kettő év, amikor nem szívesen mentek be egészségügyi ellátóintézménybe az emberek, és akik másfél-két évig elhanyagolták a krónikus betegségüket, most adott esetben súlyosabb álláspontban jönnek vissza, hosszabb a kivizsgálási idejük, többször kell visszajönniük, tehát sokkal jobban terhelődik most a rendszer. Ez le fog csengeni, szerintem nagyjából ez egy év alatt szépen el fog simulni ez a nagy nyomás. A másik, amit láttunk az oltási időpontfoglaló kezdetén is, hogy van, aki négy-öt időpontot befoglalt magának az elején, de értelemszerűen egy helyre ment el.
Látni fogja a rendszer, hogy ezt csinálom és kidob a maradék négyből?
A rendszer ezt látni fogja, és nem tud időpontot foglalni, ha neki már van valahol, vagy törölnie kell.
Ha a háziorvosok kompetenciája nő, akkor valószínűleg hosszabbodik a náluk eltöltött betegidő. Erre megvan a megfelelő személyzet, asszisztencia, minden?
Nem is annyira a háziorvosok számát látom én szűk keresztmetszetnek, mert a kollégák nagyon megterheltek sok területen, de igazából a terhet akkor tudjuk levenni róluk, ha a megfelelően képzett szakdolgozókat oda tudják magukhoz hozni, és akkor lesz vonzó egy szakdolgozó számára a háziorvosi praxis, ha ő is megtehet egyébként a szakképesítésnek megfelelő tevékenységeket. Ez a szakdolgozói kompetencia bővítése. Az életpályának csak az egyik része az anyagi láb, nagyon fontos része a szakmai kihívás. És a háziorvosoknál is ez látszott, hogy annyira kiüresítette a rendszer a háziorvos tevékenységét, hogy egy fiatal számára nem volt annyira vonzó vagy kihívást jelentő, hiszen az ember a kihívásokat keresi. De ha ezeket a kompetenciákat visszacsempésszük, akkor az újra vonzó lesz a háziorvosnak. Ugyanezt látom a szakdolgozóknál, meg kell teremteni annak a feltételét, hogy, mondjuk, egy praxisnővér meg tudja azt tenni, hogy a háziorvos által már gondozott krónikus betegnek receptet írjon, beutalót írjon, vagy, mondjuk, egy egészséges ember esetében a prevenciós kockázatfelmérést elvégezze. Erre most még nincsen jogosultsága, de én arra törekszem, hogy nagyon rövid időn belül legyen. A következő fél év végére szeretnék eljutni oda, hogy a szakdolgozói kompetenciák bővítésében is teszünk egy nagy lépést előre.
Az orvoskamara elnöke is és a kórházszövetség elnöke is a finanszírozást nagyon fontosnak tartja, magyarán, hogy annyi pénzt kapjon az ellátó, amennyit dolgozik és ne legyen ellenérdekelt ebben. Teljesítményfinanszírozás lesz valamikor?
Ebben egyetértek velük. Egy új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány, csak az kérdéses, hogy melyik hónapban fogjuk élesíteni. Én mind az alapellátást, mind a szakellátást tekintve egy olyan rendszerben hiszek, ami bizonyos báziselemeket is tartalmaz, ugyanakkor van egy olyan része, amelynek direkt esetfinanszírozás vagy az ellátás minősége alapján változhat a mértéke. Az sem jó rendszer, ha, mondjuk, az alapellátásban egy praxis a pénzének a 97 százalékát akkor is megkapja, ha effektíve nem végez tevékenységet, bár nyilván ilyen nincs, de erre a rendszer most lehetőséget adna, meg az se jó rendszer, ha száz százalékban teljesítmény-finanszírozva van a kórház vagy a háziorvosi rendelő, hiszen vannak olyan költségek, amelyek pusztán azért keletkeznek, mert ott nyitva van egy egészségügyi szolgáltató: gáz, villany, rezsi, őrzés-védés, takarítás egy kórház esetében. Azon dolgozunk, hogy ezeket a betegellátás közvetlen költségeiről leválasszuk, és mint báziselem ismerjük el és akár nem is a kórházon, hanem központi szervezeten keresztül fizetnénk a rezsiszolgáltatót vagy a takarításszervező céget, hogy a kórháznak csak a betegellátással kelljen foglalkozni. Ott viszont egy ilyen direkt esetfinanszírozást tartok én fenntarthatónak, amikor meg kell dolgozni azért a pénzért, ami az ellátásért jár, viszont oda is kell adni, ami az ellátásért jár. Ennek az egyik első lépcsője volt, hogy a rendelkezésünkre álló kontrolling adatok alapján egy gyors kódkiigazítást csináltunk. A tartós megoldás az lesz, hogy 8-10 mintakórházat kijelölünk, bevezetünk egy egységes cikktörzsrendszert és esetszintű kontrollinggal háromévente minden szakmafőcsoporton végigmenve megcsináljuk az esetszintű bekerülési költséggyűjtést és folyamatos kódkarbantartással megyünk ezekben az esetekben.
Forrás: infostart.hu
Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022
2023.01.28Maya Matthews, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának „Digitális egészségügy, »az EU az egészségért« program és az egészségügyi rendszerek korszerűsítése” Igazgatóságának megbízott igazgatója bemutatja a kiadvány néhány főbb elemét.
Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” az „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” kezdeményezés első terméke. A kétéves ciklusú kezdeményezést 2016-ban indította az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával együttműködésben. A finanszírozást nyújtó „az EU az egészségért” program fő célja, hogy színvonalas egészségügyi információkat, elemzéseket és bevált gyakorlatokat biztosítson a politikai döntéshozók és más, az egészségügyben érdekelt felek számára. Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” részletes összehasonlító elemzést ad az európai egészségügyi rendszerek teljesítményéről azzal a céllal, hogy azonosítsa az erősségeiket és a fejlődési lehetőségeket egyaránt. A mostani kiadványt jövőre országspecifikus egészségügyi elemzések követik, olvasható az EU Egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hírlevelében és az ec.europa.eu honlapon.
A 2022. évi kiadás két tematikus fejezete a Covid19-világjárványnak a fiatalok egészségére és a Covid-járvánnyal nem összefüggő ellátásra gyakorolt hatásával foglalkozik. A világjárvány mindenki életére kihatott. Különös aggodalom övezte az európai fiatalok fizikai és mentális egészségét. A jelentés rávilágít arra, hogy ezek az aggályok megalapozottak voltak, és hogy többet kell tenni a fiatalok mentális egészségének előmozdítása és védelme érdekében.
A jelentés másik hangsúlyos tematikus eleme az egészségügyi szolgáltatásoknak a világjárvány által okozott zavara a nem Covid-betegek, például a rákbetegek esetében. A jelentésből kiderül, hogy a Covid19-járvánnyal nem összefüggő ápolási-gondozási szolgáltatásokat a világjárvány csúcsidőszakaiban átmenetileg felfüggesztették vagy azokra a járvány súlyosan kihatott, ami a rutinszerű ellátást igénylő betegek ellátásában jelentős késedelmekhez vezetett. A jelentés tanúsága szerint egyéb tényezők mellett a rákszűrésben bekövetkezett zavarokra vezethető elsősorban vissza, hogy 2020-ban a legtöbb országban a rákkezelések száma csökkent. Bár biztató, hogy 2021-ben a diagnózis és a kezelés terén mennyiségi növekedés következett be, aggasztónak tartjuk, hogy a 2020-ban nem azonosított rákbetegek csak a betegség későbbi szakaszában fordulnak orvoshoz, ami valószínűsíthetően összetettebb, drágább kezelést és a túlélési esélyek romlását eredményezi.
Az egyik figyelemreméltó megállapítás, hogy 2020-ban a várható élettartam Európa-szerte közel egy évvel csökkent (uniós átlagban). Ugyanakkor jellemzően azok az országok – pl. Olaszország, Spanyolország és Belgium –, amelyeket 2020-ban súlyosan érintett a járvány, 2021-ben erőteljes fellendülést mutattak, míg más országokban, pl. Romániában és Lengyelországban, továbbra is jelentős csökkenés volt tapasztalható. Ez az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet Európában.
Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa, 2022” hangsúlyozza, milyen mélyreható hatást gyakorolt a járvány Európa-szerte a mentális egészségre. Bár továbbra sincs elég összehasonlítható adat, több uniós ország becslései azt mutatják, hogy a világjárvány alatt a depressziós tünetek előfordulási gyakorisága megduplázódott a világjárvány előtti szinthez képest. A jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy a világjárvány hatására a mentális egészségügyi ellátás iránti kielégítetlen szükségletek megemelkedtek. A távkonzultációk felé való elmozdulás ugyanakkor segített fenntartani az ellátás folytonosságát ezen a területen, és valódi lehetőséget kínál arra, hogy növekedjen az ellátáshoz való hozzáférés.
A jelentés az adatokat javítási szándékkal mutatja be. A világjárvány rámutatott azokra a gyenge pontokra, amelyeket most ki tudunk küszöbölni – ennek eredményeként egészségügyi rendszereink reziliensebbé fognak válni. De erősségeket is felfedeztünk. A digitális egészségügy például óriási lendületet kapott, mivel az emberek online konzultációkat vettek igénybe, és az olyan innovációk, mint a digitális Covid-igazolvány, nemcsak az emberek biztonságának megőrzését segítették elő, hanem az uniós gazdaságot is védték, lehetővé téve, hogy a vállalkozások újra működhessenek, az emberek pedig ismét utazhassanak.
Az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” jelentés most először tartalmaz – korlátozott mennyiségben – adatokat a nemrég uniós tagjelölt státuszt kapott két európai országról, Ukrajnáról és Moldováról is.
Takács Péter: rendszerváltás jön a magyar egészségügyben
2023.01.20
Új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány. Csak az élesítés időpontja kérdéses még – mondta Takács Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára beszélt az új ügyeleti rendszer bevezetésének menetrendjéről, a szakdolgozók bérrendezésének részleteiről és a háziorvosi ellátás átszervezéséről is.
December végén alapjaiban módosították az egészségügyi törvényt, Takács Péter szerint erre azért volt szükség, mert a magyar egészségügyben elmaradt a rendszerváltás. Az időzítésről azt mondta, a járvány volt a változások katalizátora, mert ott szerinte az ellátórendszer minden erőssége és a gyengesége is megmutatkozott. „Az akkor megkezdett folyamatokat visszük tovább lépésről lépésre. Az új irányokat kijelöltük az elmúlt másfél-két évben” – mondta az államtitkár.
Úgy fogalmazott, hogy a struktúra, amit megörököltek, a hetvenes-nyolcvanas években alakult ki, de a szakma közben sokkal többet fejlődött, ezért Takács Péter úgy véli,
a fejnehéz egészségügyet lakosságbarátra kell átalakítani.
„Az a fő cél, hogy a magyar egészségügy ne betegségüggyel foglalkozzon. Az ellátórendszer is a későn felismert betegségek kórházi kezelésére készült. A prevenciós szemléletet hozzuk be, hogy valóban egészségügy legyen” – mondta, és hozzátette, hogy komoly szemléletformálásra van szükség, amin az oktatási államtitkársággal is együtt tudnak dolgozni, hogy egészségtudatosságra lehessen nevelni a fiatalokat.
Új ügyeleti rendszer
Az államtitkár azt mondta, az ügyeleti ellátásszervezés változása lesz az első, amit a bőrén érez majd a lakosság. A másfél évig tesztelt Hajdú-Bihar megyei modell alapján az derült ki, hogy teljes éjszakára nem kell háziorvosi kompetencia, csak délután négytől este tízig olyan esetekre, amelyek mentőt nem igényelnek, de nem szerencsés, ha másnapi rendelést megvárják velük. "Este tíztől reggel nyolcig az esetek 95 százaléka mentési feladat, akkor tényleg az megy orvoshoz, akinek komoly baja van" – mondta.
Eddig párhuzamosan tartották fenn a két ellátást, mostantól ezt központosítják: egy négyjegyű telefonszámot kell majd hívni, és megyénként lesz központi triázs, ahol a diszpécser a kikérdezési protokoll alapján megfelelő helyre irányítja a beteget:
lesz, akinek azt mondja, menjen el másnap reggel a háziorvosához
lesz, akihez ügyeleti kocsit küld képzett szakápolói személyzettel és telemedicinális eszközökkel
lesz, akinek azt mondja, fáradjon be az ügyeletre
és lesz, akinek azt mondja, hogy várjon a mentőre.
Takács Péter elmondta, hogy végigjárták az összes megyét, és helyben megnézték térkép alapján, hogyan látják optimálisnak az ellátást, és mit szólnak ehhez a helyiek. Az is kiderült, hogy az új rendszer bevezetése márciusban Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdődik, majd fokozatosan alkalmazzák újabb helyszíneken, a tervek szerint 2023 végére marad Pest megye, és 2024-re Budapest.
Az államtitkár szerint a háziorvosok bevonásával sem lesz gond, havonta legfeljebb két délutáni ügyeletet kell vállalniuk, és akkor sem hagyják magukra őket, mert a mentők ott állnak majd mögöttük a járási központokban.
Az ügyeleti ellátás újraszervezése az Országos Mentőszolgálat feladata, ehhez 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ebből a mentők állományát is jelentősen lehet bővíteni.
Szakdolgozói béremelés
A szakdolgozói béremelésről Takács Péter azt mondta, a most bejelentett és 14 hónapon belül végrehajtott emelés a legnagyobb mértékű lesz a rendszerváltás óta, és ezzel az átlagos orvosbér 37 százaléka lesz az átlagos szakdolgozói bér. Az államtitkár hozzátette, a kormány azt is elfogadta, hogy
a jövőben összekötik az orvosi és a szakdolgozói béreket,
azaz csak együtt lehet majd emelni, így megmarad ez az arány a fizetések között.
Az államtitkár abban bízik, hogy a béremelés megállítja az elvándorlást a szakdolgozók körében, ahogy a bérrendezés az orvosok külföldre költözését is megfékezte.
„A szakdolgozóknál nem a külföldi országokkal kell versenyezni, hanem piaci szereplőkkel, de ha sikerül olyan anyagi megbecsülését biztosítani, akkor akik elhagyták a hivatásukat, vissza tudnak térni” – mondta, és jelezte, az emelés után az átlagos szakdolgozói bér is meghaladja majd a nemzetgazdasági átlagot. 2022-ben az Országos Kórházi Főigazgatóság által alkalmazott szakdolgozók átlagkeresete bruttó 565 ezer forint volt, ez közel 50 százalékkal emelkedik majd, de differenciáltan, akinek magasabb a képesítése, magasabb mértékű emelést kap.
Kórházat nem zárnak be
„Kórházat nem zárunk be, és nem lesz belőle elfekvő sem” – hangsúlyozta Takács Péter, amikor a kórházak szerepének átalakításáról beszélt. Mint fogalmazott, azt kell logikusan végiggondolni, hogy milyen szolgáltatást kell a lakosság közelében tartani. A kisebb esetek maradnak helyben, de a bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylő ellátásokat a betegbiztonság szempontjából is érdemes a nagyobb kórházakba összpontosítani.
„Ezt sem lehet központilag megmondani, a megyei kórház főigazgatójának a felelőssége a betegútszervezés. Velük kell megbeszélni, hogy mi helyben az optimális ellátórendszer” – mondta az államtitkár.
A betegutakról elmondta, az az eljárás, hogy mindenki a háziorvosát keresi fel, aki beutalja a szakellátásra. Takács Péter szerint a jobb hozzáférést a járóbeteg-ellátásban kell biztosítani, mert míg átlagban egy embernek 12,5 évente kell kórházba befeküdnie, de orvos-beteg találkozás 11,9 van évente. Ennek érdekében
a Covid-vakcinák időpontfoglaló rendszerét ki fogják terjeszteni az összes szakterületre.
A háziorvosi rendszer átalakításának egyik fontos pontja, hogy a korábban fiskális okokból korlátozott háziorvosi kompetenciákat – recept- vagy terápiafelírás – visszaadják, ennek felülvizsgálatán most dolgozik az államtitkárság a Magyar Orvosi Kamara javaslatai alapján. Emellett a háziorvosi terhek enyhítése érdekében a szakdolgozói kompetenciákat is növelni akarják.
„Új típusú finanszírozási rendszert fogadott el a kormány. Csak az élesítés időpontja kérdéses még”
– jelentette ki Takács Péter. A részletekről annyit árult el, hogy lesz egy bizonyos bázisfinanszírozási és teljesítményalapú része is. Az intézmények állandó költségeit – például energiaellátás, takarítás, őrzés-védelem – központilag rendeznék, egyébként pedig direkt esetfinanszírozást vezetnek be. „Meg kell dolgozni a finanszírozásért, de akkor oda is kell adni a pénzt” – mondta az államtitkár, és jelezte, kijelölnek majd nyolc-tíz mintakórházat, ahol szakmafőcsoportonként megnézik a finanszírozandó költségeket, és ezt folyamatosan karbantartják majd.
Forrás: infostart.hu
Szükséges a szakmával folytatott eszmecsere
2023.01.16A 2021. évben a hazai orvostechnikai eszköz ellátást alapvetően két tényező határozta meg. Az egyik, hogy a Covid újabb hullámai miatt a kormány kénytelen volt többször is korlátozásokat elrendelni, ami erőteljesen visszafogta az intézmények szokásos teljesítményét. A másik, hogy az ellátási láncok akadozása valamint a világgazdaság újraindulása következtében fellépő nyersanyag- és kapacitáshiányok illetve az energia drágulása jelentős költségnövekedést jelentett a cégeknek.
A tavalyi évben a Covid-járvány és a 2022. évi országgyűlési választások miatti politikai óvatosság háttérbe szorította a szükséges reformok végrehajtását.
Ugyan az OKFŐ a 2019. évi finanszírozási adatok alapján felmérte a kórházi adósságok keletkezésének külső és belső okait, az ezeket megszüntető intézkedésekre nem került sor. Így – bár a kormány augusztusban 20 milliárd forintot biztosított a Covid-ellátás költségeinek utólagos finanszírozására, – év végére ismét meghaladta a 40 milliárd forintot a kórházak lejárt tartozásainak összértéke. Pozitívum, hogy az adósság nagy részét a kormány még az év vége előtt rendezte. Az év során a négy orvosegyetem – az ún. modellváltás következtében – kikerült az államháztartás alól. Ez azonban nem hozott alapvető változást a gazdálkodásukban.
A csaknem 20 éve változatlan közfinanszírozott árak és különösen a hirtelen és nagy arányú költségnövekedések a támogatott gyógyászati segédeszköz ellátásában okoztak először jól látható problémákat. Őszre több eszköz beszerzése is nehézzé illetve kérdésessé vált, részben az áruhiány miatt, részben azért, mert azokat csak a magyar hatósági ár felett lehetett megvásárolni. Szövetségünk tárgyalást kezdeményezett az illetékes kormányzati szervekkel, melynek eredményeképpen idén áprilisban több eszközkörben is áremelésekre került sor. A kétségkívül pozitív intézkedés azonban az áremelés alá került eszközöknél is csak ideiglenesen oldotta meg a problémát, miközben a kritikus árrésű segédeszközök száma azóta is folyamatosan nő.
A gyógyászati segédeszköz ellátásban nem sikerült zökkenőmentesre az eGyse-rendszer indulása. Annak ellenére sem, hogy a felkészülésre, a szükséges fejlesztésekre illetve a jogszabályok megalkotására és a próbaüzemre évek álltak az államigazgatás rendelkezésére…
Az orvostechnikai közbeszerzésekkel kapcsolatban előrelépés, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a korábbiaknál szakmailag megalapozottabb közbeszerzéseket ír ki. További pozitívum, hogy a KEF kész szakmai eszmecserét folytatni az orvostechnikai cégekkel és azok érdekképviseleteivel.
A kormány eltökélt és nyíltan kommunikált szándéka a további centralizáció az egészségügyben. Az Orvostechnikai Szövetség ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a túlzott központosítás a döntési folyamatok lassulásához, ennek révén rugalmatlansághoz vezet, ami negatív hatással lehet a betegellátásra. A monopolizáció pedig már rövid távon is minőségromlást és drágulást eredményez.
Forrás: Medicina évkönyv 2022 - Králik György
Bemutatták az új kórházhálózat alapjait
2022.12.30Pozsony | Az egészségügyi minisztérium közzétette a kórházak régóta várt felosztását, amely meghatározza, 2024-től milyen típusú ellátást fognak nyújtani az egyes intézményekben. A lista nem végleges, az első eredmények azonban aggodalmat kelthetnek a déli régiókban.
A szaktárca két hónappal a beharangozott határidő után ismertette a kórházhálózat vázlatát, melyben 5 kategóriába osztották az egészségügyi intézményeket. Az első csoportba kerültek azok a kórházak, ahol 2024-től a legalapvetőbb beavatkozásokat végzik majd, illetve a hosszú távú ellátásra fektetik a hangsúlyt. A legbonyolultabb műtéteket az 5-ös szintű létesítményekben fogják végrehajtani – a minisztérium besorolása alapján egyelőre csak a Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) intézményei kapnák meg ezt a státuszt.
Nehezen született reform
A kórházhálózat átalakítására számos próbálkozás volt az elmúlt években, a téma érzékenysége miatt azonban egy kabinetnek sem sikerült átültetnie az átfogó reformot. A politikai csörte Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter tervezetét sem kerülte el, a koalíciónak azonban tavaly nagy nehezen – a Sme rodina előzetes ellenkampánya ellenére is – sikerült elfogadnia a törvénytervezetet. A reform ellenzői leginkább azt kifogásolták, hogy egyes régiók kórházaiban, ahol nem teljesítik a szükséges mennyiségű beavatkozást, megszűnnek bizonyos osztályok, és a pácienseknek messzebbre kell utazniuk az ellátásért. Lengvarský azzal érvelt, a jól működő osztályokat nem fogják bezárni, viszont amelyek nem teljesítik az elvárt normákat, azokat a hatékonyabb beteg-ellátás érdekében érdemes inkább átalakítani.
A szaktárca eredetileg azt ígérte, az összevont megyei és önkormányzati választás után nyilvánosságra hozza a hálózat vázlatát, a dokumentumra azonban az év utolsó előtti napjáig kellett várni. A tervezet 5 kategóriára osztja fel a kórházakat, s kidolgozói mindegyikhez hozzárendelték, konkrétan milyen minimális beavatkozásokat kell, illetve milyen kiegészítő programokat lehet végrehajtani az adott kórházban – minél magasabb szint, annál összetettebb műveleteket hajtanak végre.
Átláthatóbb rendszer
A minisztérium indoklása szerint a felosztásnak köszönhetően egyértelműbb lesz, az adott egészségügyi problémával hova kell fordulni. Lengvarský másfél évvel ezelőtt, a reform beharangozásakor arról beszélt, a páciens már nem fog diagnózis nélkül bolyongani a kórházakban, valamint szakorvos után nyomozni, s a szlovák egészségügy belép a 21. századba. Leszögezte, nem lesznek kórházbezárások, csupán átszervezik a kórházak hálózatát. Pontosan meghatározzák, hogy mire jogosult a páciens, mennyi időn belül, milyen egészségügyi ellátást kell kapnia. Emlékeztetett, a hálózat átszervezésére az uniós helyreállítási alap miatt is szükség van, csak így használhatjuk fel az egészségügy korszerűsítésére kapott összeget. „A reform központi gondolata az úgynevezett »páciens útja«. Az egészségügyi problémákkal küzdő emberek pontosan tudni fogják, hogy a környezetükben melyik kórház nyújt megfelelő időben és megfelelő minőségben ellátást. A kórházak szintje a színvonal szempontjából lényegtelen. Elvileg csak arról árulkodik, milyen terjedelmű egészségügyi ellátást nyújt az intézmény” – jelentette ki. A kategóriák kialakításánál 5 fő tényezőt vettek figyelembe: a potenciális betegek számát a kórház vonzáskörzetében, a létesítmény időbeli elérhetőségét, a minimális számú beavatkozás teljesítését, illetve a speciális személyi állomány és a kötelező programok meglétét.
A bemutatott lista feltételes, az első fázis eredményeit tartalmazza, s az új évben még változásokra kerülhet sor. A jelenlegi táblázatból hiányoznak bizonyos specializált intézmények, ezekről azonban csak 2023 első negyedévében árulnak el többet.
Ami a konkrét csoportokat illeti, az 5. besorolást a Pozsonyi Egyetemi Kórház és az alá tartozó intézmények kapták. A kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház és a besztercebányai F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház azonban csak a 4. szintre jutott fel. Ezek kis létszámú, speciális ellátást is nyújtanak, például nagyon összetett idegsebészeti vagy szívsebészeti beavatkozásokat. Az ilyen szintű ellátásnak 90 percen belül kell elérhetőnek lennie a lakosok részére.
Nagyszombatban és Nyitrán a harmadik kategóriába kerültek a kórházak, ami azt jelenti, sürgősségi ellátást és komolyabb tervezett beavatkozásokat egyaránt végeznek, s legfeljebb 60 percnyire lehet a betegtől.
Leszakadó dél?
A déli kórházak nagy része az első és második kategóriában szerepel. Utóbbit bővíti a dunaszerdahelyi, a komáromi, az érsekújvári, a lévai, a losonci, a rimaszombati és a rozsnyói kórház. A szaktárca szerint az egészségügyi ellátás több mint 75 százalékát az első és második szintű kórházak biztosítják, melyekből összesen több mint 50 van. A második szintű kórházakban szülészeti ellátást és alapvető sebészeti beavatkozásokat egyaránt végeznek majd. Ennek 30 percen belül megközelíthetőnek kell lennie a betegek számára.
Az első szintű kórházak, melyek alapszintű ellátást nyújtanak, 20 percnyire lehetnek a lakosoktól. Ezekben az intézményekben jobbára a rehabilitációra, egyszerűbb műtétekre és vizsgálatokra fektetik majd a hangsúlyt. Ez a „lefokozás” például a galántai, az ipolysági, a nagykürtösi, a tőketerebesi és a királyhelmeci egészségügyi intézményeket érinti. A déli kórházak leminősítése ellen a Szövetség képviselői is tiltakoztak.
Várakozási idő
A reform 700 egészségügyi szolgáltatásra vonatkozóan vezet be várakozási időt, ahol meghatározzák, hogy a beteg legfeljebb meddig várhat a kezelésre. „Például a daganatos megbetegedés esetén a rendszeres kezelés alkalmazása az indikációt követő 15 napon belül garantált” – áll a minisztérium közleményében.
A ProCare és a Svet zdravia kórházhálózat arról tájékoztatta a TASR hírügynökséget, racionálisnak tartja a reform első eredményeit. Bizonyos esetekben azonban kérni fogják a regionális sajátosságok figyelembevételét, hogy a jövőben helyi szinten ne kerüljön veszélybe az egészségügyi ellátás bizonyos szakterületeken. „Konkrétan a galántai kórház második kategóriába való besorolásáról van szó” – mondta Tomáš Kráľ, a kórházhálózat szóvivője.
Peter Pellegrini (Hlas) bírálta a minisztérium által bemutatott tervezetet. „Ha ez a javaslat megvalósul a gyakorlatban, az az akut fekvőbeteg-ellátás szó szerinti felszámolását fogja eredményezni, különösen Szlovákia félreesőbb régióiban, melyek már most is jelentős népességcsökkenéssel, valamint magas munkanélküliséggel küzdenek, és az egészségügyi ellátáshoz már jelenleg is nehezebb hozzáférni” – áll a párt állásfoglalásában. Pellegrini egyébként kudarcot vallott a kórházreform terén, amikor saját pártját (akkoriban a Smer politikusa volt) sem sikerült meggyőznie Andrea Kalavská egészségügyi miniszter javaslatának támogatásáról.
Forrás: ujszo.com, 2022. december 30. – Bugár Anna
Rendezi a kormány az egészségügy adósságállományát
2022.12.14Első körben a büntetés-végrehajtási szervezet részére fennálló lejárt szállítói tartozásokat kell kielégíteni.
Kormányhatározat jelent meg a friss Magyar Közlönyben az egészségügyi intézményrendszer adósságállományának rendezéséről - írja a vg.hu.
Ebben először is rögzítik, hogy a kabinet egyetért azzal, hogy az egészségügyi ellátórendszer biztonsága, a folyamatos ellátás garantálása és a beszállítók anyagi terheinek csökkentése érdekében a kórházi adósságállományt a rendeletben meghatározottan, a követelés lejárata szerinti sorrendben rendezni kell azzal, hogy első körben a büntetés-végrehajtási szervezet részére fennálló lejárt szállítói tartozásokat kell kielégíteni.
Az intézkedés megvalósítása érdekében Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényében biztosított jogkörére hivatkozva a kormány elrendelte a vonatkozó célelőirányzat 19 milliárd forinttal való megemelését.
Ezzel párhuzamosan egy másik kormányhatározat is született az egyes egészségügyi ellátások finanszírozását segítő intézkedésekről. Ennek értelmében jövőre
- 800 millió forinttal megemelték a betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás jogcímcsoport előirányzatát, illetve
- 2,2 milliárd forint egyszeri átcsoportosításról is döntöttek ugyanennek az előirányzatnak a javára.
- Az otthoni szakápolás forrásait ugyancsak 800 millió forinttal egészítik ki, illetve még 900 millió forint egyszeri átcsoportosításban is részesült a terület.
- A művesekezelés jogcímcsoport előirányzatát 4,7 milliárd forinttal növelték,
Ezen kívül egy belső egyszeri, 600 milliós átcsoportosítás is történ december 15-i határidővel a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport soron.
Forrás: weborvos.hu, 2022. december 14. - vg.hu
Döntött az Országgyűlés az egészségügyi ellátás átalakításáról
2022.12.08Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló csomagot 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.
A módosítások szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.
A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre. Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek – jellemzően megyék – esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.
Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.
A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben – engedéllyel – végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.
A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.
Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.
Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást
végeznek. Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.
A bürokráciacsökkentési csomag is érinti az ellátórendszert
Az Országgyűlés 141 igen, 11 nem szavazattal és 40 tartózkodás mellett elfogadta a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által benyújtott, az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosítását.
A törvény szerint az egészségbiztosítónak ezentúl a beteg adatait a halálát követő harminc év helyett tíz évig kell őriznie, azt követően "az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől".
A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató ezentúl elektronikus úton nyújthatja be például a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy a táppénz iránti kérelmet. Az egészségbiztosító a jövőben elektronikus úton tájékoztat a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegének felülvizsgálatáról vagy bizonyos esetekben az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről, továbbá a levont adóelőlegről.
Új közhiteles nyilvántartást jön létre, amely a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, a baleseti táppénz és az utazási költségtérítés adatait tartalmazza.
Elfogadták a 2021-es költségvetés zárszámadását még mindig a pandémia jegyében
A képviselők 129 igen szavazattal, 50 nem és egy tartózkodás mellett elfogadták a 2021-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.
A törvény indoklása szerint 2021-ben a koronavírus-járvány okozta gazdasági, egészségügyi fennakadások kezelését és a gazdaság újraindítását célzó intézkedések váltak meghatározóvá világszerte.
A 2021-es növekedést segítették a kormány támogató intézkedései. Továbbra is elsőrendű feladat volt az egészség védelme mellett a gazdaságvédelem és a gazdaság újraindítása. Ezzel párhuzamosan meg kellett őrizni az elmúlt évek sikeres kormányzati politikájának kiemelt elemeit, programjait, a családvédelem és otthonteremtés, valamint a munkaalapú társadalom építésének vívmányait. A 2021-es költségvetési törvény elfogadása után a kormány további béremelésekről, adókönnyítésekről, valamint új, a családokat és a vállalkozásokat segítő programokról döntött.
2021 végén már látható volt, hogy a kormány sikeres, a gazdaság újraindítását segítő és a családok helyzetét javító, a korábban elindított programokat megtartó, sőt bővítő költségvetési politikája révén a gazdaság újraindítása megvalósul.
Forrás: medicalonline.hu, 2022. december 8. - MTI
Óbudai Egyetem - MediKlaszter – MEDICOR Zrt. együttműködési megállapodás
2022.11.232022. november 22-én, Budapesten, az Óbudai Egyetemen került megrendezésre a Magyar Klaszterközösség szervezésében a Magyarországon debütáló Klaszter EXPO Start rendezvény. Melynek keretében ünnepélyes keretek között az Óbudai Egyetem - MediKlaszter – MEDICOR Zrt. kihelyezett Orvostechnikai Ipari Tanszék – „MedTech Tanszék” létrehozásáról Együttműködési megállapodás került aláírásra. aláírók: Prof. Dr. Kovács Levente rektor, Dr. Steiner Arnold elnök-vezérigazgató és Tóth Zsolt ügyvezető-főtitkár
A kihelyezett Orvostechnikai Ipari Tanszék (MedTech Tanszék) létrehozásának célja az Egyetem Neumann János Informatikai Kar a MediKlaszter és tagvállalatai közötti szakmai kapcsolatok bővítése és oktatási, -képzési valamint Kutatás-fejlesztési együttműködések fejlesztése.
Az Óbudai Egyetem és az évszázados hagyományokra visszatekintő Magyar Orvostechnikai iparágat képviselő MediKlaszter közötti együttműködés keretében végzett közös munka tervei között szerepel az oktatási és kutatási tevékenység kiszélesítése. Mindkét fél számára kölcsönösen előnyös kapcsolat hatékonyságának javítása, ezen belül kiemelten az informatikusképzés színvonalának emelése, orvostechnikai szakképzések bővítése, valamint a gyakorlat oldaláról elvárt alapvető kompetenciák fejlesztésében való részvétel, a hallgatók munkaerő-piaci versenyképességének javítása.
Az együttműködés konkrét területei az Egyetem Neumann János Informatikai Karának felkérésére MediKlaszter Vállalatok szakemberei részt vehetnek iparági képzésekben, előadások és gyakorlatok tartásában, valamint a vizsgázgatásban és a záróvizsga bizottságban, egyúttal közreműködhetnek a diplomamunkák, szakdolgozatok és tudományos diákköri dolgozatok készítésében, konzulensi és opponensi feladatok ellátásában a kari doktori képzéshez kapcsolódó doktori iskolák munkájában témavezetőként, opponensként, valamint a vizsgáztatásban és a bíráló bizottságokban.
A Felek kölcsönösen közreműködnek szakmai továbbképzések, tudományos és ismeretterjesztő konferenciák szervezésében és megtartásában.
A szervezeti tudástranszfer és iparági együttműködés a jövő záloga!
Forrás: MTI
Klaszter EXPO START
2022.11.23
2022. november 22-én, Budapesten, az Óbudai Egyetemen került megrendezésre a Magyar Klaszterközösség szervezésében a Magyarországon debütáló Klaszter EXPO Start konferencia és kiállítás.
A rendezvény célja volt, hogy minél szélesebb kör megismerhesse a klaszterek szektorokon átívelő kapcsolatrendszerét és kiterjedt szakértői bázisát, amelyben nap, mint nap a hazai vállalkozások támogatásán, valamint a szakpolitikai és szabályozási környezet hatékonyabbá tételén dolgoznak. A rendezvényen szakmai előadások és moderált kerekasztal beszélgetések során bemutatásra kerültek a klaszterek által kínált hazai és nemzetközi üzleti, technológiai és piaci értékek és a bennük rejlő potenciálok.
A klaszterek a különböző iparágak kiemelkedő és magas bizalmi szintű képviselőinek szakmai közösségei. A piacvezérelt, üzleti fókuszú közös tevékenységek katalizátorai, ezért bennük koncentrálódik az iparági tudás legjava, a legújabb technológiai innovációk és a kiemelkedő jó gyakorlatok. A klasztertagság pedig egyfajta kompetencia és technológia transzfert biztosít, mely gyors és hatékony kapcsolati utakat jelent klaszteren belüli, klaszterközi, országos és európai szinten is a vállalkozások számára.
Szakértői előrejelzések alapján várható, hogy 2030-ra a bruttó hazai össztermék 10%-át együttműködésben működő gazdasági szereplők adják majd. Ezáltal, valamint a piaci szereplők együttműködésének felértékelődése révén a hazai és nemzetközi támogatások tekintetében, a hazai klaszterek Magyarország gazdaságának fontos mozgatói lesznek a jövőben.
A Klaszter EXPO Start konferencia és kiállításon részt vettek hazánk legaktívabb iparági klaszterei, melyek lefedik a teljes gazdaságot. A szakmai programot, a klasztereket és tagjaik innovációit bemutató kiállítás egészítette ki. A kiállításon bemutatkoztak a stratégiai iparágakat képviselő, klaszterfejlesztésben kiemelten tapasztalt klasztermenedzsment szervezetek, amelyek egyesítik a magyar klaszterek által felhalmozott tudást, tapasztalatot és egységesen prezentálták értékeiket.
Benyújtották a parlamentnek az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról szóló javaslatokat
2022.11.16A kormány elkötelezett a betegellátás minden szintjének további javítása, valamint az orvosok és egészségügyi dolgozók további béremelése mellett, ezért az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges javaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé, közölte a Belügyminisztérium.
Mint a közleményben írják: "A benyújtott javaslatok mellett változatlanul további orvosi béremelést tervez a kormány, így 2010-hez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege több mint négyszeresére nő jövőre. Az ellátórendszer megújításához most javasolt intézkedéseket a koronavírus-járvány alatt szerzett tapasztalatok, valamint a betegellátásban felmerült tipikus problémák is indokolttá tették.
A magyar egészségügy 2010 óta jelentősen megerősödött. Az elfogadott költségvetés szerint egészségügyi célokra jövőre mintegy 2670 milliárd forint áll rendelkezésre, ami több mint 1470 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány 2010-es költségvetésének erre szánt összege. 2023-ban több mint 120 százalékkal fordít többet a kormány az egészségügy működésére, mint 2010-ben.
A kormány 2010 óta több ütemben emelte az ápolók és az orvosok bérét. Az ápolók ma több mint a háromszorosát, a szakorvosok az öt- vagy akár kilencszeresét kapják alapbérként annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt. A mostani javaslat az egészségügyi szakdolgozók további béremelését előlegezi meg, valamint pótlékaikra, illetményen felüli juttatásaikra az eddigieknél átláthatóbb, egységesebb rendszer készül majd.
Az egészségügyi dolgozók anyagi megbecsülése mellett a most javasolt intézkedések egyik fő célja, hogy a betegek mielőbbi ellátása, diagnosztizálása érdekében megerősítsük az alapellátást, és a háziorvosi ellátás az ország minden részén hasonlóan elérhető és színvonalasabb legyen. Ezt célozza az, hogy a települési önkormányzatok mellett az állam is nagyobb felelősséget vállal a háziorvosi praxisok szervezésében, az üres praxisok betöltésében és a körzetek közötti egyenletesebb terhelésben. A háziorvosi ellátást az önkormányzatokkal együttműködve az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fogja szervezni.
A védőnők a jövőben a helyi kórházak alkalmazottai lesznek, megőrizve szakmai önállóságukat.
A kórházi ellátás színvonalának további javítása érdekében erősebb irányítói jogosítványokat kapnak a megyei kórházak a kórházi ellátás megszervezésében. Ennek eredményességét a koronavírus-járvány is igazolta. Egyúttal a városi kórházak is erősödnek, hiszen feladatot kapnak a háziorvosi ügyeleti ellátásban és a népegészségügyi szűrésekben. Kórház nem fog megszűnni, nem zár be, a megyén belüli feladatmegosztás lesz sokkal hatékonyabb és a betegek szempontjából biztonságosabb.
Szintén a betegbiztonságot és a hatékony ápolási-szociális feladatok szervezését szolgálja az a javaslat, miszerint a jelenleg kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, ahol ezentúl szakápolási központok keretein belül gondoskodnak a betegekről.
A kormány emellett megerősíti elkötelezettségét a várólisták mielőbbi csökkentése, azok átláthatóságának javítása, valamint a magyar lakosság egészségügyi állapotának megőrzése és a népbetegségek megelőzésének még hatékonyabb korai szűrési rendszerének kidolgozása iránt", közölte a Belügyminisztérium.
A kormány nevében november 15-én este, 23 óra után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek előadója Pintér Sándor belügyminiszter, s amely sarkalatos törvénynek minősül.
Az Orvostechnikai Szövetség közleménye a kórházi adósságrendezés szükségességéről
2022.10.25Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) felhívja Magyarország Kormányának figyelmét arra, hogy a kormányzati "kifizetési stop" és a kórházi adósságok tavalyi évet meghaladó mértékű növekedése már most is a betegellátást veszélyezteti.
Az OSZ tagvállalataitól származó információk szerint, az egészségügyi intézmények jelentős része a kormányzati "kifizetési stop" miatt teljesen leállította az orvostechnikai és informatikai beszállítók felé fennálló kötelezettségei kifizetését.
A Magyar Államkincstár által közzétett adatok alapján, a kórházak lejárt adósságának idei évi átlagos havi növekedése a tavalyinál 60%-kal magasabb, összege (szeptember végén, egyetemek nélkül: 38,4 Mrd Ft) pedig jelentősen meghaladja a tavaly év végi, adósságrendezés előtti értéket (egyetemek nélkül: 30,2 Mrd Ft). Nyilvános forrásból származó információkból az is tudható, hogy az energiaárak drasztikus emelkedésének negatív hatása csak ezt követően fog megjelenni az intézmények gazdálkodásában.
Az OSZ azt kéri a Kormánytól, hogy a betegellátás stabilitásának megőrzése érdekében mihamarabb tűzze napirendre az egészségügyi intézmények lejárt adósságainak rendezését, és ehhez biztosítsa a szükséges forrásokat.
Forrás: Orvostechnikai Szövetség, 2022. október 25.
Megerősítette a pénzügyminisztérium, hogy október végéig teljes kifizetési stopot rendelt el a kormány
2022.09.28Megjelent egy úgynevezett „2000-es” kormányhatározat arról, hogy a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség. Megijedni azért nagyon nem érdemes, nem olyan rossz az állam likviditási helyzete, hogy pénzügyi okai lennének a költekezés blokkolásának. Forrásaink szerint inkább arról van szó, hogy Orbán Viktor rendet szeretne vágni, mert úgy érzi: a májusban elhatározott kormányzati kiadáscsökkentést elszabotálják.
Van a magyar szabályozásban egy furcsa műfaj, ezek a 2000-es határozatok, amelyek ugyan nem titkosak, vagyis nem tartalmaznak minősített adatokat, de a kormány mégis úgy gondolja, hogy jobb őket nem kirakni a nyilvánosság elé, vagyis nem kerülnek be a Magyar Közlönybe.
Ezek sorába illeszkedik a 2257/2022-es határozat, amelynek különös tartalma arról szól, hogy
október végéig a központi költségvetés kifizetéseit a miniszterelnök blokkolja.
Mint hallottuk, előbb egy olyan pletyka terjedt el, hogy a tárcák gazdasági vezetőit hívták össze, és szóban tájékoztatták a tervezett intézkedésről, de azóta biztosan megkapták a minisztériumok a nevezett határozatot is.
Vannak kivételek
Egy ilyen kifizetési stop azt jelenti, hogy a kormány „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása miatt” október 31-ig a felügyelete alá tartozó szerveknél kifizetési tilalmat rendelt el.
Úgy tudjuk, hogy négy tétel jelent kivételt:
önkormányzatok és egyéb szervek gyermekjóléti, egészségügyi, köznevelési terheinek finanszírozása;
bérek és más személyi juttatások;
nemzetközi szerződésekhez, vagy más jogszabályokhoz kötött kiadások;
a 2014-2020-as uniós programok esedékes kifizetései.
Ezen kívül bizonyos esetekben az államháztartásért felelős miniszter, vagy a miniszterelnök engedélyezhet kifizetéseket, de alapesetben most nincsenek tanácsadói kifizetések, nem lehet rendezni a külsős takarítók, biztonsági cégek számláit, nincsenek üdítőital, vagy kávébeszerzések, papír viszont esetleg igen, ha a hivatal bizonyítani tudja, hogy a közfeladat ellátásához alapvetően szükséges beszerzésről van szó.
Hogy ezek a kivételek összességében hogyan értékelhetők: soknak vagy kevésnek, nem tudjuk, hiszen vélhetően minden kiadás jogszabályhoz kötött, jogi megállapodásokon alapul, de az is biztos, hogy tényleg megfognak ilyenkor pénzkiáramlásokat a tárcáknál. Azt pedig, hogy betartják-e a szervek a kifizetési tilalmat, folyamatosan ellenőrzi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.
Frissítés 21:30-kor: A Pénzügyminisztérium később az ATV-nek hivatalosan is megerősítette a kifzetési stopot. „A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél, amellyel a szankciós energiaválságra válaszol. Szankciós felárakat kell fizetni a földgázért és a villamos energiáért, ezért amíg a szankciók életben vannak, addig a kormány takarékos gazdálkodást folytat” – indokolták a döntést.
Baj van a gazdaságban, de itt nem erről szól
A határozatot sokféleképpen lehet értelmezni. Mi is megpróbáltuk, neves államigazgatási szakemberek háttérsegítségével. Felmerült egy jogi vagy morális kérdés is:
egyáltalán lehet-e felelős beosztásban egy fizetési kötelezettséget nem teljesíteni, lehet-e erre egy másik felelős beosztásból utasítást adni?
Ugyanakkor ha ezen túllendülünk, jön a következő kérdés: egyáltalán min segít ez az intézkedés? Még ha az év végén lenne, akkor lehetne azt mondani, hogy pénzforgalmi szemléletben módosíthatja az adott évi hiányt, de egyrészt ez eleve nem egy fontos mutató, ráadásul csak október 31-ig van határidő.
Van hatása, így október végén nagyobb lesz a Kincstári Egységes Számla egyenlege, mint enélkül, de utána majd gyorsabban is fog leapadni.
Az államháztartás likviditási nehézségére is gondolhatnánk, de valójában nincs likviditási probléma. A költségvetési egyensúllyal, a folyó fizetési mérleggel és a külkereskedelmi mérleggel vannak gazdasági gondok, de a forintfinanszírozás és a likviditás fenntartása nem jelent semmilyen nehézséget.
Igaz, mivel éppen szeptember 29-től jelentősen változnak egyes lakossági állampapírok kamatai, vagyis az Államadósság Kezelő Központ kedvezőbb feltételekkel csalogatja a magyar lakossági megtakarítókat, biztos lesznek, akik erre gondolnak, és összekötik a két témát. De nem erről van szó.
Inkább ellenőrzés és nyomásgyakorlás lehet
Valójában a történet megértéséhez – vélik forrásaink – májusig kell visszamenni az időben. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentett egy gigantikus csomagot. A sokféle különadó (nem használnánk a fals extraprofitadó kifejezést, ja, mégis használtuk) elhomályosította, de ott volt szó érdemi állami vállalásokról is, beruházás-visszafogásról, kiadáscsökkentésről is.
Csak éppen a zárolások hiába fogalmaznak meg mindenféle spórolást, hiába voltak erre fejezetenként keretszámok, nem biztos, hogy ezek a megfelelő ütemben meg is valósultak.
Vagyis forrásaink szerint alighanem arról van szó, hogy a Nagy Márton által bejelentett kiadáscsökkentéseket kell most ellenőrizni. Ez tehát valami erős nyomásgyakorlás, vagy finomabban megfogalmazva emlékeztető lehet – véli egy beszélgetőpartnerünk.
És itt egy pillanatra utaljunk egy másik (amolyan szervezetfejlesztési) gondolatra is.
A végtelen centralizáció egy ponton mindig átfordul decentralizációba.
Mit jelent ez? Ha mindent Orbán Viktor ellenőriz, és nem például egy államtitkár vagy egy osztályvezető, akkor alul nagyon „elszabadulhatnak a hajóágyúk”.
Vagyis összefoglalva a véleményeket, májusban a kormány megtakarításokat fogalmazott meg a beruházási költségeken és a folyó kiadásokon.
„Most meg kell nézni, hogy ki mit vállalt, és ki mit teljesített.”
Ennek a rendcsinálásnak az eszköze ez a rendkívüli, ráadásul nem is transzparens intézkedés.
Forrás: telex.hu, 2022. szeptember 28. - Brückner Gergely
Mit lehet tudni az egészségügyi rendszer fejlesztésének terveiről?
2022.09.02Év végéig marad az átlagfinanszírozás, gyors kódkiigazításra számíthatnak az intézmények, a járóbeteg-szakellátók államosítása pedig azt szolgálja, hogy mindenütt hasonló minőségű ellátási portfóliót találjanak a betegek – tudta meg a MedicalOnline.
Mit kell tudni az egészségügyi rendszer fejlesztéséről? címmel tartott beszélgetést a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, Takács Péter a Semmelweis Egyetem nemzetközi nyári egyetemén, amelyet negyedik alkalommal rendeztek meg. Az államtitkár a közönség és néhány meghívott újságíró (lapunk nem volt közöttük) jelenlétében részletesen beszélt a kitűzött célok elérését szolgáló eszközökről.
A MedicalOnline információi szerint az államtitkárságon már elkészült az a – mellékletekkel együtt – mintegy 300 oldalas stratégia-tervezet, amelyet még szeptemberben a kormány elé terjeszt az ágazatért felelős minisztérium. Az előkészítő anyag tartalmazza az új finanszírozási szabálykönyvet is.
Az SE rendezvényéről szóló MTI tudósítás szerint az államtitkár beszélt a kórházfinanszírozásról is, ám részletekről a tudósító nem ír.
A MedicalOnline ugyanakkor úgy tudja, a tervek szerint januártól új finanszírozási rendszert vezetnének be – amennyiben a parlament ősszel elfogadja az azt megalapozó csomagot –, addig fenntartják az átlagfinanszírozást.
Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója egy korábbi konferencián azt ígérte, hogy dotálják azokat a kórházakat, amelyek az átlagfinanszírozás mellett is túlteljesítettek a Covid-időszakban, és lapunk úgy értesült, hogy az alapkezelő valóban be is adott egy erről szóló javaslatot a minisztériumnak, azonban erről döntés még nem született.
Az egészségügyért felelős államtitkár ugyancsak nyár elején beszélt arról, hogy leporolnak már lezárult uniós projekteket. Ezek közé tartozikaz egészségügy megújításának módszertanáról szóló, 2015-ben lezárt anyag, amelynek számos eredményterméke, így például az egységes kontrolling kézikönyv. Mint megtudtuk, az államtitkárság álláspontja szerint az osztályos kontrolling adatok alkalmasak arra, hogy azok alapján gyors kódkiigazítást alkalmazzanak. Például az ország sebészeti osztályainak adatait összevetve kiderül, hogy 100 ezer forint bevételt hány forint ráfordítással ér el egy-egy ellátó hely. A különbség rámutat, hogy hány százalékkal kell emelni a sebészeti jellegű HBCS-ket, amelyeket ennek alapján változtatnának meg. A tervek szerint később – 2-3 év távlatában – áttérnének majd egy bekerülési költséggyűjtésen alapuló, esetszintű kontrolling elemeket tartalmazó kódkarbantartásra.
A Covid 3. és 4. hulláma során létrehozott megyei irányító egységek felállítása nyomán a helyi ellátási eseményekhez és igényekhez adaptálódó fekvőbetegellátó-hálózat alakult ki, igazolva, hogy a közigazgatási irányítási modell működőképes, így ez az irány a jövőben is megmarad.
Egyensúlyban kellene tartani a béreket
Az államtitkárság álláspontja szerint a mostani, széttöredezett egészségügyi rendszer mesterséges munkaerőhiányt generál, ami rendkívül munkaerő-igényes struktúrát eredményez. Bár azt az ágazat vezetői megszólalásaikban maguk is elismerik, hogy a szakdolgozó-hiány a legégetőbb probléma, de elsősorban a munkaterhelésen változtatnának, ahogyan azon is, hogy ne nyíljon tovább a bérolló az orvosi és szakdolgozói fizetések között. 2016-ban a középfokú végzettséggel rendelkező ápolók bére mintegy egyharmada, a diplomásoké pedig 50-60 százaléka volt az orvosi fizetéseknek, ezt a bérarányt tartanák megfelelőnek hosszú távon, és azt, hogy az orvosi és szakdolgozói bérek együtt mozogjanak az ágazatban.
Mint az a MOK egy korábbi közleményéből kiderült, Takács Péter terveivel ellentétben a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálás egyelőre elmarad az egészségügyben. Úgy tudjuk, a kamara színvonalas szakmai anyagot állított össze az államtitkárság részére aszemélyes teljesítményértékeléshez, ugyanakkor az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és az Egészségügyi Szakmai Kollégium érintett tagozatai megkezdték az egyes osztályok minőségi indikátorainak kidolgozását. Lapunknak korábban a NEAK főigazgatója már beszélt erről, úgy tűnik, most az államtitkárság is arra törekszik, hogy megjelenjen a rendszerben egy olyan finanszírozási ösztönző, amely díjazza a jobban teljesítő osztályokat.
Ezért államosítanának
Az államtitkár közölte, hogy vizsgálják a szakrendelők állami tulajdonba vételének a lehetőségét, de ez még csupán korai szakaszban jár – írja az MTI az SE nyári egyetemén elhangzottak nyomán. Takács Péter már a nyár elején bejelentette, hogy államosítják a heti 100 óránál nagyobb ellátási idővel rendelkező szakrendelőket, ami gyakorlatilag az összes kistérségi önkormányzati járóbeteg-ellátó.Lapunk úgy tudja, hogy az államosítás jogszabályi előkészítése még valóban nem kezdődött el.A döntés célja, hogy a mostani, inhomogén rendszer helyett mindenütt hasonló minőségű ellátási portfóliót hozzanak létre, ugyanis úgy látják, hogy a helyi önkormányzati fejlesztésekkel nagyon pazarló erőforrás-allokációk jöttek létre, mert nagyrészt a települési önkormányzatok adóerejétől függ a lakosság hozzáférése és az ellátások minősége.
Az OKFŐ-ben egyébként már általánosságban is folyik annak felülvizsgálata, hogy melyek azok a területek az országban, ahol drága technológiákat telepítettek úgy, hogy azok kihasználásához nincs meg a megfelelő esetszám, és ebben a körben akár átcsoportosítás is várható.
A járási egészségközpontokban az efi-k, a praxisok és a védőnők
Az államtitkár az SE rendezvényén kiemelte a prevenciós szemlélet erősítését, az egészségfejlesztési irodák feladatkör-bővítését – szól az MTI tudósítása.
Az egészségfejlesztési irodák (efi) helye és szerepe tíz évvel a felállításuk után is tisztázatlan az ellátórendszerben, ráadásul nem volt túl sikeres az a célkitűzés, hogy szorosan működjenek együtt a háziorvosokkal. Mivel az államtitkárság az ellátásszervezés legkisebb egységeként tekint a járásokra, ezért itt kötik majd össze a szakellátás alsó szintjeit az alapellátással és az egészségfejlesztési irodákkal. A járási egészségközpontokban együtt dolgozik majd a háziorvosi kollegiális vezető, a vezető védőnő és az efi vezetője, így „összezárnak” minden olyan szereplőt, akiknek a prevencióban és a lakosság egészségének megőrzésében szerepe van. A tervek között szerepel az is, hogy az efi-k külön prevenciós szakmakódot is kaphatnak, így elszámolhatóvá válik a tevékenységük. Az irodáknak sokkal erősebb szakmai étlapot kínálnak majd annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a tevékenységük, nagyobb hangsúlyt helyezve a prevencióra.
Napirenden van a háziorvosi körzetek átszabása is. Az ugyanazon orvos által (helyettesítéssel) ellátott körzeteket egyesítenék, egyúttal erősen emelve a degressziós sávot a kártyapénzben. Így az orvos praxisjoga nem sérül, viszont nincs szükség 6600 körzetre, amit a népességszám sem indokol.
Folyik a háziorvosi informatikai rendszer átszabása is, amelynek célja, hogy egyértelműen ellenőrizhető legyen, mi történt a beteggel. Így objektíven követhető majd a teljesítmény, ami az szakpolitika tervei szerint sokkal nagyobb teret kap majd a háziorvosi finanszírozásban.
Szakterületenként határozzák majd meg, melyek azok a most csak szakrendelőben elvégezhető feladatok, amelyeket átvehetnek a háziorvosok, ezzel biztosítva a definitív ellátást a praxisokban. Lapunk úgy tudja, erre a feladatra az orvosi kamarát kérte fel az államtitkárság, amelytől kapacitások felszabadítását is remélik a szakellátásban.
Változások a háttérintézményekben
A MedicalOnline úgy értesült, egyelőre nem várhatóak személycserék a háttérintézményekben (NNK, NEAK, OGYEI, etc), és bár a szakmai kollégium szerkezetében sem terveznek változásokat, Kollár Lajos – aki korábban Kásler Miklós EMMI-miniszter főtanácsadója, majd később a szakmai kollégium vezetője volt – lemondása nyomán új kollégiumi elnök kinevezésére lehet számítani.
Takács Péter egyébként még májusban, a Magyar Orvosi Kamara I. Konferenciáján tett ígéretet arra, hogy az általa összeállított stratégiát még azt megelőzően láthatják és véleményezhetik a szakmai szervezetek, mielőtt az a kabinet asztalára kerül. Bár akkor a szakpolitikus úgy tervezte, hogy nyár közepére összeáll a stratégia tervezete, végül a szakmai szervezetektől kapott számos javaslat nyomán egy sokkal bővebb anyagról kell majd dönteni a kormánynak.
Lapunk információi szerint a stratégiát egyelőre nem kapták meg véleményezésre az érintettek.
Forrás: medicalonline.hu, 2022. szeptember 2. - Tarcza Orsolya
Ősszel újabb nehézségek várnak az egészségügyre
2022.08.30Megközelítőleg 35 milliárd forinttal tartoznak a kórházak a beszállítóiknak, a bizonytalan bevételi források miatt a cégek versenyképessége is sérül. Az Orvostechnikai Szövetség szerint az őszi hónapokban tovább nőhet a tartozásállomány és elérheti az 50 milliárd forintot is, ezért szerencsésebb lenne, ha az intézmények a szokásos év végi kórházkonszolidáció helyett inkább negyedévente fizetnének.
Kevésbé fájna a feje annak a négyezer kórházi beszállítónak, akik a járó-és fekvőbetegellátás számára biztosítják az orvosi eszközöket, műtéti felszereléseket, ha nem évente egyszer, hanem negyedévente rendeznék a számláik végösszegét - mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az Orvostechnika Szövetség főtitkára. Az egészségügyben évek óta bevett szokás, hogy a kórházi eszközbeszállítókat év végén egy úgynevezett kórházkonszolidáció keretében fizetik ki.
Úgy nőtt a kórházi adósság négymilliárdot, hogy nem sok minden történt a nyáron.
Hiszen már most is a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint a kórházak július végi lejárt adóssága meghaladta a 29 milliárd forintot, a június végi 24,9 milliárd forint után - mondta a beszállítók érdekeit képviselő szakember.
Kiemelte: a nyári időszakban jellemzően sürgősségi betegellátás zajlik az egészségügyben, az elektív (előre tervezett) műtétek a szabadságok miatt inkább az őszi hónapokra csúsznak. A bizonytalan bevételi források miatt a vállalkozások versenyképessége is sérül, nem tudnak kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni - tette hozzá a főtitkár.
A négy orvosegyetem lejárt számláival együtt az összes tartozásállomány már eléri a 35 milliárd forint is.
A szakember példaként említette a Szegedi Tudományegyetemet, melynek a 30 nap alatti tartozása jelentősen 600 millió forinttal nőtt, az okok egyelőre nem ismertek.
Rásky László szerint idén ugyan nem állnak olyan rosszul az intézmények, mint tavaly ilyenkor, amikor július végén már 46 milliárd forint körüli adósságot görgettek maguk előtt a betegellátók, de akkor még egy kicsivel több volt a covidos beteg, aki kórházi ellátásra szorult.
Pörögnek a szemműtétek
Egyetlen területen, a szemészeti ellátásban nem csökkent a megrendelt eszközök aránya- mondta Rásky László. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista adatai szerint jelenleg is 18 ezernél is többen várnak szürkehályog-műtétre, tavaly decemberben 17 ezer várakozó volt a nyilvánosan elérhető listákon. A műtéti beavatkozásra a medián várakozási idő a megelőző hat hónapban negyven nap volt. A legtöbben, kétezernél is több beteg a Honvédkórházban vannak előjegyezve, de 1500-an várnak Nyíregyházán is a szemműtétre.
Begyűrűzött az infláció
A szakember szerint a júliusi emelkedés hátterében egyértelműen már az inflációs hatás áll, drágultak az élelmiszerek, emelkedett a szolgáltatások ára, mint például a takarítás vagy a szállítás költsége is - sorolta a a főtitkár. Kérdésre válaszolva megjegyezte, a következő hónapokban sem várják az adósságnövekedés dinamikájának csökkenését,
így november végére elérheti a kórházak adóssága az 50 milliárd forintot is.
Éppen ezért mihamarabbi adósságrendezést sürget az Orvostechnikai Szövetség (OSZ). Rásky László felhívta a figyelmet arra, hogy az ország gazdasági teljesítménye lehetővé, az egészségügyi intézmények finanszírozási hiányosságai a várható költségnövekedések pedig szükségessé teszik, hogy már ősszel rendezzék a kifizetetlen számlákat.
Példaként elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei év második negyedévében 6,5 százalék volt a GDP növekedése, a Pénzügyminisztérium adatai szerint ezzel az adattal Magyarország dobogós az Európai Unióban.
A következő hónapokban a kórházakat extrém módon terheli majd az energiaárak emelkedése, amelynek finanszírozásához Rásky László szerint nem rendelkeznek elegendő forrással.
Állami segítséget várnak a szakrendelők a gáz- és villanyszámlák emelkedése miatt - erről pedig Pásztélyi Zsolt a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke beszélt korábban. A rendelők legnagyobb, nagyjából 80–85 százalékot kitevő költségelemei a bérek és a vállalkozói díjak kifizetése. A fennmaradó 15-20 százalékot érinti az infláció, azon belül is kiemelkedően az energiaárak drágulása.
A szakemberek szerint olyan finanszírozási döntésekre van szükség az egészségügyben, amelyek meggátolják a betegellátó intézményekben az adósságok további halmozódását.
Forrás: napi.hu, 2022. augusztus 30. - Koncsek Rita
Az Orvostechnikai Szövetség közleménye
2022.08.25Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) felhívja Magyarország Kormánya figyelmét arra, hogy hazánk gazdasági teljesítménye lehetővé, az egészségügyi intézmények finanszírozási hiányosságai valamint várható költségnövekedései pedig szükségessé teszik a mihamarabbi adósságrendezést.
Forrás: MTI-OS, 2022. augusztus 25.
Elfogadta a parlament a 2023-as költségvetést
2022.07.19Egészségügyre 2670 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ebből 2254 milliárd forint gyógyító-megelőző ellátásra.
Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 54 ellenszavazat mellett elfogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését kedden. A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.
Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi ismertetése szerint a kormány számol az ukrajnai háború elhúzódásával, amely válságot hozhat, számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a határozathozatal előtt elmondta, hogy a tanács szerint az egységes költségvetési javaslatban a módosítások a tervezett pénzforgalmi hányt nem változtatják meg, így az államadósság összege és az eredményszemléletű hiány sem változik. Hozzátette: az alaptörvény követelménye teljesül.
A kormány ígérete szerint a büdzsé forrásait a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, valamint arra fordítják majd, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot.
A kabinet ugyancsak meg kívánja őrizni az ország stabilitását és tovább javítaná az egyensúlyi mutatókat, ezért továbbra is fegyelmezett költségvetési politikát követ.
Az államháztartás központi alrendszerének kiadása jövőre 33 ezer 426 milliárd forint, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forint lesz. A hiány eszerint 2352 milliárd forint lesz. A kormány a jövő év végére a GDP 73,8 százalékára vinné le az államadósságot, ami az idei év végén várhatóan a bruttó hazai termék 76,1 százaléka lesz.
A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre. Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére. A két alap finanszírozásához a kormány olyan ágazatokból várja el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban magas profitot értek el. Ezt jelenti az erre a profitra kivetett különadó intézménye.
A hazai működési költségvetésnek mind a bevétele, mind a kiadása 27 ezer 017 milliárd forint lesz, míg a hazai felhalmozási költségvetés kiadása 3000,5 milliárd, bevétele 1999,3 milliárd.
Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási oldalán 3 ezer 407 milliárd forinttal, míg bevételi oldalán 2 ezer 057 milliárd forinttal számol a kormány, a hiánycél itt 1350 milliárd forint.
Családtámogatásokra 2023-ban 3230 milliárd forint áll majd rendelkezésre, 453 milliárd forinttal több, mint idén. Ebből 370 milliárd forint jut a családokat érintő adó- és járulékkedvezmények fenntartására, a családi adózásra és a legalább négy gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó-mentességére, valamint az első házasok kedvezményére.
A 25 év alattiak szja-mentességére 155 milliárd forintot fordít a kormányzat, míg 490 milliárd forintot meghaladó összeg lesz az otthonteremtési program kerete.
Tovább növekszik az ápolási és a gyermekek otthongondozási díja.
A nyugellátásokra jövőre közel 4900 milliárd forint jut. Megmarad a teljes havi tizenharmadik havi nyugdíj, a járadékok pedig az inflációnak megfelelően növekednek. Fennmarad a nyugdíjprémium is, amelyre 25 milliárd forint áll rendelkezésre a céltartalékban.
Védelmi kiadásokra 1375 milliárd forint áll rendelkezésre, a rendvédelmi kiadások pedig közel 1013 milliárd forintot tesznek majd ki.
Egészségügyre 2670 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ebből 2254 milliárd forint gyógyító-megelőző ellátásra. Oktatásra mintegy 2371 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.
A költségvetés a két uniós ciklus programjait tekintve összességében 3400 milliárd forint kifizetésével és több mint 2000 milliárd forint uniós bevétel beérkezésével számol. Magyarország pedig 604 milliárd forinttal járul hozzá az unió költségvetéséhez.
Az önkormányzatok működésének támogatására mintegy 976 milliárd forint szerepel a büdzsében, az ideinél 102 milliárd forinttal magasabb, az önkormányzati rendszer teljes gazdálkodási kerete pedig négyezer milliárd forint. Folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program is.
Megszavazták a jövő évi büdzsét megalapozó törvénycsomagot is
Hetvenkilenc jogszabályt módosít a 2023-as büdzsé megalapozását tartalmazó törvénycsomag, amelyet kedden 134 igen szavazattal, 55 nem ellenében fogadott el a Ház.
A jogszabály célja, hogy növekedési pályán tartsa a gazdaságot és megvédje a magyar családokat. Ezért törvényi szinten is megalapozza a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap államháztartási és költségvetés-szerkezeti szabályrendszerét.
A gazdasági növekedés védelme érdekében változnak az államháztartási, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes rendelkezései. Létrejön a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, bővülnek az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank hitelezési lehetőségei. A jogszabály a kormánymegbízott elnevezést főispánra változtatja.
Jövőre valamennyi pénzügyi lízing adósságot keletkeztető ügyletnek minősül majd. Változik az államháztartás önkormányzati alrendszerének adatszolgáltatása, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek járó illetmények megállapításának szabálya. A jogszabály ugyanakkor korlátozást tartalmaz az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőinek juttatására abban az esetben, ha az önkormányzatnak uniós vagy költségvetési visszafizetési kötelezettsége áll fenn.
Több ponton változnak az adózási szabályok is, például a cégautóadók esetében, egyszerűsödnek a 25 év alattiak adómentességét érintő szabályok.
Ugyancsak változik a társasági adózásban a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámolóárak, azaz a transzferár adatszolgáltatási kötelezettsége az adóelkerülés lehetőségének csökkentése érdekében. Emellett azonossá válik egy magyar társaság és egy külföldi vállalkozás belföldi fióktelepének adózása, mert mindkettő kötelezetté válik innovációs járulék fizetésére.
Szűkül azon esetek köre, amikor a vámhatóság mérlegelés nélkül fix mértékű vámigazgatási bírságot szabhat ki. Egyértelművé válnak a vagyonelkobzás szabályai, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt pedig a jövőben elnök vezeti, és munkáját elnökhelyettesek segítik. Emellett változnak a civil szervezetek pályázati szabályai is.
Létrejön a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács. A kiemelt térségi fejlesztési tanács tagja a főpolgármester és egy fővárosi közgyűlési tag, Érd, mint a terület egyetlen megyei jogú városának delegáltja, az uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője, a kormányzati stratégiák kidolgozásáért felelős miniszter képviselője, a területrendezésért, az egészségügyért, a szociálpolitikáért, a köznevelésért, a közlekedésért, valamint a nemzeti közműszolgáltatásokért felelős miniszter képviselője, illetve a területfejlesztési törvény által a térségi fejlesztési tanács tagjaiként meghatározott képviselők.
Jövőre, ha egy település bármilyen okból nem képes fenntartani a helyi közösségi közlekedést, akkor az önkormányzat kezdeményezésére a közlekedésért felelős miniszter legfeljebb két évre úgynevezett végső menedékes szolgáltatót jelöl ki.
Számos hatáskör kerül továbbá az országos közlekedésszervezőhöz: a többi között a közszolgáltató kiválasztása, a tendereztetés vagy az elektronikus jegyrendszer és az utastájékoztató rendszer fejlesztési projektjei. A vasúti pályaműködtetéssel kapcsolatos feladatokat is az országos közlekedésszervező hatáskörébe helyezik.
A komp- és révszolgáltatás miniszteri rendelettel a helyi önkormányzattól kormányzati körbe vonható lesz.
Számos győri sportingatlan kerül a ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Kft. vagyonkezelésébe és üzemeltetésébe.
A jövőben az, aki részt vesz a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök személyvédelemmel történő közszereplésén, ezzel hallgatólagosan hozzájárul ahhoz, hogy róla kép- és hangfelvétel készüljön.
Forrás: medicalonline.hu, 2022. július 19. - MTI
Velkey György a Magyar Kórházszövetség új elnöke
2022.06.02A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója már korábbanis betöltötte ezt a tisztséget, amelyben most Ficzere Andreát váltja.
Dr. Velkey Györgyöt, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját választották meg a Magyar Kórházszövetség elnökévé a siófoki kongresszus tisztújító közgyűlésén szerdán - adta hírül a kórház Fb-oldala. Az új elnök Ficzere Andreát váltja a vezetői poszton, s az elmúlt három évben alelnöke volt a szervezetnek.
A gyermekgyógyász, gyermek-aneszteziológiai és intenzívterápiás szakorvos, egészségügyi szakmenedzser végzettségű Velkey számára nem új a feladat, hiszen az elnöki tisztségre már korábban is, 2013 és 2016 között is megválasztották.
Velkey György 1961-ben született Miskolcon, 1986-ban végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1996 óta dolgozoik Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában, 2003 óta az intézmény főigazgatója.
Számos kitüntetés birtokosa: Zugló díszpolgára, Szent Adalbert, Schoepf-Merei és Varga László emlékérem, a Semmelweis és Szent Kristóf díj, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovag- és Tisztikeresztjének tulajdonosa.
Frissítés: az MKSZ közleménye a távirati irodának
Az MKSZ csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Velkey György munkáját a korábbi elnök, Ficzere Andrea, az Uzsoki utcai kórház, valamint Nagy Lajos, a szombathelyi Markusovszky oktatókórház főigazgatója elnökhelyettesként segítik. Közleményükben azt írták: az elmúlt három évben a kormány gyors és hatékony irányításával az egészségügy szereplői sikeresen legyőzték a járványt, ez a "heroikus küzdelem" azonban új problémákat is felszínre hozott.
A visszatérő betegpanaszok között szerepel, hogy nehezen tájékozódnak a rendszerben, sokat kell várni a vizsgálatokra és a műtétekre, az őket ellátó kevés ápoló elkeseredett. Jelezték: az egészségügyben dolgozók az elmúlt két és fél év gyors alkalmazkodást és önfeláldozást igénylő munkájában elfáradtak, sokan kiégtek. A hátrányos helyzetű térségekben az alapellátás meggyengült, és a kórházakban is kevés az orvos. A kemény, nyílt piaci versenyben az intézmények nem képesek megtartani gazdasági és műszaki dolgozóikat sem.
A hálapénz megszüntetése átláthatóbbá és etikusabbá tette a kórházi viszonyokat - írták, hozzátéve: sajnos azonban a legális anyagi érdekeltségi rendszer kidolgozásának hiánya és a rögzített összegű, teljesítményt és minőséget nem értékelő intézményi finanszírozás miatt a több és jobb munkát orvosi és kórházi szinten sem díjazza a rendszer.
A súlyos betegeket ellátó kórházak pénze az infláció- és árfolyamkövetés hiányában kevés a gyógyszerekre, műszerekre, kötszerekre és a rezsire. Az egészségügy irányítása az elmúlt években több minisztériumból történt, és a kórházak vezetési szerkezetének átalakítása is megkezdődött, ezért bizonytalanok lettek azigazodási pontok - írták.
A Magyar Kórházszövetség készséggel megosztja tapasztalatait a döntéshozókkal az átalakítási és fejlesztési elképzelésekről, az irányítási rendszerről, az egészségpolitikai tervekről - olvasható közleményükben.
Forrás: weborvos.hu, 2022. június 2.
Olyan előterjesztés nem kerül a kormány elé, amivel a szakma nem ért egyet...
2022.05.27Nyár közepéig készülünk el javaslatainkkal, amelyeket a szakmával történő egyeztetést követően terjesztünk a kormány elé – ígérte a Magyar Orvosi Kamara I. Kongresszusán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.
Takács Péter, szerdán kinevezett egészségügyért felelős államtitkár, aki szakmai közönség előtt elsőként a Magyar Orvosi Kamara I. Kongresszusán szólalt fel pénteken.
Úgy érzem, hazajöttem, közvetlen és jó munkakapcsolatunk van a kamarával – nyitotta rövid előadását a szakpolitikus, aki azt is elárulta, múlt héten pénteken délután tudta meg, hogy ő lesz az ágazat vezetője.
Az ágazat operatív irányítása az OKFŐ-nél marad, az a stratégiaalkotás pedig a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárságán folyik majd – ismertette a terveket. Ígérete szerint nyár közepére készülnek el az ágazati stratégiát illető tervekkel, amelyek csak a kamarákkal és szakmai szervezetekkel történő egyeztetés után kerülnek majd a kormány elé:
„Olyan anyag nem kerülhet a kabinet elé, amit a szakmával nem egyeztettünk” – hangsúlyozta.
Nem lenne nagyobb súlya egy önálló egészségügyi minisztériumnak sem – mondta Takács Péter, aki hangsúlyozta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter meglehetősen erős érdekérvényesítő képességgel rendelkezik a kormányban. Elárulta azt is, hogy az elmúlt években elleshette a minisztertől a logikus és következetes vezetés módszerét, ugyanakkor úgy vélte, az ágazattal kapcsolatos döntések 85 százalékát meg lehet hozni a budapesti íróasztalok mellett is, 15 százalékban azonban elengedhetetlen, hogy azokról megkérdezzék a klinikai centrumok vezetőt, a kórház- és ápolási igazgatókat, valamint a háziorvosokat.
Számos, már megkezdett feladat folytatódik a jövőben, ezek finomhangolására számíthat az ágazat – ismertette a szakpolitikus, aki ígérte a Covid-időszakban meglehetősen gyorsan összeállított törvények és szabályok megnyitását és módosítását az elmúlt egy év tapasztalatai alapján.
A kamara mindig is megfogalmazta észrevételeit, kritikáit a döntésekkel kapcsolatban, de azt konstruktívan tette, és proaktívan vett részt a munkában – reflektált az államtitkár szavaira Kincses Gyula, a MOK elnöke.
Kritikus év az idei, amikor a MOK-nak nagyobb szerephez kell jutnia az ágazat jövőjének alakításában – fogalmazott a kongresszust megnyitó beszédében Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter, a köztestület korábbi elnöke, aki szerint a kamarának létre kell hoznia egy testületet, amely komplexitásában vizsgálja az egészségügyet, élve a most kínált lehetőségekkel.
Forrás: medicalonline.hu, 2022. május 27. - Tarcza Orsolya
Takács Péter lesz az egészségügyért felelős államtitkár
2022.05.20A MedicalOnline több forrásból megerősített információja szerint Takács Péter lesz az egészségügyért felelős államtitkár a területet felügyelő Belügyminisztériumban.
Takács Péter eddig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyetteseként dolgozott. Ezt megelőzően egy évig vezette az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelőt megbízott főigazgatóként. Az intézménynek korábban, 2015-2017 között finanszírozási osztályvezetője és járóbeteg-ellátási igazgatója is volt.
Az 1979-es, pápai születésű, orvos végzettségű szakember az államigazgatásban is gyakorlatot szerzett korábban. 2012 és 2015 között a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetben (GYEMSZI) egészségügyi szakreferensként, majd az intézmény jogutódjánál, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál (ÁEEK) orvosszakmai tanácsadóként és megbízott térségi igazgatójaként tevékenykedett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségpolitikai főosztályvezetője volt 2017 és 2019 között.
A leendő államtitkár már egészen ifjú korában, a Semmelweis Egyetemen is vállalt vezetői szerepet; a hallgatói önkormányzatot négy éven át irányította, a Magyar Rezidens Szövetséget pedig két esztendőn keresztül elnökölte. Tíz évig volt a Magyar Orvosi Kamara országos elnökségének tagja.
Az Emmi-ben végzett feladatairól korábban, a János kórház igazgatójaként a Hegyvidék című kerületi lapnak azt is elmondta: „másfél évig hozzám tartozott az egészségpolitikai kommunikáció, az általam vezetett főosztály lektorálta, vagy adta a szakmai választ a sajtómegkeresésekre”. Ugyanitt beszélt arról is, hogy a főosztály feladatkörében az alapellátástól a mentőszolgálaton és a sürgősségi ellátáson át a közegészségügyig, a népegészségügyi portfóliót is beleértve, az egészségügy szinte teljes spektrumának minisztériumi koordinációját végezte csapatával.
A négygyermekes családapa az interjúban úgy fogalmazott: „ahhoz, hogy az ember valahol megállja a helyét, kellő alázattal és elkötelezettséggel kell hozzáállnia a rá bízott feladathoz”.
Lapunk úgy tudja, hogy Pintér Sándor, mint egészségügyért is felelős miniszter számos más jelölt közül, hosszas mérlegelést követően választotta a Belügyminisztérium irányítása alatt álló OKFŐ helyettes vezetőjét az államtitkári pozícióra, amelyre múlt hét óta folyt a casting.
orrás: medicalonline.hu, 2022. május 20. - Tarcza Orsolya
Jótétemény vagy ballépés az egészségügyi informatika államosítása?
2022.05.13Nem profit-, hanem sikerorientált állami cégként alakult meg az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK), hogy „jót tegyen” a közfinanszírozott szereplőknek – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ám kiderült: az érintettekben meglehetősen sok a kétség.
Állami tulajdonban, de piaci szemlélettel, közszolgáltatóként látja el feladatait az ESZFK február 1-je óta, amely megalakulása pillanatától 30 közfinanszírozott kórházi partnernek nyújt szolgáltatásokat – mutatta be a nonprofit kft-t Szabó Bálint ügyvezető a XX. IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencián. A központ az Országos Kórházi Főigazgatóság informatikai főigazgató-helyettesének felügyelete alá tartozik, ezt a pozíciót ugyancsak Szabó Bálint tölti be.
A sikerorientált állami céget azért hozták létre, hogy „jót tegyenek az állami szereplőknek” – fogalmazott az ügyvezető a csütörtöki, budapesti rendezvényen, ahol emlékeztetett arra a nemzetstratégiai jelentőségű tranzakcióra, amelynek során tavaly év végén a T-Systems Magyarország 5,5 milliárd eladta leányvállalatát, a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft.-t a magyar államnak.
Sokan már a cég felvásárlását is az ágazati informatika államosításának előkészületeként értékelték, így keveseket lepett meg az idén január 31-én megjelent, a központi egészséginformatikai szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, amely valóban ebbe az irányba mutatott. Az ágazati szereplők már korábban is megfogalmazták aggályaikat a kormányzat centralizálási törekvései miatt, a konferencia kerekasztal beszélgetésén úgy tűnt, a kétségeket azóta sem sikerült eloszlatni.
A farkas árnyéka már megjelent
Dermedten várjuk ennek az erős lépésnek a következményeit, hiszen az informatika alapvetően befolyásolja a kórházak működését, amelyben máig érzik az elmúlt évtized államosítási törekvéseiből eredő funkciózavarokat – ekként fogalmazott Velkey György, a Magyar Kórházszövetség alelnökeként, jelezve ugyanakkor, hogy mint egyházi fenntartású intézmény vezetője nem érintett, ezekre az ellátókra ugyanis nem terjed ki a kormányrendelet hatálya.
Időben kell farkast kiáltani, mert már látjuk az árnyékát – mondta Králik György, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) elnöke, az Orgware Kft. ügyvezető igazgatója, aki a bérszámfejtés centralizálása nyomán kialakult problémákat hozta rossz példaként. Emlékeztetett, hogy az a folyamat sem hozta meg a tőle remélt előnyöket. A Magyar Államkincstár adatokat nem szolgáltat (azokat továbbra is a kórházaktól kérik be), nem lett tervezhetőbb a béremelés, és az intézményeknél sem realizálódott megtakarítás, mert a korábban bérszámfejtést végző munkavállalókat az egyéb feladatok ellátása érdekében meg kellett tartani.
Az államosításnak az egészségügyi informatikában sincs értelme, nem lesz olcsóbb és nem lesz egyszerűbb a működés és működtetés – vélte az OSZ elnöke, hozzátéve azt is, hogy szakmai szervezetüket nem értesítették arról, hogy készül a rendelet, elmaradt a normakontroll, sem lehetőséget sem fórumot nem kaptak véleményük kifejtésére.
Nem bírnak el most egy újabb krízist
Az alkalmazásváltással kapcsolatos rossz tapasztalatairól számolt be a kerekasztal mellett Pásztélyi Zsolt, a Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. ügyvezetője, aki azt mondta, szinte képtelenség az adatok átvitelét hiba nélkül megvalósítani, így a váltással járó adatmigrációtól tartana a leginkább.
A medikai szoftvercsere krízismenedzsment – csatlakozott az előtte szólóhoz Velkey György, aki szerint a Covid-járvány és a jogállás-változtatás után nincs olyan állapotban az ellátórendszer, hogy egy újabb krízis kezelését végigvigye, így az új medikai szoftver bevezetését nem az elkövetkező hónapokra, évekre időzítené.
A központosítás elvi előnyei nem vihetőek át a gyakorlatba – figyelmeztetett Kocsis György, az Asseco Central Europe Magyarország Zrt. szolgáltatásmenedzsere is, aki szerint az ESZFK-ra és szoftverére versenytársként kell tekinteni, figyelve, tudja-e majd biztosítani a szolgáltatás rugalmasságát és színvonalát.
A még erősebb kontroll a cél?
Az egészségügyben alulról jövő az innováció, az orvos pillanatnyi döntése mozgatja a rendszert, ezért őt kell kiszolgálni informatikával. A rendvédelmi szemlélettel működő rendszer ezt megöli – hangzott el a konferencián. Ehhez csatlakozva Glasz Tibor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke arra emlékeztetett, a modernkori hadviselésben a hátország a legsebezhetőbb hely, ezt fedezte fel a kormányzat is, így nem lehet csodálkozni azon, hogy ott kíván beavatkozni. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a szakmaspecifikus szoftvereknek a helyi eljárásrendeket kell leképezniük, az implementációnak helyi szintem kell megtörténnie, ezért az informatikusnak szorosan együtt kell működnie az orvossal. Hozzátette még, hogy „a rendszer soha nem készül el”, folyamatos fejlesztésekre van szükség.
Jó néhányan próbáltak már rendet tenni az intézményekben, az erősebb kontroll pedig akár az informatikai rendszereken keresztül is megvalósítható. Az immár öt éve működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (eeszt) is azok a szolgáltatások fejlődtek, amelyek ezt a fajta kontrollt erősítik, a fejlesztések során kevéssé tartották szem előtt a szakmai igényeket – hangzott egy hozzászólás.
Kérdésként merült fel az is, hogy az új, állami szolgáltató milyen tartalmú szerződéseket köt majd az intézményekkel, az abban foglalt feltételeket tudja-e majd teljesíteni, és a felhasználó számon kérheti-e majd a működési zavarok miatt a szolgáltatót. Králik György ezen a ponton ismét a MÁK-ba bedarált bérszámfejtést hozta példaként, ahol nincs számon kérhetőség, se ügyfélszolgálat, reklamálni egyetlen központi e-mailcímen lehet, ahonnan vagy válaszolnak, vagy nem. A központi szerződések nem a kölcsönös bizalomról szólnak, az állam ebben a viszonyban hatóságként lép fel.
Forrás: medicalonline, 2022. május 13. - Tarcza Orsolya
MŰSZAKI TERMÉKEK CE JELÖLÉSE
2022.04.07
Amennyiben műszaki termékek, elektromos háztartási eszközök kereskedelmével, fejlesztésével vagy gyártásával foglalkozol, jó helyen jársz a SAASCO-nál. Product divíziónk igyekszik segítségedre lenni a termék teljes CE jelölési folyamata során!
Biztos találkoztál már a CE jelölésről szóló hírfoszlányokkal, vagy legalábbis láttad a jelölést egy konkurens terméken, esetleg van is már egy halvány sejtésed arról, hogy neked is lenne valamilyen dolgod ezzel kapcsolatban? Nem baj, hogy nem tudsz többet róla, vagy nem pontosan használod a CE tanúsítás, CE tanúsítvány, CE minősítés fogalmakat, hiszen nem is ez a dolgod!
A Te dolgod, hogy a vevőkhöz a számukra legkedvezőbb ár-érték aránnyal juttass el műszaki termékeket, vagy az, hogy minél egyedibb termékeket fejlessz ki! A jogszabályi követelmények megismerésében és teljesítésében pedig a SAASCO fog segíteni Neked!
Létrehoztunk egy honlapot, a ce-jeloles.hu-t, ahol általánosságban összefoglaltuk, milyen teendők várnak rád a CE jelöléssel kapcsolatban, valamint kigyűjtöttük a leggyakoribb fogalmak jelentését is.
Együttműködési megállapodást kötöttünk az ACE-szel (Megfelelőségértékelési Szakemberek Egyesületével), akiknek van egy zárt szakmai csoportja, ahol bárki - nem csak a tagok - szabadon felteheti a CE jelöléssel kapcsolatos kérdéseit, amikre az ACE igyekszik mihamarabb választ adni.
Egy szónak is száz a vége, amennyiben a Műszaki termékek EU-n belüli forgalmazásával kapcsolatban problémáid vagy gondjaid merülnének fel, mi azért vagyunk, hogy segítsünk ezek megoldásában!
Kíváncsi vagy, mi minden szükséges ahhoz, hogy elhelyezhesd a saját fejlesztésű vagy egy az EU-n kívülről származó műszaki terméken a CE jelölést? Biztosra akarsz menni, hogy kínai gyártó nem csak mintaként nyomta rá ezt a két betűt arra termékre, amit megvásárolsz tőle, majd az EU-n belül értékesítesz tovább?
Szeretnéd tudni, milyen lépésekből áll a műszaki termékek CE jelölésének folyamata, milyen dokumentumokat kell mindenféleképpen elkészítened vagy birtokolnod, mit kérhet rajtad számon a piacfelügyeleti hatóság?
Elkészítettük Neked Műszaki termékek CE jelölése című rövid kis tájékoztató videónkat, ahol nagyon lényegre törően, egyszerűen megfogalmazva bemutatjuk Neked a műszaki termékek CE jelölésének folyamatát, az egyes lépések főbb feladatait és a kapcsolódó dokumentációs követelményeket is.
Most azon gondolkozol, vajon mennyibe is fog Neked kerülni az, hogy egy átlásd a CE jelöléssel kapcsolatos feladatokat, a teendőidet, vagy legalább tisztába kerülj vele, hogy mik is azok a követelmények, amiket teljesítened kellene, hogy ne kapj büntetést egy esetleges hatósági ellenőrzés során?
2022.03.11
MSZ EN ISO 13857:2008szabvánnyal kapcsolatos változásokról lesz szó. Ez a szabvány 2022. 09. 03-ig van már csak érvényben. Ezt követeően az MSZ EN ISO 13857:2020 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes terek felső és alsó végtagokkal való elérésének megakadályozására/megelőzésére szabványtkell alkalmaznod, amelyet 2021. 03.02-án hirdettek ki. Az átmeneti időszakban Te dönthetsz, hogy melyiket alkalmazod.
Kattints >>> LETŐLTÉSREhogy megnézhesd Tájékoztató anyagunkat, amelyben összefoglaltuk Neked röviden a két szabvány közötti különbségeket!
forrás: SAASCO Kft.
Meghosszabbították az IVDR átmeneti időszakát
2022.02.15
Meghosszabbították az IVDR átmeneti időszakát
Hosszas lobbizás és a Covid19 világjárvány újabb hullámainak hatására az Európai Parlament és Tanács meghosszabbította az IVDR átmeneti időszakát. A január 25-én megjelent rendelet bevezetőjében kiemelték, hogy a Covid19-világjárvány és az ahhoz kapcsolódó népegészségügyi válság példátlan kihívást jelentett és jelent a mai napig a tagállamok számára, és óriási terhet ró a nemzeti hatóságokra, az egészségügyi intézményekre, az uniós polgárokra, a bejelentett szervezetekre és a gazdasági szereplőkre. A népegészségügyi válság olyan rendkívüli körülményeket idézett elő, amelyek jelentős többletforrásokat és a létfontosságú in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök fokozott rendelkezésre állását kívánják meg, amit az IVDR elfogadásakor nem lehetett észszerűen előre látni. Ezen rendkívüli körülmények jelentősen kihatnak az említett rendelet hatálya alá tartozó különböző területekre, így például a bejelentett szervezetek kijelölésére és munkájára, valamint az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök Unión belüli forgalomba hozatalára és forgalmazására.
A belső piac zavartalan működésének, valamint a közegészség és a betegbiztonság magas szintű védelmének szavatolása, továbbá a jogbiztonság biztosítása és az esetleges piaci zavarok elkerülése érdekében meg kell hosszabbítani az IVDR-ben megállapított átmeneti időszakokat a bejelentett szervezetek által a 98/79/EK irányelvvel összhangban kiadott tanúsítványok hatálya alá tartozó eszközök tekintetében.
A Lehetőségek és Kihívások 2022 Konferencián dr. Szerdi Kornél Úr (OGYÉI) előadásában egy kiváló táblázatban összefoglalta a különböző lehetséges kockázati osztály kombinációkhoz tartozó forgalomba hozatalra és forgalmazásra, illetve használatba vételre vonatkozó határidőket. Sajnos nem volt idő a konferencián a részletek bemutatására, ezért kiemeltünk néhány fontos elemet az átmeneti követelmények közül:
Az új IVDR rendelet szerint az „A” osztályú nem steril eszközök semmilyen haladékot nem kaptak. Ezen eszközök gyártóinak 2022. május 26-től kötelező az IVDR alkalmazása.
A korábbi IVDD irányelv és az új IVDR rendelet szerint is tanúsítás köteles eszközök esetén a forgalomba hozatalra vonatkozó határidőt ugyan 1 évvel 2025. május 26-ra meghosszabbították, de a forgalmazásra, illetve használatba vételre vonatkozó határidő nem változott, továbbra is 2025. május 26. Ez a forgalmazóknak nagyon fontos információ, hiszen ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a 2025. május 26-án még raktáron lévő IVDD szerint gyártott eszközöket meg kell semmisíteni, ezek értékét veszteségként le kell írni.
Az új fejlesztésű eszközökre sem vonatkozik semmilyen haladék. Tehát, ha a folyamatban lévő fejlesztések csak 2022. május 26. után zárulnak le, akkor már az IVDR szerinti megfelelőség-értékelési eljárást kell lefolytatni.
Az IVDR tulajdonképpen az MDR mintájára bevezette az „örökölt eszköz” (legacy device) kategóriát, de az MDR kapcsán is azt tapasztaljuk, hogy sokan nem veszik figyelembe az átmeneti rendelkezések egyik fontos kitételét: „e rendeletnek (IVDR) a forgalomba hozatal utáni felügyeletre, a piacfelügyeletre, a vigilanciára, valamint a gazdasági szereplők és az eszközök regisztrációjára vonatkozó követelményeit kell alkalmazni – a 98/79/EK irányelv (IVDD) megfelelő követelményei helyett…” Tehát minden gyártó számára kötelező 2022. május 26-ig elkészíteni és alkalmazni az IVDR PMS tevékenységre, vigilanciára és a regisztrációra vonatkozó eljárásait.
Forrás: SAASCO Kft.
Nyilatkozat az orvostechnikai eszközök forgalmazói regisztrációs kötelezettségéről
2022.02.02Az orvostechnikai és ápolási technikai eszközök regisztrációjával kapcsolatos, 2021. december 6-án közös beadványt jegyző Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ), a Mediklaszter és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ), továbbá a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) vezetői 2022. február 1-i megbeszélésükön értékelték a jelenlegi helyzetet.
Egyetértéssel nyugtáztuk, hogy az OGYÉI és a fenti szervezeteket képviselő Kamara közötti, a Kormány koordinációjával folytatott egyeztetéseken egyetértés született abban, hogy az orvostechnikai és ápolási technikai eszközök forgalmazóinak és a 4/2009. (III. 17.) EüM rendelettel, valamint a 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelettel érintett termékek Nemzeti Orvostechnikai Regiszterbe történő forgalmazói regisztrációjára 2022. február 18-ig nyitva álló határidő fél évvel, augusztus 18-ig meghosszabbításra kerül és erre vonatkozóan a normaszöveg-szintű jogszabály-módosítási javaslatot az OGYÉI megküldte a Kormány képviselőjének, az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak és a Kamarának.
Egyetértéssel nyugtáztuk, hogy az OGYÉI által a Kormány képviselőjének, az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak és a Kamarának megküldött normaszöveg-szintű jogszabálymódosítási javaslat kitér arra is, hogy „nem alkalmazható szankció azon gazdasági szereplővel szemben, aki (…) a 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 17. § (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettségének (…) 2022. augusztus 18-ig nem tesz eleget.”
A fenti szervezetek jó irányba történő módosítási kezdeményezésként értékelik azokat a javaslatokat is, amelyek a regisztrációs díjfizetési kötelezettség maximális összegének jelentős csökkentésére, valamint pl. a működési célú támogatásban részesülő gyógyszertárak díjfizetési mentességének megteremtésére irányulnak.
Mindezekkel együtt, továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy a rendelkezésünkre álló fél éves időszakban az orvostechnikai eszközök forgalmazóinak és az érintett termékek regisztrációjának adminisztrációs feltételeiről, valamint a regisztrációs díjakra vonatkozóan, a megkezdett tárgyalások a termék- és ellátásbiztonság, valamint a transzparencia szem előtt tartásával, a konszenzus megteremtése érdekében tovább folytatódjanak.
Budapest, 2022. február 1.
Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ)
Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ)
Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (Mediklaszter)
Orvostechnikai Szövetség (OSZ)
Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK)
Az Óbudai Egyetem is csatlakozott a MediKlaszterhez
2021.12.20Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az Óbudai Egyetem, képviselve Prof. Dr. Kovács Levente rektor által, valamint Dr. Steiner Arnold MediKlaszter elnöke és Tóth Zsolt a MediKlaszter főtitkára. A dokumentum szerint kölcsönösen segítik egymást innovációs és oktatási tevékenységekben, közös kutatás-fejlesztési projektek elindításában, a kormány hazai orvostechnológiai ipar fejlesztését célzó programjának sikeres megvalósításában. Közös cél: az egyetemi értékek megőrzése mellett nemzetközileg is versenyképes kutatások kezdeményezése, művelése az egészségipar és az orvosképzés területén, illetve az egyetemi tevékenység fejlesztése és népszerűsítése közös programokkal.
„Több kapcsolódási pontunk, és tervünk van a Klaszterrel hazai, és nemzetközi szinten is. Az egyik legfontosabb az orvostechnikai képzés elindítása az Óbudai Egyetemen. De nemcsak az oktatás, hanem a kutatás területén is komoly terveink vannak.” – mondta Prof. Dr Kovács Levente rektor.
A közös programok kiterjednek a magyar orvostechnikai iparág megismertetésére az egyetemi hallgatókkal, tanárokkal és gyárlátogatások lehetőségének biztosítására, együttműködésben a MediKlaszter tagvállalatokkal. A 15 éves fennállását ünneplő MediKlaszterben résztvevő tagok száma jelenleg 60, a cégek kivétel nélkül mikro-, kis-, és közepes vállalkozások (kkv). A tudományos intézetek száma az Óbudai Egyetem csatlakozásával ötre emelkedett, amelyek mind a magyar orvostechnikai ipar meghatározó szereplői.
Tóth Zsolt, a MediKlaszter főtitkára a Klaszter Menedzsment ügyvezető igazgatója elmondta: A MediKlaszter Államilag Akkreditált Innovációs Klaszter, a hazai medtech iparág meghatározóan hazai tulajdonú, tradicionális, ugyanakkor high-tech, innovatív, exportképes ágazat szakmai képviselője, meghatározóan kis-, közepes vállalkozások és egyetemek önkéntes szövetsége. A MediKlaszter tagjai mindannyian elismert, kiváló hazai iparági vállalkozások, innovatívak termékeik és szolgáltatásaik fejlesztései olyan lehetőséget kínálnak, amelyek akár a szabadalmaztathatóságig is elvihetők az egyetem közreműködésével. Egyúttal olyan iparági kormányzati elvárások is vannak a Klaszter felé, amelyekben az egyetemnek a jövőében komoly szerepe lehet. Dr. Steiner Arnold elnök elmondta a Klaszter vezetői felismerték, hogy tudás nélkül nincs innováció, marketing és értékesítés, ezért is találják igazoltnak, hogy kitűnő partnert találtak az Óbudai Egyetemben. A Klaszter vállalja, hogy segíti az Óbudai Egyetem oktatási munkáját, az orvostechnikai ipari folyamatok és a műszerek alkalmazásának felsőfokú oktatásával, különös figyelmet fordítva az innovációs tevékenységre, a szabványosításra, az engedélyeztetésre, a marketing területeit is jól ismerő egészségipari szakemberek képzése céljából „Medical Technology” témájú képzéseken. Indokolt esetben közös spin-off cégek alapítása is lehetséges.
Az egyetem és a Klaszter számára is rendkívül fontosak a hazai és nemzetközi pályázatokon való együttes részvétela közös érdeklődési körbe tartozó tudományos területekre eső projektek megvalósítása érdekében. A pályázatok lehetnek a magyar állam, vagy az Európai Unió és/vagy más hazai, vagy nemzetközi szervezetek, illetve szervek által kiírt lehetőségek, az elért eredményeket közös PR-kommunikációs tevékenységgel népszerűsítik.
Új szakmai irányelv segíti a döntést az egészségügyben
2021.11.23Az irányelvben foglaltak lehetővé teszik, hogy racionális és a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználását eredményező döntések szülessenek.
Új egészségügyi szakmai irányelv készült az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez és értékeléséhez. "Az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez és értékeléséhez" című szakmai irányelvet az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálásával az Egészségügyi Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan és Egészségügyi Informatika (nem-orvosi) és Minőségügyi Tagozat készítette - tudatta közleményben az Emmi.
Ahhoz, hogy a döntéshozók számára az egészség-gazdaságtani elemzések egységesen vizsgálhatóak legyenek, megfelelő módszertannal, szükséges minőségben, szakmai igényességgel készüljenek, az egészség-gazdaságtani elemzések egészség-gazdaságtani egészségügyi szakmai irányelveire van szükség.
Az utóbbi években megjelent egészségügyi technológiák befogadásáról szóló jogszabályokhoz is elengedhetetlen az egészségügyi technológiaértékelés és költséghatékonysági tanulmányok készítése.
Az egészség-gazdaságtani egészségügyi szakmai irányelv célja annak az elősegítése, hogy az egészségügyi technológiai értékelések, és ezen belül az egészség-gazdaságtani elemzések, egységes, megfelelő minőségű módszertannal és szakmai igényességgel készüljenek el, támogatva a racionális és átlátható döntéshozatalt, valamint a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását - írták.
Az egészség-gazdaságtani egészségügyi szakmai irányelvben foglaltak figyelembevételével készített elemzések az azokat felhasználó döntéshozók számára lehetővé teszik, hogy racionális és a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználását eredményező döntések szülessenek.
Az egészségügyi szakmai irányelv alkalmazandó valamennyi egészségügyi technológia, - többek között a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai eszközök - értékelése során, valamint az egészség-gazdaságtani elemzésen alapuló döntéshozatalokhoz, különös tekintettel a közfinanszírozásba történő befogadáshoz, a közfinanszírozásból való kizáráshoz, valamint a közfinanszírozás feltételeinek felülvizsgálatában.
Forrás: MTI - mti.hu, 2021. november 23. - OS
Kásler a várólistákról
2021.11.18Kásler Miklós arról tájékoztatta a parlament népjóléti bizottságát, hogy a covid alatt 6-7 ezerrel nőtt a korábbi 24 ezres várólista; normális körülmények között a különbség hét hónap alatt ledolgozható, írja az atv.hu.
2010 után 70 ezer várólistás műtét volt, amit a kormány 24 ezerre csökkentett 41 milliárd forintos támogatással 2019-re. A koronavírus-járvány alatt a 24 ezres lista “messze nem emelkedett vissza” 70 ezerre. Számításaik szerint az 6-7 ezerrel nőtt, mondta Kásler Miklós a parlament népjóléti bizottságában éves miniszteri meghallgatásán.
Az EMMI-t vezető miniszter elmondása szerint az összes érintett szakmai kollégiumot megkérdezte a várólistákról. Az ortopédiai szakmai kollégiumi tagozat arról tájékoztatta: megfelelő körülmények között hét hónap alatt le lehet ledolgozni ezt a különbséget. “Ez vonatkozik a csípőműtétekre, a térdprotézisekre”, mondta a miniszter.
A szemészeti szakmai tagozat szerint “körülbelül fél év alatt lehet ledolgozni megfelelő financiális körülmények között” a már említett 6-7 ezres többletet. Az összes többi esetben - urológia, nőgyógyászat - esetében is “néhány hét a már említett várólista-többlet ledolgozása. Ennek érdekében a kormány a 41 milliárd forint után most 12 milliárd forinttal támogatja a várólista ledolgozását. “Mégpedig úgy, hogy ennek a 120 százalékos teljesítmény-volumen korlát (tvk) nélküli támogatásnak a 80 százalékát a műtéteket végző orvosok, nővérek és egyéb ott dolgozó szakemberek kapják” - jelentette ki a bizottsági meghallgatásán Kásler Miklós. A maradék 30-40 százalék a kórház önköltsége, közli a lap.
Forrás: medicalonline - ATV, 2021.november 18.
Megerősítette az OKFŐ, hogy a romló járványhelyzet miatt elnapolhatják a halasztható műtéteket egyes kórházakban
2021.11.09Mindenkit arra kérnek, hogy oltassa be magát, ezzel is védve az egészségét és segítve az egészségügy tehermentesítését.
Nemcsak a halasztható műtéteket napolhatják el egyes kórházakban, hanem – a járvány korábbi hullámában tett intézkedésekhez hasonlóan – a megyei ellátások átszervezésére is sor kerülhet – erősítette meg a hvg.hu-nak az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ).
A hivatalos kormányzati tájékoztató oldal reggel írt arról, hogy a koronavírusos betegek számának növekedése miatt a kórházakban ismét növelték a koronavírusos betegek ellátására kijelölt ágyak számát. Azt is közölték, a betegek védelme és az egészségügyre háruló teher csökkentése érdekében egyes kórházakban ismét szükségessé válhat a halasztható műtétek elnapolása.
„A kórházak is rugalmasan alkalmazkodnak a járvány alakulásához, igény szerint bővítik a koronavírusos betegek ellátásba bevont kórházi helyek és egészségügyi dolgozók számát” – írták.
Az OKFŐ hangsúlyozta azt is, hogy a súlyos megbetegedés, illetve a kórházi kezelést igénylő állapot kockázata csökkenthető az oltás felvételével, a járvány negyedik hullámában pedig a legnagyobb veszélyben az oltatlanok vannak. Ezért mindenkit arra kérnek, hogy oltassa be magát, ezzel segítve a járvány terjedésének megfékezését, valamint tehermentesítve az egészségügyet.
Az elmúlt 24 órában 542-vel nőtt a kórházban ápoltak száma, jelenleg 4522-en szorulnak kórházi ellátásra. Egy héttel ezelőtt 2839-en voltak, vagyis egy hét alatt 1683-mal nőtt a számuk.
A harmadik hullám lecsengésekor, az egészségügy újraindításának részeként május 13-tól indultak újra az elektív beavatkozások és a rehabilitációs ellátások. Több ezer beavatkozást halasztottak el a járvány miatt.
Forrás: hvg.hu, 2021. november 9.
Megalakult a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség Nonprofit Kft.
2021.10.26
Az egészségügyi ágazat tudományos tevékenységeinek összehangolására, a kutatások gyakorlati koordinálásának támogatására a kormányzati prioritások érvényesítése érdekében Prof. Dr. Kásler Miklós kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség (NEKÜ).
Az Ügynökség célja, hogy a Klinikai Vizsgálatok és az orvostudományi kutatások támogatásával kimagasló innovációs környezetet teremtsen, amely új, magyar fejlesztésű technológiák és eljárások kidolgozására ad lehetőséget, növeli a hozzáadott értéket és a betegek számára szélesebb körben elérhetővé teszi az innovatív terápiákat.
Az EMMI minisztere 2018 nyarán kijelölte az irányokat a Nemzeti Egészségügyi Programok megfogalmazásában, amelyeket az Országos Intézetek dolgoztak ki a Nemzeti Rákellenes Program mintájára. Az egészségügyi kutatások koordinálása és a szakmai munka is az Országos Intézetek kezében összpontosul.
A NEKÜ elsősorban támogatói szerepet tölt be az orvostudományi és klinikai vizsgálatok felé, és fő célja és feladata a hazai klinikai vizsgálatok és orvostudományi kutatások minőségének a személyi és tárgyi feltételrendszereinek a javítása. A hazai kutatási irányvonalak gyakorlati alkalmazásában segíti a tudományos tevékenységet végző Országos Intézetek kutatóhelyeit, a kutatási központokat és egészségügyi ellátóhelyeket. A nemzetközi együttműködések keretében a szakterületekre vonatkozó jó gyakorlatokat megosztja és a kidolgozott struktúrákat tudástranszfer révén a bilaterális és multilaterális partnerei számára átadja.
Jelenleg hazánkban nem létezik olyan intézmény, amely kizárólag a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások fejlesztésére és támogatására szakosodott. Ezért a hazai sajátosságok figyelembe vételével, az EMMI minisztere létrehozta az egészségügyi kormányzat felügyeletével működő szakmai testületet is: a Nemzeti Orvostudományi Kutatási Központot (NOKK).
Az új, szervezett struktúra mentén a nemzetközi konzorciális klinikai vizsgálatok hazánkba való becsatornázása lényegesen hatékonyabbá válhat, emellett az országos intézetek hálózatának kialakításával megvalósítható az egységesen magas minőségű kutatóhelyek kommunikációjának erősítése, továbbá a bizalomépítés, amely Magyarország nagyobb mértékű bevonását eredményezheti a nemzetközi klinikai vizsgálatokba.
Prof. Dr. Kásler Miklós a NEKÜ ügyvezetőjének Dr. Tarnai Juditot nevezte ki, aki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) általános igazgató-helyettese volt és a teljes szektorban nagy tapasztalatokkal rendelkezik.
Forrás: kormany.hu, 2021. október 26. - EMMI
Egészséges Budapest Program: Csepel 3,5 milliárd forinthoz jut
2021.10.21Csepel 3,5 milliárd forinthoz jut az Egészséges Budapest Programban (EBP), mondta Németh Szilárd, a Fidesz választókerületi elnöke, országgyűlési képviselő, honvédelmi államtitkár a XXI. kerületi Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálatnál csütörtökön.
A fejlesztések célja, hogy a csepeli betegellátás színvonala a megelőzés és a gyógyítás tekintetében egyaránt a legmagasabb színvonalú legyen. Németh Szilárd emlékeztetett: az EBP-ben 65 milliárd forint áll rendelkezésre a 32 budapesti és Pest megyei rendelőintézet megújítására, ebből kap Csepel 3,5 milliárd forintot.
Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere felidézte: 2019-ben 1,7 milliárd forint állami támogatás érkezett a kerületbe egészségügyi fejlesztésre, 2020-ban egymilliárd, 2021-ben 750 millió forint, és az önkormányzat saját forrásból 200 millió forinttal járult hozzá a kerületi egészségügy fejlesztéséhez, vagyis az elmúlt 2-2,5 évben 3,7 milliárd forint állt rendelkezésre erre a célra. Most 58 millió forint értékben szereztek be informatikai eszközöket - számítógépeket, laptopokat, monitorokat és nyomtatókat -, amelyekkel többek között a felnőtt háziorvosi praxisok, a házi gyermekorvosi praxisok és a szakrendelő elavult eszközeit cserélik le. Folyamatban van 326 millió forint értékben képalkotó diagnosztikai berendezések beszerzése is: hamarosan megérkezik a négy ultrahangkészülék, a digitális röntgen és digitális mammográf, valamint az egész test vizsgálatára alkalmas csontsűrűségmérő gép.
Hamarosan közbeszerzést írnak ki 90 millió forint értékben fogorvosi kezelőegységekre és sterilizátorokra. 400 millió forintos fejlesztés eredményeként várhatóan 2021 novemberében megkezdődik az egynapos sebészet a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálatnál, ahol sebészeti, fül-orr-gégészeti, ortopédiai, kézsebészeti és szemészeti műtéteket tudnak majd végezni. Egyebek mellett folyamatban van a korábbi szülőotthon átalakítása, amely a tervek szerint 2023 decemberére elkészül. Emellett korszerűsítik a Vénusz utcai háziorvosi rendelőt is, százmillió forint értékben. A szakellátásban 210 millió forintért szereznek be kardiológiai, radiológiai, urológiai, laboratóriumi, valamint fizikoterápiás eszközöket, az alapellátásban pedig 67 millió forintért 35 darab hordozható EKG-t, vérnyomásmérőket, vércukormérőket és 6 defibrillátort.
Forrás: medicalonline, 2021.október 21. - MTI
Kritikus ponthoz értek az állami kórházak
2021.08.31Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
Romló helyzet
Tavaly kétszer is konszolidálta a kórházak adósságát a kormány: egyrészt az év elején amikor a 2019-ről áthúzódó tartozásokat rendezte több tízmilliárd forint értékben, majd a 2020-as év utolsó napjaiban dobott 45 milliárd forintos mentőövet az állam (eredetileg a kormány határozott elképzelése volt, hogy 2020-ban egyáltalán nem termelhetnek adósságot a kórházak, ám ezt a Covid-járvány hullámai gyorsan és alapjaiban írták felül). Ez a dupla adósságrendezés azonban csupán arra volt jó (ahogyan a lenti ábránkon is látható), hogy ideig óráig alacsonyabb szinten tartsa az adósságállományt, az alapvető trendet és a megszokott folyamatokat nem tudja megtörni (igaz, nem is lehet ez a célja), a tartozások tovább halmozódnak. Olyannyira, hogy 2021-ben a helyzet rosszabb, mint a korábbi években, ha az adósság-újratermelődés dinamikáját nézzük.
A tavalyi év végi (legutóbbi adósságrendezés utáni) állapot szerint az állami intézmények adóssága közel a hatszorosára emelkedett. 2020-ban július végéig az azt megelőző konszolidálás előtti állapothoz viszonyítva a tartozásállomány "csupán" 62%-kal nőtt, 2019 júliusában pedig 3,5-szeres növekedést láthattunk 2018 év végéhez képest.
Az intézmények romló pénzügyi helyzetének következtében a kifizetetlen számlák összege a legfrissebb, július végi adatok szerint másfél éves csúcsra ért. Ez volt az apropója annak, hogy megkeressük a Magyarországon működő legnagyobb, orvostechnikai beszállító cégeket képviselő szervezeteket, értékeljék az aktuális helyzetet, mutassák be a háttérben húzódó folyamatokat, vázolják fel a kilátásokat és a kihívásokat.
Mégis miért emelkednek megint az adósságok?
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára válaszát azzal indította, hogy
hazai egészségügy – és benne a fekvőbeteg-ellátás – finanszírozása évtizedek óta elégtelen.
A fekvőbeteg finanszírozás alapját jelentő HBCS-pontrendszert 1993-ban, míg a teljesítményvolumen-korlátot (TVK) 2004-ben vezették be. A HBCS-pontrendszer először az orvosszakmai lobbik áldozatává vált: van néhány eljárás, amit a költségvetés az árán (vagy annál is jobban) finanszíroz, miközben a HBCS-kódok többségét régóta nem korrigálták, így ezek alulfinanszírozottak: azaz az ellátásokért és az egyes műtéti eljárásokért a kórházak nem kapják meg azt a pénzt, amibe az adott ellátás/eljárás kerül - magyarázta a szakember. A főtitkár arra is emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány nagy részében az elektív ellátásokat (halasztható műtétek) felfüggesztették. "Mivel így a kórházaknak hagyományos értelemben nem volt értékelhető teljesítményük, a kormány a teljesítményfinanszírozás helyett több alkalommal áttért az átlagfinanszírozásra – ezzel azonban a legtöbb intézmény rosszabbul járt. Ráadásul a Covid-ellátás egy drága ellátási forma: nemcsak az intenzív-ellátási része, hanem az oltások is megterhelték az egészségügyi intézményeket" - emelte ki.
Külön érzékeltette a júliusi hónap adósságnövekményének rendkívüliségét számunkra. Ezalatt a kórházak adóssága 4,5 milliárd forinttal nőtt. "Mivel addigra a harmadik hullám már lecsengett, viszont a kórházak normál működése még korántsem állt helyre, gyakorlatilag elmondható, hogy egy rendkívül visszafogott működés mellett is nagy adósságot tudnak felhalmozni az intézmények – azaz egyértelmű, hogy a rendszer alulfinanszírozott" - húzta alá.
Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója válaszában felidézte, hogy "a kórházi beszállítók már sokszor kaptak ígéretet a kifizetetlen kórházi számlák évtizedes problémájának megoldására". "Erről a jelenlegi kormányzati ciklusban is több kormánydöntés született, sőt 2020. januárban a sajtó nyilvánossága előtt maga a miniszterelnök jelentette ki, hogy a kórházak eladósodása nem tekinthető bocsánatos bűnnek" - sorolta. A júliusi tartozásadat kapcsán pedig azt emelte ki, hogy a tartozások összege már a tavalyi csúcsértéket is meghaladta (2020. novemberben 45,7 milliárd forint volt). Az év végi kórházi adósságrendezés óta
A TARTOZÁSÁLLOMÁNY HAVONTA ÁTLAGOSAN 5,4 MILLIÁRD FORINTTAL NŐTT, AMIRE AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN NEM VOLT PÉLDA.
"A kórházak eladósodása tehát még az utóbbi évekhez képest is felgyorsult, amelyben a koronavírus elleni védekezéshez kapcsolódó rendkívüli hatások is szerepet játszhatnak, de a valódi ok az évtizedek óta fennálló alulfinanszírozottság" - tette hozzá az igazgató. Arra is kitért, hogy szakmai konferenciákon az állami tisztségviselők is elismerik, hogy a kórházak gazdálkodási hiányát 45%-ban a nem megfelelő finanszírozás okozza. Vannak olyan orvosi szakmák, amelyekben a kórházak csak pénzügyi veszteség mellett képesek ellátni a betegeket - hívta fel a figyelmet Rádai Tamás.
Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók főtitkára azt emelte ki válaszában, hogy
a kórházi tartozások felhalmozódásának folyamata totális állami kontroll alatt áll,
arra a beszállítóknak nincs ráhatása. "Az intézmények az állam tulajdonában vannak, a menedzsmentet az állam nevezi ki, a gazdálkodást és beszerzést érintő követelményeket a jogszabályok részletekbe menően meghatározzák, a működést az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal rendszeresen ellenőrzi" - fűzte hozzá. Szerinte fontos lenne, hogy a kórházak fizetési késedelméhez kapcsolódóan az állam ismerje el a beszállítók törvényben rögzített jogát a gazdasági életben mindennaposnak tekinthető pénzügyi eszközök alkalmazására. "Rendkívül méltatlan, hogy az intézmények gyakran nyomást gyakorolnak a beszállítókra a késedelmi kamatról és a behajtási költségátalányról való lemondás érdekében" - vélekedett.
A Magyar Egészségipari Gyártók Szövetség válaszában kitért arra, hogy a kórházak korábbi teljesítményükhöz képest csökkentett kapacitással üzemelnek a járványügyi korlátozások feloldása után is, ebben feltehetően szerepet játszik az is, hogy
a 2021-től működő egészségügyi szolgálati jogviszony, illetve a jelenleg is fenntartott bázisfinanszírozás sem az orvosokat, sem pedig a kórházakat nem ösztönzi a nagyobb teljesítményre.
"Az eladósodás másik fontos tényezőjévé vált, hogy a központi béremelése nyomán az intézmények költéseinek döntő részét (egyes intézmények esetében ez az arány elérni a 90 százalékát is) a bérköltségek teszik ki, így az egyéb működési költségekre, így a beszállítók számláinak kifizetésére nem marad fedezet" - magyarázta a szervezet. Úgy vélik, hogy az adósságfelhalmozásban szerepet játszik az is, hogy a koronavírus-járványra fordított ellátás költségét jórészt utólag finanszírozza az állam, így az intézményeknek, illetve végső soron a beszállítóknak kell azt meghitelezniük.
Mi történik ebben a helyzetben a beszállítóknál?
Egy ilyen helyzetben érdekes, hogy hogyan élnek túl a beszállító cégek. Rásky László (OSZ) szerint a „pályalehagyók” száma nem túl magas – néhány tucat lehet –, ám ez félrevezető. "Ebben az ágazatban jellemzően több évtizede tevékenykedő cégek dolgoznak, amelyek a legnagyobb nehézségek ellenére is megpróbálnak kitartani" - részletezte. "Ne feledjük, hogy az állam és a beszállítók közötti bizalmi viszony több mint tíz éve kezdett megromlani, amikor először merült fel, hogy a cégek mondjanak le a követeléseik egy részéről" - emlékeztetett.
"Az orvostechnikai beszállítók többsége kényszerhelyzetben van: több évtizede felépített üzletről, egzisztenciáról, kapcsolati rendszerről nem könnyű lemondani, főleg akkor, amikor a kormány évek óta ígérgeti, hogy rendbe teszi a rendszert, az egészségügy finanszírozását" - adott magyarázatot a szektorban zajló háttérfolyamatokra az OSZ főtitkára.
Rádai Tamás (ETOSZ) arra mutatott rá, hogy az utóbbi időszakban a kórházak kiadásain belül az orvostechnikai eszközök részaránya mára egyszámjegyűvé zsugorodott. "A beszállítók az áraikba sem tudják beépíteni a várható fizetési késedelmet, hiszen ezt megkísérlő beszállító a kórházi tender elvesztését kockáztatná. Az Országos Kórházi Főigazgatóság hivatalos statisztikai adatai szerint a beszerzett kórházi eszközök inflációja évek óta 1% alatti" - sorolta.
Tóth Zsolt (Mediklaszter) szintén megemlítette a COVID miatt hosszú ideig elektív beavatkozások leállítását. Ez a helyzet, valamint a meglévő nagy beszállítói kintlévőségek és az MDR (orvostechnikai eszközök alkalmazásának szigorúbb uniós rendelete) idén május 26-i bevezetése miatt szerinte egyre nehezebben helyzetbe kerülnek a hazai orvostechnikai beszállítók. Azt is leszögezte, hogy a beszállítók nem tudják beépíteni az áraikba a kifizetések késedelmét. A kórházi beszerzések túlnyomó részében az elbírálás alapja a legalacsonyabb ár, így a tender elveszítését kockáztatná az az ajánlattevő, amelyik ezt megkísérli. "A 2020. év eleji központi adósságtárgyalás – melynek során a kormányzat a lejárt tőketartozás részleges elengedését kívánta elérni – fontos tanulsága, hogy a beszállítók az év végi adósságkonszolidáció korábbi években megszokott gyakorlatát nem tekinthetik automatizmusnak" - vonta le a korábbi események alapján a tanulságot a Mediklaszter főtitkára és ő is kiemelte, hogy a kórházak által beszerzett szakmai anyagok inflációja évek óta 1% alatti, miközben a kórházak kiadási szerkezetén belül egyre csökken a dologi kiadások részaránya.
Rásky László (OSZ) azt is részletezte lapunknak válaszolva, hogy ha egy cég nemcsak a fekvőbeteg-ellátásban érdekelt, hanem más, főként versenypiaci szegmensben, keresztfinanszírozással egy darabig tudja kezelni az adóssághelyzetet. "Speciális(an rossz) helyzetben vannak azok a cégek, amelyek a fekvőbeteg-ellátás orvostechnikai eszköz szolgáltatása mellett a járóbeteg-ellátás gyógyászati segédeszköz szolgáltatásában is részt vesznek: ez utóbbi szegmensben ugyanis 18 éve nem emelkednek a kvázi hatósági árak, így a fedezetek nagy része már régen elfogyott" - magyarázta. A biztos tőkeháttérrel rendelkező cégek – pl. a multinacionális cégek leányvállalatai – jellemzően cégcsoporton belüli hitellel oldják meg a finanszírozást. Nyilván ennek is van költsége az itteni cég szempontjából.
"Viszonylag ritka a faktorálás, bár egyre több cég veszi igénybe ezt a lehetőséget. A kórházak szempontjából ennek nyilvánvaló veszélye, hogy a faktorcégeknek nincsenek „piacmegtartási” dilemmái, ezek a vállalkozások a követelés mielőbbi behajtásában érdekeltek" - sorolta a túlélési technikákat az OSZ főtitkára. "Vannak olyan vállalkozások, amelyek jó néhány évvel ezelőtt, direkt ebből a célból tartalékot képeztek, és ilyenkor ehhez a tartalékhoz nyúlnak hozzá" - árulta el. Rásky László elmondása szerint "a legtöbben banki hitellel operálnak – egészen addig, amíg a bank hitelt nyújt".
Mikrovállalkozásoknál fordul elő, hogy
A CÉGTULAJDONOS ELMEGY A VÉGSŐKIG, AZAZ PÉLDÁUL A SAJÁT HÁZÁRA FELVETT JELZÁLOGHITELT HASZNÁLJA FEL A CÉG TÚLÉLÉSÉRE.
Eközben a legnagyobb hazai tulajdonú orvostechnikai vállalatoknál, a MEGYSZ 8 tagvállalatánál összességében nem okozott likviditási válságot a hazai ellátórendszer teljesítménye, mivel a szervezet tagvállalatai elsősorban az export piacokon tudnak érvényesülni.
Azt is kifejtették, hogy a szövetségnek van olyan tagvállalata, amelyik faktorál, van, aki az exportbevételeit fordítja a hazai piac finanszírozásra, amit csökkenti a fejlesztéseinek ütemét és befolyással van az további export lehetőségekre is.
Konszolidációra várva, levelet írtak a beszállítók
Rádai Tamástól (ETOSZ) azt is megtudtuk, hogy látva a rekordsebességgel halmozódó kifizetetlen kórházi számlákat, a kórházi beszállítók jelentős részét tömörítő érdekképviseletek - az ETOSZ, a HIVDA, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség - júliusban az érintett miniszterekhez és a Miniszterelnökséghez fordultak.
Ugyanezt erősítette meg lapunknak Rásky László (OSZ), úgy részletezve, hogy a július elején a pénzügy-, a belügy-, és az emberi erőforrás minisztereknek küldött leveleikre nem érkezett válasz, ezért július végén a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordultak. Egyelőre onnan sem érkezett reakció.
Közös levelükben rövid távú megoldásként a beszállítók azt kérték a kormánytól, hogy ne kelljen tovább hitelezniük a kórházakat, a kormányzat évközi kifizetéssel rendezze az állam egészségügyi intézményeinek lejárt tartozásait. A kórházi beszállítók mindössze azt szeretnék elérni, hogy az állam ugyanolyan következetességgel lépjen fel a saját intézményeinek tartozása kapcsán, mint ahogyan az államnak tartozó vállalkozásokkal szemben fellép.
Rásky László arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly november végén, az adósságrendezés előtt csaknem 46 milliárd volt az intézmények lejárt tartozása – ezt az értéket idén július végén elértük.
Célszerű lenne szeptemberben egy körülbelül 50 milliárd forintos adósságrendezést végrehajtani,
hogy az e nélkül év végére 60 milliárd forint feletti összegre növekvő tartozást kordában lehessen tartani - javasolta Rásky László.
A MEGYSZ reméli, hogy a kormány minél gyorsabban reagál a kórházak eladósodására és kezeli a kialakult helyzetet.
Tóth Zsolt (Mediklaszter) egyetértett ezzel, kiemelve, hogy feltétlenül szükséges az ipar számára az azonnali konszolidáció, de félő, hogy csak a szokásos év végi időpontban kerülhet sor rá.
A kormányzat részéről jelenleg is zajlik olyan strukturális és finanszírozási változások előkészítése,
amelyek a jövőben hatással lehetnek a kórházi adósságállomány alakulására. Azonban – hasonló argumentumok mellett – ezzel már évtizedek óta összekapcsolódik a beszállítók pénzügyi rendezésének a halasztása, ami a szektor számára jelentős bizonytalanságot jelent" - tette hozzá.
Tóth Zsolt szerint az év végi adósságrendezés előrehozása nemcsak a kórházak és beszállítóik viszonyában hozna megnyugvást, de költségvetési megtakarítást is jelent, hiszen azzal megelőzhető a késedelmi kamatok további halmozódása, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Bank által bejelentett kamatemelési ciklusra.
Mi lenne a tartós megoldás?
Rásky László (OSZ) szerint a legfontosabb feladat a finanszírozás javítása, azaz elsősorban a HBCS-pontrendszer forintértéke és a tvk-k korrekciója lenne. Ahogyan a vonatkozó - 1798/2019. (XII. 23.) Korm. határozat egyes egészségügyi kérdésekről – Kormányhatározat fogalmaz: „az emberi erőforrások miniszterét, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével tegyen javaslatot az intézményi finanszírozás meghatározásának ellátási eseményeken alapuló, valós szükségletekhez igazodó módszertanára és az ennek megfelelő teljesítményvolumen-keretek meghatározására, figyelembe véve a vezetői ösztönző szempontokat is.
Az OSZ főtitkára szerint az elmúlt évek költségvetési finanszírozási adataiból az látszik, hogy a kormány nem szándékozik érdemben emelni a dologi kiadások finanszírozását. Kérdés, milyen döntés születik majd akkor, ha
a kormány szembesül azzal, hogy a finanszírozás korrekciójának költségvetési pluszterhe éves szinten megközelíti a 100 milliárd forintot.
Rádai Tamás (ETOSZ) érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy "a kórházak pénzügyi stabilitásának gyors helyreállítása mellett az ETOSZ véleménye szerint hosszabb távon csak a valós ellátási költségeket fedező finanszírozás hozhat megoldást". Szervezetük egyetért azzal a 2019. decemberi kormányhatározattal, amely az összes egészségügyi szakmára kiterjedő átfogó ráfordítási adatgyűjtést és díjtétel-felülvizsgálatot írt elő, és amelynek végrehajtása a járványhelyzet miatt késedelmet szenvedett. Régóta rendezetlen kérdés továbbá a nagyobb értékű diagnosztikai és terápiás berendezések (CT, lélegeztetőgép, sebészeti torony stb.) karbantartásához és az elavult gépek cseréjéhez szükséges anyagi fedezet biztosítása. Az ETOSZ fontosnak tartja, hogy a finanszírozási felülvizsgálat ennek megoldására is kiterjedjen.
"A világjárvány tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a társadalom számára az egészségügyi ellátórendszer fenntartása nem elsősorban költség, hanem sokkal inkább befektetés, és az egészségügy megfelelő működése a nemzetgazdaság számára is nélkülözhetetlen. Nemzetközi példák alapján a jövő útja - más szektorokhoz hasonlóan - a közfinanszírozott egészségügyben is a szolgáltatás minőségét mérő adatok szisztematikus gyűjtése, és a beteg mielőbbi gyógyulását ösztönző, eredményesség alapú finanszírozási módszerek bevezetése - vázolta az ideális jövőképet Rádai Tamás.
A Magyar Egészségipari Gyártók Szövetség azt hangsúlyozta, hogy időszerű lenne, ha az egészségügyre költött forrásokat jelentősen megemelné az állam, legalább a másik három Visegrádi ország által biztosított szintre.
Emellett hasznos lenne, ha a valós költségekhez igazítanák az ellátás finanszírozását – az ehhez szükséges adatok rendelkezésre állnak.
Tóth Zsolt (Mediklaszter) szerint a jelenlegi kedvezőtlen helyzet mielőbbi beavatkozást igényel, de természetesen a megoldás egy kiszámítható rendszer lenne, amely képes biztosítani folyamatos finanszírozást.
Forrás: portfolio.hu, 2020. augusztus31. - Csiki Gergely
Regionális rendezvénysorozatot indított a HoCare2.0 projekt
2021.07.16A projekt egyik legfőbb célja az innovatív, digitális alapú, felhasználó-központú otthonápolási megoldások biztosítása az idősebb generáció számára.
A Hocare2.0 projektben 7 európai ország 11 partnerszervezete dolgozik azon, hogy az időskorúak otthonápolásához kapcsolódó innovációk megvalósulási feltételeit megteremtse. A magyarországi projektpartnerek az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (KDRIÜ) által szervezett rendezvénysorozat célja, hogy a hazai innovatív KKV-k és közszolgáltatók megismerjék a projektben is használt új módszertant, a közös értékalkotás (co-creation) folyamatát, ezzel is ösztönözve a nyílt innováció terjedését és a living lab hálózatok kialakulását. A közös értékalkotás módszerével fejlesztett termékek és szolgáltatások az igényekhez jobban illeszkedő megoldásokat eredményeznek, javítva az új technológiák használhatóságát és piacképességét - adta hírül az OKFŐ közleményben.
A Hocare 2.0 projektben az úgynevezett négyes (Quadruple) helix módszernek megfelelően az állami egészségügyi és szociális (szolgáltató) hálózat, a kkv-k (gazdasági), a kutatási intézmények, egyetemek (tudományos) és az idősebb generáció és családtagjaik (végfelhasználók) együttesen alkotják azokat a munkacsoportokat, amelyek közösen hozzák létre és tervezik meg az új termékeket és szolgáltatásokat. A „Go Hocare2.0” rendezvények ingyenes képzései a közös értékteremtés módszertanával megvalósítható termék és szolgáltatásfejlesztés lehetőségeit kívánják ösztönözni az időseket ellátó egészségügyi közszolgáltatók, önkormányzatok és kkv szektor között.
A rendezvénysorozat első állomását, amelyre a szervezők a közép-magyarországi (Pest megye, Budapest) kkv-kat és közszolgáltatókat hívták meg 2021.06.24.-én még online tartották, de remélhetőleg az őszi rendezvényekre már újra a hagyományos keretek között kerülhet majd sor. A résztvevők egy ingyenes tréning és workshop szimulációs feladatain keresztül ismerhették meg a közös értékalkotás módszerét, amelyet később majd sikerrel integrálhatnak saját termék- vagy
szolgáltatásfejlesztési gyakorlataikba. A múlt heti rendezvényen közös értékalkotási folyamat modellezésében az Újbudai Szociális Szolgálat, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. és az E-Med4All Kft. képviselői közreműködtek.
Az Interreg Central Europe program támogatásával megvalósuló HoCare2.0 projekt egyik legfőbb célja az innovatív, digitális alapú, felhasználó-központú otthonápolási megoldások biztosítása az idősebb generáció számára. A projekt az innováció e területét az európai társadalom elöregedése miatt célozta meg, mivel 2060-ra minden harmadik európai 65 évesnél idősebb lesz, és ezért válik majd az úgynevezett “ezüst gazdaság” a gazdasági szektor legdinamikusabban fejlődő iparágává.
Az idősek számára fejlesztett szolgáltatások közül már most is sok digitális alapú, ezeket viszont az idősek általában nem merik, vagy nem tudják használni. Egyre nagyobb az igény arra, hogy az időseket, mint felhasználókat bevonják a számukra kifejlesztendő termékek és szolgáltatások tervezési folyamataiba.
Az információs és kommunikációs technológia (IKT)- alapú eszközöknek és termékeknek meg kell felelniük a végfelhasználók valós igényeinek, de a végfelhasználóknak ezeket a megoldásokat el is kell fogadniuk. Az innovációmenedzsment új, egyik legígéretesebb módja a közös értékalkotás, amely egy olyan folyamat, amelyben a végfelhasználókat bevonják az innovációkkal kapcsolatos döntésekbe, a jövőbeli termék funkcióinak, megjelenésének és más tényezőinek tervezésébe. A közös értékalkotási folyamat a végfelhasználók ismereteit és tapasztalatait a fejlesztési folyamat minden szakaszában felhasználja, így hatékony módszerként alkalmazható az otthonápolás/és házigondozási termékek és szolgáltatások minőségi fejlesztésére.
A közös értékalkotási folyamat tervezési és fejlesztési szakaszainak támogatására a projektben két kézikönyv került kidolgozásra. A közszolgáltatók részére kidolgozott kézikönyv az otthonápolási szolgáltatások közös értékalkotással történő létrehozását, a KKV-k számára készült pedig az innovatív otthonápolási termékek létrehozásához nyújt segítséget.
A kézikönyvek lépésről lépésre adnak útmutatást a közös értékalkotás módszeréhez. Meghatározzák a végfelhasználói szükségleteket, bevezetést nyújtanak a négyes helix képviselőivel történő együttműködéshez, támpontot adva ahhoz, hogy miként kell értékelni az egyes szereplők visszajelzéseit az elvárt eredmény megszerzéséhez.
Forrás: weborvos.hu
Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia
2021.07.09A beteg ügyfélként kezelése és az ellátási folyamatok középpontjába állítása, az ellátásfókuszú egészségügyről a szolgáltatásfokúszú egészségügy irányába való elmozdulás ugyanúgy megoldandó feladat, mint az ellátási folyamatok, protokollok digitalizálása, azok hatékonyságának mérése és ezek alapján folyamatos fejlesztése és finanszírozása. Ezen valós és jogos igények teljesülését az egészségügy átfogó digitalizálása jelentős mértékben támogathatja a jövőben."
"Többek között a fenti igények hatékony kezelése érdekében létrejött azon E-Health intézményrendszer, melynek legmagasabb szintjén a Nemzeti Egészséginformatikai Fórum áll, mely négy tárca -EMMI, ITM, BM és MK delegáltjait tartalmazza. A hierarchiában alatta lévő, széles szakmai bázison alapuló Nemzeti Egészséginformatikai Testület a stratégiai célok operatív megvalósításáért felel a jövőben.” Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2021-2030; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 2.; 88. o.
Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia, Nemzeti Egészséginformatikai Testület, Nemzeti Egészséginformatikai Fórum – 11/2020. (VII. 10.) BM utasítás
„A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi utasítást adom ki:
1. §
Ezen utasítás alkalmazásában
1. egészséginformatikai érintettség: olyan fejlesztési projekt, terv, szabályozási javaslat, mely
a) fenntartási időszakban van, hatályos támogatási szerződés alapján megvalósítási szakaszban van, vagy tervezés alatt áll,
b) kedvezményezettje központi államigazgatási szervezet, vagy annak irányítása alatt működő intézmény, illetve helyi önkormányzat, vagy annak irányítása alatt működő intézmény, és
c) támogatási dokumentumában, műszaki követelményeiben, illetve megvalósíthatósági tanulmányában leírtak szerint részben vagy egészben
ca) egy közfinanszírozott egészségügyi intézmény vagy közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer bármely más szereplője mint felhasználó részére készült, készülő vagy tervezett bármilyen információtechnológiai megoldást, illetve módszertant valósít meg,
cb) az egészségügyi intézményrendszer és/vagy közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer bármely szereplője által keletkeztetett és bármilyen céllal gyűjtött, tárolt, feldolgozott, illetve továbbított adatok kezelését, illetve felhasználását valósítja meg,
vagy
cc) az egészségügyi ellátással kapcsolatos irányítási-szervezési feladatot valósít meg.
2. Nemzeti Egészséginformatikai Testület: a belügyminiszter, az emberi erőforrások minisztere, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke által létrehozott Nemzeti Egészséginformatikai Fórum szakmai munkáját támogató testület.
2. §
Ezen utasítás hatálya
a) a Belügyminisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium),
b) a belügyminiszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervekre,
c) a 7. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a b) pont szerinti szervek által irányított vagy felügyelt költségvetési szervekre,
d) a 7. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a belügyminiszter szakmai irányítása alá tartozó gazdasági társaságokra
terjed ki.
3. §
A Minisztérium szervezeti egységei, valamint a 2. § b)–d) pontja szerinti szervek
a) támogatják a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia (a továbbiakban: Stratégia) megvalósítását, valamint
b) a Stratégia megvalósítása és továbbfejlesztése érdekében, ezen utasításban foglaltak szerint együttműködnek az egészségügy területén jelenleg fejlesztés alatt álló, illetve a közeljövőben fejlesztésre kerülő alkalmazások hatékony, összehangolt megvalósítása érdekében a Nemzeti Egészséginformatikai Testülettel (a továbbiakban: NEIT).
4. §
A Minisztérium szervezeti egységei, valamint a 2. § b)–d) pontja szerinti szervek a feladat- és hatáskörükben, az egészséginformatikát érintően
a) a Stratégiában megfogalmazott elveket és stratégiai célokat, valamint a NEIT által megfogalmazott javaslatokat, ajánlásokat a projekttervezés és -megvalósítás során szem előtt tartják és érvényesítik,
b) biztosítják a NEIT koordinatív feladatainak ellátását, együttműködnek a NEIT-tel a projektek tervezése és megvalósítása során,
c) a NEIT által feladatkörében kért felvilágosítást, adatszolgáltatás-kérést teljesítenek,
d) a fejlesztési és informatikai terveket, projektjavaslatokat, megvalósíthatósági tanulmányokat és beszerzési igényeket a NEIT-tel jelen utasításban foglaltak szerint egyeztetik,
e) az általuk bonyolított, folyamatban lévő projektekről, programokról és pályázatokról szükség szerinti adatszolgáltatást biztosítanak a NEIT részére, valamint
f) az általuk bonyolított, folyamatban lévő projektek, programok és pályázatok megvalósításáról tájékoztatják a NEIT-et.
5. §
A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2018. (VI. 12.) BM utasítás (a továbbiakban: BM SZMSZ) 1. melléklet 100. § (1) bekezdés szerinti, egészséginformatikai érintettségű tervezetet a belső egyeztetést megelőzően az előkészítésért felelős főosztály a NEIT részére véleményezésre megküldi, és a tervezetet a NEIT álláspontjával együtt adja át a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárnak.
6. §
(1) A 2. § szerinti szervek az éves informatikai beszerzési tervnek és éves informatikai fejlesztési tervnek a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ Kr.) 7. § a) pontja szerinti, a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: DKÜ) részére történő benyújtása előtt, legkésőbb a tárgyévet megelőző év július 31-ig az éves informatikai beszerzési tervnek és éves informatikai fejlesztési tervnek az egészséginformatikai érintettségű részét a NEIT részére véleményezésre benyújtják.
(2) A 2. § szerinti szervek a feladatkörükbe tartozóan egészséginformatikai projektet csak miniszteri jóváhagyással valósíthatnak meg, amelyet a miniszter a NEIT útján is gyakorolhat. Ennek érdekében az általuk tervezett, az egészséginformatikát érintő projektjavaslatokat, megvalósíthatósági tanulmányokat és beszerzési igényeket a NEIT részére véleményezésre benyújtják, a feladatkörükbe tartozóan egészséginformatikát érintő, a DKÜ Kr. szerinti informatikai beszerzési igényt és rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igényt a NEIT véleményének beszerzését követően küldik meg a DKÜ részére.
(3) A 2. § szerinti szervek a NEIT-től történő ezen utasítás szerinti egyeztetést és véleményezést a http://neit.gov.hu címen megtalálható űrlapon kezdeményezik.
7. §
(1) A 2. § b) pontja szerinti szerv vezetője gondoskodik ezen utasításnak az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv általi betartásáról.
(2) A BM SZMSZ 1. melléklet 4. függelékében megjelölt, a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető gondoskodik ezen utasításnak a belügyminiszter szakmai irányítása alatt álló gazdasági társaságok általi betartásáról.”
Forrás: hirlevel.egov.hu
Újabb Tudományos intézet csatlakozott a MediKlaszterhez
2021.06.15SZTAKI által művelt kutatási területek összhangban vannak a MediKlaszter fejlesztési céljaival erre alapozva együttműködésük megerősítéseként, Klaszter belépési nyilatkozatot írt alá Prof. Monostori László, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatója és Dr. Steiner Arnold, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter) elnöke, a MEDICOR Zrt. elnök-vezérigazgatója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2021.06.15–én mesterséges intelligencia lehetőségeit bemutató kiállítás és szakmai konferencia (MI Koalíció) keretében.
Elsősorban innovációs és kutatás-fejlesztési programokban működik együtt a jövőben a SZTAKI és a MediKlaszter. A felek együttműködésében meghatározott célok segíteni fogják a kutatókat, a hazai orvostechnikai fejlesztőket, gyártókat, valamint akormányzat egészségügyet érintő törekvéseit az egészségiparban érintettek számára érdekeket teremtve. A MediKlaszter és SZTAKI folyamatosan együttműködnek fejlesztésekben, innovációban, a tagvállalatok által fejlesztett orvosi termékek piaci bevezetésében. A közös értékek és érdekek mentén, a tudományos együttműködés fejlesztése keretében kialakításra kerülő programjaik megvalósításához K+F+I programok kidolgozását tűzték ki célul az együttműködő partnerek.
A MediKlaszter tagok termékeik fejlesztésével és piacra vitelével, a SZTAKI K+F+I tevékenységével tesz eleget társadalmi felelősségvállalási kötelezettségének, hozzájárulva az orvostudomány globális méretű problémáinak megoldásához.
A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter (MediKlaszter) olyan gazdasági társaságok szakmai szövetsége, amelyek orvostechnikai termékek fejlesztésével, előállításával, egészségipari szolgáltatásokkal foglalkoznak. A MediKlaszter tagvállalatainak száma 49, a cégek kivétel nélkül hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások (KKV), tagsággal és együttműködő tudományos intézetek száma 7 (SZTAKI, SE, BME, OE, SZTE, SZE, PTE) együttesen a magyar orvostechnikai ipar meghatározó szereplői. A vállalatok olyan orvosi berendezések és eszközök gyártásával és szolgáltatások fejlesztésével foglalkoznak, melyek hozzásegítik az egészségügyet kitűnő minőségű hazai készülékekhez, technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
A MediKlaszter 4x „Államilag Akkreditált Innovációs Klaszter”, a hazai medtech iparág meghatározóan magyar tulajdonú, tradicionális, ugyanakkor high-tech innovatív, exportképes ágazat képviselője. A MediKlaszter célja a 100 éves magyar orvostechnikai iparág versenyképességének növelése, az egészségipari innovációs környezet fejlesztése, szakmai hálózatépítéssel az iparág hagyományainak folytatása, kultúrájának megőrzése és felemelése. E cél érdekében a MediKlaszter együttműködik a magyar tudomány és a kormányzat képviselőivel.
Megkezte tevékenységét a QTICS Medical Service Group
2021.06.09
Minden orvostechnikai eszköz gyártót érint, hogy 2021. május 26-án az Európai Unió területén életbe lépett az (EU) 2017/745 rendelet (MDR), egy év múlva pedig életbe lép az (EU) 2017/746 rendelet (IVDR), amely jelentős változást hoz az orvostechnikai eszközök megfelelőségének szabályozásában. A szigorú európai előírások miatt a tanúsításra való felkészülés jelentős időt és komoly odafigyelést igényel, mely mind a meglévő, mind pedig az új termékek esetében kötelező. A küszöbön álló változás a gyártók, forgalmazók, importőrök, egészségügyi intézmények, valamint a betegek és felhasználók számára is fontos. A szabályozás szigorúbb szakmai kontrollt, de leginkább a korábbinál nagyobb biztonságot jelent majd a felhasználók számára. Az új követelményekre való felkészülés szakmai támogatására a Mediklaszter új tagja aQTICS Zrt. létre hozta a QTICS MEDICAL-t, a releváns szakterületeken évek óta ismert és járatos SAASCO Kft., CCLab Kft., ConformiTICs Lab Kft., DRC Kft., TAM CERT Kft. és a TOXI-COOP Zrt. cégek összefogásával.
A QTICS MEDICAL különlegessége abban áll, hogy teljes körű szolgáltatás-portfoliót nyújt Ügyfeleinek, hogy ők a tanácsadástól kezdve a különböző vizsgálatokon és értékeléseken keresztül végig tudják vinni a megfelelőséghez szükséges és előírt folyamatot. Mivel azonban minden szereplőnek mások az igényei, ezért természetesen a szolgáltatások bármelyike külön-külön is igénybe vehető:
Az értékláncolat megalapozó eleme az alapos és releváns konzultáció, tanácsadás, szakértés és az oktatás.
Szintén alapvető jelentőségű az orvostechnikai eszközök gyártói számára minőségirányítási rendszerük MSZ EN ISO 13485:2016 szabvány és az MDR szerinti bevezetése és tanúsítása.
Az eszközöknek szigorú biztonságtechnikai és használhatósági teszteken kell átesniük, amelyeket akkreditált laborjainkban végzünk el.
További követelményeket támasztanak a preklinikai vizsgálatok, így a biokompatibilitási és toxikológiai vizsgálatok, továbbá a kötelező klinikai vizsgálat, és a rendszeres, dokumentált forgalomba hozatal utáni felügyeleti tevékenység.
Tekintettel az MDR/IVDR-re új követelményként jelenik meg az aktív orvostechnikai eszközök kiberbiztonsági értékelése is! Ezt erre szakosodott, nemzetközi akkreditációkkal rendelkező kiberbiztonsági értékelő laboratóriumunk végzi és/vagy nyújt Neked tanácsot a feladatra való felkészülésben.
Végezetül a Számodra kötelező terméktanúsítás (CE-jelölés) folyamat összes lépését tervszerűen, nagy szakismerettel integrált projektként menedzseljük, amennyiben ezt a QTICS MEDICAL-ra bízod.
A QTICS MEDICAL a megfelelőségértékeléshez szükséges összes lépést elvégzi Veled, illetve végig vezet a projekten!
A komplex szolgáltatás láncolatot az aktív és az IVD orvostechnikai eszközök gyártói számára alakította ki a QTICS MEDICAL, de egyes szolgáltatások a nem aktív eszközök gyártói is igénybe vehetnek. Ilyen szolgáltatás például a konzultáció, tanácsadás, oktatás, minőségirányítási rendszer bevezetés és tanúsítás, biokompatibilitási vizsgálatok, klinikai vizsgálatok, klinikai értékelés, használhatósági vizsgálatok.
Tekintettel az európai előírások szigorú voltára, mind időben mind tartalmában komoly munkát és odafigyelést igényel a tanúsításra való felkészülés. A meglévő termékek új szabályok szerinti tanúsíttatása is feladat, az új termékekre nézve ez evidens kötelezettség.
Kérlek, fordulj aQTICS MEDICAL-hoz a fentiekben vázolt megfelelőségi kérdésekkel akár integrált megközelítésben, akár a számodra releváns szolgáltatások esetében! Amennyiben így döntesz, keresd az alábbi elérhetőségeken Juhász Attila divízióvezetőt: e-mail:attila.juhasz@qtics.group, tel: +36 20 492 3750, központi e-mail: medical@qtics.group
A jövő évi költségvetésben kiemelt szerep jut az egészségügynek is
2021.05.28A kormány benyújtotta a 2022-es büdzsét, "az ország újraindításának költségvetését", amelyben kiemelt szerep jut az egészségügynek is - mondta az emberi erőforrások minisztere szerdán a kormány Facebook-oldalán közzétett videóban.
"Kiváló szakembereinknek köszönhetjük, hogy legyőztük a járványt, ezért is döntött a kormány úgy, hogy minden idők legnagyobb mértékű orvosibér-emelését vezetjük be" - hangsúlyozta Kásler Miklós.
Hozzátette, hogy a jövő évi büdzsében mintegy 2884 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügy céljaira. Ez a keret 1700 milliárd forinttal nagyobb, mint 2010-ben volt, és mintegy 770 milliárddal több, mint amit idén biztosítottak.
"Miniszterként örömmel tölt el, hogy a kormány elkötelezett a magyar egészségügy iránt és évről évre több forrást biztosít a magyar emberek egészségügyi ellátására"
- fogalmazott Kásler Miklós.
Forrás: kormany.hu, 2021. május 28. - EMMI
Az MDR rendelet alkalmazásának határnapja: 2021.05.26
2021.05.26
MDR/IVRD rendelet szerinti szabályozás
Az orvostechnikai eszközökről, aktív beültethető orvostechnikai eszközökről és in vitro diagnosztikai eszközökről szóló új uniós rendeletekkel kapcsolatos tudnivalók
Az Európai Unió Bizottsága tekintettel az elmúlt 20 év technikai fejlődésére, az EU bővülésére és ezzel együtt az eltérő jogszabály értelmezések növekedésére, időszerűnek látta az orvostechnikai szektorban a hatályos jogszabályok megújítását.
Az új rendeletek – Európai Parlament és a Tanács (EU) 745/2017 rendelete (MDR) és 746/2017 rendelete (IVDR)-közül az első a korábbi MD és AIMD termékekre vonatkozó irányelveket váltja fel, ezen eszközökkel kapcsolatos követelmények a korábbi két irányelvből egy rendeletbe kerültek. A másik rendelet a korábbi IVD termékekre vonatkozó irányelvet váltja fel így a korábban is külön irányelvben szabályozott jogterület továbbra is elkülönül. Az MDR rendelet alkalmazását 2020. április 24-én az EU Bizottság 2020. május 26-ról 2021. május 26-ra halasztotta, az IVDR rendeletet 2022. május 26-tól kell alkalmazni. Az EUDAMED adatbázis bevezetésének tervezett időpontja 2022. május 26.
Az irányelvek hatályon kívül helyezésével együtt a magyar jogszabályi környezet is megváltozik. A rendelet közvetlen hatályú jogszabály, közvetlenül alkalmazandó, a magyar jogrendszerbe így nem kell átemelni, de az azzal ellentétes vagy azzal nem összecsengő hazai szabályozás módosítása szükséges. Ennek megfelelően várható mind az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009 EüM rendelet, mind az in vitro diagnosztikai eszközökről szól 8/2003 ESzCsM rendelet, a klinikai vizsgálatokról szóló jogszabályok és a kijelölt szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok módosítása. A módosítások kapcsán kérjük, figyelje honlapunkat.
A honlapnak ezen a részén az alkalmazás megkezdéséig hasznos információkat, a változó jogszabályokat, a megjelenő friss híreket szeretnénk megosztani. Kérjük, kísérje figyelemmel híreinket, hogy felkészülten kezdhessen neki az MDR alkalmazásának.
A szikétől az implantátumokig számos műtéti eszközből jóval kevesebb fogyott az operációk elmaradása miatt
2021.05.18A koronavírus-járvány számos orvostechnikai beszállítót is kedvezőtlenül érintett, mert a halasztható operációk leállításával lényegesen kevesebb műtéti eszközre volt szükség. A tervezhető beavatkozások holnaptól elvileg újraindulhatnak, a cégek azonban azzal számolnak, hogy még hetekbe telik, míg teljes kapacitással üzemelhetnek a műtők.
Fél éve, tavaly november 10. óta csak sürgős operációkat, illetve olyan beavatkozásokat lehet végezni a magyar kórházakban, amelyek halasztása súlyos, maradandó károsodással járna. Május 3-ától ugyan újraindulhatott az egynapos sebészeti ellátás, de nagyobb tervezett műtéteket, például csípő- vagy térdprotézis-beültetéseket csak holnaptól végezhetnek a kórházakban.
A járvány kirobbanása óta ez már a második olyan időszak, amikor felfüggesztették a halasztható műtéteket. Tavaly március 16-tól egyszer már kiadták az utasítást, hogy egészségügyi ellátás csak sürgős szükség miatt végezhető. Aztán a járványhelyzet kedvező alakulásával május 4-től fokozatosan enyhítettek a szigoron, és június 18-tól lehetővé vált, hogy mindenkit ellássanak.
Az enyhítés időszakában azonban, amely ráadásul egybeesett a nyári szabadságolásokkal, nem tudtak megoperálni mindenkit, akinek addig elmaradt a műtétje. A várólistás beavatkozások gyakorlatilag teljesen leálltak, hiába igyekeztek ezeket felpörgetni a kórházak. A második zárlat nyomán
rendkívüli módon felduzzadtak a kórházi várólisták – és ezt az időszakot azok az orvostechnikai beszállítók is megérezték, akik az ilyen beavatkozásokhoz, illetve általában a műtétekhez használatos eszközöket, műszereket gyártják, forgalmazzák.
Mint az Orvostechnikai Szövetség főtitkárától megtudtuk, mivel a korábbinál lényegesen kevesebb sebészeti beavatkozást végeztek a kórházak, ez az egyszer használatos műtéti textíliák, műtéti egységcsomagok forgalma is visszaesett. A modern kötszerek felhasználására is hatással volt a járvány, mert kezdetben a sebkezelő ambulanciák forgalma is visszaesett, de ezen a területen olyan jelentős az ellátási igény, amit még a pandémia sem tudott érdemben megtörni – fogalmazott Rásky László.
A sebészeti feltáróknál, sebészeti, urológiai, nőgyógyászati, andrológiai implantátumoknál (sérvhálók, inkontinencia-hálók), a fül-orr-gégészet műtéti eszközeinél ugyanakkor jelentős visszaesést tapasztaltak a beszállítók. A koszorúér-szűkületnél használt speciális fémhálók, az úgynevezett sztentek felhasználása a szívbetegségeknél 15-20, a perifériás érbetegségeknél mintegy 25-30 százalékkal csökkent.
Az első hullám után az előbbi gyorsan, az utóbbi lassabban korrigált vissza, és a beszállítók erre számítanak a mostani helyzetben is – mondta Rásky László.
Ami a műlencse-beültetéseket illeti, az állami ellátásban jelentősen visszaestek az első hullám idején, de a tavaly őszi nyitásnál egy időre felfutottak. Viszont a harmadik hullám alatt a sürgősségi műtétek kivételével szinte teljesen leálltak. A magánellátásban ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a szemészeti műtétek száma, ám mivel az ilyen beavatkozások 90 százaléka még mindig az állami intézményekben történik, ez nem „dobta meg” jelentősen az eszközfelhasználást.
A főtitkár szerint
a műtők újraindításának hatására valószínűleg lesz egy felfutás a műtéti eszközök felhasználásában, de a kapacitások azért sok okból limitáltak. A tervezett műtéteket nem is lehet egyik hétről a másikra beindítani, még időbe telik, mire az intézményekben minden újra a régi lesz, és a műtők teljes kapacitással üzemelnek.
A kórházak ugyanis csak közbeszerzéssel vásárolhatják meg szükséges műtéti anyagokat, eszközöket, ahhoz viszont, hogy tudják, mire van szükségük, először fel kell mérniük, hogy a várólistán vagy az előjegyzésben szereplő pácienseik közül kinek, mikorra tudnak időpontot adni. Ehhez viszont fel kell mérniük az illető aktuális állapotát, amihez különféle vizsgálatokra van szükség, ráadásul, mint Facebook-oldalán maga Kásler Miklós ágazati miniszter írta, a betegek felvételének feltétele, hogy érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezzenek vagy a tervezett beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív PCR-teszteredménnyel és a műtét napján végzett negatív antigén gyorsteszttel rendelkezzenek. Mindemellett az eddig Covid-ellátásra berendezett osztályokat (és sokszor műtőket) is alkalmassá kell tenni a nem fertőző betegek biztonságos fogadására, ami szintén időbe telik.
Blaskovics Gábor, az egészségügyi műszerek, termékek fejlesztésével-, gyártásával, értékesítésével, és szolgáltatásokkal foglalkozó magyar cégeket tömörítő Mediklaszter társelnöke nem is számol azzal, hogy a jövő hónapnál előbb újraindulnak a tervezett műtétek.
Pedig a családi vállalkozásán, a Metrimed Orvosi Műszergyártó Kft.-n keresztül őt is érzékenyen érintette a halasztható műtétek leállítása. Egyedi igényeket is kielégítő csípő-, térd- és gerincimplantátumaikat, sportsebészeti lemezeikből „békeidőben” 22 kórházban évente 3-4 ezer darabot ültetnek be, de az esetek 90 százalékában tervezett operációk során.
Mint Blaskovics Gábor elmondta, a cég az elmúlt egy évben gyakorlatilag a tartalékaikat élte fel, és ugyan a járvány első hullámában kaptak bértámogatást, a másodiknál kimaradtak. Ezt reményeik szerint hamarosan pótolni fogják. Hozzátette: az ortopédiai implantátumgyártó cégek Mediklaszter-tagok közül csak azokat nem rázta meg alapjaiban a járvány, amelyek traumatológiai portfólióval is rendelkeznek.
Forrás: novekedes.hu
Hatalmas forrás az egészségügynek
2021.05.14Jelentősen emelkedik jövőre az egészségügy költségvetése. A keret tartalmazza a bérrendezés fedezetét is, és fejlesztésekre is bőven jut forrás. A járvány rámutatott arra, hogy az egészségügyi eszközök kulcsfontosságúak, ezek gyártásában Magyarország önellátásra törekszik.
A jövő évi költségvetés tervezete szerint 2022-ben 2884 milliárd forint jut az egészségügyre. Ez 769 milliárd forinttal több, mint az idei összeg. Ha egészen 2010-ig visszapillantunk, akkor a különbség 1689 milliárd forint. A 2022-es büdzsé tartalmazza a béremelés fedezetét is.
A megkezdett bérrendezésnek köszönhetően az orvosi fizetések két év alatt átlagosan két és félszeresére nőnek. Az egészségügyi szakdolgozók fizetése is emelkedik, 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt kapott kézhez.
A 2021-ben indult egészségügyi béremelési programokra jövőre csaknem 460 milliárd forintot fordít az állam.
A költségvetés számol egészségipari beruházásokkal is. A koronavírus rámutatott, hogy fel kell készülni a világjárványok kirobbanására. Ezért azokat a nagy betegszám ellátására alkalmas intézményeket – ahol pandémia idején is ellátják a legsúlyosabb állapotú betegeket, illetve kezelik a fertőzésgyanús, egyéb sürgősségi beavatkozást igénylő eseteket – tovább erősítik. Ennek érdekében fejlesztik a centrumkórházakat és az infektológiai ellátóhelyeket, valamint ki kell alakítani speciális igényeknek megfelelő járványkórházakat. Az ország minden területét érintik a korszerűsítések, amelyekbe éppúgy beletartoznak az eszközbeszerzések, mint az új mentőállomások építése, illetve a meglévők felújítása.
Az egészségipari fejlesztések és a kutatások szerepe egyaránt felértékelődött a koronavírus megjelenésével. Az Egészségipari támogatási program ötvenmilliárd forintos költségvetéssel a hazai vállalkozások fejlődését segíti. A cél az, hogy az egészségügyi eszközök gyártásában önellátók legyünk. A Pénzügyminisztérium az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alapján már korábban meghatározta azokat az egészségügyi termékköröket, amelyek rendelkezésre állása stratégiai fontosságú. A tárca 2020 augusztusában hirdette meg a támogatási program első körét ötvenmilliárd forintos kerettel. Egy hét alatt több mint negyven cég nyújtott be támogatási igényt mintegy hatvanmilliárd forint összegben, bő hetvenmilliárd forint összértékű projekt megvalósítására.
A legtöbb pályázat maszk-, fertőtlenítő-, illetve alapanyaggyártásra szóló fejlesztési tervet tartalmazott. Emellett többek között pályáztak röntgen- és lélegeztetőgépek, valamint gyógyszerek gyártására is – olvasható a konvergenciaprogramban.
A kezdeményezés egyébként nemcsak a végtermékgyártást karolta fel, hanem a horizontális értéklánc egészét. Ez azt jelenti, hogy az alapanyag-, alkatrész- és csomagolásgyártásra érkezett támogatási igényeket is elfogadták. Az első körben harminc cég pályázata nyert, amelyek 41,4 milliárd forint összértékű beruházáshoz kaptak 33,3 milliárd forint költségvetési forrást.
A jelentős érdeklődés miatt a kormány megemelte a keretösszeget. A Pénzügyminisztérium így 2020 novemberében, majd 2021 januárjában is újranyitotta a pályázás lehetőségét. A második és harmadik körben további 32 vállalkozás nyert összesen mintegy 35 milliárd forint támogatást 45 milliárd forintot meghaladó beruházás megvalósításához. Ezzel az Egészségipari támogatási program 68 milliárd forintos költségvetési keretéből csaknem kilencvenmilliárd forint összértékű termelő beruházást segített elő az állam.
A kormány felhívta a figyelmet arra, hogy a kapacitások gyors felépítése kulcsfontosságú. A pályázatok első köréből tíz projektet már át is adtak.
Ezzel olyan kiemelten fontos gyártókapacitások álltak az egészségügy, egyúttal az ország ellátásbiztonságának szolgálatába, amelyek többek között képesek automata fertőtlenítők, hazai fejlesztésű légtisztító berendezések, maszkok, gumikesztyűk, továbbá oltáshoz használt orvosi eszközök előállítására.
Forrás: magyarnemzet.hu
Európai egészségügyi unió: a Bizottság nyilvános konzultációt indít az európai egészségügyi adattérről
2021.05.10„Az Európai Bizottság ma indította nyilvános konzultációját az európai egészségügyi unió egyik fontos eleméről, az európai egészségügyi adattérről (EHDS). Az adattér a digitális egészségügyben rejlő lehetőségek minél jobb kiaknázását célozza a magas színvonalú egészségügyi ellátás biztosítása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A megelőzés, a diagnosztika, a kezelések, a kutatás és innováció, valamint a megfelelő szakpolitikai döntéshozatal és jogszabályok érdekében egyúttal elő fogja mozdítani az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést is. Az európai egészségügyi adattér egyik alapvető szempontja, hogy továbbra is az érintettek gyakorolják a személyes egészségügyi adataik feletti ellenőrzést. A nyilvános konzultációt 2021. július 26-ig lehet kitölteni.
Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos a következőket mondta: „Az európai egészségügyi adattér kulcsfontosságú elemét fogja jelenteni egy erős európai egészségügyi uniónak. A jobb egészségügyi ellátás, az eredményesebb kutatások és a hatékonyabb egészségpolitikai döntéshozatal érdekében lehetővé teszi majd az egész EU-ra kiterjedő együttműködést. Minden érdeklődőt és érdekelt felet arra bíztatok, hogy vegyenek részt a konzultációban, és mindannyiunk egészsége érdekében járuljanak hozzá az adatok nyújtotta előnyök kiaknázásához. Ebben az összefüggésben alapvetés, hogy a polgárok jogai – így az adatvédelem és a magánélet védelme – sérthetetlenek.”
Az innovatív megoldások és a digitális technológiák – többek között a mesterséges intelligencia – átalakíthatják az egészségügyi rendszereket. Hozzájárulnak e rendszerek fokozott fenntarthatóságához, miközben javítják az emberek egészségét. E technológiák fejlesztéséhez a kutatóknak és az innovátoroknak jelentős mennyiségű (egészségügyi) adathoz kell a biztonság szavatolása mellett hozzáférniük.
A nyilvános konzultáció elsősorban a következőkre összpontosít:
az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés, és ezek felhasználása az egészségügyi ellátáshoz, a kutatáshoz és innovációhoz, valamint a szakpolitikai és szabályozói döntéshozatalhoz;
a digitális – köztük az innovatív – egészségügyi szolgáltatások és termékek valódi egységes piacának előmozdítása.
Háttér-információk
Az európai egészségügyi adattér létrehozása az egészségügy területén a Bizottság egyik fő prioritásának számít. Az adattér célja az egészségügyi adatok cseréjének előmozdítása mellett, hogy támogassa az új megelőzési stratégiákkal, kezelésekkel, gyógyszerekkel, orvostechnikai eszközökkel és eredményekkel kapcsolatos kutatást.
Az európai adatstratégiáról szóló közleményében a Bizottság bejelentette azon szándékát, hogy konkrét eredményeket érjen el az egészségügyi adatok terén és felmérje a digitális technológiák fejlődésében rejlő lehetőségeket. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos adatok gyűjtése, hozzáférhetősége, tárolása, használata és további felhasználása sajátos kezelendő kihívásokat támaszt. Ezekhez olyan szabályozási keretre van szükség, amely a lehető legjobban szolgálja az egyének érdekeit és jogait, különösen az egészségükre vonatkozó különleges adatok kezelését. Ennek folyományaként a Bizottság elfogadta az adatkormányzási rendeletről szóló javaslatát (2020), amely rögzíti az adatok hozzáférési feltételeit és rendelkezéseket tartalmaz az önkéntes adatmegosztásba vetett bizalom erősítéséhez.
Az egészségügyi adatokhoz való jobb hozzáférés és azok gördülékenyebb cseréje alapvető tényezői az elérhető, hozzáférhető és megfizethető egészségügyi ellátásnak. E tényezők a hatékonyabb kezelések és jobb eredmények érdekében ösztönözni fogják az egészségügyi és ellátási fókuszú innovációt, csakúgy mint a digitális technológiákat – többek között a mesterséges intelligenciát – alkalmazó innovatív megoldásokat.
Forrás: hirlevel.egov.hu,
Kásler: jövő csütörtökön újraindulnak az elektív beavatkozások
2021.05.07Május 13-ától újraindulnak az elektív beavatkozások és a rehabilitációs ellátások, amelyek az egészségügyi szolgáltatónál előre egyeztetett időpontokban, a már bevált egészségvédelmi óvintézkedések betartásával történhetnek - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken a Facebook-oldalán.
Kásler Miklós azt írta, a betegek felvételének feltétele, hogy érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezzenek vagy a tervezett beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív PCR-teszteredménnyel és a műtét napján végzett negatív antigén gyorsteszttel rendelkeznek.
Fertőzésgyanú esetén a fekvőbeteg-intézetekben megtörténik az izoláció és az érintettek esetében antigén gyorstesztet végeznek a diagnózis felállításához - tette hozzá a tárcavezető.
Forrás: MTI - mti.hu
Újraindul az egynapos sebészet
2021.04.28Az új típusú koronavírus-járvány harmadik hulláma során az új fertőzöttek és a fertőzésgyanús esetek, valamint a kórházi ellátást igénylő betegek számának folyamatos csökkenése újra lehetővé teszi az egynapos sebészeti ellátások beindítását – jelentette be közösségi oldalán Prof. Dr. Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere.
A magyar egészségügy az utóbbi hetekben olyan módon jutott túl a koronavírus-járvány harmadik hullámának legkritikusabb szakaszán, hogy valamennyi beteg számára biztosított maradt az ellátás. Az egynapos sebészeti beavatkozások kizárólag az ellátás rugalmas tervezésével és a szükséges járványügyi intézkedések betartásával indíthatóak újra. Az egynapos sebészeti ellátások csak az egészségügyi szolgáltatóknál előzetesen egyeztetett időpontokban történhetnek, az egészségügyi intézményekbe történő belépéskor pedig testhőmérséklet mérés szükséges.
A betegek felvételének feltétele, hogy az egészségügyi állapotból adódó egyéb kontraindikáció nem áll fenn és érvényes védettségi igazolvánnyal, annak hiányában pedig a tervezett beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív SARS-COV-2 PCR teszt eredménnyel és a műtét napján végzett negatív Antigén gyorsteszttel rendelkeznek.
Emellett minden, a COVID-19 fertőzött, vagy fertőzés-gyanús betegellátásban eddig résztvevő egészségügyi intézménynek a COVID-19 fertőzött, vagy fertőzés-gyanús betegek ellátását változatlanul biztosítani kell, jól elkülönítve a COVID-19 járvánnyal nem érintett betegektől, a COVID-os betegek és az egynapos ellátásában részesülő betegek részére a biztonságos betegellátás minden szükséges feltételének megteremtésével.
Az egynapos sebészeti ellátások 2021. május 3-án kezdődhetnek meg.
orrás: kormany.hu
Magyarország az egészségügyre költi a legtöbbet a helyreállítási alapból
2021.04.25Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva.
Gulyás Gergely felidézte, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, Brüsszelben több mint másfél órás vacsorán egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, akivel számtalan kérdést érintettek.
A magyar kormányfő tájékoztatta a bizottság elnökét a magyarországi oltási helyzetről, Ursula von der Leyen pedig beszámolt az Európai Bizottság jövőre vonatkozó vakcinabeszerzési terveiről - mondta.
A tárcavezető közölte, bár nem ez volt a leghosszabban tárgyalt kérdés, de a megbeszélésen szó volt a helyreállítási alapról is. Megerősítette, Magyarország az elsők között nyújtja be tervét, amely az országnak járó több mint 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik majd, a 3300 milliárd forintot meghaladó hitelkeretre nem terjed ki.
Kiemelte, a legtöbb forrást az egészségügyre szánják, a hálapénz megszüntetését tartalmazó új egészségügyi rendszer ugyanis lényegesen többe kerül az országnak, ezért jó lenne, ha annak költségeihez az Európai Bizottság is hozzájárulna az első években.
Emellett Magyarország fővárosi és vidéki egészségügyi fejlesztéseket is megvalósít, amelyek tovább javíthatják a lakosság ellátását - tette hozzá Gulyás Gergely.
A miniszter szólt arról is, kiemelten támogatják majd a károsanyag-kibocsátás csökkentését, ezen belül a kötöttpályás közlekedés korszerűsítését, továbbá a felsőoktatást és a körforgásos gazdaságra történő átállást.
Hangsúlyozta, az Európai Bizottság elnöke tisztán és reálisan látja a helyzetet, vagyis azt, hogy Magyarországon átláthatóan biztosított a helyreállítási alap felhasználása.
Gulyás Gergely közölte, Orbán Viktor elmondta Ursula von der Leyennek, hogy az Európai Uniónak el kellene fogadnia egy Oroszország- és Kína-stratégiát.
Európának világos elvek mentén kell Oroszországgal együttműködnie - jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, tudomásul veszik, hogy vannak tagállamok, amelyek biztonsági fenyegetésként tekintenek Oroszországra, de Európa már csak a nyersanyaghiány miatt sem mondhat le az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokról. Gulyás Gergely szerint erre jó példa Németország, amely erről soha nem is akart lemondani.
A Miniszterelnökség vezetője beszámolt arról is, Orbán Viktor és az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió külkapcsolatairól is tárgyalt. Jelenleg az amerikai-orosz és az amerikai-kínai viszony is rendkívül feszült, az Egyesült Államok pedig "kevésbé önálló szereplőként" kívánja bevonni ebbe a helyzetbe Európát - mondta a tárcavezető.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, nem szeretnék, ha az európai helyreállítási terv a főpolgármester miniszterelnök-jelölti ambíciójának áldozatává válna. Megjegyezte, minden ésszerű javaslatot mérlegelnek a helyreállítási alappal kapcsolatban és örülnek, ha konszenzusra lehet jutni a fővárossal. Ugyanakkor, ha a budapesti városvezetés a nemzetközi színtéren szeretné kifejezni egyet nem értését, akkor abból az látszik, hogy az erről szóló vitáknak nem a konszenzusteremtés a célja, hanem hogy "ők a különvéleményüket kifejezhessék".
A tárcavezető elmondta, a jogállamisági jelentés csak említést szintjén került szóba a találkozón. Mindenki örömmel nyugtázta ugyanis, hogy tavaly olyan megállapodás született az állam- és kormányfők között, amely rögzítette, hogy minden tagállam fontosnak tartja az átláthatóságot az uniós pénzek felhasználásánál.
"Magyarország modellértékű demokrácia" - jelentette ki Gulyás Gergely, majd aláhúzta, "mi a jogállamiság kérdését is fontosnak tartjuk, csak azt nem szeretjük, ha politikai vádakat fogalmaznak meg jogállami köntösben" a migrációt következetesen elutasító, a hagyományos európai értékek mellett kiálló országokkal szemben.
A Miniszterelnökség vezetője végül megjegyezte, meglepte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) védettségi igazolványhoz kapcsolódó előírásokat érintő bírálata, nem azért mert kritikus, hanem mert igénytelen. Kiemelte, az alkotmányos szabályozás alapján akkor van mód a különbségtételre, ha az nem önkényes; bizonyos szolgáltatások igénybevételének a védettségi igazolványhoz kötése mások egészségének védelmét szolgálja, ráadásul nem egyedülálló megoldás, az EU számtalan más országa fogadott el hasonló szabályokat, például a szomszédos Ausztria
Forrás: MTI - mti.hu
Az MDR hatása a Magyar orvostechnikai iparra
2021.03.31A betegek és a felhasználók egészségének magas szintű védelméből kiindulva a belső piac zökkenőmentes működése érdekében az Európai Parlament és Tanács 2017-ben hatályba léptette az (EU) 2017/745 rendeletet (a továbbiakban MDR). Az eredeti rendelet szerint az MDR kötelező alkalmazási határideje 2020. május 26. lett volna, a COVID–19-járvány miatt kialakult helyzetre válaszul azonban a 2020. május 24-én megjelent (EU) 2020/561 rendelet az MDR alkalmazási időpontját 2021. május 26-ra módosította. Jelen cikk célja bemutatni, hogy az MDR és alkalmazási időpontjának halasztása milyen hatással van a magyar orvostechnikai iparra.
MIRE VONATKOZIK PONTOSAN A HALASZTÁS?
Az (EU) 2020/561 rendelet kizárólag az MDR kötelező alkalmazásának határidejét módosította,
beleértve az ehhez közvetlenül kapcsolódó határidőket is. A halasztás azonban nem terjed ki a további részhatáridőkre. Így nem változott a 4/2009. (III. 17.) EüM-rendelet (a továbbiakban MDD)
alapján kiállított tanúsítványokra vonatkozó 2024. május 26-ig tartó átmeneti időszak, azaz ebben
az időpontban az összes MDD CE tanúsítvány hatályát veszti. Ugyanúgy nem változtak az UDI
(egyedi eszközazonosító) bevezetésére vonatkozó határidők, amelyek a kockázati osztálytól függően
2021. május 26. és 2025. május 26. közötti tartományba esnek. Itt érdemes megemlíteni a magyar
gyártók jelentős érintettsége miatt, hogy a beültethető eszközök esetében a UDI alkalmazási határidő
már 2021. május 26. Fontos kiemelni, hogy az MDR semmilyen egyéb a gazdasági szereplőket érintő
követelménye nem változott meg.
A HALASZTÁS HATÁSAI A GYÁRTÓKRA
A hatások a különböző kockázatú eszközök esetében eltérőek, ezért célszerű külön bemutatni ezeket.
Hatások az alacsony kockázatú (I. osztály) és a rendelésre készült eszközök gyártóira.
Az ezen csoportba tartozó gyártók számára az MDR halasztása kimondottan előnyös fejlemény,mivel számukra nem volt semmilyen további átmeneti időszak. Az idetartozó cégek körében a MDRre
való felkészültség még napjainkban is rendkívül alacsony, ezért az egyéves halasztás lehetőséget
kínál, hogy az MDR-re való átállást elkezdjék és sikeresen befejezzék.
Hatások a közepes (IIa osztály) és a magas kockázatú (IIb, III osztály) eszközök gyártóira
A közepes és magas kockázatú eszközök gyártói számára a halasztásnak az MDR-re való felkészülés
szempontjából gyakorlatilag semmilyen hatása nincs.
Amint azt korábban részleteztük, a halasztás nem vonatkozik az átmeneti részhatáridőkre, így
továbbra is az eredeti terv szerint kell a minőségirányítási rendszert átalakítani, a műszaki dokumentációt elkészíteni, a UDI-t bevezetni és a klinikai értékelést, szükség esetén a klinikai vizsgálatokat elvégezni.
Egy kisebb csoportot azonban pozitívan érint a halasztás. Azok a gyártók, amelyeknek az MDD
tanúsítványuk 2020. május 27. és 2021. május 26. között jár le, az MDD szerint elvileg megújíthatják
azt, így az MDR-re való átállást 2024. május 26-ig eltolhatják, időt nyerhetnek.
AZ MDR-ÁTÁLLÁS KIHÍVÁSAI
Az MDR-átállás kihívásai alapvetően arra vezethetők vissza, hogy hiába volt korábban az eszköz
forgalomban a régi szabályozás alapján, akkor is alkalmazni kell az MDR minden követelményét.
Egy régóta forgalmazott eszközt, amennyiben az MDR alatt forgalomba hozzák, jogi értelemben
még akkor is új eszköznek kell tekinteni, ha egyébként a kialakítása, gyártása és rendeltetése semmiben sem változott. Tehát az MDR követelményei szerint gyakorlatilag minden eszközre ismét le
kell folytatni a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást.
A munka nagyságrendjének érzékeltetése érdekében röviden bemutatjuk az MDR-átállás lépéseit:
1. Az MDR követelményeinek a beillesztése a meglévő minőségirányítási rendszerbe, elsősorban
a mikrovállalkozások esetében a minőségirányítási rendszer létrehozása.
2. A termék mint orvostechnikai eszköz megerősítése.
3. Az eszköz ismételt kockázati osztályba sorolása.
4. Az MDR I. melléklete szerinti általános követelményeknek való megfelelés igazolása.
5. Klinikai értékelés készítése, szükség esetén, a kellő szintű klinikai bizonyítékok előállítása
érdekében klinikai vizsgálat(ok) végrehajtása.
6. Használati útmutató és címke elkészítése, aktualizálása.
7. Műszaki dokumentáció összeállítása.
8. Pénzügyi fedezet biztosítása (felelősségbiztosítás).
9. UDI bevezetése.
10. EU megfelelőségi nyilatkozat kiállítása.
11. A szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős személy kijelölése.
12. Bejelentett szervezet bevonása, tanúsítás kockázati osztálytól függően.
13. Az eszköz és a gyártó regisztrációja.
14. Forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszer bevezetése és fenntartása.
Jól látható, hogy a feladatok száma igen jelentős. Az átfutási időket és költségeket tekintve a klinikai
értékelés megújítása és a kapcsolódó klinikai vizsgálatok végrehajtása okozza a legnagyobb terhet
a gyártók számára.
TÁMOGATÁSI IGÉNY
Támogatott képzések
A magyar orvostechnikai gyártók egyik nagy problémája, hogy nem rendelkeznek egy orvostechnikai eszköz CE jelöléséhez szükséges szakmai ismeretekkel (például kockázatirányítás, klinikai értékelés, használhatóság tervezés, biológiai értékelés stb.) Bár a piacfelügyeleti hatóság szerepét betöltő OGYÉI Orvostechnikai Főosztálya rendszeresen tart a témával kapcsolatos tájékoztatókat, képzéseket, az ismeretek szintje továbbra sem elégséges.
Az iparági gyártóknak olyan komplex képzési programokra lenne szükségük, amelyek során az MDR-átállás konkrét gyakorlati megvalósításának lépéseit, eszközeit ismernék meg. Ilyen jellegű képzések nagyon kis számban és magas áron érhetők.
A minőségirányítási rendszerek bevezetésének támogatása
Az orvostechnikai eszközöket gyártó mikrovállalkozások eddig döntően nem alkalmaztak dokumentált,
tanúsított minőségirányítási rendszert. Az MDR 10. cikkének (9) bekezdése azonban előírja,
hogy a gyártóknak – a rendelésre készült eszközök gyártóit is ideértve – minőségirányítási rendszert
kell bevezetniük és fenntartaniuk. A mikro- és kisvállalkozások nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal ilyen minőségirányítási rendszer bevezetéséhez.
Az elérhető tanácsadói támogatás díja magas, mivel speciális tapasztalatokkal és ismeretekkel
rendelkező tanácsadókra van szükség, illetve a jogszabályban előírt magas dokumentálási igény
teljesítéséhez nagy bevezetési időszükséglet társul.
Klinikai értékelés és klinikai vizsgálatok támogatása
Az MDR II. és III. melléklete szerint minden gyártónak új műszaki dokumentációt kell készítenie. A jelenleg is forgalomban lévő eszközök esetében az MDD műszaki dokumentáció számtalan eleme felhasználható, de általában a klinikai értékelések színvonala nagyon alacsony. A gyártóknak az MDR szerinti klinikai értékelést kellő szintű klinikai bizonyítékként szolgáló klinikai adatok alapján kell elkészíteniük. A klinikai bizonyítékok kellő szintjét a gyártónak kell meghatároznia az eszköz jellemzői és rendeltetése alapján. A megfelelő szintű klinikai bizonyítékok előállításához – különösen a beültethető és magas kockázatú eszközök esetén – klinikai vizsgálatokra van, lehet szükség.
A klinikai vizsgálatok költsége nagyon magas, egyúttal sok tényezőtől függ, de valahol a 10–50 millió Ft/indikáció + áfa tartományba tehető. A sokféle termékcsaládot gyártó cégek esetében (ezek főleg implantátumgyártók) akár több száz millió forint is lehet az összes költség, amely egy tipikus magyar gyártó éves árbevételének meghatározó részét teszi ki.
ÖSSZEFOGLALÓ
A döntően exportra termelő magyar orvostechnikai ipar a nemzetgazdaság egyik kiemelkedően sikeres kulcságazata, amelyet a kormány kiemelt stratégiai ágazatként kezel. A szektor több mint 2000 hazai vállalkozásnál 12 000 főállású és 32 000 bedolgozó munkavállalót foglalkoztat, éves szinten300 milliárd forint értéket állít elő, ebből 200 milliárdértékű árut exportál. A magyar orvostechnikai ipar egyik legnagyobb kihívása az MDR végrehajtása. Az MDR fő céljai –a termékminőség és a betegbiztonság – összhangban állnak a kormány és a hazai egészségipari szereplők hosszú távú, közös céljaival. Ugyanakkor látható, hogy az MDR alkalmazásának komoly piaci és ellátórendszeri hatásai lesznek: növekednek a gyártási és piacra lépési költségek, lassulnak a termékinnovációs folyamatok, és egyes termékkörökben akár ellátási zavarok is kialakulhatnak. Információink szerint ráadásul mind európai, mind hazai szinten elmaradás tapasztalható az MDR tanúsítására alkalmas szervezetek kijelölésében és auditálásában. Ez veszélyeztetheti a rendeletben megjelent határidők betartását, ha az auditáló cégek szűkös kapacitása miatt a vállalkozások saját hibájukon kívül nem tudnak megfelelni az új követelményeknek.
Az új eljárás alkalmazására – az eddig megtett erőfeszítések ellenére – az érintett állami tézményrendszer,a magyar medtech vállalkozások és a tanúsító szervezetek (NB) egyaránt felkészületlenek. Az EU is jelentős késésben van a kapcsolódó feladatok végrehajtásával. Mai ismereteink szerint Európában nagyon kevés, mindössze 14 tanúsításra kijelölt szervezet van, ebből egy magyar – a CEcertiso Kft. –, miközben az EU piacán 27 000 orvostechnikai vállalkozás működik. „Az MDR követelményei szerint minden eszközre ismét le kell folytatni a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást.”
Magyarországon jelenleg csak egy auditált tanúsító szervezet van, nem hoztak létre szervezett szolgáltatást az auditokhoz szükséges műszaki vizsgálatokhoz, így nagyon hiányos az a szellemi kapacitás, tudás, amely a cégeknek az új rendeletre való zökkenőmentes átállását lehetővé tenné. Ezenkívül a hazai vállalkozások jelentős részénél nem áll rendelkezésre az átálláshoz szükséges forrás, amely – egy-egy meglévő vagy újonnan kifejlesztett termék esetében – meghaladhatja a több tízmillió forintot.
Szakmai becslések szerint az orvostechnikai termékek 70%-a veszélyeztetett. Nagy esély van arra, hogy bizonyos termékek, termékcsoportok értékesítési lehetősége megszűnik, mert az egészségügyi intézmények nem fogadhatnak be nem auditált termékeket, de a gyártók exportképességének is alapfeltétele a CE-jelölés. A MDR-rendelet bevezetése veszélyezteti a kórházak, klinikák működését, hazai termékekkel történő ellátását, a jelenlegi műszerek, készülékek javítását, karbantartását, késleltetheti vagy akár meg is akadályozhatja az ismert és bevált eljárásokhoz szükséges termékek beszerzését, az újonnan kifejlesztett termékek forgalomba hozatalát, valamint meg is fordíthatja az orvostechnikai termékek exportjának növekedési irányát, sok hazai iparági cég megszűnése mellett. Mindezek eredőjeként az MDR évtizedekre meghatározhatja, hogy az egyes országok egészségipara növelni vagy csökkenteni fogja-e a részesedését az egységes európai piacon, amely a világ második legnagyobb piaca.
A MediKlaszter és tagvállalatai úgy ítélik meg, hogy az MDR-re történő felkészülés és annak alkalmazása
során a hazai egészségipar kormányzati támogatásra szorul, túléléséhez elengedhetetlen az állami szerepvállalás.
Forrás: Orvosok Lapja, 2021. március - Tóth Zsolt,Juhász Attila,
PM: a kormány 1127 milliárd forint plusz forrást biztosított az egészségügynek
2021.03.31
Budapest, 2021. március 23., kedd (MTI) - A járvány elleni védekezési alapból és a gazdaságvédelmi célú keretekből összesen 1127 milliárd forint plusz forrást csoportosított át tavaly a kormány az egészségügynek a költségvetési törvényben tervezetten felül - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) kedden a közösségi oldalán.
A tárca a Facebookon megjelentetett tájékoztatásában hangsúlyozta: az mfor.hu valótlanul állította, hogy a kormány a járvány ideje alatt összesen 60,7 milliárd forintot csoportosított át egészségügyre.
A járvány elleni védekezési alapból teljesített 1027 milliárd forint kiadás biztosította az egészségügyi célú eszközbeszerzések, az infrastrukturális fejlesztések, például a kiskunhalasi járványkórház felállítása mellett az egészségügyi dolgozók egyszeri, 500 ezer forintos juttatását is. Egyedül ez utóbbi, az orvosok, ápolók munkáját elismerő tétel 100 milliárd forintot meghaladó kiadást jelentett - emelte ki a PM.
Gazdaságfejlesztési forrásokból a hazai egészségipar támogatása, az ellátásbiztonság növelése érdekében tavaly 100 milliárd forintot különített el a kormány; ez a forrás nemcsak az egészségügy biztonságát, hanem a munkahelyek megőrzését, új munkahelyek teremtését is támogatta - jelezte a minisztérium.
Ezzel tavaly az egészségügyi kiadások összértéke megközelítette a 3000 milliárd forintot - hívta fel a figyelmet a tárca.
Az erre az évre elkülönített egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap szintén 3 ezer milliárd forintos forrást jelent, amely felülről nyitott, tehát szükség esetén túlléphető - tették hozzá.
A kormány a járvány elleni egészségügyi védekezés költségeit ahogyan eddig, úgy a jövőben is maradéktalanul biztosítja - szögezte le bejegyzésében a PM.
"Az álhírek hátráltatják a járvány elleni védekezést, ezért továbbra is kérjük a sajtó képviselőit, hogy ne terjesszenek megtévesztő információkat" - írta közösségi oldalán a Pénzügyminisztérium.
Forrás: MTI
Szócska Miklós az adatvezérelt egészség-biztonság kérdéseiről
2021.03.27A Portfolio Szócska Miklóst, a járványmodellezési munkacsoport adathasznosítási, digitális egészségüggyel foglalkozó vezetőjét kérdezte.
Tavaly tavasszal még nem tudtunk sok mindent a vírusról, ezért akkor mindenki az azonnali zárás mellett döntött a kontaktusszám csökkentése és így a járvány megfékezése érdekében. Ekkor fogalmazódott meg az igény, hogy ennek a korlátozó intézkedésnek a hatását, sikerességét mérni kellene? Megint igazolódik a korábbi mondása ennek kapcsán, hogy az adat életet menthet?
Nem örülünk, hogy egy járvány igazolja, hogy az adat életet menthet, de nem ért minket készületlenül. A hálózatkutatás eszköztárát már 2011 óta használjuk különféle elemzésekre. Amikor a járványmatematikus és az epidemiológus jelezte, hogy kapcsolatsűrűségi adatokra lenne szükségük, vagy amikor a döntéshozó feltette a kérdést, hogy a különböző távolságtartó intézkedések esetében honnan tudhatjuk, hogy az adott intézkedés működik, akkor kézenfekvő és egyértelmű volt, hogy a mobilcella információk adhatnak gyors és releváns választ.
Tavaly tavasszal állt fel a lakosság mozgásának monitorozását célzó munkacsoport, akiknek a nevéhez fűződik most ez a tanulmány. Mennyi idő kellett ennek a csapatnak a létrehozására, hány hét után produkálták az első kézzel fogható és a döntéshozók elé tárható eredményeket? Minek köszönhető, hogy ilyen rövid idő alatt már eredményeket tudtak elérni? A koronavírus-járvány megtanította a különböző szereplőket (állam, egyetem, magánszektor) hatékonyan és gyorsan együttműködni, mert mindenkinek ez volt az érdeke?
Egy hét alatt vezetői információ rendszerbe szerveztük az addig papír alapon gyártott jelentéseket a döntéshozók számára. A mobilcella információkra elsőre mindenki azt mondta, hogy annak ellenére lehetetlen megszerezni, hogy személyazonosításra alkalmatlan, összesített adatokra volt szükségünk. Jó, mondtuk. Mi lenne, ha beszélnénk a szolgáltatókkal. Ma sem tudok érzelemmentesen visszagondolni az első videokonferenciánkra. Felemelő volt érezni, hogy mindenki azonnal megértette a helyzet súlyát és minden szolgáltató minden segítséget megadott, saját kutatói erőforrásait is bevetve.
Az elején számos olyan módszertani kérdésünk is volt, amelyet csak a szolgáltatókkal együtt tudtunk tisztázni. Olyan valódi piaci-akadémiai együttműködés volt, amit az államigazgatás keretei segítettek. Azóta is fáradságot nem kímélve rendszeresen kapjuk az adatállományokat. Az Operatív Törzzsel is kiemelten jó a munkakapcsolat, remélem nekik is legalább olyan hasznos a mi adatfeldolgozó-elemző munkánk, mint amennyire fontos adatforrást jelentenek a döntéstámogatáshoz.
Belülről életre szóló élmény megélni a segítő összefogást. Azért értek minket kudarcok is a munka során, de örök optimistaként remélem, hogy az ebben a cikkben bemutatott esettanulmány is segít meggyőzni azokat, majd átlépni saját adat-sovinizmusuk korlátain, akik inkább akadályozták az adatszolgáltatást és megértik: az adat életet ment.
Röviden összefoglalná nekünk a modell módszertanát és hogy ez miért volt egyedülálló nemzetközi viszonylatban? Mi adja az egyediségét ennek a magyar rendszernek? Össze tudná hasonlítani a mobilkészülék mozgására épülő modellekkel, ez miben különbözik, mennyivel átfogóbb a magyar megoldás, milyen előnyei vannak?
A csoport a három nagy mobilszolgáltatóval együttműködésben többek között kidolgozta a lakosság mozgását, települési szinten monitorozó módszertant, amely olcsó és pontos eszközt adott a kormány kezébe a korlátozó intézkedések hatásának méréshez, a döntések támogatásához, a célzott beavatkozások megalapozásához. A módszertan a mobiltelefon használatkor automatikusan rögzített, rutin adatokra épül és a hívást közvetítő adótorony helyadatait használja a mobiltelefon használó földrajzi helyének becslésére. Az általunk kidolgozott módszertan teljesen alkalmatlan a személyazonosításra. Ezt egyfelől az adatok anonimizálásával biztosítja, másfelől az egyes mobilszolgáltatók eleve település szinten aggregált adatokat bocsátottak rendelkezésre a mobilitási, illetve otthonmaradási indexek számításához. Tehát mi a közelébe sem kerülünk olyan adatnak, hogy mondjuk egy bizonyos magyar előfizető vagy családtagjai hogyan mozognak.
(...)
Vagyis a járvány miatt logikusan adódik, hogy az adatvezérelt döntéshozás első alkalmazási területei között van az egészségügy.
Igen, Magyarországon az egészségügyi adatrendszerek már 1993 óta fejlődőben vannak. Az ország digitális adatökoszisztémájának kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos kormányzati teendők strukturált intézményi keretrendszerét a tavalyi évben létrehozott Nemzeti Adatvagyon Ügynökség teremti meg, ahol a többi ágazathoz képest nagyon komoly előnyben van az egészségügy, mivel országosan egységes adatrendszerei vannak. De lehet ennek gazdasági vetülete is. Ha a mobilcellaadatokhoz hozzáteszünk kereskedelmi egység, geolokációs adatokat, mert a Google adataiból láttuk, hogy meg tudták mondani, hogyan csökkent a forgalom a forgalmi csomópontokban és a kereskedelmi egységekben, innentől kezdve látjuk azt, hogy mely iparágakat érintette a legkomolyabban mondjuk a távolságtartó intézkedések hatása. Az online pénztárgépek geolokációs adataival egy online gazdasági döntéshozatali támogatórendszert tudunk építeni Magyarországon.
2021.03.12Újabb mérföldkőhöz érkezett az Egészséges Budapest Program, amelynek keretében 250 milliárd Ft-ból újulnak meg a központi régió kórházai - jelentette be Kásler Miklós miniszter a közösségi oldalára feltöltött videóban péntek délelőtt.
A miniszter elmondta: az elkészült tervek alapján számos új kórházi épület jön létre, illetve a meglévő ingatlanokat felújítjuk és modernizáljuk.
A megvalósuló építészeti beruházások a kórházi infrastruktúrafejlesztés legszélesebb körét fedik le, ahol egyszerre érvényesülnek majd az eredeti állapot megóvására irányuló műemlékvédelmi, illetve a legkorszerűbb betegellátási funkciókat szem előtt tartó felújítási szempontok is – hangsúlyozta a tárcavezető.
Kásler Miklós megerősítette: az Egészséges Budapest Program fejlesztései a járvány elleni védekezés közepette sem álltak le.
A miniszter a videó végén kiemelte: orvosminiszterként elkötelezett a világszínvonalú magyar egészségügy megújítása és valamennyi honfitársunk számára a gyógyulás legjobb feltételit garantáló infrastruktúra fejlesztése mellett.
Forrás: kormány.hu
Az Európai Parlament elfogadta az új uniós egészségügyi cselekvési tervet
2021.03.10Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén elsöprő többséggel elfogadta az Európai Unió egészségügyi cselekvési programját, amely konkrét intézkedésekkel segítené elő, hogy a tagállamok egészségügyi rendszerei jobban felkészüljenek a jövőbeli válsághelyzetekre és világjárványokra.
Az 5,1 milliárd euró költségvetéssel bíró program célja, hogy segítse az unió reagálóképességét országhatárokon túlmutató népegészségügyi kockázatok esetében, megkönnyítve a tagállamok hozzáférését a szükséges gyógyszerekhez és orvosi eszközökhöz, továbbá segítse munkájuk összehangolását és az adatmegosztást. A rendelkezésre álló büdzsé legalább egyötöde a betegségmegelőzést és az egészségfejlesztést fogja szolgálni.
A program - egyebek között egy közös európai egészségügyi adattér létrehozásával - az egészségügy digitalizálása terén is előrelépést szorgalmaz. Támogatja emellett a mentális egészség javítását, a rák elleni küzdelmet és a színvonalas egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítását egyebek között a szexuális és reproduktív egészség terén.
A programról szóló keddi plenáris vitában Tóth Edina, a Fidesz uniós parlamenti képviselője elmondta: a stratégia lehetőséget biztosít arra, hogy az unió társadalmai megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járvány okozta válságból. Felhívta a figyelmet arra: a tagállami hatáskör tiszteletben tartása mellett nagyon fontos, hogy az EU megerősítse koordinációs tevékenységét annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon fellépni bármilyen egészségügyi szükséghelyzet esetén.
"Nem szabad engedni, hogy a kudarcba fulladt vakcinabeszerzéshez hasonló lassúság jellemezze a program végrehajtását. Fontos, hogy hatékonyan támogassuk az egészségügyi és az ellátó rendszerek szükséges átalakítását, a rákellenes küzdelmet, a gyógyszerhiány okozta problémák kezelését és a digitális egészségügy fejlesztését" - emelte ki.
Ujhelyi István MSZP-S EP-képviselő felszólalásában azt emelte ki, hogy az egészségügyi csomag 5,1 milliárd eurós pénzügyi kerete immáron a tizenkétszerese annak, amennyit eddig az EU a korábbi hosszú távú költségvetéseiben erre a területre betervezett. Forradalmi áttörésnek nevezte, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakban ilyen magas összeg áll rendelkezésre a tagállami egészségügyi rendszerek felkészítésére az egészségügyi kihívásokra. Véleménye szerint azonban a tagországok egészségügyi szolgáltatásai között súlyos különbségek tapasztalhatók, amelyeket mihamarább ki kell egyenlíteni. A képviselő szerint a részben általa kidolgozott és szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepciója biztosítaná azokat a minőségi kritériumokat, amelyek egyszerre garantálják a megfelelő minőségű, európai szintű ellátást és a betegbiztonságot.
"Bár a Fidesz EP-képviselői egyelőre totális harcot folytatnak a koncepció ellen, az mindenképpen pozitívum, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülésein az állam- és kormányfők is egybehangzóan elkötelezték magukat az egészségügyi unió megvalósítása mellett" - jelentette ki Ujhelyi István.
Forrás: mti.hu
Az Európai Unió új európai partnerségeket hoz létre, és közel 10 milliárd eurót fektet be a zöld és digitális átállásba
2021.03.01„A Bizottság a mai napon tíz új európai partnerség létrehozását javasolta az Európai Unió, a tagállamok és/vagy az ipar között. A cél a zöld, klímasemleges és digitális Európa felé való átmenet felgyorsítása, valamint az európai ipar ellenállóbbá és versenyképesebbé tétele..."
Az EU közel 10 milliárd EUR összegű finanszírozást fog biztosítani, amelyet a partnerek legalább ezzel megegyező összegű beruházással fognak kiegészíteni. Ez az együttes ráfordítás várhatóan további beruházásokat mozgósít az átmenet támogatására, és hosszú távon kedvező hatást gyakorol a foglalkoztatásra, a környezetre és a társadalomra.
A javasolt intézményesített európai partnerségek célja a fertőző betegségekre való uniós felkészültség és reagálás javítása, hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású légi járművek kifejlesztése a tiszta légi közlekedés számára, a megújuló biológiai nyersanyagok energiatermelésben való felhasználásának támogatása, Európa vezető szerepének biztosítása a digitális technológiák és infrastruktúrák terén, valamint a vasúti közlekedés versenyképesebbé tétele.
A tíz partnerség, amelyek közül néhány meglévő közös vállalkozásokra épül, a következők:
Globális egészségügyi EDCTP3: Ez a partnerség új megoldásokat kínál a szubszaharai Afrikában a fertőző betegségek jelentette teher csökkentésére, és megerősíti a kutatási kapacitásokat az ott és világszerte megjelenő fertőző betegségekre való felkészülés és reagálás érdekében. Célja, hogy 2030-ig legalább két új technológiát fejlesszen ki és vezessen be a fertőző betegségek kezelésére, és 30 országban legalább 100 kutatóintézetet támogasson az ismételten megjelenő járványok elleni további egészségügyi technológiák kifejlesztésében.
Innovatív egészségügyi kezdeményezés: Ez a kezdeményezés hozzá fog járulni egy egész EU-ra kiterjedő egészségügyi kutatási és innovációs ökoszisztéma létrehozásához, amely elősegíti a tudományos ismeretek kézzelfogható innovációkká alakítását. Kiterjed majd a megelőzésre, a diagnosztikára, a kezelésre és a betegségek kezelésére is. A kezdeményezés hozzá fog járulni az európai rákellenes terv, az új európai iparstratégia és az európai gyógyszerstratégia célkitűzéseinek eléréséhez.
Kulcsfontosságú digitális technológiák: Ezek magukban foglalják az elektronikai alkatrészeket, azok tervezését, gyártását és rendszerbe történő integrálását, valamint a működésüket meghatározó szoftvereket. E partnerség átfogó célja, hogy támogassa valamennyi gazdasági és társadalmi ágazat digitális átalakulását és az európai zöld megállapodást, valamint támogassa a mikroprocesszorok következő generációjára irányuló kutatást és innovációt. A processzorokra és a félvezető-technológiákra vonatkozó európai kezdeményezésről szóló, 20 tagállam által aláírt nyilatkozattal, a hamarosan létrejövő mikroelektronikai szövetséggel és egy esetleges új, közös európai érdeket szolgáló fontos projekttel együtt, amelyet a tagállamok vitatnak meg az áttörést jelentő innováció előmozdítása érdekében, ez az új partnerség hozzá fog járulni a versenyképesség és az európai technológiai szuverenitás növeléséhez. További információk itt érhetők el.
Körforgásos bioalapú gazdaság: Ez a partnerség jelentős mértékben hozzá fog járulni a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez és a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség előkészítéséhez, és az európai zöld megállapodással összhangban növelni fogja a termelési és fogyasztási rendszerek fenntarthatóságát és körforgásos jellegét. Célja a biomassza fenntartható beszerzésének és bioalapú termékekké való átalakításának fejlesztése és terjesztése, valamint a bioalapú innováció regionális szintű bevezetésének támogatása a helyi szereplők aktív bevonásával, valamint a vidéki, part menti és peremterületek újjáélesztése céljából.
Tiszta hidrogén: Ez a partnerség felgyorsítja a tiszta hidrogéntechnológiák európai értékláncának kidolgozását és bevezetését, hozzájárulva a fenntartható, széntelenített és teljes mértékben integrált energiarendszerekhez. A hidrogén-szövetséggel együtt hozzá fog járulni a klímasemleges Európa megteremtését célzó hidrogénstratégiában szereplő uniós célkitűzések megvalósításához. Középpontjában a tiszta hidrogén előállítása, forgalmazása és tárolása, valamint a nehezen szénteleníthető ágazatok – például a nehézipar és a nehézteher-szállítási megoldások – ellátása áll majd.
Európai partnerség a tiszta légi közlekedésért: Ez a partnerség a forradalmi kutatási és innovációs megoldások fejlesztésének és alkalmazásának felgyorsításával elindítja a légi közlekedést a klímasemlegesség felé. Célja az új energiaforrásokkal, hajtóművekkel és rendszerekkel rendelkező, rendkívül hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású repülőgépek következő generációjának fejlesztése, valamint a versenyképesség és a foglalkoztatás javítása a légi közlekedési ágazatban, ami különösen fontos lesz a helyreállítás szempontjából.
Az európai vasút: Ez a partnerség felgyorsítja az innovatív technológiák – különösen a digitális és automatizálási technológiák – kifejlesztését és alkalmazását a vasúti rendszer radikális átalakítása és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A versenyképesség javítása révén támogatni fogja Európa technológiai vezető szerepét a vasút területén.
„Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (ATM 3): A kezdeményezés célja, hogy felgyorsítsa az európai légiforgalmi szolgáltatás technológiai átalakítását, hozzáigazítva azt a digitális korhoz, hogy az európai légtér a világ leghatékonyabb és leginkább környezetbarát légterévé váljon, valamint hogy támogassa az európai légi közlekedési ágazat versenyképességét és helyreállítását a koronavírus-válságot követően.
Európai partnerség az intelligens hálózatokért és szolgáltatásokért: Ez a partnerség támogatni fogja az intelligens hálózatok és szolgáltatások technológiai szuverenitását az új európai ipari stratégiával, az új uniós kiberbiztonsági stratégiával és az 5G eszköztárral összhangban. Célja, hogy segítsen megoldani a társadalmi kihívásokat, és lehetővé tegye a digitális és zöld átállást, valamint támogassa azokat a technológiákat, amelyek hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez. Lehetővé teszi továbbá az európai szereplők számára, hogy fejlesszék a 6G rendszerek technológiai kapacitásait, amelyek a jövőbeli digitális szolgáltatások alapját képezik 2030-ig. További információk itt érhetők el.
Metrológia: E partnerség célja, hogy felgyorsítsa Európa globális vezető szerepét a metrológiai kutatás terén, olyan önfenntartó európai metrológiai hálózatokat hozzon létre, amelyek célja az új innovatív termékek támogatása és ösztönzése, a társadalmi kihívásokra való reagálás, valamint a közpolitikák alapjául szolgáló szabályozások és szabványok hatékony megtervezésének és végrehajtásának lehetővé tétele.
A következő lépések
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke alapján készült, kilenc közös vállalkozás létrehozásáról szóló egységes alap-jogiaktusra irányuló rendeletjavaslatot az Európai Unió Tanácsa fogadja el az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően. Az EUMSZ 185. cikkén alapuló, a metrológiai partnerségre vonatkozó külön javaslatot a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Parlament és a Tanács közös határozattal fogadja el.
Háttér-információk
Az európai partnerségek a Horizont Európa, az EU új kutatási és innovációs programja (2021–2027) által biztosított megközelítések. Céljuk a köz- és magánforrások mozgósítása révén javítani és felgyorsítani az új innovatív megoldások fejlesztését és elterjedését a különböző ágazatokban. Hozzájárulnak továbbá az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez, és megerősítik az Európai Kutatási Térséget. A partnerségek a köz- és magánszférabeli partnerek széles köre előtt nyitva állnak, például az ipar, az egyetemek, a kutatószervezetek, a helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű közfeladatot ellátó szervek, valamint a civil társadalmi szervezetek, köztük alapítványok és nem kormányzati szervezetek előtt.
Forrás: hirlevel.egov.hu
Varga Mihály: újabb egészségipari beruházások indulnak több mint 5 milliárd forintból
2021.02.26Több mint 5 milliárd forintból indulnak újabb egészségipari beruházások Magyarországon, amelyekhez a vállalkozások több mint 3,8 milliárd forintnyi támogatást kapnak - mondta a pénzügyminiszter pénteken a Facebookra feltöltött videójában, miután aláírta a három érintett cég támogatási szerződését.
Varga Mihály közölte, mindhárom cég magas hozzáadott értékű beruházást valósít meg.
A Metris3D Kft. 1,1 milliárd forintos beruházásával gumikesztyűk gyártása indul el hazai alapanyagból Kiskunfélegyházán. A Podiart Kft. 1 milliárd forintos beruházásával 3D nyomtatással előállított orvosi segédeszközöket fejlesztenek majd Vecsésen. A Zorinvest Kft. csaknem 3 milliárd forintos beruházásának köszönhetően pedig fokozott fertőzés veszélyben használható berendezések előállítása kezdődhet meg Budakeszin.
Varga Mihály elmondta, az újakkal együtt már 49 szerződés született az Egészségipari Támogatási Programon belül, és 70 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg.
"A járvány harmadik hulláma előtt állunk, az egészségipari beruházások tehát több oldalról is Magyarország érdekeit szolgálják: egyrészt erősítik hazánk önellátását, új munkahelyeket teremtenek és hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a gazdaság sikeresen újrainduljon" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Forrás: mti.hu
Kétmilliárd forintból szimulációs eszközöket kaptak a kórházak
2021.02.23Kétmilliárd forint értékben kaptak szimulációs eszközöket fővárosi és Pest megyei kórházak az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében - jelentette be az emberi erőforrások minisztere keddi online sajtótájékoztatóján.
Kásler Miklós közölte: a betegellátáshoz szükséges beavatkozásokat modellező, az egészségügyi dolgozók tudásának fejlesztését szolgáló, modern technikai eszközökkel felszerelt oktatótermek, úgynevezett skill-laborok fejlesztése 11 közép-magyarországi intézményben valósul meg.
Az oktatólaborokba most beszerzett demonstrációs eszközök között vannak lélegeztetőgépek, EKG-, ultrahang- és defibrillátor-készülékek, vénakanülálást gyakorló modelleszközök, élethű ápolási babák, injekciós, intubációs, katéterezést, valamint mellkascsövezés gyakorlását szolgáló eszközök, más kórtermi berendezések és bútorzatok is.
A miniszter felidézte: 2017-ben indult el a főváros és Pest megye legjelentősebb egészségügyi fejlesztéseként az Egészséges Budapest Program (EBP). Ennek keretében az intézményrendszer megújítására és az infrastrukturális fejlesztések megvalósítására hazai forrásból 2026-ig 700 milliárd forint jut.
A program három fő területre - orvostechnikai, informatikai és infrastrukturális fejlesztésekre - összpontosít, és a koronavírus-járvány elleni védekezés alatt sem álltak le ezek a beruházások - hangoztatta.
Hozzátette: az EBP eszközbeszerzéseinél a modern technológiai innovációk mellett kiemelt hangsúlyt kap az egészségügyi dolgozók gyakorlati továbbképzésének lehetősége is.
A skill-laborokat az adott egészségügyi intézmény területén alakították ki az elmúlt években. Az oktatótermekben zajló képzésen a rezidensek, orvostanhallgatók, szakdolgozók a már megszerezett elméleti tudás mellett élethű helyzeteket szimulálva a gyakorlati készségeket sajátítják el. Különösen nagy az igény az életmentő beavatkozások gyakorlására, hiszen ezekre kockázatmentesen egyéb körülmények között nincs lehetőség - tette hozzá a miniszter.
Forrás: kormány.hu
Hatalmas változások kezdődtek az egészségügyben
2021.02.19Interjú Jenei Zoltán országos kórház-főigazgatóval.
Hatalmas változások kezdődtek az egészségügyben – több területen lépnek életbe új szabályok, új rendeletek. Azt a legtöbb szakember tudta, hogy szükségesek a változtatások, de mi indokolta ezt az óriási, rendszerszintű újítást?
Mielőtt a kérdésére válaszolnék, világossá kell tennem, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság feladata az egészségügyi ellátórendszer működésének figyelemmel kisérése, a felülvizsgálatát érintő stratégiai kormányzati döntések megalapozása. 2019. április 17-én született kormánydöntés az egészségügyi struktúraváltás tekintetében, melyet az egészségügyért is felelős miniszter terjesztett fel, az Emberi Erőforrások Minisztériumában kidolgozott előterjesztés alapján. A döntést követte az átalakítás, ennek fejleménye és része, hogy megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság.
A kormányt 2010 óta foglalkoztatja az egészségügy átalakítása, és a 2019 tavaszán kidolgozott irányvonalak, hosszú távú stratégia mentén következetesen, lépésről lépésre halad a megvalósításban. Tagadhatatlan, a pandémia erőteljesen rávilágított egészségügyi rendszerünk erősségeire és gyengeségeire, megerősítette a kormány változtatási szándékát az egészségügyben. A 2020 végén megjelent jogszabályok korszakos jelentőségük mellett jelentős kihívásokat tartalmaznak, megadják a változtatások kereteit.
Korábbi munkakörömben megtapasztaltam az egészségügyi rendszer működését, találkoztam elégedetlen orvosokkal és panaszos betegekkel is. Ugyanakkor láttam azt a rendkívül elkötelezett közösséget, orvosokat, szakdolgozókat és a hátteret biztosító kollégákat, akik minden egyes nap azért dolgoztak, hogy az állami egészségügyi rendszerben mindenki hozzájusson a szakszerű és gyors ellátáshoz.
Mindenki, akit a változásokról kérdeztem, először a feladat nagyságát emelte ki. Nincs Önben ezzel kapcsolatban egy kis kétely?
Ez valóban egy rendkívüli vállalkozás, de meggyőződésem, hogy az elmúlt időszakban felkészültünk a ránk eső feladatok végrehajtására. Az egészségügyi és a közigazgatási jogszabályok összehangolását követve arra is figyelnünk kell, hogy képesek legyünk nagyon rövid időn belül értékelni a döntések hatását, és ha meggyőződésünkké válik, hogy további változtatásra van szükség, akkor jelzéseink eljussanak a döntéshozókhoz - erre minden kormányzati szereplő bátorít is minket. A végső cél lényegesen fontosabb annál, minthogy ezek a változtatások mereven a jelenlegi környezetben maradjanak.
Az orvosi, szakdolgozói kört nem érte váratlanul a tervezett változás?
A változásokat meghatározó döntések - mint azt már mondtam - korábban megtörténtek. Továbbá a kormány - egyebek mellett - elfogadta, az Országgyűlés megszavazta az egészségügyi dolgozók jogviszonyára vonatkozó törvényt, majd annak módosítását, megjelentek a végrehajtási rendeletek. Emlékszem, ezeknek a jogszabályoknak az elfogadásakor milyen panaszok érkeztek például a kirendelés intézményéről, vagy az egészségügyi dolgozók más intézménybe irányíthatóságáról. Számos kérdés merült fel a hálapénz visszaszorításával kapcsolatban is. Ezeken a területeken is ma már nyugalom érezhető. Összességében mára sok minden egyértelművé vált, így egyre kevesebb a kétely a törvényt illetően.
Persze az átalakulási folyamat közben érthetően mindig kinyílnak új feladatok, új területek, melyekre a lehető leggyorsabban kell javaslatokat kidolgoznunk a döntéshozók számára – ilyenek például az ügyeleti és a pótlékrendszer, az egyéb kereső tevékenység engedélyezése, melyek szintén nagy vihart kavartak, amikor először napvilágot láttak.
A kormány, annak részeként pedig az EMMI iránymutatásait követve arra törekszünk, hogy fokozatosan, egymásra épülve minden bizonytalansági elemet tisztázzunk. Abban bízom, hogy az orvosok, a kórházak vezetői, a betegek, az egészségügyi és a politikai szervezetek, mindenki érzi ennek a feladatnak a súlyát és fontosságát. Óriási felelősség van a döntéshozókon és rajtunk is, de bizalomra ad okot, hogy mindenhonnan támogatást érzünk. A feladat hatalmas, mert több évtizeden át berögzült, megkövesedett rendszeren kell rövid időn belül változtatni.
Milyen konkrét területeket érint a változási folyamat az egészségügyben?
Rendszerszintű, komplex, az egészségügyi ellátórendszer minden elemére kiterjedő módosításokat határozott meg a kormány, amelyeket végrehajtunk. A gazdálkodás, a vezetői magatartás, a humánpolitikai környezet, a szervezeti felépítés, az irányítás jogköre – minden terület egyaránt fontos, egymásra épülő, csak együttesen lehetnek eredményesek. Talán éppen ezért nem egyszerű a részleteket közérthetővé tenni, hiszen párhuzamosan kell alakítani a különböző területeket.
A legfontosabb ugyanakkor az, hogy sosem szabad elfelejteni, hogy mi a beteg érdeke - kizárólag ennek az érdeknek a mentén lehet végrehajtani a változtatásokat. Minden egyes lépésnél felteszem – akár magamnak is – a kérdést, hogyan reagál majd a beteg és hozzátartozója: segíti, gyorsabbá teszi gyógyulását, elégettebb lesz-e, megszűnik-e kiszolgáltatottságának érzése, vagy sem? Ha a válasz igen, akkor megnézzük, milyen jogalkotási folyamat, szervezeti módosítás szükséges a megvalósításhoz, és előterjesztjük a javaslatunkat.
A másik meghatározó irányelv, hogy az egészségügyi dolgozók szempontjából előnyösek-e a tervezett változások. Lehet ugyanis hatalmas újításokat bevezetni, megalapozott jogalkotási folyamatokat végigvinni, de ha a dolgozók nem értenek velük egyet, nem partnerek a megvalósításukban, akkor ezek életszerűtlen döntéshozatalok lesznek csupán. Amennyiben a változások azt eredményezik, hogy a beteg és az egészségügyi dolgozó is nyugodtabb lesz, akkor közelebb jutunk a célokhoz.
Ki tudna-e emelni egy-két változtatási elemet, amelyet a legfontosabbnak tart?
Amennyiben ki kell emelnem egyes elemeket, akkor első helyen az irányítási, igazgatási modellt említem, melynek megváltoztatását a lehető legrövidebb időn belül elvárják tőlünk. Ha ugyanis szétaprózódott marad az egészségügyi irányítás, akkor még jobban elveszik a beteg a rendszerben, ez pedig megengedhetetlen.
A másik stratégiai kérdés a paraszolvencia. Nem csak azért, mert megalázó és minden jogi és etikai eszközzel fel kell lépni ellene, hanem azért is, mert fertőzötté, igazságtalanná tette az eddigi működést. Számomra a paraszolvencia kivezetése az átalakulás egyik legfontosabb jelképe! Szerencsére eddig mindenhonnan támogatást kaptunk ebben a küzdelemben is.
Amikor minden változás megtörténik, és a folyamatokat sikerül jól menedzselnünk, akkor egy teljesen más szervezeti kultúra alakul ki a magyar egészségügyben. Egy olyan kultúra, ahol a beteg és az orvos is biztonságban érezheti magát, a betegnek csak a gyógyulásra, az orvosnak pedig kizárólag a gyógyító munkára kell koncentrálnia.
Ezekből a változtatásokból mit érzékel majd a beteg?
Nagyon remélem, hogy például a paraszolvenciát sikerül elfeledtetni azzal is, aki adta, és azzal is, aki kapta. Abban hiszek, hogy kialakul egy olyan egészségügyi rendszer, amelyben a beteg bizalmat érez, és tudja, hogy ugyanazt a szolgáltatást, megbecsülést kapja az állami egészségügyben, mint egy magánintézménynél.
Nem tudom elfogadni, hogy ami működik a magánkórházakban – a szervezés, a környezet, az ellátási színvonal – azt ne lehetne megteremteni az állami szférában. Ha az egészségügyi rendelkezések, intézkedések következtében jobban megszervezhető az orvos-beteg találkozó, ha nem kiszolgáltatottság-érzéssel érkezik a beteg, ha csökken a várakozási idő, ha megfelelően motivált az egészségügyi dolgozó, és ha azzal az érzéssel távozik a kórházból a beteg, hogy a számára optimális kezelésben részesült, akkor elérte a célját a magyar egészségügy.
Meggyőződésem, hogy a betegek véleménye, értékelése is javul majd a változtatások során. Orvosaink és szakdolgozóink meghatározó többsége hihetetlen elkötelezettséggel, elszántsággal dolgozik a nehéz körülmények ellenére is. Ezért kell egy magasabb szintű, átlátható, és hatékonyságra, minőségre épülő egyensúlyt megteremteni a beteg és az egészségügyi szolgáltató rendszer között.
A sajtóban időről időre találkozunk olyan ügyekkel, ahol túlnyomórészt üzemeltetési kérdések oldaláról éri kritika az ellátórendszert. Hullik a vakolat, hosszú a várólista, a mellékhelyiségek állapota problémás. Hogyan lehet ezen változtatni?
A kérdésében két területet érintett, mert bár való igaz, hogy az egyes kórházakban tapasztalható hiányosságok üzemeltetési kérdések, de azt azért ki kell mondani, hogy a várólisták méretétől függetlenül a magyar egészségügyi rendszer működik, nem hagyja cserben a beteget. Az ingatlanüzemeltetési kérdésekre a beszerzési, irányítási centralizáció és egy teljes körű problématérkép felrajzolása megoldást fog jelenteni. Megjegyzem, a sajtóban csak a lapszélen szokott megjelenni, amikor egy magyar egészségügyi intézményben jelentős fejlesztés történik. Pedig szép számmal akadnak ilyen példák is.
Visszatérve a hálapénzre: a törvény szerint akár egy év börtönt is kaphat az is, aki adja, és az is, aki elfogadja. Valóban ennyire szigorúan veszik majd a hálapénz kérdését?
Határozottan hiszek abban, hogy igen. Ugyanakkor hangsúlyozom: nem a büntetés, hanem a megelőzés van középpontban.
Ki ellenőrzi majd?
A megbízhatósági vizsgálatok elvégzésére a rendőrségről szóló törvény a Nemzeti Védelmi Szolgálatot hatalmazza fel.
Persze, fontos, hogy azok az okok is megszűnjenek, amelyek miatt megszokássá vált a hálapénz…
Elöljáróban jelzem, számos orvosi területen nincs jelen a hálapénz. Ahol pedig van, ott sem a betegnek, sem az orvosnak nem jó. A beteg azt érzi, hogy egy olyan szolgáltatásért kell külön fizetnie, ami neki egyébként is járna, az érintett orvosnál pedig hivatásának becsülete csorbul. A paraszolvencia megszüntetésével tisztább, átláthatóbb viszonyrendszer fog létrejönni. Nem kell majd a betegnek a zsebébe nyúlnia azért, hogy az állami ellátórendszer biztosítsa megfelelő minőségű ellátását, hogy kapukat nyisson meg a saját maga számára, hogy lerövidítse várólistát. Azért is gyors és minőségi szolgáltatást kell nyújtani az állami egészségügyben, hogy amit eddig kiváltott a hálapénz, az mindenki számára elérhető legyen – paraszolvencia nélkül.
Térjünk vissza az orvosok béremelésére. Milyen arányú lesz, és mennyi idő alatt emelkedik a fizetés?
A számok, az ütemezés közismert, azokat úgy lehetne összegezni, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen markáns fizetésemelés még nem történt Magyarországon. A kormány orvosaink, egészségügyi dolgozóink, a funkcionális területek munkatársainak megtartására törekszik – ez is az egészségügy legfontosabb feladatai közé tartozik! A béremelés és a nyugalom, a felgyorsuló infrastrukturális fejlesztések és az átlátható, tiszta igazgatási környezet kialakítása mind ezt szolgálja.
A magánpraxisok kérdésében is változtatásokat fogalmaztak meg. Miért volt erre szükség?
A betegek gyógyulni szeretnének. Eddig azonban előfordult, hogy az orvos a magánpraxisában megvizsgálta a beteget, majd behívta a kórházba, és a kezeléseket – állami költségen – ott végezte el. Keveredett a munkaidő és a költségviselés az állami és a magánszféra között. Ez a gyakorlat etikátlan és jogszabályellenes. A törvény általánosságban rendelkezik arról, hogy aki állami egészségügyben dolgozik, milyen feltételekkel vállalhat egyéb munkát. Meggyőződésem, hogy szükség van magánegészségügyre, de az emberek túlnyomó többsége ezt követően is az állami egészségügyi rendszert veszi igénybe, hiszen ezért fizeti a társadalombiztosítási hozzájárulást. Amennyiben pedig a beteg mégis úgy érzi, hogy magánorvoshoz szeretne fordulni, megteheti.
A két ellátórendszer közötti átjárást kellett pontosan szabályozni. Ennek a szabályozásnak a sarokpontja, hogy orvos nem végezhet az állami kórházi munkaidejében magánvállalkozási tevékenységet. Amennyiben szándéka van arra, hogy szabadidejében magánrendelőben fogadja a betegeket, ez természetesen a továbbiakban is lehetséges. Az viszont nem fordulhat elő, hogy az állami rendszer költségeinek terhére az orvos a magánpraxisa javára, ellentételezés nélkül kezelje a beteget, vagy mozgassa a két ellátórendszer között. Ez nem más, mint visszaélés a beteg kiszolgáltatott helyzetével.
A felsorolt változtatásokat egyeztették a kamarával, szakmai szervezetekkel?
Minden szakmai szereplő és szervezet tudta és értette, hogy szükség van a változtatásokra. A kormány, az EMMI és az OKFŐ is egyeztet a Magyar Orvosi Kamarával. Továbbá folyamatos a párbeszéd a szakmai szervezetekkel is. Rengeteg levelet kaptunk mi is, amelyben biztatnak minket, hogy jók a változtatások, és egyre inkább úgy tűnik, érdemes az állami szférában maradni.
Említette, hogy csökkenteni kell a várakozási időt. Most a járvány miatt a várólisták hosszabbak lettek – mikorra javulhat a helyzet?
Az egynapos sebészeti beavatkozások már engedélyezettek, a kórházak ütemezetten elkezdtek „nyitni”. Ez nem azt jelenti, hogy korábban bezártak, hiszen az indokolt és sürgős eseteket a járványtól függetlenül ellátták, a halasztható műtétek azonban elmaradtak. Az elmúlt napok fertőzöttségi adatai elgondolkodtatók, a várólisták hosszát a járványhelyzet határozza meg.
A kórházak hogyan bírják a jelenlegi terhelést?
Magyarországon nem fordult elő, hogy bármelyik kórház elérte volna kapacitásának a határát. Minden tiszteletem az egészségügyi dolgozóké. Ebben a rendkívül nehéz helyzetben emberfeletti munkát végeznek, és minden támogatást megérdemelnek. Az Országos Kórházi Főigazgatóság törekvése is ez, jól értelmezhető előterjesztéseivel megalapozni az EMMI, és rajta keresztül a kormányzat döntéseit. Forrás: origo.hu
PM: önellátó lesz Magyarország az orvosi maszkgyártásban
2021.02.17Magyarország önellátóvá vált a vírus ellen védelmet adó maszkokból: a Vajda Papír üzembe állította azokat a modern gépsorokat, amelyekkel napi 1 millió orvosi eszköz minőségű maszk készül majd Dunaföldváron - jelentette ki Varga Mihály a gyártósor elindításakor.
A Pénzügyminisztérium (PM) szerdai közleményében a miniszter hangsúlyozta: az egészségipari beruházások nemcsak Magyarország önellátását, hanem a magyar gazdaság újraindítását is erősítik.
Az Egészségipari Támogatási Program keretein belül megvalósult 1,4 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 1,1 milliárd forinttal járult hozzá - ismertette Varga Mihály. Mint mondta: a fejlesztés révén 16 új munkahely jött létre és 134 munkahely megőrzése vált biztosítottá.
A közlemény szerint a miniszter kiemelte: a koronavírus-járvány megmutatta, hogy Magyarországon szükség van a védekezést segítő kapacitások kiépítésére. Ezért döntött a kormány az Egészségipari támogatási program elindításáról, amelynek keretében eddig 46 egészségipari beruházás indult el 50 milliárd forint kormányzati támogatásból. A program célja, hogy Magyarország önellátó legyen az egészségipari védőeszközök gyártása terén, csökkentve azon egészségipari termékek körét, amelyeket külföldről kell beszerezni.
Varga Mihály kitért arra is, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint a magyar egészségiparban megvan az a szakmai tudás és fejlődési lehetőség, amely mellé a kormánynak is érdemes odaállni. Ezért döntöttek úgy, hogy a program eddigi keretét 68 milliárd forintra emelik. Eddig olyan projektek nyertek támogatást, amelyek a védőeszközök, orvostechnikai berendezések, gyógyszeralapanyagok és fertőtlenítést szolgáló termékek gyártásában jelentenek előrelépést.
A társaság beruházásról szóló közleménye szerint Vajda Attila, a 100 százalékban magyar tulajdonú Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója az eseményen hangsúlyozta: az új beruházással biztosítható, hogy nem csak alapvető higiéniai papírtermékekből, de maszkokból sem lesz hiány Magyarországon, még a koronavírus-járvány alatt megnövekedett kereslet mellett sem.
A gépsor 600 arcmaszk előállítására képes percenként, ami 300 millió arcmaszkot jelenthet évente. Magyarország lakosságának maszkigénye körülbelül évi 100 millió darab, így a Vajda-Papír kormányzati támogatással az egész ország lakosságát képes ellátni - hangsúlyozta a cégvezető. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a maszk hordásának szükségessége nem múlik el a pandémia végével, mivel az arcmaszk viselése nagymértékben megakadályozza a fertőzés terjedését. A koronavírus-járvány hosszú távon megváltoztatott egyes viselkedési szokásokat, így a maszkra is nagyobb szükség lesz a jövőben, mint korábban.
Vajda Attila azzal számol, hogy a beruházás 2026-ra térülhet meg, és hozzájárul a dunaföldvári alkalmazottak munkájának megtartásához, ezen felül 16 új munkahelyet is teremt. Arról is beszámolt, hogy a gyártás elindult, kezdetben napi 200 000 darabbal, és várhatóan 2-3 hónapon belül már teljes kapacitással közel napi 1 millió darab orvostechnikai eszköznek minősülő sebészeti maszk gyártása várható.
A közlemény szerint a sebészeti arcmaszkok három rétegű fröccsenésálló védelmet nyújtanak, és legalább 98 százalékos bakteriális szűrési hatékonysággal rendelkeznek. Az illeszkedésben meghatározó szerepet játszó orrnyereg a 90 milliméteres átlagnál hosszabb, 120 milliméter, így könnyebben alakítható, tökéletes illeszkedést és arcfedést biztosít, valamint nem utolsó sorban kényelmesebb is - tette hozzá.
A vásárlók hamarosan a hazai kereskedelmi láncokban is elérhetik az 50, illetve 10 darabos kiszerelésű arcmaszkokat. A cégvezetés tervei szerint jótékonysági alapon - önköltségi áron - is segítik majd a rászorulókat, a szociális és egészségügyi intézményeket a maszkbeszerzésben, az igényeket folyamatosan mérik fel.
A Vajda-Papír 21 éve alakult családi vállalkozásként, csoportszinten mintegy 600 munkavállalót foglalkoztatnak. A cég papírtermelése 2020-ban a tavalyi 120 ezer tonna után már eléri a 140 ezer tonnát. A cég gyártási kapacitása bőven lefedi a belföldi, 90 ezer tonnás igényt. A Vajda-Papír cégcsoport 2020-ban 47 milliárd forint összbevételt könyvelt el.
Forrás: mti.hu
A beszállítók készen állnak az elektív műtétek folytatására
2021.02.05Nagyon várják az egészségipari kis- és középvállalkozások, hogy az úgynevezett elektív ellátások újrainduljanak a fekvőbeteg-intézményekben – mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
A beszállítók zömének jócskán visszaesett a forgalma az előre tervezett műtétek elhalasztása miatt. A kkv-k azon vannak, hogy ha jön a nyitás, biztonságosan el lehessen kezdeni a várólisták felszámolását, ha viszont bővül az eszközfelhasználás, ismét nőni fog a kórházak adóssága.
Tavaly 614,7 milliárd forintot tettek ki a járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések. November végéig 44,5 milliárd forintos adósságot halmoztak fel a kórházak, amit rendeztek is a központi költségvetésből.
A főtitkár szerint, bár a hiány nagy részét kifizették, 8,1 milliárd forint még bent ragadt, miután az adósságrendezés a november 30-i állományra vonatkozott. Miközben az ellátások újraindulását várják a beszállítók, a finanszírozás újragondolását is sürgetik. Rásky László szerint decemberben körülbelül 3-4 milliárd forinttal növekedhetett a kifizetetlen számlák összege, a januári számokat még nem látni, azokat néhány nap múlva hozza nyilvánosságra a Magyar Államkincstár.
A védőoltási program előrehaladásával érdemes újból napirendre tűzni a nem sürgősségi beavatkozások – például az elektív szívműtétek vagy a csípő- és térdprotézisműtétek – fokozatos újraindítását
– mondta a Világgazdaságnak Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Számos beteg már hónapok óta várja, hogy végre időpontot kaphasson az életkilátásait, életminőségét javító műtétre.
Az elektív beavatkozások elhalasztása az ETOSZ igazgatója szerint hosszabb távon akár az érintettek egészségi állapotának súlyos romlását is előidézheti. Célszerű ezért olyan megoldást keresni, amely a páciens egészségi állapotát és az aktuális vírushelyzetet egyaránt figyelembe véve, a kockázatok mérlegelése alapján lehetőséget ad a nem sürgősségi műtétek elvégzésére. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint
csípőprotézis-műtétre 5315-en várnak, átlagosan 353 napot, de olyan beteg is van, aki 2278 napot.
Szürkehályog-műtét előtt 9935 páciens áll, a medián várakozási idő 155 nap, miközben ebben a kategóriában 881 nap a negatív csúcs.
Müller Cecília országos tiszti főorvos a napokban jelentette be, hogy újraindulhatnak az egynapos ellátások, kivéve a szájsebészeti és a fül-orr-gégészeti beavatkozásokat. A műtétekre csak előjegyzés után kerülhet sor, a betegeknél 72 órával a beavatkozás előtt PCR-tesztet, a műtét napján pedig antigénalapú gyorstesztet kell végezni.
Forrás: Világgazdaság
Újra engedélyezték az egynapos ellátások elvégzését
2021.02.03
Országos tisztifőorvos: már csaknem háromszorosa a beoltottak száma az aktív fertőzöttekének
Magyarországon folyamatos a védőoltások beadása, már csaknem háromszorosa a beoltottak száma az aktív fertőzöttekének - jelentette ki az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
Müller Cecília elmondta: az a cél, hogy a lehető leggyorsabban a legtöbb embert immunizálják, előrevéve a magas kockázatú csoportokat. Hozzátette: 75 807-en a már második védőoltást is megkapták.
Az országos tisztifőorvos arról is beszélt, hogy az aktív fertőzöttek száma napról napra csökken, jelenleg 85 313 beteget tartanak nyilván, közülük 3697-en szorulnak kórházi ápolásra, 269-en lélegeztetésre.
Müller Cecília kiemelte: már 272 284-en meggyógyultak a betegségből.
A héten elkezdődik az legidősebbek oltása, a háziorvosok már megkapták az oltásra előre regisztráló idősek névsorát, és a Moderna-vakcináját már kiszállították a kormányhivatalokhoz. Ebből kap majd 1080 háziorvosi praxis egy-egy ampullát, amelyből tíz-tíz ember oltható - ismertette.
Lehetőség van arra is, hogy más praxisokból hat-hat ember oltópontokon kapja meg az oltást. Az oltást kérők szállítását főként betegszállítókkal, adott esetben önkormányzati vagy családi segítséggel lehet megoldani - mondta a tisztifőorvos. Hozzátette: a betegszállítóknak részletes protokollt állított össze a mentőszolgálat; ebben az esetben az idősekkel betegkísérő megy, és ápoló is lesz velük. Így összesen 40 ezer ember kaphat az elkövetkező napokban védőoltást - közölte. Müller Cecília kitért arra, az oltásra érkezőknek érdemes úgy öltözködniük, hogy a felkar könnyen szabaddá tehető legyen, legyen náluk a beleegyező nyilatkozat, valamint inni- és néhány falat ennivaló is lehet az időseknél.
Kiemelte, mind a koronavirus.gov.hu, mind pedig a vakcinainfo.gov.hu honlapon megjelent egy, az idősek számára készített tájékoztató összeállítás, amely a leggyakrabban feltett kérdésekre ad választ. A szakember megnyugtatott mindenkit, hogy aki most lemaradt erről az oltási körről vagy valamilyen okból nem oltható, az is megkapja majd a védőoltást a rendelkezésre álló vakcinák számának függvényében.
Müller Cecília beszámolt arról, hogy az emberi erőforrások minisztere - tekintettel a kedvező járványügyi helyzetre - újra engedélyezte az egynapos ellátások elvégzését. Ez alól csak a szájsebészeti és a fülészeti beavatkozások kivételek. Az egynapos beavatkozások előtt szükség van a műtét napjától számítva 72 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztre. Ezen kívül a műtét napján elvégeznek még egy, antigénalapú gyorstesztet is a betegnél.
A Pfizer és a Moderna készítményeiből eddig félmillió adag érkezett az országba, kedden az orosz Szputnyik V oltóanyagból pedig húszezer ember oltására elegendő mennyiség érkezett - ismertette. Megemlítette, hogy az elismert Lancet című orvosi folyóiratban megjelent az orosz vakcina harmadik klinikai fázisának köztes vizsgálati jelentése, amely szerint 90 százalék feletti a készítmény hatékonysága és a vakcina biztonságos. Jelezte, hogy számos más ország is egyre nagyobb érdeklődést mutat az unión kívülről beszerezhető vakcinák iránt.
Müller Cecília kérdésre válaszolva beszélt a Bamlanivimab nevű gyógyszer kórházi felhasználásáról is. Közölte, hogy ez a szer a koronavírus-fertőzés okozta megbetegedés kezdeti fázisában használható, és mivel Magyarországon korábban nem volt belőle, még csak két helyen alkalmazzák. A gyógyszer Magyarországra érkezett hétezer adagjából háromszázat a Dél-pesti Centrumkórház és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet kapott. Ha az alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatok kedvezőek, akkor más intézmények is kapnak belőle - ismertette.
Az országos tisztifőorvos elmondta, hogy a laboratóriumi vizsgálatok eddig 22 esetben mutatták ki itthon a koronavírus brit mutánsát, dél-afrikai és brazil mutánst még nem találtak.
Forrás: MTI - mti.hu
Stabil pénzügyi alapokkal kezdhetik az évet a magyar kórházak
2021.01.25A magyarországi orvostechnikai szektor üdvözli, hogy a Kormány 2020 decemberében biztosította a lejárt kórházi tartozásállomány rendezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat.
Az ágazat meghatározó szervezetei a tavalyi év során több alkalommal jelezték a kifizetetlen kórházi számlák felhalmozódásának problémáját a szakminisztériumok, majd Orbán Viktor miniszterelnök felé. Az állami fenntartású kórházak az év végi költségvetési többletjuttatás segítségével teljesíteni tudták a miniszterelnök által egy évvel ezelőtt nyilvánosan is megfogalmazott elvárást, amely szerint 2020-ban egyetlen kórház sem halmozhat föl adósságot. Az egészségügyi intézmények pénzügyi stabilitása a jelenlegi járványhelyzetben kiváltképp fontos. Az orvostechnikai ágazat szereplői felelősségteljes és előremutató intézkedésnek tekintik, hogy a magyarországi kórházak stabil gazdálkodási alapokkal kezdhetik meg az új évet.
Az adósságrendezés emellett a több mint négyezer kórházi beszállító – többségében kis- és középvállalkozások – számára biztosítja a további működés pénzügyi feltételeit, megkönnyíti a munkahelyek megőrzését és lehetővé teszi a válságból való kilábalást.
A hazai orvostechnikai vállalkozások a jövőben is egy fenntarthatóan és kiszámíthatóan működő, a páciensek számára magas színvonalú szolgáltatást nyújtó egészségügyi ellátórendszerben érdekeltek, s ennek megvalósításában a jövőben is készek támogatni a kormányzati döntéshozatalt.
Háttérinformáció
A közleményt kiadó négy szakmai szervezet együttesen a hazai orvostechnikai vállalkozások meghatározó részét képviseli, tagvállalataik a magyarországi kórházak diagnosztikai és terápiás eszközigényének túlnyomó részét lefedik.
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete az innovatív egészségügyi technológiai szektor érdekképviseleti szervezete. Az ETOSZ célja, hogy az orvostechnikai innováció eredményei elérhetőek legyenek a magyarországi betegek számára. Tagvállalatai között nemzetközileg elismert kórházi beszállítók, Magyarországon jelentős gyártási, kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok, továbbá közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató vállalkozások vannak. Bővebb információ: www.etosz.org, dr. Rádai Tamás igazgató, tamas.radai@etosz.org
A Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA) a hazai in-vitro diagnosztikai szektor szakmai, érdekképviseleti szervezete. Tagvállalatai lefedik a hazai in-vitro diagnosztikai (IVD) piac több, mint 90%-át. Bővebb információ: www.hivda.hu
A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter államilag akkreditált innovációs klaszter, a tradicionális ugyanakkor high-tech, innovatív, exportképes medtech iparág képviselője, meghatározóan hazai tulajdonú kis-, közepes vállalkozások és egyetemek önkéntes szövetsége. Bővebb információ: http://mediklaszter.eu/, Tóth Zsolt főtitkár, toth.zsolt@mediklaszter.hu
Az Orvostechnikai Szövetség hitvallása, hogy az orvostechnikai eszközök életet mentenek. A szövetség a fekvő- és járóbeteg-ellátást végző intézményeket kórházi orvostechnikai és képalkotó diagnosztikai eszközökkel, valamint gyógyászati segédeszközökkel ellátó, illetve a betegellátást informatikai szolgáltatásokkal segítő vállalkozásokat fogja össze és képviseli. Bővebb információ: www.osz.hu, Rásky László főtitkár, osz@osz.hu
Forrás: MTI - mti.hu
Újabb kétmilliárdos eszközbeszerzéssel segíti a kormány a védekezést
2021.01.18A kormány újabb kétmilliárd forintos eszközbeszerzéssel támogatta a koronavírus-járvány elleni védekezést az Egészséges Budapest Program keretében - jelentette be az emberi erőforrások minisztere hétfői online sajtótájékoztatóján.
Kásler Miklós közölte, ebből az összegből 735 orvostechnológiai eszközt - köztük kilenc fertőtlenítő mobilrobotot - és berendezést kapott tizenhét intézmény.
Az eszközlistát a koronavírus-járvánnyal összefüggő rendkívüli igényeknek megfelelően állították össze, és kiemelt szempont volt, hogy a szükséges eszközök, berendezések szállítása és beüzemelése azonnal megtörténjen - tette hozzá.
A miniszter elmondta, beszereztek - többek között - tizenkét digitális mobil röntgent, százötven kórházi ágyat, két szülőágyat, tizenkét inkubátort, infúziós állványokat, fertőtlenítő és sterilizáló eszközöket, valamint számos kórtermi berendezési tárgyat. Vásároltak kilenc mobil fertőtlenítő robotot is, amelyek a legnagyobb hatékonysággal, fertőtlenítőszer használata nélkül, UV-fény kibocsátásával pusztítják el az összes ismert vírust, baktériumot és minden egyéb kórokozót, ideértve a koronavírust is.
A robot teljesen automatizált, emberi beavatkozás nélkül működik, szenzorai segítségével érzékeli és kikerüli az útjába kerülő akadályokat, miközben koncentrált UV-C fény kibocsátásával fertőtleníti a kiválasztott területet. Ezekből a robotokból most kilencet vásároltak, egy robot ára 38 millió forint - ismertette.
Kásler Miklós felidézte: 2017-ben indult el a főváros és Pest megye legjelentősebb egészségügyi fejlesztéseként az Egészséges Budapest Program (EBP). Ennek keretében az intézményrendszer megújítására és az infrastrukturális fejlesztések megvalósítására hazai forrásból 2026-ig 700 milliárd forint jut.
A miniszter kiemelte, hogy a járvány elleni védekezés eddig megtett intézkedései mellett sem állt le az EBP, a fejlesztések folyamatosak: ennek egyik újabb állomása a most bejelentett orvosieszköz-beszerzés.
Forrás: kormany.hu, 2021. január 18. - EMMI
Orvostechnikai dolgozók COVID-19 elleni védőoltása
2021.01.15Iparági meghatározó szervezetek: Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA), a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), valamint az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) nyílt levélben fordúltak a országos kórház-főigazgatóhoz az egészségügyi intézményekben munkát végző orvostechnikai szakemberek mielőbbi COVID vakcinációjának kérésével.
Szakmai szervezeteink a hazai orvostechnikai vállalkozások meghatározó részét képviselik, tagvállalataink együttesen a magyarországi kórházak diagnosztikai és terápiás eszközigényének túlnyomó részét lefedik. Meggyőződésünk, hogy az egészségpolitikai döntéshozók, a kórházak és az orvostechnológiai beszállítók érdekei végső soron azonosak: mindannyian egy fenntarthatóan és kiszámíthatóan működő, a betegeknek magas színvonalú szolgáltatást nyújtó egészségügyi ellátórendszerben vagyunk érdekeltek. Előremutató és felelősségteljes intézkedésnek ítéljük, hogy a kormányzat az év végén rendezte a kórházak lejárt tartozásait. Ezáltal a kórházak stabil gazdálkodási alapokkal kezdhetik meg a megújult intézményirányítás és struktúra szerinti működést, ami a jelenlegi világjárvány idején kiváltképp fontos. Köszönet illet minden döntéshozót, akinek része volt a kórházi adósságkonszolidáció véghezvitelében.
A magyarországi orvostechnikai vállalkozások a kezdetektől fogva támogatták a kormányzatot és az egészségügyi intézményeket a koronavírus járvány elleni küzdelemben. A védekezésben áttörést hozhat, hogy a nemzetközi tudományos-technológiai közösség rendkívüli erőfeszítései eredményeként kevesebb mint egy év alatt megkezdődhetett a biztonságos és hatásos vakcinák tömeges alkalmazása. Ésszerű és indokolt, hogy az egészségügyi dolgozók a védekezésben betöltött kulcsszerepük, továbbá vírushordozó képességük miatt elsőként juthatnak hozzá a koronavírus elleni védőoltáshoz. Felhívjuk Főigazgató Úr figyelmét, hogy a zavartalan kórházi ellátáshoz – egyebek mellett a COVID és intenzív osztályok működéséhez – az orvostechnikai szektor szakemberei is nélkülözhetetlenek.
Munkatársaink műszereket mozgatnak, berendezéseket helyeznek üzembe és szervizelnek, műtétekhez biztosítanak technológiai támogatást, melynek során kórházról-kórházra járva egészségügyi dolgozókkal és betegekkel tartózkodnak egy légtérben. Az egészségügyi intézményekben munkát végző orvostechnikai szakemberek esetében tehát a járványügyi védekezésben betöltött szerepük és a vírushordozó képességük egyaránt indokolttá teszi, hogy első körben, a többi egészségügyi dolgozóval azonos prioritási csoportba sorolva igényelhessék a védőoltást. Értelmezésünk szerint ezt az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény is alátámasztja, mivel az orvostechnikai eszközellátást az egészségügyi ellátások rendszerébe sorolja (IV. Fejezet, 110. §), továbbá egészségügyi dolgozónak minősíti az egészségügyi tevékenységben közreműködő, egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személyeket is (3. § d) pont).
Öt javaslatot küldött a kormánynak az orvostechnikai szektor
2020.12.15
Az egészségipari szektor öt szakmai szervezete közös javaslatcsomagot állított össze Kásler Miklós és Palkovics László miniszterek részére az egészségügyi ellátórendszer megerősítése és a hazai orvostechnikai ipar megvédése és versenyképességének javítása érdekében - olvasható a szervezetek közös közleményében.
A javaslatokat megfogalmazó öt aláíró szervezet – az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ), a Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA), a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), valamint az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) – együttesen 269 gazdasági szereplőt, a kapcsolt vállalkozásokkal és a beszállító partnerekkel együtt ennek többszörösét képviseli.
Az orvostechnikai szektor kész konstruktívan együttműködni a kormányzattal, a következő intézkedéseket javasolják:
A tudományos és technológiai vívmányokra épített, értékalapú egészségügy a páciensek és minden ágazati szereplő hosszú távú közös érdeke. Az értékalapú megközelítés gyakorlati érvényesülése a kórházi közbeszerzésekben a legalacsonyabb ár helyett a diagnosztikaiterápiás hatékonyság döntő szempontként történő alkalmazását igényli.
Az orvostechnikai beszállítók működését nagyban megnehezíti, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a kifizetetlen kórházi tartozások okozta finanszírozási kihívásokkal is meg kell küzdeniük. A biztonságos egészségügyi ellátás pénzügyileg stabil intézményrendszert feltételez. A beszállítók által a kórházak részére már hónapokkal korábban kifogástalanul teljesített szállítások ellenértékét mielőbb rendezni szükséges.
A betegek által otthonukban használható gyógyászati segédeszközök ellátási lánca szintén forráshiánnyal küzd, a több mint egy évtizede változatlan hatósági árak felülvizsgálata rendszerszintű beavatkozást igényel, ellenkező esetben súlyos ellátási zavarok lépnek fel. Egyre több segédeszköz szaküzlet számára tűnik már megoldhatatlannak a szakképzett egészségügyi dolgozók megtartása.
A döntően exportra termelő magyar orvostechnikai ipar versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy miként tud felkészülni az Európai Unió jövőre életbe lépő orvostechnikai rendeletének (MDR) szigorított szabályaira. A szektor testre szabott képzési és támogatási programok, továbbá a külpiaci sikereket elősegítő nemzeti szabályozás kidolgozását várja a kormányzattól.
Az egészségügy és az egészségipar modernizációja kéz a kézben jár. A hazai innováció „kvantumugrásának” előfeltétele az új egészségügyi technológiák itthoni alkalmazásának felgyorsítása, a magyar szakemberek általi megismerésük ösztönzése. A kormányzat Egészségipari Stratégiájával összhangban az állami egészségügyi adatvagyon kutatásfejlesztési célú hasznosítását biztosító, átlátható jogi környezet kialakítása szükséges.
A javaslatcsomagot kidolgozó orvostechnikai szervezetek az ágazati tapasztalatok megosztásával segíteni kívánják a kormányzat közpolitikai céljainak eredményes megvalósítását. Ennek érdekében szakmai konzultációs fórum létrehozását kezdeményezték a kormányzat és az iparág közös ügyeinek megvitatására.
Egészségipari Támogatási Program keretében több MediKlaszter tagvállalat fejlesztési forráshoz jutott
2020.12.09Nagyon fontos, hogy az egészségügyi termékek gyártásában növekedjen a magyar részarány, enyhüljön hazánk kiszolgáltatottsága.
A Kormány célkitűzése a hazai egészségipar megerősítése annak érdekében, hogy következő járványhelyzetben a globális ellátási láncok megszakadása esetén is biztosítható legyen az egészségügyi ellátás. Ennek megvalósítása érdekében szükséges azon hazai vállalkozások beruházásainak és kísérleti-fejlesztési tevékenységeinek támogatása, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a hazai egészségipar megerősítéséhez, a gyógyszer és gyógyászati eszköz gyártás határon belül tartásához, a hazai gyártóhelyek számának emelkedéséhez, kapacitásainak bővítéséhez, ezáltal a magyar gazdaság növekedéséhez és modernizációjához.
Elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozások részesülhetnek támogatásban, a lényeg, hogy a vállalkozás a hazai egészségipari gyártást erősítse vagy ilyen megoldásokat fejlesszen ki. "Nemcsak az a cél, hogy rövidebb legyen a gyártási folyamat, hanem az is, hogy minél több résztevékenység idehaza történjen" - mondta a Gion Gábor államtitkár, és példaként említette az alapanyag-, az alkatrész- vagy a csomagolóanyag-gyártást. Az eddigi pályázatokban a legegyszerűbb eszközök mellett a legmodernebb technológia is szerepelt: volt olyan pályázó, amely robotkarok, sőt az önálló robotok gyártásához igényelt támogatást - írta a lap.
A fenti célok megvalósítására több MediKlaszter tagvállalat nyert el támogatást a Pénzügyminisztérium által kezelt Egészségipari vállalatok versenyképességének javítására előirányozottan.
KLIMEX Medical Kft. ágylámpa sáv és a nővérhívó, valamint gyógyászati gázrendszerek tervezésével, kiépítésével és szervizelésével foglalkozik, az ETP keretein belül elnyert több mint 540 millió forintnyi összeg hozzájárul majd ahhoz, hogy a külföldi gyártók konkurense lehessen.
Premet Kft, amely orvosi eszközök és titánból készülő termékek 3D nyomtatással történő gyártására specializálódott cég. A csaknem 490 millió forint támogatás általi eszközbeszerzések -műanyag védőszemüvegek, arcvédő pajzsok gyártását teszik majd lehetővé. https://kormany.hu/hirek/kormanyzati-tamogatas-ujabb-egeszsegipari-beruhazasoknak
MEDICOR Zrt. Egészségipari beruházási, Koronavírus járványhoz és Egyéb egészségipari termékfejlesztéshez köthető K+F tevékenység keretében megvalósuló komplex fejlesztési projektje több mint egymilliárd forint támogatás segítségével 1,3 milliárdos beruházás valósul meg. Budapesten -ipari telephelyén, orvostechnikai eszközök fejlesztésére és gyártására alkalmas új üzemet létesít, amely a legmodernebb technológiák felhasználásával kerül kialakításra. https://kormany.hu/hirek/ujabb-ot-egeszsegipari-beruhazas-indul-9-milliard-forintbol
KORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÚJABB EGÉSZSÉGIPARI BERUHÁZÁSOKNAK
2020.12.04Újabb cégek írtak alá támogatási szerződést az Egészségipari Támogatási Program (ETP) keretein belül a Pénzügyminisztériummal. Ezúttal a vitaminok, fertőtlenítőszer-alapanyagok, maszkok, csomagolóanyagok, nővérhívó rendszerek, valamint 3D nyomtatással előállított orvosi eszközök gyártásának erősítése valósul meg a tervezett projektek által. A beruházások összértéke eléri a 3,3 milliárd forintot, amihez a cégek 3 milliárd forintnyi támogatást kapnak.
A gyógyszerkészítményeket gyártó BIOEXTRA Zrt. hatvani telephelyén új üzemcsarnok korszerűsítése fejeződik be a pályázaton nyert csaknem 430 millió forint által. A vállalkozás magyarországi gyártóként nagyobb mértékben garantálhatja a D-vitamin szükséglet ellátásbiztonságát, amely a koronavírus-járvány elleni védekezésben bírhat nagy jelentősséggel. A KALL Ingredients Kft. Tiszapüspökiben üzemelő gabona-feldolgozó üzemében az elnyert csaknem 340 millió forintnyi támogatás révén a fertőtlenítőszerek alapanyagául szolgáló etil-alkohol termékek gyártókapacitásának bővítése a cél. A különböző, főleg csomagolóeszközöket gyártó Karsai Alba Kft. Székesfehérváron és Körmenden bővíti majd a kapacitásait a több mint egymilliárd támogatás által: a cég két helyszínen speciális maszkokat, tabletták és fertőtlenítők csomagolásait, valamint veszélyes hulladéktárolókat állít majd elő. A KLIMEX Medical Kft. ágylámpa sáv és a nővérhívó, valamint gyógyászati gázrendszerek tervezésével, kiépítésével és szervizelésével foglalkozik, az ETP keretein belül elnyert több mint 540 millió forintnyi összeg hozzájárul majd ahhoz, hogy a külföldi gyártók konkurense lehessen. Támogatási szerződést írhatott alá a Premet Kft is, amely orvosi eszközök és titánból készülő termékek 3D nyomtatással történő gyártására specializálódott cég. A csaknem 490 millió forint támogatás általi eszközbeszerzések - műanyag védőszemüvegek, arcvédő pajzsok gyártását teszik majd lehetővé. Az ETP pályázatát 50 milliárd forintos kerettel augusztusban írta ki a Pénzügyminisztérium, célja a hazai egészségipar megerősítésére, az egészségügyi gyártókapacitások fejlesztése. Ennek keretében már 11 magyar vállalkozás indított összesen 10 milliárd forint értékű beruházást.
forrás: Pénzügyminisztérium
Január elsejétől újabb nagy változás jön a magyar egészségügyben
2020.11.03
Az Egészségügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság a KEF tulajdonosi joggyakorlásába kerül november elsejétől.
Az egészségügyi szolgáltatók központosított közbeszerzéseivel kapcsolatos egyes döntésekről címmel jelent meg kormányhatározat a pénteki közlönyben. Ez kimondja, hogy a kormány egyetért azzal, hogy "az állami fenntartású fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények egyes beszerzéseinek központosításával, illetve a már jelenleg is központosított rendszerben történő beszerzések rendjének átalakításával az egészségügyi beszerzések koordinált, költséghatékony, tervezhető és átlátható módon kerüljenek lebonyolításra". Ennek a célnak a megvalósítása érdekében az állami fenntartású fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények beszerzéseinek lebonyolítását a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) végezze, az érintett intézmények igényei alapján.
Ennek a feladatnak a felelőse az emberi erőforrások minisztere és a pénzügyminiszter, határideje 2021. január elseje
A határozat arról is szól, hogy a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 2. § 3. pontja szerinti központi beszerző szervezetként – az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) helyett – a KEF kerüljön kijelölésre azzal, hogy a központosított közbeszerzési rendszerbe a csatlakozásra nem kötelezett egészségügyi szolgáltatók is beléphetnek.
Lényeges változás, hogy az ÁEEK tulajdonosi joggyakorlása alól az Egészségügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság a KEF tulajdonosi joggyakorlásába kerül november elsejétől.
Kész az összefogásra a magyarországi orvostechnikai szektor
2020.10.16A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ), a Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA), valamint az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) hivatalos, közös sajtóközleményt adott ki.
A közleményt jegyző öt szakmai szervezet szinte teljes egészében lefedi a magyarországi orvostechnikai, képalkotó diagnosztikai, in vitro diagnosztikai és gyógyászati segédeszköz szektorban gyártó, fejlesztő, forgalmazó és szolgáltató cégeket.
2020.08.18Előremutató a napokban megjelent egészségipari stratégia a Világgazdaság által megkérdezett egészségipari szervezetek szerint. A szektorban több mint 44 ezren dolgoznak.
Az átfogó egészségipari stratégia és az ezt tartalmazó kormányhatározat is több ponton tartalmaz előremutató döntéseket – reagált több egészségipari szervezet a pénteken megjelent határozatra a Világgazdaság megkeresésére.
A jövőben az állam elsősorban a megfelelő felsőoktatási képzésekkel, a kormány külgazdasági kapcsolatainak rendelkezésr bocsátásával és a hazai közbeszerzések magyar gyártókkal szembeni hátrányos gyakorlatának kiküszöbölésével segítheti a hazai egészségipari kis- és közepes vállalkozásokat
– mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Példaként megemlítette a gyártók támogatását az új uniós orvostechnikai rendelet alkalmazására történő felkészüléskor, az orvostechnikai eszközök közbeszerzési eljárásainak vizsgálatát, illetve az úgynevezett jó gyakorlatok kialakítását. Az MDR kapcsán a főtitkár fontosnak tartja az eszköztanúsításra felkészítő szervezet létrehozását és azt is, hogy a hazai gyártók belföldön szerezhessék meg a megfelelő tanúsításokat.
A kormányhatározat szerint az innovációs és technológiai miniszternek és az emberi erőforrások miniszterének októberre, novemberre több előterjesztést is el kell készítenie.
Meg kell határozniuk egyebek mellett az egészségipar kitörési pontjait, és meg kell vizsgálniuk több részterületen a jogszabályi környezetet.
A közbeszerzések kapcsán az OSZ főtitkára szerint fontos lenne, hogy a hazai gyártók nagyobb volumenben, ezáltal nagyobb arányban vehessenek részt a hazai intézményi beszállításban. A legtöbb beszállítónak és a betegeknek is érdekük, hogy a tendereken az értékelési szempont ne kizárólag az alacsony ár legyen, hanem megfelelő súlyszámmal szerepeljen a minőség és az adott eszköz által nyújtott egészségnyereség is. Ám a konkrét programok Rásky László szerint még váratnak magukra. A szakember fontosnak tartja, hogy az állami szerepvállalás ne a tulajdonosi, illetve a menedzsmentdöntések meghozatalában történő részvételre irányuljon.
Úgy látja, hogy az orvostechnikai ipar az elmúlt évtizedekben nem sok közvetlen támogatást kapott, igaz, ennek megvolt az az előnye, hogy a cégek nem függnek az államtól, és jó néhány, a külpiacokon is versenyképes vállalkozás jött létre.
A stratégiának több pontja progresszív, ilyen például a kkv-ra vonatkozó támogatási rendszer és a tenderek áttekintése – mondta a Világgazdaságnak Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter főtitkára. Szerinte a mostani 18 százalékról akár 50 százalékra is nőhet a magyarországi orvostechnikai értékesítésben a hazai gyártók szerepe, ha felülvizsgálják az egészségipart is érintő egészségügyi beszerzések gyakorlatát. A magyar egészségipar jelentőségét mutatja, hogy évente 300 milliárd forint értéket állít elő, ebből 200 milliárd export.
Tóth Zsolt szerint
a koronavírus-járvány is rávilágított arra, mennyire fontos a hazai orvostechnikaieszköz-ipar: az a 85 milliárd forint, amelyet az állam erre a területre fordít, nagyban segítheti a hazai kkv-k fejlődését is.
A szektor több mint kétezer hazai vállalkozása 12 ezer főállású és 32 ezer bedolgozó munkatársat foglalkoztat. A kormányhatározat szerint létrehozandó egészségipari kockázati tőkealap kapcsán Tóth Zsolt közölte: olyan innovációs képességet támogató rendszerre van szükség, amely a meglévő hazai egészségipari gyártókat fejleszti, növekedésüket segíti.
A Kormány 1517/2020. (VIII. 14.) Korm. határozata Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról
2020.08.17
A 08.14-én pénteken a 2020.évi 189. számú Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint kormány elfogadja a több pilléren nyugvó hazai egészségipar fejlesztésére irányuló stratégiát.
A döntés részletesen szabályozza Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ezzel kapcsolatos feladatait. Ezek között szerepel a szektorban működő kkv-k több cikluson átívelő új támogatási rendszere, valamint például egy egészségipari kockázati tőkealap létrehozása.
Megjelentek az Egészségipari Támogatási Program részletei
2020.08.03
A Kormány célkitűzése a hazai egészségipar megerősítése annak érdekében, hogy a globális ellátási láncok megszakadása esetén is biztosítható legyen az egészségügyi ellátás.
Ennek megvalósítása érdekében szükséges azon hazai vállalkozások beruházásainak és kísérleti-fejlesztési tevékenységeinek támogatása, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a hazai egészségipar megerősítéséhez, a gyógyszer és gyógyászati eszköz gyártás határon belül tartásához, a hazai gyártóhelyek számának emelkedéséhez, kapacitásainak bővítéséhez, ezáltal a magyar gazdaság növekedéséhez és modernizációjához.
A fenti célok megvalósítását a Pénzügyminisztérium által kezelt Egészségipari vállalatok versenyképességének javítása előirányzat szolgálja.
(Pénzügyminisztérium)
Magyar Egészséggazdasági Társaság munkacsoport keretében megkezdte az orvostechnikai eszközök egészség-gazdaságtani értékelésére vonatkozó speciális ajánlások kidolgozását.
2020.07.15A Magyar Egészséggazdasági Társaság munkacsoport keretében megkezdte az orvostechnikai eszközök egészség-gazdaságtani értékelésére vonatkozó speciális ajánlások kidolgozását. A munkacsoporttal a szakmai kapcsolatot a Mediklaszter részéről Dr. Nagy Miklós társelnökünk tartja. A legutóbbi egyeztetésen a következő megközelítések vitájára kerül sor:
Olyan orvostechnikai eszközökkel végzett eljárások esetében, ahol nagyobb értékű készülék beszerzésére és telepítésére van szükség, az eszközzel végzett eljárás költséghatékonyságát elkülönítetten kell vizsgálni a beruházás megtérülésétől és a pénzügyi fenntarthatóságtól.
Teljeskörű egészség-gazdaságtani értékelés nem szükséges minden indikációban, a leggyakrabban előforduló indikációk költség-hatékonyságára vonatkozó eredmény általánosítható más, hasonló költséget és egészségnyereséget biztosító indikációkra.
Olyan orvostechnikai eszközök értékelése során, amelyek eredményességét befolyásolja az eszköz használójának gyakorlottsága, a bevezetését követő első időszakban gyengébb eredményességet kell feltételezni 1) a más országok adatai alapján elérhető tanulási görbét figyelembe véve 2) Bayes-i megközelítést alkalmazva.
Olyan orvostechnikai eszközök esetében, ahol az elvégzett beavatkozások száma befolyásolja a kimeneteleket, a relatív hatásosságának és biztonságosságának megítélésekor nagy központokat, megfelelő licenccel rendelkező egészségügyi szakembereket célszerű feltételezni.
Dent-Art-Technik Kft új innovációs fejlesztése a Dental Aerosol Exhaustore elszívófej.
2020.05.26Dent-Art-Technik Kft új innovációs fejlesztése a Dental Aerosol Exhaustore elszívófej.
Közbeszerzési útmutató az egészségügyi szektorban
2020.05.18Ha az egészségügyi szektorban szeretne valaki piacra lépni, fontos megérteni, milyen közbeszerzési eljárások vannak érvényben az adott területen, országban. Ebben a cikkben összegeztük, hogy milyen lehetőségek vannak Európában. Az Európai Unióban 5 fő elv érvényesül:
hátrányos megkülönböztetés tilalma,
egyenlő bánásmód,
átláthatóság,
arányosság,
kölcsönös elismerés
Ezt 2016 óta a 2014/24/EU keretirányelv szabályozza.
Ebben a szektorban nagyon fontos az átláthatóság és az alacsony korrupció, ami különösen jellemző az északi országokra. Ez az egész folyamatot áttekinthetővé teszi, de azt is jelenti, hogy sok esetben megnövekszik a döntéshozatali folyamat hossza és további szereplőket bevonása szükséges. Vegyük például Dániát, ahol az öt dán régió rendelkezik hatáskörrel az állami és pszichiátriai kórházak, koraszülött centrumok, valamint speciális, fogyatékkal élők számára kialakított intézmények üzemeltetésére. Ezen kívül a dán városi önkormányzatok számos egészség megőrzéssel vagy rehabilitációval foglalkozó ellátást tesznek elérhetővé. Ilyenek például a betegségmegelőző és egészségfejlesztő központok, a fogászati ellátások gyerekek számára, vagy a rehabilitációs egységek. A regionális, vagy megyei beszerzések többsége pályázati keretszerződések formájában történik, melyeket általában központosítanak. Ezzel szemben kisebb beszerzéseket közvetlenül a kórházak vagy egészségügyi egységek is kezdeményezhetnek. Fontos, hogy az egyes régiók között szoros együttműködés zajlik annak érdekében, hogy az egész országban összehangoltan működjön a rendszer. Erre példa a mentőhelikopterek üzemeltetése, vagy a hallókészülék biztosítása. A regionális beszerzésekkel ellentétben a városi/települési beszerzések nagy része nem pályázati alapon történik. Általában több városi önkormányzat működik együtt ezen a téren egymással és az állammal. Ennek eredménye, hogy jelentős volumenű szerződések születnek sok résztvevő bevonásával. Ezekben megtalálható kötelező és önkéntes megállapodás is egyaránt.
Amennyiben pályázat kiírására kerül sor egy adott területen, akkor a legtöbb esetben nyílt, korlátozott vagy tárgyalásos eljárásokkal találkozhatunk. Ha egy korábban már használt termék beszerzésére kerül sor, azt dinamikus beszerzési rendszeren keresztül valósítják meg. Ezeken kívül, ha egy új, innovatív terméket vagy szolgáltatást szeretnének bevezetni, akkor azt innovációs partnerség keretein belül tehetik meg. Az elbírálás során meghatározzák, hogy az ajánlattevők a kritériumok alapján képesek-e a szerződés teljesítésére. Ebben az esetben a kritériumok még csak a cégre vonatkoznak (mint például technikai készség, vagy cégprofil). A döntésnél már annak meghatározása történik, hogy melyik ajánlat felel meg legjobban a meghatározott kritériumoknak (legalacsonyabb ár, minőség). Közzétételi kötelezettség ebben az esetben is van, a cégeknek és állami szerveknek ezt különböző platformokon kell megtenniük, attól függően, hogy milyen jellegű a beszerzés, kik az érdekelt felek.
Összegezve a bemutatott dán példából levonható tanulságokat, a fenti eljárásrendek az egész EU területére érvényesek, természetesen helyi sajátosságokkal kiegészítve. Mielőtt az egészségügyi piacra lépünk, mindenképp érdemes a lehető legpontosabban megismerni az adott ország kívánalmait.
A Medtech4 Europe projekt az Európai Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásában valósul meg.
Három programot is elindított az Eximbank
2020.05.06Alábbiakban hívjuk fel figyelmüket az EXIM új kárenyhítési programjára, mely már az EU ill. OECD országokra is kiterjed. Három programot is elindított az Eximbank
KÁRENYHÍTÉS | Immár a fejlett országok vállalkozásainak szállító magyar cégek is kaphatnak biztosítást
A vállalkozások hitelezése a megfelelő válasz a járvány okozta gazdasági problémák kezelésére – mondta Szabó István Attila, az Exim vezérigazgató-helyettese a Portfolio konferenciáján. Az Exim három új programot indított el. A kárenyhítő hitelprogram és a kárenyhítő hitelfedezeti program közös eleme, hogy mindazok a cégek igényelhetik, amelyek valamilyen mutatójuk romlásával igazolni tudják, hogy a járvány okozta gazdasági hatások kárvallottjai. A kárenyhítő hitelprogramban a cégek alapesetben az éves bérköltségük maximum kétszeresére, illetve a 2019-es árbevételük maximum 25 százalékára kérhetnek finanszírozást. Egyedi esetekben, likviditási tervvel kellően alátámasztva, nagyobb összeg is igényelhető. A kölcsön kamatozása forintalapon 0,1– 2,3, euróalapon 0,1–1,69 százalék lesz. A hazai kkv-k forintalapon három-, euróalapon egyéves futamidőre a minimális 0,1 százalékon kaphatnak hitelt. Szabó István Attila elmondta, hogy a kereskedelmi bankok megnövekedett kockázatérzékenységét oldó kárenyhítő hitelfedezeti programjukban kis- és középvállalatok esetében a tőkeösszeg 80 százalékáig tudnak kezességet vállalni, nagyvállalatoknál ez 50 százalék. A kezességvállalás banki, saját és egyéb forrású programokból való finanszírozáshoz is kapcsolható. A futamidő hossza és a cégméret is befolyásolja, de a kkv-k esetében évi 80 bázispont a legmagasabb kezességvállalási díj. Miután az új szabályok szerint az EU- és az OECD-tagállamokba irányuló céges szállításokra is lehet hitelbiztosítást kötni (hiszen a gazdaságilag fejlett országokban is vannak a járvány miatt megnövekedett fizetési kockázatú cégek), a Hitelbiztosítási program már a magyar exportrelációk 100 százalékát lefedi a követelések 95 százalékáig, maximum 360 napos halasztott fizetés esetén. A hitelbiztosítás díja a biztosított forgalom 0,2 százaléka.
Fontos segítség az EU-ba exportálóknak
2020.04.29
Az EXIM fizetne akkor is a magyar eladónak, ha az uniós vevője nem fizet. Ezt is lehetővé tették a gazdaságvédelmi akcióterv keretében meghozott kormányrendeletek. Ezek lényegét foglalta össze Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója.
A kormány döntése értelmében, a Külgazdasági és Külügyminisztérium exporttámogatási csomagjának részeként az EXIM három új terméket indít el. Kedvezményes hitellehetőséget biztosít magyar cégeknek beruházásokhoz, illetve forgóeszköz-finanszírozáshoz úgy, hogy a kis- és középvállalkozások által felvett euróalapú hitel éves kamata egy éven belüli felvétel esetén csak 0,1 százalék lesz. Emellett egy hitelfedezeti- és egy vevőbiztosítási programot is elindítanak, lehetővé téve a magyar vállalkozásoknak, hogy fenntartsák a kereskedelmi banki hiteleiket, illetve azt, hogy az exportpiacokról érkező késedelmes fizetések ellen is védve legyenek.
Mindhárom termék kialakítása az EU-ban módosított szabályok alapján történt. A jogszabály-csomag egyik része az új uniós jogszabályoknak való megfelelést tartalmazza. A másik része 2020. december 31-éig érvényes, hiszen az új EU-támogatási szabályokat ez év végéig hagyták jóvá. A harmadik része inkább adminisztrációs csökkentés. Ez utóbbi azt jelenti, hogy abban az esetben, amikor a kereskedelmi banki hitelek hozzáférhetősége csökken vagy a vállalatfinanszírozásban piaci hiány keletkezik, az állami tulajdonú bankoknak kell előrébb lépniük. Erre felkészülve javasolt az EXIM néhány adminisztrációs könnyítést – ezeket támogatta is a kormány, ezek jelentek meg rendeletekben.
A hitelprogram egy kamattámogatott hitelt tesz elérhetővé, aminek a kamattámogatását az új, megemelt 800 ezer eurós de minimis kerettel tudja nyújtani az állami bank. A hitelfedezeti program díjtámogatást ad, szintén ugyanezen EU-s szabályozás következményeként. A biztosítási program pedig a halasztott vevőkövetelésekhez szóló rövid lejáratú biztosítást kínál, amit az EU kiterjesztett az állami tulajdonú biztosítóknál az unió felé is.
Az EXIM ilyen típusú biztosításokat eddig is lehetővé tett az EU-n kívül a fejletlen OECD-országokba történő értékesítéshez, viszont most megvan az a lehetőség, hogy az unión belüli értékesítések esetében is átvállalják a vevők nemfizetési kockázatát. Ez egy dinamikusan növekvő piac, 2019 végéig mintegy 140 milliárd forint értékben nyújtottunk ilyen biztosítást – mutatott rá Jákli Gergely. Ennek során, ha egy magyar cégnek van lehetősége értékesíteni a termékét egy EU-n kívüli államban, például egy balkáni országban, vagy a FÁK-térségében, Dél-Afrikában, Távol-Keleten, esetleg Brazíliában és 60, 80, 90, 120 napos fizetési határidőt szeretne elérni, de értelemszerűen nem ismeri a helyi jogrendszert, a behajtási lehetőségeket, akkor az EXIM ebben az esetben úgymond limitet állít a vevőre, s ennek terhére tud befogadni vevőköveteléseket. Ha az lejár és a vevő nem teljesít, akkor az EXIM költségvetési háttérrel helytáll a magyar exportőr irányába és kifizeti neki a követelését.
Ez egy tipikus termék az exportügyleteknél. Világszerte nyújtják az eximbankok, -biztosítók, amelyek alapvetően olyan kockázatok fedezésére szakosodtak, ahol a piaci biztosítók nem vállalnak rizikót. A koronavírus-járvány előidézte átmeneti helyzetben megengedik az állami tulajdonú biztosítóknak is, hogy a piacképes kockázatokat is lefedjék, így az EU mellett az USA-ba való szállításokhoz is tudnak már ilyen típusú biztosításokat adni.
Azért jó ez a termék vagy lehetőség, mert azoknak az exportőröknek, akiknek van még kapcsolata egy francia, egy német vagy osztrák vállalkozással, de nem az eredeti tervek szerint rendelnek tőlük, hanem csökkentett mennyiségben, legalább a kapcsolatot képesek lehetnek fenntartani: a 30 napos fizetési határidőt 60 vagy 90, esetleg 180 napra kitolni. Az EXIM abban segít, ha e megnövekedett fizetési időszaknak a kockázatát az exportőr nem meri vállalni. Biztosítással, vagy finanszírozással kombinált biztosítással lehetővé válik, hogy a magyar cég fenntartsa az exportpiacait, s a vevőinek úgy adjon lehetőséget a hosszabb fizetésre, hogy nem neki kell az esetleges nem fizetésből származó kockázatokat viselnie.
2020.04.20
A Pentavox Kft. MEDDEV Labor orvostechnikai eszköz vizsgáló laborként a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által tartott akkreditálási eljárást teljesítette.
A vizsgálat során a Hatóságnak a entavox Kft. MEDDEV Labor bizonyítani tudtuk, hogy a következő területeken megfelelő felkészültséggel tudunk szabvány megfelelőségi vizsgálatot végezni.
Orvostechnikai eszközök esetében:
MSZ EN 60601-1:2017; (EN 60601-1:2006 + A1:2013+A12/2014); (IEC 60601-1:2012 és
IEC 60601-1:2005 + CORR.1:2006 + CORR.2:2017 + A12012)
MSZ EN 60601-1-6:2010 + A1:2015; (EN 60601-1-6:2010 + A1:2015); (IEC 60601-1-6:2010 + A1:2013)
MSZ EN 60601-1-8:2008 + A1:2013+ A11:2017; (EN 60601-1-8:2006 + A1:2012+A11:2017); (IEC 6060-1-8:2006 +A1:2012)
MSZ EN 60601-2-10:2015 + A1:2017; (EN 60601-2-10:2015 + A1:2016); (IEC 60601-2-10:2012 + A1:2016)
MSZ EN 60601-2-26:2015; (EN 60601-2-26::2015); (IEC 60601-2-26:2012)
In-vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök esetében:
MSZ EN 61010-1:2011 + A1:2020; (EN 61010-1:2010 + A1:2019); (IEC 61010-1:2010 + A1:2016)
MSZ EN 61010-2-81:2015; (EN 60601-2-81:2015); (IEC 61010-2-081:2015)
MSZ EN 61010-2-101:2017; (EN 61010-2-101:2017); (IEC 61010-2-101:2015)
Nem orvostechnikai eszközök esetében:
MSZ EN 60950-1 2012; (EN 60950-1:2006 +A11:2009 + A1:2010); (IEC 60950-1:2005 + A1:2009)
MSZ EN 62368-1:2014 + A11:2017; (EN 62368-1:2014 + A11:2017); (IEC 62368-1:2014)
Sikeres vizsgálat esetén az eredményeket és az értékelést IEC által közzétett nemzetközileg elfogadott jegyzőkönyv formátumban rögzítjük.
Elérhetőség:
Pentavox Kft. MEDDEV Labor
1043 Budapest, Dugonics u. 11.
www.meddev.hu
info@meddev.hu
NAPIRENDRE KERÜLT AZ MDR ELHALASZTÁSA EGY ÉVVEL!
2020.03.28
Az életünk a COVID-19 járvány miatt rohamos sebeséggel változik. A tegnap még biztos pontoknak számító dolgok, mára egészen megváltoznak és azonnal alkalmazkodnunk kell az új helyzethez. A COVID 19 a magánéletünk és a munkánk szinte minden részét befolyásolja, és ez így van az MDR bevezetésével is.
A hét elején még csak arról szóltak a hírek, hogy több szakmai szervezet, például a MedTech Europe és a Medicines for Europe levelet írt az Európai Bizottságnak az MDR bevezetésének elhalasztása érdekében.
Tegnap este érkezett a hír, hogy a Bizottság elfogadta a javaslatot és az Európai Parlament elé viszi a kérdést. A Bizottság illetékes főigazgatósága mellékelt levelének a legfontosabb mondata a következő:
„Ma (2020. március 25.) a Bizottság bejelentette, …., hogy folyamatban van az MDR alkalmazásának egy évvel történő elhalasztására irányuló javaslat kidolgozása. "Arra készülünk, hogy ezt a javaslatot április elején nyújtjuk be, és felhívjuk a (Európai) Parlamentet és a Tanácsot, hogy gyorsan fogadja el azt, mivel a hatálybalépés határideje május vége." Ez enyhíti a nemzeti hatóságok, a bejelentett szervezetek, a gyártók és más szereplők nyomását, és lehetővé teszi számukra, hogy teljes mértékben összpontosítsanak a koronavírus-válsággal kapcsolatos sürgős prioritásokra.”
A Bizottság a továbbiakban hangsúlyozta, hogy teljes mértékben elkötelezettek az új orvostechnikai eszközről szóló jogszabály hatékony végrehajtása mellett, és folytatják ezt a fontos munkát - az összes érintett szereplővel együtt. A Bizottság felhívja az összes szereplő figyelmét arra, hogy ezt a kiegészítő évet megfelelő módon és tudatosan használják fel, és hogy az eredetileg tervezett alkalmazási dátum teljesítéséhez szükséges összes hiányos munka ezúttal megfelelő módon befejeződjön.
Nyilvánvaló, hogy minden magyar gyártónak ebben a helyzetben új stratégiát kell kidolgoznia az MDR átállásra, amelyhez a következő hírlevelekban igyekszünk támogatást nyújtani.
Áruforhalmi korlátozásokról szóló információk
2020.03.17A COVID-19 (koronavírus) terjedése kapcsán több megkeresés érkezett tárcánkhoz olyan vállalkozásoktól, amelyek jelentős export vagy import tevékenységet végeznek. Annak érdekében, hogy e vállalkozások számára naprakész és pontos információt tudjunk szolgáltatni, az alábbi linken letölthető dokumentumban összegeztük a légi, vízi, szárazföldi áruforgalom korlátozására irányuló külföldi intézkedéseket.
2020.03.13Az orvostechnikai eszközökről, aktív beültethető orvostechnikai eszközökről és in vitro diagnosztikai eszközökről szóló új uniós rendeletekkel kapcsolatos tudnivalók Az Európai Unió Bizottsága tekintettel az elmúlt 20 év technikai fejlődésére, az EU bővülésére és ezzel együtt az eltérő jogszabály értelmezések növekedésére, időszerűnek látta az orvostechnikai szektorban a hatályos jogszabályok megújítását. Az új rendeletek – Európai Parlament és a Tanács (EU) 745/2017 rendelete (MDR) és 746/2017 rendelete (IVDR)-közül az első a korábbi MD és AIMD termékekre vonatkozó irányelveket váltja fel, ezen eszközökkel kapcsolatos követelmények a korábbi két irányelvből egy rendeletbe kerültek. A másik rendelet a korábbi IVD termékekre vonatkozó irányelvet váltja fel így a korábban is külön irányelvben szabályozott jogterület továbbra is elkülönül. Az MDR rendeletet 2020. május 26-tól, az IVDR rendeletet 2022. május 26-tól kell alkalmazni. Az irányelvek hatályon kívül helyezésével együtt a magyar jogszabályi környezet is megváltozik. A rendelet közvetlen hatályú jogszabály, közvetlenül alkalmazandó, a magyar jogrendszerbe így nem kell átemelni, de az azzal ellentétes vagy azzal nem összecsengő hazai szabályozás módosítása szükséges. Ennek megfelelően várható mind az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009 EüM rendelet, mind az in vitro diagnosztikai eszközökről szól 8/2003 ESzCsM rendelet, a klinikai vizsgálatokról szól jogszabályok és a kijelölt szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok módosítása. A módosítások kapcsán kérjük, figyelje honlapunkat. A honlapnak ezen a részén az alkalmazás megkezdéséig hasznos információkat, a változó jogszabályokat, a megjelenő friss híreket szeretnénk megosztani. Kérjük, kísérje figyelemmel híreinket, hogy felkészülten kezdhessen neki az MDR alkalmazásának.
Új bejelentett szervezetek (Notified Body) kinevezése
2020.01.17
A bejelentett szervezetek, azok a megfelelőséget értékelő szervezetek, amelyeket az Európai Bizottság az e célra kialakított honlapon a kijelölt megfelelőségértékelési területhez tartozó termékek és megfelelőségértékelési eljárások, valamint a szervezet azonosító számának megadásával közzétett.
Január elejéig a következő bejelentett szervezetek kerültek kijelölésre az MDR-hez:
BSI ASSURANCE UK LTD. - United Kingdom
BSI GROUP THE NETHERLANDS B.V. - Netherlands
DARE!! SERVICES B.V. - Netherlands
DEKRA CERTIFICATION B.V. - Netherlands
DEKRA CERTIFICATION GMBH - Germany
IMQ ISTITUTO ITALIANO DEL MARCHIO DI QUALITÁ S.P.A. - Italy
MEDCERT ZERTIFIZIERUNGS- UND PRÜFUNGSGESELLSCHAFT FÜR DIE MEDIZIN GMBH - Germany
TÜV RHEINLAND LGA PRODUCTS GMBH - Germany
TÜV SÜD PRODUCT SERVICE GMBH ZERTIFIZIERSTELLEN - Germany
Január elejéig a következő bejelentett szervezetek kerültek kijelölésre az IVDR-hez:
BSI ASSURANCE UK LTD - United Kingdom
BSI GROUP THE NETHERLANDS B.V. - Netherlands
DEKRA CERTIFICATION GMBH - Germany
Legfrissebb híreink az orvostechnikai eszközök terén
2020.01.10
Az EU által kiadott MDR és IVDR Rendeletekhez kapcsolódóan időről-időre tudunk új információkkal szolgálni, melyeket most is megosztunk az érintettekkel. Olvassa el rövid hírgyűjteményünket, melyben újabb hasznos útmutatókról és szakmai eseményünkről is tájékozódhat.
Helyesbítést publikált az EU az MDR és IVDR Rendeletekhez
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2019. december 27-én került publikálásra az MDR és az IVDR Rendeletek helyesbítésének szövege. Cikkünkben összefoglaltuk a változás lényegét.
A két dokumentum közül az MDR Rendelet egyik helyesbítése egy bizonyos átmeneti időt engedélyez a 93/42/EGK irányelv szerint I. osztályba sorolt eszközöknek, amelyeknek az új MDR Rendelet a megfelelőségértékelési eljárásban egy bejelentett szervezet részvételét írja elő.
A magyar nyelvű rendelet 89. oldalán a 120. cikk (3) bekezdése egészült ki a dőltbetűs mondatrésszel: „(3) E rendelet 5. cikkétől eltérve azon eszköz, amely a 93/42/EGK irányelv szerint I. osztályba került besorolásra, a megfelelőségi nyilatkozatát pedig 2020. május 26-át megelőzően készítették el és amely eszköz vonatkozásában az e rendelet szerinti megfelelőségértékelési eljárásban egy bejelentett szervezet részvétele szükséges, vagy azon eszköz, amelynek tanúsítványát a 90/385/EGK vagy a 93/42/EGK irányelvnek megfelelően adták ki és amely tanúsítvány e cikk (2) bekezdése alapján érvényes, akkor hozható forgalomba vagy vehető használatba 2024. május 26-ig, ha 2020. május 26-ától kezdve továbbra is megfelel az említett irányelvek valamelyikének ….”
2023.09.04A klinikai vizsgálati iparág a GS1 szabványszervezettel együtt új globális szabványt (azonosítási, jelölési szabályok és EDI üzenetek összességét) fejlesztett ki a vizsgálati termékek következetes azonosítására, jelölésére és adatmegosztására, mely a szektor teljes ellátási lánca mentén minden résztvevőnek könnyen értelmezhető.
A klinikai vizsgálatokat olyan termékek hatékonyságának értékelésére használják, amelyeknek még nincsen forgalomba hozatali engedélye. Számos innovatív gyógyszeripari vállalat részéről - amelyek jelenleg is alkalmazzák a GS1 szabványokat a kereskedelmi ellátási lánc mentén a hatékonyság és pontosság növelése érdekében, vagy a szabályozási, illetve kereskedelmi partneri követelmények teljesítésére - felmerült a kérdés, hogy hogyan alkalmazhatják a GS1 szabványokat a klinikai vizsgálatok során. Másrészt a klinikai vizsgálatok többnyire kórházi helyszíneken zajlanak, ahol a beteg biztonsága és a folyamatok hatékonysága és pontossága érdekében egyre inkább alkalmazzák a GS1 szabványokat. Ennek a két szabványalkalmazási területnek az ismeretében kézenfekvő volt, hogy az új rendszer is GS1 szabványelemekre épüljön. A klinikai vizsgálatokban a vizsgálati termékek azonosítására szolgáló új GS1 alkalmazási szabvány a klinikai vizsgálatokban résztvevő valamennyi fél számára alkalmazható. Meghatározza a GS1 azonosító kulcsok kiadásának és a vizsgálati termékek vonalkóddal történő jelölésének szabályait, szerepét és felelősségét, a készlet összeállításától, a felhasználáson át szükség esetén a termék megsemmisüléséig. Az új globális szabvány fejlesztése számokban
„A szabványos vonalkód formátum értékes eszköz lesz ahhoz, hogy a vizsgálati termékek ellátási láncban történő útja biztonságos legyen. A belső, intézményekben korábban megszokott átcímkézések és átírások csökkentésével időt takarít meg és javítja a leltár kezelését. Nálunk ez fontos katalizátor lesz a termékek számítógépes menedzsmentjének fejlesztéséhez.” - nyilatkozta Olivia Chauvel, a Victor Dupouy Kórház főgyógyszerésze. Ezen túlmenően a klinikai vizsgálatok során szükséges információ megosztást elősegítő EDI (elektronikus adatcsere) üzenetek is szabványosításra kerültek, mely a teljes ellátási lánc mentén alkalmazható az adatok pontos, biztonságos és hatékony kommunikációja érdekében. A hagyományos EDI üzeneteken túl már készlet nyilvántartó fájl, szállítási kérelem, KIT státusz változási riport is alkalmazható. Hol fogják használni az új szabványt? Ez az alkalmazási szabvány elsősorban a vizsgálati termékek(IP, investiogational product) azonosítására és jelölésére összpontosít, a készletek (KIT) összeállításától, a felhasználásukig, és ha szükséges, megsemmisítésükig.
A vizsgálati termékek közé tartoznak az aktív termékek, a komparátorok/összehasonlítók és a placebók. De az orvostechnikai eszközök, illetve in vitro orvostechnikai eszközök is ide sorolhatók. Amennyiben a szabvány hatókörén kívül eső elemek azonosítására van szükség, mint helyszínek/helyek, betegek vagy gondozók, ott a releváns GS1 szabványok alkalmazhatók (hivatkozás ezekre vonatkozóan is megtalálható az alkalmazási szabványban).
A szabvány a klinikai vizsgálati termék azonosítására GTIN-t (GS1 Globális kereskedelemi áruazonosító szám) határoz meg, attól függetlenül, hogy az egy termékből áll, vagy egy összeállított KIT-ből. KIT esetén magát a KIT-et és a benne lévő termékeket is GTIN-nel kell azonosítani. A termékazonosítón túl további adatok feltüntetése is javasolt, mint gyártási tételszám (batch/lot), lejárati idő, illetve egyedi sorszám is (serial number), ha szükséges. Ezen adatok strukturált szabványos feltüntetését a GS1 DataMatrix kétdimenziós jelképpel lehet megvalósítani nagyon kis helyen.
Példa egy GS1 DataMatrix jelképpel ellátott termékre:
„Bár minden klinikai vizsgálati szponzor egyedülálló és nyomon követhető módon azonosítja a vizsgálati termékeinket, az iparágban jelenleg nincsen következetes egységesség, hogy pontosan hogyan kell ezt kivitelezni. A szabványosítás hiánya megnehezíti és időigényesebbé teszi a klinikai vizsgálatok helyszínein a termékek fogadását és kiadását.” - nyilatkozta Jodi Smith-Gicker tanácsadó, az Eli Lilly and Company gyógyszerészeti nagyvállalattól. Határon átnyúló előnyök Az új szabvány a klinikai vizsgálat iparág minden szereplőjének előnyökkel szolgál, bárhol és bármikor. Előnyök a szállítóknál ·A szállítmány-adatok összeállítása gyorsabb – ugyanaz az azonosítási, jelölési rendszer alkalmazható a kereskedelmi áruk és a vizsgálati termékek esetében ·Lehetővé teszi a teljes ellátási lánc menti nyomon követést ·Nincs manuális adatbevitel a páciensek kezeléséről, így nincsenek hibák az adminisztráció során · Kevesebb időt vesz igénybe az adatok ellenőrzése és hitelesítése Előnyök a klinikai vizsgálati helyszíneken ·Időmegtakarítás ·Ugyanaz az adatstruktúra és jelölés a kereskedelmi áruk és a vizsgálati termékek esetében ·Feleslegessé válnak az újracímkézések és átírások ·Javítható a készletgazdálkodás ·Könnyen adaptálható Előnyök a betegbiztonság terén ·A legfontosabb, hogy a GS1 Szabvány elfogadása az ellátási lánc minden szintjén magasabb biztonságot eredményez – ami végső soron elősegíti a páciensek biztonságát. Az iparágnak azonosítási megoldásra van szüksége a vizsgálati termékekre, azok helyére, valamint a klinikai vizsgálatok során az adatcserére. A globális szabványok bevezetése jó kiindulópont. További részletekért látogasson el a GS1 Klinikai kutatások weboldalára: https://gs1hu.org/klinikai-kutatasok Kérdése esetén forduljon bizalommal a GS1 Magyarország munkatársaihoz!
Az MDR kérelmek visszautasításának 3 leggyakoribb oka
2023.08.07
Az MDR kérelmek visszautasításának 3 leggyakoribb oka
Július végén az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a bejelentett szervezet körében az MDR/IVDR tanúsítványokkal és kérelmekkel kapcsolatos legutóbbi felmérésének az eredményeit. Az eredmények a 2023. 03. 31. állapotot tükrözik. A gyártók számára talán a felmérés legtanulságosabb eredménye az MDR kérelmek visszautasításának okait bemutató diagram. Az visszautasítás 3 leggyakoribb oka az alábbi:
A kérelemben megjelölt eszköz nem tartozik a bejelentett szervezet kijelölési körébe
Ez a hiányosság a visszautasított kérelmek közel felénél (48 %), összesen 208 esetben fordult elő.
A bejelentett szervezetek kijelölése alapján végezhető tevékenységek körének meghatározása a Bizottság (EU) 2017/2185 végrehajtási rendeletében meghatározott kódok alapján történik. A kódokhoz a rendeletben valóban csak egy nagyon rövid leírás tartozik, így a tévesztés lehetősége elég nagy. A kódok szerepének megértéséhez nyújt segítségek az MDCG 2019-14 útmutató, amelyben találunk információt arról is, hogy az adott kódhoz milyen konkrét eszközök tartoznak.
A kérelem hiányos
Ez a hiányosság a visszautasított kérelmek közel ötödénél (18 %), összesen 80 esetben fordult elő.
Elgondolkodtató adat, hogy a hiányos kérelmek 55 %-ban az elvárt tartalom kevesebb minden negyedével gyújtották be a gyártók a dokumentációt. Ezt úgy lehetne jobban szemléltetni, hogy az MDR által elvárt minden 4 dokumentum közül, az érintett gyártók 3 dokumentumot nem nyújtottak be!
A termékek orvostechnikai eszköznek való minősítése, illetve az eszközök kockázati osztályba sorolása rossz
Ez a hiányosság a visszautasított kérelmek 16 %-nál, összesen 74 esetben fordult elő.
A felmérésből érdemes még kiemelni, hogy az új tanúsítvány megszerzéséhez szükséges idő továbbra is átlagosan 13 – 18 hónap (45 %) és az eljárások 23 %-ban még ennél is hosszabb 19 – 24 hónap. A felmérést teljes egészében itt található, hogy Te el tudjad kerülni a tipikus hibákat. Ha bármilyen kérdésed lenne az MDR / IVDR átállással kapcsolatban keresd bátran a SAASCO csapatát! Juhász Attila és a SAASCO Kft. csapata juhasz.attila@saasco.hu
SAASCO Kft., Hungary, 1212 Budapest, Táncsics Mihály utca 108.
Az MDCG útmutatók alkalmazásának kihívásai
2023.07.26
A Medical Device Coordination Group (MDCG) útmutatók alkalmazásának kihívásai Az MDR/IVDR (a továbbiakban Rendeletek) bár roppant részletes követelményeket írnak elő, még további informális kiadványokra is hivatkoznak, amelyek a Rendeletek értelmezését, adott esetben konkrét megvalósítási módszereket tartalmaz (pl. formanyomtatványok). Ezek az útmutató dokumentumok azonban nem tartalmaznak „átmeneti időszakot” vagy „alkalmazási dátumot”, amely után várható lenne a benne foglalt értelmezés alkalmazása. Sok esetben azonban lehetetlen az új útmutatók gyakorlatba való átültetése a változás jelentőségével és hatásával arányos minimális időtartam nélkül. Ez igaz a bejelentett szervezetekre is, amelyeknek az új útmutatókat be kell vezetniük a saját minőségirányítási rendszerükbe, ami megváltoztatja a kialakított folyamataikat és szükség lehet a személyzet további képzésére is. A gazdasági szereplők és a bejelentett szervezetek munkáját leginkább a jogi szempontból nem kötelező érvényű MDCG dokumentumok jelentik.
A probléma leginkább abból adódik, hogy az Rendeletek VII. melléklet 4.5.1. pontjai előírják a bejelentett szervezetek számára, hogy figyelembe kell venniük „a rendelkezésre álló egységes előírásokat, iránymutatásokat, illetve a bevált gyakorlatot tartalmazó dokumentumokat, továbbá a harmonizált szabványokat, még akkor is, ha a gyártó nem állítja, hogy ezeknek megfelel.” Sajnos ebben a követelményben nem szerepel semmilyen átmeneti vagy végrehajtási ütemezés, amely a gyakorlatban az azonnali alkalmazást eredményezheti. A fentiek miatt előfordulhat, hogy a rendeletek és az útmutatók értelmezése versengő vagy egymásnak ellentmondó nézetek tartalmaz. Ráadásul az értelmezés idővel változhat a Rendeletek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok miatt is.
A fenti problémák megoldása érdekében a MedTech Europe a gyártók kereskedelmi szövetsége egy 7 pontból álló ajánlást tett közzé: MedTech Europe ajánlás
Az MDCG útmutatók kiadása egyre nagyobb ütemben zajlik. 2008-ban még csak 8, addig 2021-ben már 28 dokumentumot adott ki az MDCG. Ezek nyomon követése, feldolgozása és a minőségirányítási rendszerbe való beillesztése komoly terhet jelent a gyártók és a bejelentett szervezetek számára, ezért nagy érdeklődéssel várjuk, hogy MedTech javaslatait elfogadja-e az Európai Bizottság.
Forrás: QTICS Group Zrt
DR/IVDR Hírlevél 2/2023: Az MDR átmeneti időszakának meghosszabbítása
2023.06.30
Az eredeti átmeneti szabályok alapján a 2021. május 25-ig kiállított MDD-s tanúsítványok éves felügyelet mellett a gyártó által a minőségirányítási rendszerre és eszközre vonatkozó bizonyos MDR rendelkezések betartásával (MDR 120. cikk (3)) érvényesek maradhattak legfeljebb 2024. május 27-ig. Az ilyen tanúsítvány alapján forgalomba hozott eszközök forgalmazhatók voltak ebben a rendszerben 2025.május 25-ig.
Ezeket a rendelkezéseket módosította az EU 2023/ 607 rendelet[1] (hatályba lépett: 2023.03.20.). E rendelet célja:
„a közegészség magas szintű védelmének biztosítása, beleértve a betegbiztonságot és az egészségügyi szolgáltatások zavartalan működéséhez szükséges orvostechnikai eszközök hiányának elkerülését, a jelenlegi minőségi vagy biztonsági követelmények csökkentése nélkül.”
A rendelet további célja, hogy a gyártóknak és bejelentett szervezeteknek időt adjon az eszközök MDR/IVDR szerinti tanúsítására és hogy az kiárusítási dátum törlésével (2025. május 25. határidő törlése) a biztonságos eszközök szükségtelen piacról való kivonását megakadályozza, ezáltal csökkentve az orvostechnikai eszközökből fakadó hiányt, és a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tartsa.
A rendelkezések csak az úgynevezett legacy device-ként megnevezett MDD-s eszközökre irányadók:
93/42 irányelv hatálya alá tartozó olyan eszközök, amelyek MDD hatálya alatt nem voltak tanúsítás kötelesek, de az MDR szerint tanúsítás kötelesek, és amelyekre 2021. május 26. előtt megfelelőségi nyilatkozatot állítottak ki (Pl.: újra használható sebészeti eszközök)
ezek az új rendelkezések alapján 2028. december 31-ig forgalomba hozhatók, illetve használatba vehetők a korábbi dokumentumaikkal.
2021. május 26-án érvényes MDD-s vagy AIMD-s EK-tanúsítvánnyal rendelkező eszközök
ha ezen eszközök kapcsán a 120. cikk (3) bekezdésének rendelkezései teljesülnek az alábbi időpontokig hozhatók forgalomba, illetve vehetők használatba:
I. A termék MDD-s /AIMD-s tanúsítványa 2023. március 20. előtt lejárt
A II. pont a vagy b alpontban meghatározott időpontig lehet érvényes a tanúsítvány, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:
a) a tanúsítvány lejárta előtt a gyártó és a bejelentett szervezet e rendelet VII. melléklete 4.3. pontjának második albekezdésével összhangban írásbeli megállapodást írt alá a lejárt tanúsítvánnyal ellátott eszköz vagy az annak helyettesítésére szánt eszköz megfelelőségértékeléséről;
b) egy tagállam illetékes hatósága e rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban eltérést engedélyezett az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárástól, vagy e rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban kötelezte a gyártót az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárás elvégzésére.”;
II. A termék tanúsítványa 2023. március 20. után jár/járt le:
a) 2027. december 31. az MDR szerint III. osztályba sorolt valamennyi eszköz és a IIb. osztályba sorolt beültethető eszközök – kivéve a varróanyagokat, kapcsokat, fogászati tömőanyagokat, fogszabályzókat, fogászati koronákat, csavarokat, ékeket, lemezeket, huzalokat, peckeket, csipeszeket és kötőelemeket – esetében;
b) 2028. december 31. az e bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó, IIb. osztályba sorolt eszközök, a IIa. osztályba sorolt eszközök és az I. osztályba sorolt, steril állapotban forgalomba hozott vagy mérési funkcióval rendelkező eszközök esetében.
Az I. és II. időpontig akkor hozhatók forgalomba ezek az eszközök, ha:
a) az említett eszközök továbbra is megfelelnek – esettől függően – a 90/385/EGK vagy a 93/42/EGK irányelvnek;
b) nem áll fenn a kialakítást és a rendeltetést érintő jelentős változtatás;
c) az eszközök nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot a betegek, a felhasználók vagy más személyek egészségére vagy biztonságára, vagy a közegészség védelmének egyéb vonatkozásaira;
d) a gyártó legkésőbb 2024. május 26-ig minőségirányítási rendszert hozott létre a 10. cikk (9) bekezdésével összhangban;
e) legkésőbb 2024. május 26-ig a gyártó vagy a meghatalmazott képviselő a VII. melléklet 4.3. pontjának első albekezdésével összhangban hivatalos kérelmet nyújtott be egy bejelentett szervezethez az e cikk (3a) és (3b) bekezdésében említett eszköz, vagy az annak helyettesítésére szánt eszköz megfelelőségértékelése tekintetében, és a bejelentett szervezet és a gyártó legkésőbb 2024. szeptember 26-ig írásbeli megállapodást írt alá a VII. melléklet 4.3. pontjának második albekezdésével összhangban.
Ezekre az eszközökre az MDR forgalomba hozatal utáni felügyeletre (PMS), piacfelügyeletre (MS), vigilanciára, valamint a gazdasági szereplők és az eszközök regisztrációjára vonatkozó követelményeit kell alkalmazni.
A termékre vonatkozó tanúsítványt kiállító bejelentett szervezet felelős a felügyeletért, de eltérő megállapodás is lehet az esetleges új bejelentett szervezettel, aki az MDR szerinti tanúsítást fogja végezni (gyártó és új bejelentett szervezet megállapodása alapján). De 2024. május 26-tól az a bejelentett szervezet felel a felügyeletért, akivel a gyártó megállapodást kötött.
Ha egy gyártó a 2023. március 20-át követően, de 2024. május 26 előtt lejáró tanúsítványa hatálya alatt forgalomba hozott eszközét nem kívánja az MDR szerint tanúsítattni (nem jelentkezik be tanúsításra egy bejelentett szervezetnél sem), akkor erre az eszközére a határidő hosszabbítás szabályai csak 2024. május 26-ig vonatkoznak, ha az MDR 120. cikk (3) bekezdés feltételei teljesülnek.
MDD szerinti III. osztályú rendelésre készült, beültethető eszközök
A III. osztályba sorolt, rendelésre készült beültethető eszközök 2026. május 26-ig forgalomba hozhatók, illetve használatba vehetők MDR-es tanúsítvány nélkül, feltéve, hogy a gyártó (MF) vagy a meghatalmazott képviselő (AP) legkésőbb 2024. május 26-ig a hivatalos kérelmet nyújtott be egy bejelentett szervezethez a megfelelőségértékelés iránt, és legkésőbb 2024. szeptember 26-ig a bejelentett szervezet és a gyártó írásbeli megállapodást írt alá.
Általános szabály, hogy a korábbi vagy jelenlegi szabályok szerint megállapított határidőket betartva jogszerűen forgalomba hozott eszközök korlátlan ideig (illetve a gyártó által meghatározott felhasználhatósági idő figyelembe vételével) forgalmazhatók és használatba adhatók. Nincs „eladási idő” korlát.
Az alábbi kiegészítést az egyetlen jelenleg MDR-re kijelölt bejelentett szervezet a CE Certiso Kft. fűzte a hírlevélhez. Véleménye a szerződési szabadsága alapján nem kötelező, de megfontolás tárgyát kell képezze, ha valaki üygfélként kíván szerződni. Két további kijelölt szervezet kijelölése folyamatban van.
GYÁRTÓI KÖTELEZETTSÉGEK
Az MDR módosítás a „Legacy” eszközök esetében az MDR szerinti tanúsítvány megszerzésére ad haladékot 2027/28-ig. Ehhez azonban a gyártóknak 2024. májusáig be kell adniuk az MDR szerinti megfelelőségértékelésre vonatkozó kérelmüket, melynek tartalma a MIR dokumentáció és legalább a „Legacy” eszközként tovább-forgalmazni és MDR szerint tanúsíttatni kívánt eszközök listája. A „legacy” eszközök tekintetében a szerződés megkötésére csak ezen esetben, legkésőbb 2024. szeptember 26-ig van lehetőség azzal, hogy a szerződésben a gyártó kötelezettséget vállal a műszaki dokumentációk beadására, olyan ütemezéssel, amelyben a felek megállapodnak.
Az ütemezés kapcsán fontos megjegyezni, hogy az MDR szerinti műszaki dokumentációk beadása a Bejelentett Szervezettel való megállapodás függvénye. A rendelkezésre álló európai adatok szerint a helyesbítések időigénye miatt egy II.a osztályú eszköz esetén is elérheti a 1,5 évet az MDR szerinti megfelelőségértékelési folyamat lezárása.
Például a kérelem beadását megelőző eljárási lépéseket a Bejelentett Szervezet MDR szerint végre tudja hajtani a fentiek alapján, elengedhetetlen, hogy az árajánlatkérés 2024. első hónapjaiban megtörténjen. Természetesen nincs akadálya annak, hogy az a gyártó, aki a kérelem beadására készen áll, az eljárást bármikor, e határidő előtt elindítsa.
Annak érdekében, hogy a korábbi MDD tanúsítvány érvényben maradhasson, a gyártónak biztosítania kell, hogy a Bejelentett Szervezet a 2023-ban esedékes auditot (ami lehet akár 5. felügyelet is) végrehajthassa, illetve mindaddig felügyeletet végezzen, amíg az MDR szerinti eljárás le nem zárul.
Az MDD tanúsítványok visszavonásra kerülnek az átmeneti időszakban a következő esetekben:
1. az éves felügyeleti auditok nem teljesülnek,
2. MDR kérelem benyújtása 2024. május 26-ig nem történik meg,
3. MDR szerződéskötés 2024. szeptember 26-ig nem történik meg, vagy
4. a felügyelet során olyan súlyos eltérés kerül megállapításra, amely visszavonást eredményez.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a „Legacy” eszközök MDD tanúsítványai nem kerülnek újrakiadásra, csak az érvényességük kerül meghosszabbításra. A gyártónak egy nyilatkozatot kell kiállítania arról, hogy mely eszközöket kívánja MDR eljárás alatt tanúsíttatni és továbbra is piacra bocsátani. Ez esetben a tanúsítvány, bár lejárt, tovább használható a gyártó nyilatkozatával együtt. A Bejelentett Szervezet csak az MDR szerződés megkötése után lesz jogosult nyilatkozatot kiállítani az MDD szerint kiállított tanúsítvány fenntartásával kapcsolatban.
A Bejelentett Szervezet nem kötelezhető szerződéskötésre, ezért a gyártók érdeke, hogy mielőbb keressék fel azokat a bejelentett szervezeteket, amelyek kompetenciával rendelkeznek eszközeik megfelelőségértékelésére.
Jelenleg minden Bejelentett Szervezet felméri a következő években várható értékelési igényeket. Amennyiben egy-egy időszakra az értékelési kapacitásuk lefedetté válik, nem fognak tudni műszaki dokumentáció értékelést vállalni az adott időszakra.
A kiterjesztett átmeneti időszakból történő részesülés feltételei az orvostechnikai eszközök kockázati osztálya szerint.
[1] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/607 RENDELETE (2023. március 15.) az (EU) 2017/745 és az (EU) 2017/746 rendelet egyes orvostechnikai eszközökre és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó átmeneti rendelkezések tekintetében történő módosításáról
MDR/IVDR Hírlevél 1/2023: MDR amendment – amit az átmeneti időszak kiterjesztéséről tudni kell! - 2023.04.26.
2023.04.04
Az (EU) 2017/745 (MDR) és az (EU) 2017/746 (IVDR) európai parlamenti és tanácsi rendeletekkel létrejött az orvostechnikai eszközökre és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó megerősített szabályozási keretrendszer, melynek célja a betegek és a felhasználók egészségének magas szintű védelme, valamint e termékek belső piacának zökkenőmentes működése. Az MDR és az IVDR bevezetésének ütemtervében azonban jelentős elmaradás tapasztalható. Ezért az Európai Parlament és a Tanács új (EU) 2023/607 számú, 2023. március 20-án megjelent rendeletében meghosszabbítja az MDR-ben előírt új szabályokhoz való alkalmazkodásra biztosított ún. átmeneti időszakot, hogy ezzel biztosítsa az egészségügyi szolgáltatások zavartalan működéséhez szükséges orvostechnikai eszközök hiányának elkerülését anélkül, hogy jelentősen csorbulnának a jelenlegi teljesítőképességi vagy biztonságossági követelmények. Az új határidők az orvostechnikai eszközök kockázati osztálya szerint kerültek megállapításra úgy, hogy a betegek számára biztosítva legyen az orvostechnikai eszközökhöz való folyamatos hozzáférés. A rendelet egyben eltörli az ún. kiárusítási rendelkezésben foglalt végső határidőt, hogy a jelenlegi jogi keretnek megfelelően forgalomba hozott és még forgalomban lévő orvostechnikai eszközök továbbra is elérhetőek maradjanak.
A szakmai napon a módosító rendeletben foglaltakhoz kapcsolódó gyakorlati kérdéseket igyekszünk áttekinteni, elősegítve ezzel az érintett szereplők számára a rendelkezések jogi szövegeinek értelmezését és alkalmazását.
„MDR amendment – amit az átmeneti időszak kiterjesztéséről tudni kell!”
Időpont: 2023.04.26. (szerda) 09:00-14:30
Helyszín: 1135 Budapest, Szabolcs utca 33. (A terem befogadó képessége max. 70 fő, ezért a jelentkezéseket a regisztráció sorrendje alapján fogadjuk) és online felület, mely további 230 fő befogadását teszi lehetővé.
Részvételi díj: mindkét esetben bruttó 37.465 Ft
Jelentkezési és befizetési határidő: 2023. április 14. (péntek)
Bővebb információ és regisztráció a szakmai napra ide kattintva.
Forrás: OGYÉI
Meghosszabbított határidő az orvostechnikai eszközök tanúsítására a készlethiány kockázatának csökkentése érdekében
2023.01.06Az EU Bizottság január 06-án javaslatot fogadott, amelylehetséges készlethiány kockázatának csökkentése érdekében több időt biztosít az orvostechnikai eszközök tanúsítására.
A javaslat hosszabb átmeneti időszakot vezet be az új szabályokhoz való alkalmazkodásra, az eszközökről szóló rendeletben előírt orvosi előírásoknak megfelelően. Az új határidők a technikai eszközök kockázati osztálya szerint megállapított megállapításra úgy, hogy a betegek számára biztosítva legyen az orvostechnikai eszközökhöz való folyamatos hozzáférés. A javaslat lehetővé teszi, hogy a jelenlegi jogi keretnek megfelelően forgalomba hozott és még kapható orvostechnikai eszközök továbbra is elérhetőek maradjanak (az nincs visszahívási). Prioritásként kezeljük, hogy az európai betegek számára biztonságos orvostechnikai eszközök álljanak rendelkezésre. A szóban forgó javaslat nem módosítja az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben az eszközök biztonságosságára és teljesítőképességére vonatkozó meghatározott jelenlegi követelményeket. A javaslat csupán az átmeneti rendelkezéseket módosítja, hogy a korábban biztosított szabályokról a rendelet új követelményeire vonatkozó átallás több időre álljon a gyártók rendelkezésére. Az átmeneti időszakok javasolt meghosszabbításának időszaka az eszköz típusától függ: a magasabb kockázatú eszközökre, például a szívritmus-szabályozókra és a csípőimplantátumokra rövidebb átmeneti időszakra ( 2027 decemberéig), mint a közepes és súlyos kockázatú eszközökre, például a fecskendőkre vagy az újrafelhasználhatósebészeti eszközökre ( 2028 decemberéig ).
A javaslat főbb elemei:
A 2021. május 26. előtti kiadott tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező orvostechnikai eszközökkel kapcsolatban az új szabályok érvényesítése előtt átmeneti időszak a magasabb kockázatú eszközök tekintetében 2024. május 26-2027. december 31-re, a közepes és nagyobb kockázatú eszközök tekintetében pedig 2028. december 31-re változik . A meghosszabbítás bizonyos feltételekhez van kötve, így csak azon eszközök esetében alkalmazható a meghosszabbított határidő, amely biztonságos, ezért a gyártók már kötnek az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben meghatározott új szabályokra való átállás érdekében.
A javaslat 2026. május 26-ig tartó átmeneti időszakot vezet be a III. osztályba sorolt, rendelésre készült beültethető eszközök tekintetében is, és így több biztosít az adott termékek gyártóinak arra, hogy melyik bejelentett szervezettől beszerezzék a szükséges tanúsítványokat . Az átmeneti időszak ebben az esetben is attól függ, hogy a gyártó már 2024. május 26. előtt benyújtotta-e az említett típusba tartozó eszközökkel kapcsolatos értékelése iránti kérelmet.
Az e módosítások által javasolt átmeneti időszakok figyelembevétele érdekében a javaslat meghosszabbítja az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig, azaz 2021. május 26-ig kiadott tanúsítványok érvényességét.
A Bizottság javasolja továbbá az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletet és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendeletet a jelenlegi aktuális visszahívási eltörlésével . A visszahívási határidő a végső időpont, amely után a már forgalomba hozott és továbbra is megvásárolható eszközök vissza kell hívni. A visszahívási időpont megszüntetése zárja le, hogy a már forgalomban lévő biztonságos és alapvető orvostechnikai eszközök továbbra is elérhetők legyenek az egészségügyi rendszerek és a rászoruló betegek számára.
A következő lépések Most az Európai Parlamenten és a Tanácson a sor, hogy gyorsított együttdöntési eljárás keretében elfogadja a javaslatot.
Háttér-információk
Az orvostechnikai eszközök alapvető szerepet játszanak az életmentésben azáltal, hogy innovatív egészségügyi megoldásokat kínálnak a betegségek diagnosztizálására, megelőzésére, nyomon követésére, kezelésére vagy enyhítésére. Az Európai Parlament és a Tanács 2017 áprilisában elfogadta az (EU) 2017/745 rendeletet és az (EU) 2017/746 rendeletet, hogy megerősítse az orvostechnikai eszközöket és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozási keretet. A rendeletek arra irányulnak, hogy biztosítsák a betegek kezelését és magas szintű egészségvédelmét, valamint az említett termékek belső piacának zökkenőmentes működését. E célkitűzések elérése érdekében és a korábbi szabályozási kerettel kapcsolatos felmerülő problémák fényében a rendeletek szilárdabb megfelelőségértékelési rendszerében határozzák meg a jelenlegi forgalomba hozott eszközök minőségének, biztonságosságának és teljesítőképességének biztosítását. Az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet 2021. május 26. óta szól. A rendelet 2024. május 26-ig tartó átmeneti időszakról rendelkezik.
A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO Tanács) 2022. december 9-i ülésén az uniós egészségügyi miniszterek felkérték a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtson be javaslatot az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben foglalt átmeneti időszak meghosszabbítására. A javaslat most az
A jogszabály javaslat feltételeket szab az átmeneti időszak meghosszabbítására vonatkozó módosító rendelet hatálybalépése és 2024. május 26. között lejáró MDD tanúsítványok esetén:
Az eszközöknek továbbra is meg kell felelniük az MDD vagy az AIMDD irányelv követelményeinek.
Nincs jelentős változtatás a kialakításban és a rendeltetésben.
Az eszköz nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a betegek, a felhasználók vagy más személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a közegészség egyéb vonatkozásaira nézve.
A gyártó legkésőbb 2024. május 26-ig minőségirányítási rendszert vezetett be az MDR 10. cikk (9) bekezdéssel összhangban.
A gyártó VII. melléklet 4.3. szakaszával összhangban 2024. május 26-ig hivatalos kérelmet nyújtott be a megfelelőségértékelési eljárásra és írásos megállapodást köt a bejelentett szervezettel 2024. szeptember 26-ig!
Fontos kiemelni, hogy a szóban forgó javaslat nem módosítja az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben az eszközök biztonságosságára és a teljesítőképességére vonatkozóan meghatározott jelenlegi követelményeket.
A javaslat csupán az átmeneti rendelkezéseket módosítja, hogy ezáltal a korábban alkalmazandó szabályokról a rendelet új követelményeire történő átállás tekintetében több idő álljon a gyártók rendelkezésére. Forrás: SAASCO Kft.
A fenti leírás az EU Bizottság jogszabály javaslatait tartalmazza. Az Európai Parlament és a Tanács módosíthat a részletes szabályokon! Tehát ezek nem a végleges szabályok! Amennyiben változás történik itt megjelenítjük azokat.
Technikai részletek az MDR-re való átálláshoz V. rész (eszközt kísérő információk és eszközkészletek NOR regisztrációja)
2022.01.10
Címke adatok – gyártó neve vagy kereskedelmi neve szerepeljen rajta?
Az orvostechnikai eszköz címkéjén az MDR szerint a gyártó a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint bejegyzett székhelyének címe kell, hogy szerepeljen. Mit értünk bejegyzett kereskedelmi név alatt? Mi szerepeljen a címkén a gyártói adatok közt?
A Blue Guide a 768/2008/EK határozat I. melléklete alapulvételével rávilágít, hogy a gyártó köteles feltüntetni a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán és/vagy a termék kísérő dokumentációján a következő három adatot:
1) a nevét,
2) bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és
3) azt a címet, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele.
A gyártói név tehát nem kerülhető meg, és a cím sem, de a 2) pont alatt viszont elvileg választhat, hogy tagállam cégbírósága által bejegyzett kereskedelmi nevét, vagy a védjegylajstromba bejegyzett védjegyét tünteti fel.
Például az Alma Bt, a „Körte” elnevezést tenné fel a termékre, de az Alma Bt. nevet nem. Ez a név ugyan hatósági engedélyen szerepel, de a cégkivonatban és a telepengedélyen nem, ahogyan védjegylajstromba sem jegyezték be. Ez tehát nem kereskedelmi név és nem is bejegyzett védjegy.
Önmagában a védjegy azonban még akkor sem elég, ha a megadott cím a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét jelöli és ez a cím orvostechnikai eszköz lévén megegyezik a gyártó bejegyzett székhelyének címével.
Ha a „Körte” védjegylajstromban szereplő védjegye a gyártónak, akkor azt feltüntetheti a címkén, de kell a cégnév és a bejegyzett székhely cím is mellette.
A címke adattartalmának magyarul történő biztosítása alól van kivétel?
Címke alatt a következőt értjük: magán az eszközön, az egyes egységek csomagolásán vagy több eszköz közös csomagolásán feltüntetett, írott, nyomtatott vagy grafikus információk (MDR. 2. cikk 13. pont).
Amennyiben a címkét kizárólag szimbólumok alkotják, és ezen szimbólumok jelentése szerepel a magyar nyelvű használati útmutatóban, abban az esetben nincs szükség magyar nyelvű fordításra a címkén.
A használati útmutató közzététele a gyártó honlapján kötelező?
Igen. Az MDR I. melléklet III. fejezet 23.1. pontja szerint, valamennyi eszközhöz mellékelni kell az eszköz és gyártója azonosításához szükséges információkat, valamint a biztonsággal és a teljesítőképességgel kapcsolatos, a felhasználó, illetve adott esetben más személyek számára releváns információkat. Ezek az információk szerepelhetnek magán az eszközön, a csomagoláson vagy a használati útmutatóban, továbbá amennyiben a gyártó honlappal rendelkezik, ugyanezeket az információkat hozzáférhetővé és naprakésszé kell tenni a honlapon.
Váratlan esemény kapcsán a használati útmutató tartalma
Tekintettel az MDR I. melléklet 23.4 pontjában részletezett a használati útmutatóban szereplő információk előírására, kiemelten a "z) értesítés a felhasználó és/vagy a beteg számára arról, hogy az eszközzel kapcsolatban előforduló súlyos váratlan eseményeket jelenteni kell a gyártónak és a felhasználó és/vagy a beteg letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságának;" követelményre, az OGYÉI kéri a gyártókat hogy a váratlan eseményekről a lehető leghamarabb értesülés és a szakszerű kivizsgálás érdekében ne az OGYÉI elérhetőségét adja meg az orvostechnikai eszköz felhasználók számára mint elsődleges bejelentési utat.
Javasoljuk az alábbi tájékoztatáshoz hasonló használatát:
"Tájékoztatjuk ezen orvostechnikai eszköz használóját, hogy az eszköz használatával összefüggő váratlan eseményeket (hibás termék, baleset, nem megfelelő működés, panasz) jelenteni szükséges a gyártónak. Kérjük bejelentését az alábbi címre, emailcímre küldje meg: xxxx. Bejelentésében írja meg nekünk, hogy milyen rendellenes működést, vagy nem megfelelő termék megjelenést tapasztalt, ezeknek volt-e és milyen következménye volt az észleléskor vagy használat során. Mindezt kérjük a felhasználók biztonsága érdekében, az ilyen információk segítik a termékünk fejlesztését, az esetlegesen adódó hibák kiküszöbölését, javítását, valamint támogatja munkánkat és a hatóságok felé történő jelentési kötelezettségeinket. A jelzést küldje meg a piacfelügyeletértfelelős hatóságnak is, amd.vig@ogyei.gov.hu címre Magyarországon "
Természetesen a piacfelügyeleti hatóságként az OGYÉI-re csak a használati útmutató magyar nyelvű változatán érdemes hivatkozni. Az idegen nyelvű változatokra a helyi szabályozást kell figyelembe venni.
Az MDR szerinti eszköz készleteket és rendszereket fel kell vinni a NOR-ba forgalmazóként?
Igen, minden B-UDI-val rendlekező MDR szerint forgalomba kerülő eszközt kell regisztrálni.
Az eszközkészleteknek saját B-UDI-ja van saját EU megfelelőségi nyilatkozata és úgy kerülnek forgalomba. Ezek az adatok kerülnek a kérelem nyomtatványra is. Felhívjuk a figyelmet, hogy az MDCG 2021-25 iránymutatás alapján azok az eszköz készletek illetve rendszerek tekinthetők „legacy device-nak” azaz nem vonatkozik rájuk a forgalmazói regisztráció, amelyekben csak ún. legacy device-ok találhatók, és az eszközkészletre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozata 2021. 05. 25. napját megelőzően került kiállításra, tehát az MDD hatálya alatt jogszerűen forgalomba került az eszközkészlet vagy rendszer. Azonban ha az eszközkészlet vagy eszközrendszer összeállítói tevékenység 2021. 05. 26. napját követően megkezdett tevékenység (függetlenül attól, hogy csak legacy device-ok alkotják a készletet vagy rendszert), vagy ha a készletben legalább egy MDR hatálya alá tartozó eszköz megjelenik (jellemzően az I. osztályba sorolt eszközök), akkor az egész készlet/rendszer az MDR hatálya alá tartozik, és alkalmazandó rá az MDR 22. cikke valamint forgalmazóként regisztrálnia kell a NOR-ban. Ebben az esetben az EU megfelelőségi nyilatkozaton hivatkozott jogszabály az MDR lesz.
Legacy device 2. rész
2021.12.08A jelen lünkben foglalt táblázat az MDD-s tanúsítványával vagy speciális esetben gyártói megfelelőségi nyilatkozatával 2021. május 26. után is jogszerűen forgalomba hozható (ún. legacy device) eszközök vonatkozásában megjelent MDCG 2021-25 iránymutatás mellékletének fordítása. A táblázat célja, hogy tisztázza az MDR mely követelményei alkalmazandók a korábban említett két eszköz körre. A dokumentumot a Bizottság a hatóságoknak, bejelentett szervezeteknek és gyártóknak egyaránt dedikálta azzal, hogy hivatkozási alapnak tekinti minden később megjelenő iránymutatás vonatkozásában is. A lista nem teljeskörű, alapvetően az MDR 120. cikk 3. bekezdéséből indul ki. Tekintettel arra, hogy az OGYÉI korábbi állásfoglalásai és így hírlevelei is ellentétesek lehetnek jelen iránymutatással, felhívjuk a figyelmüket, hogy a továbbiakban ezt tekintjük irányadónak. 2021. december 8.
MDR követelmény
‘legacy devices’-ra való használhatósága
10. cikk (10) bekezdés, (12)-(15) bekezdés
IGEN (megjegyzés: E rendelet követelményeinek való megfelelés a „legacy devices”-ok megfeleltetését jelenti az MDD-nek, vagy AIMDD-nek, összhangban az MDR 120. cikk (3) bekezdésével)
11. cikk (3) bekezdés (c)-(g) pontja
IGEN (megjegyzés: E rendelet követelményeinek való megfelelés a „legacy devices”-ok megfeleltetését jelenti az MDD-nek, vagy AIMDD-nek, összhangban az MDR 120. cikk (3) bekezdésével)
IGEN (megjegyzés: E rendelet követelményeinek való megfelelés a „legacy devices”-ok megfeleltetését jelenti az MDD-nek, vagy AIMDD-nek, összhangban az MDR 120. cikk (3) bekezdésével)
14. cikk (2) bekezdés, utolsó alpont, (4)-(6) bekezdés
IGEN (megjegyzés: E rendelet követelményeinek való megfelelés a „legacy devices”-ok megfeleltetését jelenti az MDD-nek, vagy AIMDD-nek, összhangban az MDR 120. cikk (3) bekezdésével)
15. cikk
NEM
16. cikk (3) és (4) bekezdés
NEM[1]
18. cikk
NEM (A „legacy devives”-okra utaló implantátum kártyákra vonatkozó nemzeti jogi szabályozásra irányuló szabályozás fenntartásával)
22. cikk
IGEN (A legacy devices-ot és MDR-es eszközöket is tartalmazó rendszereknek és készletek vonatkozásában[2])
25. cikk
NEM (Jogfenntartással a „legacy devices”-okra más szabályozásokban, mint pl a termékek piac felügyeletére vonatkozó szabályok vagy az Általános Termékbiztonsági Irányelv vonatkozó ellátási láncban történő visszakövetési követelményekre)
27. cikk
NEM (Figyelemmel az MDCG 2019-5-re a „legacy devices”-ok regisztrációjáról az Eudamed-ben)
A fentiekben foglaltak egészen addig igazak ameddig az eszköz megfelel a legacy device-okra vonatkozó követelményeknek, tehát a rendelet alkalmazásának kezdő időpontjától kezdve továbbra is megfelel az említett irányelvek (MDD, AIMD) valamelyikének, és ha nem áll fenn a kialakítást vagy a rendeltetést érintő jelentős változtatás. Jelentős változtatás tekintetében javasoljuk az alábbi hírlevél áttanulmányozását: https://ogyei.gov.hu/mdr_hirlevel_92020_legacy_device_hirlevel_1 Kérdés esetén az amd@ogyei.gov.hu címen állunk rendelkezésre.
[1] Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a gyártó által biztosítandó információkat (címke, használati útmutató) a gyártótól eltérő gazdasági szereplő legacy device-ok esetében is csak a gyártó (és a tanúsítványt kiállító bejelentett szervezet) tudta és írásos beleegyezése mellett biztosíthatja az eszközökhöz, ugyanis amennyiben ehhez nem adja hozzájárulását, a benne foglaltakért a felelősség kérdése sem lenne tisztázott.
[2] Arra az eszköz készletre vagy rendszerre, amiben csak legacy device van és még 2021. 05. 26. napját megelőzően jogszerűen forgalomba került (a korábbi irányelvi megfelelőségi nyilatkozattal jogszerűen forgalmazható mint legacy device) a követelmény nem alkalmazandó.
Forrás: OGYÉI
Gyakran ismételt kérdések és technikai részletek az MDR-re való átálláshoz – IV. rész (Regisztráció lépésről lépésre – Ellenőrző listával)
2021.11.03
Jelen levelünk témája a forgalmazást végző gazdasági szereplők regisztrációja, ennek elősegítése és megkönnyítése érdekében az alábbiakban lépésről lépésre végig követjük kinek, mit, hogyan és hová kell regisztrálnia. Ezen hírlevél az alábbi linken elérhető tájékoztatókkal együtt értelmezendő: https://ogyei.gov.hu/forgalmazoi_regisztracio Rövidítések:
- MDD: 93/42/EGK irányelv az orvostechnikai eszközökről (ezzel gyakorlatilag minden esetben együtt mozgott az AIMD, azaz a 90/385/EGK irányelv)
- IVDD: 98/79/EGK irányelv az in vitro diagnosztikai eszközökről
- MDR: 745/2017/EU rendelet az orvostechnikai eszközökről
- IVDR: 746/2017/EU rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről
- Forgalmazott eszközök adatait* (enélkül nem lehetséges regisztrációt kérelmezni!)
*A ténylegesen forgalmazott eszközök adatait kell regisztrálni.
3.) Mit kell benyújtani a regisztrációhoz?
a) MDR szerinti orvostechnikai eszköz regisztráció esetén:
- cégkivonat/vállalkozói igazolvány
- kitöltött formanyomtatvány
- az orvostechnikai eszközök EU megfelelőségi nyilatkozata (EU declaration of conformity) és ahol alkalmazandó a CE tanúsítvány (CE Certificate)
- használati útmutató és címke (vagy a címkéről készült jól olvasható képfelvétel) – magyar nyelven (illetve ha elérhető akkor angol nyelven is)
- meghatalmazotti, képviseleti jogosultság igazolása (ha a gazdasági szereplő helyett más jár el az ügyben)
- igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása (a hivatalos kérelem során, előzetes egyeztetés során még nem kell csatolni)
b) IVDD és IVDR szerinti regisztráció esetén:
- cégkivonat / vállalkozói igazolvány
- kitöltött formanyomtatvány (külön IVDD és külön IVDR)
- gyártói megfelelőségi nyilatkozat (declaration of conformity) vagy IVDR szerinti EU megfelelőségi nyilatkozat
- CE tanúsítvány (ahol alkalmazandó)
- Európai regisztrációt igazoló dokumentum
- használati útmutató (magyar és angol nyelven)
- meghatalmazotti képviseleti jogosultság igazolása (ha a gazdasági szereplő helyett más jár el az ügyben)
- igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása (a hivatalos kérelem során, előzetes egyeztetés során még nem kell csatolni)
c) ápolási technikai eszközök regisztrációja esetén:
- kitöltött formanyomtatvány
- az eszköz(ök), mint ápolási technikai eszközök leírását tartalmazó dokumentum, mely bizonyítja a fent idézett fogalomnak való megfelelést.
- gyártó által készített magyar nyelvű használati útmutató és címke (vagy ezekről készített jól olvasható képfelvétel)
- meghatalmazott képviselő/személy esetén a képviseleti jogosultság igazolása
- igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása (a hivatalos kérelem során, előzetes egyeztetés során még nem kell csatolni)
4.) Gyógyászati segédeszköz
A formanyomtatványon minden orvostechnikai eszközként forgalomba hozott eszköz esetében szükséges megjelölni, hogy Magyarországon gyógyászati segédeszköznek minősül vagy sem. Amennyiben a termék, ápolási technikai eszközként kerül bejelentésre, a gyógyászati segédeszköz minősülés a törvény erejénél fogva automatikus, így ilyen eszközök esetében nem szükséges gyógyászati segédeszköz termékkategóriába tartozás külön megjelölése.
5.) Igazgatási szolgáltatási díj
Az igazgatási szolgáltatási díjaira vonatkozó információk az alábbi hivatkozásokon érhetők el: 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról: https://njt.hu/jogszabaly/1996-50-20-3D.35 A kérelem díja 66000 Ft/60 eszközcsoport(B-UDI azonosítónként számolandó) A módosítás díja 16000 Ft/kérelem (a törlés bejelentése ingyenes).
Minden eszközt be kell jelenteni soronként, de az igazgatási szolgáltatási díjat eszközcsoportonként kell számolni. A hatósági bizonyítványok egy fő szám alatt alszámos formában kerülnek kiadásra.
6.) Módosítás bejelentés:
A gazdasági szereplőnek az adatokban bekövetkezett változást - ideértve az új eszköz bevezetését is - az annak bekövetkeztétől számított hét napon belül az OGYÉI részére be kell jelentenie. A módosítások kezelése a következők szerint értelmezendő:
- gazdasági szereplő adataiban bekövetkező változások
- eszköz listában bekövetkező változások*
*Az eszköz lista bővítése 60 eszközcsoportig lehetséges. Az ezen felül beérkező eszközökre vonatkozó bővítés új kérelemnek minősül és nem módosításnak. Szemléltető példa: Amennyiben OGYÉI/0000/2021 számon kiadott hatósági bizonyítványon 45 eszközcsoport került nyilvántartásba vételre és pár hónappal később a forgalmazó új eszközcsoportokkal tervezi bővíteni az eszköz listát, abban az esetben legfeljebb 15 újabb eszközcsoportot módosítási kérelemként még benyújthat, így kerül a módosított hatósági bizonyítványra összesen 60 eszközcsoport. Ha ennél több eszközzel tervezi a bővítést, a fennmaradó eszközökre vonatkozóan új kérelmet kell benyújtania.
7.) Mennyi időbe telik:
Amennyiben élnek az előzetes egyeztetés lehetőségével – melyet mindenképp ajánlunk – pár napon belül kapnak rá választ, az esetlegesen hiányzó dokumentumok megjelölésével. A hivatalos kérelem beérkezését követő 8 napon belül kiállítja a hatóság a hatósági bizonyítványt, ha a kérelem teljes. Ha a kérelem nem teljes – hiánypótlásra van szükség – akkor az eljárást a hatóság 60 napon belül folytatja le.
8.) Kérelem hivatalos benyújtása
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (e-ügyintézési tv.) értelmében 2018. január 1-től kötelező a gazdálkodó szervezetek számára az egyes állami szervekkel való elektronikus kapcsolattartás, valamint az ehhez szükséges hivatalos elérhetőségen történő dokumentumküldés/fogadás, ezért e-ügyintézés keretében (cégkapun) kell benyújtani a kérelmet egészen addig, amíg nem készül el az az elektromos nyomtatvány (iFORM). A feltölthető fájlméret 24.0 MB. A feltöltendő fájl méretét kérjük, hogy feltöltés előtt ellenőrizzék, szükség esetén csökkentsék. A feltöltött fájl méretét a rendszer ellenőrzi, a feltöltött fájlok után a jobb alsó sarokban jelzi. Több fájl is feltölthető, az összesített méretük viszont nem haladhatja meg a 24.0 MB-ot. Az elektronikusan benyújtható dokumentumok mérete határértékhez kötött. Amennyiben a hivatali ügyhöz tartozócsatolmány mérete meghaladja a 24.0 MB-ot, lehetőség van a CESP-en keresztül feltölteni az anyagokat, vagy https://transfer.ogyei.gov.hu/ címre megküldeni. A transzferen benyújtott dokumentációt kérjük minden esetben csak az igazgatas.iroda@ogyei.gov.hu e-mail címre küldeni, megadva az e-Papír azonosítót. A rendszer működéséről szóló tájékoztató IDE kattintva érhető el. Részletek: https://ogyei.gov.hu/benyujtando_dokumentacio/
9.) Ellenőrző lista a szükséges lépésekről
Lépés
Feladat
þ
1.
A regisztrációhoz szükséges dokumentumok beszerzése / összerendezése
(Lásd 3. fejezet „benyújtandó dokumentumok”) Ezen dokumentumokat – amennyiben nem áll rendelkezésükre, attól a gazdasági szereplőtől kell, hogy beszerezzék akitől a termékeket szerzik be, vagy ha közvetlenül a gyártótól veszik, akkor tőle kell kérni
¨
2.
Vonatkozó szabályozás azonosítása – Formanyomtatvány választás
Annak megállapítása, hogy a termék MDR, IVDD vagy IVDR hatálya alatt került-e forgalomba, tehát mely formanyomtatványt kell kitölteni. Továbbá annak eldöntése, hogy MDD szerint legacy device vagy sem (adott termékek esetében, a rendelkezésükre álló dokumentumok benyújtásával, forduljanak hozzánk bizalommal az amd@ogyei.gov.hu címen)
A fenti dokumentumok és a kitöltött formanyomtatvány előzetes egyeztetés céljából történő megküldése során, kollégáink segítséget nyújtanak a termékek és a dokumentáció vizsgálatával, a hiányzó dokumentumok azonosításával stb. továbbá iktatószámot adnak, melyre a kérelem hivatalos feltöltése és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésekor szükséges hivatkozni. Ezen előzetes egyeztetés ingyenes és gyors, nem kötelező, azonban javasoljuk éljenek vele. Az előzetes egyeztetés után javasoljuk az igazgatási szolgáltatási díj befizetését. Az előzetes egyeztetés során nem kell az ig. szolg. díj befizetését igazoló bizonylatot csatolni.
¨
5.
Igazgatási szolgáltatási díj befizetése
Az előzetes egyeztetés során kapott iktatószámra hivatkozással.
¨
6.
Kérelem hivatalos benyújtás e-ügyintézés keretében
Ha az előzetes egyeztetés során az OGYÉI-től kapott válasz alapján feltölthető. A hivatalos feltöltés során a kitöltött formanyomtatvány mellé csatolni kell a 3. fejezetben felsorolt dokumentumokat is, nem elég az előzetes egyeztetés során belüldeni. Részletek: https://ogyei.gov.hu/eugyintezes (Cégkapuval rendelkezőknek a 4. pont)
¨
7.
Hatósági bizonyítvány
Az OGYÉI a hatósági bizonyítványt a beadó cégkapujára/ügyfélkapujára fogja megküldeni. A hatósági bizonyítvány a benne foglaltak változatlanságáig érvényes.
Forrás: OGYÉI
Magyar GS1 Egészségügyi Felhasználó Csoport ülésérre meghívó
2021.10.04Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályokat tartalmazó MDR rendelet 2021. május 26-tól vált teljes egészében alkalmazandóvá. Leveleinkben tájékoztatást adunk az új rendelettel kapcsolatos aktuális tudnivalókról illetve képzéseinkről.
Az orvostechnikai szektorban bekövetkezett változások nem csak a gyártókat, forgalmazókat, de az egészségügyi szolgáltatókat is kihívások elé állítják. A GS1 Magyarország Zrt. Egészségügyi Felhasználói csoport Plenáris ülésén nekik is szólnak tehát a témák. Sok szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe a programot.
Gyakran ismételt kérdések és technikai részletek az MDR-re való átálláshoz – III. rész (Ami nem legacy device – gyártóknak és forgalmazást végző gazdasági szereplőknek)
2021.09.30Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályokat tartalmazó MDR rendelet 2021. május 26-tól vált teljes egészében alkalmazandóvá. Leveleinkben tájékoztatást adunk az új rendelettel kapcsolatos aktuális tudnivalókról illetve képzéseinkről. Jelen hírlevelünk témája azon termékcsoportok, melyekre az MDR már 2021.05.26. napjától alkalmazandó. Ezen tájékoztatóval segítséget kívánunk nyújtani egyrészt a gyártóknak, másrészt a forgalmazást végző gazdasági szereplőknek (forgalmazó, importőr, bizonyos esetekben a meghatalmazott képviselő), abban mely termékekre vonatkozik már az MDR rendelet, mely termékek nem lehetnek legacy device-ok azaz öröklött eszközök. Milyen teendői vannak a gyártónak, és milyen teendői vannak a forgalmazást végző gazdasági szereplőnek. Rövidítések: - MDR: 745/2017/EU rendelet az orvostechnikai eszközökről - IVDR: 746/2017/EU rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről - MDD: 93/42/EGK irányelv az orvostechnikai eszközökről (ezzel gyakorlatilag minden esetben együtt mozgott az AIMD, azaz a 90/385/EGK irányelv) - IVDD: 98/79/EGK irányelv az in vitro diagnosztikai eszközökről
Mit nevezünk legacy device-nak?
Legacy device az az orvostechnikai eszköz amelyet a korábbi irányelvnek (MDD, AIMD) megfelelően hoztak forgalomba, tanúsítványát, amelyet az irányelvnek megfelelő termék vonatkozásában kapott az MDR alkalmazásának megkezdésén túl is érvényben tartja az azt kiállító bejelentett szervezet. Az MDD-ről a gyártónak mindenképpen MDR-re kell váltania ha ún. jelentős változás történik az eszközzel. Erről részletes tájékoztatást az alábbi linken elérhető tájékoztatóban találnak: https://ogyei.gov.hu/mdr_hirlevel_92020_legacy_device_hirlevel_1
Gyártóknak
Az orvostechnikai eszközök termékkategóriába és eszközként kockázati osztályba sorolása gyártói feladat és felelősség. Az MDD alapján forgalomba hozott, I. osztályba sorolt orvostechnikai eszközöknek – amelyek az MDR szerint továbbra is I. kockázati osztályúak – 2021. május 26-tól kell megfelelniük az MDR követelményeinek. Azaz MDR szerint I. osztályba sorolt eszközök 2021. május 26-tól akkor helyezhetők forgalomba, ha megfelelnek az MDR előírásainak. Az alábbi linken található hírlevelünket, és a benne található további csatolt tájékoztatókat ajánljuk – a besorolás segítésére - az I. osztályba sorolt eszközt gyártóknak: https://ogyei.gov.hu/mdr_hirlevel_132021_i_kockazati_osztalyu_gyartoknak A gyártók által végzendő regisztrációról részletes leírást az alábbi linken találnak: https://ogyei.gov.hu/mdr_hirlevel_162021_gyakran_ismetelt_kerdesek_es_technikai_informaciok_ii_resz_regisztracio__gyartok_es_rendelesre_keszult_eszkoz_gyartok
lépésként az MDR II. cikk 1. pontja szerint meg kell vizsgálni, hogy a termékei megfelelnek-e az orvostechnikai eszköz fogalmának.
lépésként az MDR VIII. melléklet III. fejezetében foglalt osztályozási szabályoknak megfelelően be kell sorolni az eszközöket, elkészíteni a műszaki dokumentációt, benne a klinikai értékeléssel, majd lefolytatni a megfelelőségértékelési eljárást.
Emellett a gyártónak az EUDAMED Actor modulba szükséges regisztrálni és SRN számot igényelnie (2020 december óta önkéntesen, 2021. 08. 17-től kötelezően szükséges megtenni. Ha ezt még nem tették meg az alábbi linken elérhető tájékoztató alapján tudják megtenni: https://ogyei.gov.hu/eudamed_actor_modul )
ha a fentiekkel megvannak, akkor az MDR 29. cikke szerinti eszköz regisztráció formanyomtatványt (letölthető innen: https://ogyei.gov.hu/formanyomtatvanyok_orvostechnika ) szükséges kitölteni. Az excel tábla mindhárom ’fülét’ ki kell tölteni. A regisztráció kockázati osztálytól függetlenül teljesítendő, tehát nem csak az I-es kockázati osztályú eszközöket kell regisztrálni, hanem azon tanúsításköteles eszközöket is, melyek már az MDR szerint rendelkeznek CE tanúsítvánnyal.
a kitöltött formanyomtatvány mellé szükséges benyújtani a regisztrálni tervezett termékek használati útmutatóját és címkéjét (tartalmi követelményeket a 745/2017/EU MDR rendelet I. melléklet III. fejezet 23. pontjában találnak a címkére és a használati útmutatóra is),
Tájékoztatásul, amennyiben az OGYÉI szükségesnek látja egyéb dokumentumokat is bekérhet.
Mely eszközök nem legacy device-ok: - Az I. kockázati osztályba sorolt eszközök, melyek az MDR szerint is I. kockázati osztályba sorolandók. (Ide nem értve azon I-es steril, mérőfunkció eszközöket melyek rendelkeznek érvényes tanúsítvánnyal MDD szerint) - Azon eszközök melyeknek lejárt az MDD szerinti tanúsítványa és MDR szerint kerültek tanúsításra (érvényes tanúsítvány hiányában értelemszerűen nem forgalmazhatók jogszerűen) - Azon eszközöket melyeket bármely kockázati osztályban már MDR szerint hoznak forgalomba
Forgalmazást végző gazdasági szereplőknek
A 4/2009 (III. 17) EüM Rendelet 17. § (3) és (5) bekezdései értelmében a Magyarország területén székhellyel rendelkező, orvostechnikai eszközt – beleértve a Magyarországon gyógyászati segédeszköznek minősülő orvostechnikai eszközöket - vagy ápolási technikai eszközt forgalmazógazdasági szereplőaz eszköz forgalmazásának megkezdését megelőzően az OGYÉI részére nyilvántartásba vétel céljából bejelentést kell, tegyen. A regisztrációról részletes tájékoztatást az alábbi linken elérhető útmutatóban találnak. A linken megtalálható a formanyomtatvány is továbbá egy kitöltési útmutató: https://ogyei.gov.hu/forgalmazoi_regisztracio Kifejezetten forgalmazóknak készített tájékoztató anyagunkat az alábbi linken találják: https://ogyei.gov.hu/mdr_hirlevel_142021_tajekoztatas_forgalmazok_szamara_felelossegek_kotelezettsegek_mdr_szerint Technikai információk a regisztrációhoz - röviden: - A kérelem formanyomtatvány külön az MDR és külön az IVDD és IVDR eszközök valamint ápolási technikai eszközök vonatkozásában nyújtható be. - A csak legacy device-t forgalmazó gazdasági szereplőre nem vonatkozik a regisztrációs kötelezettség, csak akkor ha a termékek már MDR szerint kerülnek forgalomba. - Eszközök nélkül nem tudnak regisztrációt kezdeményezni. Kérdés esetén az alábbi email címen keresse az OGYÉI-t: - Orvostechnikai eszközök, ápolási technikai eszközök, (gyógyászati segédeszközök) forgalmazói regisztrációja: amd@ogyei.gov.hu - In vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök (IVD) regisztrációjával kapcsolatos kérdések esetén: ivd@ogyei.gov.hu
Besorolás segítésére, avagy ami MDR szerint I-es kockázati osztályú
Az alábbi táblázatban segítséget nyújtunk egyrészt a gyártóknak, mely szabály alapján sorolhatók be az eszközök I-es kockázati osztályba(nem steril, nem mérőfunkciós, nem újrahasználható sebészeti) másrészt a forgalmazást végző gazdasági szereplőknek szemléltető példákkal. Ezen termékek nem lehetnek legacy device-ok, mivel az MDR szabályai alapján is I-es kockázati osztályba sorolandók.
Fontos kiemelni, hogy a táblázat nem tartalmaz teljes listát és a szemléltető példák pusztán tájékoztató jellegűek. Hangsúlyozzuk a besorolás során a gyártói felelősséget. Igazodva a jövőben megjelenő iránymutatásokhoz (Guideline) a változtatás jogát fenntartjuk!
Osztályba sorolási szabály (MDR VIII. melléklet III. fejezet)
Szemléltető példa (NEM teljes lista, pusztán tájékoztató jelleggel)
Nem invazív eszközök: 1. szabály Az I. osztályba tartozik minden nem invazív eszközt, kivéve, ha az alább felsorolt szabályok valamelyike vonatkozik rá.
Például: - manuális kerekesszék - inkontinencia betét - szemüvegek (keretben – kész termékként) - rándulások esetén használt kötszerek - kompressziós harisnya - nem invazív elektródák - nem invazív vezetőképes gél – pl. ultrahang gél
2. szabály A IIa. osztályba tartozik minden olyan nem invazív eszközt, amelynek a rendeltetése vér, testfolyadékok, sejtek vagy szövetek, folyadékok vagy gázok vezetése vagy tárolása a testbe történő végleges befecskendezés, beadás vagy bevezetés céljából, ha: — a IIa., a IIb. vagy a III. osztályba sorolt aktív eszközhöz csatlakoztatható; vagy — a rendeltetése vér vagy más testfolyadék vezetése vagy tárolása, vagy szervek, szervrészek, testi sejtek és testszövetek tárolása, kivéve a vérzsákokat; a vérzsákokat a IIb. osztályba kell sorolni. Az ilyen eszközök minden más esetben az I. osztályba tartoznak.
A 2-es szabály alkalmazása során csak annak utolsó pontja szerint besorolt eszközök tartoznak az I-es kockázati osztályba. Például: - tű nélküli üres fecskendő
4. szabály Minden olyan nem invazív eszköz, amely sérült bőrrel vagy nyálkahártyával kerül érintkezésbe: — az I. osztályba tartozik, ha rendeltetése szerint mechanikus akadályt, kompressziót képez, vagy váladékokat szív fel; — a IIb. osztályba tartozik, ha rendeltetése szerint elsősorban olyan bőrsérülésekhez használják, amelyek a bőrtakaró vagy a nyálkahártya folytonossági hiányával járnak, és amelyek csak másodlagos hatásra tudnak begyógyulni; — a IIa. osztályba tartozik, ha rendeltetése szerint elsősorban bőr- vagy nyálkahártya-sérülések mikrokörnyezetének kezelésére használják; valamint — minden más esetben a IIa. osztályba tartozik. Ez a szabály érvényes azon invazív eszközökre is, amelyek sérült nyálkahártyával kerülnek érintkezésbe.
A 4-es szabály alkalmazása során csak annak első pontja szerint besorolt eszközök tartoznak az I-es kockázati osztályba. Például: - (nem steril) nedvszívó párnák - bizonyos kötszerek - sebtapasz/ragtapasz - sztóma zsák
Invazív eszközök 5. szabály A sebészeti invazív eszközöktől eltérő minden olyan, testnyílásokkal kapcsolatos invazív eszköz, amely nem aktív eszközhöz való csatlakoztatásra készült, vagy amely az I. osztályba sorolt aktív eszközhöz való csatlakoztatásra készült: — az I. osztályba tartozik, ha átmeneti használatra szánták; — a IIa. osztályba tartozik, ha rövid időtartamú használatra szánták, kivéve, ha a szájüregben a garatig, a fülcsatornában a dobhártyáig vagy az orrüregben használják, amely esetekben az I. osztályba tartozik; valamint — a IIb. osztályba tartozik, ha hosszú időtartamú használatra szánták, kivéve, ha a szájüregben a garatig, a fülcsatornában a dobhártyáig vagy az orrüregben használják, és nagy valószínűséggel nem szívódik fel a nyálkahártyában, amely esetekben a IIa. osztályba tartozik. A IIa. osztályba tartozik a sebészeti invazív eszközöktől eltérő minden olyan, testnyílásokkal kapcsolatos invazív eszköz, amelyet a IIa., a IIb. vagy a III. osztályba sorolt aktív eszközhöz való csatlakoztatásra szántak.
Az 5-ös szabály alkalmazása során csak annak első pontja valamint a második pontjának másod fele szerint besorolt eszközök tartoznak az I-es kockázati osztályba. Például: (a szabály első pontjára) - fogászatban használt kézi tükrök - fogászati lenyomatanyagok - vizsgálókesztyűk (NEM sebészeti kesztyű) - vizeletkatéter – átmeneti használatra - inszeminációs katéter (a szabály második pontjának második felére) - fogászati lenyomatok - kivehető vagy rögzített fogpótlások
6. szabály A IIa. osztályba tartozik minden átmeneti használatra szánt sebészeti invazív eszköz, kivéve ha: — kifejezett rendeltetése a szív vagy a központi keringési rendszer zavarának az ellenőrzése, diagnosztizálása, megfigyelése vagy korrigálása ezen testrészekkel való közvetlen érintkezés révén, amely esetben a III. osztályba tartozik; — újrahasználható sebészeti eszköz, amely esetben az I. osztályba tartozik; — kifejezett rendeltetése a szívvel vagy a központi keringési rendszerrel vagy a központi idegrendszerrel való közvetlen érintkezés, amely esetben a III. osztályba tartozik; — az a rendeltetése, hogy ionizált sugárzás formájában energiát szolgáltasson, amely esetben a IIb. osztályba tartozik; — biológiai hatást fejt ki, vagy teljes egészében vagy nagyrészt felszívódik, amely esetben a IIb. osztályba tartozik; vagy — az a rendeltetése, hogy adagoló rendszer révén gyógyszert lehessen beadni vele, ha ez a gyógyszerbeadás az alkalmazás módját figyelembe véve potenciális veszélyt jelentő módon történik, amely esetben a IIb. osztályba tartozik.
A 6-os szabály alkalmazása során csak annak harmadik pontja szerint besorolt eszközök tartoznak az I-es kockázati osztályba. Újrahasználható sebészeti eszköz esetén tanúsítvány szükséges. Például: - szikék - fogászati osteotomák
Aktív eszközök A 10. szabály Az aktív diagnosztikai és megfigyelő eszközök a IIa. osztályba tartoznak: — ha rendeltetésük az emberi test által elnyelendő energia szolgáltatása, kivéve a beteg testének a látható spektrumban történő megvilágítására szánt eszközöket, mely utóbbiak az I. osztályba tartoznak; — ha rendeltetésük a radiofarmakonok in vivo eloszlásának ábrázolása; vagy — ha rendeltetésük létfontosságú fiziológiai folyamatok közvetlen diagnosztizálása vagy figyelése, kivéve, ha kifejezetten létfontosságú fiziológiai paraméterek figyelésére szolgálnak, és e paraméterek változásainak jellege – például a szívműködés, a légzés, a központi idegrendszer aktivitásának változása – a betegre nézve közvetlen veszélyt eredményezhet, illetve ha diagnózis felállítására szolgálnak olyan klinikai helyzetekben, amikor a beteg közvetlen veszélyben van; ebben esetben a IIb. osztályba tartoznak. A IIb. osztályba tartoznak az ionizáló sugárzást kibocsátó, diagnosztikai vagy terápiás radiológiai rendeltetésű aktív eszközök, beleértve az intervenciós radiológiára szánt eszközöket is, valamint az ilyen eszközöket ellenőrző vagy figyelemmel kísérő, vagy azok teljesítőképességét közvetlenül befolyásoló eszközök.
A 10-es szabály alkalmazása során csak annak első pontjának második fele szerint besorolt eszközök tartoznak az I-es kockázati osztályba. Például: - sebészeti mikroszkópok, amelyek megvilágítják a beteg testét – látható spektrumon - dermatoszkópok beépített fényforrással
11. szabály Az olyan szoftverek, amelyek rendeltetése, hogy diagnosztikai vagy terápiás célú döntésekhez nyújtsanak információkat, a IIa. osztályba tartoznak, kivéve ha ezek a döntések olyan következményekkel járnak, amelyek a következőket okozhatják: — valamely személy halála vagy egészségi állapotának visszafordíthatatlan romlása, amely esetben a III. osztályba tartoznak, vagy — valamely személy egészségi állapotának súlyos romlása vagy sebészeti beavatkozás, amely esetben a IIb. osztályba tartoznak. Az olyan szoftverek, amelyek rendeltetése fiziológiai folyamatok figyelése, a IIa. osztályba tartoznak, kivéve ha az eszköz rendeltetése olyan létfontosságú fiziológiai paraméterek figyelése, amelyek esetében a változások jellege a betegre nézve közvetlen veszélyt eredményezhet, amely esetben a IIb. osztályba tartoznak. Minden egyéb szoftver az I. osztályba tartozik.
A 11-es szabály alkalmazása során csak annak utolsó pontja szerint besorolt eszközök tartoznak az I-es kockázati osztályba. Például: - A fogamzás/fogantatás támogatására szolgáló szoftver (MDSW), mely a felhasználó termékenységi állapotát számolja ki, validált statisztikai algoritmus alapján. Szoftverek besorolásához segítségek nyújt az alábbi linken közzétett tájékoztató: https://ogyei.gov.hu/szoftverek_es_applikaciok
13. szabály Minden egyéb aktív eszköz az I. osztályba tartozik
Például: - elektromos kerekesszék - fogászati kezelő lámpák - fogászati betegszékek - elektromos kórházi ágyak
A fenti lista csak tájékoztató jellegű a forgalmazást végző gazdasági szereplő az adott termék besorolásáról a jogszerű forgalomba hozatalt igazoló dokumentáción (EU megfelelőségi nyilatkozat, CE tanúsítvány) tájékozódhat.
Forrás: OGYEI.hu
Gyakran ismételt kérdések és technikai információk II. rész (regisztráció – gyártók és rendelésre készült eszköz gyártók)
2021.06.30
Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályokat tartalmazó MDR rendelet 2021. május 26-tól válik teljes egészében alkalmazandóvá. Leveleinkben tájékoztatást adunk az új rendelettel kapcsolatos aktuális tudnivalókról illetve képzéseinkről. Jelen hírlevelünkben a regisztrációs kötelezettségeknek való megfelelés során felmerülő kérdésekre adott válaszainkkal kívánjuk segíteni a gördülékeny átállást és az új szabályozásnak való megfelelést. Milyen regisztrációs kötelezettségek lesznek az MDR (IVDR) rendszerében?
MIT
HOVA
MIKOR
HOGYAN
Magyarországi gyártók, meghatalmazott képviselők, importőrök és eszköz készlet/rendszer összeállítók
EUDAMED Actor modul
2020. decembertől
online a felületen
Magyar gyártó által gyártott MDR szerinti orvostechnikai eszköz (minden osztály)- főleg az I. osztályú eszközök (és az MDR szerinti tanúsítvánnyal rendelkezők)
Átmenetileg a Nemzeti adatbázis végül EUDAMED eszköz/UDI modul
2021. május 26-tól
OGYEI honlapon található űrlap/iFORM*
Magyarországi gyártó által gyártott MDR szerinti rendelésre készült eszköz
NOR (Nemzeti Orvostechnikai Regiszter)
2021. május 26-tól
OGYEI honlapon található űrlap/iFORM*
Forgalmazói regisztráció
NOR
ha a 4/2009 EüM r módosítása megjelenik, külön hírlevélben adunk tájékoztatást
OGYEI honlapon található űrlap/iFORM*
*Az iFORM-ok indulása fokozatos lesz, ha elkészültek az OGYEI honlapja automatikusan oda irányítja majd. Már regisztráltam az eszközök korábban, újra kell regisztrálnom? A korábbi (irányelvi szabályozásnak megfelelő) regisztráció nem váltja ki az MDR szerinti új regisztrációs kötelezettségeknek való megfelelést.
Mit jelent az EUDAMED Actor modul regisztráció? Ahogy már korábban is jeleztük 2020. december 1-től önkéntes alapon regisztrálni lehet az új EUDAMED adatbázis gazdasági szereplők nyilvántartására szolgáló „Actor” moduljába. Ezt az adatbázist kell használniuk a gazdasági szereplőknek (gyártó, meghatalmazott képviselő, importőr, eszköz készlet összeállító), hogy eleget tegyenek az MDR (745/2017/EU rendelet) 31. cikke és az IVDR (746/2017/EU rendelet) 27. cikke szerinti kötelezettségüknek.
Az EUDAMED Actor modul-ban történő regisztrációhoz kérjük, olvassa el a honlapunkon közzétett tájékoztató anyagot: https://ogyei.gov.hu/eudamed_actor_modul Az Actor modul a szereplők regisztrációjára szolgál, ide eszközöket nem tudnak felvinni. Az Actor modulba jelenleg önkéntes a regisztráció, ha megjelenik a 4/2009 EüM rendelet módosítása a regisztráció kötelezővé válik. Az Actor modulban a helyi szereplő adminisztrátor funkciót ki töltheti be? Az MDR nem tartalmaz ezzel kapcsolatos előírást. Amit érdemes megfontolni, hogy ez a személy fog tudni jogosultságokat osztani a többi EUDAMED modul vonatkozásában is, így érdemes vezetői hatáskörben tartani ezt a funkciót, olyan személy kezében, aki tartósan és állandóan elérhetően a cégnek dolgozik. Ki lehet kapcsolattartóként megjelölt személy az EUDAMED Actor modulban? Nincs ezzel kapcsolatos előírás az MDR-ben, ugyanakkor a magyar eljárásjogi törvény alapján az ügyintézés nyelve a magyar, így olyan személyt célszerű megjelölni, akivel a hatóság tud magyarul kommunikálni a kérelemmel kapcsolatos kérdések vonatkozásban és érti a magyar jogszabályok nyelvét, tisztában van a felmerülő fogalmak jelentésével (mi a cégjegyzés, ki a cég képviselője…stb) Egyszer kell regisztrálni az EUDAMED Actor modulba? Mi van, ha gyártó is vagyok, de más termékeket importálok? A kulcsa a regisztrációnak a termék. Egy termék vonatkozásában az Ön cége vagy gyártó vagy meghatalmazott képviselő vagy importőr és ennek megfelelően abban a szerepben kell regisztrálnia. Ha saját és más termékekből eszköz készletet állít össze akkor ebben a szerepben is regisztrálnia kell. Ha egy termék vonatkozásában Ön gyártó, de más termék tekintetében importőr, akkor is mindkét szerepben regisztrálnia kell és ezekre külön SRN száma lesz. Mit jelent az EUDAMED Device (eszköz) és UDI modul regisztráció? Az EUDAMED Device modulja, ahová az eszközöket kell majd regisztrálni előre láthatóan 2021. év végén lép alkalmazásba. Ez nem azt jelenti, hogy addig nem kell regisztrálni az eszközöket, az MDR alkalmazásának időpontja 2021. 05. 26. és az EUDAMED Device moduljának alkalmazhatósága közötti időben az eszközöket tagállami NOR (Nemzeti Orvostechnikai Regiszter) adatbázisba szükséges beregisztrálni. Forgalmazóknak és a kizárólag rendelésre készült eszköz gyártóknak (tehát akik más eszközt nem gyártanak, nem meghatalmazott képviselők és nem importőrök) nem az EUDAMED Actor modulban kell regisztrálnia, hanem a NOR-ban. Kinek kell a NOR-ba regisztrálnia?
MDR szerint forgalomba hozott eszközökre vonatkozó regisztráció (tagállami nemzeti adatbázis – NOR – az EUDAMED Device modul indulása előtt)
Első lépésként az MDR-nek megfelelő eszközt gyártóknak/meghatalmazott képviselőknek az EUDAMED Actor modulba kell regisztrálniuk (mint szereplő). Az EUDAMED-Device (eszköz) modul alkalmazhatóságáig a tagállami nemzeti adatbázisba (NOR) kell regisztrálni az eszközöket és UDI azonosítójukat. Mely eszközöket kell regisztrálni:
- Az I. kockázati osztályba sorolt (nem steril, nem mérőfunkció) eszköz gyártóknak, azon eszközök tekintetében, melyek az MDR szerint is I. kockázati osztályba sorolandók (2021. 05. 26-tól csak az MDR-nek megfelelően hozhatók forgalomba).
- Azon eszközök melyeknek lejárt az MDD szerinti tanúsítványa és MDR szerint kerültek tanúsításra
- Azon eszközöket melyeket bármely kockázati osztályban már MDR szerint hoznak forgalomba
A NOR-ba történő átmeneti regisztrációhoz, szükség van:
b) gyártói tájékoztatások: címke, használati útmutató
c) megfelelőséget igazoló dokumentáció (EU megfelelőségi nyilatkozat, tanúsítvány)
Ha összeállították a regisztráció során benyújtandó dokumentációt, javasoljuk küldjék meg az amd@ogyei.gov.hu címre és a hatóság a kérelem benyújtását megelőzően ellenőrzi a dokumentáció megfelelését, hiánytalanságát, ezzel segítve a regisztrációs kötelezettségnek való megfelelést. A kérelem hivatalos benyújtása: Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (e-ügyintézési tv.) értelmében 2018. január 1-től kötelező a gazdálkodó szervezetek számára az egyes állami szervekkel való elektronikus kapcsolattartás, valamint az ehhez szükséges hivatalos elérhetőségen történő dokumentumküldés/fogadás, ezért e-ügyintézés keretében (cégkapun) kell benyújtani a kérelmet egészen addig, amíg nem készül el az az elektromos nyomtatvány (iFORM) vagy az EUDAMED Device modul. Ha nem a cégkapu rendszert használják, hanem ügyfélkaput, vagy más cégkaput (ügyvédi iroda, könyvelő iroda stb.) kérjük, a benyújtó igazolja a képviseleti jogosultságát. E-ügyintézés keretében címzettként az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (EÜGY) tudják kiválasztani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazgatási szolgáltatási díjfizetés igazolását is mellékelni kell, a fentiekben felsorolt dokumentáció mellé. Az átmeneti jelleggel a NOR-ba rögzített termékeket nem tudja az OGYÉI a majd elinduló EUDAMED eszköz modulba átemelni, így annak alkalmazhatóságának idejétől újra kell regisztrálni.
Rendelésre készült eszköz gyártó regisztrációja (NOR-ba)
Az MDR 2. cikk 3. pontja szerint, rendelésre készült eszköz: „minden olyan eszköz, amely kifejezetten a nemzeti jogszabályok által szakképzettsége alapján arra felhatalmazott bármely személy orvosi rendelvénye alapján az adott személy felelősségére, egyedi tervezési jellemzőkkel készült abból a célból, hogy kizárólag egy adott beteg használja, saját állapotához szabottan, saját szükségleteinek kielégítésére.” Azon gyártók, melyek rendelésre készült eszköz gyártásával foglalkoznak, ezt a tevékenységüket és az eszközök körét a nemzeti adatbázisba kell regisztrálják. (Ha emellett más, sorozat gyártott eszközök gyártói, importőrei vagy forgalmazói, azon eszközök tekintetében más regisztrációs kötelezettségük is felmerülhet.) A regisztrációt az OGYÉI honlapjáról letölthető formanyomtatványon kell megtennie egészen addig, amíg nem készül el az az elektromos nyomtatvány (iFORM). Mit kell benyújtani:
Tájékoztató eszközkészletekről és eszközrendszerekről az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (MDR) alapján
2021.06.25
Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályokat tartalmazó MDR rendelet 2021. május 26-tól válik teljes egészében alkalmazandóvá. Leveleinkben tájékoztatást adunk az új rendelettel kapcsolatos aktuális tudnivalókról illetve képzéseinkről. Jelen hírlevelünkben az eszközrendszer és eszközkészlet összeállítók számára szeretnénk megkönnyíteni a rájuk vonatkozó szabályozás követését és értelmezését. Ebben a tájékoztatóban kitérünk számos olyan tényezőre, amelyekre érdemes odafigyelni, mint például a fogalommeghatározásokra, a regisztrációs kötelezettségekre, illetve a nyilatkozatban szereplő elemekre. 1.Fogalmak Az első lépés a fogalmak megismerése és értelmezése, illetve az irányelvi és MDR szerinti definíciók közötti különbség megértése. Az orvostechnikai eszköz fogalma az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §h)pontha)-hd)alpontjában, foglaltak szerint: „orvostechnikai eszköz”: minden olyan, akár önállóan, akár más termékkel együttesen használt készülék, berendezés, anyag, szoftver vagy más termék - ideértve az azok megfelelő működéséhez szükséges szoftvert, amely a gyártó szándéka szerint kifejezetten diagnosztikai, illetve terápiás célra szolgál, valamint a rendelésre készült eszköz, továbbá a klinikai vizsgálatra szánt eszköz is -, amely a gyártó meghatározása szerint emberen vagy emberből származó mintán történő alkalmazásra szolgál
- betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség tüneteinek enyhítése,
- sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése, tüneteinek enyhítése vagy kompenzálása,
- az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, helyettesítése, illetve pótlása vagy módosítása,
- fogamzásszabályozás
céljából, és amely rendeltetésszerű hatását az emberi szervezetben vagy szervezetre elsősorban nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki, de működése ilyen módon elősegíthető; Az orvostechnikai eszközökről szóló 745/2017. (EU) Rendelet 2. cikk 1. pontja szerint „orvostechnikai eszköz”: minden olyan műszer, berendezés, készülék, szoftver, implantátum, reagens, anyag, illetve egyéb árucikk, amelyet a gyártó önmagában vagy kombináció részeként embereken történő felhasználásra szánt a következőkben felsorolt egy vagy több speciális orvosi célra:
- betegség diagnosztizálása, megelőzése, figyelemmel kísérése, előrejelzése, prognózisa, kezelése vagy enyhítése,
- sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, figyelemmel kísérése, kezelése, enyhítése vagy ellensúlyozása,
- az anatómia vagy egy élettani vagy patológiás folyamat vagy állapot vizsgálata, helyettesítése vagy módosítása,
- emberi szervezetből származó minták – beleérte szervek, vér és szövetek adományozását is – in vitro vizsgálatával információ szolgáltatása,
és amely elsődlegesen szándékolt hatását az emberi szervezetben vagy az emberi testen nem farmakológiai vagy immunológiai úton, és nem is az anyagcsere útján éri el, de amelyet működésében a fent említett hatásmechanizmusok segíthetnek. A következő termékek szintén orvostechnikai eszköznek minősülnek:
- a fogamzás szabályozására vagy támogatására szánt eszközök;
- az 1. cikk (4) bekezdésében és az e pont első albekezdésében említett, kifejezetten eszközök tisztítására, fertőtlenítésére vagy sterilizálására szánt termékek.
Az MDR 2. cikk 10. pontja szerinti „eszközkészlet”: együttesen csomagolt termékegyüttes, amelyet meghatározott gyógyászati célra hoznak forgalomba. Az MDR 2. cikk 11. pontja szerinti „eszközrendszer”: együttesen vagy külön csomagolt termékegyüttes, amelyet meghatározott gyógyászati cél elérése érdekében való összekapcsolásra vagy kombinációra terveztek. A két fogalom között a döntő különbség, hogy az eszközrendszert kombinációra tervezték, vagyis hogy kapcsolódni fog egy másik eszközzel, tehát ezeket az alkatrész eszközöket egységként kívánják használni. Az eszközkészlet több eszközből álló együttes, amelyek a használat során függetlenek egymástól. Ez azt jelenti, hogy a készlet alkotóelemei nem feltétlenül használhatók együtt vagy ugyanakkor. Példák (a teljesség igénye nélkül)
Ortopéd csontcsavar, nem biológiai, steril, ortopéd rögzítő lemez
Ízületi protézis beültetési készlet
Kéz-és csukló szalagstruktúráinak javítása és rekonstrukciója
Ortopéd fúró rendszerek
Protetikai rendszerek
Ortotikus rendszerek
2. Eszközkészlet és eszközrendszer kombinációk Eszközrendszer vagy eszközkészlet összeállítónak minősül az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely CE-jelöléssel ellátott eszközöket az alább felsorolt, egyéb eszközökkel vagy termékekkel kapcsol össze azért, hogy eszközrendszer vagy eszközkészlet formájában hozza forgalomba őket: a) CE-jelöléssel ellátott egyéb eszközök; b) az (EU) 2017/746 rendelet (IVDR) szerinti, CE-jelöléssel ellátott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök; c) a rájuk vonatkozó jogszabályoknak megfelelő egyéb termékek, ha azokat orvosi eljárás keretében használják, vagy ha az eszközrendszerben vagy az eszközkészletben való jelenlétük egyéb módon indokolt. Az eszközrendszer vagy eszközkészlet összeállítása az eszközök vagy az egyéb termékek rendeltetésével összeegyeztethető módon és a gyártók által meghatározott felhasználási kereteken belül kell történjen. Az eszközkészletek és eszközrendszerek kombinációit az 1. számú táblázat tartalmazza. 3. Regisztráció Minden természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely a rendelésre készült eszközöktől eltérő eszközrendszert vagy eszközkészletet állít össze, regisztrálnia kell az Eudamed gazdasági szereplő moduljába (EUDAMED Actor modul) mint eszközrendszer vagy az eszközkészlet összeállító. A regisztráció eredménye képpen szerezhető meg az SRN szám, mely a későbbiekben az eszközök Eudamed regisztrációjához lesz szükséges. A Eudamed gazdasági szereplő moduljába történő regisztráció jelen hírlevél megjelenésekor önkéntes alapú. Az MDR vonatkozásában módosított 4/2009 EüM rendelet hatályba lépése után a regisztráció a Magyarország területén székhellyel rendelkező eszközrendszer vagy eszközkészlet összeállítókra nézve kötelező érvényűvé válik. Az MDR orvostechnikai eszközök regisztrációjáról szóló 29. cikke kimondja, hogy az eszközrendszerek vagy eszközkészletek a Rendelet 22. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti forgalomba hozatala előtt a felelős természetes vagy jogi személynek a kibocsátó szervezet szabályaival összhangban alapvető UDI-DI-t kell kiosztania az eszközrendszerre vagy eszközkészletre vonatkozóan (lásd az UDI azonosítóról szóló fejezetben). Az alapvető UDI-DI-t az eszközrendszerre vagy eszközkészletre vonatkozó, az MDR VI. mellékletének B. részében említett egyéb alapvető adatelemekkel együtt fel kell tölteni az Eudamed eszköz moduljába. Az eszköz modulba várhatóan 2021 szeptemberétől vihetik fel eszközeiket a gazdasági szereplők. Az eszközrendszer vagy eszközkészlet összeállítóknak regisztrálniuk kell az MDR szerinti eszközkészleteket/rendszereket, de az öröklött termékeket vagy legacy device-nak minősülő termékeket nem, ezek vonatkozásában UDI-t is csak speciális esetben kell kiosztani. Öröklött eszközök alatt azok az eszközrendszerek vagy eszközkészletek értendők, melyek tanúsítvánnyal rendelkeznek és a tanúsítvány lejáratának ideje 2021. május 26. utáni dátum. Az újrafelhasználható sebészeti eszközöket (Ir. osztály) tartalmazó készleteknél figyelembe kell venni, hogy ezek az eszközök az MDR szerint tanúsításkötelesek, az MDD szerint viszont még nem, ennél fogva ezek is „öröklött eszközök” és ilyen módon tovább forgalmazhatók 2024. május 25-ig, amennyiben 2021. május 26. előtt jogszerűen kerültek forgalomba. Az MDR 22. cikk (4) értelmében, ha az eszközrendszer vagy az eszközkészlet olyan eszközöket tartalmaz, amelyeket:
- nem láttak el CE-jelöléssel (lásd 1. számú táblázat) vagy
- az eszközök választott kombinációja nem egyeztethető össze eredeti rendeltetésükkel, vagy
- ha a sterilizálást nem a gyártó utasításainak megfelelően végezték el,
akkor az eszközrendszert vagy az eszközkészletet önálló eszközként kell kezelni, és azon el kell végezni az MDR 52. cikk szerinti megfelelőségértékelési eljárást. A természetes vagy jogi személynek ebben az esetben vállalnia kell a gyártóra háruló kötelezettségeket. Ebben az esetben a Rendelet 29. cikk (1) szerint a gyártónak a 27. cikk (2) bekezdésében említett kibocsátó szervezet szabályaival összhangban ki kell osztania az eszközre vonatkozóan egy, a VI. melléklet C. része szerinti alapvető UDI-DI-t, és azt az eszközre vonatkozó, a VI. melléklet B. részében említett egyéb alapvető adatelemekkel együtt fel kell töltenie az Eudamed eszköz modulba. A gyártónak a Rendelet 29. cikk (4) értelmében az eszközök forgalomba hozatala előtt be kell vinnie az Eudamedbe, vagy – ha már rendelkezésre állnak – ellenőriznie kell az Eudamedben a VI. melléklet A. részének 2. pontjában említett információkat – a 2.2. pontban említett információk kivételével –, és azt követően naprakész állapotban kell tartania azokat. Az Eudamed szereplő modulba gyártóként kell regisztrálnia, illetve az eszközt „Önmagában rendszernek minősülő eszközként” vagy „Önmagában készletnek minősülő eszközként” kell felvinnie az Eudamed eszköz modulba. A gyakorlatban járható út lehet továbbá, ha a CE jel nélküli terméken a készletbe/rendszerbe helyezés előtt végzik el megfelelőségértékelést és helyezik el a CE jelet, mely így már orvostechnikai eszközként kerülhet a készletbe/rendszerbe. Eszközkészletet vagy eszközrendszert összeállító természetes vagy jogi személynek az általa összeállított és forgalomba hozott - MDR szerinti - eszközkészletet vagy eszközrendszer 2021. május 26-tól kezdődően átmenetileg - az Eudamed eszközmodul elkészültéig - az OGYÉI által fenntartott nemzeti adatbázisba (NOR) kell regisztrálnia. A nemzeti adatbázis elkészültéről és a regisztrációs folyamatról külön hírlevélben nyújtunk tájékoztatást. 4. Esetleírások MDR 22. cikk (1) vagy (3) szerinti eszközkészlet/eszközrendszer összeállítók:
- Az összeállítónak regisztrálnia kell a készlethez/rendszerhez tartozó alapvető UDI-DI-t és az összes UDI-DI-t az Eudamed adatbázisba.
- Eszközkészlet vagy eszközrendszer sterilizálóknak alkalmazniuk kell a minőségirányítási rendszeren és a műszaki dokumentáció értékelésén alapuló megfelelőségértékelést vagy a gyártásminőség-biztosítási eljárást. Ezek tanúsításához kijelölt szervezet bevonása szükséges, mely tanúsítványt bocsát ki a sterilizálási eljárásra vonatkozóan. A tanúsítványt a kijelölt szervezet feladata felvinni az Eudamedbe.
- A készlet/rendszer összetevőinek alapvető UDI-DI-je nem társítható az Eudamedben a készlet/rendszer egészének alapvető UDI-DI-jéhez. Csak a további termékleírást szükséges megadni.
MDR 22. cikk (4) szerinti eszközkészlet/eszközrendszer gyártók:
- A gyártóknak a készletet/rendszert önmagában eszköznek minősülő orvostechnikai eszközként kell regisztrálniuk az Eudamed adatbázisba, megadva az eszközhöz tartozó alapvető UDI-DI-t és az összes UDI-DI-t, továbbá a termékinformációkat.
- Ha az önmagában eszköznek minősülő rendszer/készlet rendelkezik kijelölt szervezet által kiadott tanúsítvánnyal, akkor a tanúsítványt a kijelölt szervezetnek kell felvinnie az Eudamed adatbázisba. Előbbiek igazak a biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó összefoglalóra nézve is.
- A készlet/rendszer összetevőinek alapvető UDI-DI-je nem társítható az Eudamedben a készlet/rendszer – mint önálló egység – alapvető UDI-DI-jéhez. A rendszer/készlet részét képező beültethető eszközöknek és a III. osztályba sorolt eszközöknek csak az alapvető UDI-DI-je rendelhető hozzá az Eudamedben a biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó összefoglalóhoz. A kijelölt szervezet által kiadott tanúsítványhoz szintén csak az alapvető UDI-DI-je rendelhető hozzá a IIb. és III. osztályba tartozó eszközöknek. Ezen kívül a további termékleírás is meg kell adni.
- A műszaki dokumentációnak és a használati útmutatónak tartalmaznia kell az önmagában is eszköznek minősülő készlet/rendszer alkotóelemeire vonatkozó releváns információkat.
Az eszközkészlet vagy eszközrendszer eszköznek minősülő alkotóelemeinek gyártója (függetlenül attól, hogy a készlet/rendszer önmagában eszköz-e):
- A gyártónak regisztrálnia kell az eszköznek minősülő alkotóelemet az Eudamedben, megadva a hozzá tartozó alapvető UDI-DI-t és az összes UDI-DI-t, továbbá a termékinformációkat.
- Ha az eszköz rendelkezik az alapvető UDI-DI-re hivatkozó tanúsítvánnyal vagy a biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó összefoglalóval, akkor azokat a kijelölt szervezetnek kell felvinnie az Eudamed adatbázisba.
- Ha az eszközkomponensnek és az önmagában eszköznek minősülő eszközrendszernek vagy eszközkészletnek egyezik a gyártója, akkor a kiadott tanúsítvány és a biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó összefoglaló is lehet ugyan az az alkotóelemre és a készletre/rendszerre vonatkozóan. A tanúsítvány és a biztonságosságra és a klinikai teljesítőképességre vonatkozó összefoglaló ebben az esetben társítható mind az alkotóelemhez mind a készlethez/rendszerhez.
- A műszaki dokumentációnak és a használati útmutatónak tartalmaznia kell az eszköznek minősülő alkotóelemre/alkotóelemekre vonatkozó releváns információkat.
5. UDI azonosító Az MDR 2. cikk 15. pontja szerint „egyedi eszközazonosító” („UDI”): numerikus vagy alfanumerikus karakterek sorozata, amely nemzetközileg elfogadott eszközazonosító és kódolási szabványok szerint jön létre, és lehetővé teszi a piacon forgalomba hozott egyes eszközök egyértelmű azonosítását. A gyártónak egyedi UDI-kat kell kiosztania az általa gyártott eszközökre vonatkozóan és azokat fenn kell tartania az említett eszközök tekintetében. Kizárólag a gyártó helyezheti el az UDI-t az eszközön vagy annak csomagolásán. Az UDI-nak két részből kell állnia: az UDI-DI-ből és az UDI-PI-ből. 1. ábra: Az azonosítás szintjei Az „alapvető UDI-DI (Basic – UDI-DI)”: a bejelentett szervezet által kiadott tanúsítvány típusa, száma és lejáratának dátuma, valamint a tanúsítványt kiadó bejelentett szervezet neve vagy azonosító száma (valamint a tanúsítványon megjelenő azon információra mutató link, amelyet a bejelentett szervezet vitt be a bejelentett szervezetek és a tanúsítványok elektronikus rendszerébe) Az alapvető UDI-DI az eszközmodell elsődleges azonosítója. Az UDI-DI-nek az eszköz csomagolásának minden szintjén egyedinek kell lennie. Ez az eszköz használati egységének szintjén kiosztott DI. Ez képezi az UDI-adatbázisban szereplő bejegyzések értelmezéséhez szükséges alapvető kulcsot, és a vonatkozó tanúsítványok és EU-megfelelőségi nyilatkozatok hivatkoznak rá. Az alapvető UDI-DI azonosítja azokat az eszközrendszereket vagy eszközkészleteket, amelyek ugyanazon alkatrészcsoporttal és azonos rendeltetéssel rendelkeznek, függetlenül az eredeti alkatrészgyártóktól. Az UDI-PI olyan numerikus vagy alfanumerikus kód, amely alkalmas a legyártott eszköz egységeinek azonosítására. Az UDI-PI-k különböző típusai magukban foglalják a sorozatszámot, a tételszámot, a szoftverazonosítót és/vagy a gyártás vagy a lejárat idejét vagy mindkettőt. Ha a címkén fel van tüntetve tételszám, sorozatszám, szoftverazonosító vagy lejárati idő, annak szerepelnie kell az UDI-PI-ben. Ha a címkén gyártási idő is fel van tüntetve, annak nem kell szerepelnie az UDI-PI-ben. Ha a címkén csak gyártási idő van feltüntetve, azt kell UDI-PI-ként használni. A 22. cikkben említett eszközrendszerekre és eszközkészletekre vonatkozóan saját UDI-t kell kiosztani, és ezt fel kell tüntetni rajtuk. 2. ábra: Eszközkészlet és eszközrendszer BUDI, UDI és UDI-DI jelölésének változása
6. Nyilatkozat Az MDR 22. cikk (1) értelmében minden természetes vagy jogi személynek, amely eszközrendszereket vagy eszközkészleteket állít össze és hoz forgalomba, nyilatkozatot kell kiállítania, mely nyilatkozatban ki kell jelentenie, hogy: a) a gyártók utasításai szerint ellenőrizte az eszközök és adott esetben más termékek egymással való kölcsönös kompatibilitását, és tevékenységeit az említett utasítások szerint végezte; b) az eszközrendszert vagy eszközkészletet csomagolással látta el, és a felhasználók rendelkezésére bocsátotta a releváns információkat, többek között az eszközök és az egyéb, összekapcsolt termékek gyártóitól származó információkat is; c) az eszközök és adott esetben egyéb termékek egy eszközrendszerbe vagy eszközkészletbe való összekapcsolásának folyamata a belső nyomon követés, ellenőrzés és validálás megfelelő módszerei szerint történt. A nyilatkozatot az eszközrendszer vagy eszközkészlet összeállítása után meg kell őrizni az illetékes hatóságok számára az összekapcsolt eszközökre az MDR 10. cikk (8) bekezdése szerint alkalmazandó időszak alatt, tehát legalább tíz éven át azt követően, hogy az utolsó eszközt forgalomba hozták. 7. Címke és használati útmutató Az MDR 22. cikk (1) bekezdésében említett eszközrendszerek vagy eszközkészletek nem láthatók el újabb CE-jelöléssel, de fel kell tüntetni rajtuk a 22. cikk (1) és (3) bekezdésében említett személy nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint azt a címet, ahol kapcsolatba lehet lépni e személlyel, annak érdekében, hogy a személy holléte megállapítható legyen. Az eszközrendszerekhez és eszközkészletekhez mellékelni kell a MDR I. melléklet III. fejezet 23. pontjában említett – a címkére és a használati útmutatóra vonatkozó - információkat. A címkén feltüntetendő információk:
- Az eszköz megnevezése vagy kereskedelmi neve.
- Azok az adatok, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a felhasználó azonosítani tudja az eszközt és a csomagolás tartalmát, és amennyiben az a felhasználó számára nem egyértelmű, az eszköz rendeltetését.
- A gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint bejegyzett székhelyének címe.
- Ha a gyártó bejegyzett székhelye az Unió területén kívül található, a meghatalmazott képviselő neve és bejegyzett székhelyének címe.
- A tételszám vagy az eszköz sorozatszáma.
- Annak a határidőnek az egyértelmű jelzése, ameddig az eszköz biztonságosan használható.
- Az esetleges különleges tárolási és/vagy kezelési feltételek.
- Steril állapotban szállított eszközök esetén a steril állapot és a sterilizálás módszerének megjelölése.
- Figyelmeztetések vagy meghozandó óvintézkedések.
- Amennyiben az eszközt egyszeri használatra szánták, ennek jelzése.
- Ha az egyszer használatos eszközt újra feldolgozták, ennek jelzése.
- Annak feltüntetése, hogy az eszköz orvostechnikai eszköz.
A használati útmutatóban szereplő információk:
- Az eszköz megnevezése vagy kereskedelmi neve.
- A gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint bejegyzett székhelyének címe.
- Az esetleges különleges tárolási és/vagy kezelési feltételek.
- Steril állapotban szállított eszközök esetén a steril állapot és a sterilizálás módszerének megjelölése.
- Amennyiben az eszközt egyszeri használatra szánták, ennek jelzése.
- Az eszköz rendeltetése, egyértelműen meghatározva a javallatokat és ellenjavallatokat, a célzott betegcsoportot vagy betegcsoportokat, valamint az esettől függően a célfelhasználókat.
- Az eszköz teljesítőképességének jellemzői.
- A fennmaradó kockázatok, ellenjavallatok, nemkívánatos mellékhatások, beleértve az erre vonatkozóan a beteggel közlendő információkat.
- Műszaki specifikációk, amelyekre a felhasználónak szüksége van az eszköz helyes használatához.
- Az eszköz használata előtt vagy használata során szükséges előkészítő kezelésekre vagy az eszköz kezelésére vonatkozó részletes adatok.
- Annak ellenőrzéséhez szükséges információk, hogy az eszközt megfelelő módon helyezték-e üzembe, valamint hogy biztonságosan és a gyártó által előírt módon működtethető-e.
- A steril, sterilizálandó, újrafelhasználható, egyszer használható és más eszközökkel való együttes használatra szánt eszközökre vonatkozó speciális információk.
- Tájékoztatás az eszközzel kapcsolatos esetleges figyelmeztetésekről, óvintézkedésekről, ellenjavallatokról, meghozandó intézkedésekről és használati korlátozásokról.
- A laikusok általi használatra szánt eszközök esetében azok a körülmények, amelyek esetén a felhasználónak egészségügyi szakemberrel kell konzultálnia.
- A használati útmutató kiadásának dátuma, vagy – amennyiben frissítették – a legfrissebb változatának dátuma és azonosítója.
- Értesítés a felhasználó és/vagy a beteg számára arról, hogy az eszközzel kapcsolatban előforduló súlyos váratlan eseményeket jelenteni kell a gyártónak és a felhasználó és/vagy a beteg letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
A fenti lista nem teljes és nem helyettesíti az MDR I. melléklet 23. pontjának megismerését! Eszközkészletekhez és eszközrendszerekhez a rendszer vagy készlet minden eleméhez tartozó használati útmutatót mellékelni kell, melyet ki kell egészíteni a kész rendszer/készlet felhasználásának ismertetésével. Amennyiben a rendszer/készlet az MDR 22. (4) alapján önálló eszköznek minősül, annak összeállítójára pedig gyártó kötelezettségek vonatkoznak, úgy a gyártónak az egész eszközrendszerre vagy eszközkészletre vonatkozó használati útmutatót kell készítenie. A Magyarországon forgalmazott eszközök használati útmutatóját az eszközkészlet vagy eszközrendszer összeállítójának vagy gyártójának magyar nyelven kell rendelkezésre bocsátania. Az MDR I. melléklet III. fejezet 23.1. f) pontja szerint a használati útmutató nem nyomtatott (pl. elektronikus) formában is biztosítható a felhasználók részére a 207/2012/EU rendelet alapján, de ennek elérési útját fel kell tüntetni a csomagoláson. 8. Steril eszközrendszerek és eszközkészletek Az MDR 22. cikk (3) szerint minden olyan természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely a 22. cikk (1) bekezdésben említett eszközrendszereket vagy eszközkészleteket forgalomba hozatal céljából sterilizálja, alkalmaznia kell – választása szerint – az MDR IX. mellékletében – minőségirányítási rendszeren és a műszaki dokumentáció értékelésén alapuló megfelelőségértékelés - ismertetett eljárások egyikét vagy az MDR XI. mellékletének A. részében ismertetett – gyártásminőség-biztosítás - eljárást. Ezen eljárások alkalmazását és a bejelentett szervezet bevonását az eljárás azon aspektusaira kell korlátozni, amelyek a steril csomagolás kinyitásáig vagy károsodásáig a sterilitást hivatottak biztosítani. Az illető természetes vagy jogi személynek nyilatkozatot kell tennie, amelyben kijelenti, hogy a sterilizálást a gyártó utasításai szerint végezte. 9. Váratlan események Az eszközkészlet vagy eszközrendszer összeállítója az MDR VII. fejezet 2. szakasza szerint a váratlan eseményeket köteles jelenteni az illetékes hatóság felé. Amennyiben az eszközkészletben/rendszerben egy másik gyártó által CE jellel ellátott orvostechnikai eszközzel kapcsolatos a váratlan esemény, úgy az eredeti gyártót is értesítenie kell az összeállítónak azzal, hogy a készlet összeállítója felelős a váratlan eseményért. 10. Kiegészítés Ez a tájékoztató a jelenlegi jogszabályi rendelkezések alapján készült. A hírlevélben szereplő információk a későbbiekben változhatnak. Az esetleges módosításokról további tájékoztatást fogunk nyújtani. 11. Források
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg. )
Tájékoztatás forgalmazók számára (felelősségek, kötelezettségek MDR szerint)
2021.06.17
Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályokat tartalmazó MDR rendelet 2021. május 26-tól válik teljes egészében alkalmazandóvá. Leveleinkben tájékoztatást adunk az új rendelettel kapcsolatos aktuális tudnivalókról illetve képzéseinkről.
Jelen hírlevelünkben a forgalmazók tevékenységi körébe tartozó felelősségeket, kötelezettségeket foglaljuk össze, annak segítésére, hogy tevékenységük során kellő gondossággal járjanak el, az alkalmazandó követelmények tekintetében. Rövidítések:
- MDR: 745/2017/EU rendelet az orvostechnikai eszközökről
- IVDR: 746/2017/EU rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről
- MDD: 93/42/EGK irányelv az orvostechnikai eszközökről (ezzel gyakorlatilag minden esetben együtt mozgott az AIMD, azaz a 90/385/EGK irányelv)
- IVDD: 98/79/EGK irányelv az in vitro diagnosztikai eszközökről
A forgalmazói regisztrációs kötelezettséggel kapcsolatos előírások a 4/2009 EüM rendelet módosításának megjelenésétől lesz alkalmazandó. Ennek részleteiről (mit, mikor, hogyan kell regisztrálni) hamarosan tájékoztatást nyújtunk. Megjegyezzük, hogy azon in vitro diagnosztikai eszköz forgalmazók, akik IVDD hatálya alatti eszközt vagy IVDR hatálya alatti eszközt forgalmaznak a forgalmazói regisztráció vonatkozásában szintén ezeket a rendelkezéseket kell, hogy alkalmazzák, minden más tekintetben a 8/2003 EüM rendelet és az IVDD irányelv rendelkezései irányadók. **** Első körben szeretnénk tisztázni az orvostechnikai eszköz fogalmát, szeretnénk segítséget adni a termék kategória megértéséhez, ezt követően a forgalmazók MDR szerinti kötelezettségeit ismertetjük.
Mit tekintünk orvostechnikai eszköznek? Hogyan különböztethető meg az orvostechnikai eszköz és a gyógyszer?
Az orvostechnikai eszköz fogalmát az MDR 2. cikk 1. pontja tartalmazza. Ezen termék kategória fogalmából adódóan az eszköz célja valamilyen speciális orvosi cél kell, legyen.
Hogyan különböztethető meg az orvostechnikai eszköz és a gyógyszer?
Ennek eldöntése mindig az adott termék részletes ismeretében lehetséges és alapvetően a termék gyártójának feladata és felelőssége. Ez a tájékoztató anyag nem arra szolgál hogy bármely termék kategória besorolására vonatkozóan adjon részletes tájékoztatást. Az alábbi ábrán pusztán a forgalmazók számára kívánunk támpontot nyújtani annak a döntésnek a megkönnyítésére, hogy egy termékről felismerjék mely termék kategóriában került jogszerűen forgalomba és milyen megfelelőséget igazoló dokumentáció kell beszerezni és ellenőrizni az MDR alapján a jogszerű forgalomazáshoz. Megjegyezzük, hogy nem kizárt, hogy egy orvostechnikai eszközben önmagában gyógyszerhatóanyagnak minősülő anyag legyen, azonban ez kizárólag kiegészítő jelleggel lehet benne. Ebben az esetben is, mindig magasabb kockázati osztályba tartozik az adott orvostechnikai eszköz és EK megfelelőségi tanúsítvánnyal (CE Certificate) kell, hogy rendelkezzen. Magasabb kockázatú eszközök (vagy I. kockázati osztályú steril, mérőfunkciós vagy újrahasználható sebészeti eszközök, IIa, IIB és III osztályú eszköz) esetében a CE jelölés mellett a tanúsítást végző bejelentett szervezet négyjegyű azonosítószámát is fel kell tüntetni.
Forgalmazói kötelezettségek az MDR szerint
A következőkben részletesen ismertetjük az MDR milyen kötelezettségeket és feladatokat tartalmaz az orvostechnikai eszközt forgalmazók vonatkozásában. (MDR. 14. cikk). Ha röviden szeretnénk összefoglalni, három fő kategóriába osztható: ellenőrzési, nyilvántartási és tájékoztatási feladatok, kötelezettségek.
Ellenőrzés
Az eszköz forgalmazásának megkezdése előtt minden forgalmazónak ellenőrizni kell, hogy a terméken szerepel CE jelölés. Ellenőrizni kell, hogy a gyártó által rendelkezésre bocsájtandó információk (címke, használati útmutató) rendelkezésre állnak magyar nyelven és tartalmazzák az MDR I. melléklet 23. pontjában foglaltakat. Rendelkezésre kell tartani a termékre vonatkozó megfelelőséget igazoló dokumentumokat, mint az MDR szerinti EU megfelelőségi nyilatkozat vagy MDD szerinti gyártói megfelelőségi nyilatkozat és (magasabb kockázati osztályba sorolt vagy I. osztályú steril, mérőfunkciós vagy újrahasználható sebészeti eszközök esetében) bejelentett szervezet által kiállított CE tanúsítvány. Importált eszközök esetében ellenőriznie kell, hogy az importőr feltüntette saját nevét és címét a terméken (vagy ha ez nem megoldható, akkor a csomagoláson vagy a kísérő dokumentumon) olyan formában hogy nem takarja el a gyártó által biztosított információkat. Ezen követelmények teljesülését, megfelelőségét a forgalmazó reprezentatív mintavételi módszer keretében köteles ellenőrizni. Ha az ellenőrzött dokumentumokon hiba van (pl.: nem szerepel a címkén a gyártó neve, nincs feltüntetve az importőr), akkor vegye fel a kapcsolatot az OGYÉI-vel még a forgalmazás megkezdése előtt (amd@ogyei.gov.hu). Tekintettel az ellenőrzés követelményére az OGYÉI javasolja a fenti dokumentumok ellenőrzését még a termék megvásárlása előtt, hogy azok hiánya ne a megrendelést követően derüljön ki és okozzon gondot. Vásároljanak forgalmazóként körültekintően! A forgalmazónak gondoskodnia kell arról, hogy a tárolás és szállítás körülményei megfeleljenek a gyártó által meghatározottaknak, egészen addig, míg felelősek a termékért. (hőmérséklet, páratartalom stb.) Egy termék ellenőrzése során, a forgalmazónak el kell tudnia dönteni, hogy jogszerűen került forgalomba vagy sem. Az ellenőrzéskor célszerű az alábbi lépéseket követni: - A termék csomagolását megvizsgálva az alábbiakat mindenképpen meg kell találni:
a terméknév;
eszköz rendeltetése (annak jelölése hogy a termék orvostechnikai eszköz – lehet az „MD” rövidítés;
gyártó (neve és pontos címe, sok esetben kis gyárépület piktogrammal jelölve);
meghatalmazott képviselő (neve és pontos címe, angol rövidítése lehet EC/REP) – amennyiben a gyártó székhelye az EU területén kívül van;
eszköz tartalma/összetétele;
CE jel (ha van tanúsítvány, akkor a bejelentett szervezet 4 számjegyű azonosítójával együtt);
szavatossági idő;
egyedi eszközazonosító (UDI) jelenleg csak a III. kockázati osztályú és beültethető eszközök címkéjén kötelező
piktogramok a sterilitásra vonatkozóan, vagy éppen az újrahasználhatóság tekintetében.
- Mindig tartsák szem előtt, hogy a magyarországi forgalmazás feltétele a magyar nyelvű címke és használati útmutató megléte! - A dokumentumok ellenőrzése:
Rendelkezésre állnak a szükséges dokumentumok (EU- megfelelőségi nyilatkozat, tanúsítvány (ha van), címke, használati útmutató);
az eszközhöz tartozó dokumentumokon szereplő gyártó, terméknév egyezik-e az eszköz címkéjén és használati útmutatójában szereplő adatokkal.
CE jel mellett található négyjegyű azonosító szám ellenőrzése (amennyiben steril, mérőfunkciós, újrahasználható sebészeti vagy magasabb kockázati osztályba tartozik), kétség esetén a NANDO* adatbázisban tehető meg (https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/nando/) addig, míg a forgalmazók nem férnek hozzá az EUDAMED adatbázishoz, vagy az OGYÉI Orvostechnikai Főosztályától kérhető ellenőrzés. (*NANDO a tanúsító szervezetek adatbázisa, melyben nem csak magát a tanúsító szervezetet, de a kijelöltségi szakterületét és annak érvényességét is ellenőrizni lehet.) Az EU-megfelelőségi nyilatkozaton és a tanúsítványon ugyanaz a 4 jegyű azonosító szerepel)
Evidenciának tűnik, de fontos, hogy a termékhez tartozó címkén és használati útmutatón valamint az EU-megfelelőségi nyilatkozaton és a tanúsítványon ugyanazoknak az adatoknak kell szerepelnie. Ha a gyártó neve, termék neve, CE jel melletti azonosító szám eltér a különböző dokumentumokon, akkor valami nincs rendben!
Nyilvántartás és tájékoztatás
Nyilvántartást kell vezetni a felhasználóktól, betegektől érkező panaszokról, váratlan esemény jelentésről, a nem megfelelő eszközökről, eszközök visszahívásáról valamint forgalomból történő kivonásáról. Amennyiben az adott eszköz nem felel meg az MDR követelményeinek tájékoztatnia kell a gyártót (meghatalmazott képviselőt) és az importőrt. Ha az adott eszköz súlyos kockázatot jelent vagy hamisított haladéktalanul értesítenie kell az OGYÉI – Orvostechnikai Főosztályt (amd.vig@ogyei.gov.hu), részletesen kifejtve, hogy az eszköz miért nem felel meg a követelményeknek és milyen korrekciós intézkedésekre került sor. Váratlan eseményekről, panaszokról érkező bejelentésekről értesítenie kell a gyártót (meghatalmazott képviselőt) és az importőrt. Együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal, a forgalmazott eszközök által jelentett kockázat kiküszöbölése érdekében. A hatóságok kérésére ingyenes mintákat kell rendelkezésre bocsájtaniuk, ha ez a gyakorlatban nem megoldható, hozzáférést kell biztosítani az eszközhöz. Együtt kell működniük a gyártókkal (vagy meghatalmazott képviselővel) az eszközök megfelelő szintű nyomon követhetőségének biztosítása céljából. (Amennyiben viszonteladónak vagy egészségügyi szolgáltatónak értékesítette az eszközt arról nyilvántartást kell vezetnie!) A nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettség elvégzéséhez, szüksége lesz a forgalmazónak a minőségirányítási rendszerében a nyilvántartási és tájékoztatási/jelentési kötelezettségekkel kapcsolatos folyamatokat és eljárásokat megjeleníteni, működtetni, mely eljárások biztosítják, hogy
- a felhasználóktól beérkezett panaszok, váratlan események nyilvántartásba kerüljenek, majd az adott eszköz gyártója / meghatalmazott képviselője valamint az importőr ezen információkról értesüljön;
- az orvostechnikai eszköz jogszerű forgalmazásnak megfelelés ellenőrzésére irányuló eljárásrenddel kell rendelkeznie, melyben a nem megfelelőség esetén intézkedési tervet is meg kell határozni; ezzel összefüggésben biztosítani kell, hogy
- a gyógyszertár által nem megfelelőnek vélt orvostechnikai eszköz nyilvántartásba kerüljön, majd az adott eszköz gyártója / meghatalmazott képviselője valamint az importőr ezen információkról értesüljön; továbbá hamis termék és súlyos kockázatok észleléséről a hatóság jelentés formában értesüljön;
- a forgalmazó értesüljön a gyártó által a szóban forgó eszközzel kapcsolatban hozott bármilyen olyan korrekciós intézkedésről, amely a biztonsággal kapcsolatos problémák orvoslására vagy arra irányul, hogy az MDR-nek megfelelővé tegye az eszközt;
- a gyártó által közzétett felhasználói szintű eszközvisszahívásokról a felhasználó értesüljön, a végrehajtott eszközvisszahívásokról nyilvántartást vezessen; („visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a már a végfelhasználó rendelkezésére bocsátott eszköz visszajuttatása;)
- a gyártó vagy hatóság által közzétett az eszköz forgalomból történő kivonásáról közre működjön, arról nyilvántartást vezessen. („forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy adott eszköz további forgalmazásának megakadályozása a forgalmazói hálózatban;)
Irányelv szerint forgalomba hozott eszközök
A következő években párhuzamosan lesznek és lehetnek a piacon az MDR-nek megfelelő és még a korábbi Irányelvi szabályozásnak megfelelő eszközök. Az MDR-t alkalmazni 2021. május 26-tól kell, a korábbi Irányelv szerint kiadott tanúsítványok pedig érvényességükig (a rajtuk szereplő időpontig, vagy visszavonásukig) de legfeljebb 2024. május 26.-ig maradhatnak érvényben. Az így (2024. május 26 előtt az irányelv hatálya alatt) forgalomba hozott termékek lejáratukig, de legfeljebb 2025. május 26-ig maradhatnak a polcokon, kerülhetnek felhasználásra. Az új rendszerre való áttérés megkönnyítése érdekében ezekre az úgynevezett „Öröklött eszközökre – legacy devices” még nem vonatkoznak az UDI kötelezettségek, viszont az új rendeletben megszabott forgalmazói feladatokat és kötelezettségeket ezen eszközök esetében is el kell végezni.
Egyedi eszközazonosító, avagy mit jelent a gyakorlatban az UDI
Az MDR és IVDR bevezetnek új funkciókat, többek között az orvostechnikai eszközök (beleértve IVD) egyedi azonosítását és nyomon követhetőségét lehetővé tévő rendszert melynek alapja az UDI. „Egyedi eszközazonosító – UDI”: numerikus vagy alfanumerikus karakterek sorozata, amely nemzetközileg elfogadott eszközazonosító és kódolási szabványok szerint jön létre és lehetővé teszi a piacon forgalomba hozott egyes eszközök egyértelmű azonosítását. Részei a Basic UDI-DI, UDI-DI és UDI-PI. UDI azonosítót minden orvostechnikai eszközre ki kell osztani a gyártónak, kivéve a klinikai vizsgálatra/teljesítőképességi vizsgálatra szánt eszközöket valamint a rendelésre készült eszközöket. A gyártó felelőssége, hogy elhelyezze az UDI-DI-t és a UDI-PI-t címkén, csomagoláson, illetve az EUDAMED-ben történő regisztráció is gyártói feladat és felelősség. A termékhez tartozó dokumentációkban (EU-megfelelőségi nyilatkozat vagy a tanúsítvány) az alapvető UDI-DI (Basic UDI-DI) jelenik meg. Az UDI elhelyezése az eszköz címkéjén és a csomagolás minden magasabb szintjén – kivétel a szállító konténer – 27. cikk (4) alapján az alábbi táblázatban szereplők szerinti időponttól kötelező.
Eszközök MDR szerint
Beültethető és III. kockázati osztályba sorolt eszközök
IIa és IIb kockázati osztályba sorolt eszközök
Az I. osztályba sorolt eszközök
Címkén 123. cikk (3/f)
2021. május 26
2023. május 26
2025. május 26
Eszközök IVDR szerint
D csoport
C és B csoport
A csoport
Címkén 113. cikk (3/e)
2023. május 26
2025. május 26
2027 május 26
Az UDI a csomagoláson vonalkód/RFID kód és számsor formájában jelenik meg.
Váratlan esemény bejelentés (vigilancia)
Az Unió piacán forgalmazott orvostechnikai eszközök gyártóinak be kell jelenteniük a megfelelő illetékes hatóságok részére a következőket az eszközökkel kapcsolatos minden súlyos váratlan eseményt, kivéve a terméktájékoztatóban egyértelműen dokumentált és a műszaki dokumentációban mennyiségileg meghatározott várható mellékhatásokat; továbbá az Unió piacán forgalmazott bármely eszközzel kapcsolatos helyszíni biztonsági korrekciós intézkedést. Mint látható a gyártói felelősség kiemelt a vigilancia jelentés és kivizsgálás intézményében, de senki nem várhatja el a gyártótól a megfelelő intézkedéseket, ha az általa gyártott orvostechnikai eszközről nem kap visszajelzést, a panaszokról és váratlan eseményekről nem értesül. Ebben a folyamatban információ továbbító, nyilvántartást vezető és tájékoztató szerepbe kerül a forgalmazó. Ahogy már a nyilvántartási és jelentési kötelezettségeknél említésre került a forgalmazók a felhasználóktól származó panaszokat és váratlan esemény bejelentéseket kötelesek a gyártó felé a forgalmazási láncban visszafelé haladéktalanul továbbítani. Legegyszerűbb ismerni a fogalmakat, arra vonatkozóan, hogy milyen eseményt kell jelenteni:
- „váratlan esemény”: a forgalmazott eszköz tulajdonságaiban vagy teljesítőképességében bekövetkezett rendellenes működés vagy károsodás – ideértve az ergonómiai jellemzőkből adódó felhasználási hibát is –, valamint a gyártó által szolgáltatott információk helytelensége és minden nemkívánatos mellékhatás;
- „súlyos váratlan esemény”: minden olyan váratlan esemény, amely közvetetten vagy közvetlenül a következőkhöz vezetett, vezethetett volna vagy vezethet:
a) a beteg, a felhasználó vagy más egyén halála, b) a beteg, a felhasználó vagy más egyén egészségi állapotának súlyos átmeneti vagy tartós károsodása, c) súlyos közegészségügyi kockázat; Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy az eszköz súlyos kockázatot jelent, esetleg súlyos váratlan eseményt okozott, illetve súlyos közegészségügyi kockázattal jár, haladéktalanul értesítenie kell az illetékes hatóságait is, azaz az OGYÉI-t. Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos váratlan esemény bejelentésére jelenleg az amd.vig@ogyei.gov.hu emailcímet tartja fenn az OGYÉI. A bejelentésre az OGYÉI honlapján közzétett formanyomtatvány szolgál. Ha bizonytalan abban, hogy az eszköz hibáját vagy az eszközzel kapcsolatos panaszt váratlan eseménynek kell-e tekinteni és jeleznie kell-e a gyártónak a javaslatunk az, hogy inkább jelezze.
Amikor a forgalmazóból gyártó válik
Azon esetek, amikor a gyártók kötelezettségei a forgalmazóra is alkalmazandók (MDR. 16. cikk (1) ). Az orvostechnikai eszközök esetében a felelősség a gyártókat terheli, éppen ezért bizonyos tevékenységek valamint az eszközökön végzett módosítások gyártóvá minősítik az azt végzőket. A következőkben ismertetjük milyen tevékenységek, módosítások elvégzése esetén válik a forgalmazóból gyártó. Fontos, hogy ebben az esetben minden gyártói kötelezettségnek meg kell, hogy feleljen a gyártó! A forgalmazók gyártónak minősülnek, ha:
eszközöket saját neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy védjegye alatt forgalmaz. Kivétel, ha megállapodást köt a gyártóval – megállapodás hiányában a forgalmazónak meg felelnie a gyártókra vonatkozó követelmény rendszernek és jogszerűen forgalomba kell helyezze a terméket.
egy már forgalomba hozott eszköz rendeltetését megváltoztatja, vagy ha egy már forgalomba hozott eszközt, oly módon módosít, hogy az befolyásolhatja az alkalmazandó követelményeknek való megfelelést.
az eszköz olyan módosítása amely befolyásolhatja az alkalmazandó követelményeknek való megfelelést.
Vannak esetek, amikor a forgalmazó nem válik gyártóvá, de további kötelezettségek terhelik (MDR 16. cikk (2)): Ilyen esetek:
- a termékkel kapcsolatos információk megadása (Pl.: használati útmutató, címke fordítása)
- eszköz külső csomagolásának megváltoztatása (átcsomagolás), ha ezáltal a termék eredeti állapota nem változik
A fenti esetekben a forgalmazó ugyan nem válik gyártóvá, de az alábbi kötelezettségek terhelik: Ezen tevékenységeket végző forgalmazóknak, azonban további kötelezettségeknek kell megfelelniük. Fel kell tüntetniük az eszközön (ha nem megoldható, akkor a csomagoláson, kísérődokumentumon) a végzett tevékenységet, saját nevüket, címüket. Minőségirányítási rendszert kell létrehozniuk és fenntartaniuk, és bejelentett szervezettel tanúsíttatniuk, amely biztosítja az információk pontos fordítását, azok naprakésszé tételét. Biztosítaniuk kell, hogy a csomagolást érintő változásokat olyan módon és körülmények között végzik, hogy megmaradjon az eszköz eredeti állapota. Az újra csomagolt eszköz ne legyen hibás, rossz minőségű vagy rendezetlen. A minőségirányítási rendszernek biztosítania kell, hogy a forgalmazó értesüljön a gyártó által a szóban forgó eszközzel kapcsolatban hozott bármilyen korrekciós intézkedésről. Továbbá legalább 28 nappal a forgalmazást megelőzően értesíteni kell a gyártót és az OGYÉI – Orvostechnikai Főosztályt az újracímkézett, újra csomagolt eszköz forgalmazására irányuló szándékukról (kérésre mintát kell rendelkezésre bocsájtani) valamint ugyanezen 28 napos időszakban adott eszköz típusra kijelöléssel rendelkező bejelentett szervezet által kiállított tanúsítványt szükséges benyújtani az OGYÉI – Orvostechnikai Főosztályhoz, ezzel igazolva, hogy a minőségirányítási rendszer megfelelő.
2021.05.26Az első MDR átállásról szóló képzésünkön fogalmaztuk meg azt a startégiát, hogy nagyon fontos egy részletes átállási terv készítése, de a sok tisztázatlan kérdés miatt legalább ugyanolyan fontos a változások figyelése és az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás. Álmomban sem gondoltam volna, hogy erre ilyen nagy szükség lesz. Az MDR alkalmazásának egy évvel történő halasztása ellenére:
az EUDAMED csak nyomokban létezik, ma még mindig nem tudjuk, hogy az eszközöket hogyan és hol kell regisztrálni,
nem állnak rendelkezésre harmonizált szabványok, még az európai szabványosítási testületek által elfogadott terv (szabványosítási kérelem) sem áll rendelkezésre,
mindössze 20 MDR és 4 (!!!) IVDR bejelentett szervezet kijelölése történt meg.
Az MDCG nagyon aktívan dolgozott és számtalan a gyakorlatban is kiválóan használható útmutatót adott. Szintén nagyon pozitív az OGYÉI Orvostechnikai Eszközök Főosztály támogató hozzáállása, akik több fórumot felhasználva minden kérdésre válaszoltak. A leginkább érintett I. osztályú eszközök gyártói a mai naptól csak az MDR követelményei szerint gyártott eszközöket hozhatnak forgalomba! Az EUDAMED-ben eddig (május 25.) 30 gyártó, 33 importőr és 1 eszközkészlet összeállító regisztrációját validálta a Hatóság. Vajon mi lesz a többi gyártóval? Az MDR felkészülés során azt tapasztaltuk, hogy az I. osztályú eszközök gyártóinak kb. 90 %-a nem rendelkezett az MDD szerint készített műszaki dokumentációval sem. Számtalan jel utal arra, hogy az MDR kapcsán is hasonló lesz a helyzet. Ez több szempontból is aggályos. Egyrészt roppant tisztességtelen azokkal a gyártókkal szemben, akik sok munkát és pénzt áldozva valóban teljesítették az MDR követelményeit és ez alapján regisztráltak. Másrészt ez komoly üzleti, sőt személyes kockázatot is jelent. Az MDR 2. cikk 9. szerint „hamisított eszköz”: minden olyan eszköz, amely hamisan van azonosítva, és/vagy amely esetében hamisan van feltüntetve annak eredete, és/vagy amelynek hamisak a CE-jelölésre vonatkozó tanúsítványai, vagy a CE-jelölésre irányuló eljáráshoz kapcsolódó dokumentumai. Ez a fogalommeghatározás nem terjed ki az előírásoknak való meg nem felelés azon eseteire, amelyek nem szándékosak, továbbá nem érinti a szellemitulajdon-jogok megsértését;
Ha egy gyártó kiállít egy EU-megfelelőségi nyilatkozatot az MDR-nek való megfelelőségről annak tudatában, hogy nem készült MDR szerinti műszaki dokumentáció és/vagy nem vezették be az MDR-ben előírt minőségirányítási rendszert, vajon nem tekinthető-e hamisnak ez a nyilatkozat? A büntető törvénykönyv 186.§ szerint az egészségügyi termékek hamísítása alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő… Nyilván az átmenet nehézségei, a gyártóktól független szabályozási hiányosságok miatt holnaptól nem a büntetés lesz az első szempont, de középtávon az MDR követelményeinek való teljes megfelelést egyetlen gyártó sem kerülheti el komoly büntetés kockázata nélkül.
Forrás: SASSCO Kft
Orvostechnikai videótár - IVD eszközök
2021.05.17
A képzés tematikája:
IVDR áttérés
IVDR eszközök osztályba sorolása és megfelelőség-értékelése
IVD eszközök műszaki dokumentációja
IVD eszközök teljesítőképesség-értékelése
IVDR szabványok és akkreditált laborok
EUDAMED
EUDAMED actor modul regisztráció
IVDD regisztráció
UDI azonosítás
Váratlan esemény kezelés
IVDR rendelet bevezetése gyártói szemmel
IVDR „személyesen”
Piacfelügyelet
A videótár megtekintésének díja: nettó 15.000 Ft + 27% ÁFA azaz bruttó 19.050 Ft
A videók nem letölthetők, de Önnek folyamatos lesz a hozzáférése a videótárhoz addig, amíg a tartalmat nem töröljük (elavult információk okán). A törlést megelőzően két héttel, a regisztrációkor megadott elsődleges e-mail elérhetőségére értesítést küldünk Önnek a videótár megszüntetéséről.
A regisztrációs adatlap végén találja az Adatvédelmi Tájékoztatót, amelyet szükséges elfogadnia a regisztrációhoz. A „regisztráció” gomb megnyomását követően egy automatikus levél érkezik az elsődlegesként rögzített e-mail címére. A levélben található linkre kattintva tudja megerősíteni, véglegesíteni a regisztrációt, erre 15 perc áll rendelkezésre.
A regisztrációs folyamat lezárásaként visszaigazoló e-mailt küldünk a regisztráció véglegesítéséről.
2. Hozzáférés a videótárhoz:
Kérjük a „taneszköztároló” menüpontban válassza ki az „Orvostechnika videótár - IVD eszközök” mappát.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a megjelenő oldal információit.
Az „IVD eszközök” mellett lévő kis kék kockában lévő háromszögre kattintva megjelenik a „csatlakozás” lehetőség, amire kattintva, kérjük, adja meg a számlázáshoz szükséges adatait.
Befizetés menete:
Fizetésre kizárólag banki átutalással van mód, amelyet az alábbi számlaszámra kérünk megtenni:
Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
számlaszám: 10032000-00290050-00000000
Az „IVD eszközök” elnevezésű videótár kódja: 0002
Az átutalás „Közlemény” rovatába az alábbiakat kérjük feltüntetni:
felhasználó neve_cég neve_videótár kódja (pl. MintaÉva_MintaKft_0002)
Kollégáink a sikeres befizetést követő egy héten belül kiállítják a számlát és biztosítják a videótárhoz való csatlakozás lehetőségét, amelyről értesítést küldenek Önnek a regisztrációkor megadott elsődleges e-mail címére.
MDR ÚTMUTATÓ I . o s z t á l y ú e s z k ö z ö k g y á r t ó i s z á m á r a
2021.04.22
A dokumentum célja, hogy útmutatást nyújtson az I. osztályú orvostechnikai eszköz gyártók számára, akik az orvostechnikai eszközöket saját nevük vagy védjegyük alatt kívánják forgalomba hozni az Európai Unióban az (EU) 2017/745 rendelet (a továbbiakban MDR) szerint.
Ha az I. osztályú eszköz megfelelőségi eljárásába az MDR szerint nem kell bejelentett szervezetet bevonni, akkor az MDR alkalmazásának határideje 2021. május 26. Ha az eszköz magasabb kockázati osztályba kerül besorolásra vagy bejelentett szervezet kell bevonni a megfelelőség értékelésbe (Im mérőfunkciós, Is steril vagy Ir újhasználható sebészeti eszköz), akkor az MDR alkalmazásának végső határideje 2024. május 26.
Jelen útmutató alapvetően az MDCG 2019-15 rev1 útmutató lépéseit követi, de több egyszerűsítést tartalmaz a könnyebb érthetőség és áttekinthetőség érdekében.
ITM felmérés az MDR és IVDR felkészülés állapotáról
2021.03.19
ITM felmérés az MDR és IVDR felkészülés állapotáról
Az MDR és IVDR közelgő bevezetése az orvostechnikai iparág minden résztvevőjét erősen foglalkoztatja. Vajon mennyi munkával és költséggel fog járni az átállás? Vajon megvan-e az átállás támogatásához a tanúsítási, a vizsgálati és a tanácsadói kapacitás?
A fenti kérdések tisztázása érdekében a Kormány határozata alapján létrejött egy munkacsoport.
A munkacsoport első feladata a hazai gyártók helyzetének pontos felmérése, amelyet a munkacsoport által összeállított kérdéslista segítségével valósítunk meg.
Az alábbiakban közreadjuk az Innovációs és Technológiai Minisztérium felhívását:
Talán már Ön is értesült az MDR, IVDR szabályozás változás okán fennálló kötelezettségeiről, és az ezzel kapcsolatos tennivalókról, melyekre a bevezetőben szerepelő kérdések is rávilágítottak. Esetleg már van információja, akár tapasztalata is az előttünk álló feladatok nagyságáról, a kihívás mértékéről. Az átállás komoly, nehezen leküzdhető akadályt jelenthet sok, akár a termékeit évek óta sikeresen forgalmazó gyártó számára. Az innovációért és technológiáért felelős miniszter, az emberi erőforrások minisztere és az igazságügyi miniszter bevonásával - 1517/2020. (VIII. 14.) Korm. határozata 2. i) pontja alapján - munkacsoportot hoztak létre, amely többek között az MDR, IVDR hatálya alá eső vállalatok, vállalkozások felkészülését hivatott támogatni. A munkacsoport tagjai kijelölt tanúsító szervezetek, ismert felkészítő és jelölő szervezetek képviselői, az EMMI részéről az OGYÉI Orvostechnikai Főosztálya, az ITM részéről az Eginok Kft. és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. (Bay Zoltán Kutatóintézet). Az Egészségipari Innovációs Központ Nonprofit Kft. (EGINOK) az ITM 100%-os állami tulajdonú cége. Célja a hazai egészségipari gyártó cégek fejlesztésének elősegítése, versenyképeségük megőrzésének, javításának támogatása. A Bay Zoltán Kutatóintézet évek óta, az innováció, kutatás-fejlesztés és laboratóriumi vizsgálatok szakmai szereplője az orvostechnikai eszközök piacán, melyhez jelenleg is számos kutatási projekttel kapcsolódik. A munkacsoportban szakmai, tanácsadói feladatokat lát el és részt vesz az EGINOK Kft. mellett a felmérés szakmai és technikai lebonyolításában.
A felmérés célja, módja és időzítése Célunk az MDR / IVDR követelményeinek való megfelelés támogatása. A hatékony támogatás kialakításához a felmérés fontos adatokat szolgáltat. Kérjük, szánjon időt az online kérdőív kitöltésére, hogy minél pontosabb képet kaphassunk a felkészülésük során felmerülő problémáikról, igényeikről, eljuttatva azokat az érintett állami szereplőkhöz. A kérdőív kitöltése önkéntes. A felmérés során összegyűjtött adatok kezelője az ITM. A beérkezett válaszok a felkészülési és minősítési eljárás támogatását célzó intézkedéscsomag alapjául szolgálnak. A részletes adatkezelési szabályzat az online kérdőív részét képezi. Minél nagyobb számban vesznek részt a kérdőív kitöltésben, annál testreszabottabb támogatási csomag kialakítására nyílik lehetőség.
A felmérést követően a válaszok pontosítása érdekében interjúkra is sor kerül, melyet megelőzően a Bay Zoltán Kutatóintézet munkatársai felveszik az érintettekkel a kapcsolatot.
EUDAMED: már elérhető a gazdasági szereplők regisztrációs modulja!
2020.12.02 „Az orvostechnikai eszközök európai adatbázisának (Eudamed) létrehozása az orvostechnikai eszközökre ((EU) 2017/745 rendelet - MDR) és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre ((EU) 2017/746 rendelet - IVDR) vonatkozó új szabályok egyik elsődleges szempontja. Az Eudamed folyamatosan aktuális helyzetképet nyújt az Európai Unióban elérhető orvostechnikai eszközök életciklusáról. Az adatbázis különböző elektronikus rendszerek integrálásával összegzi és kezeli az orvostechnikai eszközökkel és az érintett vállalatokkal kapcsolatos adatokat. Ennek során az Eudamed célja az általános átláthatóság, többek között a nyilvánosság és az egészségügyi szakemberek releváns információkhoz biztosított jobb hozzáférése, valamint a különböző uniós tagállamok közötti fokozott koordináció révén. Az Eudamed hat modulból áll, melyek a következőkhöz kapcsolódnak:
(gazdasági) szereplők regisztrációja,
egyedi eszközazonosító (UDI) és eszközregisztráció,
bejelentett szervezetek és tanúsítványok,
klinikai vizsgálatok és teljesítőképesség-vizsgálatok,
vigilancia és
piacfelügyelet.”
(Forrás: https://ec.europa.eu/tools/eudamed/#/screen/home) A tervekkel összhangban a mai naptól elérhető az EUDAMED első modulja, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők regisztrációját. Az alábbi két lehetőség érhető el: EUDAMED adatbázis Link: EUDAMED adatbázis Ez az adatbázis nyilvános felülete, ahol bárki kereshet az adatok között. Első lehetőség a gazdasági szereplők közötti keresés: Másik, már adatokkal feltöltött adatbázis, az Illetékes Hatóságok listája: EUDAMED regisztrációs modul Link: EUDAMED regisztrációs modul Ez az a felület, ahol be lehet jelentkezni felhasználóként az EUDAMED-be és elvégezhető a gazdasági szereplők regisztrációja. Az első lépés egy felhasználói fiók létrehozása: Az EUDAMED gazdasági szereplők regisztrációs modul használati útmutatója itt érhető el: EUDAMED használati útmutató Közben pedig ne feledkezzünk meg arról sem, hogy itt az évvége mi pedig a szokásos ISO 13485 Belső auditor tréningüket ajánljuk a fa alá, online. ISO 13485:2016 BAT adatai: FONTOS, hogy az online képzésekre CSAK a megadott linken keresztül lehet jelentkezni, mert a regisztrációt követő visszaigazoló email tartalmazza azt a linket, amelyen keresztül csatlakozni tudsz majd az előadásokhoz! Időpont: 2020. december 07-11., 8:30-tól – 12:00-ig Jelentkezési határidő: 2020. 12. 03. 24:00-ig Helyszín: Online képzés Képzés díja:
88.000 Ft + ÁFA/fő 10 fő alatti magyar tulajdonú kisvállalkozások számára (Kedvezményre jogosító kód: BATMV)
110.000 Ft + ÁFA/fő SAASCO ügyfelek és a Mediklaszter tagok számára (Kedvezményre jogosító kód: BATÜF/BATMK)
120.000 Ft + ÁFA/fő
A képzésről további részletek a mellékelt meghívóban! Hogyan tudsz jelentkezni? Az online képzés jelentkezési lapjának eléréséhez kattintson IDE!
Orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport
2020.11.06
Gyakran emlegetem az MDCG-t és amikor csak lehet ki is írom, hogy a rövidítés a Medical Device Coordination Group névből származik, és hivatalos magyar jelentése orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport. Azt gondoltam, hogy a teljes név kiírásával talán a szervezet szerepére is sikerül rávilágítanom azonban nemrégiben az alábbi kérdést kaptam: „Mi az MDCG és miért fontos tudnunk róla, mint orvostechnikai eszköz gyártó?”
A kérdés ráirányította a figyelmemet arra, hogy az MDCG-ről részletesen kell írni, mivel ez egy új szereplő az orvostechnikai eszközök CE jelölésének világában.
Az MDCG az MDR 103. cikke szerint került létrehozásra és a feladatait a 105. cikk részletezi.
Az MDCG-be minden tagállam kinevez egy-egy tagot és póttagot, mind az orvostechnikai eszközök területén, mind az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök területén. A tagoknak a tagállam illetékes hatóságának tagjait kell képviselnie. Az MDCG elnöki feladatait az Európai Bizottság egy képviselője látja el.
Az MDCG-nek rendszeres időszakonként, vagy a Bizottság, vagy valamelyik tagállam kérésére ülésezni kell. Az ülések tervezett napirendje az Interneten is elérhető. Az MDCG jelenleg 13 alcsoportban végzi a munkáját.
Az MDCG-nek, többek között, a következő feladatok kell ellátnia:
„hozzá kell járulnia a kérelmező megfelelőségértékelő szervezetek és a bejelentett szervezetek értékeléséhez,”
„hozzá kell járulnia az e rendelet hatékony és összehangolt végrehajtását célzó útmutatás kidolgozásához,”
„hozzá kell járulnia a műszaki fejlődés folyamatos figyelemmel kíséréséhez, és annak értékeléséhez, hogy a biztonságosságra és a teljesítőképességre vonatkozó … általános követelmények megfelelőek-e az orvostechnikai eszközök biztonságosságának és teljesítőképességének a garantálásához,”
„hozzá kell járulnia az eszközökre vonatkozó szabványok és egységes előírások, valamint bizonyos eszközök … klinikai vizsgálatára vonatkozó tudományos iránymutatások – többek között termékspecifikus iránymutatások – kidolgozásához.”
A fentiek alapján az MDCG folyamatosan adja ki az MDR egyes követelményeit magyarázó, értelmező útmutatóit. Ezek az útmutatók a következő linken érhetők el: https://ec.europa.eu/health/md_sector/new_regulations/guidance_en
Ezek az útmutatók jogilag ugyan nem kötelező erejűek, de mindenképpen fontos hivatkozási alapot jelentenek és várhatóan a bejelentett szervezetek ezek alkalmazását el is fogják várni. Ezek között számtalan olyan útmutató van, amely akár konkrét formátumokat, megoldási módszereket nyújt. Három példa a gyakorlati megoldásokat nyújtó útmutatók közül:
MDCG 2019-8 v2 Guidance document implant card on the application of Article 18 Regulation (EU) 2017/745 on medical devices
MDCG 2020-7 Guidance on PMCF plan template
MDCG 2020-8 Guidance on PMCF evaluation report template
Legfrissebb híreink az MDR Rendelethez kapcsolódóan
2020.08.28
Az elmúlt napokban két új dokumentum került publikálásra az Európai Unió által kiadott MDR és IVDR Rendeletekhez kapcsolódóan. Olvassa el rövid hírgyűjteményünket, melyből az aktuális információkról tájékozódhat.
Az EU Bizottság által publikált gyakran ismételt kérdések frissített dokumentuma már elérhető
Az Európai Bizottság az MDR és IVDR Rendeletekben meghatározott Egyedi eszközazonosító (UDI) rendszer bevezetésével kapcsolatban 2019. augusztus elején publikálta a témában felmerülő gyakran ismételt kérdéseket, amelyet a GS1 Magyarország lefordított, és a honlapján ingyenesen elérhetővé tett valamennyi érdeklődő számára: (https://gs1hu.org/data/documents/faqs_udi_system_hu_GS1_20200121.pdf).
Az MDR egy éves elhalasztása, továbbá az EU orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportja (Medical Device Coordination Group; MDCG) által kiadott új útmutatók megkövetelték a dokumentum frissítését, amely angol nyelven a napokban vált elérhetővé az EU oldalán: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/42641.
A frissített dokumentum elsősorban az MDR Rendelet határidőivel, továbbá a 6., 7. és 16. kérdéssel kapcsolatban tartalmaz változásokat a tavaly augusztusi verzióhoz képest.
Főbb változások a frissített dokumentumban:
A dokumentum az MDR Rendelet egy éves elhalasztásának új alkalmazási dátumára hivatkozik;
Az eszközregisztráció határideje ennek megfelelően módosítva lett;
Az EUDAMED központi adatbázis teljes funkcionalitására vonatkozó bekezdés megváltozott:
- Az EUDAMED teljes mértékben működőképes lehet 2022. május 26-ig (az IVDR Rendelet alkalmazásának dátumáig), amely meghatározza, hogy az MDR Rendeletben érintett orvostechnikai eszközöket legkésőbb 2024. május 26-ig kötelező lesz beregisztrálni az EUDAMED adatbázisba (az EUDAMED teljes funkcionalitásának elérhetőségét követő 18+6 hónapon belül);
- Amennyiben az EUDAMED csak 2022. május 26. után lesz teljes mértékben működőképes (azaz az IVDR Rendelet alkalmazási dátumát követően), az IVDR Rendeletben érintett IVD orvostechnikai eszközök regisztrációjára ugyanaz a határidő vonatkozik, mint az MDR Rendeletben érintett orvostechnikai eszközökre;
Az öröklött eszközökre NEM vonatkoznak az UDI kötelezettségek: sem az UDI címkézés, sem az UDI regisztrációs kötelezettség -> bár ezen eszközöket is be kell regisztrálni az EUDAMED adatbázisba (akár meglévő UDI-val, akár az EUDAMED által kiadott azonosítóval – lsd. a kapcsolódó MDCG útmutatót: MDCG 2019-5).
Új MDCG-útmutatót adott ki az EU
Az Európai Unió orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoportja (MDCG) a napokban tette közzé az EUDAMED gazdasági szereplők moduljának használatáról szóló útmutatóját, amely említést tesz a gazdasági szereplő EUDAMED központi adatbázisba történő regisztrációját követően az EUDAMED által kiosztott Single Registration Number (Egyedi regisztrációs szám; SRN) számról is.
Az SRN szám létrehozása megengedett, azonban kerülni kell a gazdasági szereplők kettős regisztrációját. Az SRN számot kapott gazdasági szereplőknek (gyártók, meghatalmazott képviselők, importőrök, eszközkészlet/eszközrendszer gyártók) meg kell felelniük a gazdasági szereplőkre vonatkozó regisztrációs követelményeknek - amennyiben a nemzeti hatóságok ezt figyelembe veszik;
A gazdasági szereplők modul 2020. december 1-jétől alkalmazható.
Az MDR hatása a magyar orvostechnikai iparra
2020.06.22
A betegek és a felhasználók egészségének magas szintű védelméből kiindulva a belső piac zökkenőmentes működése érdekében az Európai Parlament és Tanács 2017-ben hatályba léptette az (EU) 2017/745 rendeletet (a továbbiakban MDR). Az eredeti rendelet szerint az MDR kötelező alkalmazási határideje 2020. május 26. lett volna, a COVID–19- járvány miatt kialakult helyzetre válaszul azonban a 2020. május 24-én megjelent (EU) 2020/561 rendelet az MDR alkalmazási időpontját 2021. május 26-ra módosította. Jelen cikk célja bemutatni, hogy az MDR és alkalmazási időpontjának halasztása milyen hatással van a magyar orvostechnikai iparra.
MIRE VONATKOZIK PONTOSAN A HALASZTÁS?
Az (EU) 2020/561 rendelet kizárólag az MDR kötelező alkalmazásának határidejét módosította, beleértve az ehhez közvetlenül kapcsolódó határidőket is. A halasztás azonban nem terjed ki a további részhatáridőkre. Így nem változott a 4/2009. (III. 17.) EüM-rendelet (a továbbiakban MDD) alapján kiállított tanúsítványokra vonatkozó 2024. május 26-ig tartó átmeneti időszak, azaz ebben az időpontban az összes MDD CE tanúsítvány hatályát veszti. Ugyanúgy nem változtak az UDI (egyedi eszközazonosító) bevezetésére vonatkozó határidők, amelyek a kockázati osztálytól függően 2021. május 26. és 2025. május 26. közötti tartományba esnek. Itt érdemes megemlíteni a magyar gyártók jelentős érintettsége miatt, hogy a beültethető eszközök esetében a UDI alkalmazási határidő már 2021. május 26. Fontos kiemelni, hogy az MDR semmilyen egyéb a gazdasági szereplőket érintő követelménye nem változott meg.
HALASZTÁS HATÁSAI A GYÁRTÓKRA
Hatások az alacsony kockázatú (I. osztály) és a rendelésre készült eszközök gyártóira Az ezen csoportba tartozó gyártók számára az MDR halasztása kimondottan előnyös fejlemény,
mivel számukra nem volt semmilyen további átmeneti időszak. Az idetartozó cégek körében a MDR-re való felkészültség még napjainkban is rendkívül alacsony, ezért az egyéves halasztás lehetőséget kínál, hogy az MDR-re való átállást elkezdjék és sikeresen befejezzék.
Hatások a közepes (IIa osztály) és a magas kockázatú (IIb, III osztály) eszközök gyártóira A közepes és magas kockázatú eszközök gyártói számára a halasztásnak az MDR-re való felkészülés szempontjából gyakorlatilag semmilyen hatása nincs. Amint azt korábban részleteztük, a halasztás nem vonatkozik az átmeneti részhatáridőkre, így továbbra is az eredeti terv szerint kell a minőségirányítási rendszert átalakítani, a műszaki dokumentációt elkészíteni, a UDI-t bevezetni és a klinikai értékelést, szükség esetén a klinikai vizsgálatokat elvégezni.
Egy kisebb csoportot azonban pozitívan érint a halasztás. Azok a gyártók, amelyeknek az MDD tanúsítványuk 2020. május 27. és 2021. május 26. között jár le, az MDD szerint elvileg megújíthatják azt, így az MDR-re való átállást 2024. május 26-ig eltolhatják, időt nyerhetnek.
AZ MDR-ÁTÁLLÁS KIHÍVÁSAI
Az MDR-átállás kihívásai alapvetően arra vezethetők vissza, hogy hiába volt korábban az eszköz forgalomban a régi szabályozás alapján, akkor is alkalmazni kell az MDR minden követelményét. Egy régóta forgalmazott eszközt, amennyiben az MDR alatt forgalomba hozzák, jogi értelemben még akkor is új eszköznek kell tekinteni, ha egyébként a kialakítása, gyártása és rendeltetése semmiben sem változott. Tehát az MDR követelményei szerint gyakorlatilag minden eszközre ismét le kell folytatni a vonatkozó megfelelőségértékelési
eljárást. A munka nagyságrendjének érzékeltetése érdekében röviden bemutatjuk az MDR-átállás lépéseit:
1. Az MDR követelményeinek a beillesztése a meglévő minőségirányítási rendszerbe, elsősorban a mikrovállalkozások esetében a minőségirányítási rendszer létrehozása.
2. A termék mint orvostechnikai eszköz megerősítése.
3. Az eszköz ismételt kockázati osztályba sorolása.
4. Az MDR I. melléklete szerinti általános követelményeknek való megfelelés igazolása.
5. Klinikai értékelés készítése, szükség esetén, a kellő szintű klinikai bizonyítékok előállítása érdekében klinikai vizsgálat(ok) végrehajtása.
6. Használati útmutató és címke elkészítése, aktualizálása.
7. Műszaki dokumentáció összeállítása.
8. Pénzügyi fedezet biztosítása (felelősségbiztosítás).
9. UDI bevezetése.
10. EU megfelelőségi nyilatkozat kiállítása.
11. A szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős személy kijelölése.
12. Bejelentett szervezet bevonása, tanúsítás kockázati osztálytól függően.
13. Az eszköz és a gyártó regisztrációja.
14. Forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszer bevezetése és fenntartása.
Jól látható, hogy a feladatok száma igen jelentős. Az átfutási időket és költségeket tekintve a klinikai értékelés megújítása és a kapcsolódó klinikai vizsgálatok végrehajtása okozza a legnagyobb terhet a gyártók számára.
TÁMOGATÁSI IGÉNY
Támogatott képzések A magyar orvostechnikai gyártók egyik nagy problémája, hogy nem rendelkeznek egy orvostechnikai eszköz CE jelöléséhez szükséges szakmai ismeretekkel
(például kockázatirányítás, klinikai értékelés, használhatóság tervezés, biológiai értékelés stb.) Bár a piacfelügyeleti hatóság szerepét betöltő OGYÉI Orvostechnikai Főosztálya rendszeresen tart a témával kapcsolatos tájékoztatókat, képzéseket, az ismeretek szintje továbbra sem elégséges. Az iparági gyártóknak olyan komplex képzési programokra lenne szükségük, amelyek során az MDR-átállás konkrét gyakorlati megvalósításának lépéseit, eszközeit ismernék meg. Ilyen jellegű képzések nagyon kis számban és magas áron érhetők el a kkv-k számára.
A minőségirányítási rendszerek bevezetésének támogatása Az orvostechnikai eszközöket gyártó mikrovállalkozások eddig döntően nem alkalmaztak dokumentált, tanúsított minőségirányítási rendszert. Az MDR 10. cikkének (9) bekezdése azonban előírja, hogy a gyártóknak – a rendelésre készült eszközök gyártóit is ideértve – minőségirányítási rendszert
kell bevezetniük és fenntartaniuk. A mikro- és kisvállalkozások nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal ilyen minőségirányítási rendszer bevezetéséhez.
Az elérhető tanácsadói támogatás díja magas, mivel speciális tapasztalatokkal és ismeretekkel rendelkező tanácsadókra van szükség, illetve a jogszabályban előírt magas dokumentálási igény teljesítéséhez nagy bevezetési időszükséglet társul.
Klinikai értékelés és klinikai vizsgálatok támogatása
Az MDR II. és III. melléklete szerint minden gyártónak új műszaki dokumentációt kell készítenie. A jelenleg is forgalomban lévő eszközök esetében az MDD műszaki dokumentáció számtalan eleme felhasználható, de általában a klinikai értékelések színvonala nagyon alacsony. A gyártóknak az MDR szerinti klinikai értékelést kellő szintű klinikai bizonyítékként
szolgáló klinikai adatok alapján kell elkészíteniük. A klinikai bizonyítékok kellő szintjét a gyártónak kell meghatároznia az eszköz jellemzői és rendeltetése alapján. A megfelelő szintű klinikai bizonyítékok előállításához – különösen a beültethető és magas kockázatú eszközök esetén – klinikai vizsgálatokra van, lehet szükség. A klinikai vizsgálatok költsége nagyon magas, egyúttal sok tényezőtől függ, de valahol a 10–50 millió Ft/indikáció + áfa tartományba tehető. A sokféle termékcsaládot gyártó cégek esetében (ezek főleg implantátumgyártók) akár több száz millió forint is lehet az összes költség, amely egy tipikus magyar gyártó éves árbevételének meghatározó részét teszi ki.
ÖSSZEFOGLALÓ
A döntően exportra termelő magyar orvostechnikai ipar a nemzetgazdaság egyik kiemelkedően sikeres kulcságazata, amelyet a kormány kiemelt stratégiai ágazatként kezel. A szektor több mint 2000 hazai vállalkozásnál 12 000 főállású és 32 000 bedolgozó munkavállalót foglalkoztat, éves szinten 300 milliárd forint értéket állít elő, ebből 200 milliárd értékű árut exportál.
A magyar orvostechnikai ipar egyik legnagyobb kihívása az MDR végrehajtása. Az MDR fő céljai – a termékminőség és a betegbiztonság – összhangban állnak a kormány és a hazai egészségipari szereplők hosszú távú, közös céljaival. Ugyanakkor látható, hogy az MDR alkalmazásának komoly piaci és ellátórendszeri hatásai lesznek: növekednek a gyártási
és piacra lépési költségek, lassulnak a termékinnovációs folyamatok, és egyes termékkörökben akár ellátási zavarok is kialakulhatnak. Információink szerint ráadásul mind európai, mind hazai szinten elmaradás tapasztalható az MDR tanúsítására alkalmas szervezetek kijelölésében és auditálásában.Ez veszélyeztetheti a rendeletben megjelent határidők betartását, ha az auditáló cégek szűkös kapacitása miatt a vállalkozások saját hibájukon kívül nem tudnak megfelelni az új követelményeknek. Az új eljárás alkalmazására – az eddig megtett erőfeszítések ellenére – az érintett állami intézményrendszer, a magyar medtech vállalkozások és a tanúsító szervezetek (NB) egyaránt felkészületlenek.
Az EU is jelentős késésben van a kapcsolódó feladatok végrehajtásával. Mai ismereteink szerint Európában nagyon kevés, mindössze 14 tanúsításra kijelölt szervezet van, ebből egy magyar – a CEcertiso Kft. –, miközben az EU piacán 27 000 orvostechnikai vállalkozás működik.
"az MDR követelményei szerint minden eszközre ismét le kell folytatni a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást"
Magyarországon jelenleg csak egy auditált tanúsító szervezet van, nem hoztak létre szervezett szolgáltatást az auditokhoz szükséges műszaki vizsgálatokhoz, így nagyon hiányos az a szellemi kapacitás, tudás, amely a cégeknek az új rendeletrevaló zökkenőmentes átállását lehetővé tenné. Ezenkívül a hazai vállalkozások jelentős részénél nem áll rendelkezésre az átálláshoz szükséges forrás, amely – egy-egy meglévő vagy újonnan kifejlesztett termék esetében – meghaladhatja a több tízmillió forintot. Szakmai becslések szerint az orvostechnikai termékek 70%-a veszélyeztetett. Nagy esély van arra, hogy bizonyos termékek, termékcsoportok értékesítési lehetősége megszűnik, mert az egészségügyi intézmények nem fogadhatnak be nem auditált termékeket, de a gyártók exportképességének is alapfeltétele a CE-jelölés. A MDR-rendelet bevezetése veszélyezteti a kórházak, klinikák működését, hazai
termékekkel történő ellátását, a jelenlegi műszerek, készülékek javítását, karbantartását, késleltetheti vagy akár meg is akadályozhatja az ismert és bevált eljárásokhoz szükséges termékek beszerzését, az újonnan kifejlesztett termékek forgalomba hozatalát, valamint meg is fordíthatja az orvostechnikai termékek exportjának növekedési irányát, sok hazai iparági
cég megszűnése mellett. Mindezek eredőjeként az MDR évtizedekre meghatározhatja, hogy az egyesországok egészségipara növelni vagy csökkenteni fogja-e a részesedését az egységes európai piacon,amely a világ második legnagyobb piaca. A MediKlaszter és tagvállalatai úgy ítélik meg, hogy az MDR-re történő felkészülés és annak alkalmazása
során a hazai egészségipar kormányzati támogatásra szorul, túléléséhez elengedhetetlen az állami szerepvállalás.
szerzők: Tóth Zsolt MediKlaszter főtitkár, Juhász Attila SAASCO Kft orvostechnikai divizió vezető
forrás: Orvosok Lapja - Magyar Orvosi Kamara hivatalos lapja - XVII. ÉVFOLYAM / 3. SZÁM
Ugyan az Európai Unió a koronavírus okozta válsághelyzetre tekintettel hozta meg halasztási döntését, ez így a vírus okán kevésbé leterhelt cégek számára egyben lehetőséget biztosít a hazai érintett cégeknek, hogy kihasználva a halasztást, körültekintőbben, átgondoltabban készülhessenek fel az új előírásokra. Az EU Rendelet az UDI számok kiadására és azok vonalkódos jelölésére nemzetközi szabványok alkalmazását követelik meg. Az EU Bizottság a 2019/939 számú végrehajtási rendeletében (2019. június 6.) kijelölte a kibocsátó szervezeteket - többek között a GS1 szabványszervezetet is – az UDI kiosztására szolgáló rendszer működtetésére. Ez azt jelenti, hogy az eszközgyártók a GS1 szabványok megfelelő alkalmazásával (egyben érvényes GS1 licenc és GS1 Cégprefix esetén) eleget tudnak tenni a Rendeletek ezirányú kötelezettségeinek.
A GS1 Magyarország mint az egyedi eszközazonosító (UDI) kiadására kijelölt szervezet évek óta segíti a hazai eszközgyártókat a felkészülésben. Ezt a gyakorlatot ebben a vészhelyzeti időszakban is fenntartjuk, állunk az érdeklődők, kötelezettek rendelkezésére. Annak érdekében, hogy teljeskörűbben, az igényekhez jobban igazodva tudjuk segíteni a felkészülést, a megjelenő 1 éves halasztás tudatában ismételten szeretnénk felmérni a hazai gyártók és érintett cégek igényeit.
Kérjük, az alábbi kérdőívre kattintva jelezze felént felkészülési szándékát, tervezett aktivitását a MDR rendelettel kapcsolatban. A kérdőív kitöltése várhatóan 10 percet vesz igénybe. Válaszait 2020. május 4-ig, hétfőig várjuk!
Bízunk abban, hogy a kérdőívre adott válaszai alapján a piaci szereplőknek még inkább megfelelőbb támogatást tudunk nyújtani a Rendeletre való felkészülésben, az annak való megfeleléshez.
Bármilyen UDI-val kapcsolatos kérdés esetén keresse a GS1 Magyarországot udi@gs1hu.org
Magyar cég is bekerült az MDR tanúsító szervezetek sorába
2020.04.22
A CE Certiso Kft. Európában 12. szervezetként megszerezte a hivatalos engedélyt és kijelölésre került az MDR (vagyis az EU orvostechnikai eszközökre vonatkozó rendelete) szerinti megfelelőség értékelések végzésére.
Ez azt jelenti, hogy már Magyarországon is van elérhető szervezet, amely a gyártók orvostechnikai eszközeit az MDR rendelet szerint tanúsítani képes.
Jelenleg az alábbi szervezetek az MDR szerinti kijelölt szervezetek (notified body) a Nando adatbázis szerint:
BSI Assurance UK Ltd (Egyesült Királyság)
BSI Group The Netherlands B.V. (Hollandia)
CE Certiso Orvos- és Kórháztechnikai Ellenőrző és Tanúsító Kft. (Magyarország)
DARE!! Services B.V. (Hollandia)
DEKRA Certification B.V. (Hollandia)
DEKRA Certification GmbH (Németország)
DNV GL Presafe AS (Norvégia)
IMQ ISTITUTO ITALIANO DEL MARCHIO DI QUALITÀ S.P.A. (Olaszország)
MEDCERT ZERTIFIZIERUNGS- UND PRÜFUNGSGESELLSCHAFT FÜR DIE MEDIZIN GMBH (Németország)
National Standards Authority of Ireland (NSAI) (Írország)
TÜV Rheinland LGA Products GmbH (Németország)
TÜV SÜD Product Service GmbH Zertifizierstellen (Németország)
2020.04.20 A kulcsfontosságú orvostechnikai eszközök forgalomba hozatali problémáinak megelőzése érdekében az Európai Parlament úgy határozott, hogy elhalasztja az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet alkalmazását. A Európai Parlament április 17-én sürgős eljárással (693 szavazattal 1 ellenében, 2 tartózkodás mellett) elfogadta a Bizottság javaslatát, lehetővé téve az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet alkalmazásának egy évvel történő elhalasztását 2021. május 26-ig. Tekintettel a nemzeti egészségügyi hatóságokat és az orvostechnikai eszközök gyártóit érő jelenlegi nyomásra, attól tartottak, hogy hiányos lesz vagy késik a COVID-19 elleni küzdelemhez szükséges orvostechnikai eszközök beszerzése, ha az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet új szabályait követik idén májustól. Az Európai Parlament ezért támogatja a rendelet alkalmazásának egy évvel történő elhalasztására irányuló javaslatot, hogy a hatóságok és a gyártók egyaránt a koronavírus-járvány elleni küzdelemre tudjanak koncentrálni. A vonatkozó rendelet az EU Hivatalos Lapjában történő megjelenésének napján fog hatályba lépni, így a részletekkel csak a hivatalos szöveg megismerése után tudunk foglalkozni. FONTOS! Az új rendelet nem érinti az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendelet (IVDR) alkalmazásának időpontját, azt a tervek szerint 2022. május 26-tól kell alkalmazni.
PRRC, azaz a szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős személy
2020.03.13PRRC, azaz a szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős személy (Person responsible for regulatory compliance; MDR 15. cikk) Az MDR már a preambulumának bekezdései között alapvető szabályozási célként határozza meg annak biztosítását, hogy az eszközök gyártásának felügyeletét és ellenőrzését, valamint az eszközökre vonatkozó, forgalomba hozatal utáni felügyeletet és vigilancia-tevékenységeket a gyártók szervezetén belül a szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős olyan személy (a továbbiakban: PRRC) végezze, aki megfelel a minimális képesítési feltételeknek [Preambulum (34) bek.]. Ezt a követelményt már ugyanitt kiterjeszteni rendeli az unión kívüli (harmadik országbeli) gyártók meghatalmazott képviselőire is [Preambulum (35) bek.]. Megjegyezzük, hogy a felelős személy rendelkezésre állásának biztosítására az in vitro diagnosztikai eszközök gyártóit és az EU-n kívül letelepedett ilyen eszközöket gyártó harmadik országbeli gyártók meghatalmazott képviselői is kötelezettek, azonban az IVDR alkalmazásának megkezdésének későbbi időpontjára tekintettel jelenleg az MDR hatálya alá tartozó kötelezettek felkészülése a sürgetőbb feladat. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a PRRC megnevezése/felvétele, valamint e személy megfelelő képzettségének és betanításának biztosítása gyártóként az MDR-ben foglalt olyan kötelezettség, amelyet teljesíteni kell ahhoz, hogy az MDR alkalmazásának kezdőnapja előtt a rendeletnek megfelelő eszközöket hozhassanak forgalomba. A kötelezettség tehát már ez év május végétől közvetlenül érinti mindazon I. osztályba sorolt eszközöket gyártókat (illetve meghatalmazott képviselőiket), amely eszközök forgalomba hozatala továbbra sem (tehát az MDR alkalmazásának ez év május 26-i kezdetét követően igényli bejelentett szervezet közreműködését (lásd: előző, 2020. február 24-én közzétett 2/2020 MDR Hírlevelünkben foglalt táblázat 5. sora). Továbbá érinti mindazokat a tanúsítás köteles eszközt gyártókat, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy valamely általuk gyártott, eszközre már rendelkeznek, vagy az alkalmazás május végi kezdetére rendelkezni fognak MDR szerinti tanúsítvánnyal. A korábban, az irányelvek és az azt átültető magyar jogszabályok hatálya alatt forgalomba hozott eszközök (ún. legacy device, melynek 93/42/EGK vagy 90/385/EGK irányelvek szerinti érvényes tanúsítványa van, mellyel a tanúsítvány érvényességének végéig, de legkésőbb 2024. május 26-ig forgalomba hozható a termék) gyártóinak vonatkozásában a jogszabály nem egyértelmű, hogy kell-e rendelkezniük addig PRRC-vel, amíg csak legacy device-ot gyártanak/hoznak forgalomba. Az OGYÉI álláspontja az, hogy kell rendelkezniük PRRC-vel az MDR 120. cikk (3) bekezdése értelmében, de ennek megerősítésére várunk az Európai Unió Bizottságától. Ugyanakkor az a gyártó, aki már tervezi, hogy termékét átvezeti az MDR rendszerébe egészen biztosan jobban jár, ha már a folyamat kezdetén kinevezi azt a személyt, aki később felel a jogszabályoknak való megfelelésért (ahogyan jól járnak azok az IVD gyártók is, akik már most megteszik a megfelelő lépéseket ilyen módon is az átállásra). A PRRC tekintetében a normatív tartalmú rendelkezéseket az MDR 15. cikke tartalmazza, melyet az alábbi táblázat segítségével igyekeztünk a jogszabály szövegénél informatívabban közölni.
MDCG iránymutatások: Jelen iránymutatásokat az Európai Unió bizottsága és az Orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoport (tagállami képviselők) dolgozta ki. Az iránymutatások tematikusan az MDR meghatározott cikkeinek és azok összefüggéseinek magyarázatát adják. A lista folyamatosan bővül, az iránymutatások angol nyelven érhetőek el, lehetőségeink szerint fordítást készítünk: https://ec.europa.eu/growth/sectors/medical-devices/new-regulations/guidance_en
Klinikai értékelés és klinikai vizsgálatok tervezése MDR szerint - gyakorlati képzés
2023.10.12
Ismerje meg a legfrissebb MDR szabályozásokat és tervezze meg sikeres klinikai vizsgálatait!
Szeretnénk felhívni figyelmüket a legújabb képzésünkre, amely kihagyhatatlan lehetőséget kínál az orvostechnikai eszköz fejlesztőknek és gyártóknak! A "Klinikai értékelés és klinikai vizsgálatok tervezése MDR szerint" c. képzésünk célja, hogy segítsünk Önnek eligazodni a klinikai vizsgálatok komplex folyamatában. Naprakészen tartjuk Önt az új rendeletekkel és szabályozásokkal kapcsolatban, és megmutatjuk, hogyan tervezhet és hajthat végre olyan klinikai vizsgálatokat, amelyek biztosítják eszközei megfelelőségét és biztonságosságát.
Klinikai értékelés és klinikai vizsgálatok tervezéseMDR szerint egész napos, gyakorlatorientált, interaktív képzés
Időpont: 2023. november 08.(szerda), 09:00 - 15.00
Helyszín: NIVELCO Trade Center (1043 Budapest, Dugonics utca 11.)
A képzés során az alábbi témákat fogjuk részletesen tárgyalni:
Miért van szükség klinikai értékelésre és vizsgálatokra az új rendelet szerint?
Klinikai értékelési tervezés a biztonságosság és klinikai teljesítőképesség értékeléséhez.
Klinikai vizsgálatok tervezése, engedélyeztetése és lefolytatása.
Bejelentett szervezet értékelési szempontjai és tapasztalatai.
Klinikai fejlesztés szakaszai és a vizsgálatok típusai (ISO 14155 alapján).
Klinikai vizsgálat: út a protokolltól a jelentésig.
Gyakorlati szempontok és tapasztalatok.
Képzésünk során gyakorlati példákon keresztül segítjük Önt eligazodni a klinikai értékelések és vizsgálatok világában, hogy Ön is magabiztosan vállalhassa ezt a fontos szerepet orvostechnikai eszközök területén. Jelentkezzen most, és lépjen egy lépéssel közelebb a szakmai sikerhez és a szabályozási változások megértéséhez.
Klinikai vizsgálatok komplex folyamata - Átfogó, gyakorlati képzés
2023.10.05
Ismerje meg a legfrissebb MDR szabályozásokat és tervezze meg sikeres klinikai vizsgálatait!
Szeretnénk felhívni figyelmüket a legújabb képzésünkre, amely kihagyhatatlan lehetőséget kínál az orvostechnikai eszköz fejlesztőknek és gyártóknak! A "Klinikai értékelés és klinikai vizsgálatok tervezése MDR szerint" c. képzésünk célja, hogy segítsünk Önnek eligazodni a klinikai vizsgálatok komplex folyamatában. Naprakészen tartjuk Önt az új rendeletekkel és szabályozásokkal kapcsolatban, és megmutatjuk, hogyan tervezhet és hajthat végre olyan klinikai vizsgálatokat, amelyek biztosítják eszközei megfelelőségét és biztonságosságát. Miért érdemes részt venni a képzésen?
Naprakész Tudás: A képzés során megismerheti az aktuális rendeleteket és szabályozásokat, és megtudhatja, hogyan kell alkalmazkodni hozzájuk.
Klinikai Vizsgálatok Tervezése: Megismerheti, hogyan tervezhet és hajthat végre hatékony klinikai vizsgálatokat, akár már piacra lépett, akár még fejlesztés alatt lévő eszközök esetében.
Felelősség és Támogatás: Megérti a gyártók felelősségét és az orvosszakmai támogatás szükségességét a klinikai vizsgálatok tervezése és lefolytatása során.
Szakértő Oktatók: Tapasztalt oktatóink segítenek az új kihívások és lehetőségek kezelésében, és felkészítik Önt a klinikai vizsgálatok tervezésében betöltött szerepére.
Klinikai értékelés és klinikai vizsgálatok tervezéseMDR szerint egész napos, gyakorlatorientált, interaktív képzés
Időpont: 2023. november 08.(szerda), 09:00 - 15.00
Helyszín: NIVELCO Trade Center (1043 Budapest, Dugonics utca 11.)
Ízelítő a képzés témájából:
Biztonság és hatékonyság: A klinikai értékelési tervezés művészete
A klinikai értékelés nélkülözhetetlensége az új rendelet szerint
A klinikai fejlesztés szakaszai és vizsgálatok típusai (ISO 14155 alapján)
Képzésünk során gyakorlati példákon keresztül segítjük Önt eligazodni a klinikai értékelések és vizsgálatok világában, hogy Ön is magabiztosan vállalhassa ezt a fontos szerepet orvostechnikai eszközök területén. Jelentkezzen most, és lépjen egy lépéssel közelebb a szakmai sikerhez és a szabályozási változások megértéséhez.
Hogyan javítja a felhasználói élményt a digitalizáció? - Workshop
2023.09.28
Tudás és innováció az egészségügyben:
Hogyan formálja a digitalizáció a jövőt?
Vegyen részt egész napos, interaktív workshopunkon, melyet a Frontira stratégiai design ügynökséggel közösen szervezünk és ismerje meg a digitális technológiák által kínált lehetőségeket az egészségügyi iparágban! Bemutatjuk a legújabb trendeket, amelyek látványosan javíthatják az egészségügyi szolgáltatások felhasználói élményét és hatékonyságát.
A QTICS Medical nagy hangsúlyt fektet képzési palettájának folyamatos fejlesztésére, bővítésére. Kérjük, segítse munkánkat az alábbi kérdőív kitöltésével, hogy visszajelzései alapján az Önt leginkább érdeklő témákra, szakmai kihívásaira és a legfrissebb piaci trendekre tudjunk fókuszálni elkövetkezendő képzéseinken. Kitöltők között kisorsolunk egy főt, aki térítésmentesen részt vehet a Digitális áttörés az egészségügyben c. képzésünkön.
LÉPÉSELŐNY - Hogyan csinálj a termékedből szolgáltatást?
2023.09.14
Hogyan javítja a felhasználói élményt a digitalizáció?
Fedezze fel az egészségügyi iparágban rejlő hatalmas digitális lehetőségeket! A Frontira stratégiai design ügynökséggel közösen szervezett interaktív workshopunkon megismerheti a legújabb digitális trendeket, amelyek segítségével látványosan javítható az egészségügyi szolgáltatások felhasználói élménye és hatékonysága. Az esettanulmányok segítségével pedig megtudhatja, hogyan alkalmazták már sikeresen ezeket a módszertanokat más iparági szereplők. Jöjjön el és legyen részese ennek a fejlődésnek!
Helyszín: 1062 Budapest, Andrássy út 66., az A66 palotaépület egy hangulatos különterme.
Miért éri meg részt venni a képzésen? Az esettanulmányok a workshop során a konkrét példákon keresztül segítenek megérteni, hogyan lehet a tervezési technikákat hatékonyan alkalmazni a valós életben. A workshop résztvevői tehát olyan tudásanyagra tehetnek szert, amely segít abban, hogy jobb szolgáltatási élményt tervezzenek az ügyfeleiknek. Ízelítő a képzés témájából:
hazai és nemzetközi UX megatrendek és a customer journey alapelvei,
stratégia és design challenge,
értékajánlat meghatározásának ötletelési technikái és az értékajánlat elemei,
A QTICS Medical nagy hangsúlyt fektet képzési palettájának folyamatos fejlesztésére, bővítésére. Kérjük, segítse munkánkat az alábbi kérdőív kitöltésével, hogy visszajelzései alapján az Önt leginkább érdeklő témákra, szakmai kihívásaira és a legfrissebb piaci trendekre tudjunk fókuszálni elkövetkezendő képzéseinken. Kitöltők között kisorsolunk egy főt, aki térítésmentesen részt vehet a Digitális áttörés az egészségügyben c. képzésünkön.
Orvostechnikai eszköz gyártóknak: Kulcs az egészségbiztosítási finanszírozáshoz
2023.09.12
Az egészségbiztosítási finanszírozás kulcsa:
képzés az orvostechnikai eszköz gyártóknak!
Képzésünk célja, hogy az orvostechnikai eszköz gyártóknak átfogó képet adjon arról, hogy milyen lépések szükségesek az egészségbiztosítási (NEAK) finanszírozás rendszerébe történő bekerüléshez, ami lényeges és hasonlóan összetett folyamat, mint a CE jelölés megszerzése. E tényezők időben történő megismerése és figyelembevétele különösen fontos, hiszen a közfinanszírozás révén az adott eszköz széles körű hozzáférése nyílik meg a betegek előtt. Ezzel párhuzamosan pedig a gyártók értékesítési lehetőségei növekednek, ami hosszú távon is biztosítja piaci stabilitásukat.
A QTICS által kínált képzés ideális felkészülési lehetőséget nyújt az ezzel kapcsolatos követelményekre. Biztosítsa már most a helyét!
egész napos, gyakorlatorientált, interaktív képzés
Oktató: dr. habil. Dózsa Csaba László, PhD. senior egészség-gazdasági szakértő
Időpont: 2023. szeptember 27. (szerda), 09:00 - 17.00
Helyszín: NIVELCO Trade Center (1043 Budapest, Dugonics utca 11.)
Miért éri meg részt venni a képzésen? Az orvostechnikai gyártók vagy egészségipari startupok sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy orvostechnikai eszközeik gyártása és engedélyeztetése során mennyi féle szempontnak kell megfelelniük. A képzés segítségével átláthatják a bonyolult szabályozási környezetet, útmutatót kapnak ahhoz, hogy orvostechnikai eszközeik a legmagasabb követelményeknek megfelelve tudják megállni a helyüket a hazai és más országok közfinanszírozási rendszerében. Ízelítő a képzés témájából:
Hogyan épül fel az egészségbiztosítási rendszer?
Melyek az egészségügyi gazdasági értékelés (HTA) legfontosabb elemzési típusai?
Mivel lehet mérhetővé tenni már a gyártás korai szakaszában az eszközök hatékonyságát?
Mi a menete az új egészségügyi eljárások befogadásának?
Melyek a költséghatékonyság elemzés legfontosabb szempontjai?
E kérdésekre időben adott adekvát válaszok kulcsfontosságúak az orvostechnikai eszközök gyártói számára, hogy a CE jelölés megszerzését követően biztosítani tudják az eszközeik megfelelő finanszírozását, elterjedését és sikeres piaci pozícióját. A felkészülést minél korábbi fázisban indítja el a gyártó, annál könnyebb lesz a későbbiekben a megfelelő dokumentumok és evidenciák egészségbiztosító felé való bemutatása.
Az őszi képzési sorozatunk első szereplője a korábbi hírlevélben már ismertetett kicsit új köntösbe bújtatott ISO 13485 Belső Auditor Tréningünk. Az új köntös nem takar mást, mint, hogy a szokásos 3 nap helyett 2 napba sűrítve lesz megtartva a tréning. Ennek életre hívó oka pedig nem más, mint a rohanó világ, melyhez való asszimilálódásunk tükrében mi is megpróbálunk az elfoglalt résztvevőknek egy napot spórolni és ezzel egyidőben az anyagi terhet is csökkenteni. Nem utolsó sorban pedig a képzést újra tantermi keretek között tartjuk meg, mivel az auditori készségek fejlesztése hatékonyan csak ilyen körülmények között biztosítható a legjobban véleményünk szerint. Jelentkezz MOST a Tréningre, ha még nem tetted meg, mert csütörtökön lejár a jelentkezési határidő. MSZ EN ISO 13485:2016 Belső auditor tréning: Időpontok: 2023. szeptember 19-20., 9:00-tól 17:00-ig Jelentkezési határidő: 2023. 09. 13. 16,00 óra Helyszín:
Vendel Irodaház, 1096 Budapest, Vendel utca 11.
Képzés díja:
89.000 Ft + ÁFA/fő10 fő alatti magyar tulajdonú mikrovállalkozások számára (Kedvezményre jogosító kód: BATMV)
99.000 Ft + ÁFA/fő
A képzésről további részleteketIDE KATTINTVAtalálsz! Hogyan tudsz jelentkezni? A tréning jelentkezési lapjának eléréséhez kattintsIDE! Juhász Attila és a SAASCO Kft. csapata juhasz.attila@saasco.hu
SAASCO Kft., Hungary, 1212 Budapest, Táncsics Mihály utca 108.
Orvostechnikai Eszközök: Hogyan juthat el termékünk a közfinanszírozás rendszeréig?
2023.09.01
Felkerülhet az eszközünk a közfinanszírozás térképére? IGEN!
A QTICS Medical által idén is megrendezésre kerülő képzés célja továbbra is, hogy az orvostechnikai eszköz gyártóknak átfogó képet adjon arról, hogy milyen lépések szükségesek az egészségbiztosítási (NEAK) finanszírozás rendszerébe történő bekerüléshez, ami lényeges és hasonlóan összetett folyamat, mint a CE jelölés megszerzése. E tényezők időben történő megismerése és figyelembevétele különösen fontos, hiszen a közfinanszírozás révén az adott eszköz széles körű hozzáférése nyílik meg a betegek előtt. Ezzel párhuzamosan pedig a gyártók értékesítési lehetőségei növekednek, ami hosszú távon is biztosítja piaci stabilitásukat.
A QTICS által kínált képzés ideális felkészülési lehetőséget nyújt az ezzel kapcsolatos követelményekre. Biztosítsa már most a helyét! A képzés részletei
Miért éri meg részt venni a képzésen? Az orvostechnikai gyártók vagy egészségipari startupok sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy orvostechnikai eszközeik gyártása és engedélyeztetése során mennyi féle szempontnak kell megfelelniük. A képzés segítségével átláthatják a bonyolult szabályozási környezetet, útmutatót kapnak ahhoz, hogy orvostechnikai eszközeik a legmagasabb követelményeknek megfelelve tudják megállni a helyüket a hazai és más országok közfinanszírozási rendszerében. Ízelítő a képzés témájából:
Hogyan épül fel az egészségbiztosítási rendszer?
Melyek az egészségügyi gazdasági értékelés (HTA) legfontosabb elemzési típusai?
Mivel lehet mérhetővé tenni már a gyártás korai szakaszában az eszközök hatékonyságát?
Mi a menete az új egészségügyi eljárások befogadásának?
Melyek a költséghatékonyság elemzés legfontosabb szempontjai?
E kérdésekre időben adott adekvát válaszok kulcsfontosságúak az orvostechnikai eszközök gyártói számára, hogy a CE jelölés megszerzését követően biztosítani tudják az eszközeik megfelelő finanszírozását, elterjedését és sikeres piaci pozícióját. A felkészülést minél korábbi fázisban indítja el a gyártó, annál könnyebb lesz a későbbiekben a megfelelő dokumentumok és evidenciák egészségbiztosító felé való bemutatása. Jelentkezem a képzésre Juhász Attila és a SAASCO Kft. csapata juhasz.attila@saasco.hu
Őszi orvostechnikai képzések
2023.08.24
Őszi orvostechnikai képzések
Az idei őszi képzési sorozatunk a kicsit új köntösbe bújtatott ISO 13485 Belső Auditor Tréningünkkel kerül elindításra, majd ezt követi a nagy kedvenc ISO 14971 Kockázatirányítás képzés. Harmadik helyen egy több éve nyílt keretek között nem tartott, régi szereplő kerül vissza a porondra, ami nem más, mint az EN 62366-1 szerinti használhatóság tervezési képzés. A sort a most már több éve rendhagyónak mondható Szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős személy (PRRC) képzés folytatja, mely 2. és 3. napja közé ékelődik be a mindig érdekes témákat hozó World Usability Day szakmai nap. Végül, de nem utolsó sorban az Orvostechnikai eszköz szoftverek fejlesztése képzés kerül megrendezésre. A képzési sorozatban igyekszünk a résztvevőknek az orvostechnikai eszközök CE jelölésével kapcsolatos főbb témákat bemutatni az aktuális/state of the art szabványok, útmutatók, jogszabályi előírások feldolgozása által. A több éve rendszeresen megrendezésre kerülő ISO 13485 Belső Auditor Tréning új köntöse nem takar mást, mint, hogy a szokásos 3 nap helyett 2 napba sűrítve lesz megtartva a tréning az utóbbi időben megjelenő igényekből kiindulva. Továbbá ezen képzést újra tantermi keretek között tartjuk meg, mivel az auditori készségek fejlesztése hatékonyan csak ilyen körülmények között biztosítható. A többi képzésnél marad az online forma, Teams felületen. Fontos kiemelni, hogy a SAASCO 0 %-ra csökkentette az inflációt, ugyanis a képzéseink díját nem emeltük, sőt az ISO 13485 Belső Auditor Tréning díját jelentősen csökkentettük. Reméljük, hogy a SAASCO ezzel az akcióval hozzá tud járulni az MDR átallás hatékony végrehajtásához. A következő linkre kattintva láthatod az őszi menetrendet: Az első a sorban: MSZ EN ISO 13485:2016 Belső auditor tréning: Időpontok: 2023. szeptember 19-20., 9:00-tól 17:00-ig Jelentkezési határidő: 2023. 09. 13. 16,00 óra Helyszín:
Vendel Irodaház, 1096 Budapest, Vendel utca 11.
Képzés díja:
89.000 Ft + ÁFA/fő10 fő alatti magyar tulajdonú mikrovállalkozások számára (Kedvezményre jogosító kód: BATMV)
99.000 Ft + ÁFA/fő
A képzésről további részleteketIDE KATTINTVAtalálsz! Hogyan tudsz jelentkezni? A tréning jelentkezési lapjának eléréséhez kattintsIDE! Juhász Attila és a SAASCO Kft. csapata juhasz.attila@saasco.hu
SAASCO Kft., Hungary, 1212 Budapest, Táncsics Mihály utca 108.
Teljeskörű támogatás az MDR átálláshoz
2023.08.22
Miközben a magyar egészségügy jelentős nehézségekkel küzd, az orvostechnikai eszközök nemzetközi piaca elképesztő növekedést mutat, amely alapvetően a technológiai újításoknak köszönhető. Az Európai Unió 2017. április 5-én kihirdette az orvostechnikai eszközökre vonatkozó rendeletét (MDR), mely a magyar piaci szereplők vállára extrém teherként nehezedik. A QTICS Group Medical divíziója a gyártók számára ad komplex segítséget az MDR átállás során.
3 tény, amely Önt is érinti:
MDR átállás végső határideje: 2024.05.26.
MDR szigorúbb követelményei és a bejelentett szervezet (Notified Body - NoBo) leterheltsége miatt a tanúsítás folyamat 12 - 18 hónapig tart.
MDR követelményeinek a teljesítése, azaz a felkészülés legalább 6 - 12 hónapot vesz igénybe.
A felkészülés és a tanúsítási folyamat tehát 2 évbe is telhet. Most kell lépnie ahhoz, hogy a határidő kötelezettségét teljesíthesse. Tudjuk, hogy az MDR átállás nem egyszerű feladat. Összességében a szabályozás minőségjavulást hoz majd, ezért a jelen terhe a jövőben megtérül. Sok magyar orvostechnikai gyártó egyik nagy problémája, hogy nem rendelkezik az MDR átálláshoz szükséges módszertani ismeretekkel, ezért kínáljuk Önnek:
2 órás online képzésünket és konzultációnkat, amelyben választ kap az MDR átállással kapcsolatos kérdéseire.
Az alapozó képzés során az alábbiakkal foglalkozunk:
Melyek az MDR átállás fő lépései?
Mit kell tartalmaznia a szabályoknak való megfelelést biztosító stratégiának?
Hogyan kell átalakítani a minőségirányítási rendszert?
Hogyan kell átalakítani a műszaki dokumentációt?
Mit és hol kell regisztrálni?
Hogyan kell kialakítani a UDI-t?
Melyek a tanúsítási eljárás lépései az ajánlatkéréstől a tanúsítvány kiadásáig?
Tudta? Európában a mai napig mindössze 29 bejelentett szervezet kapott MDR szerinti kijelölést, miközben 27.000 eszköz tanúsítása jár le 2 éven belül. Lépjen időben! Mi van azokkal a gyártókkal, akik nem szeretnék vállalni az MDR átállás nehézségeit? Azon eszközök gyártói, akik nem vállalják a szabályozásból eredő felelősséget és nehézségeket, azok 2024. 05. 26. után nem hozhatják forgalomba az eszközeiket.
A konzultáció és a képzés feltételei és tartalma:
Online (Teams vagy Zoom).
Időtartam 2 óra.
Az alapozó képzés diáit elektronikus formában átadjuk.
Mindennek a díja kedvezményesen most 29.900 Ft + ÁFA.
A konzultáció és a képzés a díj kifizetését követően vehető igénybe. Regisztrálni a gomb megnyomása után az űrlap kitöltésével lehetséges.
Amennyiben a későbbiek során bármelyik QTICS Medical szolgáltatást megrendeli, akkor a konzultáció díját 100%-ban beszámítjuk.
Ha kérdése merült fel a képzéssel kapcsolatban, keressen fel minket alábbi elérhetőségek egyikén:
Tel: (+36-30) 811-2247
email: medical@qtics.group
SE Kepzesek Farmakologia GCP GVP
2023.07.05Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy klinikai vizsgálatokban részt vevő kollégáink részt tudjanak venni Good Clinical Practice, illetve a Good Vigilance Practice képzéseken a 2023-as évben is. Ezért alábbi továbbképzéseinket ajánljuk szíves figyelmükbe:
Tetszőleges időpontban online formában elérhetővé tettük a középfokú GCP tanfolyamunk elvégzését, a tananyaghoz bármikor hozzá tudnak férni, illetve vizsgát tenni. Ezt a képzési formát azon kollégáknak ajánljuk, akik az előre meghirdetett időpontokban nem tudnak részt venni a képzésen, azonban sürgősen szükségük van a GCP oklevélre. (A SE-TK/2022.II/00334 kódszámmal található meg az Oftex felületen.)A tanfolyam díja: 200 000 Ft.
Jelentkezni lehet már a 2023. október 5-6-án „A farmakovigilancia gyakorlatban – Good Vigilance Practice” elnevezésű kurzusunkra, mely online stream formájában lesz majd követhető a képzési napokon.
A tanfolyam díja: 70 000 Ft*.
Továbbá a 2023. november 16-17-én zajló „Haladó GCP tanfolyam, ISO 14155:2020; orvostechnikai eszközök és válogatott fejezetek a klinikai farmakológiai kutatások helyes klinikai gyakorlatából” című képzésünkre is nyitott már a jelentkezés, mely személyes jelenléttel kerül majd megrendezésre. Elvégzése ugyancsak GCP oklevelet ad.
A tanfolyam díja: 70 000 Ft*.
A GCP tanfolyam elvégzése kötelező minden klinikai gyógyszervizsgáló orvos kolléga számára, és ajánlott valamennyi gyógyszervizsgálatban résztvevő egyéb szakember számára. *A tanfolyam díja: a gyógyszeriparban, szerződéses kutató intézetekben és egyéb nem egészségügyi intézményben dolgozók részére 70 000 Ft, míg az egészségügyi intézményekben dolgozók részére 35 000 Ft.
Jelentkezés módja: • Orvosi pecsétszámmal rendelkezők az OFTEX portálon keresztül tudnak jelentkezni: www.oftex.hu • Gyógyszerész nyilvántartási számmal rendelkezők a GYOFTEX portálon keresztül tudnak jelentkezni: www.gyoftex.hu • Orvosi pecsétszámmal nem rendelkezők a Farmakológiai Intézet honlapjáról letölthető jelentkezési lapon:https://semmelweis.hu/pharmacology/oktatas/posztgradualis-tanfolyamok/
Digitális áttörés az egészségügyben - Interaktív workshop
2023.06.01
Digitális áttörés az egészségügyben: így csinálj termékből szolgáltatást egész napos gyakorlatorientált, interaktív képzés
Hogyan javítja a felhasználói élményt a digitalizáció? Fedezd fel az egészségügyi iparágban rejlő hatalmas digitális lehetőségeket! A QTICS Medical a Frontira stratégiai design ügynökséggel közösen szervezett interaktív workshop-ján megismerheted a legújabb digitális trendeket, amelyek segítségével látványosan javítható az egészségügyi szolgáltatások felhasználói élménye és hatékonysága. Az esettanulmányok segítségével pedig megtudhatod, hogyan alkalmazták már sikeresen ezeket a módszertanokat más iparági szereplők. Gyere el és legyél részese ennek a fejlődésnek! A képzés részletei Trénerek: Demeter Judit, senior tanácsadó, Frontira, Barbarics Enikő, service designer, Frontira Időpont: 2023. június 07.(szerda), 09:00 - 17.00 Helyszín: 1062 Budapest, Andrássy út 66., az A66 palotaépület egy hangulatos különterme. Miért éri meg részt venni a képzésen? Az esettanulmányok a workshop során a konkrét példákon keresztül segítenek megérteni, hogyan lehet a tervezési technikákat hatékonyan alkalmazni a valós életben. A workshop résztvevői tehát olyan tudásanyagra tehetnek szert, amely segít abban, hogy jobb szolgáltatási élményt tervezzenek az ügyfeleiknek. Ízelítő a képzés témájából:
hazai és nemzetközi UX megatrendek és a customer journey alapelvei,
stratégia és design challenge,
értékajánlat meghatározásának ötletelési technikái és az értékajánlat elemei,
SAASCO Kft., Hungary, 1212 Budapest, Táncsics Mihály utca 108.
Digitális áttörés az egészségügyben: így csinálj termékből szolgáltatást
2023.05.19
Vegyen részt egész napos, interaktív workshopunkon, melyet a Frontira stratégiai design ügynökséggel közösen szervezünk és ismerje meg a digitális technológiák által kínált lehetőségeket az egészségügyi iparágban! Bemutatjuk a legújabb trendeket, amelyek látványosan javíthatják az egészségügyi szolgáltatások felhasználói élményét és hatékonyságát.
QTICS Group Zrt., Váci út 49., Budapest, Pest H-1134, Hungary
Hogyan oszlik meg a felelősség a PRRC és a gyártó között?
2023.03.13
Hogyan oszlik meg a felelősség a PRRC és a gyártó között?
Egy gyártónál a PRRC (Person Responsible for Regulatory Compliance) felelősségi köre a minőségirányítási rendszer következő három fő területéhez kapcsolódik:
A termék felszabadítása a gyártó minőségirányítási rendszerén belül.
A műszaki dokumentációnak és a megfelelőségi nyilatkozatnak az MDR/IVDR rendelet követelményeinek való megfelelősége.
Forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszer (PMS) / Vigilancia
Érdemes kiemelni, hogy az MDR és az IVDR csak azt írja elő, hogy a PRRC biztosítsa a fenti feladatok végrehajtását, de azt már nem, hogy ezeket a feladatokat ténylegesen neki kellene elvégeznie. A PRRC felelősségi köre így az ellenőrzésre és a felügyeletre terjed ki. Magyarul a PRRC köteles gondoskodni arról, hogy bizonyos tevékenységek megtörténjenek és megfeleljenek az előírásoknak. A gyártó azonban egyértelműen köteles az MDR és az IVDR 10. cikkében felsorolt kötelezettségeket teljesíteni, a vonatkozó feladatokat végrehajtani. Az alábbi táblázatban láthatod a PRRC és a gyártó kötelezettségei közötti kapcsolatot:
A PRRC felelőssége (MDR / IVDR 15. cikk)
A gyártó felelőssége (MDR / IVDR 10. cikk)
(3) a) az eszközök megfelelőségét az eszközök gyártása során alkalmazott minőségirányítási rendszer keretében szabályszerűen ellenőrizték az eszköz szabad forgalomba bocsátását megelőzően;
„A minőségirányítási rendszernek a gyártó szervezetének minden olyan részére és elemére ki kell terjednie, amely a folyamatok, eljárások és eszközök minőségével foglalkozik. Szabályoznia kell azon struktúrát, felelősségi köröket, eljárásokat, folyamatokat és irányítási erőforrásokat, amelyek az ezen rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosításához szükséges elvek és tevékenységek megvalósításához szükségesek.” (MDR 10. cikk (9), IVDR 10. cikk (8))
(3) b) elkészítették és naprakész állapotban tartják a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot;
„A gyártóknak műszaki dokumentációt kell készíteniük az említett eszközökre vonatkozóan és azt naprakész állapotban tartaniuk.” (MDR / IVDR 10. cikk (4)) és „EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteniük” (MDR 10. cikk (6), IVDR 10. cikk (5)).
A műszaki dokumentáció tartalmát a II. és a III. melléklet tartalmazza, az EU-megfelelőségi nyilatkozatban pedig a IV. mellékletben leírt információkat kell feltüntetni.
(3) c) eleget tettek a 10. cikk (10) bekezdése szerinti, a forgalomba hozatal utáni felügyeletre vonatkozó kötelezettségeknek;
„Az eszközök gyártói kötelesek végrehajtani és napra készen tartani a forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszert.” (MDR 10. cikk (10), IVDR 10. cikk (9)).
A forgalomba hozatal utáni felügyeleti rendszer követelményeit az MDR 83. cikke és az IVDR 78. cikke tartalmazza.
(3) d) eleget tettek a 87–91. cikkben (IVDR 82 – 86. cikk) említett jelentéstételi kötelezettségeknek;
„A gyártóknak rendelkezniük kell egy olyan rendszerrel, amely a váratlan események és a helyszíni biztonsági korrekciós intézkedések 87. cikk és a 88. cikk szerinti rögzítésére és bejelentésére szolgál.”
(3) e) MDR: a klinikai vizsgálatra szánt eszközök esetében kiadták a XV. melléklet II. fejezetének 4.1. pontjában említett nyilatkozatot.
IVDR: olyan, teljesítőképesség-vizsgálatra szánt eszközök esetében, amelyek beavatkozással járó klinikai teljesítőképesség-vizsgálatra vagy egyéb, a vizsgálati alanyokra nézve kockázatot rejtő teljesítőképesség-vizsgálatra való felhasználásra szolgálnak, kiadták a XIV. melléklet 4.1. pontjában említett nyilatkozatot.
A gyártónak biztosítania kell egy „aláírt nyilatkozat arról, hogy a szóban forgó eszköz megfelel a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó általános követelményeknek, kivéve a klinikai vizsgálat (IVDR: klinikai teljesítőképesség-vizsgálat) tárgyát képező szempontokat, és ezekkel a szempontokkal kapcsolatban minden óvintézkedést megtettek a vizsgálati alany egészségének és biztonságának a védelme érdekében.”
A PRRC és a gyártó közötti feladat és felelősség megosztást egyértelműen dokumentálni kell, amelyre egy jó megoldás lehet a fenti táblázatos forma. A táblázatot érdemes még egy oszloppal kiegészíteni, amelyben azokat a helyzeteket kell szabályozni, amikor a PRRC az ellenőrzés során valamilyen nemmegfelelőséget tár fel. Tisztázni kell, hogy ilyen esetekben mit kell tenni a gyártónak (pl. helyesbítő intézkedés indítása) és mi legyen az eljárás abban az esetben, ha a gyártó nem ért egyet a PRRC megállapításaival. Ez utóbbi különösen akkor fontos, ha a PRRC nem alkalmazottja a gyártónak (pl. jogosult-e a gyártás felfüggesztésére súlyos nemmegfelelőség esetén). Ezt a felelősség megosztási mátrixot el kell helyezni a PRRC tevékenységét szabályozó eljárásban és / vagy a PRRC megbízásában vagy külsős PRRC esetén a megbízási szerződésben. Ha te is a PRRC szerepét töltöd be egy cégnél vagy ezt a feladatot szánják neked, akkor jelentkezz az egyedülálló 5 napos PRRC tanfolyamunkra, ahol további részleteket ismerhetsz meg e felelősségteljes munkáról. FELELŐS SZEMÉLY (PRRC) tréning adatai: Időpontok: 2023. április 12 - május 09., 9:30-tól - 16:30-ig képzés, május 09. 16:30-tól vizsga. Jelentkezési határidő: 2023. 04. 07. 16,00 óra Helyszín:
Online (MS Teams)
Képzés díja:
218.000 Ft + ÁFA/fő 10 fő alatti magyar tulajdonú mikrovállalkozások számára (Kedvezményre jogosító kód: PRRCMV)
273.000 Ft + ÁFA/fő SAASCO ügyfelek és a Mediklaszter tagok számára (Kedvezményre jogosító kód: PRRCSA/PRRCMK)
358.000 Ft + ÁFA/fő
A tréningről további részleteket a mellékelt meghívóban találsz! Hogyan tudsz jelentkezni? A tréning jelentkezési lapjának eléréséhez kattints IDE! Juhász Attila és a SAASCO Kft. csapata juhasz.attila@saasco.hu
Posztgraduális képzések
2023.03.07Semmelweis Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének idei évben megrendezésre kerülő posztgraduális tanfolyamaira szeretnénk fgelhívni a figyelmet
. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy klinikai vizsgálatokban részt vevő kollégáink részt tudjanak venni Good Clinical Practice, illetve a Good Vigilance Practice képzéseken a 2023-as évben is. Ezért alábbi továbbképzéseinket ajánljuk szíves figyelmükbe:
1. Tetszőleges időpontban online formában elérhetővé tettük a középfokú GCP tanfolyamunk elvégzését, a tananyaghoz bármikor hozzá tudnak férni, illetve vizsgát tenni. Ezt a képzési formát azon kollégáknak ajánljuk, akik az előre meghirdetett időpontokban nem tudnak részt venni a képzésen, azonban sürgősen szükségük van a GCP oklevélre. A tanfolyam díja: 200 ezer Ft.
2. 2023. április 5-6-án a „Good Clinical Practice. Középfokú Klinikai Vizsgáló Tanfolyam (SE-TK/2023.I./00233)” című képzésünkre is várjuk a jelentkezőket, melynek elvégzése szintén GCP oklevelet ad. A tanfolyam online stream formájában követhető a képzés két napján. A tanfolyam díja: 70 ezer Ft.
3. Illetve jelentkezni lehet már a 2023. október 5-6-án „A farmakovigilancia gyakorlatban – Good Vigilance Practice” elnevezésű kurzusunkra, mely ugyancsak online stream formájában lesz majd követhető a képzési napokon. A tanfolyam díja: 70 ezer Ft.
4. Továbbá a 2023. november 16-17-én zajló „Haladó GCP tanfolyam, ISO 14155:2020; orvostechnikai eszközök és válogatott fejezetek a klinikai farmakológiai kutatások helyes klinikai gyakorlatából” című képzésünkre is nyitott már a jelentkezés, mely személyes jelenléttel kerül majd megrendezésre. Elvégzése ugyancsak GCP oklevelet ad. A tanfolyam díja: 70 ezer Ft.
A GCP tanfolyam elvégzése kötelező minden klinikai gyógyszervizsgáló orvos kolléga számára, és ajánlott valamennyi gyógyszervizsgálatban résztvevő egyéb szakember számára.
Robotrendszerek CE jelölésének műszaki követelményei
2023.02.28
Ipari robotrendszereket, gépegyütteseket tervezel, gyártasz vagy üzemeltetsz? Karbantartó / integrátor vagy?
Nem engedheted meg magadnak hogy ne érts a CE jelöléshez, különben jelentős költség és határidő növekedés várható a projekted kapcsán!
Vegyél részt március 9-én nyílt képzésünkön, ahol mindent elmondunk Neked, amit a Robotrendszerek CE jelölésének műszaki követelényeiről tudnod kell! Tervezési és biztonsági előírások, vizsgálati feladatok; a robotrendszerek alkalmazási korlátai és módosításának feltételei - gyakorlatias megközelítésből! Minden további fontos információ, részletes tematika, jelentkezés innen elérhető!
SAASCO képzések 2023. tavasz
2023.02.20
SAASCO képzések 2023. tavasz
Az Óbudai Egyetemen megtartott és a visszajelzések szerint jól sikerült Lehetőségek és Kihívások konferencia után bemutatjuk a SAASCO idei tavaszra beütemezett képzési sorozatát.
A tavalyi év újdonságát az “Orvostechnikai eszköz szoftverek fejlesztése” című képzésünket hagytuk meg a programban a a nagy klasszikusok “ISO 13485 Belső Auditor Tréning” és a “Felelős személy (PRRC) tréning” mellett. Ennek fő oka, hogy a szoftvereknek egyre nagyobb a jelentősége az orvostechnikai eszközök vezérlésében és egyre több olyan szoftver, alkalmazás jelenik meg a piacon, amelyek önmagukban orvostechnikai eszközök (SaMD). A szoftverek tervezése és kivitelezése jelentősen eltér a kézzel fogható eszközöknél alkalmazott módszereknél. Az elkészült szoftver utólagos részletes vizsgálatára alig van mód, ezért a szoftverfejlesztési folyamat részletes dokumentálásával lehet igazolni, hogy a szoftver alkalmas a tervezett rendeltetés elérésére. A képzés során ezt a fejlesztési folyamatot mutatjuk be részletesen az IEC 82304-1 és az IEC 62304 szabványok alapján. Minden képzés jelentkezési lapja már elérhető a SAACO honlapján: Tanfolyamok Az “ISO 13485 Belső Auditor Tréning”-re 2023. február 28. – március 02. között kerül sor, amelyre még a héten lehet jelentkezni. Az ISO 13485 Belső Auditor Tréning és az összes többi képzés is csak online formában lesz elérhető. Minden további részletet megtalálsz a képzési programfüzetünkben az alábbi linken. SAASCO Medical képzési prospektus 2023 tavasz MSZ EN ISO 13485:2016 Belső auditor tréning adatai: Időpontok: 2023. február 28 - március 02., 9:30-tól - 16:30-ig képzés, március 02. 9:30-tól - 12:00-ig képzés, 13:00-tól - 16:30-ig vizsga. Jelentkezési határidő: 2023. 02. 24. 16,00 óra Helyszín:
Online (MS Teams)
Képzés díja:
119.000 Ft + ÁFA/fő 10 fő alatti magyar tulajdonú mikrovállalkozások számára (Kedvezményre jogosító kód: BATMV)
145.000 Ft + ÁFA/fő SAASCO ügyfelek és a Mediklaszter tagok számára (Kedvezményre jogosító kód: BATÜF/BATMK)
163.000 Ft + ÁFA/fő
A tréningről további részleteket a mellékelt meghívóban találsz! Hogyan tudsz jelentkezni? A tréning jelentkezési lapjának eléréséhez kattints IDE! Juhász Attila és a SAASCO Kft. csapata juhasz.attila@saasco.hu
Orvostechnikai eszközgyártási és -forgalmazási minőség és megfelelőség biztosítási szakember / szakmérnök online képzés
2023.02.09
Hamarosan indul az Óbudai Egyetem "Orvostechnikai eszközgyártási és -forgalmazási minőség és megfelelőség biztosítási szakember / szakmérnök" online képzés
Az MDR/IVDR EU rendeletek szigorúan szabályozzák az orvostechnikai cégek működését napjainkban. Az orvostechnológiai eszközöket-és berendezéseket gyártó, forgalmazó, illetve felhasználó cégekre 2021 májusától a jelenleginél sokkal szigorúbb jogszabályrendszer vonatkozik, a rendelkezések erőteljesen közelítenek a gyógyszerpiacot szabályozó feltételekhez. A szervezeten belül kell legyen legalább egy kijelölt felelős személy (“person responsible for regulatory compliance” – PRRC), akinek a feladata a szabályoknak való megfelelés biztosítása, és igazoltan rendelkeznie kell a szükséges iskolai végzettséggel és tapasztalattal az orvostechnikai eszközök területén. A szükséges ismeretek megszerzésében nyújt segítséget az Óbudai Egyetem februárban induló, diplomát adó, online, munka mellett elvégezhető négy féléves képzése. Egy PRRC feladatai sokrétűek és munkájához számos területet kell szakértőként ismernie. A négy féléves képzést olyan vállalatok, intézmények és szervezetek támogatják szakértői tudással, mint a SAASCO Kft., CE Certiso Kft. , EMKI-Cert Kft., OGYEI, EGIS Zrt., Richter Gedeon Nyrt., Pharma Patent Kft., Pernix Pharma Kft., Mediklaszter, 77 Elektronika Kft., Medicor Elektronika Zrt., 3DHistech Kft., Hand-in-Scan Kft. Link a jelentkezéshez Jelentkezési határidő: 2023. február 15. Juhász Attila és a SAASCO Kft. csapata juhasz.attila@saasco.hu
Ipari gépek CE jelölése nyílt képzés
2021.09.09
Ipari gépek CE jelölése - 2021.09.27.
Ne felejts el idejében jelentkezni idei utolsó nyílt gépek CE jelölése képzésünkre! A képzésen részletesen végigmegyünk a gépek és biztonsági berendezések CE jelölésének egyes lépésein. Minden lépésnél kitérünk a kapcsolódó/elvégzendő feladatokra, arra, hogyan tudod ezeket végrehajtani, milyen dokumentációs kötelezettségeid vannak, továbbá, hogy mi mindent is kell tartalmaznia az egyes dokumentumoknak. Megnézzük, milyen megfelelőségértértékelési módozatok léteznek a gépek vonatkozásában, ezek konkrétan mit jelentenek, valamint kitérünk arra is, hogy milyen esetekben melyik módozat(oka)t kell megvalósítani. A további információkat és a részletes tematikát a mellékletben vagy ide kattitva találod >>> találod!
2021.09.03Ugyan az IVDR esetén is igaz, hogy az IVDD alapján kiadott tanúsítványok lejáratukig vagy legkésőbb 2024. 05. 26-ig érvényesek, de ez csak kevés gyártónak nyújt vigaszt. Ennek az az oka, hogy az IVD eszközök új osztályba sorolási szabályai miatt a gyártók kb. 80 %-nak kell bejelentett szervezetet bevonniuk a tanúsításba, az eddigi kb. 20 % helyett. Az IVDR jelenleg nem tartalmaz semmilyen további lehetőséget a halasztásra, így 2022. 05. 26-ig minden érintett gyártónak meg kell szereznie az EU tanúsítványt. Ez hatalmas kihívás elé állítja a gyártókat, különösen a teljesítőképesség-értékelés területén. A vonatkozó követelmények jelentősen szigorodtak. A folyamat részeként el kell végezni a tudományos érvényesség, az analtikai és klinikai teljesítőképesség igazolását. Az új fejlesztésű képzésünk során áttekintjük a teljesítőképesség-értékelés folyamatát és vendég előadónk dr. Tolokán Antal a Wessling Kft. munkatársa bemutatja az analitikai teljesítőképesség-értékelés gyakorlatát is. Ez egy kivételes lehetőség a teljesítőképesség-értékelés megismerésére, ne hagyd ki. Jelentkezz MOST a képzésre! További Őszi képzésekről itt >>>
Az IVDR - Teljesítőképesség-értékelés képzés részletei: Időpont: 2021. szeptember 29., 9:30-tól – 16:30-ig Helyszín: Vendel Konferenciaház, 1096 Budapest, Vendel u. 11. Képzés díja:
69.000 Ft + ÁFA/fő 10 fő alatti magyar tulajdonú kisvállalkozások számára (Kedvezményre jogosító kód: IVDRMV)
85.000 Ft + ÁFA/fő SAASCO ügyfelek és a Mediklaszter tagok számára (Kedvezményre jogosító kód: IVDRÜF/IVDRMK)
Továbbá ne felejtsd el, hogy holnapig 16:00-ig lehet jelentkezni az ISO 13485:2016 BAT-ra. Az ISO 13485 Belső Auditor Tréning részletei: Időpont: 2021. szeptember 13-15., 9:30-tól – 16:30-ig Helyszín: Vendel Konferenciaház, 1096 Budapest, Vendel u. 11. Képzés díja:
98.000 Ft + ÁFA/fő 10 fő alatti magyar tulajdonú kisvállalkozások számára (Kedvezményre jogosító kód: BATMV)
120.000 Ft + ÁFA/fő SAASCO ügyfelek és a Mediklaszter tagok számára (Kedvezményre jogosító kód: BATÜF/BATMK)
135.000 Ft + ÁFA/fő
A képzésről további részletek a mellékelt meghívóban! Hogyan tudsz jelentkezni? A képzésre a www.saasco.hu oldalon elérhető on-line jelentkezési lap kitöltésével, vagy az info@saasco.hu e-mail címre küldött levélben lehet!
Felelős személy (PRRC) képzés az Óbudai Egyetemen
2021.08.26
Szigorodnak a klinikai vizsgálatra vonatkozó követelmények a betegek biztonságának garantálása érdekében, így elengedhetetlen legalább egy kijelölt felelos személy,
angolul person responsible for regulatory compliance (PRRC) biztosítása.
Orvostechnikai eszközgyártási és-forgalmazási minoség és megfeleloség biztosítása szakember/ szakmérnökképzés.
Feladata: a szabályoknak való megfelelés biztosítása
Követelmény: hivatalos képesítés, egyetemi szint
Érintettek: orvostechnológiai eszköz-és berendezés gyártók, forgalmazók, felhasználó cégek
Forma: levelezo (online)
Indul: korlátozott hallgatói létszámmal
Kinek való a képzés?
- Jogász oklevéllel rendelkezo szakembereknek, akik orvostechnikai eszközgyártás és -forgalmazás területén dolgoznak.
- Mérnököknek, akik orvostechnikai eszközgyártás és -forgalmazás területén dolgoznak.
- Orvosdoktorok, állatorvosdoktorok, fogorvosdoktorok számára.
- Biológusok, vegyészek, gyógyszerészek számára.
Milyen végzettséget ad a képzés?
Szakmérnök
Aki már rendelkezik mérnöki szakképzettséggel, azaz legalább alapképzésben, vagy a korábbi képzési rendszerben, legalább foiskolai szintu képzésben szerzett mérnöki oklevéllel rendelkezik oklevélben szereplo megnevezése:
- Szakmérnök orvostechnikai eszközgyártási és –forgalmazási minoség és megfeleloség biztosítása szakon
- Quality Management and Regulatory Compliance Engineer of Medical Device Manufacturing and Distribution
Szakember
Aki orvosdoktor, állatorvosdoktor, fogorvosdoktor, gyógyszerész, biológus, vegyész vagy jogász oklevéllel rendelkezik, oklevélben szereplo megnevezése:
- Szakember orvostechnikai eszközgyártási és -forgalmazási minoség és megfeleloség biztosítása szakon.
- Quality Management and Regulatory Compliance Specialist of Medical Device Manufacturing and Distribution
Mire jó a képzés?
Megszerzett tudásbázis
Természettudományi, orvostechnológiai, muszaki és informatikai, valamint jogi ismeretek.
Ellátható feladatok
Minoségbiztosítási, fejlesztési, tervezoi, ellenorzési, szakmai menedzseri feladatok.
Hogyan épül fel a képzés?
A szakképzettség megszerzéséhez összegyujtendo kreditek száma 120 kredit, az alábbiak szerint:
Orvosi ismeretek: 8 kredit
Mérnöki, technológiai ismeretek: 63 kredit
Minoségbiztosítási ismeretek: 45 kredit
Szakdolgozat: 4 kredit
A szakirányú továbbképzés végén a résztvevok szakdolgozatot írnak és azt megvédik, ill. záróvizsgát tesznek a diploma megszerzéséhez.
2021.04.27MSZ EN ISO 13485:2016 Belső auditor tréning adatai: Időpontok: 2021. május 03-06., 8:30-tól - 12:00-ig képzés, 07-én 8:30-tól - 10:00-ig képzés, 07-én 10:30-tól - 12:00-ig vizsga Jelentkezési határidő: 2021. 04. 29. 24:00-ig Helyszín: Online képzés (MS Teams) Képzés díja:
98.000 Ft + ÁFA/fő 10 fő alatti magyar tulajdonú kisvállalkozások számára (Kedvezményre jogosító kód: BATMV)
120.000 Ft + ÁFA/fő SAASCO ügyfelek és a Mediklaszter tagok számára (Kedvezményre jogosító kód: BATÜF/BATMK)
130.000 Ft + ÁFA/fő
A képzésről további részletek a mellékelt meghívóban! Hogyan tudsz jelentkezni? Az online képzés jelentkezési lapjának eléréséhez kattintson IDE! Juhász Attila és a SAASCO Kft. csapata juhasz.attila@saasco.hu
A klinikai értékelés egy olyan probléma, amivel foglalkoznod kell!
2020.10.22
A klinikai értékelés egy olyan probléma, amivel foglalkoznod kell!
Az utóbbi időben gyakran mondják ügyfeleink, hogy a bejelentett szervezet „az egész műszaki dokumentációt elfogadta, CSAK a klinikai értékelés jelentést NEM”. Rossz hírem van, ez ugyanis azt jelenti, hogy a műszaki dokumentációt SEM fogadták el. Miért? Mert a klinikai értékelés célja, hogy az értékelő ellenőrizze, hogy az eszköz megfelel-e az MDR I. mellékletében található a biztonságosságra és teljesítőképességre vonatkozó általános követelménynek. Ha nem elfogadható a klinikai értékelés jelentés, akkor nem igazolt az általános követelményeknek való megfelelés és ezen keresztül a műszaki dokumentáció tartalma sem megfelelő. Ahogy Virág elvtárs mondta a Tanú című filmben: „Én csak azt mondom, Pelikán elvtárs, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik”. Igen, Virág elvtársnak igaza van a klinikai értékelésre vonatkozó nemzetközi követelmények egyre fokozódnak. Szinte még a MEDDEV 2.7/1 rev. 4. útmutató követelményeit sem alkalmazza mindenki, de már itt van az MDR és ráadásul a témakörben az MDCG eddig öt útmutatót adott ki. Egy jó (a bejelentett szervezet által elfogadható) klinikai értékelés készítése rendkívül összetett, nagy tapasztalatot és a kapcsolódó útmutatók részletes ismeretét igénylő feladattá vált. Persze már Virág elvtárs is megmondta, hogy „az élet nem habostorta”. Annak érdekében, hogy a te életedet mégis megédesítsük egy kicsit, indítjuk el a 4 részes klinikai értékelési sorozatunkat. Az egyes előadások rövidek lesznek és egy-két MDCG útmutatót dolgoznak fel. Valamennyi képzés csak online formában lesz elérhető az alábbi időpontokban:
2020. 10. 28. – Az elegendő klinikai bizonyítékok szintje öröklött eszközök esetén (MDCG 2020-6)
2020. 11. 04. – Az ekvivalencia igazolása (MDCG 2020-5)
2020. 12. 02. – Forgalomba hozatal utáni klinikai nyomon követési (PMCF) terv és jelentés (MDCG 2020-7, -8)
Ne szalaszd el ezt az esélyt és jelentkezz most az első előadásra a megadott linken! FONTOS, hogy az online képzésekre CSAK a megadott linken keresztül lehet jelentkezni mert a regisztrációt követő visszaigazoló email tartalmazza azt a linket, amelyen keresztül csatlakozni tudsz majd az előadásokhoz! Az elegendő klinikai bizonyítékok szintje öröklött eszközök esetén (MDCG 2020-6) adatai: Időpont: 2020. október 28., 9:30-tól – 12:00-ig Jelentkezési határidő: 2020. 10. 26. 16:00-ig Helyszín: Online képzés Képzés díja:
18.000 Ft + ÁFA/fő 10 fő alatti magyar tulajdonú kisvállalkozások számára (Kedvezményre jogosító kód: MDCGMV)
21.000 Ft + ÁFA/fő SAASCO ügyfelek és a Mediklaszter tagok számára (Kedvezményre jogosító kód: MDCGSA/MDCGMK)
30.000 Ft + ÁFA/fő
A képzésről további részletek a mellékelt meghívóban! Hogyan tudsz jelentkezni? Az online képzés jelentkezési lapjának eléréséhez kattintson IDE!
2020.10.01SAASCO Tanácsadó és Mérnöki Iroda nyílt képzése: 2020.10. 14-15
Magyarul is megjelent a jó használhatóságra irányuló tervezési útmutató
A mai technikai civilizációnkban a mindennapjaink szerves részét képezik az elektronikus eszközök a mobil telefonoktól, a munkahelyi számítógépeken keresztül, egészen a gyártó berendezésekig. Ezek az eszközök szerencsés esetben megkönnyítik az életünket és a munkánkat. De bizonyára te is bosszankodtál már akkor, amikor nem találtál egy menüpontot vagy egy ikon, vagy egy szimbólum nem volt egyértelmű. A jó vagy másképpen könnyű használhatóság egy hétköznapi eszközöknél csak a bosszúságtól kímél meg, de egy orvostechnikai esetén élet vagy halál kérdése lehet. Az MSZ IEC/TR 62366-2:2020 műszaki jelentés iránymutatást ad az orvostechnikai eszközök gyártóinak arra, hogy hogyan illesszék be a jó használhatóságra irányuló tervezés elveit és a felhasználói felület tervezési gyakorlatát a saját fejlesztési folyamataikba. A gyógyászati gyakorlatban egyre nagyobb mértékben használnak orvostechnikai eszközöket a páciensek megfigyelésére és kezelésére. Miközben az orvostechnikai eszközök egyre kifinomultabbá válnak, egyre nagyobb valószínűséggel idézhetnek elő használati hibát. Az eszközök nem megfelelő használhatósága következtében létrejött használati hibák egyre nagyobb aggodalmat okoznak és egyre több balesethez vezetnek. Az aggodalmakat csak fokozza, hogy a kevésbé képzett felhasználók is, beleértve magukat a pácienseket is, orvostechnikai eszközöket használnak. A SAASCO elkötelezett abban, hogy útmutatóhoz minél több hazai orvostechnikai eszközt tervező szakember az anyanyelvén hozzá férjen. Ezzel támogatni kívánjuk a minél jobban használható és egyben biztonságosabb orvostechnikai eszközök fejlesztését. A fenti elkötelezettségünk eredménye, hogy SAASCO, a B.Braun Medical Kft.-vel és a TÜV Rheinland Intercert Kft.-vel együtt anyagilag és szakmailag is támogatta az MSZ IEC/TR 62366-2:2020 műszaki jelentés magyar változatának a megjelenését. Az MDR műszaki dokumentáció fontos eleme a jó használhatóságra irányuló tervezés dokumentációja. Ha többet akarsz megtudni erről a témakörről jelentkezz a MDR műszaki dokumentáció mindenkinek című képzésünkre! A tantermi képzéseink során kérünk mindenkit a mellékelt biztonsági szabályok alkalmazására. A jelentkezéssel elfogadod a biztonsági szabályok betartását! Az MDR műszaki dokumentáció mindenkinek adatai: Időpont: 2020. október 14-15., 9:30-tól – 16:30-ig Helyszín: Vendel Konferenciaház, 1096 Budapest, Vendel u. 11., online képzés formájában is Képzés díja:
81.000 Ft + ÁFA/fő 10 fő alatti magyar tulajdonú kisvállalkozások számára (Kedvezményre jogosító kód: MDRMDKKV)
95.000 Ft + ÁFA/fő SAASCO ügyfelek és a Mediklaszter tagok számára (Kedvezményre jogosító kód: MDRMDSA/MDRMDMK)
135.000 Ft + ÁFA/fő
Az online képzési formára történő jelentkezés esetén további 10% kedvezményt biztosítunk a fenti árakból A képzésről további részletek a mellékelt meghívóban! Hogyan tudsz jelentkezni? A képzésre a www.saasco.hu oldalon elérhető on-line jelentkezési lap kitöltésével, vagy az info@saasco.hu e-mail címre küldött levélben lehet! Online képzés jelentkezési lap eléréséhez kattintson: https://saasco.webinargeek.com/mdr-muszaki-dokumentacio-mindenkinek
GS1 Egészségügyi szakértő képzések
2020.10.19
GS1 Egészségügyi szakértő képzés
A képzés az egészségügyi szektor képviselőinek szól, az egészségügyi iparág bármely szegmensében tevékenykedő szakemberek nemzetközi kitekintéssel és számos gyakorlati példa megismerésén keresztül bővíthetik tudásukat a GS1 globális szabványainak hatékonyságot és átláthatóságot biztosító megoldásairól. A képzés november 3-án kezdődik. https://gs1hu.org/rolunk/hirek-esemenyek/ne-hagyja-ki-az-idei-utolso-gs1-egeszsegugyi-szakertokepzest
UDI webinar (rendszeres esemény)
Ismerje meg az UDI alapfogalmait, ennek a speciális azonosítónak a képzési szabályait, valamint a kapcsolódó GS1 szabványelemek alkalmazási lehetőségeit, annak gyakorlati alkalmazását online képzésünk keretében. https://gs1hu.org/szolgaltatasaink/tudasmegosztas/kepzesek/udi-webinar Következő webinar: 2020. november 9. (hétfő) 13:00-14:00
GS1 Healthcare Online Summit, 2020. november 1719. (nemzetközi online rendezvény angol nyelven)A GS1 globális szabványszervezet GS1 Healthcare csoportja az idei évben az online térben rendezi meg nagyszabású nemzetközi eseményét GS1 Healthcare Online Summit néven, 2020. november 17-19. között. Az év egyik legnagyobb egészségügyi rendezvényén a szektor jövőjéről egyeztetnek a szakemberek, valamint számos sikeres szabványbevezetésről és újdonságról számolnak be. https://gs1hu.org/rolunk/hirek-esemenyek/regisztraljon-a-gs1-healthcare-online-summitra
GS1 Egészségügyi Esettanulmányok gyűjteménye
A globális GS1 szervezet GS1 Healthcare csoportja minden évben összeállítja az ún. GS1 Healthcare Reference Book-ot az adott időszak legfrissebb nemzetközi sikertörténeteiből. A Reference Book-ba meghívást kapnak a GS1 szabványokat eredményesen bevezető intézmények a világ minden tájáról. A legfrissebb kiadásban az egri Markhot Ferenc Kórház esettanulmánya is megtalálható. https://gs1hu.org/rolunk/hirek-esemenyek/megjelent-az-egeszsegugyi-esettanulmanyok-gyujtemenye
Az ISO 13485:2016 belső auditor tréning
2020.09.17
MSZ EN ISO 13485:2016 Belső auditor tréning
előadó: Sántics Csaba tanácsadó
helyszín: Vendel Konferenciaház
cím: 1096 Budapest, Vendel u. 11.
időpont: 2020. 09. 22 – 24.
képzés díja:
- 98.000 Ft + ÁFA/fő 10 fő alatti magyar tulajdonú kisvállalkozások számára (Kedvezményre jogosító kód: BATMV)
- 120.000 Ft + ÁFA/fő SAASCO ügyfelek és a Mediklaszter tagok számára (Kedvezményre jogosító kód: BATÜF/BATMK)
- 130.000 Ft + ÁFA/fő
jelentkezés www.saasco.hu/Tanfolyamok vagy az info@saasco.hu címre küldött e-mail-ben
Új EU rendelet szabályozza az orvostechnikai cégeket 2021. májustól: kötelező egy PRRC felelős személy
2020.08.18Új EU rendelet szabályozza az orvostechnikai cégeket 2021. májustól, melynek értelmében az orvostechnológiai eszközöket- és berendezéseket gyártó, forgalmazó, ill. felhasználó cégeknek kötelező egy PRRC felelős személy kijelölése, akinek szakirányú végzettségét igazolni is kell. Az Óbudai Egyetemen egyedülálló online levelező képzés indul, amely munka mellett megszerezhető diplomát biztosít.
Az orvostechnikai eszközökről szóló új rendelet ((EU) 2017/745 rendelet; MDR) és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendelet ((EU) 2017/746 rendelet; IVDR) a betegek biztonságának garantálása érdekében szigorítják a klinikai vizsgálatra vonatkozó követelményeket. A rendelet eredetileg 2020. május 25-től tette volna kötelezővé egy felelős szakértő kijelölését, de a COVID-19 helyzet miatt az EU parlament megszavazta a rendelet életbelépésének 1 évvel történő elhalasztását, ezzel a vállalatok időt nyertek.
Az orvostechnológiai eszközöket-és berendezéseket gyártó, forgalmazó, ill. felhasználó cégeknek a jelenleginél sokkal szigorúbb jogszabályrendszerhez kell majd alkalmazkodniuk, a rendelkezések erőteljesen közelítenek a gyógyszerpiacot szabályzó feltételekhez. Az új rendeletek fókuszában a kockázatközpontú gondolkodás áll, amely alapos kockázatkezelési ismeretek megszerzését követeli meg. Ennek érdekében például a gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a szervezetükön belül a rendelkezésükre álljon legalább egy olyan kijelölt felelős személy – “person responsible for regulatory compliance” (PRRC) –, akinek a szabályoknak való megfelelés biztosítása a feladata, és aki az orvostechnikai eszközök területén igazoltan rendelkezik a szükséges képesítéssel.
Munka mellett megszerezhető a szakirányú diploma
Jó hír, hogy az Óbudai Egyetemen egyedülálló online levelező képzés indul 2020. szeptemberben, amelyen munka mellett is megszerezhető az előírt szakirányú végzettség, azaz az „orvostechnikai eszközgyártási és -forgalmazási minőség és megfelelőség biztosítási szakember / szakmérnöki” diploma. A törvényalkotó szándéka szerint az igazolt szakképzettség garantálja, hogy az orvostechnológiai területeken felelős személy végezze az eszközök gyártásának felügyeletét, ellenőrzését, az orvosi berendezések forgalomba hozatalát, valamint az eszközök forgalomba hozatal utáni követését, ill. a vigilancia-tevékenységeket. Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán induló képzés célja olyan orvostechnikai eszközgyártás és -forgalmazás minőségbiztosítási szakemberek, ill. szakmérnökök képzése, akik természettudományi, orvostechnológiai, műszaki és informatikai, valamint jogi ismereteik és készségeik révén minőségbiztosítás-fejlesztési, tervezői, ellenőrzési és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak, és tájékozottak az EU 2017/745 (MDR) és 2017/746 (IVDR) rendeletek feltételeiben.
Mérnökök, doktorok, jogászok és természettudósok is jelentkezhetnek a képzésre
Az online, munka mellett elvégezhető képzésre két fő célcsoportot várnak:
mérnököket, akik orvostechnikai eszközgyártás és -forgalmazás területén dolgoznak vagy szeretnének munkát vállalni, ill.
orvosdoktor, állatorvosdoktor, fogorvos doktor, gyógyszerész, biológus, vegyész vagy jogászoklevéllel rendelkező szakembereket, akik orvostechnikai eszközgyártás és -forgalmazás területén dolgoznak vagy szeretnének munkát vállalni, vagy akik ilyen eszközök aktív felhasználói, ill. üzemeltetői.
A képzés tematikájának összeállításakor az egyetem figyelembe vette a gyártási, tanúsítási és a forgalmazási lánc valamennyi szereplőjének feladat-és felelősségi körét, így a képzés mindannyiuk szakmai területét átfedi. A képzés végén a résztvevők diplomát kapnak Ha van szakképesítést igazoló diplomával rendelkező munkatársa, akkor az Ön vállalata eleget tesz a törvényi előírásnak. Aki már rendelkezik mérnöki szakképzettséggel, azaz legalább alapképzésben (vagy a korábbi képzési rendszerben legalább főiskolai szintű képzésben) szerzett mérnöki oklevele van, az a képzés végén szakmérnöki képesítést kap. Aki orvosdoktor, állatorvosdoktor, fogorvos doktor, gyógyszerész, biológus, vegyész vagy jogász oklevéllel rendelkezik, az szakember képesítést kap. A képzés időtartama 4 szemeszter, melynek során a résztvevők orvosi-, mérnöki-, technológiai, ill. minőségbiztosítási ismereteket sajátítanak el, végül szakdolgozatot írnak, azt megvédik, valamint záróvizsgát tesznek a diploma megszerzéséhez. PRRC felelős személy képzés letölthető dokumentum
.png?width=1120&upscale=true&name=Klinikai%20k%C3%A9pz%C3%A9s(2).png)
.png?width=1120&upscale=true&name=Klinikai%20k%C3%A9pz%C3%A9s%20(1).png)
.png?width=1120&upscale=true&name=Digit%C3%A1lis%20%C3%A1tt%C3%B6r%C3%A9s%20az%20eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyben%20(5).png)
.png?width=320&upscale=true&name=Z%C3%B6ld%20%C3%A9s%20B%C3%A9zs%20H%C3%A1romsz%C3%B6g%20H%C3%A1tt%C3%A9r%20Motiv%C3%A1ci%C3%B3s%20Id%C3%A9zetek%20m%C3%A1solata%20(2).png)
.png?width=1120&upscale=true&name=Digit%C3%A1lis%20%C3%A1tt%C3%B6r%C3%A9s%20az%20eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyben%20(4).png)
.png?width=1120&upscale=true&name=eg%C3%A9szs%C3%A9ggazd%202.%20prom%C3%B3k%C3%A9p%20emailbe%20(3).png)
.png?width=360&upscale=true&name=D%C3%B3zsa%20Csaba%20(2).png)
.jpg?width=320&upscale=true&name=N%C3%A9vtelen%20terv%20(1).jpg)
.jpg?width=320&upscale=true&name=N%C3%A9vtelen%20terv%20(3).jpg)
.png?width=1120&upscale=true&name=Digit%C3%A1lis%20%C3%A1tt%C3%B6r%C3%A9s%20az%20eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyben%20prom%C3%B3k%C3%A9p%20(2).png)
